Földtan
Egy vulkán kitörése miatt miért kell a belföldi légi forgalmat leállítani? Gondolom, van uralkodó szélirány, a hamu-és porfelhõ, a füst elkerülhetõ. Bár, ha belegondolok, a gépek széllel szemben szállnak fel és le. De akkora a füstoszlop átmérõje, hogy ezt akadályozza? Vagy butaságokat kérdezek?
Fantasztikus az esemény és a képek, videók is a hasadékvulkánról. 2004 óta nem volt kitörés Izlandon. Az Eyjafjallajökull melletti legutóbbi kitörés pedig tényleg 1823-ban ért véget, viszont 1821-ben kezdõdött, tehát igencsak elhúzódott. Azért az fontos, hogy ez a vulkán nem gleccser alatt van, mint pl. a hiperaktív Grímsvötn, így legalább hlaup-veszélytõl nem kell tartani. Viszont állítólag a jelenleg 800 méteres hasadék folyamatosan nõ, a szomszédos Myrdalsjökull jégmezõ irányába, ami alatt a jól ismert Katla is van.
A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
A nemzetközi repcsiforgalom azért megy rendesen, a belföldi gépeket viszont teljesen leállították.
Már hónapok óta várták, zsezsgett kicsit a föld alatta. Múlt héten olvastam, hogy akkor igen közeli heteket jelöltek meg várható kitörési idõpontnak. A videó szenzációs!!!
A füzesgyarmati (Békés megye északi része) gázkitörés fénye Nagyszalontától jó negyven km-rõl látszott valamikor a nyolcvanas években annak köszönhetõen, hogy a Cirrostratus-leplet megvilágitotta. Az egészen közeli múltban is volt hasonló esemény. 2000. augusztusának közepe táján a pusztaszõlõsi (Békés megye) gázrobbanás eredményezte tûz égett sokáig. DNY-i irányban 15x15 foknyi fénybura látszott. Egy másik alkalommal pedig az égõ kút fölött, a látóhatár fölött 20 foknyira a Cirrostratus leplen egy függõleges helyzetû, elliptikus alakú, közepén erõsebben fénylõ tünemény volt megfigyelhetõ.
Képzeld el a szitut: egy jófajta 25 m/s-os szélnyírásba belpöffent egyet a hegy. Az örvénypár fél perc alatt vigyázzba áll, és kész is a szupercella indulhatnak a vadászok.
Köszi az izgalmas történetet, errõl nem hallottam. Én csak a zsanai kitörésre emlékszem. :-) (61-ben még egy gatyában jártam faterommal)
Nem csak jóság, hanem "szépség" is.
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.
Némi háttérinfó az 1961-es eseményekrõl: "Somfai Attila okl. geológusmérnök a földtudományok kandidátusa így emlékszik a történtekre:
A fúrásos kutatás ismert buktatója volt, hogy az itteni talaj, felsõ mészkõ rétege, iszapveszteségre hajlamos. A Hajdúszoboszló 36-os fúrásakor is iszapvesztés lépett fel. A már megfúrt gázos réteg fölött nem volt olyan magasságú iszaposzlop, ami elegendõ lett volna ahhoz, hogy ellensúlyozza a rétegekben lévõ gáznyomást, és a kiépítés közben egy kitörés kezdõdött.
Amikor a kút megmozdulást a fúrómester jelentette, elõször a rúdlezáró kitörésgátlót zárták le,de ez nem volt elegendõ. A fúrószerszámot el kellett ejteni a lyukba, és le kellett zárni a teljes szelvényû kitörésgátlót. Ezután elkezdték a kutat feltölteni iszappal. Ez látszólag rendben ment, amikor észrevettük, hogy egy repedés keletkezik a földön, ami egyre tágult, lassan vagy száz méter hosszú lett és iszap bugyogott ki belõle. Az iszapfüggöny nyolc-tíz méter magasságig emelkedett. A vadkitörés be is gyulladt, végül egy hatalmas lángfüggöny égett. Kráter keletkezett, amely rövid idõ alatt elnyelte a 45 méter magas fúrótornyot a gépekkel, fúrómesteri bódéval együtt. A béléscsövek, mint a gyufaszálak, röpködtek a levegõben, kõzettömbök repültek föl, szétrobbantak és kezdtek a kút körül gátat építeni. Már éppen kitûztünk egy fúráspontot a közelben, hogy egy ferdefúrással segítsünk az elfojtásban, amikor a levegõbe szökött hatalmas gázmennyiség annyira lecsökkentette a rétegben a nyomást, hogy a vizes rétegbõl megindulhatott a beáramlás a kútba. A kráterben keletkezett iszap zagy fojtotta el a kitörést.
A kitörés helyén több mint 200 méter átmérõjû és igen mély krátertó "keletkezett". A kitörés hordalékai 17 méter magas földsáncot "építettek", amelyen dús növényzet fejlõdött."
Továbbá: Link
Képek: Link Link Link
Egykori professzorom így mesélt az eseményekrõl: Az égõ fáklya olyan nagy és fényes volt, hogy Debrecenbõl is lehetett látni a távoli lángcsóvát. Több napon keresztül égett a kitörõ gáz, aminek a fénye mellett éjszaka olvasni is lehetett a szabad ég alatt.
Krátertó Nagyhegyes határában a szántóföld közepén. Link
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából.
Földgázt kerestek (és termeltek ki) a környéken, ez a kút egy baleset következtében felrobbant, tekintélyes krátert hagyva maga mögött. Ezt a talajvíz kitöltötte. A tó azóta már részben feltöltõdött, az élelmes környékbeliek pedig rekreációs, turisztikai célra hasznosították. Kiépített ösvények, szalonnasütõ helyek és esõvédõ bódék találhatóak a tó mellett és a kis erdõben.
A természet megtréfálta az embert, majd az ember elõnyt kovácsolt a hibájából.
Nem tudom, de pl. a veszprémi egyetemen is mérnek, az sincs fenn. Gondolom nem az OMSZ mérése, ezért nem rakják fel az adatot.
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
A katasztrófavédelem oldalán sokkal több adat van:
Link
S ha már villám meg vulkán, talán nem mindenki néz APOD-ot állandóan. Ez februári:
Link
Link
Nekem is nagyon bejönnek a villámok. :-))
Errõl eszembe jut egyik kedvenc könyvembõl, a Galeras kitörése c.-bõl az orosz vulkanológus élménybeszámolója, amikor egyik kamcsatkai hegyrõl egy gyenge, de hamuszórással járó kitörés során jött lefelé, és megállt pisilni, annyira fel volt töltõdve a levegõ elektromossággal, hogy a fütyköse is szikrákat szórt. :-))
Errõl eszembe jut egyik kedvenc könyvembõl, a Galeras kitörése c.-bõl az orosz vulkanológus élménybeszámolója, amikor egyik kamcsatkai hegyrõl egy gyenge, de hamuszórással járó kitörés során jött lefelé, és megállt pisilni, annyira fel volt töltõdve a levegõ elektromossággal, hogy a fütyköse is szikrákat szórt. :-))
Jaja! Milyen szép esti képeket lehet egy ilyenbõl kihozni. Viszont én sokkal erõsebb hangokat vártam. Vagy lehet, valami plexi kalitka, vagy ablak mögül van videózva. Ahhoz képest meg hangosak a madarak.
Nekem az tetszik, hogy villámlik, mint az állat. Elképesztõ feláramlások vannak egy ilyen kitörési oszlopban, pillanatok alatt végbemegy a töltés-szétválasztódás.
Elépesztõ! Az eleje a legdurvább, ahogy a lökéshullám látszik a füstön, majd pedig a bombázás.
Így van. Mikroszekundomos szinten folyamatosan változik a Föld forgási periódisa. Kummuláltan növekszik, azonban vannak periódusok amikor csökken. A legnagyobb befolyásoló tényezõk a Hold dagálykúpja, a geoid alak és belsõ szerkezetének nem tökéletes diferenciáltsága (konvektív feláramlások, ezzel együtt tömegátrendezõdés stb) Ez utóbbi által kiváltott eseményekhez tartoznak a tektonikus mozgások is.
Kimi, nincs mit
Kimi, nincs mit
Nem tudom pontosan mekkora értékkel (talán néhány századmásodperc/év?), de bolygónk tengely körüli forgásideje évrõl-évre folyamatosan növekszik. Földtörténeti léptékben jelentõsebb természetesen ez a változás, a mi életünk (de talán még az emberiség egészét vizsgálva sem) alatt ez nem érzékelhetõ. A változást szerintem hamar "kompenzálja" a régóta tartó ellentétes irányú folyamat.
Amennyiben jól rémlik, akkor a lassulás egyik oka az óceánok tehetetlenségébõl adódik, ami a tengerfenéken "súrlódást" okoz (kvázi fékezi a bolygót), meg talán a mélyben történõ lassú lehûlés (a mag hõmérséklete folyamatosan csökken) valamint az ezzel összefüggõ sûrûségbeli és kristályszerkezeti változása (tágul a Föld?) növeli a bolygónk átmérõjét, ami a napok hosszabbodását is okozza (ez utóbbiban nem vagyok biztos, remélem kijavítanak, ha butaságot írtam ).
A tengely körüli forgásnak évszakos változása is van. Az északi félteke nyarán, amikor a nagy kiterjedésû szárazföldeken a lombhullató erdõk kizöldellnek, akkor az óriási tömegû, magasabb szintekre kerülõ anyag kis mértékben megváltoztatja Földünk tömegeloszlását, kvázi csökkenti a sûrûségét, ami az állandó tömeget szem elõtt tartva szintén lassulást eredményez. Ez az õsz beköszöntével és a levélhullással tavaszig megszûnik. Nem tudom, hogy jól rémlik-e, de mintha ennek az idõszakos eltérésnek a nagyságrendje összevethetõ lenne a mostani földrengéssel összefüggõ gyorsulással (milliomod másodperces volumenû).
Érdekes ez a téma egyébként, remélem a "hivatásosak" is írnak rá valamit.
Amennyiben jól rémlik, akkor a lassulás egyik oka az óceánok tehetetlenségébõl adódik, ami a tengerfenéken "súrlódást" okoz (kvázi fékezi a bolygót), meg talán a mélyben történõ lassú lehûlés (a mag hõmérséklete folyamatosan csökken) valamint az ezzel összefüggõ sûrûségbeli és kristályszerkezeti változása (tágul a Föld?) növeli a bolygónk átmérõjét, ami a napok hosszabbodását is okozza (ez utóbbiban nem vagyok biztos, remélem kijavítanak, ha butaságot írtam ).
A tengely körüli forgásnak évszakos változása is van. Az északi félteke nyarán, amikor a nagy kiterjedésû szárazföldeken a lombhullató erdõk kizöldellnek, akkor az óriási tömegû, magasabb szintekre kerülõ anyag kis mértékben megváltoztatja Földünk tömegeloszlását, kvázi csökkenti a sûrûségét, ami az állandó tömeget szem elõtt tartva szintén lassulást eredményez. Ez az õsz beköszöntével és a levélhullással tavaszig megszûnik. Nem tudom, hogy jól rémlik-e, de mintha ennek az idõszakos eltérésnek a nagyságrendje összevethetõ lenne a mostani földrengéssel összefüggõ gyorsulással (milliomod másodperces volumenû).
Érdekes ez a téma egyébként, remélem a "hivatásosak" is írnak rá valamit.
Nekem ugyanez volt a benyomásom. Biztos lesznek még infók róla késõbb.
Jól látható, amint a villanyvezetékek érintkezését, elszakadását szikrázás kiséri. A kékes fényvillanások a háttérben zajlanak, a perui földrengésfényhez hasonlóan.
Az origón van egy videó, ami a rengés idején készült. Link A felvételen láthatóak olyan kékes villanások, mint a perui rengésnél voltak, de nem tudom eldönteni, hogy valóban földrengésfény vagy csak a villanydrótok szikrái világítanak ekkorát?
Itt Link egy csaj beszél róla, aki látta (s persze átélte), állítólag geológushallgató.
Itt Link egy csaj beszél róla, aki látta (s persze átélte), állítólag geológushallgató.
A mostani epicentrumához 230km-re volt az 1960-as 9,5 erõsségû rengésé... (ez a mûszeresen valaha regisztrált legnagyobb rengés volt) Elég mozgalmas egy hely... :-(
Az ilyen alábukások (szubdukciók) elképesztõ energiákat szabadítanak fel, ahogy most is...
Hú, több méter, 500km hosszban, brutális...
Hú, több méter, 500km hosszban, brutális...
Egyfolytában utórengések vannak, szinte mindegyik 6-os erõsség felett.
A 8,8-as erõsséget az váltotta ki, hogy a Nazca-lemez több méterrel (!!!) a dél-amerikai kontinentális lemez alá csúszott, ráadásul mintegy 500 km (!!!!!) hosszúságban. Hihetetlen erõk szabadultak fel... Az osztrák Conrad-obszervatórium 13076 km-re az epicentrumtól ezt regisztrálta:
A 8,8-as erõsséget az váltotta ki, hogy a Nazca-lemez több méterrel (!!!) a dél-amerikai kontinentális lemez alá csúszott, ráadásul mintegy 500 km (!!!!!) hosszúságban. Hihetetlen erõk szabadultak fel... Az osztrák Conrad-obszervatórium 13076 km-re az epicentrumtól ezt regisztrálta:
A CNN mutatta élõben az este Hawaii-ról, de szerencsére semmi extra nem volt.
Egy videó:Link
Egy videó:Link
Csalóka lehet a dolog, mert nem mindegy, hogy milyen a part beépítése. Ha az elsõ épület 100 m-re van a parttól, akkor nyilván nem sokat ér egy 1-2 méteres cunami, de ha csak 10 méterre van, akkor azért már tarolhat.
Egyébként szerencsére nem túl nagyok az eddigi értékek.
Nos, hogy megerõsítsem a dolgot, íme egy kép Talcahuano-ról, ahol a link alapján 2.34 m-es szökõár volt. Link Ez a földnyelv szerintem tutira víz alá került.
Egyébként szerencsére nem túl nagyok az eddigi értékek.
Nos, hogy megerõsítsem a dolgot, íme egy kép Talcahuano-ról, ahol a link alapján 2.34 m-es szökõár volt. Link Ez a földnyelv szerintem tutira víz alá került.
Szerencsére nem túl nagyok voltak az eddigi szökõárak, ami elérte Mexikót is.
Link
Remélem jól értelmezem.
Link
Remélem jól értelmezem.
Üdv.
Újabban ismét egyre több helyen hallani híreket a Mecsekben újrainduló szénbányászatról. Emlékszem, néhány éve már volt szó a bányanyitásról, akkor mázai és nagymányoki természetvédõ szervezetek fellebbezései miatt meghiúsult a dolog. Most újra felmelegítették a témát, ezek szerint további akadályok hárulhattak el. Kérdés, megvalósulhat-e ma egy ilyen méretû környezetátalakítást igénylõ óriásberuházás? (A kõvágószõlõsi uránérc-kutatófúrások a közelmúltban a begyûrûzõ gazdasági válság miatt álltak le.)
Nagymányok térségében 2.5 millió tonna feketekõszén külszíni kitermelése lenne a cél. Új mélymûvelésû aknák kihajtásáról és mûvelésbe vonásáról is hallottam.
A komlói szénmedence utolsó termelõ aknája, a hírhedt Zobákakna éppen 10 éve "végezte be" életét, vajon lesz-e újra szénbányászat a térségben..?
Usrin, tudsz valami konkrétabbat az ügyrõl?
Újabban ismét egyre több helyen hallani híreket a Mecsekben újrainduló szénbányászatról. Emlékszem, néhány éve már volt szó a bányanyitásról, akkor mázai és nagymányoki természetvédõ szervezetek fellebbezései miatt meghiúsult a dolog. Most újra felmelegítették a témát, ezek szerint további akadályok hárulhattak el. Kérdés, megvalósulhat-e ma egy ilyen méretû környezetátalakítást igénylõ óriásberuházás? (A kõvágószõlõsi uránérc-kutatófúrások a közelmúltban a begyûrûzõ gazdasági válság miatt álltak le.)
Nagymányok térségében 2.5 millió tonna feketekõszén külszíni kitermelése lenne a cél. Új mélymûvelésû aknák kihajtásáról és mûvelésbe vonásáról is hallottam.
A komlói szénmedence utolsó termelõ aknája, a hírhedt Zobákakna éppen 10 éve "végezte be" életét, vajon lesz-e újra szénbányászat a térségben..?
Usrin, tudsz valami konkrétabbat az ügyrõl?