A következő darabnak azt a címet adhatnánk, hogy a füstbe ment nagy lehetőség. Avagy erős téli kezdés után a HATALMAS NULLA.
2006 késő őszéről van szó. Ebben az évben  az ősznek  2/3 része napos, kevés csapadékú, az átlagosnál jóval melegebb idővel telt. Átmeneti lehűlések ritkán voltak (pl. okt. 15-e és 19-e között). A "magát itt felejtett" késő nyár tipikus esete volt az az ősz.
Aztán október legvégén nagy, alapvető változás játszódott le. Gyors, nagy mértékű hőcsökkenés történt, amit a szokásos módon poláris expanziós, leszakadásos makrokép vezetett be:
Link     Link     Link
Október 30-án 0 órakor már ezt a képet látjuk:
Link
A hidegfront 29-én késő délután érte el Észak-Dunántúlt. Országosan egyébként 5-10 mm csapadékot hozott, északkeleten valamivel többet is. Ezen a napon a felmelegedés még elérte a 15-20 fokot.
Ez egy vasárnapi nap volt, délelőtt és a délután nagy részében szabadtéri programoknak kedvező időjárással. A kertemben órák hosszat a lugasszőlő bogyóit préseltem krumplinyomóval (szőlőprésem nem volt). Lett is 3 literes üveg mustom, "rabvallató" munka volt...
Épp befejeztem a munkát, mikor észrevettem, hogy északnyugatról frontfelhőzet közelít. Nagyon érdekes, acélkék, ólomszürke felhők voltak, valahogy "abnormálisan" szín és formagazdagok. Hamarosan a zápor is megeredt, miközben egy Károlyházára kijáró horgásszal beszélgettem a műút szélén.
A hidegfront mögött, másnap már napos, csapadékmentes idő volt. A maximum-hőmérsékletek azonban már csak 4 és 9 fok között alakultak az országban. Ezzel akár kis is merülhetett volna a dolog, de nem így történt. Jellemzően olyan blokkhelyzet keletkezett, ami "kétszer lő".
Link     Link     Link     Link
Míg Közép-Európában az elvonult hidegfront nyomában gyenge AC épült fel, addig az észak-atlanti blokkoló anticiklontól keletre ismét igen aktív ciklon képződött középpontjával Észak-Európa felett. Valamivel később ennek hátoldalán csak úgy zúdult be Közép-Európába a kezdetben közepesen nedves, később száraz, egyre hidegebb levegő. Végül a -10-es terület is bejött 850 hPa-on, ami már komoly téli szituációnak felel meg.
Ezekben a napokban őszi szabadságot vettem ki, a Mindenszentek hetét a csopaki nyaralónkban töltöttük. 2-án a Halottak napja matt haza utaztunk temetőlátogatásokra. Délelőtt viszont még lenn voltunk a Balatonon, reggel edzésképpen az ún. felső, vagy római úton futottam egyet Paloznaknál.  A napsütéses, csípős időben már akkor feltűnt, hogy milyen hatalmas. gomolyos "robbantott" felhők vannak az égen. Gondoltam, ha egy hónappal később járnánk, ezekből akár hf mögötti hózápor-sorozat is lehetne, de most még ez túl korai...Hamarosan megmutatta az időjárás, hogy nem korai! Kora délután a Bakonyon át Győr felé vezetve Eplénynél észrevettem, hogy a szembe jövő záporfelhőzetből egészen apró hópelyhek hullanak. Érdekes, rendellenesen apró pelyhek, alig észrevehetőek, de hópelyhek! Az út széli parkolóban meg is álltam kicsit nézelődni.
Estére aztán nyilvánvalóvá lett a hózápor-sorozat. Ekkor a rábapatonai temetőben voltunk, ahol a feleségem apai nagyszüleinek a sírja van. Sok év távlatában ezen az estén ott vagy nyugodt, párás-ködös, vagy pedig déliszeles, enyhe idő szokott lenni. Ezzel szöges ellentétben 2006 Halottak napjának estéjén goromba, jeges  észak-északnyugati szél fújt, az utcalámpák fényében táncoltak a hópihék.
Meg kell mondjam, az én fejemben is megfordult, hogy a korai, erős hidegbetörés esetleg zimankós tél bevezetője lehet. Bár ott motoszkált az ember gondolataiban a túl meleg ősz, és az annak véget vető lehűlés fura volta is.
Nemsokára csúnya véget is ért a "szuper" télkezdet. A bárikus kép nagyon tipikus "szétcsúszását", a félblokk-zóna irányába való visszalépést látjuk a következő pár nap szinoptikai térképein:
Link     Link     Link     Link
November 4-re a nyugatira, északnyugatira fordult áramlásban a magasban már enyhe, óceáni levegő ért el. A melegfrontból a késő délutáni, esti órákban gyenge havas eső esett nálunk (a nyugati határszélen és délkeleten azonban 1-2 cm hótakaró alakult ki rövid időre).
Ezen a szombati napon a feleségem volt kolléganője és a kislánya vendégeskedtek nálunk. Tulajdonképp halloween-buli volt ez a gyerekek számára. Az asztalon mindenféle töklámpások égetek, míg kint a nyirkos, hideg sötétségben vizes hó esett.
A folytatást mindenki jól ismeri. Ezen a télen voltaképp egyetlen komoly epizód volt: a szóban forgó. Nyomorult próbálkozásokat átéltünk ugyan január végén, meg februárban, mégis elmondható, hogy minden téli kezdeménnyel rendkívül nagy pechünk volt azokban a hónapokban.