Pedig abban igaza van bazsának, hogy az általános felmelegedésnek gyakorlatilag semmi köze sincs a havazások gyakoriságához. Erre jó példa volt az idei január, ami az utóbbi telek messze leghidegebb téli hónapja lett, mégis alig esett hó. De mondhatnám akár a 2012-es februári nagy hideget is, az ország nagyobb része akkor sem dúskált a hóban. Viszont az összességében átlagos hõmérsékletû 2013 januárjában és februárjában sokszor volt havazás, legalább is nyugaton és északon.
A havazásokat szinte kizárólag a makroszinoptikai helyzet határozza meg, hiszen amíg tõlünk északra (Atlanti-óceán északi része, Skandinávia, Észak-Oroszország) van hideg a télen - márpedig az minden évben lesz -, addig bármikor bejöhet egy havas periódus, még egy összességében enyhe télen is. Viszont ha anticiklon uralom van, lehet akár évek óta nem látott zord tél is, mégis alig lesz hó. Az elmúlt szezonokban is a kedvezõtlen szinoptikai helyzeteket kaptunk kevés havat, de pl. ennek volt köszönhetõ, hogy az amúgy mediterrán és jóval enyhébb téli középhõmérsékletû Olaszországban gyakrabban havazott, mint korábban, olykor helyeken is, ahol évtizedek óta nem.
Amire esetleg hatással lehet a felmelegedés, az a hótakarós idõszakok rövidülése, de szerintem ebben sincs jelentõs összefüggés.