2024. március 28., csütörtök

Egy kitűnő könyv apropójából. Első rész: a kezdetek

Időjárás-változás - Publikálva: 2019-03-21 22:49 | Becsült olvasási idő: kb 5 perc.

Pár nappal ezelőtt ismét a kezembe került Koppány Györgynek az Időjárás hosszútávú előrejelzése című könyve. Ezt az 1984-es kiadású, rövid könyvecskét régebben egyszer már végigolvastam, és most újra. Mondhatom, ezúttal is "tágult a fejem." Lényegre törő, érdekes, elejétől a végéig érthető írás. Meteorológiai amatőr számára alapmű. Csak javasolhatom mindenki számára az elolvasását, aki hozzá tud jutni. A probléma egyébként éppen ebben van: a könyvet azóta sem adták ki újra, ezért most már legfeljebb antikváriumban, könyvtárban lelhető fel. Többek között emiatt határoztam el, hogy szemelvényeket közlök a műből, erre alapozva egy cikksorozatot tervezek. Ahol szükségesnek és lehetségesnek látszik, kommentárokat, megjegyzéseket fűzök a szöveghez. Olvasóimnak jó szórakozást, hasznos időtöltést kívánok!                                                                                                            

                                                                      

                                 Koppány György meteorológus, nyugalmazott egyetemi tanár (1932-2016)   

 

A szerzőről: Koppány György 1956-ban szerzett meteorológus diplomát az Eötvös Loránd  Tudományegyetemen. Ezt követően az Országos Meteorológiai Intézet Távelőrejelző Osztályán kapott állást. Kezdettől fogva a nagytérségi időjárási folyamatok érdekelték.  1957-től publikált az Időjárás című folyóiratban, valamint külföldi folyóiratokban és más kiadványokban. 1963-ban doktorált. 1970-ben a földtudományok kandidátusa lett, 1985-től a földrajzi tudományok doktora. 1971-től a Távelőrejelző Osztályt, 1979-től a Prognózis Módszertani Osztályt, 1980-tól a Szinoptikus Statisztikai Osztályt vezette. 1984-től docens, 1986-tól egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani Tanszékének tanszékvezető  tanára. 1998-ban nyugdíjba vonult, azonban nyugdíjas tanárként továbbra is oktató munkát folytatott.

A szerző bemutatása után következzen az első idézet a könyvből: "Egy német bencés szerzetes,  Mauritius Knauer a következő módon fogott hozzá az időjárás egy évre szóló előrejelzéséhez. 1652 és 1658 között hét egymást követő év minden napjáról időjárási feljegyzést készített. Amikor  elkészült a hét éves időjárási krónikával, feltételezte, hogy a következő évek mindegyikében az említett hét év valamelyikének időjárása ismétlődik meg aszerint, hogy a hét "kiemelt fontosságú" égitest közül melyik lesz uralkodó helyzetben a kérdéses évben. Ez a hét fontos égitest: a Nap, Hold, Mars, Merkur, Jupiter, Vénusz és Szaturnusz. Ennek a hét égitestnek u.i. a nyugat-európai népek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a földi események szempontjából. A hét égitestnek tulajdonított jelentőséget nyelvi bizonyítékok is alátámasztják. A hét napjainak nevében például több nyugat-európai nyelv a hét égitest nevét őrizte meg. Mauritius Knauer gondos, lelkiismeretes ember lehetett, hamarosan rájött, hogy az időjárás nem ismétlődik meg hétévenként, de akkor már a népszerű kalendáriumok rendszeresen közölték az "időjóslásokat." Sőt ezek révén még nőtt is a népszerűségük. A palackból kiengedett szellemet már nem lehetett visszazárni. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a hasonló időjárású évek kiválasztása analógiakereső eljárásként komoly szerepet játszik a modern távprognosztikában is. Természetesen az analógia kiválasztásának alapja ma már nem a Nap, a Hold vagy más bolygók látszólagos égi pozíciója, hanem a Föld-légkör rendszer (tengervíz-hőmérséklet, hó és jégtakaró, hőmérsékleti, légnyomási és légáramlási viszonyok) hasonló fizikai állapota. Erről majd később bővebben lesz szó. A XVIII. sz. második felében az időjóslásokat is tartalmazó különféle Kalendáriumok rendkívül népszerűekké váltak. Ezt látva egy erfurti orvos, Christopher Hellwig jó üzleti lehetőséget remélt az időjóslások készítésétől. Ő már 100 évre visszamenően összegyűjtötte az időjárási följegyzéseket, és feltételezte, hogy az időjárás százévenként megismétlődik. Így született meg a Százéves Kalendárium. Az időjós Kalendáriumok a XIX. sz. elején már Magyarországon is kezdtek tért hódítani. Az 1810-es években a viszonylag nagy példányszámban megjelenő Debreceni Magyar Kalendárium szerkesztője Fazekas Mihály lett. Felvilágosult gondolkodó volt, aki nem szívelte a babonás hiedelmeket, legkevésbé ezek terjesztését. Ezért aztán a szerkesztése alatt megjelenő Debreceni Magyar Kalendáriumban betiltotta az értelmetlen időjóslások közlését. Azt tanácsolta a Kalendárium olvasóinak, hogy babonás jóslások helyett a szorgalmas munkától várják a szerencséjüket. De a "homo ludens", a játékos ember felülkerekedett a "homo sapiensen", az értelmes emberen. A XIX. sz. vége felé Jókai Mór is kísérletezett időjóslásokkal. Egyik elbeszélésében félig önironikusan azt írja, hogy "a Kalendárium készítő Mester a nyári hónapokat jól megrakta zivatarokkal, jégesőkkel, hogy a gazdáknak kedvet csináljon a biztosításhoz" Gyerekkoromban gyakran találkoztam régi (talán az 1930-as évekből származó) Kalendáriumokkal, amelyekben egész évre szóló időjóslások is voltak. A hitelesség nagyobb látszata kedvéért ilyen nevek szerepeltek a jóslások mellett: "Vén Táltos", "Százesztendős Jövendőmondó", "Sziriusz Mester" stb. Az 1940-es és 50-es években a magyar meteorológusok szívós munkájának eredményeként hazánkban eltűntek az időjós kalendáriumok. A "homo sapiens" győzött! Sajnos, nem sokáig. Az 1960-as évek közepén ismeretlen úton külföldről kezdtek beszivárogni titokzatos eredetű "időjós" grafikonok. A gyorsan terjedő un. "bécsi időjóslást" hamarosan követte a belgrádi "időjós naptár" Sokáig rejtély volt ezeknek az egész éves vagy féléves időjós grafikonoknak az eredete. A magyar meteorológusok egy dologban biztosak voltak: sem a bécsi, sem a belgrádi Meteorológiai Intézet nem készít ilyen hosszú időre előrejelzést. Bécsben legfeljebb 3 napra, Jugoszláviában pedig 1 hónapra készül hivatalos prognózis! Végül sikerült kinyomozni, hogy a bécsi időjós grafikont egy Kaffka nevű osztrák meteorológus magánszorgalomból otthon készíti a Nordstern nyugatnémet biztosító számára és -biztosítási reklám céljára. Mikor egyik kollégánk felkereste Kaffka urat, és közölte vele, hogy nálunk a reklámcélra készített időjárási grafikont annyira komolyan veszik, hogy még magyar újságok is leközlik mint egész éves előrejelzést, alig tudott magához térni a csodálkozástól. A belgrádi "időjós" nevét nem tudjuk, de hírek szerint egy nyugdíjas hajóskapitány készíti szórakozásból. Egyébként bizonyos, hogy nemcsak Jugoszláviában vagy Ausztriában, de a világ egyetlen országában sem készülnek egész évre szóló, napi bontású hivatalos időjárás-előrejelzések. Ez olyan vágyálom, amely a kívülállók, amatőrök szemében látszik csak megvalósíthatónak."

Megjegyzéseim: a Knauer-féle "előrejelzési módszer" a mai, meteorológiához valamit is értő ember számára már megmosolyogtató. Erősen magán viseli az asztrológia kezenyomát, ami a középkorban és a korai újkorban persze bevett tudomány volt. Viszont a szerzetes jó eszű, sőt bizonyos szempontból zseniális ember lehetett. Valahogy rátapintott az analógiák szerepére az időjárás hosszútávú előrejelzésében. Nekünk mai, időjárás iránt érdeklődő embereknek már könnyű dolgunk van: jól tudjuk, hogy 1 héten, 10 napon túl tudományos módszerekkel nem készíthető megbízható, napi bontású időjárás-előrejelzés. Ez korunkban egyelőre evidencia. A múlt század és a XIX. század tudósainak becsületére válik, hogy az akkor még nem létező numerikus modellek ismerete nélkül is -feltehetően tapasztalatokból kiindulva- határozottan leszögezték: a kalendáriumok egy évre szóló előrejelzései jó esetben a babona, rossz esetben a csalás tárgykörébe tartoznak. Sajnos, a tudatlanság szívósan tovább él, egészen a mi korunkig. Egy éves, napi bontású előrejelzés ma is létezik, nagyon sokan komolyan veszik, bíznak benne. Aki kicsit is ért a meteorológiához, annak a szemében ez egészen elképesztő. Az ismeretterjesztésnek nagyon komoly feladatai lennének e téren.

Hamarosan újabb részt közlök Koppány György könyvéből, a szinoptikus meteorológia megszületése lesz a téma.

Borítókép: KisHosi

Írta: Thermometer (Dr. Szathmáry Ákos)

 

 

 

 

Vissza a hírek főoldalra