2024. március 29., péntek

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#502
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek? szegyenlos
#501
Ahogy a vulkánok általában, lenyûgözõ és félelmetes egyeben az izlandi esemény is.
#500
Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát igencsak elhúzódott. Azért az fontos, hogy ez a vulkán nem gleccser alatt van, mint pl. a hiperaktív Grímsvötn, így legalább hlaup-veszélytõl nem kell tartani. Viszont állítólag a jelenleg 800 méteres hasadék folyamatosan nõ, a szomszédos Myrdalsjökull jégmezõ irányába, ami alatt a jól ismert Katla is van.

A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
#499

beillesztett kép



beillesztett kép

#498
Már hónapok óta várták, zsezsgett kicsit a föld alatta. Múlt héten olvastam, hogy akkor igen közeli heteket jelöltek meg várható kitörési idõpontnak. A videó szenzációs!!!
#497
Vulkánkitörés volt Izlandon az Eyjafjallajökull gleccser alatt. 5-600 embert evakuáltak. Az utolsó kitörés 1823-ban volt. Link Link
#496
A füzesgyarmati (Békés megye északi része) gázkitörés fénye Nagyszalontától jó negyven km-rõl látszott valamikor a nyolcvanas években annak köszönhetõen, hogy a Cirrostratus-leplet megvilágitotta. Az egészen közeli múltban is volt hasonló esemény. 2000. augusztusának közepe táján a pusztaszõlõsi (Békés megye) gázrobbanás eredményezte tûz égett sokáig. DNY-i irányban 15x15 foknyi fénybura látszott. Egy másik alkalommal pedig az égõ kút fölött, a látóhatár fölött 20 foknyira a Cirrostratus leplen egy függõleges helyzetû, elliptikus alakú, közepén erõsebben fénylõ tünemény volt megfigyelhetõ.
#495
Képzeld el a szitut: egy jófajta 25 m/s-os szélnyírásba belpöffent egyet a hegy. Az örvénypár fél perc alatt vigyázzba áll, és kész is a szupercella vidám indulhatnak a vadászok.
#494
Köszi az izgalmas történetet, errõl nem hallottam. Én csak a zsanai kitörésre emlékszem. :-) (61-ben még egy gatyában jártam faterommal)
#493
Nem csak jóság, hanem "szépség" is. nevet
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt. vidám
#492
Jóság!
#491
Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. Link
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából. nevet
#490
Köszönöm! Nem ismertem az oldalt! nevet
#489
Nem tudom, de pl. a veszprémi egyetemen is mérnek, az sincs fenn. Gondolom nem az OMSZ mérése, ezért nem rakják fel az adatot.
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
#488
Egy részben ide való kérdés: Van az OMSZ honlapján egy háttérsugárzás összesítõ: Link

Keresem Paksot, de nem találom. Itt lent a térképen Link látszik, hogy Paks környékérõl nem jelennek meg a honlapon háttérsugárzás adatok. Mi ennek az oka?
#487
Jópofa.
#486
hideg laza
#485
Vulkán-szimulátor állítható szilíciumaránnyal:
Link
#484
Wow, ez nagyon komoly!
#483
Áhh... Én is most akartam linkelni. nevet
Ez is egy koncepció... zavarban
#482
Jesszusom... Link
#481
Hú, fantasztikus!
#480
Bocs, még egy óriási kép (méretben is)
Link
#479
S ha már villám meg vulkán, talán nem mindenki néz APOD-ot állandóan. Ez februári:
Link
#478
Nekem is nagyon bejönnek a villámok. :-))
Errõl eszembe jut egyik kedvenc könyvembõl, a Galeras kitörése c.-bõl az orosz vulkanológus élménybeszámolója, amikor egyik kamcsatkai hegyrõl egy gyenge, de hamuszórással járó kitörés során jött lefelé, és megállt pisilni, annyira fel volt töltõdve a levegõ elektromossággal, hogy a fütyköse is szikrákat szórt. :-))
#477
Jaja! Milyen szép esti képeket lehet egy ilyenbõl kihozni. Viszont én sokkal erõsebb hangokat vártam. Vagy lehet, valami plexi kalitka, vagy ablak mögül van videózva. Ahhoz képest meg hangosak a madarak.
#476
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat. zivatar Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás. nevet
#475
Elépesztõ! Az eleje a legdurvább, ahogy a lökéshullám látszik a füstön, majd pedig a bombázás.
#474
Ez még egy januári Sakurajima kitörés:
Link
Irgalmatlan jó felvétel, nagy méretben nézzétek.
#473
Így van. Mikroszekundomos szinten folyamatosan változik a Föld forgási periódisa. Kummuláltan növekszik, azonban vannak periódusok amikor csökken. A legnagyobb befolyásoló tényezõk a Hold dagálykúpja, a geoid alak és belsõ szerkezetének nem tökéletes diferenciáltsága (konvektív feláramlások, ezzel együtt tömegátrendezõdés stb) Ez utóbbi által kiváltott eseményekhez tartoznak a tektonikus mozgások is.

Kimi, nincs mit nevet
#472
Köszike!nevet
#471
Nem tudom pontosan mekkora értékkel (talán néhány századmásodperc/év?), de bolygónk tengely körüli forgásideje évrõl-évre folyamatosan növekszik. Földtörténeti léptékben jelentõsebb természetesen ez a változás, a mi életünk (de talán még az emberiség egészét vizsgálva sem) alatt ez nem érzékelhetõ. A változást szerintem hamar "kompenzálja" a régóta tartó ellentétes irányú folyamat.
Amennyiben jól rémlik, akkor a lassulás egyik oka az óceánok tehetetlenségébõl adódik, ami a tengerfenéken "súrlódást" okoz (kvázi fékezi a bolygót), meg talán a mélyben történõ lassú lehûlés (a mag hõmérséklete folyamatosan csökken) valamint az ezzel összefüggõ sûrûségbeli és kristályszerkezeti változása (tágul a Föld?) növeli a bolygónk átmérõjét, ami a napok hosszabbodását is okozza (ez utóbbiban nem vagyok biztos, remélem kijavítanak, ha butaságot írtam szegyenlos).
A tengely körüli forgásnak évszakos változása is van. Az északi félteke nyarán, amikor a nagy kiterjedésû szárazföldeken a lombhullató erdõk kizöldellnek, akkor az óriási tömegû, magasabb szintekre kerülõ anyag kis mértékben megváltoztatja Földünk tömegeloszlását, kvázi csökkenti a sûrûségét, ami az állandó tömeget szem elõtt tartva szintén lassulást eredményez. Ez az õsz beköszöntével és a levélhullással tavaszig megszûnik. Nem tudom, hogy jól rémlik-e, de mintha ennek az idõszakos eltérésnek a nagyságrendje összevethetõ lenne a mostani földrengéssel összefüggõ gyorsulással (milliomod másodperces volumenû).
Érdekes ez a téma egyébként, remélem a "hivatásosak" is írnak rá valamit. nevet
#470
Link
#469
Kiminek: Link kacsint
#468
Reméljük.
#467
Nekem ugyanez volt a benyomásom. Biztos lesznek még infók róla késõbb.
#466
Jól látható, amint a villanyvezetékek érintkezését, elszakadását szikrázás kiséri. A kékes fényvillanások a háttérben zajlanak, a perui földrengésfényhez hasonlóan.
#465
Csodálatos és egyben borzasztó élmény lehetett.
#464
Az origón van egy videó, ami a rengés idején készült. Link A felvételen láthatóak olyan kékes villanások, mint a perui rengésnél voltak, de nem tudom eldönteni, hogy valóban földrengésfény vagy csak a villanydrótok szikrái világítanak ekkorát?
Itt Link egy csaj beszél róla, aki látta (s persze átélte), állítólag geológushallgató.
#463
Bizony, az egyik legmozgalmasabb.
#462
Piszkéstetõ: Link
#461
A mostani epicentrumához 230km-re volt az 1960-as 9,5 erõsségû rengésé... (ez a mûszeresen valaha regisztrált legnagyobb rengés volt) Elég mozgalmas egy hely... :-(
#460
Az ilyen alábukások (szubdukciók) elképesztõ energiákat szabadítanak fel, ahogy most is...
Hú, több méter, 500km hosszban, brutális...
#459
Egyfolytában utórengések vannak, szinte mindegyik 6-os erõsség felett.
A 8,8-as erõsséget az váltotta ki, hogy a Nazca-lemez több méterrel (!!!) a dél-amerikai kontinentális lemez alá csúszott, ráadásul mintegy 500 km (!!!!!) hosszúságban. Hihetetlen erõk szabadultak fel... szomoru Az osztrák Conrad-obszervatórium 13076 km-re az epicentrumtól ezt regisztrálta:

beillesztett kép

#458
A CNN mutatta élõben az este Hawaii-ról, de szerencsére semmi extra nem volt.
Egy videó:Link
#457
Link
#456
Egy kép Acapulconál:Link
#455
Csalóka lehet a dolog, mert nem mindegy, hogy milyen a part beépítése. Ha az elsõ épület 100 m-re van a parttól, akkor nyilván nem sokat ér egy 1-2 méteres cunami, de ha csak 10 méterre van, akkor azért már tarolhat.

Egyébként szerencsére nem túl nagyok az eddigi értékek.


Nos, hogy megerõsítsem a dolgot, íme egy kép Talcahuano-ról, ahol a link alapján 2.34 m-es szökõár volt. Link Ez a földnyelv szerintem tutira víz alá került.
#454
Szerencsére nem túl nagyok voltak az eddigi szökõárak, ami elérte Mexikót is.
Link
Remélem jól értelmezem.
#453
Üdv.
Újabban ismét egyre több helyen hallani híreket a Mecsekben újrainduló szénbányászatról. Emlékszem, néhány éve már volt szó a bányanyitásról, akkor mázai és nagymányoki természetvédõ szervezetek fellebbezései miatt meghiúsult a dolog. Most újra felmelegítették a témát, ezek szerint további akadályok hárulhattak el. Kérdés, megvalósulhat-e ma egy ilyen méretû környezetátalakítást igénylõ óriásberuházás? (A kõvágószõlõsi uránérc-kutatófúrások a közelmúltban a begyûrûzõ gazdasági válság miatt álltak le.)
Nagymányok térségében 2.5 millió tonna feketekõszén külszíni kitermelése lenne a cél. Új mélymûvelésû aknák kihajtásáról és mûvelésbe vonásáról is hallottam.
A komlói szénmedence utolsó termelõ aknája, a hírhedt Zobákakna éppen 10 éve "végezte be" életét, vajon lesz-e újra szénbányászat a térségben..?
Usrin, tudsz valami konkrétabbat az ügyrõl?

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-03-29 00:15:16

Rákóczifalva

11.0 °C

31505

RH: 73 | P: 1006.0

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

119268

Hírek, események

El ne essünk éjjel a nyúlban, március 31-én óraállítás!

Érdekességek | 2024-03-25 16:47

pic
Március 31-én hajnali kettő órakor időmérő eszközeinket egy órával előre kell állítanunk.