Modell-iskola
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#58331 - 2008-12-16 17:09:07)
A témát átteszem modell-iskolába.
Maximum három napra, arra vannak nem véletlenül a rövid (72h) idõtávra dolgozó modellek.
A témát átteszem modell-iskolába.
Maximum három napra, arra vannak nem véletlenül a rövid (72h) idõtávra dolgozó modellek.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#58330 - 2008-12-16 17:03:26)
Akár csak ez:Link
Van egyátalán olyan csapadékelõre amit érdemes nézegetni?
Bocsánat ez nem ide való, át lehet tenni...
Akár csak ez:Link
Van egyátalán olyan csapadékelõre amit érdemes nézegetni?
Bocsánat ez nem ide való, át lehet tenni...
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#58327 - 2008-12-16 16:53:39)
A JMA csapadék szempontjából erõsen túlzó.
A JMA csapadék szempontjából erõsen túlzó.
Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#58326 - 2008-12-16 16:46:16)
JMA csapitérképe péntekre: Link
Hát nem spórolta ki a csapadékot.
JMA csapitérképe péntekre: Link
Hát nem spórolta ki a csapadékot.
Ha olyanra gondolsz, amit Anarki linkelt akkor mondhatom, hogy hasonlók vannak fenn interneten.
Például a wetterzentrale-n is elérhetõk:
Link
Nem hinném, hogy bonyi lenne ilyen térképet készíteni a metnetes GFS térképekhez - habár elsõsorban hosszabb távon van fõleg értelme.
Letölti az ember az adatokat az ncep szerverérõl, készít egy scriptet mely lefut gradsban és készek a térképek.
Például ezeket is így készítgettem:
Link
Link
Lehetne például olyan térképeket is késsíteni, amely azt mutatná meg, hogy egy-egy rácspontban hány ens tag adta az átlag fölé, hány az átlag alá az adott meteorológiai paramétert.
Valahogy úgy, ahogy a QPW4-nél is készítettem ilyen valószínûségi térképet:
Link
Így, hogy mondod - illetve kérded-, felmerült bennem a kérdés, hogy miért nincsenek metneten hosszabb távra GFS térképek? Pl. lenne egy rész az elõrejelzések alatt, hogy közép és hosszútáv. Ott pedig aztán olyan térképek lehetnének elérhetõk olyan kivágatban (USA, Kanada, Európa, Magyarország, stb...) amilyenre az illetõ szeretné.
Vagy akár olyat is lehetne, hogy az ECMWF, GFS, CMC... modellek együtt lennének ábrázolva, vagy ezek által adott átlag stb... - a TIGGE keretén belül azthiszem elérhetõk ezen és még talán más modellek futásait:
Link
Link
Például a wetterzentrale-n is elérhetõk:
Link
Nem hinném, hogy bonyi lenne ilyen térképet készíteni a metnetes GFS térképekhez - habár elsõsorban hosszabb távon van fõleg értelme.
Letölti az ember az adatokat az ncep szerverérõl, készít egy scriptet mely lefut gradsban és készek a térképek.
Például ezeket is így készítgettem:
Link
Link
Lehetne például olyan térképeket is késsíteni, amely azt mutatná meg, hogy egy-egy rácspontban hány ens tag adta az átlag fölé, hány az átlag alá az adott meteorológiai paramétert.
Valahogy úgy, ahogy a QPW4-nél is készítettem ilyen valószínûségi térképet:
Link
Így, hogy mondod - illetve kérded-, felmerült bennem a kérdés, hogy miért nincsenek metneten hosszabb távra GFS térképek? Pl. lenne egy rész az elõrejelzések alatt, hogy közép és hosszútáv. Ott pedig aztán olyan térképek lehetnének elérhetõk olyan kivágatban (USA, Kanada, Európa, Magyarország, stb...) amilyenre az illetõ szeretné.
Vagy akár olyat is lehetne, hogy az ECMWF, GFS, CMC... modellek együtt lennének ábrázolva, vagy ezek által adott átlag stb... - a TIGGE keretén belül azthiszem elérhetõk ezen és még talán más modellek futásait:
Link
Link
Én tudok egyet, remélem segít: Link ezen a térképen az idõ elõrehaladtával lehet látni, hogy mekkora a szórás... lehet ezt geopotenciálban, hõmérsékletben is nézni.
Hello!
Tudod milyen térképet hiányolok?
Olyat, ami az ENS adatokból úgy készül, hogy egy adott szinten, egy adott idõpontra elõre mondjuk színnel jelzi az adott koordinátájú rácspont hõmérsékleti, nyomási bizonytalanságát, az egy adott pontra vonatkozó adatok szórását.
Nem tudsz valami ilyesmit, esetleg nem lehet a mi GFS térképeinkhez hasonlóan elõállítani?
Üdv
Tudod milyen térképet hiányolok?
Olyat, ami az ENS adatokból úgy készül, hogy egy adott szinten, egy adott idõpontra elõre mondjuk színnel jelzi az adott koordinátájú rácspont hõmérsékleti, nyomási bizonytalanságát, az egy adott pontra vonatkozó adatok szórását.
Nem tudsz valami ilyesmit, esetleg nem lehet a mi GFS térképeinkhez hasonlóan elõállítani?
Üdv
Ez egy nagyon jó kis precíz összefoglalás!
Közben szintén svadasz által linkelt légkör-archívumban megtaláltam az ensemble elõrejelzésekre vonatkozó részt:
Link
Götz Gusztáv: Turbulencia, káosz, pillangóhatás
"Determinisztikus valószínûségi elôrejelzések: az
ensemble prognosztika" alcím alatt,
21. oldal
Közben szintén svadasz által linkelt légkör-archívumban megtaláltam az ensemble elõrejelzésekre vonatkozó részt:
Link
Götz Gusztáv: Turbulencia, káosz, pillangóhatás
"Determinisztikus valószínûségi elôrejelzések: az
ensemble prognosztika" alcím alatt,
21. oldal
Én már nem is nagyon fûznék hozzá sokat, Koczkás elmondta a lényeget - köszönöm a "reklámot"
.A témával kapcsolatban hazai cikk a Légkör nem régiben megjelent számában található - itt le is lehet tölteni a légkört:
Link
Internetes webforrása pedig itt:
Link
A cikk végén elég sok külföldi szakirodalom is fel van sorolva.
Egy kis részlet a cikkbõl:
Az AMO vezetõ szerepet játszik a Száhel-övezet nyári szárazságainak megjelenésében, az atlanti hurrikánaktivitás több évtizedes változékonyságaiban (Goldenberg et. al, 2001; Zhang és Delworth, 2006), illetve hatással van az indiai nyári monszun csapadékmennyiség változására (Goswami et al., 2006) is, az elmúlt kétezer évre visszamenõleg kimutathatóan (Feng és Hu, 200
. Az AMO kapcsolatban áll az Egyesült Államok hidrológiai, hidrometeorológiai folyamataival (lefolyás, csapadék, stb.), a több évtizedes idõskálán visszatérõ óriási aszályokkal Észak- és Közép-Amerikában (Enfild et al., 2001; Schubert et al., 2004; Benson et al., 2007; Mendoza et al., 2007; Curtis, 200. Sutton és Hodson (2005) rámutatott arra, hogy az AMO fontos szerepet játszik, Észak-Amerika mellett, Európa nyári éghajlatának több évtizedes változásának alakításában is. Vizsgálatukkal érthetõbbé válik a múlt néhány éghajlatváltozása is. Ugyanakkor Li és Bates (2007) azt is igazolták, hogy az AMO Kína keleti részének téli középhõmérsékletére és csapadékviszonyaira is hat több évtizedes idõskálát tekintve. Mindezek mellett Minobe (1997) kapcsolatot fedezett fel az Aleutian-i alacsonynyomás néhány évtizedes ingadozása és az AMO között. A jelek szerint a Grönland-tenger jégkoncentrációjának és a magasabb, északi szélességek légnyomás ingadozásának több évtizedes oszcillációja is szinkronban áll az AMO-val (Venegas és Mysak, 2000). ...
Andronova és Schlesinger (2000) hat globális éghajlati modellel végzett kísérleteik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a hõmérsékleti adatokban jelentkezõ 65-70 éves ciklusok a légkör és az óceán kölcsönhatásának eredményei, és azok külsõ kényszerek hatásai nélkül jönnek létre.
...
/ Fodor, Z. és Seres, A., T., 2008: Az Atlanti-óceán felszíni vízhõmérsékletének több évtizedes oszcillációja és hatásai az atlanti-európai térségre /
Vagyis az AMO szinte az egész északi-hemiszférára hatással van több évtizedes skálán és a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi a jelenséget.
svadasz utólagos engedelmével:
Az AMO-index: az Atlanti-óceán északi medencéjének
(Egyenlítõtõl északra a 60°-ig, és a Ny. h. 77,5°-tól a K. h. 7,5°-ig) nyári (júniustól szeptemberig tartó), lineáris trend nélküli,
tengervíz hõmérsékleti anomáliájának 10 éves mozgó átlaga.
Atlantic Multidecadal Oscillation
Több Évtizedes Atlanti Oszcilláció
Az Atlanti vizek vízhõmérsekletének változása
Több Évtizedes Atlanti Oszcilláció
Az Atlanti vizek vízhõmérsekletének változása
LeviG, Svadasz... tökéletesen kielégítõ válaszok voltak! Köszönöm, meg szerintem más is....
Köszönöm, meg szerintem más is....
Megpróbálok minden kérdésedre kitérni, kivéve amit már megválaszoltak jól .
A modellek bemenõ adatairõl lentebbi linkelésekbõl kaptunk már információt. Látható, hogy nem kevés adat - automata, vagy észlelõs adat, rádiószondás mérések, mûholdas mérések, közlekedési eszközök (hajók, repülõgépek) által szolgáltatott információk, stb... - az, ami bekerül.
Itt rögzítenék egy fontos információt. A fõfutások, amik 00 és 12 UTC-nél futnak. A 06, 18 UTC-s futásokat kvázi mellékfutásoknak is nevezhetnénk. A valós, beérkezõ, megfigyelt adatokból futott elõrejelzést nevezzük az operatív ( más néven determinisztikus ) futásnak. Az operatív futás gyengébb rácsfelbontáson való futását a kontrol futásnak.
Az NCEP központban folynak verifikációk - feltételezem ECMWF-nél is -, hogy éppen a 00, 06, 12, vagy 18 UTC-s futás fogta meg jobban a helyzeteket. Habár a felszállási adatok a fõfutásokban (00, 12 UTC) van jelen, mégis a 4 futás között - hosszabb távon vizsgálva - nincs kihegyezett különbség. Van amikor a fõfutások jobbak, van amikor nem.
Extrém esetekben természetesen az a legjobb, ha minél több adat jön be, különösen olyan területekrõl, ahol "akció" van. Például régebben megesett, hogy egy futásban benne volt egy viharciklon - mert éppen a képzõdõ ciklon területérõl jött egy rádiószondás felszállás, igaz a lufi kipukkant pár km magasan. Egy késõbbi futásban már nem volt felszállás és a viharciklon eltûnt a futásból - pedig valóban lett végülis.
Az adatokból elkészítik az analízis mezõket. Vagyis a modellek rácspontjaira interpolálják/kalkulálják a megfigyelési adatokat.
Több féle eljárás is lehet (ide még visszatérünk).
Az így készített analízis mezõbõl és a korábbi elõrejelzés analízis idõpontjára esõ elõrejelzésébõl készítik a kiindulási mezõt, amibõl indul az elõrejelzés.
Ugyebár lefut a futás, de jó lenne tudni mennyire bizonytalan a helyzet, a jövõ kép. Ezért van szükség az ensemble tagok kiszámítására, vagyis együttes elõrejelzés készítésére.
Ensembel elõrejelzés készítésének több módja, technikája van.
Két féle képpen kerülhet be hiba az elõrejelzésbe, ami bizonytalanná teheti az elõrejelzést. Egyik a méréskebõl származó hiba lehetõség, a másik a modellezés hibája.
A modell hibája származ hat abból, hogy ugye nem tudjuk tökéletesen leírni egyenletekkel a folyamatokat és a modellekben használt parametrizáció ( vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet fizikai egyenletekkel leírni, vagy valami törvény alapján kiszámolni, így azokra a megfigyelések, tapasztalatok alapján próbálnak valami általános egyenletet képezni, vagy hasonló...) is eltérõ lehet. Például van ilyen felhõfizikai meg olyan felhõfizikai parametrizáció. Származhat hiba, bizonytalanság abból is, hogy milyen közelítési módszert alkalmazunk az egyenletek megoldásánál. Jöhet eltérés abból is talán, hogy milyen idõlépcsõvel számoljuk az egyenleteket. Pl. ECMWF-nél 12 perces idõlépcsõvel végzik az integrálási számításokat, míg NCEP-nél 7,5 perc.
Látható, hogy az ensemble elõrejelzések készítésére több módszer is lehetséges. A multi-modell ensemble esetén az ensemble tagjait különféle modellekkel számolják ki.
Lehet multi-analízis ensemble, vagyis különbözõ eljárással készítik el a korábban említett analízis/kiindulási mezõket.
Készülhetnek ensemble tagok úgy is, hogy több különbözõ parametrizálási csomagot használnak. Vagyis változtatják a fizikai paramétereket.
A kanadaiak által alkalmazott GEM ensemle-knél pl hasonlóan járnak el. Ezen az oldalon az látható, hogy egyes perturbált tagok, ens tagok milyen fizikai parametrizációs csomagot tartalmmaznak:
Link
Lehet perturbált tagokat úgy is elõállítáani, hogy kezdeti perturbációkat származtatnak. Két eljárás ismert. Az egyik a szinguláris vektorok számításán alapuló módszer (ECMWF-ben így készül), a másik a breeding-módszer ("kitenyésztik" a legjobban elkülönülõket, cél, hogy a leginstabilisabb irányt keressék meg; NCEP-nél használatos). /Ezek részletezésétõl most eltekintenék lévén, hogy nekem magas ez, ebben más numerikus prognosztikában jártas személy tudna felvilágosítást adni, hogy is megy a breeding-módszer, illetve a másik./
A megfigyelések perturbálása során pedig az adatok összegyûjtése során a megfigyelt adatokat véletlenszerûen módosítják, úgy hogy jellemzõ mérési hibákra jellemzõ legyen.
Amint látható több eljárás is van a perturbációk készítésére.
Jelentõs deficit rövid távon az ENS átlag (vagyis ensemble tagok átlaga) és az operatív futások nincs, így, hogy pontosabb lenne a determinisztikus az inkább helyzettõl függ, mintsem általános lenne. Közép és hosszútávon és leginkább hosszútávon (3-5-7 napon túl) a determinisztikus helyett megbízhatóbb az ENS átlagot alkalmazni.
Link
Remélem sikerült választ adnom kérdésedre.
.A modellek bemenõ adatairõl lentebbi linkelésekbõl kaptunk már információt. Látható, hogy nem kevés adat - automata, vagy észlelõs adat, rádiószondás mérések, mûholdas mérések, közlekedési eszközök (hajók, repülõgépek) által szolgáltatott információk, stb... - az, ami bekerül.
Itt rögzítenék egy fontos információt. A fõfutások, amik 00 és 12 UTC-nél futnak. A 06, 18 UTC-s futásokat kvázi mellékfutásoknak is nevezhetnénk. A valós, beérkezõ, megfigyelt adatokból futott elõrejelzést nevezzük az operatív ( más néven determinisztikus ) futásnak. Az operatív futás gyengébb rácsfelbontáson való futását a kontrol futásnak.
Az NCEP központban folynak verifikációk - feltételezem ECMWF-nél is -, hogy éppen a 00, 06, 12, vagy 18 UTC-s futás fogta meg jobban a helyzeteket. Habár a felszállási adatok a fõfutásokban (00, 12 UTC) van jelen, mégis a 4 futás között - hosszabb távon vizsgálva - nincs kihegyezett különbség. Van amikor a fõfutások jobbak, van amikor nem.
Extrém esetekben természetesen az a legjobb, ha minél több adat jön be, különösen olyan területekrõl, ahol "akció" van. Például régebben megesett, hogy egy futásban benne volt egy viharciklon - mert éppen a képzõdõ ciklon területérõl jött egy rádiószondás felszállás, igaz a lufi kipukkant pár km magasan. Egy késõbbi futásban már nem volt felszállás és a viharciklon eltûnt a futásból - pedig valóban lett végülis.
Az adatokból elkészítik az analízis mezõket. Vagyis a modellek rácspontjaira interpolálják/kalkulálják a megfigyelési adatokat.
Több féle eljárás is lehet (ide még visszatérünk).
Az így készített analízis mezõbõl és a korábbi elõrejelzés analízis idõpontjára esõ elõrejelzésébõl készítik a kiindulási mezõt, amibõl indul az elõrejelzés.
Ugyebár lefut a futás, de jó lenne tudni mennyire bizonytalan a helyzet, a jövõ kép. Ezért van szükség az ensemble tagok kiszámítására, vagyis együttes elõrejelzés készítésére.
Ensembel elõrejelzés készítésének több módja, technikája van.
Két féle képpen kerülhet be hiba az elõrejelzésbe, ami bizonytalanná teheti az elõrejelzést. Egyik a méréskebõl származó hiba lehetõség, a másik a modellezés hibája.
A modell hibája származ hat abból, hogy ugye nem tudjuk tökéletesen leírni egyenletekkel a folyamatokat és a modellekben használt parametrizáció ( vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet fizikai egyenletekkel leírni, vagy valami törvény alapján kiszámolni, így azokra a megfigyelések, tapasztalatok alapján próbálnak valami általános egyenletet képezni, vagy hasonló...) is eltérõ lehet. Például van ilyen felhõfizikai meg olyan felhõfizikai parametrizáció. Származhat hiba, bizonytalanság abból is, hogy milyen közelítési módszert alkalmazunk az egyenletek megoldásánál. Jöhet eltérés abból is talán, hogy milyen idõlépcsõvel számoljuk az egyenleteket. Pl. ECMWF-nél 12 perces idõlépcsõvel végzik az integrálási számításokat, míg NCEP-nél 7,5 perc.
Látható, hogy az ensemble elõrejelzések készítésére több módszer is lehetséges. A multi-modell ensemble esetén az ensemble tagjait különféle modellekkel számolják ki.
Lehet multi-analízis ensemble, vagyis különbözõ eljárással készítik el a korábban említett analízis/kiindulási mezõket.
Készülhetnek ensemble tagok úgy is, hogy több különbözõ parametrizálási csomagot használnak. Vagyis változtatják a fizikai paramétereket.
A kanadaiak által alkalmazott GEM ensemle-knél pl hasonlóan járnak el. Ezen az oldalon az látható, hogy egyes perturbált tagok, ens tagok milyen fizikai parametrizációs csomagot tartalmmaznak:
Link
Lehet perturbált tagokat úgy is elõállítáani, hogy kezdeti perturbációkat származtatnak. Két eljárás ismert. Az egyik a szinguláris vektorok számításán alapuló módszer (ECMWF-ben így készül), a másik a breeding-módszer ("kitenyésztik" a legjobban elkülönülõket, cél, hogy a leginstabilisabb irányt keressék meg; NCEP-nél használatos). /Ezek részletezésétõl most eltekintenék lévén, hogy nekem magas ez, ebben más numerikus prognosztikában jártas személy tudna felvilágosítást adni, hogy is megy a breeding-módszer, illetve a másik./
A megfigyelések perturbálása során pedig az adatok összegyûjtése során a megfigyelt adatokat véletlenszerûen módosítják, úgy hogy jellemzõ mérési hibákra jellemzõ legyen.
Amint látható több eljárás is van a perturbációk készítésére.
Jelentõs deficit rövid távon az ENS átlag (vagyis ensemble tagok átlaga) és az operatív futások nincs, így, hogy pontosabb lenne a determinisztikus az inkább helyzettõl függ, mintsem általános lenne. Közép és hosszútávon és leginkább hosszútávon (3-5-7 napon túl) a determinisztikus helyett megbízhatóbb az ENS átlagot alkalmazni.
Link
Remélem sikerült választ adnom kérdésedre.
Ahogy nézem, a synop és metar adatok kb. ugyanolyan számban vannak mind a négy futásnál, a szonda adatok eltérése persze a legszembetûnõbb, de olyan 40-50 felszállás azért benne van a 06 és 18z-s futásokba is. (Bár szerintem ezek inkább az USA területére korlátozódnak)
Land Soundings (Fixed Land RAOB): t00Z:668 t06z:55 t12z:671 t18z:41
Land Soundings (Fixed Land RAOB): t00Z:668 t06z:55 t12z:671 t18z:41
"A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele?"
Itt megnézheted miket tettek bele a legutóbbi futásba::
Link
Itt pedig archívum, pl. most novemberrõl:
Link
Az ensembe elõrejelzésekrõl meg volt régebben egy jó cikk a Légkörben, ha érdekel majd elõkeresem.
Itt megnézheted miket tettek bele a legutóbbi futásba::
Link
Itt pedig archívum, pl. most novemberrõl:
Link
Az ensembe elõrejelzésekrõl meg volt régebben egy jó cikk a Légkörben, ha érdekel majd elõkeresem.
Nem a futás vonala a különbség, hanem a felbontása.
A fõfutás 180 óráig elvileg pontosabb mert 0,5 fokos rácsfelbontással dolgozik, és csak azután tér át 1 fokra.
A többi futás beleértve a kontrollt és a 20 pertubáltat az elsõ perctõl nagyobb felbontással, ezáltal elvileg pontatlanabb.
A fõfutás 180 óráig elvileg pontosabb mert 0,5 fokos rácsfelbontással dolgozik, és csak azután tér át 1 fokra.
A többi futás beleértve a kontrollt és a 20 pertubáltat az elsõ perctõl nagyobb felbontással, ezáltal elvileg pontatlanabb.
Sziasztok!
Mi a különbség a fõ, -és a kontroll futásvonal között?
Link
Ez van, én nem tudom, és tudni szeretném
Elõre is köszi!
Mi a különbség a fõ, -és a kontroll futásvonal között?
Link
Ez van, én nem tudom, és tudni szeretném
Elõre is köszi!
Éppen ismerkedek egy anyaggal az ensemblékkel kapcsolatban.
A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet:
- a mérési hálózat nem illeszkedik tökéletesen a modell rácspontjaira
- léteznek mérési hibák
- a modellek és mérési rácspontok nem megfelelõ sûrûségének köszönhetõen gyakran rácspontok közötti, kis-skálájú folyamatokat nehéz megfogni
Ezért lettek kitalálva ugye a perturbációk, ami azt jelenti, hogy a legvalószínûbbnek tartott mérési analízist (kiindulási értéket), egy bizonyos hibahatáron belül újraszámolják, ebbõl kapja a GFS a 20 perturbált tagot.
Ha jól tudom, akkor a fõ és kontrol futás egy kiinduló adatból származik, csak a rácsfelbontás különbözik.
A 20 perturbált tag a kontrol futáshoz hasonlóan 1 fokos felbontással rendelkezik, de ezek már a meghatározott hibákkal számolnak.
Kérdezem én Svadasztól, hogy mi alapján számítják ki a hibahatárokat? Erre van egy külön szabály, ami állandó... vagy a helyzet bizonytalanságából adódóan valami egyenleteken keresztül ezek arányosan változnak a bizonytalansággal? (bár sejtem, hogy szerintem állandó határok vannak meg)
Ezt csak azért kérdezem, mert egy kiterjedt anticiklonban való mérések után interpolált adatok a rácspontra biztos tökéletesebbek, mint egy ciklon környezetében... ezért lehet egy anticiklonális környezetben nem olyan szélesek a hibahatárok...
Az eddig elmondottakból következik, hogy úgy rövid és középtávon mindenképpen a fõ és operatív futás a legpontosabb, ez ugye a sûrûbb rácsfelbontásnak is köszönhetõ, nameg annak, hogy ezt tekintik a legvalószínûbb kiindulási adatnak.
Remélem értitek mire gondolok....
A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele? A magassági folyamatokat pedig elõzõ futásokból kölcsönzik a számításokhoz? Mert ugye ilyenkor nincsenek felszállások...
Na szerintem elég kérdés..., de szeretnék mindent tökéletesen érteni!
Szerk.: Mégegy fontos kérdés... ugye szárazföldön sok a mérési pont, de óceánok felett mi a helyzet? A Föld jórészének víz a felszíne..., az óceánok feletti folyamatokat pontosan mi alapján számolják ki? Honnan jönnek az onnan bejövõ adatok?
A modellszámításokkal az a baj ugye, hogy a kezdeti (kiinduló) feltételek nem határozhatók meg tökéletesen, ennek három oka lehet:
- a mérési hálózat nem illeszkedik tökéletesen a modell rácspontjaira
- léteznek mérési hibák
- a modellek és mérési rácspontok nem megfelelõ sûrûségének köszönhetõen gyakran rácspontok közötti, kis-skálájú folyamatokat nehéz megfogni
Ezért lettek kitalálva ugye a perturbációk, ami azt jelenti, hogy a legvalószínûbbnek tartott mérési analízist (kiindulási értéket), egy bizonyos hibahatáron belül újraszámolják, ebbõl kapja a GFS a 20 perturbált tagot.
Ha jól tudom, akkor a fõ és kontrol futás egy kiinduló adatból származik, csak a rácsfelbontás különbözik.
A 20 perturbált tag a kontrol futáshoz hasonlóan 1 fokos felbontással rendelkezik, de ezek már a meghatározott hibákkal számolnak.
Kérdezem én Svadasztól, hogy mi alapján számítják ki a hibahatárokat? Erre van egy külön szabály, ami állandó... vagy a helyzet bizonytalanságából adódóan valami egyenleteken keresztül ezek arányosan változnak a bizonytalansággal? (bár sejtem, hogy szerintem állandó határok vannak meg)
Ezt csak azért kérdezem, mert egy kiterjedt anticiklonban való mérések után interpolált adatok a rácspontra biztos tökéletesebbek, mint egy ciklon környezetében... ezért lehet egy anticiklonális környezetben nem olyan szélesek a hibahatárok...
Az eddig elmondottakból következik, hogy úgy rövid és középtávon mindenképpen a fõ és operatív futás a legpontosabb, ez ugye a sûrûbb rácsfelbontásnak is köszönhetõ, nameg annak, hogy ezt tekintik a legvalószínûbb kiindulási adatnak.
Remélem értitek mire gondolok....
A másik kérdésem, hogy az operatív futások pontosan milyen adatok alapján számolódnak. Metar vagy synop adatokat számolnak bele? A magassági folyamatokat pedig elõzõ futásokból kölcsönzik a számításokhoz? Mert ugye ilyenkor nincsenek felszállások...
Na szerintem elég kérdés..., de szeretnék mindent tökéletesen érteni!
Szerk.: Mégegy fontos kérdés... ugye szárazföldön sok a mérési pont, de óceánok felett mi a helyzet? A Föld jórészének víz a felszíne..., az óceánok feletti folyamatokat pontosan mi alapján számolják ki? Honnan jönnek az onnan bejövõ adatok?
Hogyhogy miért van különbség a Tmin és a Tmax között? Az egyik egy hat órás intervallum leghidegebb, a másik a legmelegebb értéke. Amikor esik, akkor vastag a felhõzet, kicsi a hõingás. Legalábbis szerintem
Link
Már volt kérdés, de miért is van "rés" a két T adat (Tmin Tmax) között? Valahogy mindig átugrom ezt a problémát, éjjel a hidegebbet, nappal a melegebbet veszem. Bezzeg esõ+hó esetén nem nyílnak szét... Vagy egyik a Td?
Már volt kérdés, de miért is van "rés" a két T adat (Tmin Tmax) között? Valahogy mindig átugrom ezt a problémát, éjjel a hidegebbet, nappal a melegebbet veszem. Bezzeg esõ+hó esetén nem nyílnak szét... Vagy egyik a Td?
Hm, erre már csak tippem van Gondolom a származási hely és a különbözõ légrétegeken való áhaladás alapján megállapítható a részecske és ezzel a légtömeg hõmérséklete és egyéb paramétere, másrészt pedig kimutathatóak a mezoskaláris áramlási rendszerek. Hahó, szakemberek, segítsetek rajtunk, halandókon
Gondolom a származási hely és a különbözõ légrétegeken való áhaladás alapján megállapítható a részecske és ezzel a légtömeg hõmérséklete és egyéb paramétere, másrészt pedig kimutathatóak a mezoskaláris áramlási rendszerek. Hahó, szakemberek, segítsetek rajtunk, halandókon
És pl. ha tudom, hogy a 700 hPa-os szintre a jeges tenger-rõl jött a légtömeg (részecske), akkor ez mihez ad plusz infót? Hosszabb távú tendenciák elemzéséhez, vagy közvetlen elõrejelzésben is használható valamire, vagy egészen másra használják?
Szerintem az olvasható le belõle, hogy a légrészecske honnan jön, ill. mely magasságban (azaz milyen nyomáson és milyen hõmérsékleten) mennyi idõt töltött el a megérkezéséig, ill. a megérkeztekor hol található. Azaz pl. megállapítható, hogy sarkvidéki, jeges-tengeri, atlanti vagy stb. területrõl jön-e.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18590 - 2008-11-20 17:41:0
Ok, Ok, bocs nyuli
Nem tudtam, hogy nem szabad itt.
Ok, Ok, bocs nyuli
Nem tudtam, hogy nem szabad itt.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18589 - 2008-11-20 17:40:45)
Besegítek, mert látom, hogy sok a kérdés.
Az elsõ az addig az idõpontig leesett hómennyiséget ábrázolja a térképen, persze ez csak egy modell, ezt számolta ki. Rajta van még a hóhatár szintje is izovonalak formájában.
A második térkép az OMSZ légnyomás és csapadék-elõrejelzése.
Besegítek, mert látom, hogy sok a kérdés.
Az elsõ az addig az idõpontig leesett hómennyiséget ábrázolja a térképen, persze ez csak egy modell, ezt számolta ki. Rajta van még a hóhatár szintje is izovonalak formájában.
A második térkép az OMSZ légnyomás és csapadék-elõrejelzése.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18588 - 2008-11-20 17:40:21)
Kg/négyzetméter vízekvivalens, azaz mm.
A másik pedig tengerszinten várható összes esõ mennyisége.
Kérlek, a modellekkel kapcsolatos további kérdéseket csokorba szedve a Modell-iskola fórumában tedd fel, itt meghagyva a helyet a meteorológiai társalgásnak Köszi.
Kg/négyzetméter vízekvivalens, azaz mm.
A másik pedig tengerszinten várható összes esõ mennyisége.
Kérlek, a modellekkel kapcsolatos további kérdéseket csokorba szedve a Modell-iskola fórumában tedd fel, itt meghagyva a helyet a meteorológiai társalgásnak
Köszi.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18586 - 2008-11-20 17:36:32)
Én pl ezt sem értem.
Link
Mit kell nézni ezen?
Én pl ezt sem értem.
Link
Mit kell nézni ezen?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18585 - 2008-11-20 17:35:52)
Ez:
Link
Mi micsoda rajta?
Köszönöm.
Ez:
Link
Mi micsoda rajta?
Köszönöm.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18583 - 2008-11-20 17:33:49)
Melyik térkép az?
Melyik térkép az?
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18582 - 2008-11-20 17:33:14)
Köszi. Basszus végigolvastam, kemény. Alig értettem meg
Na mindegy.
A térképrõl mit mondtok? 54 mm, vagy 54 centi? Egyáltalán mennyire mérvadó?
Azért kérdem mert pl az omsz 4-5 fokban havat jelzett már nem egyszer... de volt, hogy 9-re írták....
Az én 0 tudásommal, az alábbi tippam van:
holnap: viharos szél.
szombat: lehûlés, max futó hózáporok
vasárnap, dettó...
A hétfõ, kedd, szerdai: mint mondtam, állandóan 1 nappal tolják a havat... és szerdára már 4 fokot mondanak.
Ezért, ha lesz is hó, ne rugaszkodjunk el a tényektõl:
1: A föld meleg, tehát nem marad meg (szom, vas)
2: mire kihûl, pont nem esik a hó, illetve 1-3 fokok lesznek, ha esik nem marad meg, elolvad...
Ne ábrándozzunk 30 centis havakról...
Nyilván lesz valahol 5-10 centi is akár, de azért nem kell elszaladni konzervért. Minden rendben lesz jövõ 7-en.
A tél, majd késõbb érkezik.
Köszi. Basszus végigolvastam, kemény. Alig értettem meg
Na mindegy.A térképrõl mit mondtok? 54 mm, vagy 54 centi? Egyáltalán mennyire mérvadó?
Azért kérdem mert pl az omsz 4-5 fokban havat jelzett már nem egyszer... de volt, hogy 9-re írták....
Az én 0 tudásommal, az alábbi tippam van:
holnap: viharos szél.
szombat: lehûlés, max futó hózáporok
vasárnap, dettó...
A hétfõ, kedd, szerdai: mint mondtam, állandóan 1 nappal tolják a havat... és szerdára már 4 fokot mondanak.
Ezért, ha lesz is hó, ne rugaszkodjunk el a tényektõl:
1: A föld meleg, tehát nem marad meg (szom, vas)
2: mire kihûl, pont nem esik a hó, illetve 1-3 fokok lesznek, ha esik nem marad meg, elolvad...
Ne ábrándozzunk 30 centis havakról...
Nyilván lesz valahol 5-10 centi is akár, de azért nem kell elszaladni konzervért
. Minden rendben lesz jövõ 7-en. A tél, majd késõbb érkezik.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18574 - 2008-11-20 17:22:22)
Akkor már inkább egy szakmai oldalt ajánlok: OMSZ Link
Akkor már inkább egy szakmai oldalt ajánlok: OMSZ Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18573 - 2008-11-20 17:20:43)
Nem metnetes oldal de itt is leírják a fáklyát: Link
Nem metnetes oldal
de itt is leírják a fáklyát: Link
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18571 - 2008-11-20 17:17:00)
A fáklya-diagramm a különbözõ perturbált modellfutásokat ábrázolja. A diagramm közepén futó vastagabb vonalak az egyes futások; ezek minél inkább összetartanak, annál egyértelmübb, milyen helyzet várható, és ellenkezõleg, minél inkább széttartanak a tagok, annál bizonytalanabb a helyzet, ami általában egy makroszinoptikus váltás elõjele (is lehet). Az ezen vonalakhoz tartozó függõleges tengely a bal oldalon van, ez a 850 hPa-os hõmérsékletet mutatja. A diagramm alján a várható csapadék mennyisége van berajzolva, szintén az egyes modellfutásokhoz (tagokhoz) tartozóan. A mennyiség a jobb oldali függõleges tengelyen olvasható le, mm-ben.
A GFS egy globális elõrejelzõ rendszer, azaz egy modell (egyszerüen kifejezve).
A fáklya-diagramm a különbözõ perturbált modellfutásokat ábrázolja. A diagramm közepén futó vastagabb vonalak az egyes futások; ezek minél inkább összetartanak, annál egyértelmübb, milyen helyzet várható, és ellenkezõleg, minél inkább széttartanak a tagok, annál bizonytalanabb a helyzet, ami általában egy makroszinoptikus váltás elõjele (is lehet). Az ezen vonalakhoz tartozó függõleges tengely a bal oldalon van, ez a 850 hPa-os hõmérsékletet mutatja. A diagramm alján a várható csapadék mennyisége van berajzolva, szintén az egyes modellfutásokhoz (tagokhoz) tartozóan. A mennyiség a jobb oldali függõleges tengelyen olvasható le, mm-ben.
A GFS egy globális elõrejelzõ rendszer, azaz egy modell (egyszerüen kifejezve).
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#18568 - 2008-11-20 17:11:10)
Bocs, csak kérdésem lenne.
ÉN annál tovább nem értek az idõjáráshoz, mint jelentek, és max megállípítom hány fok van
Ellenben fejlõdnék.
Két kérdésem van:
Ezekbe a "fáklya" vagy milyen grafikonokban, ahol kb 25 vonal van, meg 180 óránál nem tudom mi van, mit kell nézni?
Egyáltalán melyik tengely mi? Az egész micsoda?
A másik: a belinkelt német térképeken az 54-es szám micsoda? (A hótérképeiteken?) 54 centi, 54 mm?
Még egy: mi az a gfs?
Ezt gyakran látom írva, de nem tidom, mi ez? Mennyire tuti, honnan az adatok, stb.
Tényleg segítsetek légyszi, gõzöm nincs ezekról... ráadásul állandóan tél elõtt jönnek elõ
Tényleg, légyszi. Tudom, vicces kérés, de ti is elkezdtétek valahol... senki nem úgy született, hogy 130 lila vonalból leolvasson valamit.
Köszi a választ
Bocs, csak kérdésem lenne.
ÉN annál tovább nem értek az idõjáráshoz, mint jelentek, és max megállípítom hány fok van
Ellenben fejlõdnék.
Két kérdésem van:
Ezekbe a "fáklya" vagy milyen grafikonokban, ahol kb 25 vonal van, meg 180 óránál nem tudom mi van, mit kell nézni?
Egyáltalán melyik tengely mi? Az egész micsoda?
A másik: a belinkelt német térképeken az 54-es szám micsoda? (A hótérképeiteken?) 54 centi, 54 mm?
Még egy: mi az a gfs?
Ezt gyakran látom írva, de nem tidom, mi ez? Mennyire tuti, honnan az adatok, stb.
Tényleg segítsetek légyszi, gõzöm nincs ezekról... ráadásul állandóan tél elõtt jönnek elõ
Tényleg, légyszi. Tudom, vicces kérés, de ti is elkezdtétek valahol... senki nem úgy született, hogy 130 lila vonalból leolvasson valamit.
Köszi a választ
Jópofa.
És ebbõl igazából mit lehet megtudni? Az ábrát értem, az a kérdésem, hogy mire jó, mit tudnak a hozzáértõk ebbõl kihozni?
És ebbõl igazából mit lehet megtudni? Az ábrát értem, az a kérdésem, hogy mire jó, mit tudnak a hozzáértõk ebbõl kihozni?
Trajektória számítás - visszafelé - eredménye. (Backward trajectory) Vagyis azt számolják ki, hogy Münchenbe milyen útvonalon érkezne egy részecske a különbözõ szinteken (950, 850 és 700 hPa-on), ha 7 nappal korábbról indul a részecske. Vagyis ha pl egy lufi érkezne München fölé 17-én 00 UTC-kor a 850 hPa-on, akkor az honnan jött, milyen úton haladt az elmúlt 7 napban.
A DWD GME modellbõl számolják.
A linkelt ábrán pl. a ma 00 UTC-kor "érkezett lufi" ha 950 hPa-on jött, akkor úgy 7 nappal ezelõtt a 60. szélességi körrõl indult Izlandtól nem messze. Viszont ha 700 hPa-on akkor biz az óceán felõl, valamelyik alacsonyabb széleségrõl.
( Bocsi a lufizásért, de késõ van és így talán érthetõbb bárki számára nevet )
(Áthelyeztem magam a hozzászólást )
A DWD GME modellbõl számolják.
A linkelt ábrán pl. a ma 00 UTC-kor "érkezett lufi" ha 950 hPa-on jött, akkor úgy 7 nappal ezelõtt a 60. szélességi körrõl indult Izlandtól nem messze. Viszont ha 700 hPa-on akkor biz az óceán felõl, valamelyik alacsonyabb széleségrõl.
( Bocsi a lufizásért, de késõ van és így talán érthetõbb bárki számára nevet
)(Áthelyeztem magam a hozzászólást
)
Most jön a következõ kérdés, ami hasonlítani fog a PVU-hoz! Ez a térkép mit akar ábrázolni??? Link
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat