2024. március 29., péntek

Meteorológiai esélylatolgatások

Adott napon: 
Keresés:
#2042
Gambuccal egyetértek, nem biztos, hogy hideg váltja fel ezt az idõjárást, ugyanúgy jöhet egy enyhe, csapadékos periódus is.
Azért idén normális idõben jött az elsõ fagy: október 31-én.
Volt rá példa, hogy október 6-án fagyott már, de olyan is, amikor december 10-én ment nulla alá elõször.
#2041
Kicsit más vélemény a szibériai hidegrõl:

Link

Mennyi igazság lehet benne ?
#2040
Azért tényleg jelentõsen eltér a GFS és az ENS, valamelyik multkori futásuk egészen szépen együtt volt,de most elég nagy eltéréssel vannak.

Mellesleg nagyon ideális és "beillõ" lenne egy nov. közepei hidegbetörés,meglátjuk.
#2039
Mivel a csendes nyugodt idõ már kb. 5 hete tart, s mivel a Rosby-hullámok ciklusideje max. 6 - 8 hét, így a modellek nem véletlenül "várják" már a gyökeres váltást. Ami GFS ide - más modell oda 2 (max. 2,5) héten belül BE FOG KÖVETKEZNI. (persze nem biztos hogy téli fordulat lesz (!), mert benne van a "pakliban" egy változékony, szeles, esõs, de továbbra is viszonylag enyhe idõszak lehetõsége is!).
#2038
Az utolsó mondatommmal azt akartam mondani, hogy a fáklya támogatása nélkül nem sok értelme van következtetéseket levonni a hosszú elõrékbõl, persze vágyakozni lehet.
#2037
Persze, hogy meg van az esélye a hó közepi Téli beköszöésnek, hisz mind statisztikailag, mind éghajlatilag a legvalószínûbb az elsõ felvonása Télnek, ill. ez elmúlt idõszak fejleményei okot adnak rá, ám majd kiderül.
Ám a GFS bújásakor Cauchy véleményét is osztva a fáklyát is nézzétek ...
#2036
Én is osztom bali véleményét, túlontúl hosszú ideje nem volt már olyan igazi északi hidegöblítés, mindenesetre 13-15.-e túl messze van, de érdemes figyelemmel kísérni. Cauchy nem arra a medi ciklonra gondolt bali, hanem ami a 360. óránál generálódik és elindul felénk a mediterraniumbólnevet Mindesetre az esti frissítés is adja a NY-eu-i AC-t ami biztosítja a blokking helyzetet- vala együtt a hideget.

Visszanéztem a 1993-as naplóm. nov 8.-án néhol még 17-18 fokot mértek (nálam 13 fokot és köd) - 9.-e 9 fok - 10-e 8 fok - 11.-e 4 fok, 12.-e 0 fok, 13.-án már csak -2 volt a Tmax. Még az akkori idõjárástérképeket is lementettem, videón megvan a mozgó mûhold is. Szóval iszonyú változás volt 2-3 nap alatt. ÉK-en 0-5 cm hó esett, DNY-on meg Baranya-zala 50-60 cm a semmibõl. Egyébként Hideg-mneleg levegõ csatából jött le ez a sok hó.
#2035
Med. ciklont? Én egy mérsékelt-övit láttam (Csehországi kp-tal. Vagy azóta van új frissítés?
#2034
november közepén szerintem egyre nagyobb az esélye az elsõ téli csapadéknak-lehûlésnek. Tippem az elsõ hózáporra továbbra is november 16-17.
A GFS 384h-s elõrjelzése pedig szívet melengetõ számomora /csak be is jöjjön/, hiszen az elsõ med.ciklont mutatja a Dunántúlon komoly havazással.
#2033
Meg tudná valaki mindani nekem, hogy melyik oldalon találok NAO-index elõrejelzést?
Köszi.
#2032
A másik dolog meg, hogy ilyen nyomáseloszlás nem létezik (mármint a valóságban), amit a GFS mutat.
#2031
A fáklya semmilyen változást nem mutat, sõt, összességében pontosan átlagos 850-es hõmérsékletet.
Az, hogy az egyik tag éppen -15-nél jár, az meg nem számít, a többi +5 fok körül szóródik.
#2030
Hah, 1993 November 13.... imádtam. Otthon voltam Tolnán, emlékszem már 12-én pénteken délelõtt is esett egy kis hó, havasesõ, de aztán 13-a éjféltõl este 10-ig szakadt a hó, nálunk 45-50 centis lett estére, teljesen leállt minden... emlékszem milyen szar volt visszamenni másnap Debrecenbe egyetemre, ott alig volt 8-10 centi szomoru nem semmi nap volt az!
#2029
Igen Pali az lehet, a Dunántúl 1990-95 között rendszerint jóval több havat és hideget kapott, nálam 1993 December 8 (egész hónapban ez a napokban lejött, és hamar el is olvadó 4cm esett...) után csak 1994 Február 10-tõl kaptam újra havat (egy hét alatt 25cm-t, elõtte-utána semmi ...)
#2028
Snowhunter, én úgy emlékszem, hogy nálunk a január dereka- vége is hideg és havas volt, a február eleje nem, de Zsuzsanna napkor valóban megint kaptunk kb két havas hetet.
#2027
Igen Szibéria, újra betette, hol beteszi, hol kiveszi.
Most látom a naplóba is a GFS fáklyalinkjét, látható mikor nyíródik ki az olló, onnantól a kukába való a mennyiségi analízise a modelleknek.
Ezzel nem akarom azt mondani, hogy nem lesz semmi, hisz éghajlatilag a hó közepe hozza meg legtöbbször a Tél elsõ rohamát, csupán várjunk még vele.
A felemlített 1993/94-es Tél nekem a tipikusan "az ellõtte a puskaporát-effektust" hozza elõ, hisz a Ferbruár után a legtélisebb hónapja volt a Télnek, utána December-Január semmi, csak Február hozott újra egy kis telet.
A Tél átlagT-je is a legmagasabb 1991 óta, +1,64°C, 1997/97 volt csak hasonló (+1,63°C), azóta csak 200/01 volt pozitívba (+0,71°C).
Egyszóval nekem minmt Tél nem volt kedves, Novemberben kiélte minden dühét.
#2026
Szibéria: jól emlékszel, az egyik kedvenc telem volt, péntek éjféltõl másnap este ötig zuhogott a hó nálunk, végig fagyban, a végeredmény 33 cm volt, és Luca napig tartotta magát a tél, Katalinkor mínusz 18C-t mértem.
#2025
Huhh a GFS már második futásra nov 10.-e után jó nagy változásokat sejtet, hirtelen átvált télbe.

Egyébként ha jól emlékszem 1993-ban nov 13.-án hirtelen 10-12 ködös nyálkás idõbõl gyorsan átváltottunk a télbe - a tartós télbe- 13.án 16 cm hó esett -1-2 fokos nappali T-k mellett. Na persze akkor egy ciklin épp fölöttünk mélyült ki, ami nagy mázli volt akko is.
#2024
suntan: én arra az idõre gondolok amikor még A. Sz. az RTL-nél volt idõjárás-jelentõ. tud valaki olyan honlapot ahol vannak neki elõrejelzései?
#2023
Most olvastam Okkult hosszú véleményét.
Szerintem nagyon jó megfigyelés, annyit tennék hozzá, hogy az óceán felõl a ciklonok "küldése" nagyon is folyamatos, csak mostanában a közép-európai AC miatt nem jutnak be.
Az a megfigyelés, mi szerint ha az õsz nagyon csendes, akkor a tél nagyon ciklonális (van ilyen szó?? nevet Magyarországon viszont jelen esetben éppenhogy kemény, hideg és fõleg nedves telet jelenthet, hiszen a NAO nemsokára jó eséllyel átválthat negatívba, és ilyenkor már É, vagy akár ÉK felõl érkezhetnek a ciklonok a Kárpát-medencébe... ahogy 1987 Januárjában is.......
#2022
Snowhunter igen, én is azt nézem, hogy milyen hidegek vannak már most is Izland körül! Az Atlanti óceán északi része most egész hidegnek mondható, a GFS-en minden egyes rajtunk (Írország) átvonuló ciklon hátoldala egyre hidegebbet hoz - ha ez a tendencia folytatódik akár itt is lehetnek még Novemberben komoly hózáporok, ami nem lenne semmi nevet De a dél-atlanti AC is épül szépen.... 180 óra távolságban pedig a GFS-en már majdnem Voejkov tengely is van nevet
#2021
Remélem igazatok lesz, és nem lesz hiány hóból. Én nagyon bírnám, ha jó kis szélsõséges telünk lenne. (az idõjárás bepótolná a sok elmaradt csapadékot és hideget)
Néha olyan érzésem van, hogy minél inkább várom a havat annál inkább melegszik/szárázabb az idõ...

Ismertek olyan oldalakat, amelyeken a tiétekhez hasonló, nagyon hosszútávú idõjárási fejtegetések vannak? Szívesen elolvasnám azokat is...
#2020
Donnie:
Alapjában jó a meglátásod.
Akkor olvasd még el az önnön magam írásait ugyanebben a fórumban (15-én 09:36-kor, ill. 20-án 15:29-kor, utána való írásaim erre hivatkoztak).
Akkor nem részlezeztem tételesen, rábíztam az olvasókra, most te kifejtetetted, egyre többünknek van jó elõérzete, és jelek is egy számunkra pozitív Télnek mutatkoznak.
Majd kiderül, nem kincstári volt-e az optimizmus, egyelõre nem annak tûnik, he-he !
#2019
Jó. nevet
#2018
Sziasztok itt is.
Nos, elõrebocsátva, hogy sose tanultam meteorológiát nevet, a következõket sikerült megfigyelnem, ahogy a 2002-2003as, "utolsó nagy tél" észleléseit, illetve a GFS archívumát nézegettem.
Nagyon jellemzõek voltak a szélsõségek. Sokszor ment le és fel +10 fokot a T egyik napról a másikra. Ez jelenleg egyáltalán nincs meg sajnos - mivel akkor folyamatosan ciklonok kavarogtak Európa felett, szinte "szabadon", most viszont több AC is uralkodik felettünk. Az Ibériai félszigettõl Ny-ra lévõ AC nagyon is jó nekünk, ez 2002-2003 telén is megvolt, általában nem engedve túl délre az Európába betörõ ciklonokat, ezzel elkerülve az erõs melegadvekciók lehetõségét a Kárpát-medencében. Az egyetlen kivétel a Nov. 15-ei rekorddöntõ meleg: ekkor ez az AC átmenetileg visszahúzódott az óceán fõlé, és a Földközi-tenger nyugati medencéjébe leereszkedõ ciklon horda Mo. fölé a sivatagi meleget. Mindez átemenetinek bizonyult.
Jelenleg Mo. fölött még magasnyomás uralkodik, de szerencsére gyengül. Ami nagyon jó lenne, mivel Ororszország felett máris egy másik, bivalyerõs AC csücsül, ami egyrészt jó lehet (alaposan lehûl az a terület), másrészt nem szerencsés, mert leblokkolja a nyugatrõl jövõ összes ciklont (ennek hála van itt Írországban olyan meleg és állandó meghülyült idõ mostanában a sok lelassuló ciklon miatt). Mert mi történt 3 éve? Egy sokkal kisebb, és "mozgékonyabb" AC jött létre, ami dél-atlanti AC-ból "leszakadva", hol Ibéria, hol a Brit-szigetek, hol pedig Skandinávia felett dekkolt, de leginkább folyamatosan mozgott, ahogy a negatív NAO-nak hála északi irányítással már É-Ény felõl érkezõ ciklonok bombázták Európát. Mivel az atlanti, nagy AC és ez a "mobil" AC közt folyton megjelentek "lyukak", itt vagy az atalanti ciklonok be tudtak jutni Európa belsejébe, vagy ha nem tudtab bejutni, legalább egy-egy erõs hidegfrontjuk "leszakadt" - szerencsés esetben peremciklont generálva a mediterráneum felett, amibõl Magyarország aztán kellemes nagy havazásokat kapott.
Érdekes, hogy komoly, "téli" AC csak Február 10 körül, az után alakult ki - de meg is maradt nagyjából Március végén, minek következtében 5-6 hétig élvezhettük a csak lassan fogyó hótakarót nevet

Mi lehet most? Egyelõre az orosz AC nagyon erõs, és a NAO sem negatív, tehát az amerika felõl érkezõ ciklonok még eléggé dél felõl jönnek, azaz jó meleget hoznak (fáj is a fejem!). Reméljük az inga a következõ 1-2 hónapban átlendül, és végre jó irányból jönnek az atlanti ciklonok. Addig lesz idõ a hideg felhalmozódására É-ÉK-en, és ha a hideg is megvan, és a ciklonok is jó irányból jönne, medi és perem (esetleg sekély)ciklonokat generálva, akkor jó havas, hideg tél is lehet akár nevet

Várom a hozzáértõk építõ kritikáját illetve bárki véleményét! nevet
#2016
nevet
#2014
Ha továbbra is ilyen csapadék szegény és viszonyleg enyhe lesz az õsz mint az eddig eltelt idõszakban, akkor a havas tél esélyei nem is rosszak.
A hüvös csapadékos nyár után igen logikusnak tünt az ilyen õsz.
Az ilyen õsz után pedig igen logikus egy komolyabb tél.
Kérdés ,hogy errõl az idõjárás mit gondol? nevet
#2013
Tegnap este rengeteg varjú vonult legalább 1 km hosszan, elõször azt hitem a szél susuog,de fölnéztem és a varjak befeketítették az eget... Nem tudom,hogy ez mit jelent, egyszerûen csak vonultak,de elég furcsa volt. nevet
#2012
A GFS egy hétig semmi változást nem mutat, semmi csapi, semmi enyhülés, hûlés. Egy hete még az éjszakai mínuszokat sem mutatta. Jobb ha nem is lesem.
#2011
conglomo: attól függ mit mondott... nevet

És varjakkal álmodtam: sok-sok varjú kõrözött. Ma reggel pedig Jászszentlászlón rengeteg madarat láttam a faluban. Minden félét. (de varjakat isnevet-csak nem tömegesen...) szomoru
#2010
mennyire bíz(ta)tok Aigner Szilárd elõrejelzéseiben?
#2009
Snowhunter, könnyen lehet, hogy igazad van.
Mindenesetre ilyen összefüggést csupán az õsz és a tél között véltem felfedezni.
#2008
így igaz Snowhunter
#2007
Végül is csak érdekességképp írtam hogy én már láttam e hónapban csapatostól repülni varjakat,de a megérkezésük még jóval odébb van szerintem is.
#2006
Igaz Gyuri, láttama képeidet.
Jómagam a tömeges jelzõ alatt a kiterjedt, emberi környezet környékére érkezésüket értettem, a komoly fagyos idõszak beköszönte elõtt, a mostani lehülést is jelezték az elsõ õszi megmutatkozásuk által.
#2005
Értem én Snowhunter,ezek tömegben voltak,/ lásd a másik 3 képet /vagy 200 megvolt,és azon a napon már csak itt,erre tartotta magát a ködös hideg idõ,de átutazóban voltak,nem pedig megérkeztek,ez a nem mindegy! kb 1/2 - 1 órát idõztek itt , aztán tovarepültek.Azt már én is megfigyeltem,hogyha megérkeznek,tehát napokon keresztül látom õket , akkor jön a változás.
#2004
Gyuri:
A varjak tömeges téli "emberiesedésére" értettem a hideg idõ beköszöntésének az egyik elõjelét.
A te külön(c)varjaid nem végzett varjú-idõjósok, he-he ?

Többek:
Azért azt ne feledjétek, hogy a lombhullató fák õszi "ruhaveszétésének" koraiságának egyik fontos ismérve a talaj nedvességtartama is, egyenes arányosságban.

Okkult:
Régebben én is foglalkoztam eme párhuzamba állítással, van is alapja, de nem szerencsés általános érvényûvé emelése.
Ugyan a makroszinoptikus típusváltásoknak általában(zonalítás kontra meridionalítás) meg van (lehet) a havi (esetenként kéthavi) ritmusa, de gondolj csak erre az évre, amikor kisebb megszakításokkal végig impotens volt a zonális irányítás Közép-Európában.
Ugyan lehet alapja hurrikánativítás és az eddigi gyengeség okán az erõs (telente általában egyébként is erõsebb) izlandi ciklontevékenységnek, ám az Észak-Atlanti térség meglehetõsen hideg óceánvizhõmérséklete, és a Szibériában (és lassan nyugatra terjedve) eléggé korán kialakukó termikus Ac és annak következményének a kialakulása több mellett (oceanográfiai hosszútávúk pl.) ennek ellene szól, nekem is ez a megérzésem.
#2002
Az elmúlt kb. 10 év megfigyelése alapján úgy vettem észre, hogy a szeptember és október idõjárásából valamelyest lehet következtetni a következõ tél három hónapjának idõjárására.
Volt ugyan olyan év, amikor a vélt törvényszerûség nem jött be egyáltalán, de mintha úgy általában bevált volna.
Ez abból áll, hogy az áramlási viszonyok általában éppen ellentétesek a két õszi hónapban és a tél három hónapja alatt. Ez alatt azt értem, hogy Európában és nemcsak Európa északi felén a nyugat-kelet irányú ciklon- és frontáthelyezõdések, (zonális irányítás) az uralkodóak, vagy a (meridionálisak), a tartósan fennálló dél-északi mozgások, amelyekhez tartozónak tartom a lassan áthelyezõdõ közép-európai ciklonális helyzeteket és a közép-európai tartós anticiklonokat is.
Nos, röviden, ha õsszel alapvetõen sok front vonul át felettünk nyugatias irányból, akkor télen a nyugatról érkezõ frontok ritkábbak lesznek, ami itt nálunk havas és hidegebb csapadékosabb telet jelentenek általában (amennyiben a med. ciklonok az átlagosnál gyakoribbak lesznek északról érkezõ hideggel párosulva).
Ha a két hónap során gyenge volt a nyugatias áramlás, akkor télen erõs lesz, ami általában enyhe és száraz vagy átlagos csapadékú telet jelez elõre.
Ha alapvetõen közép-európai anticiklonális helyzetek az uralkodóak délies, dél-nyugatias áramlással és nyugat-európai ciklontevékenységgel, akkor télen alapvetõen az enyhe óceáni légtömegeket szállító légtömegek fogják meghatározni a téli idõt valamint az ehhez hasonló idõjárási helyzetek. (Ez esetben úgy tapasztaltam, hogy erõs, helyzetüket alig változtató NY-ÉNY-európai ciklonok elõoldali áramlásai ismétlõdnek télen is, tehát nem az ellentét.) Ez enyhe idõt, vagy hûvös, ködös idõt jelentene.
Az idei évben az elmúlt két hónapban igencsak "állt" a légkör. Tehát a nyugat-keleti áthelyezõdés igencsak gyenge volt, sõt még a déli-északi irányú is. HA igaz, amit leírtam, akkor az átlagosnál mindenképpen enyhébb telünk lesz (Magyarországon) gyakori atlanti légtömegekkel, amelyek legfeljebb átlagos mennyiségû csapadékot fognak hozni, de inkább kevesebbet. Bár anticiklonális hatások az átlagosnál jóval ritkábbak lesznek. Mivel az õszi két hónap idõjárásának alakulása sorrendben is meghatározónak tûnik, ezért a szeptemberbõl a tél elsõ felére, az októberbõl a tél második felére következtetek. Eszerint az idei télen inkább csak decemberben lehet jelentõsebb havazás, az sem tartósan megmaradó. A januárt és fõként a februárt kifejezetten enyhének és az átlagosnál szárazabbnak várom.

Na, azért minderre nem vennék mérget!
Az elmúlt években ezzel kevésbé foglalkoztam és ami néhány évben beváltnak tûnik, az nem biztos, hogy 10 év után is beválik.
Tudom, hogy a leírtak egyeseket irritálni fognak vagy talán pontatlannak vagy szubjektívnek és tudománytalannak tartják majd, de meglátjuk... Mindenesetre az eddigi idei õszi idõjárás kissé bizonytalanná tesz. De az egész év is a gyakori makacs ciklonaival. Most hallottam, hogy az idei évben rekord? számú hurrikán is volt már. Ez szerintem télen fog kiegyenlítõdni erõs nyugatias áramlással.
#2001
kuzmi: nem pont a csapi és alacsony tartós T okozza azt, hogy hullanak jobban a levelek és a magasabb T, napos idõ az ellenkezõjét?

Ha nem, akkor most is tanultam újat, mert az elõzõt hittem volnanevet
#1998
Az õszi levélhullás fõ mozgatója a hõmérséklet és a csapadék.
Ha magas a T és ez kevés csapival párosul akkor, a folyamatot felgyorsítja, ebben nincs semmi meglepõ, ez természetes velejárója.
nevet
#1997
Ez lehet jelenthet valamit, fõleg azért, mert nagy szél se volt októberben, s csapi is alig...

Szóval teljesen magától hullott le a levélnevet
#1995
Kali: igen,az elsõ képen a balra nézõ a pistike,a jobbra forduló a béla.A többiek messze voltak,nem hallottam a bemutatkozó károgásukat nevet)

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-03-29 10:10:43

Szentmártonkáta

15.6 °C

13505

RH: 53 | P: 1014.9

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

119268

Hírek, események

El ne essünk éjjel a nyúlban, március 31-én óraállítás!

Érdekességek | 2024-03-25 16:47

pic
Március 31-én hajnali kettő órakor időmérő eszközeinket egy órával előre kell állítanunk.