Eljegesedési potenciál szempontjából az északi és a déli sarkvidék feltehetőleg teljesen máshogy viselkedik. A déli pólus tája egy szárazföld, amit tengerek vesznek körül, az északi ennek fordítottja. Az Antarktisz centrumában jól tartja magát a több ezer méter vastag jégtakaró, de nemigen tud hova terjeszkedni  -ennek útját az óceán elvágja. Az északi sarkvidék teljesen más. Középpontjában ott van a Jeges-tenger gyengécske, esendő jégtakarója. Ellenben magas szélességű szárazföldek koszorúja övezi ezt a tengert, melyek jelenleg az egy Grönland kivételével nincsenek eljegesedve. Az elmúlt glaciálisokból látszik, hogy aránylag nem túl erős globális hőcsökkenés hatására ezek az északi szárazföldek gyorsan eljegesednek, különösen a nedves, tengeri légáramlatoknak jobban kitett részek. Ilyen eljegesedés esetén az északi féltekén sokkal nagyobb kiterjedésű, sokkal délebbre nyúló jégtakarók képződhetnek, mint ami a délin egyáltalán elképzelhető.
Emiatt klimatikus szempontból a mi féltekénk az instabil, drámai változások következhetnek be az éghajlatában, geográfiájában, élővilágában.
Ezt mutatja a következő kisfilm:
Link