Meteorológiai esélylatolgatások
Igen nehéz hosszabb távra mostanság kitekinteni, ugyanis kifejezetten élénk a (mediterrán) ciklontevékenység. Az Észak-Atlanti térségből sorra lefűződő ciklonok és ezáltal az észak felől érkező hideg, valamint a dél felől közeledő enyhe légtömegek határán kifejezetten mély mediterrán cikloncentrumok keletkeznek, amik jelentős hatással vannak a Kárpát-medence időjárása és ez a továbbiakban sem változik nagy valószínűséggel. Maradhat a csúszópálya, keveredési zóna, ami pedig kulcskérdés az a ciklonok pályája. Mivel ez dönti el, hogy elő- vagy hátoldalon helyezkedünk majd, illetve mennyire érvényesül az előbbi vagy utóbbi hatása.
A Nyugat-Európára lecsorgó egyre hidegebb légtömegek, már-már űrtávban az október végére emlékeztetnek, mikor a Spanyoloknál, de még Marokkó magasabb részein is hullott hó, miközben itt nálunk rekord meleg időjárás alakult ki.
DE ez egyelőre hála nem fenyeget, bár a teknő súlypontjával nyugatabbra helyeződhet, az időszak második felében ami már a jövő hetet illeti jelen számítások alapján (mediterrán) ciklon előoldali áramlásába kerülhetünk. Ez délire forduló áramlást jelöl ki, amiben váltakozó nedvességtartalmú és mediterrán eredetű léghullámok érkezhetnek, tehát ez már sokkal rosszabb képet fest mintha az óceáni légtömegek keverednének felénk, mivel ez már komolyabb melegadvekciót is jelenthet, ha nagyon rosszul talál be egy ciklon és tőlünk délnyugatra, nyugatra örvénylik, lásd október 27-től, 30-ig zajló eseményeket.
Természetesen ilyen távból ezeket a ciklonpályákat nem lehet pontosan behatárolni, így gyökeresen más képet is festhet a jövőkép ehhez mérten. Ezért kijelentésekbe nem is bocsátkoznék.
Az általad felvetett déli, délkeleti áramlási kép (gondolom AC peremre gondoltál) a gyenge áramlási kép, sokkal inkább dinamikus lehet amennyiben a ciklon előoldal helyeződik fölénybe. Az esetben ahogyan az ECM is jelzi, erős délkeleti , majd déli légáramlás állna elő. Lényegét tekintve tőlünk keletre AC, miközben nyugatra ciklon, a kettő között felépülő áramlási kép pedig értelemszerűen meridionális, annak is a déli változata.
A GEM esetében az általad felvetett gyenge délkeleti, déli áramlás kialakulása kelet-európai AC, a Spanyol-Marokkó határon ciklon örvénylene, de annak már érdemi hatása a dinamikát tekintve ránk eleinte nem lenne.
A tél ezen időszakában január végén, február elején dinamikusabb szokott lenni a légkör, noha ez nem mindig van így. Egy AC perem vagy centrális helyzet vele járója télen a ködös, nyirkos levegő, ha a magasban jelentősen enyhébb levegő található, vagyis melegadvekció zajlik. Ebből az időjárásból köszönöm, de én sem kérnék ha lehet.
Esélye nem elhanyagolható, amennyiben a kelet-európai magasnyomás közelebb kerül térségünkhöz. Az ellensúly a Nyugat-Európa felett kimélyülő teknő lehet, az ahhoz kapcsolódó ciklonok előoldali áramlás ezt megakadályozhatja, amennyiben a ciklon előoldalak erősebb behatást gyakorolnának. Ha a magasnyomás kerül fölénybe akkor az általad megpedzett gyenge délkeleti áramlás alakulhat ki, köddel. Az Azori AC észak, északkelet felé történő orrosodása és a keletről terjeszkedő magasnyomású zóna kellő lehetőséget jelent a tőlünk nyugatra kimélyülő teknőnek.
Tartós blokk ami nem ciklonális jellegű lenne, hanem AC-re hajazó aligha tud kiépülni, az óceánra zúduló hideg, fagyos légtömeg sorra generálja az atlanti ciklonokat, amik aztán délkelet felé törnek, így hiába is próbálkozna AC létrejönni egy számunkra kedvező helyen, pl Skandináv-félsziget, egyszerűen nem jön össze. Az Azori orrosodását pedig hamar legyűrik a mély és határozott ciklonmagok. Kanada keleti felén masszív hidegmag helyezkedik el, a nyugat-szibériai hideg pedig az élénk atlanti ciklontevékenység és a satnya orrosodások mellett nem tud eljutni hozzánk.
A keveredési zóna egyelőre ami mérvadó, ebben a helyzetben bitang nagy havazások is lehetnek regionális, pl. Nyugat-Dunántúl, illetve kiadós, előoldali esők az Alföldön, tavaszias meleggel. Országos előoldali pozícióra azért nem fogadnék, a Nyugat-Dunántúl azért jól jöhet ki a jövő heti helyzetből. Ha szerencsénk van a ciklont keletebbre számolják majd a középpontjával így máris változhat a kép. Őszintén remélem, hogy nem bukunk ekkorát a jövő heti játszmát illetően, illetve merem remélni a kelet-európai magasnyomás nem mászik a közelünkbe, hogy déli, délkeleti áramlást generáljon. Ebben a szezonban még nem volt szibériai eredetű hidegbetörés, erős Skandi AC pedig eltűnt alighanem a modellekről ami segítségére lehetne leginkább. Most ha jön is egy enyhébb időszak, február elején az gyorsan lecsenghet, amit akár újabb félblokk követhet, északnyugati irányítással. Nagyjából magát a folyamatot nem lehet leképezni, csupán ez már következtetés, hogy enyhülést, lehűlés követ újból. Az pedig ha először nem is teljes blokk képében mutatkozna. Adott az Azori AC ami északnyugat felé helyeződik, elsőként Brit-szigetek- Izland térsége, majd úgy további centrum a Skandináv-félsziget felé. GFS operatívon űridőben vannak jelek, csak hát maga a jövő heti folyamat sem tiszta még, és 2-3 napnál távolabb teljes a káosz.
Viszont egy misét megért tőlem is az általam várt jövőkép, ugyanis a 20-i időszakot tökéletesen leképezte az amiről pár sorral lentebb írtam, hogy ez idő tájt, előfordul a makrováltás, hidegbetörés, mediterrán ciklontevékenység. A medik adottak, hidegbetörés ugyan nem volt, de a csúszópálya bejött, illetve még a folytatás erős kérdés. Ha összegezni kellene azt mondom hozza a formáját a január, a hó eleji hidegbetörés után szépen, meglepetészerűen jöttek az észak-európai ciklonok, melyek melegfrontjai kiadós havazásokat produkáltak, a félblokk után egy félzónára hajazó kép következett, óceáni légtömeg váltotta a jeges-tengeri, maritim légtömegeket, illetve ezen légtömegek keveredése uralkodott, keletebbre némi kontinentális beütéssel. Jelenleg keveredési zóna, viszonylag sok csapadék az ország jelentős részén.
Masszív hidegmag helyezkedik el a hemiszféra északi részén, ez még februárban sőt még márciusban is megvetheti a lábát hazánkban, nem is gondolnám, hogy innentől teljes lecsóba vágás történjen. Enyhe periódusok mindig is voltak télen még a leghidegebb teleken is, úgyhogy én nem aggódok, hogy most mi lesz és jaj "mindmeghalunk" mert jön egy előoldal vagy C melegszektor
A Nyugat-Európára lecsorgó egyre hidegebb légtömegek, már-már űrtávban az október végére emlékeztetnek, mikor a Spanyoloknál, de még Marokkó magasabb részein is hullott hó, miközben itt nálunk rekord meleg időjárás alakult ki.
DE ez egyelőre hála nem fenyeget, bár a teknő súlypontjával nyugatabbra helyeződhet, az időszak második felében ami már a jövő hetet illeti jelen számítások alapján (mediterrán) ciklon előoldali áramlásába kerülhetünk. Ez délire forduló áramlást jelöl ki, amiben váltakozó nedvességtartalmú és mediterrán eredetű léghullámok érkezhetnek, tehát ez már sokkal rosszabb képet fest mintha az óceáni légtömegek keverednének felénk, mivel ez már komolyabb melegadvekciót is jelenthet, ha nagyon rosszul talál be egy ciklon és tőlünk délnyugatra, nyugatra örvénylik, lásd október 27-től, 30-ig zajló eseményeket.
Természetesen ilyen távból ezeket a ciklonpályákat nem lehet pontosan behatárolni, így gyökeresen más képet is festhet a jövőkép ehhez mérten. Ezért kijelentésekbe nem is bocsátkoznék.
Az általad felvetett déli, délkeleti áramlási kép (gondolom AC peremre gondoltál) a gyenge áramlási kép, sokkal inkább dinamikus lehet amennyiben a ciklon előoldal helyeződik fölénybe. Az esetben ahogyan az ECM is jelzi, erős délkeleti , majd déli légáramlás állna elő. Lényegét tekintve tőlünk keletre AC, miközben nyugatra ciklon, a kettő között felépülő áramlási kép pedig értelemszerűen meridionális, annak is a déli változata.
A GEM esetében az általad felvetett gyenge délkeleti, déli áramlás kialakulása kelet-európai AC, a Spanyol-Marokkó határon ciklon örvénylene, de annak már érdemi hatása a dinamikát tekintve ránk eleinte nem lenne.
A tél ezen időszakában január végén, február elején dinamikusabb szokott lenni a légkör, noha ez nem mindig van így. Egy AC perem vagy centrális helyzet vele járója télen a ködös, nyirkos levegő, ha a magasban jelentősen enyhébb levegő található, vagyis melegadvekció zajlik. Ebből az időjárásból köszönöm, de én sem kérnék ha lehet.
Esélye nem elhanyagolható, amennyiben a kelet-európai magasnyomás közelebb kerül térségünkhöz. Az ellensúly a Nyugat-Európa felett kimélyülő teknő lehet, az ahhoz kapcsolódó ciklonok előoldali áramlás ezt megakadályozhatja, amennyiben a ciklon előoldalak erősebb behatást gyakorolnának. Ha a magasnyomás kerül fölénybe akkor az általad megpedzett gyenge délkeleti áramlás alakulhat ki, köddel. Az Azori AC észak, északkelet felé történő orrosodása és a keletről terjeszkedő magasnyomású zóna kellő lehetőséget jelent a tőlünk nyugatra kimélyülő teknőnek.
Tartós blokk ami nem ciklonális jellegű lenne, hanem AC-re hajazó aligha tud kiépülni, az óceánra zúduló hideg, fagyos légtömeg sorra generálja az atlanti ciklonokat, amik aztán délkelet felé törnek, így hiába is próbálkozna AC létrejönni egy számunkra kedvező helyen, pl Skandináv-félsziget, egyszerűen nem jön össze. Az Azori orrosodását pedig hamar legyűrik a mély és határozott ciklonmagok. Kanada keleti felén masszív hidegmag helyezkedik el, a nyugat-szibériai hideg pedig az élénk atlanti ciklontevékenység és a satnya orrosodások mellett nem tud eljutni hozzánk.
A keveredési zóna egyelőre ami mérvadó, ebben a helyzetben bitang nagy havazások is lehetnek regionális, pl. Nyugat-Dunántúl, illetve kiadós, előoldali esők az Alföldön, tavaszias meleggel. Országos előoldali pozícióra azért nem fogadnék, a Nyugat-Dunántúl azért jól jöhet ki a jövő heti helyzetből. Ha szerencsénk van a ciklont keletebbre számolják majd a középpontjával így máris változhat a kép. Őszintén remélem, hogy nem bukunk ekkorát a jövő heti játszmát illetően, illetve merem remélni a kelet-európai magasnyomás nem mászik a közelünkbe, hogy déli, délkeleti áramlást generáljon. Ebben a szezonban még nem volt szibériai eredetű hidegbetörés, erős Skandi AC pedig eltűnt alighanem a modellekről ami segítségére lehetne leginkább. Most ha jön is egy enyhébb időszak, február elején az gyorsan lecsenghet, amit akár újabb félblokk követhet, északnyugati irányítással. Nagyjából magát a folyamatot nem lehet leképezni, csupán ez már következtetés, hogy enyhülést, lehűlés követ újból. Az pedig ha először nem is teljes blokk képében mutatkozna. Adott az Azori AC ami északnyugat felé helyeződik, elsőként Brit-szigetek- Izland térsége, majd úgy további centrum a Skandináv-félsziget felé. GFS operatívon űridőben vannak jelek, csak hát maga a jövő heti folyamat sem tiszta még, és 2-3 napnál távolabb teljes a káosz.
Viszont egy misét megért tőlem is az általam várt jövőkép, ugyanis a 20-i időszakot tökéletesen leképezte az amiről pár sorral lentebb írtam, hogy ez idő tájt, előfordul a makrováltás, hidegbetörés, mediterrán ciklontevékenység. A medik adottak, hidegbetörés ugyan nem volt, de a csúszópálya bejött, illetve még a folytatás erős kérdés. Ha összegezni kellene azt mondom hozza a formáját a január, a hó eleji hidegbetörés után szépen, meglepetészerűen jöttek az észak-európai ciklonok, melyek melegfrontjai kiadós havazásokat produkáltak, a félblokk után egy félzónára hajazó kép következett, óceáni légtömeg váltotta a jeges-tengeri, maritim légtömegeket, illetve ezen légtömegek keveredése uralkodott, keletebbre némi kontinentális beütéssel. Jelenleg keveredési zóna, viszonylag sok csapadék az ország jelentős részén.
Masszív hidegmag helyezkedik el a hemiszféra északi részén, ez még februárban sőt még márciusban is megvetheti a lábát hazánkban, nem is gondolnám, hogy innentől teljes lecsóba vágás történjen. Enyhe periódusok mindig is voltak télen még a leghidegebb teleken is, úgyhogy én nem aggódok, hogy most mi lesz és jaj "mindmeghalunk" mert jön egy előoldal vagy C melegszektor
A következő kb. egy hét időjárása, de legalábbis a modellek térképein látható történések igencsak érdekesnek ígérkeznek. Egyelőre ez utóbbi tekintetben elég nagy káosz látszik, mégis, sok futás és több op. képeit figyelembe véve, egy csúszópályás alaphelyzet körvonalai tűnnek elő.
Persze, maga a csúszópályás szituáció nagyon instabil dolog, nem véletlen a modellek hezitálása. Ebbe az alaphelyzetbe ugyanis két "verkli" van "összeépítve" Először is, van egy atlanti komponense: egy ismételten a blokk felé tendáló félblokk, izlandi-brit ciklonnal, azori AC-al.
Másodsorban van egy szárazföldi összetevő, ami egy észak, északkelet-európai hideg anticiklonból és mediterrán ciklonokból áll. E kettő aránya, erőviszonyai határozzák meg, merre tendál végeredményben a felállás. Ha az első kerül túlsúlyba, az ék-i AC egészen visszaszorul keletre, a kontinens nagy részének vonatkozásában félblokkos, félzónás kép áll elő. A másik összetevő uralkodóvá válásával a mediterránná lett ciklon teljes, tartós lefűződése figyelhető meg az atlanti alacsony nyomású területről, hátoldali áramlásának összekapcsolódásával az északi AC előoldali hidegáramlásával. Ezzel ék-i hosszú légpálya jön létre a szárazföld középső része felett, térségünkben sarki-szárazföldi hideglevegő beáramlásával.
Megjegyzendő, hogy vélhetőleg két hidegmag, nevezetesen az észak-amerikai és az északnyugat-eurázsiai erőviszonyai határozzák meg döntően, hogy a csúszópályás szituáció melyik összetevője válik túlsúlyossá. Ha az első dominál, az atlanti összetevő lesz az uralkodó, ha az eurázsiai az erősebb, úgy a szárazföldi-mediterrán.
Fentiek előrebocsájtásával nézzük a konkrét helyzetet. Tegnap és tegnapelőtt voltak futások (GEM, GFS) melyek a második lehetőséget villantották fel: ék-i légpálya, térségünkre nézve határozott sarki-szárazföldi hidegelárasztás a jövő hét vége felé. Mára a mérleg nyelve az ellenkező irányba lendült. A jelenleg induló lefűződés még megtörténne, de az így létrejövő "ék-i AC, mediterrán ciklon" elrendeződés nem tartósodna, még kevésbé kapcsolódna össze a medi hátoldala az ék-i anticiklon előoldalával, nem jönne létre hideg ék-i légpálya. Az Észak-Atlantikumban gyorsan, erőteljesen süllyedő légnyomást adnak most a nagy modellek, az északi AC gyors meghátrálásával k felé. Emiatt az atlanti ciklontevékenység nem szorulna le a Mediterráneumba, nem lenne második alácsúszás: a csúszópályás felállás átmenetileg(?) megszűnne.
A kontinens nagy része vonatkozásában gyorsan a teljes blokk irányába menő félblokk, majd a blokkban térségünkre nézve előoldali pozició néz ki az űrtávlat határán. Ilyen jelenleg a GFS:
Link Link Link
Megjegyzendő, hogy a többi modell inkább fenntartja a csúszópályát, tehát GFS verziója a potenciálisan előfordulható változatok szélső pontja.
ECM: Link Link Link
GEM: Link Link Link
Még két kép a fentiekhez: Link
Feltűnő az észak-amerikai hideg terület túltengése. Ennek alapján nem túlságosan meglepő a "lelőhetetlen" észak-atlanti ciklontevékenység. Ugyanakkor az északkelet-európai, nyugat-szibériai hideg terület sem fejletlen, ezért lehet egyáltalán csúszópálya. Viszont ez utóbbi nem expanzív, átmenetileg visszahúzódhat keletre. Hogy az európai makrokép nem válik mégsem zonálissá, az se csoda. Az AO a pincébe megy, és ez már a sokadik ilyen futás:
Link
A közelebbi, jobban megfogható kilátásokra térve el lehet mondani, hogy a nemsokára kialakuló, lefűződő mediciklon hátoldala, az északi, északkeleti komolyabb hidegbetáplálás most már szinte bizonyos elmaradása miatt, nem fog jelentős hideg légtömeget tartalmazni.
ECM: Link Link Link
GFS: Link Link Link
Első megközelítésben az csak a Dunántúl nyugati fele számára jelent nagy valószínűséggel havazást, máshol vegyes halmazállapot, ill. inkább eső feltételezhető. Ha megnézzük a T925 térképeket, azt látjuk, hogy kedden napközben még az egész ország felett negatív értékek láthatók. Szerdán és csütörtökön nagyjából az ország nyugati kétharmada a 0 fok alatti, míg a keleti harmad az a fölötti értékek alá esik. Pénteken aztán nyugatról ismét előretörne, az ország legnagyobb részét elfoglalva, a fagy 925 hepán. Ehhez ECM szerint kedden nem tartozna csapadék. Szerdán dny felől csapadékzóna érne el, a Dunántúlon nagyobb, keleten kisebb csapadék-mennyiségekkel. A halmazállapot nyugaton szilárd lenne, középen feltehetőleg vegyes, egészen keleten folyékony. Csütörtökön a Dunántúlon még ígérkezik havazás. Pénteken szintén nyugaton
lehet hó, de ekkor már délkeleten is mutatkozik csapadék, szintén hó formájában. Megjegyzendő, hogy nem nagy mennyiségekről van alapvetően szó, és külön kiemelendő még most is a bizonytalanság.
Persze, maga a csúszópályás szituáció nagyon instabil dolog, nem véletlen a modellek hezitálása. Ebbe az alaphelyzetbe ugyanis két "verkli" van "összeépítve" Először is, van egy atlanti komponense: egy ismételten a blokk felé tendáló félblokk, izlandi-brit ciklonnal, azori AC-al.
Másodsorban van egy szárazföldi összetevő, ami egy észak, északkelet-európai hideg anticiklonból és mediterrán ciklonokból áll. E kettő aránya, erőviszonyai határozzák meg, merre tendál végeredményben a felállás. Ha az első kerül túlsúlyba, az ék-i AC egészen visszaszorul keletre, a kontinens nagy részének vonatkozásában félblokkos, félzónás kép áll elő. A másik összetevő uralkodóvá válásával a mediterránná lett ciklon teljes, tartós lefűződése figyelhető meg az atlanti alacsony nyomású területről, hátoldali áramlásának összekapcsolódásával az északi AC előoldali hidegáramlásával. Ezzel ék-i hosszú légpálya jön létre a szárazföld középső része felett, térségünkben sarki-szárazföldi hideglevegő beáramlásával.
Megjegyzendő, hogy vélhetőleg két hidegmag, nevezetesen az észak-amerikai és az északnyugat-eurázsiai erőviszonyai határozzák meg döntően, hogy a csúszópályás szituáció melyik összetevője válik túlsúlyossá. Ha az első dominál, az atlanti összetevő lesz az uralkodó, ha az eurázsiai az erősebb, úgy a szárazföldi-mediterrán.
Fentiek előrebocsájtásával nézzük a konkrét helyzetet. Tegnap és tegnapelőtt voltak futások (GEM, GFS) melyek a második lehetőséget villantották fel: ék-i légpálya, térségünkre nézve határozott sarki-szárazföldi hidegelárasztás a jövő hét vége felé. Mára a mérleg nyelve az ellenkező irányba lendült. A jelenleg induló lefűződés még megtörténne, de az így létrejövő "ék-i AC, mediterrán ciklon" elrendeződés nem tartósodna, még kevésbé kapcsolódna össze a medi hátoldala az ék-i anticiklon előoldalával, nem jönne létre hideg ék-i légpálya. Az Észak-Atlantikumban gyorsan, erőteljesen süllyedő légnyomást adnak most a nagy modellek, az északi AC gyors meghátrálásával k felé. Emiatt az atlanti ciklontevékenység nem szorulna le a Mediterráneumba, nem lenne második alácsúszás: a csúszópályás felállás átmenetileg(?) megszűnne.
A kontinens nagy része vonatkozásában gyorsan a teljes blokk irányába menő félblokk, majd a blokkban térségünkre nézve előoldali pozició néz ki az űrtávlat határán. Ilyen jelenleg a GFS:
Link Link Link
Megjegyzendő, hogy a többi modell inkább fenntartja a csúszópályát, tehát GFS verziója a potenciálisan előfordulható változatok szélső pontja.
ECM: Link Link Link
GEM: Link Link Link
Még két kép a fentiekhez: Link
Feltűnő az észak-amerikai hideg terület túltengése. Ennek alapján nem túlságosan meglepő a "lelőhetetlen" észak-atlanti ciklontevékenység. Ugyanakkor az északkelet-európai, nyugat-szibériai hideg terület sem fejletlen, ezért lehet egyáltalán csúszópálya. Viszont ez utóbbi nem expanzív, átmenetileg visszahúzódhat keletre. Hogy az európai makrokép nem válik mégsem zonálissá, az se csoda. Az AO a pincébe megy, és ez már a sokadik ilyen futás:
Link
A közelebbi, jobban megfogható kilátásokra térve el lehet mondani, hogy a nemsokára kialakuló, lefűződő mediciklon hátoldala, az északi, északkeleti komolyabb hidegbetáplálás most már szinte bizonyos elmaradása miatt, nem fog jelentős hideg légtömeget tartalmazni.
ECM: Link Link Link
GFS: Link Link Link
Első megközelítésben az csak a Dunántúl nyugati fele számára jelent nagy valószínűséggel havazást, máshol vegyes halmazállapot, ill. inkább eső feltételezhető. Ha megnézzük a T925 térképeket, azt látjuk, hogy kedden napközben még az egész ország felett negatív értékek láthatók. Szerdán és csütörtökön nagyjából az ország nyugati kétharmada a 0 fok alatti, míg a keleti harmad az a fölötti értékek alá esik. Pénteken aztán nyugatról ismét előretörne, az ország legnagyobb részét elfoglalva, a fagy 925 hepán. Ehhez ECM szerint kedden nem tartozna csapadék. Szerdán dny felől csapadékzóna érne el, a Dunántúlon nagyobb, keleten kisebb csapadék-mennyiségekkel. A halmazállapot nyugaton szilárd lenne, középen feltehetőleg vegyes, egészen keleten folyékony. Csütörtökön a Dunántúlon még ígérkezik havazás. Pénteken szintén nyugaton
lehet hó, de ekkor már délkeleten is mutatkozik csapadék, szintén hó formájában. Megjegyzendő, hogy nem nagy mennyiségekről van alapvetően szó, és külön kiemelendő még most is a bizonytalanság.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat