Link

szóval, ha tényleg tovább tolja a jelenlegi makrohelyzet szülte hidegleszakadásokat a tél hátralevõ részében is, az elég tragikus következményekkel járhat.
Ami érdekes nekem, hogy egy korábbi modellezésben egy a Nagy tavak térségébõl az óceánba ömlõ tó hatása az Észak -Atlanti áramlás leállását eredményezte, ez Európára nézve kemény teleket  kis jégkorszakot eredményezett.
Mit jelenthetett ez akkor a sarki jég mennyiségére tekintettel?
Jelenlegi meridionális muszterek miatt ugyanis igen erõteljes  a hõcsere  a pólusok és déli területek között, a  SSW  hatása, olykor retrográd mozgások, örvények létrejötte, és WACC  tartós fennállása, mely gyakran jelenik meg REX blokkok képében ha jól figyeltem,  meglehetõsen gyenge jégnövekedést vetít elõre, amennyiben a február is ennek jegyében telne el.  Az is kérdés, hoyg ugye itt térfogatról beszélünk, de valóban  miyen ghatással van ez az áramlásokra, ha ez a jég víz formájában van az óceánban, mennyire befolyásolta ez a sókoncentrációt, amivel ugye  akkor az áramlás leállását magyarázták. Nekem olybá tûnik, mintha épp a sarki jégbázis, és Grönland tartana ellenpontot a szibériai hóval borított felületek "hûtõszekrény effektusával" szemben.  A csökkenõ jégbázissal tehát  ezek a kontinentális hatások jutnak túlsúlyba. Kérdés, hogy a növekvõ besugárzás és a lassan pozitívba váltó energiamérleg mit for eredményezni a tavasz elsõ hónapjaiban,  számítottam eddig arra, hogy  a rendszerben van egy  negatív visszacsatolási pont, de valami nem azt súgja, hogy a gyarapodás mértéke felgyorsulna,  ami  ugye egy  tartósabb északi zónalitás megjelenéséhez kötõdne.