Globális jelenségek
egy forró év nem jelent semmit, de az ami most van, hogy az utóbbi évszázadok 10 legmelegebb éve 1990-2004 közöt volt, tehát a GYAKORISÁG növekedése már igen. ez már tendencia.
lehet hogy rövid, átmeneti (erre utalt Cauchy), de trend.
az pedig, hogy emberi eredetû-e vagy részben emberi eredetû-e csak abból sejthetõ, hogy ismereteink szerint ilyen gyors változás nem volt, tehát a VÁLTOZÁS GYORSASÁGA miatt.
lehet hogy rövid, átmeneti (erre utalt Cauchy), de trend.
az pedig, hogy emberi eredetû-e vagy részben emberi eredetû-e csak abból sejthetõ, hogy ismereteink szerint ilyen gyors változás nem volt, tehát a VÁLTOZÁS GYORSASÁGA miatt.
Az elöbb eltévedtem egy másik fórumba, úgyhogy most itt folytatom:
nem lehet, hogy a sokak által említett szélsöségek mellett azok hiánya is egyfajta szélsöségre utal? A szélsöséget természetesen nem a kereskedelmi adók szóhasználata szerint értem és nem is valamiféle összesküvés eredményének tekintem... Az átlagostól eltérö hömérséklet-ingadozás, a csapadék kimaradása, a csökkenö számú, de egyre növekvö intenzitású zivatarok, tornádók nem utalhatnak egy növekvö extremitásra? Hiszen egy esemény kimaradása is lehet szélsöség, ha annak a statisztikák szerint be kellene következnie. Vagy a statisztikába csak az kerül, ami odaillik? Azt azért nem hiszem. És ha a tíz-húsz-harminc éves statisztikai adatokhoz viszonyítva valami eltérés mutatkozik, akkor azt hova kell besorolni? Kivétel, ami a szabályt erösíti? Öszintén érdekelnek a válaszaitok. Remélem, véleményemmel nem bántottam meg senkit!
nem lehet, hogy a sokak által említett szélsöségek mellett azok hiánya is egyfajta szélsöségre utal? A szélsöséget természetesen nem a kereskedelmi adók szóhasználata szerint értem és nem is valamiféle összesküvés eredményének tekintem... Az átlagostól eltérö hömérséklet-ingadozás, a csapadék kimaradása, a csökkenö számú, de egyre növekvö intenzitású zivatarok, tornádók nem utalhatnak egy növekvö extremitásra? Hiszen egy esemény kimaradása is lehet szélsöség, ha annak a statisztikák szerint be kellene következnie. Vagy a statisztikába csak az kerül, ami odaillik? Azt azért nem hiszem. És ha a tíz-húsz-harminc éves statisztikai adatokhoz viszonyítva valami eltérés mutatkozik, akkor azt hova kell besorolni? Kivétel, ami a szabályt erösíti? Öszintén érdekelnek a válaszaitok. Remélem, véleményemmel nem bántottam meg senkit!
Kuzmi: miért kéne elnézést kérned? teljesen világos amit írtál. a mûsort sajnos nem láttam, de korábban hasonló véleményemet már leírtam itt.
szerintem a kulcsszavak a hozzászólásodban az "egyre több" és a " gyakoriság". pont ezt hangsúlyoztam én is. tehát én pl. egyetértek veled.
figyeljük csak az idei tavasz-nyárt. elég hûvös volt a május egy jó része, de sem komoly fagykár nem volt a fagyosszentek idején, sem hidegrekord bármelyik nap. ellenben tegnap melegrekord dõlt Székesfehérváron. pedig még májust írtunk. 1 melegrekord már volt.
gyakoriság. ez a kulcs szó.
szerintem a kulcsszavak a hozzászólásodban az "egyre több" és a " gyakoriság". pont ezt hangsúlyoztam én is. tehát én pl. egyetértek veled.
figyeljük csak az idei tavasz-nyárt. elég hûvös volt a május egy jó része, de sem komoly fagykár nem volt a fagyosszentek idején, sem hidegrekord bármelyik nap. ellenben tegnap melegrekord dõlt Székesfehérváron. pedig még májust írtunk. 1 melegrekord már volt.
gyakoriság. ez a kulcs szó.
Nagyon érdekes volt a tegnap késõ esti Spectrum müsora az éghajlatváltozásról.
Fõleg, amit Európáról mondtak.
Lám-lám, hiába ragaszkodunk, hogy nincs változás, mégis csak egyre több a szélsõség és a tendenciák is negatív írányba haladnak. Ezzel nem akarok újabb vitát nyitni, csak már eszmélni kellene, hogy nem akkor kell cselekedni, amikor már nem lehet a folyamatokat megállítani.
Ezt mindenki tanulta: " Egy rendszer az õt ért hatást, ugyanolyan ellenhatással próbálja kiküszöbölni."
Ha durván belenyúlunk az ökoszisztémába, akkor a rendszer ugyanolyan kemény válaszokat fog létrehozni. (szélsõség gyakorisága)
Ha esetleg valakit megbántottam, ez az én álláspontom, vállalom.
És elnézést tõle.
Köszönöm!
Fõleg, amit Európáról mondtak.
Lám-lám, hiába ragaszkodunk, hogy nincs változás, mégis csak egyre több a szélsõség és a tendenciák is negatív írányba haladnak. Ezzel nem akarok újabb vitát nyitni, csak már eszmélni kellene, hogy nem akkor kell cselekedni, amikor már nem lehet a folyamatokat megállítani.
Ezt mindenki tanulta: " Egy rendszer az õt ért hatást, ugyanolyan ellenhatással próbálja kiküszöbölni."
Ha durván belenyúlunk az ökoszisztémába, akkor a rendszer ugyanolyan kemény válaszokat fog létrehozni. (szélsõség gyakorisága)
Ha esetleg valakit megbántottam, ez az én álláspontom, vállalom.
És elnézést tõle.
Köszönöm!
Meglepõ Cauchy/sikerült leírni,de kiejteni nem tudnám- eredetileg nekem németes nevem van,jobban örülnék a magyar megfelelõjének-Hegyaljainak/,de ezzel egyetértek.Nekem az a fõ bajom,hogy a haszonelvû világban a betegségbõl,halálból,kárból is sokan dúsgazdagok lesznek,akár a háburúkból.Ezt láttad meg helyesen az írásaim hátterében.Elég jól olvasol a fejekben.Nálam az erkölcsi,világnézeti és temészettudományos dolgok összekapcsolódnak,és ellentétes állásponton állok az" ez a lehetõ világok legjobbika,élvezzük" állásponttal - de ez tudom,nem ide való.Mindenesetre a biztosítóknál a veszélyközösség kiterjesztése nem az erkölcsi jó eszköze,hanem a meggazdagodásé.Mellesleg azért tesznek ezzel jót is,és harcolnak a csalások visszaszorításáért - olyan eredménnyel,mint amilyennel az élet más területén a csalás /korrupció stb./ elleni harc eredményes.Attól nem kell félniük,hogy az elõrejelzések eredményessége miatt,felkopik az álluk.
Biztosítók gondolatmenete a következõ: nem támogatom a kár elhárítását célzó tevékenységet, mert akkor, ha mégis bekövetkezik a katasztrófa, abból sokkal nagyobb hasznom lesz, hogy utána mindenki biztosítást akar majd kötni, mint amennyi abból származna, hogy kevesebb kár keletkezik.
No comment.
Persze profit szempontjából így a "helyes", és manapság csak ez számít
No comment.
Persze profit szempontjából így a "helyes", és manapság csak ez számít
Üdv Bonnból, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének Tanácsadó Testületi Konferenciájáról.
Gyûjtöttem pár érdekes anyagot, ezeket majd szívesen megosztom veletek is. Pl felteszem a metnet-re, illetve az érdekesebbeket lefordítom magyarra is.
Ezekban a doksikban van szó az idõjárás okozta károkról is, amiben az inflációt kiküszöbölik. Érdekes tendenciák jelennek meg.
A biztosító társaságoknak nem mindig ilyen ostoba a hozzáállása, én már találkoztam meteorológiai témájú konferencián biztosítósokkal, akik pont azért látogatnak el ilyenekre, mert lépést akarnak tartani a friss eseményekkel.
Az összeesküvésrõl csak annyit, hogy itt a konferencián az van bõven, több is, mint amennyi kellene.
Gyûjtöttem pár érdekes anyagot, ezeket majd szívesen megosztom veletek is. Pl felteszem a metnet-re, illetve az érdekesebbeket lefordítom magyarra is.
Ezekban a doksikban van szó az idõjárás okozta károkról is, amiben az inflációt kiküszöbölik. Érdekes tendenciák jelennek meg.
A biztosító társaságoknak nem mindig ilyen ostoba a hozzáállása, én már találkoztam meteorológiai témájú konferencián biztosítósokkal, akik pont azért látogatnak el ilyenekre, mert lépést akarnak tartani a friss eseményekkel.
Az összeesküvésrõl csak annyit, hogy itt a konferencián az van bõven, több is, mint amennyi kellene.
S. és C./bocs a rövidítésért de utálom a magyartalan neveket/.Met4...-nek reagáltam csak,veletek már rég lezártam egyszer a vitát, és egyetértek,hogy semmi újat nem írtam a régiekhez képest,bár az idõjárás hozott újat és mellbevágott a rozoga keletet elfújja a szél mentalitás.Ígérem többet -e témát nem feszegetem,bár a biztosítókkal egybevágó értékelésetek most legalább nyilvánvaló lett.Nem tudom milyen bizonyíték kellene,nekem 30 év változásainak figyelése nagyobb súly,mint a "tudományos" egymással teljesen ellentétes véleményû cikkek olvasgatása - nincs is rá idõm,mert az elavult családcentrikusságom ,munka stb. nem engedi.Eddig csak letromfolásban volt részem,még egyetlen cáfoló adatot nem osztottatok meg velem,úgy látom jobb is hogy nem tudok talira menni,mert ott sem lehet különb a helyzet.157-edszer is leírom ,bár biztosan nem értitek meg:nem azt szajkózom,hogy Réthly-nél sincs hasonló leírva,hanem azt ,hogy a tapasztalataim azt sugallják,a szélsõséges,rekordközeli helyzetek és nagy károkozással járó események mondjuk évente a 30 ével ezelõttihez képest sokkal,kb. 3-szor gyakoribbak.Azt is leírtam már,hogy nem hiszem,hogy ilyen összehasonlító statisztika készülne - ha lenne már rég valaki a metneten hivatkozott volna rá.Mivel adatokkal,precíz bizonyítékkal egyikünk sem tud szolgálni,a parttalan vitát részemrõl/már nekem is unalmas/befejeztem.
Snowhunter: épp ugyanezt akartam írni, de megelõztél. Nekem is feltûnt Bakonyvár eme "stílusa" azaz nem kimondva, hanem minden mondatban SUGALLVA, ami számomra rendkívül zavaró: a soha semmi újat nem mondó, bizonyítékkal nem szolgáló, de folyamatosan "összeesküvés-elméletet sejtetõ, "valami nagy baj van, de senki sem érti meg rajtam kívül" gondolatot hintõ, mindig extradolog történõ, de ez a környezetben sohasem meglátszódó eseményeket állító. erre igen sokan vevõk a fórumról, mert valami közös kisebbségi érzést átélõ, bizonyos nagyhatalmakról elfogult nézetet valló embereknek szükségük van arra, hogy valamiben õk legyenek elsõk a világban..
Gondolom most megint páran nekem ugranak, azok, akik mondjuk mert nem igazán szeretek egy focicsapatot ezért konkétan lebaromállatparasztoztak már, és szeretnék, hogy ezért ne is jöjjek ide
Összefoglalva: aki nem érti:
1. hideg fej
2. türelem
3. objektivitás
4. nem elhinni minden média által beadott maszlagot
5. nincsenek nagy összeesküvések
6. beszéljünk róla, de ne sugalmazzunk
7. ne ócsároljuk egymást
stb stb a többit majd más hozzáteszi
Gondolom most megint páran nekem ugranak, azok, akik mondjuk mert nem igazán szeretek egy focicsapatot ezért konkétan lebaromállatparasztoztak már, és szeretnék, hogy ezért ne is jöjjek ide
Összefoglalva: aki nem érti:
1. hideg fej
2. türelem
3. objektivitás
4. nem elhinni minden média által beadott maszlagot
5. nincsenek nagy összeesküvések
6. beszéljünk róla, de ne sugalmazzunk
7. ne ócsároljuk egymást
stb stb a többit majd más hozzáteszi
Bakonyvár:
Nagyon arrogáns stílusodra (nem értem indulatodat) nem hasonló stílusban igyekszem válaszolni, hisz bújtatva nekem is szólt.
Ill. a szokásos dologgal jövök: Mikor jössz már el egy MetNet-találkozóra ? A személyes tapasztalatcsere sok félreértésedet simítaná ki.
Azzal nem vitatkozik senki (ill. nem vitatkozok veled), hogy a szélsõségek számának gyakorisága felfelé korrelál (ám mihez képest), a mindennapos "ilyen még sosem volt" színezetû mondatok azok, amelyek enyhén szólva nem helytállók, illetve csak annyiban: az illetõ életében.
A Réthly-kiadvány nem statisztikára érdemes anyaggal szolgál, csupán szemléltetés jellegével vetíti elõ a régmúlt kevés, fennmaradó, és megmentett krónikájának dolgait.
Néhány hétte lezelõtt "mihez képest" jelzõvel írtam egy szöszenetet, ahol bizony az ilyen esetekben nagyon nehéz "arany középút" szükségességérõl írtam, az ott leírtakhoz tatrtom magam most is, idevágó ebben az esetben is.
Azaz nem akarok vitatkozni, újabb érvekkel elõjönni (van kiindulási anyagom, pl. egy 100 éves teljes állomáshálózatot átfogó "csapadékalmanach"), úgyis parttalan lenne, csupán annyit kérek, hogy kisebb indulattal kevésbé bántó stílussal írj, hisz mégegyszer mondom, nem vitatkozni akarok veled.
Csupán az objektív látásmódot hiányolom mind belõled, mind a médiásokból, és a "strucc-effektust" képviselõ szakemberek némelyikébõl.
Remélem soraim nem megbántást szülnek, ha igen, elnézést.
Nagyon arrogáns stílusodra (nem értem indulatodat) nem hasonló stílusban igyekszem válaszolni, hisz bújtatva nekem is szólt.
Ill. a szokásos dologgal jövök: Mikor jössz már el egy MetNet-találkozóra ? A személyes tapasztalatcsere sok félreértésedet simítaná ki.
Azzal nem vitatkozik senki (ill. nem vitatkozok veled), hogy a szélsõségek számának gyakorisága felfelé korrelál (ám mihez képest), a mindennapos "ilyen még sosem volt" színezetû mondatok azok, amelyek enyhén szólva nem helytállók, illetve csak annyiban: az illetõ életében.
A Réthly-kiadvány nem statisztikára érdemes anyaggal szolgál, csupán szemléltetés jellegével vetíti elõ a régmúlt kevés, fennmaradó, és megmentett krónikájának dolgait.
Néhány hétte lezelõtt "mihez képest" jelzõvel írtam egy szöszenetet, ahol bizony az ilyen esetekben nagyon nehéz "arany középút" szükségességérõl írtam, az ott leírtakhoz tatrtom magam most is, idevágó ebben az esetben is.
Azaz nem akarok vitatkozni, újabb érvekkel elõjönni (van kiindulási anyagom, pl. egy 100 éves teljes állomáshálózatot átfogó "csapadékalmanach"), úgyis parttalan lenne, csupán annyit kérek, hogy kisebb indulattal kevésbé bántó stílussal írj, hisz mégegyszer mondom, nem vitatkozni akarok veled.
Csupán az objektív látásmódot hiányolom mind belõled, mind a médiásokból, és a "strucc-effektust" képviselõ szakemberek némelyikébõl.
Remélem soraim nem megbántást szülnek, ha igen, elnézést.
Bakonyvár!
Amikor egyvalakinek itt felvetettem, hogy a pusztitás mértékét látva szerintem eg F2-F3-as tornádó csapott le Hajdúbabosra és Hosszúpályira, egybõl az volt a reakció: - Fénykép? Pedig a nyomokból olvasni lehet, ráadásul nem vagyok meteorológus szakember. Csupán hasonló eseteket láttam már a világ más pontján. ...és ugyebár rengeteg leirás is van a tornádók pusztitó erejérõl, mechanizmusáról. Az eset pedig este történt, amikor szerintem már igen nehéz egy tölcsért észlelni. Amikor pedig olvastam a vákumhatásról, és a 260 km/h-s szélsebességrõl, azóta meg vagyok errõl gyõzõdve. Vákumhatás egy gustnadoban, kifutószélben szerintem nem képzõdik. Persze meg lehet cáfolni... Minden esetre hétfõn elkezdem felkutatni, hogy a két településen hol voltak károk, és készitek egy "vonulási" térképet.
Have a nice day!
Amikor egyvalakinek itt felvetettem, hogy a pusztitás mértékét látva szerintem eg F2-F3-as tornádó csapott le Hajdúbabosra és Hosszúpályira, egybõl az volt a reakció: - Fénykép? Pedig a nyomokból olvasni lehet, ráadásul nem vagyok meteorológus szakember. Csupán hasonló eseteket láttam már a világ más pontján. ...és ugyebár rengeteg leirás is van a tornádók pusztitó erejérõl, mechanizmusáról. Az eset pedig este történt, amikor szerintem már igen nehéz egy tölcsért észlelni. Amikor pedig olvastam a vákumhatásról, és a 260 km/h-s szélsebességrõl, azóta meg vagyok errõl gyõzõdve. Vákumhatás egy gustnadoban, kifutószélben szerintem nem képzõdik. Persze meg lehet cáfolni... Minden esetre hétfõn elkezdem felkutatni, hogy a két településen hol voltak károk, és készitek egy "vonulási" térképet.
Have a nice day!
Én is megéltem már 35 nyarat, de azért nem nagyon emlékszem korábbi idõkbõl arra, hogy a most már lassan rendszeresnek mondható TÉLI zivatarokat láttam/tapasztaltam volna.
Szerintem sem azzal van a gond, hogy volt-e régebben is szélsõség,- mert persze, hogy volt, sõt lehettek még nagyobb viharok, hidegebb telek, forrób nyarak, stb...-, hanem az igazi probléma, a gyakoriság megnövekedése lehet.
Tudom, tudom, média meg a szenzációhajhász fajtája, meg a net, meg mi a függõk, információáramlás stb...
Kiváncsi vagyok, Dad mikor dõl meg...
Szerintem sem azzal van a gond, hogy volt-e régebben is szélsõség,- mert persze, hogy volt, sõt lehettek még nagyobb viharok, hidegebb telek, forrób nyarak, stb...-, hanem az igazi probléma, a gyakoriság megnövekedése lehet.
Tudom, tudom, média meg a szenzációhajhász fajtája, meg a net, meg mi a függõk, információáramlás stb...
Kiváncsi vagyok, Dad mikor dõl meg...
Bár tudtommal magyarul írok,de sajnos mégsem értik meg/vagy nem akarják/,hát leírom 156.szor is.A lényeg nem az,hogy Magyaro. , a történelem vagy a Világ kezdete óta voltak -e ilyen jelenségek és hányszor,hanem ezek gyakorisága.Az utóbbi hónapok néhány példáját hoztam fel,de ha visszamegyünk az utóbbi egy évben tucatnyi hasonló történt,de ezeket mindenki elfelejti:miskolci jégverés,bp.-i tornádó,a nyár sc-inek sokasága,hernád menti katasztrófa,novemberi orkán,téli rekordhidegek és havak,a tavaszra meg már nem hivatkozok.A felsorolás persze nem teljes.Ha ott van a polcon az ominózus könyv,csak bele kell lapozni és engem cáfolni,hogy melyik évben történt ennyi pusztítás és rekord.Máris nem bagatellizálásnak tûnne az egész,és elhallgatnék. A mostani viharkárokról annyit -én nem szoktam ezeket elemezni,de- ha ilyen mérvû pusztítást látni az nem egy sima orkán,számomra egyértelmû,hogyha háztetõk elszálló tömegét látom,hogy az csak forgószéltõl és erõs vákumtól lehet,nevezzük ezt bárminek.Sajnálatos,hogy ilyen léptékû eseményekrõl semmi adatunk nincs az atom,internet,stb. korban/szélerõsség,csapadék stb/Tucatnyi omszos állomás kevés a mai korban.Érdekességként megjegyzem,hogy egy nagy biztosító területi igazgatójával volt szerencsém tegnap szót váltani tegnap a pápai földrengésrõl és a/szerintem / sûrûsödõ viharkárokról.Meglepõ amiket mondott.Például nem ismeri a különbséget a Richter és a Mercalli skála közt.Másrészt szerinte csak a keleti országrészben vannak/egyébként szokványos/ viharkárok,mert az szegényebb a nyugati részeknél,és olyan rozoga házak vannak,melyeket egy kisebb vihar is elvisz.Bezzeg a bakonyi szél is nagy mégsincsenek károk.Hát ennyit a "szakemberekrõl" és a bagatellizálás hatásáról.
Hmmm. Ezt olvassátok el...ne a cikket, hanem a katasztrófa súlytotta területen élõ emberek beírását.
textid=163059&showall=true&id=17092]
Nekem ez egyre jobban az a gyanúm, itt nem gustnado, vagy orkán volt...
Egy két beírás:
"Kedves Debreceniek, én Pályiban lakom és nem igazán értem, hogy mit veszekedtek egy kis áramszünet miatt. Mi 260 km/h-ás szélörvénybe kerültünk, melyet a katasztrófavédelem állapított meg. "
"...és annyi idejük nem volt, hogy az ablakot becsukhassák, mivel azt is tokostól szakította ki (és képzeld be volt zárva). Na erre varjál gombot!!!!!!!"
"Szólt a szomszédom hogy ne menjek,mert nagyon esik,várjam meg míg csillapodik.visszamentünk és ahogy becsuktuk az ajtót máris lezúdúlt a cserepek 75%-a.Én teljesen traumába estem.Pillanatokkal késõbb szólt a szomszédom,hogy beszakadt a kéményünk,de nem az udvarra hanem a házunkra.Egybõl elkezdtem sírni.borzasztó volt!!!!!!!!!!!"
Szóval....no comment...
textid=163059&showall=true&id=17092]
Nekem ez egyre jobban az a gyanúm, itt nem gustnado, vagy orkán volt...
Egy két beírás:
"Kedves Debreceniek, én Pályiban lakom és nem igazán értem, hogy mit veszekedtek egy kis áramszünet miatt. Mi 260 km/h-ás szélörvénybe kerültünk, melyet a katasztrófavédelem állapított meg. "
"...és annyi idejük nem volt, hogy az ablakot becsukhassák, mivel azt is tokostól szakította ki (és képzeld be volt zárva). Na erre varjál gombot!!!!!!!"
"Szólt a szomszédom hogy ne menjek,mert nagyon esik,várjam meg míg csillapodik.visszamentünk és ahogy becsuktuk az ajtót máris lezúdúlt a cserepek 75%-a.Én teljesen traumába estem.Pillanatokkal késõbb szólt a szomszédom,hogy beszakadt a kéményünk,de nem az udvarra hanem a házunkra.Egybõl elkezdtem sírni.borzasztó volt!!!!!!!!!!!"
Szóval....no comment...
Sokszor elhangzott már,hogy az emberiség képes vagy nem képes az éghajlatra hatni.Számításba kéne venni,hogy a természetes égh.változásokat a tudomány elég jól rekonstruálja,ismeretesek a mechanizmusai.De azt csak most kezdjük vizsgálni,hogy mi mit okozunk,és tippeljük ennek következményeit.A 4,6 md éves Földön ez csak az utóbbi 50-100 év teljesen új fejleménye.Ex katedra nem szabadna kimondani,hogy mi erre meg arra nem vagyunk képesek közel 7 md-an.200 éve senki se vette volna komolyan ,hogy megtízszerezõdik mára az emberiség.Olyan hülyeségeket tanítottak,hogy a háborúra szükség van,mert a túlnépesedett Földön ezek nélkül éhen halnánk,mert a Föld nem képes több embert eltartani.Azt is hangoztatták,hogy zagyvaság a kontinensvándorlás,vagy a Föld nem mozog stb.Aztán kiderült,hogy tudományos szakember létükre nem értenek semmit a világból.Ma is nehogy azt,higgyük,hogy azért,mert valakit nagy tudósnak tartunk,akkor neki lesz igaza.Szerintem az emberek milliárdjai több gázt,füstöt,kormot stb. juttatnak a légkörbe-percnyi szünet nélkül- amennyit az idõszakosan mûködõ vulkánok már nagyon régen nem produkáltak.Ráadásul egészen másokat is mint vulkánjaink.Ha még 50 évig ez fokozódik,nem mondanám,hogy az emberiség hatása csak bolhacsípés lesz sz öreg természet testén.Amennyi erdõt képesek voltunk megsemmisíteni,fajt kipusztítani 100 év alatt,arra a természet 1000 év alatt sem volt képes.
Kicsit magamat ismetlem, de nem gyozom eleget hangsulyozni: Persze, lehet termeszetes egy viszonylag gyors eghajlatvaltozas is, es valoszinuleg vissza is allnanak a viszonyok egy ido utan, de az emberi beavatkozas, es annak nagyon durva hatasa pl. a legkor osszetetelere teny. Ez olyan, mint amikor valaki hintazik a szekkel. Ha lokok rajta, akkor arra billen, amerre egyebkent is szokott, es eddig mindig billent visszafele is, kerdes, hogy a lokes hatasara nem borul-e fel vegleg (ertsd: kerul egy masik, a mostanitol igen tavol allo allapotba).
egy másik megbízható csávó:
Stefan Rahmstorf
Professor of Physics of the Oceans
Potsdam University
nagyon jó (nekünk, átlag embereknek is érthetõ) kommentekkel, magyarázatokkal, linkekkel.
Link
én amondó vagyok, hogy ezt a kérdést (leáll-nem áll le, olvad-nem olvad) nem tudjuk eldönteni.
én azt gondolom, hogy a Kisjégkorszak éppen elég tanulságos:
1. nem volt még emberi beavatkozás, nem az okozta
2. átmenetinek bizonyult, ahogy jött, úgy meg is szûnt
3. pedig drámaian hidegebb volt évszázadokon át (Duna befagyott, Hollandiában a csatornákon korcsolyáztak, Grönlandot akkor hagyták el a vikingek - nem önszántukból stb.)
tehát elvileg emberi beavatkozás nélkül is bekövetkezhet HIRTELEN drámai változás. ha lenne hasonló ismét, nem eldönthetõ, hogy az ok emberi eredetû-e vagy akárcsak részben az-e, hiszen emberi hatás nélkül, magától is megtörtént már ilyen.
Stefan Rahmstorf
Professor of Physics of the Oceans
Potsdam University
nagyon jó (nekünk, átlag embereknek is érthetõ) kommentekkel, magyarázatokkal, linkekkel.
Link
én amondó vagyok, hogy ezt a kérdést (leáll-nem áll le, olvad-nem olvad) nem tudjuk eldönteni.
én azt gondolom, hogy a Kisjégkorszak éppen elég tanulságos:
1. nem volt még emberi beavatkozás, nem az okozta
2. átmenetinek bizonyult, ahogy jött, úgy meg is szûnt
3. pedig drámaian hidegebb volt évszázadokon át (Duna befagyott, Hollandiában a csatornákon korcsolyáztak, Grönlandot akkor hagyták el a vikingek - nem önszántukból stb.)
tehát elvileg emberi beavatkozás nélkül is bekövetkezhet HIRTELEN drámai változás. ha lenne hasonló ismét, nem eldönthetõ, hogy az ok emberi eredetû-e vagy akárcsak részben az-e, hiszen emberi hatás nélkül, magától is megtörtént már ilyen.
Az utóbbi idõben megjelent éghajlatváltozással kapcsolatos cikkek fele nevetséges ill. szándékosan félrevezetõ, egynegyede nemszándékosan hiányos és pontatlan, alig negyede értékelhetõ, az elmúlt 2 napban belinkeltekkel is ez a helyzet (az értékelhetõ, sõt értékes egynegyedbe tartoznak a Czelnay-Broecker cikkek).
Na, azért az sem véletlen, hogy éppen az a tanulmány cáfolja a globális felmelegedést, amit az USA minisztériuma rendelt. :-) Mondom, erõs a gyanúm, hogy a több csapadék bõven kompenzálja a jégtakarók olvadását... de hogy ez ilyen erõs negatív visszacsatolást jelentene? A szárazföldön csak vastagodik a jég, a kiterjedése nem nõ, miközben a tengert borító jég egyre fogy... Igaz, utóbbi elolvadásától nem emelkedik a tengerszint; viszont a Föld albedója lecsökken, a szabad vízfelszín sokkal több sugárzást nyel el, tehát a Föld vígan melegszik. Sovány vígasz, hogy a tengerszint eközben nem emelkedik...
Más: azért a grönlandi jégtakaró 1000 év alatti elolvadása már teljes képtelenség. (3-4 ezer méter vastag jégrõl van szó - mint a legutolsó hideg periódusban Skandináviában. Annak az eltûnéséhez is jó pár ezer év kellett, pedig akkor több mint 10°C-ot emelkedett a hõmérséklet!)
Más: azért a grönlandi jégtakaró 1000 év alatti elolvadása már teljes képtelenség. (3-4 ezer méter vastag jégrõl van szó - mint a legutolsó hideg periódusban Skandináviában. Annak az eltûnéséhez is jó pár ezer év kellett, pedig akkor több mint 10°C-ot emelkedett a hõmérséklet!)
és mint említettem vannak ellentétes tényeket állító, bár néha bulvár kommersz, tudományos vizsgálatokra, szervezetekre hivatkozó források:
"Száz éven belül nyaranta teljesen elolvadhat az Északi-sark jege, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid-kibocsátást - figyelmeztetett a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. Az átalakulás egyik várható következménye, hogy megnyílik az Északnyugati-átjáró."
Link
"A grönlandi jégtakaró olvadása 2002 nyarán minden eddigi rekordot megdöntött, az északi sarkvidék tengeri jege pedig elérte legkisebb kiterjedését az eddigi mûholdas megfigyelések során."
Link
"Grönland jege lassan a múlté. Persze emberi léptékkel mérve igen lassan: brit kutatók úgy számolnak, hogy amennyiben a globális fölmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, ezer év múlva már szandálban túrázhatunk a jelenleg hó és jég borította szigeten."
Link
na, ez már valami komolyabb angol oldal:
"ARCTIC SEA ICE SHRINKING, GREENLAND
ICE SHEET MELTING, ACCORDING TO STUDY"
Link
"Száz éven belül nyaranta teljesen elolvadhat az Északi-sark jege, ha az emberiség nem csökkenti radikálisan a szén-dioxid-kibocsátást - figyelmeztetett a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet. Az átalakulás egyik várható következménye, hogy megnyílik az Északnyugati-átjáró."
Link
"A grönlandi jégtakaró olvadása 2002 nyarán minden eddigi rekordot megdöntött, az északi sarkvidék tengeri jege pedig elérte legkisebb kiterjedését az eddigi mûholdas megfigyelések során."
Link
"Grönland jege lassan a múlté. Persze emberi léptékkel mérve igen lassan: brit kutatók úgy számolnak, hogy amennyiben a globális fölmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, ezer év múlva már szandálban túrázhatunk a jelenleg hó és jég borította szigeten."
Link
na, ez már valami komolyabb angol oldal:
"ARCTIC SEA ICE SHRINKING, GREENLAND
ICE SHEET MELTING, ACCORDING TO STUDY"
Link
Usrin: annak ellenére, hogy olvastam ellentétes véleményt, most olyat találtam, ami alátámasztja amit írtál (igazából jó angol oldalakat kéne nézni, néha ráakadok ilyenekre, de sosem akkor amikor fontos lenne
"Koppány György éghajlatkutató megalapozatlannak tartja az éghajlatváltozás okozta riadalmakat és mindazokat az állításokat, amelyek szerint az emberi beavatkozás okozza a drámai éghajlatváltozásokat. A szakember szerint az a megfogalmazás áll közel az igazsághoz, amely szerint nem az éghajlat változott meg jelentõsen, hanem az emberiség fiatal túlzottan. Mindezzel persze nem azt mondja a kutató, hogy a globális felmelegedés légbõl kapott, csupán óva int attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjanak le a kutatók az emberi léptékû jelenségekbõl.
Idéz például egy nemzetközi kutatást - az USA energiaügyi minisztériuma rendelte -, amely megállapította, hogy az utolsó 100 évben Grönland jégtakarója lényegében semmit sem változott, az Antarktiszé pedig kissé növekedett. Ez utóbbinak az az oka, hogy a 2-3 kilométer magas jégplatókon az uralkodó hõmérséklet mélyen a fagypont alatt van és a mínusz 24-56 Celsius fok között ingadozik, és ha itt akárcsak néhány fokot növekszik is a hõmérséklet, annak az lesz az egyik következménye, hogy több hó esik. A növekvõ hótakaróból pedig több jéghegy szakad le, ezek hûtik a tengerek vizét, ami a fölöttük lévõ levegõt is hûti. Így jöhet létre egy, a melegedést fékezõ negatív visszacsatolás - mondja a kutató. Majd hozzáteszi: a jövõre nézve azt a következtetést lehet levonni, hogy ha a globális hõmérséklet emelkedik, a sarkvidék jégtakarójában jelentõsebb változás csupán ezer éves idõskálán következik be. Az Antarktiszon még hosszabb idõ kell egy ilyen változás bekövetkeztéhez."
Link
"Koppány György éghajlatkutató megalapozatlannak tartja az éghajlatváltozás okozta riadalmakat és mindazokat az állításokat, amelyek szerint az emberi beavatkozás okozza a drámai éghajlatváltozásokat. A szakember szerint az a megfogalmazás áll közel az igazsághoz, amely szerint nem az éghajlat változott meg jelentõsen, hanem az emberiség fiatal túlzottan. Mindezzel persze nem azt mondja a kutató, hogy a globális felmelegedés légbõl kapott, csupán óva int attól, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjanak le a kutatók az emberi léptékû jelenségekbõl.
Idéz például egy nemzetközi kutatást - az USA energiaügyi minisztériuma rendelte -, amely megállapította, hogy az utolsó 100 évben Grönland jégtakarója lényegében semmit sem változott, az Antarktiszé pedig kissé növekedett. Ez utóbbinak az az oka, hogy a 2-3 kilométer magas jégplatókon az uralkodó hõmérséklet mélyen a fagypont alatt van és a mínusz 24-56 Celsius fok között ingadozik, és ha itt akárcsak néhány fokot növekszik is a hõmérséklet, annak az lesz az egyik következménye, hogy több hó esik. A növekvõ hótakaróból pedig több jéghegy szakad le, ezek hûtik a tengerek vizét, ami a fölöttük lévõ levegõt is hûti. Így jöhet létre egy, a melegedést fékezõ negatív visszacsatolás - mondja a kutató. Majd hozzáteszi: a jövõre nézve azt a következtetést lehet levonni, hogy ha a globális hõmérséklet emelkedik, a sarkvidék jégtakarójában jelentõsebb változás csupán ezer éves idõskálán következik be. Az Antarktiszon még hosszabb idõ kell egy ilyen változás bekövetkeztéhez."
Link
Csak egy apró kiegészítés: a korábbi (így a kb. 300 millió évvel ezelõtti karbon-perm) jégkorszakok idején szintén kontinens került sarkvidéki helyzetbe (a Gondwana a Déli-sarkvidéken). Persze ilyen hosszú távon más tényezõk (pl. a vulkáni tevékenység intenzitása, és az így levegõbe kerülõ CO2 mennyisége) is befolyásolták a Föld hõmérsékletét, de mindvégig a kontinensek helyzete volt az elsõ számú tényezõ.
Egyetértek Snowhunterrel abban, hogy az Antarktisz ill. Grönland jegének elolvasztásához kevés lenne az emberi tevékenység. Sõt, abban sem vagyok biztos, hogy ezeken a területeken egyáltalán csökken a jég mennyisége. Bármennyire látványosak a leszakadó jéghegyek, könnyen lehet, hogy éppen a felmelegedés következtében több csapadék tud lehullani arrafelé, ami jobban gyarapítja a jégtakarót, mint ahogy a partokon a gyorsuló olvadás csökkenteni tudná... (Nagyon messze vagyunk még attól, hogy az Antarktiszról, de akár Grönlandról is hiteles csapadékadatokat kapjunk - egyrészt a nagyon kevés állomás miatt, másrészt hogyan lehetne az Antarktiszon nem ritka 100 km/óra feletti szélben, hófúvásban csapadékot mérni?)
Egyetértek Snowhunterrel abban, hogy az Antarktisz ill. Grönland jegének elolvasztásához kevés lenne az emberi tevékenység. Sõt, abban sem vagyok biztos, hogy ezeken a területeken egyáltalán csökken a jég mennyisége. Bármennyire látványosak a leszakadó jéghegyek, könnyen lehet, hogy éppen a felmelegedés következtében több csapadék tud lehullani arrafelé, ami jobban gyarapítja a jégtakarót, mint ahogy a partokon a gyorsuló olvadás csökkenteni tudná... (Nagyon messze vagyunk még attól, hogy az Antarktiszról, de akár Grönlandról is hiteles csapadékadatokat kapjunk - egyrészt a nagyon kevés állomás miatt, másrészt hogyan lehetne az Antarktiszon nem ritka 100 km/óra feletti szélben, hófúvásban csapadékot mérni?)
Usrin: Ezzel tökéletesen tisztában vagyok (mint a földrajz nagy szerelmese), hogy a mostani kontinens-elrendezõdés nagyon kedvezõ táptalajt biztosít az egyébként a földtörténet javarészében jégmentes "golyóbisnak" a sarki jegesedéseihez.
Az is igaz, hogy a jelenlegi "jégkorszak" 30 millió éve tart, mióta az Antarktisz a "helyére" került, ám azt se feledjük, hogy elõtte is voltak "jégkorszakok" (állítólag még kettõ), melyek szintén állítólag 300millió évenként jelentkeztek.
Abban viszont tökéletesen egyetértünk, hogy a "jégkorszakokban" (mikor van egyáltalán jég Földünkön) bizony le van határolva a Föld átlaghõmérséklete, csupán azt akartam érzékeltetni, hogy bizony ritka madár a jég golyóbisunkon, és szerintem nem olyan könnyû azt felolvasztani nekünk embereknek, esetleg az Északi-jeges tengerbe sikerülhet "beleszólnunk", a Grönland és az Antarktisz-hoz igen sokat kellene még "tennünk" (finom megfogalmazás ...).
Azaz a mi civilizációs "áldásunk" nélkül is oszcillál rendesen a csak az elmúlt egymillió évben a nem csak sarki jégtakaró, csak 10000 éve van meglepõnek is nevezhetõ nyugalom.
Mindenesetre köszi, hogy felhoztad a témát, jó volt errõl is szót ejteni.
Nomad: Ez nem tipp, hanem bizonyított tény, bizony a Golf-áramlatot többször le és újra indították a sóháztartási ingadozások (nem a globális-felmelegedés), csupán az elmúlt idõszakban (10ezer év) volt fene nyugalmas a klíma (klímaoptimum), most az a kérdés, újra indul-e (indítjuk-e) az ingadozás(t), melynek irányát (nem 10-20 években gondolkozva, melyre léteznek "elõrejelzések") még most se tudjuk.
Az is igaz, hogy a jelenlegi "jégkorszak" 30 millió éve tart, mióta az Antarktisz a "helyére" került, ám azt se feledjük, hogy elõtte is voltak "jégkorszakok" (állítólag még kettõ), melyek szintén állítólag 300millió évenként jelentkeztek.
Abban viszont tökéletesen egyetértünk, hogy a "jégkorszakokban" (mikor van egyáltalán jég Földünkön) bizony le van határolva a Föld átlaghõmérséklete, csupán azt akartam érzékeltetni, hogy bizony ritka madár a jég golyóbisunkon, és szerintem nem olyan könnyû azt felolvasztani nekünk embereknek, esetleg az Északi-jeges tengerbe sikerülhet "beleszólnunk", a Grönland és az Antarktisz-hoz igen sokat kellene még "tennünk" (finom megfogalmazás ...).
Azaz a mi civilizációs "áldásunk" nélkül is oszcillál rendesen a csak az elmúlt egymillió évben a nem csak sarki jégtakaró, csak 10000 éve van meglepõnek is nevezhetõ nyugalom.
Mindenesetre köszi, hogy felhoztad a témát, jó volt errõl is szót ejteni.
Nomad: Ez nem tipp, hanem bizonyított tény, bizony a Golf-áramlatot többször le és újra indították a sóháztartási ingadozások (nem a globális-felmelegedés), csupán az elmúlt idõszakban (10ezer év) volt fene nyugalmas a klíma (klímaoptimum), most az a kérdés, újra indul-e (indítjuk-e) az ingadozás(t), melynek irányát (nem 10-20 években gondolkozva, melyre léteznek "elõrejelzések") még most se tudjuk.
és, hogy ugyazaz történik, mint történt már sokszor a múltban is:
"Egy kezdeti melegedés megindítja a jég olvadását, a tengerbe ömlõ édesvíz felhígítja a Golf-áramlás vizét, ennek következtében az hiába hûl le, nem válik nehezebbé az alatta lévõ mélyvíznél, nem tud lemerülni, leáll a conveyor, drasztikusan hidegebbé válik az éghajlat. A jégtakaró növekszik. Az édesvíz-hozzáadás csökken, a conveyor újra megindul. Ámde a jégtáblák hatalmas potenciális édesvízforrások. Az odaszállított hõ megolvasztja a jégtáblákat, ezzel édesvizet szabadít fel, ezáltal csökkenti a felszíni víz sótartalmát, megint leállítja a rendszert. A ciklusok ilymódon ismétlõdnek."
"Egy kezdeti melegedés megindítja a jég olvadását, a tengerbe ömlõ édesvíz felhígítja a Golf-áramlás vizét, ennek következtében az hiába hûl le, nem válik nehezebbé az alatta lévõ mélyvíznél, nem tud lemerülni, leáll a conveyor, drasztikusan hidegebbé válik az éghajlat. A jégtakaró növekszik. Az édesvíz-hozzáadás csökken, a conveyor újra megindul. Ámde a jégtáblák hatalmas potenciális édesvízforrások. Az odaszállított hõ megolvasztja a jégtáblákat, ezzel édesvizet szabadít fel, ezáltal csökkenti a felszíni víz sótartalmát, megint leállítja a rendszert. A ciklusok ilymódon ismétlõdnek."
Nomad! tökéletes a megoldásod
"Tehát az volt a kérdés, hogy mitõl növekedhet az édesvíz-hozzáadás. Broecker arra gondolt, hogy elvileg három dologtól: megnõ a csapadék, megnõ a Jeges-tengerbe ömlõ szibériai és kanadai folyók vízhozama, ill. az arktikus és grönlandi jégmezõk olvadni kezdenek. A harmadik lehetõség nyilvánvalóan összefügghet az üvegházhatás növekedésével."
"Tehát az volt a kérdés, hogy mitõl növekedhet az édesvíz-hozzáadás. Broecker arra gondolt, hogy elvileg három dologtól: megnõ a csapadék, megnõ a Jeges-tengerbe ömlõ szibériai és kanadai folyók vízhozama, ill. az arktikus és grönlandi jégmezõk olvadni kezdenek. A harmadik lehetõség nyilvánvalóan összefügghet az üvegházhatás növekedésével."
Sziasztok!
Nekem - mint nem szakértõnek - a véleményem, hogy a Golf áramlat lassulása úgy vezethetõ vissza az ember által okozott befolyásolásra, hogy a felmelegedett légkör miatt megolvadó sarki jégsapkák, az olvadó gleccserek egyre jobban sótlanítják az óceánok vizét, így a Golf áramkat által szállított vizet is. Lehet, hogy baromság, de ez az én tippem.
Egyszer már felvetettem, hogy több hivatalos(!) szervezet is megerõsítette a jégsapkák, és a gleccserek csökkenõ méretét. Ennek a nagy mennyíségû víztömegnek valahol meg kell jelennie. Ez is lehet egy megjelenési forma. Szvsz.
...és elõre Mea Culpa....
Nekem - mint nem szakértõnek - a véleményem, hogy a Golf áramlat lassulása úgy vezethetõ vissza az ember által okozott befolyásolásra, hogy a felmelegedett légkör miatt megolvadó sarki jégsapkák, az olvadó gleccserek egyre jobban sótlanítják az óceánok vizét, így a Golf áramkat által szállított vizet is. Lehet, hogy baromság, de ez az én tippem.
Egyszer már felvetettem, hogy több hivatalos(!) szervezet is megerõsítette a jégsapkák, és a gleccserek csökkenõ méretét. Ennek a nagy mennyíségû víztömegnek valahol meg kell jelennie. Ez is lehet egy megjelenési forma. Szvsz.
...és elõre Mea Culpa....
Snowhunter: az, hogy csak a (4,6 milliárd éves) földtörténet 10%-ában volt jég a sarkvidékeken, elsõsorban annak köszönhetõ, hogy aszárazföldek máshogy helyezkedtek el, mint manapság. Számottevõ jégtakaró csak akkor kezd képzõdni, ha a pólusokon kiterjedt szárazföld van, amin a hó felhalmozódhat - ez a helyzet pedig ritkán állt elõ. Jelenleg a Déli-sarkvidéken ott az Antarktisz. Még az sem véletlen, hogy az Antarktisz akkor kezdett eljegesedni (30 millió éve), amikor Ausztráliától is elválasztotta a tenger: így zárhatta körbe a nyugati tengeráramlás, megakadályozva, hogy meleg tengervíz jusson le messze délre. Tehát való igaz, hogy a Földre története során inkább 20-25°C-os átlagT volt jellemzõ, szemben a mostani 15°C-kal - de a jelenlegi, a lehûlésnek ennyire kedvezõ kontinens-elrendezés mellett nem is melegedhet fel sokkal jobban természetes úton...
A friss cikk (az antarktiszos...) szerintem több sebbõl vérzik, ám benne van a pakliban, hogy a Golf legyengülhet-leállhat a következõ 20-30 évben, ahogy azt többször is tette az elmúlt évezredekben.
Emberi behatást elõhozni kicsit erõs (az antropogén következmények egyenlõre mésban jelentkezhetnek) egy az óceáni vízkörzésben "résztvevõ" tengeráramlást illetõen, és amikor a sarkvidékeket nem borította jég (a földtörténet majd 90%-ában), arról ki tehetett ?
Emberi behatást elõhozni kicsit erõs (az antropogén következmények egyenlõre mésban jelentkezhetnek) egy az óceáni vízkörzésben "résztvevõ" tengeráramlást illetõen, és amikor a sarkvidékeket nem borította jég (a földtörténet majd 90%-ában), arról ki tehetett ?
ez nem ideális hely a terjedelem miatt, de egy részletet ide copy-zok, mert a dolognak van tudományos alapja:
"Az ábrán látható, hogy a D-O-események az utóbbi 10 ezer év átlaghõmérsékleteihez képest sokkal alacsonyabb hõmérsékleti intervallumban zajlottak le. Amikor Broecker a berni egyetemen látogatást tett, Oeschger felhívta a figyelmét az említett megfigyelésére, vagyis arra, hogy itt két diszkrét állapot közötti átváltásokat vél fölfedezni. Broecker fejében ez ültette el azt a gondolatot, hogy ezeket az éghajlati ugrásokat esetleg az óceáni vízkörzés valamelyik áramkörének átváltódásai okozhatták. Csakis egy egészen nagy áramkörrõl lehetett szó. Úgy gondolta, hogy a nagy óceáni szállítószalag elég nagy, hiszen a vízhozama száz Amazonas hozamával ér fel, és az a hõmennyiség, melyet szállít, a Gibraltártól északra esõ térség teljes hõbevételének negyedét teszi ki. Mi történne, ha ez a hatalmas folyam egyszer csak leállna? E kérdésbõl bontakozott ki az a hipotézis, amely szerint az elmúlt 110 ezer év glaciálisinterglaciális átváltásainak, vagyis a D-O-eseményeknek az lehetett az oka, hogy abban az idõszakban a nagy óceáni szállítószalag úgy mûködött, mint egy gigantikus oszcillátor.
A feltételezett oszcillátor egyik állapota az, amikor az észak-atlanti térség vízsüllyedési mechanizmusa üzemben van és hajtja az áramot, a másik pedig az, hogy leáll a vízsüllyedés. Valahányszor az utóbbi helyzet áll elõ, negyedével csökken az észak-atlanti térség teljes hõbevétele. Ez éppen elég nagy veszteség ahhoz, hogy magyarázatot adjon a grönlandi jégminták hõmérsékleti rekonstrukcióján látható ingadozásokra. Számítógépes modellkísérletekkel sikerült kimutatni, hogy az észak-atlanti vízsüllyedési mechanizmus rendkívül érzékeny a térség édesvízbevételére. Ha ez növekszik, akkor csökken a Golf-áramlás vizének sótartalma és ez oda vezethet, hogy teljesen leáll a vízsüllyedés."
Link
"Az ábrán látható, hogy a D-O-események az utóbbi 10 ezer év átlaghõmérsékleteihez képest sokkal alacsonyabb hõmérsékleti intervallumban zajlottak le. Amikor Broecker a berni egyetemen látogatást tett, Oeschger felhívta a figyelmét az említett megfigyelésére, vagyis arra, hogy itt két diszkrét állapot közötti átváltásokat vél fölfedezni. Broecker fejében ez ültette el azt a gondolatot, hogy ezeket az éghajlati ugrásokat esetleg az óceáni vízkörzés valamelyik áramkörének átváltódásai okozhatták. Csakis egy egészen nagy áramkörrõl lehetett szó. Úgy gondolta, hogy a nagy óceáni szállítószalag elég nagy, hiszen a vízhozama száz Amazonas hozamával ér fel, és az a hõmennyiség, melyet szállít, a Gibraltártól északra esõ térség teljes hõbevételének negyedét teszi ki. Mi történne, ha ez a hatalmas folyam egyszer csak leállna? E kérdésbõl bontakozott ki az a hipotézis, amely szerint az elmúlt 110 ezer év glaciálisinterglaciális átváltásainak, vagyis a D-O-eseményeknek az lehetett az oka, hogy abban az idõszakban a nagy óceáni szállítószalag úgy mûködött, mint egy gigantikus oszcillátor.
A feltételezett oszcillátor egyik állapota az, amikor az észak-atlanti térség vízsüllyedési mechanizmusa üzemben van és hajtja az áramot, a másik pedig az, hogy leáll a vízsüllyedés. Valahányszor az utóbbi helyzet áll elõ, negyedével csökken az észak-atlanti térség teljes hõbevétele. Ez éppen elég nagy veszteség ahhoz, hogy magyarázatot adjon a grönlandi jégminták hõmérsékleti rekonstrukcióján látható ingadozásokra. Számítógépes modellkísérletekkel sikerült kimutatni, hogy az észak-atlanti vízsüllyedési mechanizmus rendkívül érzékeny a térség édesvízbevételére. Ha ez növekszik, akkor csökken a Golf-áramlás vizének sótartalma és ez oda vezethet, hogy teljesen leáll a vízsüllyedés."
Link
a Golf-áramlás nagyon jó téma! pár link ami szerintem nagyon jó:
az összefüggések megértéséhez nagyon jó sulinetes linkekt
Link
Link
Czelnai Rudolf könyve, amit mindekinek ajánlok a témában:
Link
aki tud angolul annak pedig érdemes rákeresni a "W. S. Broecker" "thermohaline circulation" "Gulf stream" szavakra. millió link van.
(W. S. Broecker a mélytengeri óceáni cirkuláció elméletének megalkotója, legelõször õ állított fel az a ma már többé-kevésbé elfogadott teóriát, hogy a legutolsó eljegesedés
az óceáni áramlatok átrendezõdésével, többek között a Golf áramlat átmeneti leállásával indokolható. a Brit szigetegen akkor jég volt, ma a déli partvidéken a szabadban áttelel a pálma)
az összefüggések megértéséhez nagyon jó sulinetes linkekt
Link
Link
Czelnai Rudolf könyve, amit mindekinek ajánlok a témában:
Link
aki tud angolul annak pedig érdemes rákeresni a "W. S. Broecker" "thermohaline circulation" "Gulf stream" szavakra. millió link van.
(W. S. Broecker a mélytengeri óceáni cirkuláció elméletének megalkotója, legelõször õ állított fel az a ma már többé-kevésbé elfogadott teóriát, hogy a legutolsó eljegesedés
az óceáni áramlatok átrendezõdésével, többek között a Golf áramlat átmeneti leállásával indokolható. a Brit szigetegen akkor jég volt, ma a déli partvidéken a szabadban áttelel a pálma)
itt találtam ezt! (Egy lehetséges jövõkép)
2010 Érezhetõ felmelegedés Az évszakok megváltoznak
2015 Gyorsuló melegedés Társadalmi igény a beavatkozásra
2020 A Golf-áramlat leáll Kiszámíthatatlan idõjárás
2030 Európa hûlni kezd Pánik, élelmiszerhiány
2040 Világméretû felmelegedés Drasztikus korlátozások
2050 Az óceáni vízkörzés átalakul Káosz
2010 Érezhetõ felmelegedés Az évszakok megváltoznak
2015 Gyorsuló melegedés Társadalmi igény a beavatkozásra
2020 A Golf-áramlat leáll Kiszámíthatatlan idõjárás
2030 Európa hûlni kezd Pánik, élelmiszerhiány
2040 Világméretû felmelegedés Drasztikus korlátozások
2050 Az óceáni vízkörzés átalakul Káosz
Persze, hogy nem Antarktisz, az eredeti angol cikkben szereplõ "Arctic ice cap" szóösszetételt fordították félre, így lett az északi sarkvidékibõl déli a magyar változatban. Reméljük nem kerül ki gyorsan a metnet címlapra Amúgy már az eredeti angol cikk is erõs forráskritikával kezelendõ: Link
Amúgy már az eredeti angol cikk is erõs forráskritikával kezelendõ: Link
Ha legyengül a Golf, akkor lesz sok ilyen kis "vicces" hidegbetörés mint amit a GFS most május 17-18 körülre jelez
Link
Link
Lassul a Golf-áramlat, lehûl Észak-Európa
Azonosították az Atlanti óceán meleg áramlata, a Golf-áramlat lassulásának elsõ jeleit. A folyamat következtében várhatóan még ebben az évszázadban elolvad az Antarktisz jégtakarója, és több fokkal csökken az átlaghõmérséklet Európa északi részén.
A Cambridge Egyetem kutatója regisztrálta a Mexikói öbölbõl az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékén, majd Európa északnyugati partján végighaladó Golf-áramlat lassulásának elsõ jeleit. A jelenség a legérzékenyebben az Egyesült Királyságot és Írországot érinti, amelyek átlaghõmérsékletét az áramlat 5-8 Celsius fokkal növeli.
Link
Azonosították az Atlanti óceán meleg áramlata, a Golf-áramlat lassulásának elsõ jeleit. A folyamat következtében várhatóan még ebben az évszázadban elolvad az Antarktisz jégtakarója, és több fokkal csökken az átlaghõmérséklet Európa északi részén.
A Cambridge Egyetem kutatója regisztrálta a Mexikói öbölbõl az Egyesült Államok és Kanada keleti partvidékén, majd Európa északnyugati partján végighaladó Golf-áramlat lassulásának elsõ jeleit. A jelenség a legérzékenyebben az Egyesült Királyságot és Írországot érinti, amelyek átlaghõmérsékletét az áramlat 5-8 Celsius fokkal növeli.
Link
Marko, akkor megkérdezheted a nagyszüleidet (remélem, élnek) a falu és a környezet akkori viszonyairól. Melyik falurészben éltek? Akkor még voltak a következõk: Alvég, Felvég, Mandulás, Szvoboda és Zemanek.
eszembe jutott egy dolog: mivel nõ a co2 mennyisége ezért arányosan kevesebb oxigén lesz a légkörben . Ezért az emberek fizikai teljesítõképessége csökken, nem lesznek új olimpiai rekordok se világrekordok
se világrekordok
2005.05.06 - 10:01
Az Északi-sarkvidék felmelegedésének ökológiai hatásai
Északi-sarkvidéki tavak üledékébõl származó algák maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a tavakban lezajlott ökológiai változások összefüggenek a terület felmelegedésével és az üvegházhatású gázok utóbbi kétszáz évben egyre fokozódó kibocsátásával.
Egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány arra kereste a választ, hogy kimutatható-e valamilyen konkrét összefüggés az emberi tevékenység és az Északi-sarkvidék felmelegedése, valamint a terület tavi élõvilágának változásai között. A vizsgálat öt ország (Kanada, Finnország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország) kutatóinak részvételével zajlott az északi erdõségektõl egészen a tundrákig terjedõ területen, John Smol (Queen's University) és Alexander Wolfe (University of Alberta) vezetésével. "A sarki területek rendkívül érzékenyen reagálnak az éghajlat változásaira, ezért ezeknek a területeknek az élõvilága alkalmas lehet arra, hogy nyomon követhessük a felmelegedés hatásait. Sajnos a legtöbb esetben nem rendelkezünk hosszú távú adatsorokkal, ami megnehezíti a múltban lezajlott környezeti változások irányának és nagyságának a pontosabb meghatározását" - mondta Wolfe. A tavak azonban a legtöbb északi-sarkvidéki élõhelyen általában jelen vannak, ezért a tavi üledékekbõl származó algasejtek maradványaiból vissza lehet következtetni a tóban az utóbbi két évszázad során lezajlott ökológiai változásokra. Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható.
A kutatók negyvenhat sarkvidéki tó aljzatának üledékébõl vettek mintákat. Az egyes tavak esetében összehasonlították a fiatalabb, felsõ rétegek mintáit azokkal, amelyek régebbrõl származnak. Statisztikai eljárások segítségével megpróbálták számszerûsíteni, hogy milyen változások mentek végbe az édesvízi algák, a vízibolhák és a különféle rovarlárvák társulásainak összetételében az utóbbi kétszáz év alatt. Az algák maradványait vizsgálva a fiatalabb rétegekben több olyan faj maradványát találták meg, amelyek a nyílt vizeket kedvelik. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy ezeken az élõhelyeken csökkent a tavi jégtakaró mérete és hosszabb lett az algák számára kedvezõ nyári évszak. Ennek hatására megváltozik például a tavakba bejutó fény mennyisége, vagy a tavak vizének hõmérsékleti rétegzõdése. Ezek a hosszabb idõskálán kimutatható ökológiai változások párhuzamosan zajlottak az utóbbi két évszázad fokozódó ipari tevékenységével. Az algaközösségek összetételében megfigyelhetõ változások a kutatók szerint bizonyítékot jelentenek arra, hogy az emberi tevékenység hosszú távon jelentõs hatással van az egyes társulásokra. "Ha ezek a hatások túllépnek egy bizonyos küszöböt, akkor az élõvilágban visszafordíthatatlan változások következhetnek be" - mondta Smol.
A mérések szerint Kanada bizonyos részei (Labrador és Quebec északi része) nem melegszenek olyan gyorsan, mint amit a többi területen tapasztaltak. Emiatt ezt egy fontos kontroll-területként kezelték az adatok elemzésekor. "Az a tény, hogy itt semmilyen változást sem sikerült megfigyelni az algák társulásainak összetételében, alátámasztja azokat az eredményeket, amelyek szerint a többi területen a melegedés volt a kiváltó ok, és nem valami más, például szennyezõ anyagok felhalmozódása a légkörben" - mondta Reinhard Pienitz, a cikk egyik társszerzõje. A tanulmány egyik következtetése, hogy a közeljövõben valószínûleg nem marad majd olyan érintetlen, északi-sarkvidéki élõhely, amelyet ne befolyásolna valamilyen módon a melegedés. A kutatók egyben sürgõs figyelmeztetésként is értelmezik az általuk megfigyelt változásokat, mivel a jövõben hasonló folyamatokra számítanak a délebbre esõ területek esetében is. "Ha egy bizonyos idõpontban csak egyetlen tavat vizsgálunk, már abból is fontos információkhoz juthatunk. Ezzel szemben nehéz olyan adatokhoz jutni, amelyek nagyobb léptékben is jelzik a változásokat, például egy egész régió vizsgálatakor." - mondta Smol. "Ez valami olyasmi, mintha ránéznénk egy impresszionista festményre, aminek egy kisebb részletére tekintve csak különálló pontokat fogunk látni, ha viszont hátralépünk, akkor a pontokból mindjárt összeáll a kép. Ha az összes tó és kisebb tavacska vizsgálatának eredményeibõl egy nagyobb adatbázist készítünk, akkor feltûnõ mintázatokra bukkanhatunk. Ezekbõl pedig messzemenõ következetéseket lehet levonni."
Forrás: Origo
Az Északi-sarkvidék felmelegedésének ökológiai hatásai
Északi-sarkvidéki tavak üledékébõl származó algák maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a tavakban lezajlott ökológiai változások összefüggenek a terület felmelegedésével és az üvegházhatású gázok utóbbi kétszáz évben egyre fokozódó kibocsátásával.
Egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány arra kereste a választ, hogy kimutatható-e valamilyen konkrét összefüggés az emberi tevékenység és az Északi-sarkvidék felmelegedése, valamint a terület tavi élõvilágának változásai között. A vizsgálat öt ország (Kanada, Finnország, Norvégia, Nagy-Britannia és Oroszország) kutatóinak részvételével zajlott az északi erdõségektõl egészen a tundrákig terjedõ területen, John Smol (Queen's University) és Alexander Wolfe (University of Alberta) vezetésével. "A sarki területek rendkívül érzékenyen reagálnak az éghajlat változásaira, ezért ezeknek a területeknek az élõvilága alkalmas lehet arra, hogy nyomon követhessük a felmelegedés hatásait. Sajnos a legtöbb esetben nem rendelkezünk hosszú távú adatsorokkal, ami megnehezíti a múltban lezajlott környezeti változások irányának és nagyságának a pontosabb meghatározását" - mondta Wolfe. A tavak azonban a legtöbb északi-sarkvidéki élõhelyen általában jelen vannak, ezért a tavi üledékekbõl származó algasejtek maradványaiból vissza lehet következtetni a tóban az utóbbi két évszázad során lezajlott ökológiai változásokra. Az Északi-sarkvidéken sokkal gyorsabb a felmelegedés, mint azt korábban gondolták: közel kétszerese annak az értéknek, amely bolygónk többi részén tapasztalható.
A kutatók negyvenhat sarkvidéki tó aljzatának üledékébõl vettek mintákat. Az egyes tavak esetében összehasonlították a fiatalabb, felsõ rétegek mintáit azokkal, amelyek régebbrõl származnak. Statisztikai eljárások segítségével megpróbálták számszerûsíteni, hogy milyen változások mentek végbe az édesvízi algák, a vízibolhák és a különféle rovarlárvák társulásainak összetételében az utóbbi kétszáz év alatt. Az algák maradványait vizsgálva a fiatalabb rétegekben több olyan faj maradványát találták meg, amelyek a nyílt vizeket kedvelik. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy ezeken az élõhelyeken csökkent a tavi jégtakaró mérete és hosszabb lett az algák számára kedvezõ nyári évszak. Ennek hatására megváltozik például a tavakba bejutó fény mennyisége, vagy a tavak vizének hõmérsékleti rétegzõdése. Ezek a hosszabb idõskálán kimutatható ökológiai változások párhuzamosan zajlottak az utóbbi két évszázad fokozódó ipari tevékenységével. Az algaközösségek összetételében megfigyelhetõ változások a kutatók szerint bizonyítékot jelentenek arra, hogy az emberi tevékenység hosszú távon jelentõs hatással van az egyes társulásokra. "Ha ezek a hatások túllépnek egy bizonyos küszöböt, akkor az élõvilágban visszafordíthatatlan változások következhetnek be" - mondta Smol.
A mérések szerint Kanada bizonyos részei (Labrador és Quebec északi része) nem melegszenek olyan gyorsan, mint amit a többi területen tapasztaltak. Emiatt ezt egy fontos kontroll-területként kezelték az adatok elemzésekor. "Az a tény, hogy itt semmilyen változást sem sikerült megfigyelni az algák társulásainak összetételében, alátámasztja azokat az eredményeket, amelyek szerint a többi területen a melegedés volt a kiváltó ok, és nem valami más, például szennyezõ anyagok felhalmozódása a légkörben" - mondta Reinhard Pienitz, a cikk egyik társszerzõje. A tanulmány egyik következtetése, hogy a közeljövõben valószínûleg nem marad majd olyan érintetlen, északi-sarkvidéki élõhely, amelyet ne befolyásolna valamilyen módon a melegedés. A kutatók egyben sürgõs figyelmeztetésként is értelmezik az általuk megfigyelt változásokat, mivel a jövõben hasonló folyamatokra számítanak a délebbre esõ területek esetében is. "Ha egy bizonyos idõpontban csak egyetlen tavat vizsgálunk, már abból is fontos információkhoz juthatunk. Ezzel szemben nehéz olyan adatokhoz jutni, amelyek nagyobb léptékben is jelzik a változásokat, például egy egész régió vizsgálatakor." - mondta Smol. "Ez valami olyasmi, mintha ránéznénk egy impresszionista festményre, aminek egy kisebb részletére tekintve csak különálló pontokat fogunk látni, ha viszont hátralépünk, akkor a pontokból mindjárt összeáll a kép. Ha az összes tó és kisebb tavacska vizsgálatának eredményeibõl egy nagyobb adatbázist készítünk, akkor feltûnõ mintázatokra bukkanhatunk. Ezekbõl pedig messzemenõ következetéseket lehet levonni."
Forrás: Origo
Jogos észrevétel Mime, a folyók ártérre való XX.sz-i betelepülései esetében is ezt lehet figyelembe venni.
1952-53-ban -kitelepítettként- Gyöngyössolymoson éltünk és megértünk egy nyáron két-három olyan zivatart is, ami a falun átfolyó patak szintjét 2-3 m-rel is megemelte. Az árhullám szabályos vízfalként érkezett, amit megnézni a fél falu elõre levonult a patak partjára. Persze a lehordott fa kifogása sem volt mellékes. Kár azonban sehol nem keletkezett, mert egyetlen ház vagy melléképület sem állt olyan helyen az akkor még hagyományos településszerkezetû faluban, ahol akár a legnagyobb áradás is elérhette volna. A patak medrét természetesen meg sem próbálták szabályozni, inkább alkalmazkodtak hozzá. Azt hiszem, a mostanában elmosott falvakban ezt az öreg szabályt hagyták figyelmen kívül a településfejlesztésnek nevezett gátlástalan terjeszkedés során...
A 10 napos eltéréssel megjósolt lehûlés értéke a 0-val egyenlõ.Ha valaki elöntött településrõl,elmosott házakról,utakról,hidakról hall nyugodt lehet hogy 100 mm feletti csapi hullott,az más dolog,hogy senki nem mérte meg,hisz minden km2-en nincs mérõ.40-50 mm-ek ugyanott többször elõfordulnak,akár évente is különösebb károk nélkül.1975 júl 12 után kezdten mérni csapadékot,amikor is egy felhõszakadás a cseszneken keresztülfolyó Aranyos patak mentén elsodort egy támfalat.A mély völgyben fekvõ utcákban sosem okozott ennél nagyobb kárt a patak,pedig a házak sok helyen csak méterekre vannak tõle.60-70 mm gyakran hullott már 1975 óta is,de egy házba sem tört be.Ráadásul egy szûk völgyet vágott a löszbe magának,és azt tanítják,hogy a gátak közé szorított folyó hamarabb kiönt.Ez lehet hogy szerencse is,mert több métert emelkedhet a vízszint,mégsem éri el a házak szintjét.A mátrai és hegyaljai katasztrófákat nem lehet erdõirtásra,aljnövényzetre stb. fogni,oda sok esõ kellett.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat