A hétvégén beinduló, majd a jövő hét elejére kiteljesedő gerincesedés illetve anticiklon kialakulása az óceánon jól nyomon követhető ha a jet magasságában a meridionális szélkomponenst nézzük.  Gyakorlatilag downstream developement-ek egymásutánja jellemzi a helyzetet, vagyis Rossby-hullámok csoportja halad végig nyugat-keleti irányban (teknő fejlődik, majd előtte gerinc, előtte újabb teknő...)  Időbeli fejlődésük a pirossal jelölt déli szelek, és a kékkel jelölt északias szelek egymás utáni átlós lefutásban rajzolódik ki (lila vonallal jelőlve): Link
Ehhez kapcsolódnak a délre lenyúló teknők, előbb Észak-Amerika nyugati partjainál Link , majd a keleti partoknál Link
Végül pedig kifejlődik az Atlanti-óceán felett a gerinc, Európába pedig lenyúlik a soron következő teknő, ami a medivel együtt hozhat izgalmasabb időjárást: Link
Azonban az anticiklon viszonylag gyorsan rákenődik a kontinens nyugati felére, Grönland-Izland térségében elszabadul a ciklontevékenység, az AO meredeken kilő pozitív irányba, illetve a NAO is követi a ciklontevékenység okán. Link Link
A GFS OP azért félblokkra hajazó helyzetet tart, majd űrtávban, jóval 240 óra felett ismét átviszi  átmenetileg teljes blokkba a helyzetet, és ezzel együtt a Grönland környéki, illetve attól keletre jelzett hidegmagból kiszakadva ( Link ) ismét egy hidegöblítés érheti el Európát. Összességében egy eléggé dinamikus időjárási helyzet képe kezd kirajzolódni hosszabb távon, amiben azért belefér a helyzet átmeneti blokkba fordulásával a hidegöblítések is. 

Az SSW kérdésköre is előkerült, egyelőre nagyon képlékeny az egész. A GFS OP, és az ENS nagyon széttart sztratoszféra ügyben, egyelőre úgy tűnik (főleg az OP szerint), hogy a december első dekádjában várható fenti melegedés minor warming szinten megáll, néha ugyan az ENS tagjai elszabadulnak komolyabb helyzet irányába. Vagyis nem dőlt el még a dolog. Viszont belátható időn belül december elején az AO pozitív fázisa fog dominálni a troposzférában és az alsó sztratoszférában.