2024. március 28., csütörtök

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#452
8.8 a hivatalos, nagyon durva! Link zavarban


A haiti földrengés számokban: "According to official estimates, 222,517 people killed, 300,000injured, 1.1 million displaced, 97,294 houses destroyed and188,383 damaged in the Port-au-Prince area and in much of southernHaiti. At least 4 people killed by a local tsunami in the PetitParadis area near Leogane." beteg


Az ország lakosságának 2.5 %-a meghalt...így talán még durvább.
#451
Link
#450
8,5-ös földrengés Chile parjainál, a Csendes-óceánban. Link
A német Bild 8,8-ról ír: Link
#449
jó nagy darab jegek

Link
#448
Erõs földrengés és cunamiriadó Japánban! Link
#447
Hallatlanul szép! A képek az izlandi Surtsey-féle kitörésre emlékeztetnek. A villanások talán kapcsolatosak lehetnek a földrengésfényekkel, de ezirányban semmi biztosat nem állitok. A Kárpátok délkeleti kanyarulatának mélyében fekvõ "forditott cukorsüveg" kõzettömb által keltett 1986. évi erõsebb erdélyi földrengés elõtt, alatt és után az epicentrum több száz km sugarú környezetében megfigyelt fények nagyobb része villámlásszerûen zajlott le.
#446
Vulkáni tevékenység, meg villámlás, meg tornádó (inkább víztölcsér)...nevet
Link
#445
Kiraktak egy webcamot a Chaitén-hez:
Link
Szépen követhetõ a lávadóm növekedése, bár most kicsit párás a kamera... Ha valaki nem emlékezne, ez a vulkán produkálta a világhíres szépségû villámlós felhõt 2008-ban

beillesztett kép

#444
Izzik a szén a Medves alatt: Link
#443
Egy új fajta villámlás vulkánokon: Link
#442
Az Erebuson is van lávató, bár nem tudom, mennyire állandó.
Link
Link
Link
Nem tudom, megvan-e még, bár ha a Smithsonian írja, akkor tuti.
#441
Na, ezt meg én néztem be szegyenlos Háromra emlékeztem. Köszönöm a helyreigazítást.
#440
szegyenlos
Elhamarkodottan írtam és valóban csak rápillantottam a linkre.
Ha minden igaz, akkor ez az öt ismert láva-tó létezik:
Link
#439
Ez nem a Stromboli, hanem az Erta Ale Etiópiában. Ha jól tudom, egyik a világ 3 lávatava közül. Mauna Loa, Erta Ale és egy még valahol a Csendes-óceánon A Stromboli csak a linkben szerepel nevet Abban viszont egyetértünk, hogy egyikbe sem fetrengenék bele vidám
#438
Igazad van, viszont egyiken sem szeretnék bekopogtatni! vidám
Na meg a Strombolit egy ilyen kis lyukkal összehasonlítani! Az egy más világ... kacsint
#437
Ez Bakuban van, zoroasztrista tûz-szentély:

beillesztett kép


Ezt egy természetes gázfeltörés tetejére építették még a 18. sz. elején, s a 19. sz. közepén tûnt el alóla a gázforrás, vagyis kb. 150 éven át égett benne folyamatosan a tûz.
#436
Elég hosszas széntüzek voltak az USA-ban, pár éve olvastam róluk. Nálunk "csak" tõzegtûz szokott lenni, azt se könnyû kezelni. El se merem gondolni, mi lehet ezekben az izzó szénrétegekben odalenn...
#435
Nem is kell Kínáig menni egy több mint 40 éves szénmezõ-tûzért: Link
#434
Mik vannak nevet
Kínában is van egy megyényi méretû szénmezõ, ami már izzik egy jópár évtizede.

Nem licitálásképp, de ez nekem "pokolkapujásabb" nevet Link
#433
Egy kis érdekesség: Darvaza a pokol kapuja.
Link
#432
Kissé arréb sodródott a homouszion és -iuszion jelleget öltõ "csak" szócska keltette pohár vízben kavargó parányi témaviharunk...de ez végül is nem baj... de ne feledjük a lényegi gyökereket...akárhogy is áll, a tudomány embere bennem(!) elsõ blikkre mélyen hallgat minden, a lineamensek felett érzett geológiai szakérdeklõdésem ellenére, amíg betontömbök alá szorult jajgató emberi sorsokat látok..épp mert elsõsorban ember vagyok, akiben még érzelmek is vannak és aki nem fél azoktól...hogy a halottak felett kell e sajnálkozni vagy sem, ez messzire vezetõ kérdés..általános közhely az itt maradottaknak sokkal rosszabb..de ezért én személy szerint az idõ elõtt elhaltakban mindig sajnálom a lehetõséget, a jelent, a múltat és a jövõt, még ha oly sötét is, mint a haitin élõk többségének, mert a reményt mely mindannyiunk egyetlen valóban nem devalválódó kincse, õk már végleg és örökre elvesztették, oly sok minden egyéb evilági apróbb vagy nagyobb csoda mellett, amit nevezhetünk csupán Életnek is..egy valamiben azonban egyetértünk és érdekes módon ez is a reményhez kötõdik...reménykedem benne, hogy ez a természeti katasztrófa ráirányítja a mi jóléti létünk figyelmét egy országra, melynek lakosai, nagy részt kollektív önhibájukon kívül, emberhez méltatlan körülmények között pergették mindennapjaik, egy társadalmi-gazdasági káosz pengeéles peremén egyensúlyozva..talán mozdul valami, talán a média több figyelme lök valamit elõre... talán..talán..bár ez irányú szkepticizmusom sajnos inkább áll a realitásokhoz közel..de reménykedjünk közösen..mert az jó..
bár nem érintettem dolgoknak ezt a vetületét, de a Nápolyi és Haiti közti ez irányú párhuzam kicsit sántít nekem..a haitii civilizációval és annak korai történetével ellentétben jóval összetettebb, struktúráltabb, bonyolultabb, rétegzettebb, nevezzük csúnyán "fejlettebb" civilizáció élt és él együtt évezredek óta egy jól látható, detektálható, megfogható, tapasztalható veszéllyel, mely az ott élõk szociókultúrális örökségében 100%-an manifesztálódott és tovább adódik szavak,tanítások nélkül is.. elég csak a Vezúv krátereire nézniük....Nápoly és a vulkán már a nápolyiak elõtt ott lakó nációk életében összekötõdött..ott ez a normális..egy törésvonal nem megfogható empirikus úton, ha random jelleggel reng alattad a föld azt egy korai õslakos vajmi kevéssé tudta hogyan megfogni, együtt járt néha a szigettel való léttel, de nem megfogható és nem tornyosult a mindenapok fölé meghatározó erõvel...a nápolyiak ráadásul oly annyira nápolyiak, még az álatlános Forza Italia mentalitáson fölül is, hogy ha egy hot spot vulkanizmus közvetlen tetején is laknának akkor se költöznének egy centivel sem odébb..pl. egy gyakorlatias skandinávval ellentétben
..az emberi sorsok katasztrófái között pedig nem tudok kartéziánus eszmeiségû mérleget felállítani... kit jobban és kit nem annyira...a végeredményt tekintve édes mindegy, hogy egy cunami szaggata sorsot vagy egy levágott jobb kezû nyugat-mauritániai fiatalkorú sorkatonát nézek..emberi nyomorúságot látok a mérlegen, amelynek tányérjai ugyanúgy állnak...
és végül abban sem érzek köztünk különállást, hogy a természeti katasztrófák által szedett áldozatok és az emberi civiliációnk sötét oldalainak áldozatai között mekkora számtani különbség áll..egyetlen átfogó tekintet az európia történelem értelmetlen háborúinak végtelen sorára és a csatatereket betöltõ halottak számát, csak a jura kori meteorbecsapódás megismétlõdése tudná most egyedül überelni..közben arról a parányi tényrõl sem megfeledkezve, hogy a jólétiségünk fenntartásába vetett mérhetetlen energia, melyet nagy részt élõsdi módon épp ilyen haitii világoktól vonunk el (lsd ökológiai lábnyom fogalma), milyen exponenciálisan növekvõ nagyságú civilizációs ártalmakat, betegségeket, lelki devianciákat gerjeszt, mely orkán erejû viharként ostrozza megérdemelten, az alapjaiban vaknak nevezhetõ emberiség jólétben élõ jó részét (tisztelet minden kivételnek)...igen, még az USGS adatai sem kellenek ahhoz, hogy lássuk... elég csak arra gondolni mennyien rettegünk az erdõbe bemenni egy kullancs nevezetû kis lény miatt, aki országos szinten hazánkban 1-2, de 10 alatti áldozatot szed, s melyre az immunitás nagy részét épp az erdõjárással szerezhetné meg az ember...miközben egyetlen közlekedési eszközön, pl. a kifejezetten veszélyes üzemnek számító autóba beülve se merül fel bennünk, hogy az aggresszió,a hülyeség és a bunkóság meg a gázpedálba feloldani kívént frusztrációk és önértékelis zavarok ellen legalább akkora médiacirkusz mentén kellene védõoltást kapnunk..mivel évente csak hazánkban 1000-es számokban mérhetjük a halálozási tendenciát..
Messze kalandoztunk..egy pártatlan moderátor erre jár joggal teszi kommentjeinket lapátra kacsint ..de lám, egy oly csodás tudománynak, mint a földtannak is meg van a maga meszire vezetõ emberi sokrétûsége.. nevet
#431
Az bizonyos, hogy az átlagnál kisebb szociális érzékenység szorult belém s a jót tenni inkább közvetett módon érvényesül nálam emberi ügyekben.
Ha viszont már sajnálni kell valakit Haitin, akkor nem azokat, akik meghaltak, hanem a túlélõket, akiknek majd újjá kell építeni az országot illetve a saját életüket is. A halottakon nem lehet segíteni már, ezért kár is felettük sajnálkozni... Aki megmaradt, kénytelen lesz együttélni a saját veszteségeivel egy olyan országban, amely nem a politikai és gazdasági stabilitásáról híres. Talán e katasztrófa hatására ez megváltozhat.

Lehet persze arról is vitázni, hogy kik felelõsek azért, hogy emberek százmilliói élnek olyan természeti környezetben, ahol bármikor, bárhol bekövetkezhet egy hasonló léptékû katasztrófa. Nemrégiben írt itt valaki a nápolyiak alatt fortyogó katasztrófa lehetõségérõl. Láttál egy nápolyit is elmenekülni, amióta a geológiai felmérések nyomán nyilvánvaló lett a veszélyhelyzet, csak mert ott a Vezúv? Szerintem egyszerûbb tudomásul venni, hogy ilyen-olyan okoknál fogva elkerülhetetlen egy csomó vészhelyzet, s alkalmazkodni a lehetõségekhez, mint utólag sajnálkozni. Azonban az ember egyelõre nincs a kihalás szélén, túlélt már számos, ennél sokkal nagyobb katasztrófát is, közte olyanokat, amelyeket saját maga hozott létre. Sokkal jobban tudok sajnálni egy ártatlan 18 éves srácot, akit elküldenek háborúzni valami ismeretlen hatalom védelmében, mint olyanokat, akikkel a természet végez.

Haitin éltek emberek az európai hódítás és az oda behurcolt feketék elõtt is, õk ugyanúgy ki voltak téve a törésvonalak szeszélyeinek, mint a mai lakosok. Mégse földrengések miatt tûntek el, hanem a kapzsiság miatt. Ahogy a mostani áldozatok se direkt módon a rengés áldozatai, hanem azé a kapzsiságé, amely odavitte és ócska betonépületekbe kényszerítette az embereket. Olyat még nem hallottam, hogy valaki abba halt bele, hogy a paticsfalú, pálmalevél tetejû kunyhója rádõlt. Kicsit túlnõttük a lehetõségeinket, ez van. Ennek vannak áldozatai földrengések nélkül is, legalább annyian naponta, mint amennyien Haitin meghaltak e rengés miatt. Csak autóbalesetben naponta 3000 ember hal meg a világon, ez évente 1,095 millió fõ. 2009-ben földrengés miatt 1783 fõ halt meg az USGS szerint a világon. Tessék összehasonlítani...
#430
Az elõbb néztem egy videót a német bild.de oldalon.
Megdöbbentõ....... szomoru
#429
A haitii miniszterelnök többszázezer halálos áldozatról beszél... iszonyat... [esõ]
#428
Link (Buta cím..)
#427
Hû+meg ha, épp jónak mondod ezt az élõ bolygós meg az ember viszonyrendszeres dolgot vidám ..de nehogy valami elmebajnokságos attaknak vedd már a "csak" szócskát a mondatban..a csak, ott csak csak...nem kell minden esetben szellemi kivont karddal rohangálni kacsint ...fajsúlyozás...de ha már homár..hogy kinek milyen a szociális érzéke és az ezt övezõ történelmi rálátása társadalmi-gazdasági-szociológiai folyamatokra és szövevényes kapcsoldásaikra a természet erõivel az egyéni attitûd és ismeret kérdése...nekem már csak szakmai ártalom marad, ha embervédelmi oldaról is nézem ezeknek az erõknek a rendszereit és azok megnyilvánulásait..már pedig onnan nézve ennek a rengésnek a sekélyfészkûség léte-nem léte, egzakt adatai,a szeizmográfok finom vonalai, a levonható következtetések,a térinformatikai utófeldolgozás kis poligonjai a shape file-okban, a lemeztektonikai, szerkezettani információk csak tudományos kérdés a jelen pillanatban..e csak szócskában azonban, mint a tudomány nevû isten kivont lángpallosú angyala, talán csak te érzeted a tudomány valamilyen fokú degradálását (persze lehet tévedek, és arról úgy is felvilágosítasz remélem laza ), mert én nem gondoltam bele nevet ...tanult csillagász kollégám elõtted ráérzett mit is akart mondani a kommentem...csupán annyit: a jelen pillanatban csak törmelék alá szorult embereket, csak utcán heverõ sérülteket, csak összeomlott házakat, csak végletekig kiszolgáltatott embereket, csak halottakat látok egy amúgy is szakadék szélén álló országban..csak egy humanitárius katasztrófát..a tudományos oldal persze meg van (pl. ennek helyzetnek a gyors és hatékony kezelésében) de csak ezután következhet a szaktudmányosság..normális esetben..a geofizika, geodinamika általad sorolt eredményei nem vitathatók, senki nem is vitatja..elég közismert tények szerencsére, alkalmazásukkal együtt..az azonban némi keserû szájízt csalogat e magasztosság mellé, hogy Haiti lakosai egy potenciális veszélyzónában vajmi kevéssé élvezhették e high-tech civilizációs tudományágak áldásos hatásait..ellenben kissé északabbra élõ angolszász beütésû barátainktól..de a világ már csak ilyen szoktuk okosan mondani, no meg amilyenné tettük...an block kollektíve....az pedig már csak kis prehistórai adalék (nüansz) a vadásztörténet peremén, hogy a mamutokat kõbaltával hajigálni még ádáz cro-magnoni elõdkollégáink esetében is, max erõs szuicid hatásra lett volna érdemes laza...de erre kevéss voltak fogékonyak..
#426
Valóban teljes a káosz, ez így van. Viszont ez egy élõ bolygó, így ha a természeti erõk úgy alakulnak, akkor az élet sínyli meg.
Azzal, ha a tudományos ismereteinket gyarapítjuk - akár egy konkrét katasztrófa kapcsán is - emberek életét tehetjük jobbá, vagy menthetjük meg. Ez nem "csak" egy tudományos kérdés! Ha "csak" az lenne, akkor még mindig kõbaltával hajigálhatnánk a mamutokat. Ezzel szemben megtanultunk földrengésbiztos épületeket építeni, megtanultuk, hogy milyen talajon ne építsünk semmit ha földrengésveszélyes a környék, de például pont a rengéseket figyelve megtanultuk, hogy miként néz ki egy kitörni készülõ vulkán alól induló rengés, így ki tudunk telepíteni embereket, s ezzel megelõzni a halálukat. Ez nem "csak" tudományos kérdés...
#425
Hát igen. Haiti amúgy is a szakadék szélén egyensúlyozott.
#424
A sekélyfészkûség vagy sem csak egy tudományos kérdés, a humanitárius oldal azonban gyakorlatilag sajnos teljes káosz és katasztrófa....
Link
#423
Hm, érdekes, csak 10km (nekem ez kicsit kevésnek tûnik) mélységben volt. Ahogy nézem az USGS oldalán, volt azóta pár utórengés a környéken...
Ha már János itt feltette a karibi-lemez dolgait, ez a rengés mintegy "kapóra jött", mivel a karibi és az észak-amerikai lemez elcsúszásának következménye. Itt egy visszatekintõ rengéstérkép a környékrõl: Link
#422
Link Földrengés és cunamiriadó Haiti térségében - Az amerikai földtani intézet 7,3-as fokozatúra becsülte a földmozgás erejét.
#421
Egy remek film az otthonunkról, ajánlom mindenkinek: Link
(dvd-n nézve a felvételek egyszer szemet gyönyörködtetnek, egyszer pedig...)
#420
Ja, persze, nem gondoltam teljesen végig. nevet Köszönöm!
#419
Amelyik szubdukálódik, az nem igazán kontinentális lemeznél teszi ezt (hanem a Fülöp-lemez elõtt, a Mariana-ároknál), amelyik pedig kontinentális lemez pereménél van, az még nem akar szubdukálódni (az Atlanti-óceán észak-amerikai és észak-afrikai partjainál): Link
laza

(A Mariana-ároknál látszik szépen, mire képes a fiatal és idõs litoszféra sûrûségkülönbsége: ettõl lehet két óceáni lemez határán is szubdukció, mert az idõsebb, vagyis sûrûbb le tud bukni a fiatalabb alá.)
#418
Köszönöm! Ez volt a gyanúm nekem is.
Meg tudnád mondani, hogy merre található a legidõsebb, jura idõszaki óceáni lemez? Gondolom valamelyik kontinentális lemez elõtt épp szubdukcióra várva nevet
#417
Ha lassul a képzõdési sebesség (ezáltal a szubdukciók sebessége is), akkor az óceáni aljzaton belül egyre nõ az "öreg", és egyre csökken a "fiatal" litoszféra aránya. Az "öregedés" során pedig a litoszféra sûrûsége megnõ, izosztatikusan mélyebbre süllyed. Ezzel gyakorlatilag lejjebbmegy a lavór alja, amiben a víz továbbra is ugyanannyi --> a vízfelszín is süllyed a fix pontnak számító kontinensperemekhez képest.
#416
Ha csökken az óceáni lemezek képzõdési sebessége, miért csökken az óceánok vízszintje? Valamiféle izosztatikus sülyedés vagy mi? Nem látom az összefüggést szegyenlos
#415
Igen, ezt már felhasználtam, köszi! nevet
#414
Link
#413
Köszönöm a segítséget! nevet
Közben rajzoltam egyet oldalnézetbõl, csak annyi kell, hogy melyik lemez bukik alá, hol van vulkánosság, stb.
Ezt pedig egy felülnézetes térképrõl is tudni lehet, ha az ember ismeri a jeleket. nevet
#412
Háááát, kimondottan vertikálismetszetet nem nagyon találtam. Lehet, hogy túl összetett a helyzet ahhoz, hogy egy metszettel elintézzük :-) Azért ezekben érdemes szétnézned:
Link (itt a bal oldali linkekkel még sok képet találsz)
Aztán:
Link
Link
Link
Link (ebben borzasztó sok ábra van, vetületek is, válogass csak, de lehet, hogy ilyesmit akarsz: Link )
Aztán egy rövid pdf a Karib-lemez kialakulásáról: Link
#411
Szükségem volna egy jól átlátható vertikális metszetre a Karib-térség tektonikus viszonyairól. Szubdukciók, lemezhatárok, nem kell túl bonyolult. Ha valaki tudna ilyet mutatni, azt nagyon megköszönném. nevet
#410
Ha már vulkán:
Link
Kongóban pár napja kitört a Nyamulagira vulkán a Virunga Nemzeti Parkban. Errõl a parkról még annyit kell tudni, hogy a világon egyedül itt vannak olyan csimpánzok, amelyek a szárazsággal sújtó 2-3 hónapot úgy vészelik át, hogy vizet raktározó gyökereket esznek (a laza vulkáni talaj nem tartja meg a vizet s csapi hiányában így nem tudnak vízhez jutni).
#409
Aki fogni tudja az osztrák 3Sat-ot, annak mindenképpen ajánlom a mai témanapot, egész nap a vulkánokról van szó, dokumentumfilmekkel, egy normális filmmel, stb. Nagyon érdekes, leélgztelállító felvételeket mutatnak, azaz nem feltétlenül szükséges németül tudni nevet
#408
Na majd legközelebb. nevet
Hú, megnéznék egy fotót róla.. nevet

Noli nevet
#407
Ejj, mindig lemaradok az ilyen játékokról nevet
A mediterrán-fanatikus Iain Stewart Törökországban bemutatott egy pár ilyen példát. Volt egy benzinkút, ahol tankolás után már a szomszéd telekre kellett menni a shopba nevet A '9X évi nagy földrengés persze arra durván rásegített.
#406
Pirospontot, ha kihozod a füzetedet :-)))
#405
De jóó. nevet Mit kapok? nyelvnyujtas nevet
Viszont nem is biztos hogy szekunder hullám csinál csak ilyet [töpreng]..

Nem semmi képek..
#404
Az ám!
Link
Ez is egy narancsligetes fotó, 1940-es földrengéskor csúsztak el a sorok egymástól. A narancsligetet kettészeli a Szent András amúgy, ezért egy csepp csodálkozni való sincs benne, ha nem állnak szépen sorban a fák. :-)

A kerítéseket is rengések tekerték meg. Ahogy ezt a sínt Link Kobe-ban.
Vagy ezt: Link
#403
Ööö.. Ezen nem látok semmi különöset..

Link bár úgy láttam, teljesen sík a terület..

Szerk: jaa, földrengés hullám lesz akkor szerintem.. Mégpedig szekunder.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-03-28 15:08:58

Csesznek

16.0 °C

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

119268

Hírek, események

El ne essünk éjjel a nyúlban, március 31-én óraállítás!

Érdekességek | 2024-03-25 16:47

pic
Március 31-én hajnali kettő órakor időmérő eszközeinket egy órával előre kell állítanunk.