A Namias-ciklus mûködik, mert másképp nem is tud mûködni a légkör. A sarkok és az egyenlítõ közötti hõtranszportnak ALAPVETÕ fizikai mechanizmusa az, amit ez az amerikai meteorológus kifejtett. Illik ismernie mindenkinek, aki behatóbban foglalkozik meteorológiával. Tudnunk kell arról, hogy a makrocirkulációban ott van ez a "pacemaker", vagy mechanikus hasonlattal billegõkerék, ami két szélsõ állapot (meridionalitás és zonalitás) alternálását kényszeríti a légkörre. Aki ezt nem érti, az egész légkörzési mechanizmusból nem sokat érthet.
Alternálásról, flip-flop mozgásról van szó, nem szabályos szinuszgörbérõl. A meridionálisba fordulás függ a féltekei nyugati drifttõl, és a "helyi" hidegfelhalmozódásoktól, hidegmagoktól. Ha nagyon erõs, és jól regenerálódó a hidegmag, akkor könnyen (re)generálódik az a hõkontraszt, ami a ciklogenezishez, meridionálisba forduláshoz kell. Feltéve, ha nem nagyon erõs a nyugati drift.
Valószínû, hogy ezen a télen is a bõdült északkeleti hidegdepó, és a nem nagyon gyors nyugati áramlások vezetnek oda, hogy alig észrevehetõ (északi)zonális epizódokat követõen ismételten leszakad a hideg.