Nagy mázlija van szüleimnek, mert bár a környék talán legmélyebb pontján van a ház, a talaj egyértelmûen homokos - bármit elnyel. Ráadásul alig 2-300 méterre van mellettük a partfal, ami Tolnára végig jellemzõ: a Duna árterének meredek partja, errõl is kapta római nevét (Alta Ripa, azaz magas part). Korábban is írtam, hogy az elmúlt sokszáz évben nem véletlenül építkeztek mindig csak a partfal fölötti részekre a népek: az ártéri részre "vásártér", csak a 40-es évek után adtak ki engedélyeket, pedig ott még a száraz 80-as években is volt mocsár!

Mondjuk 56-ban a jeges ár el is vitte az összes házat, de azóta újak épülnek (mondván, hogy nem lesz több jeges ár, ami esélyes is, mivel utána 2 méterrel emelték a Duna töltését.... csakhát nem ez az egyetlen veszély, ugye.)