2024. március 28., csütörtök

Földtan

Adott napon: 
Keresés:
#552
Megvan az Eyjafjöll elsõ halottja. Két nõ és egy férfi mentek fel kocsival tegnap viharos, hófúvásos idõben a hegyhez, eltévedtek. Az egyik nõre véletlenül bukkantak rá, bolyongott a hóviharban. A másik a kocsiban volt, meghalt. A férfit még nem találták meg. :-((((((( Persze végül is nem a vulkán, hanem az oktondiság, megfontolatlanság és kíváncsiság ölt.
#551
:-))) Vagy az ürge lába 58-as :-)
#550
Elõször nem is láttam a tojásokat, de most már felfedeztem, tényleg vannak ott valami apró fehérek, fürjtojások lehetnek..
#549
Hat tojás + valami hús? Ne mondd már, ennyitõl az uram is kifeküdne, pedig tud enni.

Amúgy meg egy "olcó" vacsora is elfogyasztható volt odafenn:
Link
(angolul nem tudókak egy összefoglalás: Potom 350 euróért lehetett enni egyik reykjavíki luxushotel séfjei által a friss láván elkészített vacsorát a láva mellett felállított asztalnál elfogyasztani, persze heli vitte a vendégeket a hotelbõl a lávához.)
#548
Hát ezzel nem laknék jól. nevet
#547
Éljen a tiszta, szabad energia! nevet
#546
Hogy készül a húsvéti ebéd?

beillesztett kép



A fenti képen egy turista kis serpenyõben igyekszik az Eyjafjöll friss lávája felett elkészíteni az otthonról hozott husit. :-) Nem kimondottan veszélytelen vállalkozás, de én azért irigylem kicsit.
#545
Földrengés Mexikóban, a Kaliforniai-félsziget északi részén:
Link
CNN szerint 1 halott van, remélem, nem is lesz több.
Link
Link
A USGS szerint 7,2-es volt a rengés.
#544
De jó, hogy visszanéztem ezt a 70 hozzászólást. Rohadt jó kép!
#543
A nevezett törés elhelyezkedése: Link
#542
Az Etna északkeleti oldalán, az egyik jól ismert törésen, a Pernicana-n volt egy 4,2-es rengés tegnap este, 1km mélyen a felszín alatt. Az ezen a törésen lévõ rengéseket a tapasztalatok szerint követni szokták kitörések is (1981, 1984-85, 1986, 2002, 2004), néhány nap - hónap elteltével, ugyanezen a lejtõn.
Mivel ez nem Mo-on van, a tegnap este megsérült utat már ki is javították:
Link
A törés menti elmozdulást az erdõben is látni:
Link
Érdemes tehát figyelni az Etnát is. Ha lesz valami hír, jelezni fogom.
#541
Köszi nektek nevet Viszont akkor elmondható, hogy a jelenlegi aktivitás nem az "igazi" atlanti árokban van, hanem a DK-i irányban nyúló "mellékárokban".
#540
Az észak-amerikai és az eurázsiai lemez határán:

beillesztett kép



vagy Link

Megspékelve egy kis forrópont-vulkanizmussal: Link
#539
Szép estét! Az Atlanti-hátság mentén, ahol természetesen egész Izland is fekszik számos mûködõ és szunnyadó tûzhányójával együtt.
#538
Ez a vulkán a kontinentális tektonikus lemezekhez képest hol van?
#537
Lottóznom kéne, hogy én is alaposan felkészülhessek...
#536
Fantasztikus!
Egyre érdekesebb, hogy folyamatosan terjeszkedik a hasadék, egyre inkább tartós jellegre kell az ottaniaknak felkészülni.
#535
Hú, egészen fantasztikus képsorok!
#534
Ülve nézõs videó máról: Link
#533
Tegnap megnyílt egy újabb hasadék az Eyjafjöll-nél, kb, merõlegesen az elõzõre.

beillesztett kép


Webkamerán is szépen látni: Link
Az új hasadéknál is elkezdõdött már a salakkúp épülése.

beillesztett kép

#532
Megtalálták Link
#531
Magyar vulkánblog
Link
#530
Beállítottak még egy webkamerát:
Link
#529
Videó:
(lávafolyásos)
Link
(gõzölgõs)
Link
#528
webcam timelapse:
Link
#527
Eyjafjöll a magasból:

beillesztett kép


Nagyobb képben: Link
#526
Legalább 14 km-es volt az 1918-as Katla kitörési felhõ. (Larsen
2000) forrás: Link 471. old (PDF)

beillesztett kép


#525
1947-48-ban az izlandi Hekla kitörési felhõje elérte a 27 kilométeres magasságot. A környéket 5 cm vastagságban takarta be a hamu. Az erupciót követõ 51. órában már Helsinkiben is megfigyelték a hamuhullást.
#524
A Katla VEI 4-5 körüli kitörésekkel szereti produkálni magát, ám elsõdlegesen a jég alatti volta miatt kedvelik kevéssé más társainál... Csúnya áradásokat csinál, emellett robban, szór. A legutóbbi komoly kitörése 1918-ban volt, sajnos nem tudom, milyen magas lehetett a kitörési felhõ, felért-e a sztratoszférába.
#523
Így igaz, bár azt is hozzá kell tenni, hogy Izlandon nem csak az a tipikus driftesedéshez kapcsolódó bazaltvulkanizmus van jelen, hanem egy erõsebb köpenyfeláramlás is besegít. Gyakorlatilag ezért létezik maga a sziget is. Ezért néha erõsebb kitörések is bekövetkeznek, ami már önmagában is befolyásolhatja az éghajlatot. A hosszantartó kitörés éghajlatmódosító hatásához meg elég csak egy példa: Laki, 1783-84
#522
Elképzelhetõ lehet, ám az ilyen fajta vulkánokra (óceánközépi hátságok) inkább a lassú, kis intenzitású, ám rendkívül hosszú ideig tartó kitörések a jellemzõek. De általában egy-egy nagyobb kitörés szinte mindig hatással van a vulkán környéken a közeljövõ idõjárására.
Az elsõdleges dolog, hogy a levegõbe kerülõ por csökkenti a besugárzást. Ez aztán események lavináját indíthatja. Igen erõs kitörésnél pedig általában elõször "csak simán" hidegebbre fordul az idõjárás, és aztán indulnak meg egyéb, csatolt események. Ezek csak nagyon nehezen megjósolhatóak, többnyire csak utólag magyarázhatóak.
#521
Elképzelhetõnek tartjátok, hogy a Katla-vulkán a közeli jövõben olyan erõteljes paroxizmussal (hamuval, gõzökkel, törmelékkel és kén-dioxiddal) fog kitörni, amely hatással lehet az északi félteke hõmérsékleti és csapadékviszonyaira?
#520
Azért ez elképesztõ. Megy az élet a normális kerékvágásban, közben a háttérben meg köpõdik a láva. szegyenlos
Elképzelem ezt itthoni viszonylatban, hogy néha felnézek mennyire füstöl Pl. Piszkéstetõ. ( Bár egyszer valahol azt olvastam, hogy úgy kell elképzelni a Mátrát, mint vulkánt, hogy ez az egykori kráter északi falának maradványa. Maga a vulkán az alföld területén volt. Hmm.. )
#519
Én már annak is tudnék örülni, ha egyszer életemben saját kezemmel tapogathatnám meg Izlandot (s nem csak a barátoktól kapott, onnan hozott kõdarabokat az íróasztalomon...)!
Így csak az marad, hogy végtelenítem a lejátszót és bámulok tátott szájjal. :-)
#518
Köszi, Noli, ezek tényleg sokkal jobbak, pláne full screen módban.
Hát megszakad az ember szíve hogy nem lehet ott, ott túráztam mellette néhány éve, eszem megáll. Gyönyörû!
#517
Ugyanez hosszabb változatban:
Link
:-)
Egy másik, full screen módban nézendõ: Link
Irgalmatlan jók! De jó volna ott lenni...
Webcam éjjeli képeket is érdemes nézni: Link
Link

Képek:
Link
#516
Közeli videó: Link
#515
Nolihoz csatakozva: most tették közzé az izlandi kitörést vizsgáló vulkanológusok véleményét, miszerint csakhamar a Katla kitörése is várható... szerintem olvasták a fórumot vidám Az aktuális kitörés tartamát pedig akár évekre is becsülik.
#514
Bocs, hogy innen linkelek: Link
#513
De jó, megjavult az idõ! Sokáig csak ködös-felhõs szutyok volt rajtuk...
#512
Élõ kitörés-webkamera: Link Link
#511
Na erre nem gondoltam, de köszi mindeninek a válaszokat. nevet
#510
Igen, szokta követni a Katla 1 éven belül, bár valóban nem szükségszerûen; azt olvastam, hogy történelmileg 3 ilyen "követõ" Katla-kitörésrõl tudnak.
A ma délutáni jelentések szerint lassan, de folyamatosan növekszik a Fimmvörduháls aktivitása, a hasadék kiterjedése pedig valószínûleg ÉK felé nõ lassú mértékben. Hlaup-szerû áradás csak akkor lehetne, ha a hasadék az Eyjafjallajökull jégmezõ alá is kiterjedne. Ettõl függetlenül a Krossá folyó szintje jelentõsen emelkedett, hõmérséklete néhány fokkal szintén nõtt.

Ezt a farmot az Eyjafjallajökull alatt kitelepítették:

beillesztett kép



Egy tegnap éjszakai kép, ami a Markarfljót folyó mellõl készült:

beillesztett kép



forrás: www.icelandreview.com/daily_news/
#509
A légáramlások az alsó troposzférában (a felszintõl 2-8 km-re) már 1-2 kilométeres szinteken gyökeresen eltérõek lehetnek, amire többek között a felhõk vonulási iránya utal. És ezek az áramlások gyakran változnak. Ez jelentheti az egyik kockázatot a repülõgépek útirányára.
#508
Ehhez csak annyit, hogy a ruszkik áprilistól elvileg leállítják a KVERT finanszírozását, vagyis megszûnik a kamcsatkai megfigyelés, ami az északi-csendes-óceáni vulkánokról szól, itt is egészen nagy a légiforgalom, ha nincs kitörési jelentés, mi garantálja a légiforgalom biztonságát? :-(((
#507
A történelmi tapasztalatok szerint az Eyjafjöll kitörését szokta követni a Katla, bár bizonyított összeköttetés nincs a magmakamráik közt és a lávájuk is eltérõ, azért most is figyelik a Katlát.

Van már nappali videó is:
Link
Link
#506
Félig repmet, félig földtan.
Csak hangosan gondolkodok, javítsatok ki, ha rosszul gondolom.
A magasba jutó vulkáni anyagok közül a hamu a legnagyobb szemcseméretû és a legnagyobb sûrûségû anyag. Ez komoly mechanikai sérüléseket, eltömõdéseket, letapadásokat okozhat. Véglegesen is tönkretehet precíziós berendezéseket. Mindenképpen el kell kerülni.
A por (ebben a magasságban finom szemcsés lebegõ formában) már nem okoz azonnali meghibásodást, de mindenképpen hatással lehet a repülõgépek mûködésére, zavaró, veszélyes jelenség. Célszerû elkerülni.
A füst a legritkább, legapróbb, szinte elemi részecskékbõl álló anyag, ez fõleg a látótávolságot befolyásolja, mechanikai hatása nem túl jelentõs. Az elõvigyázatosság kedvéért azért nem árt kitérni elõle, ha lehetséges.
Mint egy "üledékes rétegsor". Én ilyen asszociációval gondolkodtam. vidám
#505
A vulkáni hamu a hajtómû csapágyaiban kárt okozhat, ezért a vulkáni hamufelhõbe repülve akár le is állhatnak a hajtómûvek. Ez pl. a 80-as évek elején megtörtént egy British Airways géppel, ami berepült egy ilyen hamufelhõbe Indonéziában, mert nem tájékoztatták elõre.

Szerk.: látom Nano beírta az alaszkai esetet, ez pedig az indonéziai esemény légibiztonsági naplózása: Link
#504
Mert befolyásolja a hajtómûvek mûködését, látást stb. Történt már baleset vagy majdnem baleset a vulkáni hamu miatt. És nem csak a kitörés közvetlen környezetében. Itt egy esettanulmány is: Link

Az izlandi esetben gondolom azért csak a belföldi forgalom van korlátozva, mert az ilyen gyenge - VEI=0-2)kitöréseknél nem emelkedik azért olyan magasra a hamu, de a belföldi gépek repülési magasságába felérhet. Esetleg az idõjárási körülmények olyanok. Elég komoly elõrék vannak ezzel kapcsolatban. pl.: Link
#503
Hamu, lepottyannak tõle a repcsik, azonnal kicsinálja a mozgó alkatrészeket...
Link
Ez azért nem egy hópihe, még ha kicsike is.

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-03-28 17:48:34

Szolnok

15.0 °C

22505

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

119268

Hírek, események

El ne essünk éjjel a nyúlban, március 31-én óraállítás!

Érdekességek | 2024-03-25 16:47

pic
Március 31-én hajnali kettő órakor időmérő eszközeinket egy órával előre kell állítanunk.