Alábbiakban a hótakaróra vonatkozó statisztikai adatok 2020-ból, néhány hivatalos klímaállomásról.

Sorban:
- a hótakarós napok száma (azaz ha a reggeli főterminuskor összefüggő, mérhető vastagságú hótakaró előfordult),
- az abszolút hótakarós napok száma (a fenti kritérium + azon napok, amikor folt/lepel előfordult),
- a legnagyobb hóvastagság,
- ez utóbbi beállásának dátuma.

Sopron Kuruc-domb: 1 / 5 / 1 cm / 12. 04.,
Szombathely: - / 7 / - / -,
Győr: 10 / 13 / 5 cm / 01. 20.,
Zirc: 2 / 11 / 1 cm / 01. 20. és 03. 24.,
Siófok: - / 1 / - / -,
Nagykanizsa: 5 / 9 / 5 cm / 03. 24. és 03. 25.,
Pécs Pogány: 2 / 6 / 14 cm / 03. 24.,
Paks: 2 / 3 / 4 cm / 03. 24.,
Szeged repülőtér: 1 / 5 / 1 cm / 03. 24.,
Békéscsaba repülőtér: 1 / 2 / 1 cm / 02. 28., 
Debrecen repülőtér: 1 / 9 / 1 cm / 03. 23.,
Miskolc Diósgyőr: 3 / 14 / 11 cm / 11. 30.,
Eger: - / 2 / - / -,
Budapest Pestszentlőrinc: - / 4 / - / -,
Kékestető: 44 / 103 / 9 cm / 02. 29.

Különösebben sok kommentárt nem is fűznék ehhez. Síkvidéken a hagyományos hótakarós napok száma döntő többségében 0-5 nap között alakult, míg Kékestetőn az éves maximális hóvastagság mindösszesen 9, azaz kilenc centiméterre sikeredett - gyakorlatilag országosan értékelhetetlenül gyenge évet hagytunk magunk mögött hó szempontjából.
Ha mégis ki kellene emelni valamit, akkor talán két dolgot lehetne. Az egyik az igen késői, március végi, dél-magyarországi havazás, amelyből 10 cm-t meghaladó vastagságú hótakaró alakult ki átmenetileg, a másik pedig a sokéves léptékben is rendkívül korainak számító, október 14-15-i kékestetői hóréteg. Nagyjából ennyi, várjuk a jobb folytatást.