Bár egyszer már írtam róla ide a Visszatekintőbe, ez az évfordulós időjárási esemény olyan nagy jelentőségű, hogy a mai nap mindenképp említést kell róla tenni. Éppen negyven éve, 1979 aug. 4-én csapott le az országra az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb nyári vihara. A Balaton térsége különösen érintett volt, ez az időváltozás az alattomos balatoni viharok egyik típuspéldája. Váratlanul érkezett a délutáni órákban. Szombat volt, és bár ez a nap akkor még nem volt általános szabadnap, a hétvége kezdetét nagyon sokan már a strandokon töltötték. Akkoriban  korántsem volt olyan fejlett a viharjelzés, egyáltalán a telekommunikáció (hol volt akkor még az internet?) mint manapság. A sárga és piros petárdákat nyilván kilőtték, a viharkosarakat felhúzták. Valószínűleg a strandi hangosbemondó is figyelmeztetett a veszélyre. De mivel mindez nagyon gyakori esemény volt a Balatonon az igazi nagy viharokhoz képest, sokan nemigen vették komolyan. Aztán...
A zivatar rettenetes burst-tel jött. Pillanatok alatt viharos, sőt orkán erejű széllökések támadtak  északnyugatról. Édesanyám éppen akkor lent volt Csopakon. Pont felért a strandról a dombtetőre, ahol a házunk áll, mikor megjöttek az első szélrohamok. A bejárati ajtó a keleti oldalon van, befelé nyílik. A ház átellenes, nyugati falán résnyire nyitva volt a teraszajtó a meleg miatt. Anyám először azt hitte, elromlott a zár, azért nem nyílik a bejárati ajtó. Holott a nyugati oldalról betörő elképesztő erejű huzat miatt nem lehetett egy ideig bemenni.
A könnyelmű nyaralók között tragikus vámot szedett a vihar. Öten vízbe fulladtak, hárman eltűntek. A vízirendőrség 104 embert mentett ki azon a szombati délutánon (mekkora bulvárfelhajtás, meg az emberi felelősök keresése lenne most egy ilyenből!)
A katasztrófát egy gyors mozgású, markáns hidegfront okozta. Szimplán ennyi.
Nézzük a korabeli szinoptikai térképeket:
Link         Link
Tankönyvbe illő poláris expanziót, fejlődő, majd jól fejlett teknőt látunk a kontinens felett. Az alacsony nyomású terület hátoldali hidegáramlásának volt miből táplálkoznia, hiszen Svalbard környékén a nagy -5 fokos területen belül még egy jókora -10 fokos volt is volt 850 hPa-on. Ugyanakkor Közép és Dél-Európát igen meleg levegő töltötte ki.
A következő 3 kép mindent elárul:
Link      Link     Link
A lehűlés 2 hullámban érkezett. Már aug. 3-án lehűlt némileg a levegő a magasban (pontosabban megkezdődött a légtömeg-csere)
Az igazi "lezutty" azonban 4-én érkezett a nagy viharral. Akkor a Dunántúl felett már 10 fok alá esett a hőmérséklet 850 hepán. Holott két nappal azelőtt még 17-18 fok volt itt ugyanezen a nyomásnívón. Győrben is aug. 2-án még 30 fok körül volt a maximum-hőmérséklet. 3-án már pár fokkal kevésbé volt meleg, de még 4-én késő délelőtt is elérte a 28-29 fokot. Majd jött a heves zivatar, viharos szél, és késő délután már csak 13(!) fokot mértem.