A hét folyamán Európa időjárását egy jellemző,nagyon gyakori,maghelyzeti stabilitású szituáció határozza meg.  Ennek lényegi  elemei egyrészt  az Azori-szk. térségétől  Közép-Európán át a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó régiójáig, majd innen mélyen Ázsiába -gyakorlatilag Kelet-Ázsiáig- nyúló igen fejlett, több középpontú magasnyomású öv. Másrészt az ettől északra, a kontinens északnyugati, északi, illetve északkeleti részei felett örvénylő ciklonok.  Tehát egyelőre  komolyabb leszakadást, poláris expanziót, ciklon-lecseppenést kizáró felállás. Ennek szemléltetésére elég a holnap délre vonatkozó hemiszférikus izobár-térképet megmutatni.
Link
Ez a kép a mérsékelt szélességekre nézve alapvetően száraz, és legalábbis a magasban az évszakhoz képest enyhe időt jelent. A téli félévben a talaj közelében azonban az inverzió lehetősége miatt  az ilyen elrendeződés nem feltétlenül hoz meleg időt.
Az anticiklon-hatáson kívül időjárásunk arculatát az említett északi légörvények közül az Izland környéki középpontú, majd fokozatosan a Brit- szk. fölé helyeződő nagy kiterjedésű ciklon befolyásolja. Ennek 24 órától (kedd) peremciklonja képződik a Skandináv-fsz. déli része fölött. Ez a peremciklon a hét közepén beleszól a mi időjárásunk alakulásába. Majd 96 órától (péntek) kezdődően az alapvetően északi zonális kép meridionálisabbra vált a kontinens vonatkozásában. A poláris expanzió (mely felveszi majd az öregedő brit ciklont), az ebből adódó  teknőképződés térségünktől nyugatra, a kontinens nyugati területén játszódik.  Ez a jelen számítások szerint 192 órától (jövő kedd) eljut a mediciklon-szakba. A Földközi-t. középső területei fölé ekkor egy elég fejlett ciklon fűződhet le. Természetesen az időtáv miatt ez a kimenetel még több mint bizonytalan. Hosszabb távon a fenti makroszinoptikai folyamatok ránk nézve mérsékelten változékony, nem teljesen száraz (de semmiképp se kifejezetten csapadékos), az évszaknak megfelelőnél többnyire melegebb időt helyeznek kilátásba.

KEDD (10. 15.):     Link     Link         Link
Az éjszaka dél, délnyugat felől csökken a fátyolfelhőzet,  hajnalban már csak az északnyugati, északi peremvidékeken, illetve északkeleten fordulnak elő erősen felhős tájak. A kevésbé felhős, szélcsendes területeken az éjszaka erősen párássá válik a levegő, foltokban köd képződik. Ezek nagyrésze napkelte után gyorsan feloszlik, csak a nyugati határvidéken lehet helyenként makacsabb köd. Napközben sok lesz a napsütés, felhő alig mutatkozik az égen.  A délkeleti, déli szél a Dunántúl északi felén megélénkül, a  Fertő-tó vidékén egy-egy erős lökés se kizárt.  A Duna vonalától keletre azonban többnyire gyenge marad a légmozgás. Hajnalra általában 6-11 fokig hűl a levegő, de a szelesebb Kisalföldön ennél valamivel magasabb hőmérsékletet mérhetünk. Kora délutánra 21-26 fokig melegszik a levegő.

SZERDA (10. 16.):     Link      Link     Link
A dél-skandináv középpontú peremciklonhoz tartozó gyenge, feloszló hidegfront nyugat felől eléri országunkat. Kora reggeltől először magas szintű felhők, később alacsonyabb szintű, szakadozott felhőzet éri el a Dunántúlt. Ez a nap folyamán majd tovább halad kelet felé. Estefelé már csak keleten és délen lesz erősen felhős az idő, a nyugati és a középső országrészben ismét gyengén felhős égre nézhetünk fel. Délelőtt és kora délután a Dunántúlon -annak is elsősorban a nyugati felén-  szórványosan fordul elő zápor. A csapadékzóna a front feloszlása miatt keletebbre várhatóan már nem jut el, a Duna vonalától keletre gyenge zápor már csak kis valószínűséggel alakulhat ki. Reggeltől a déli szél nyugat felől mind nagyobb területen fordul északnyugatira, északira. A szél jobbára csak a Dunántúlon élénkül meg átmenetileg, máshol gyenge marad. Hajnalra 7-12 fokig csökken a hőmérséklet, de északnyugaton ennél pár fokkal enyhébb is lehet a kora reggel. Délután 15-25 fok lesz. Északnyugaton mérhetjük a legalacsonyabb, délkeleten, keleten pedig a legmagasabb hőmérsékleteket.

CSÜTÖRTÖK (10. 17.):     Link     Link     Link
Éjszaka már csak a déli, délkeleti területek felett lehet több a fátyolfelhő, máshol jobbára derült lesz az ég. Az északi, északnyugati, a Dunántúlon pedig a délkeletire forduló szél gyenge lesz. A délnyugati megyékben nagy területen szélcsend lehet, ezért ott hajnalra többfelé köd képződhet.
A ködök napkeltétől hamar feloszlanak, utána változóan, többnyire gyengén felhős idő lesz napsütéssel. A délnyugati területeken valamivel több lehet a gomolyfelhő, ott néhol kialakulhat rövid ideig tartó, gyenge zápor.  Napközben eleinte gyenge lesz a keleties légmozgás, majd délután  Észak-Dunántúlon átmenetileg megélénkül a délkeleti, déli szél. Hajnalban 5-11 fokot mérhetünk, az ország derült északi felében lesz hidegebb. Délutánra általában 19-24 fokig melegszik a levegő, a magasabb értékek délkeleten fordulnak elő. A makacsabban ködös délnyugati területeken azonban helyenként csak kevéssel emelkedik 15 fok fölé a hőmérséklet.

PÉNTEK (10. 18.):     Link      Link     Link
Az éjszaka derült, vagy gyengén felhős lesz az ég, és gyenge a keleties légmozgás. Erősen párásssá válik a levegő, hajnalra többfelé képződik köd.  Ezek egy része délelőtt csak nehezen oszlik, illetve sodródó ködfelhőket képez majd. Ettől eltekintve csak kevés fátyolfelhő várható, több-kevesebb napsütés a legtöbb helyen lesz. Napközben is gyenge marad a keleti, délkeleti szél, csupán a Dunántúlon élénkülhet meg kissé a légmozgás déli irányból. Hajnalban 6-12 fokig csökken a hőmérséklet. Délután pedig 20-24 fok lesz, nyugati alacsonyabb, délkeleti magasabb értékekkel.

Távolabbi kilátások: folytatódik az évszaknak megfelelőnél valamivel melegebb idő. Jövő hét elején az említett mediciklon-képződés következtében jelen pillanatban mérsékeltnek tűnő csapadékesélyek mutatkoznak.