2024. március 29., péntek

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#252
Jóska: természetesen a készletbecslés olyan, mint a meteorológiában a "hosszútávú esélylatolgatás". Azaz semmi sem biztos, csak valószínü és kevésbé valószínü kimenetelek vannak, amiböl az embernek ki kell választani a legvalószínübbet. Félreértés ne essék, a véleményemmel ennyit tettem. (Bár hogy a Dráva-medencéböl új Urengoj vagy Orenburg legyen, az annyira valószínü, mint Magyarországon holnapra a -30 fok. De az új Algyö sem valószínübb, mint a holnapi 0 fok.)

A munkahelyemen épp szénhidrogén-mezök ezerféle forrásból származó, gyakran ilyen-olyan okból nem objektív adatait dolgozzuk fel és értékeljük. Itt egy területet muszáj minösíteni pro vagy kontra, bármilyen kevés az adat, és erröl nem könnyü leszokni, mikor lejár a munkaidö.
nevet

Mint ahogy az elörékben is választani kell egy hömérsékletet, bármennyire szórnak a modellek: nem lehet azt írni, hogy ebböl még bármi lehet, ezért az 5 napos utolsó napját ma kihagyjuk.
#251
Köszönöm a kiegészítõ infókat! Rád mindig lehet számítani, és ez nagyon jóság!
#250
Az adatok hiányában ellenkezõ reakció sem ajánlott.
A bulvárhülyeségek azonban valóban nevetségesek.
#249
Az tényleg nem szénhidrogén, de valami iszonyú záptojás-szagú kacsint
#248
Az adatok teljes hiánya a cikkben felkelti a gyanút, hogy nem olyan kaliberü a felfedezés, mint amilyennek a hangzatos jelzök alapján tünik. Viszont a kutatási ill. kitermelési jog birtoklóinak üzleti érdekük, hogy sikeresen "reklámozzák", amijük van. "A Dunántúl legnagyobb felfedezése az elmúlt 30 évben", hmmm... Ezt nem nehéz elérni, miután az elmúlt évtizedekben Magyarországon gyakorlatilag csak az Alföldön találtak új készleteket, a Dunától nyugatra inkább csak a több mint 50 éve ismert zalai mezökböl próbáltak kipréselni még valamennyit.

Egyszóval, sejtésem szerint Magyarország gázfogyasztásához képest sem lesz ez jelentös tétel, így nagy változást nem hoz majd a környék életében. A CO2-tartalom mellett a kis készlet ez is oka lehet annak, hogy vezeték építésével nem számolnak, inkább helyben elégetnének mindent egy erömüben...

Végül egy "gyöngyszem" a cikk két évvel korábbi elözményéböl: Link
("...)Mindeközben egyre maróbb a gáz jellegzetes szaga, azaz biztosan nem kacsa, hogy itt szénhidrogénre bukkantak."

(A földgáz jellegzetes szagát legfeljebb akkor érezhetnék, ha gázvezetéket fúrtak volna meg, mert a gáz eredetileg szagtalan, a "gázszagú" merkaptánt mesterségesen keverik hozzá, biztonsági okból. Ráadásul kicsit fentebb ott a fotón a tábla: H2S-veszély... az meg a tudomány jelenlegi állász szerint nem szénhidrogén.)
#247
Hm, érdekes, egy eléggé hiperszegény régióban öröm lehet a munkahely lehetõsége, mellette viszont ott az amúgy még jó állapotban lévõ természetes élõhely, ami egy ilyen munka okán veszélybe kerül...
#246
Komoly gázkészletet sejtenek a Drávánál: Link
#245
Nagyon érdekes hír, fantasztikus hogy miket tud produkálni a természet nevet
Vajon hol fog (ha fog) kibukkanni a folyó..?
#244
Ja tényleg, akkor bocs, az tényleg az.
#243
Az USA-s cikkre írta Noli.
#242
Nem gondolnám, hogy bulvárhír.. A terület egy hatalmas karsztvidék, a folyó pedig - ahol eltûnik - még nem túl nagy. A gyakori áradások miatti fokozott víznyomás, a hirtelen változó vízjárás együttesen mozdíthatott el vagy moshatott be valami réteget a meder alatt, de ez csak egy feltételezés részemrõl.
Borka: a táj tényleg szép, de maga Nova Varos egy porlepte szoc. iparváros, de biztos te is láttad.
#241
Itt van egy: Link
Jé, három évvel ezelõtt aludtam Nova Varos közelében. Egyébként szép hegyes-völgyes táj.

Meg találtam egy videót is: Link
#240
De jó kis bulvárhír...
#239
...de hol vannak a bizonyítékul szolgáló fényképek?
#238
A mindenit!
De milyen abszurd:Az esõzések miatt vidám
#237
A balkáni esõzések nyomán eltûnt egy kisebb folyó Nyugat-Szerbiában. Link
#236
Hír az USA-ból: Link
#235
Térképi megjelenítéssel folyamatosan követhetõ:
Link
Sajna az utóbbi 3 nap elég hiányos.
#234
A Szaricsev kitörésének és a légkörbe jutó vulkáni anyag mértékérõl nincs friss információ?
Még június 15-i a legutóbbi, általam látott anyag: Link
#233
Köszönöm a pontos magyarázatot, a szelet illett volna nem elfelejtenem, így akár azt is letagadhatnám, hogy Cholnoky-t meg Lóczy-t is szoktam olvasni... :-)
#232
Igen-igen,elragadtattam magam,gondokodás nélkül írtam le a becsapódást... zavarban
#231
Hú, de érdekes téma, érdemes volt benézni! nevet
#230
Te jó ég, másodpercekig csak hüledeztem, óriási munka!
Így mindjárt más, látszódik az, ami nagyobb felbontásnál még nem.
#229
Nincs mit. nevet

Annyit még hozzátennék: a vitákban a becsapódásos eredet soha nem merült fel. A mintázat földtörténeti léptékben egészen fiatal, kialakulása az utóbbi pár százezer évre tehetö (a hasonlóan fiatal üledékekre hatott). Ennyi idö alatt egy meteoritkrátert nem tüntet el az erózió, a becsapódás helyének nagyon jól kellene látszani - de nem látszik. A becsapódásokkor, nagy nyomás alatt keletkezö tipikus ásványok ill. kidobott (részben megolvadt) törmelékek sem fordulnak elö nálunk. A dombok anyaga legföképpen a helyben lerakódott lösz, ill. egyéb "egyszerü" homokos-agyagos üledék.
#228
Hú de nagyon jó kép!!
Még a Mátra alatt is látszanak a vonalak.
#227
Ezen nézzétek meg, itt kiválóan látszik, miröl van szó (vigyázat, 13 MB-os a fájl): Link

Az elöbb említetteken túl még a Sokorón is ott vannak a "sugarak".
#226
Ugye?! nevet
Köszi,a kimerítõ választ.
#225
Egy kellöen jó felbontású domborzati térképen tényleg tökéletes sugaras mintázatot mutatnak a Dunántúl dombhátai, söt nyomokban a Dunától keletre is átnyúlik ez az alakzat. A "középpont" a Dévényi-kapunál van, meghosszabbítva pontosan ide futnak össze Zala É-D irányú, Somogy ÉÉNy-DDK irányú, és Fejér, Tolna, valamint a Gödöllöi-dombság ÉNy-DK irányú völgyei-dombhátai. A jelenség eredete a mai napig vitatott, de a legvalószínübb (és a józan ész is ezt diktálja), hogy a völgyeket a szél alakította - hiszen az északnyugatias áramlással érkezö levegö a Dévényi-kapun át árasztja el a medencét, pontosan ilyen mintázatú szélirányokkal. A vízfolyások valószínüleg utólag kezdték a szélvájta utakat követni, a völgyek megformálásában nem az övék lehetett a föszerep.

A szerkezeti kiemelkedéseknek-süllyedések szerepe ott lehet fontos, ahol a sugaras minta mellett más irányú völgyek is megjelennek - pl. Somogyban sok vízfolyás jelentös szakaszokon kelet-nyugati irányú. Zalában viszont hiába vannak ott a mélyben (és formálódnak valószínüleg a mai napig) a köolajat csapdázó 1-2 km magasságú, kelet-nyugati irányban elnyúló(!) redök, a felszíni domborzaton ennek a hatása igencsak másodlagos.
#224
Nekem se jön elõ a sugaras alakzat, inkább a víz alkotta párhuzamos völgyek.
#223
Sugaras szerkezetet nem látok, de lehet, a szememmel van baj. :-)

A D-d mintázata tudomásom szerint a jégkori lösztakaró és a belemélyedõ folyóvölgyek összjátékának köszönhetõ, a folyóvölgyek irányát pedig szerkezeti kiemelkedések határozták meg.
Javítsatok ki, ha tévedek.
#222
Már nagyon régen szemet szúrt nekem a domborzati térképeken a Dunántúli dombság vonalba rendezõdése.Sugaras mintát mutat.Nem lehet,hogy egy becsapódási kráter nyomai?Vagy inkább ex-vízi áramlat?
Link
Itt nagyítsatok a max,32x-re.
#221
Jaj muramista! Brutálisan néz ki! Hihetetlen, hogy 400 km magasságból ilyen képeket csinálnak... Nem semmi fotómasina lehet náluk!
#220
A lényeg lemaradt: Link
#219
1496m magas a hegy, valamelyest talán lehet hozzá viszonyítani a felhõket.
#218
Video: ISS020 Saraychev Peak Eruption
Extra fókuszban a laharok!
Mit gondoltok, a vulkán mellett közép vagy magas szintû felhõk vannak?
#217
Lélegzetelállító, gyönyörû és félelmetes szegyenlos
#216
Hú, ez mekkora!
Van neki még strato-pileusa is, he-he!
#215
Ejha, micsoda felvétel! vidám
#214
Srácok, idesüss, Szaricsev az ûrbõl, e hó 12-én:
Link

A kitörésrõl kicsit:
Link
#213
Walaki nevet tud segíteni az Earthquake3D mely elvileg online azonnali közléssel mûxik, miért nem frissül a neten? Rendkívül látványos progi - LENNE [esõ]
#212
Kolléganõmék tegnap mentek le oda nyaralni, majd beszámol, remélem!
#211
Földrengés volt a szomszédban: Link Link
#210
De jót találtam Link
#209
Kb annyi, mint amennyit egy Szeged méretû város lakossága 1 hónap alatt autózik ki.
Még lehet annyi idõ sem kell. Ahogy nézem, az átlagos CO2 (ami egyébként nem mérgezõ) és SO2 emisszió 5000tonna/nap. CO2-bõl lehet ugynannyi Szeged kibocsátása mint a Redoubtnak.
#208
Ez a "mérges gáz" a bolygónk része, mindig is az volt, sõt, régebben még többször is volt... Amúgy vulkánja válogatja, hogy mennyi és milyen összetételû a gáz, amely felszínre jut kitöréskor.
Az (éghajlatváltozás fórumban) említett izlandi Lakí esetében a fluormérgezés gyilkolta le az állatokat és részben a lakosságot is 1783-ban a szigeten. Ám az egy speciális eset volt, ráadásnak a történelem egyik legkülönösebb kitörése sok szempontból.
Egy kitörés gáztartalma közvetlen veszélyt így nem jelent általában, ha csak nem vagy vulkanológus fenn a tûzhányó tetején éppen...
#207
És hány tonna mérges gáz jut ilyenkor a légkörbe!? szomoru
#206
Hihetetlenül gyönyörû!
#205
Remélem jó helyre rakom ezt a vulkáni hamufelhõrõl készült képet... a fõ érdekesség, hogy egy villámot is sikerült lekapnia a fényképésznek:
Link
Link
Link
Link
#204
Kitört a Szaricsev-tûzhányó a Kuril-szigeteken, várhatjuk a fejleményeket.
Az elsõ híreket több hírportál adta le, íme egy közülük: Link
#203
Bioszférából másolva (LAM)

17775. 2009-06-12 11:47:33 Mr.Twister (Budapest XI.)

A magyarországon talált fõemlõs fossziliákról nemtud vki vmi jó linket, ahol szépen össze van gyûjtve minden? Lelet, találó, hely, idõ, redszertani besorolás- tudományos név, körülmények stb.?

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-03-29 16:00:29

Kõszeg

16.6 °C

22512

RH: 67 | P: 1007.5

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

119268

Hírek, események

El ne essünk éjjel a nyúlban, március 31-én óraállítás!

Érdekességek | 2024-03-25 16:47

pic
Március 31-én hajnali kettő órakor időmérő eszközeinket egy órával előre kell állítanunk.