Globális jelenségek

Usrin!
Teljesen egyértelmû, hogy a globális melegedésnek nálunk is hatása van az idõjárásra, egyszerûen nem is értem, hogy hogyan gondoljátok, hogy nem. Miért minket ne érintene? Ne vicceljetek már. Most elkezdhetném, hogy miért de minek.

Amikor azt írtam, hogy a tudományos közvélemény túlhaladt azon, hogy van-e vagy nincs éghajlatváltozás, akkor az IPCC 2001-es jelentésére gondoltam, amiben szó szerint ez van leírva:

"Kimutatható, hogy a Föld éghajlati rendszere globális és regionális szinten is megváltozott az iparosodás kezdete óta , s a változások egy része az emberi tevékenységeknek tulajdonítható"

Ez szerintem - a korábbi jelentésektõl eltérõen - eléggé egyértelmû. Aki nem tudná, hogy mi az az IPCC: az ENSZ Környezetvédelmi programja és a Meteorológiai Világszervezet által életre hívott kormányközi közvetítõ testület, aki a tudományos oldal eredményeit közvetíti a világ döntéshozói felé. A jelentések elõtt igen komoly, világszintû egyeztetésen mennek keresztül.

Usrin!

Szerintem amit az elõbb írtál, az mindaddig tisztázatlan marad, amíg KP legutóbbi hozzászólásában taglaltak fennállnak.

Ugyanis amirõl KP írt, az a metnet-en is érzékelhetõ, és meg is van az eredménye. Engem ráadásul pont az bosszant, hogy ezek a "kövületek" azok, akik miatt a hazai "jeleket" (már amennyiben vannak ilyenek) képtelenség felismerni, ill. elfogadni. (Ezért írtam korábban azt, hogy kell még egy generációváltás a szakmában, és illenék már megreformálni a meteorológiai tananyagokat is.)

Floo: a globális átlaghõmérséklet emelkedésén (amit az ábra is mutat) szerintem sem volt különösebb vita - a kérdés az, hogy különféle, nálunk tapasztalható jelenségek ehhez mennyire kapcsolódnak, ill. van-e egyáltalán közük hozzá...

Kp!
Pont ezen megy a vita hogy van-e változás vagy nincs,illetve lehet-e ezt éghajlatváltozásnak minõsiteni,vagy még a normális határokon belül van-e??!!

Én annak azért örülök, hogy nem azon megy a vita, hogy van-e éghajlatváltozás, vagy nincs, mert azon ugyanis már 2001-ben túlhaladott a tudományos közvélemény. Nálunk persze vannak még kövületek, akik nem olvasnak szaklapokat, és vannak meteorológusnak deklarált tévébemondók, akik tájékozatlanságukban hetet-havat összehordanak, ha nekik szegezik az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket.

Azért a Balaton partján lesz még mirõl vitatkozni bõven

Egy kis magyarázat:
Három részre osztható az ábra. Az elsõ a historikus adatok szakasza 1000-1880-ig, amelyhez grönlandi jeget, öreg fák évgyûrûit stb használtak fel. Utána már ez kiegészült mûszeres mérésekkel is 2000-ig. Végül hozzábiggyesztették az éghajlati forgatókönyvek lehetséges változatait 2100-ig.

Szerintem tanulságos az ábra. Nézegessétek.

A júniusi csapadékdiagrammon meg lehet majd figyelni hogy Buda és Pes között ég és föld lesz.

Az azelõttiket is tessék többször átolvasni, és máris okafogyott a vita (nekem se a semmi változáson volt a hangúly, csak az objektív látásmód kihangsúlyozásán, a mihez képest szolgenem jobb megfogalmazása lett András utolsó idézett mondata), legközelebb a találkozón, várok MINDENKIT !

Szerintem is kár vitázni (ld. a tegnapi beírásom), nem a változás ill. megkérdõjelezésén van a hangsúly, hanem az egyének közötti más-más megítélésen, tökéletesen azonosulok Usrin legutóbbi írásának utolós mondatával (az azelõttikkel is), mert megérdemli:

"De épp ennek kivédése érdekében kell ezt a folyamatot minél jobban megismernünk, és épp a tudományos megismerést akadályozza, ha már most a "rendkívülit" látjuk abban is, amiben nem kellene..."

Glider a képeket Gyuri megvizslatta és kiderült hogy rá van másolva,én is sejtettem és hitetlenkedve fogadtam,szal csak kamukép....

De kár, hogy nem tudok menni Paloznakra :-(
Bár, ahogy a hangulatot nézem, néhány "kollégára" tényleg fulladásos halál vár :-)))

(Floo, jók ezek a képek. De tudod, hogy manapság már bármilyen képet lehet kreálni PC-vel, és ha egy szakértõnek adsz egy ilyen fotót, azzal kezdi a kutatást, hogy hamis-e a kép. :-P Függetlenül attól, hogy a kép egyébként valódi.)

Elég súlyos dolog hogy NE azon vitázzunk.... így szól az eleje, tehát a "NE" szó kimaradt. Pedig úgy emlékeztem beírtam, de siettem, sorry.

Szerintem az éghajlatváltozás elég súlyos dolog ahhoz, hogy azon vitázzunk, hogy van e ilyen vagy nincs, és itt most nem kell a magyarországi adatokra hagyatkozni. Alaszkában a permafroszt kiolvadt, a gleccserek eltûnnek! A jég a sarkokon elolvad, a Golf áramlat gyengül, a mérsékjelt övben megszaparodtak a rendkívüli idõjárási események, persze az lehet hogy xy városban Magyarországon nem voltak jelentõs eltérések, de ez csak egy pont a szerkezetben, ettõl még van éghajlatváltozás.

Link
Link
Link

Hát ha ezek igaziak,akkor.....á de tuti nem igaziak ugye???
Beszarok....

Floo: most csak egy dologra reagálnék (többit a találkozón :-)). Gondolom, a 80-as évek legvégére és a 90-es évek elejére emlékszel úgy, hogy nem voltak havat hozó mediciklonok, és már néhány centis hó is eseményszámba ment. Ez bizony így volt akkoriban... de mi volt elõtte? Nagyon különbözõ, mediciklonban és havazásban gazdag, ill. enyhe, szinte hómentes telek váltogatták egymást végig a 20. században. Az sem volt ritka, hogy ezek sorozatban kövessék egymást (pl. az 50-es évek elején rendre igen enyhe telek voltak). Mégis, korábban egy-egy ilyen sorozat végén szó sem volt éghajlatváltozásról; hiszen nem a mediciklonos-havas ill. óceáni frontos-enyhe tél valamelyike a "normális", hanem ezek váltakozása! (Ebbe belefér az is, hogy egy 5-10 éves idõszakra valamelyik típus gyakoribbá válik.) Ráadásul a telek jól mutatják, mennyire más marad meg az egyes emberek emlékezetében a régmúlt idõjárásából: sokan épp azt hozzák fel, hogy nincsenek már "igazi" telek, régen sokkal több hó, és sokkal hidegebb idõ volt... ami szintén erõs túlzás.

Cauchy: azért azt kétlem, hogy a globális felmelegedés (ami - a szélsõségek gyarapodásával szemben - már egyértelmûen bizonyított), csak annak eredménye, hogy az elmúlt évszázadokban negatív anomáliák voltak. Észre kell venni, hogy a Föld átlaghõmérséklete az elmúlt 10 ezer évben még soha nem változott olyan ütemben, mint jelenleg (egyik irányban sem) - elõtte persze igen, de az akkori instabil éghajlat mellett ki sem alakulhatott volna a fejlett emberi kultúra... Valamint: ha a mostani tendencia folytatódik (és az eddig bevált modellek ezt, vagy épp a melegedés gyorsulását jelzik), 20-30 éven belül átlépjük a 16°C-os átlagot, amire az elmúlt 400 ezer(!) évben sem volt példa. Ez nagyon súlyos következményekkel járhat - ezek egyike lehet a szélsõségek gyarapodása. De épp ennek kivédése érdekében kell ezt a folyamatot minél jobban megismernünk, és épp a tudományos megismerést akadályozza, ha már most a "rendkívülit" látjuk abban is, amiben nem kellene...

Cauchy, igazad van, így leírva néhány gondolat néha személyes támadásnak tünik, holott valószínüleg senki sem annak szánta, de miután nem mindenki ismeri a másikat, nem tudjuk a gondolatait olvasni. Szóval ássuk el addig is a csatahöméröt)

Cauchy nem folytatni...folytani...bele az ellenzéket a Balcsiba)))

Már elõre gondolok az augusztusi Metnet találkozóra.. remélem jön minden vitás fél_: BAli, Floo, Snowhunter, Nao, Nyuli
Személyesen szerintem sokkal "ízesebb" és hasznosabb vitákat lehet folytatni

Én végigolvastam, és az én elfogult, fejemetahomokbadugó, antiszakértelmemmel azt szûrtem le, hogy az elmúl 500-700 évben Európában szinte kizárólag NEGATÍV hõmérsékleti anomáliák fordultak elõ. Így semmi csodálatos nincs abban, hogy mostanra meg átlendültünk egy pozitív anomáliákat tartalmazó idõszakba

Úristeeeen))
Ilyen zivis idöben nekem nem lesz ezt idõm átolvasni....
Bár ha holnap éjjelig nem lesz semmi itt,akkor egy tescos bevásárlókörút után rá fogok érni....ugyanis elõbb megveszem a tesco gazdaságos sivatagi ugróegereimet,veszek nekik tápot és kiengedem õket az udvarra....
Köszi Bali és Nao....

Floo: van egy internetrõl lementett power point anyagom Kisjégkorszak témában. a képek, grafikonok nélküli részeket ide copy-zom. mailen el is tudom küldeni.

 Az éghajlattörténeti kutatásban a „kis jégkorszak" szûkebb értelemben az európai gleccser elõrenyomulások idõszakát jelenti a XIV.-XIX. században; tágabban az egész korszak éghajlatának jellemzésére használják
 Az éghajlatban a „középkori optimum” idõszakához képest kedvezõtlen változások következtek be. A források Európa különbözõ részeirõl – így a Kárpát-medencébõl is – a mezõgazdaság számára egyre romló feltételekrõl tudósítanak.
 A korszak kezdetét illetõen megoszlik a kutatók véleménye. Pfister szerint a lehûlés a XIV. század elején vette kezdetét, míg Bradley ezt az 1560-as évekre teszi.
 Az éghajlat rosszabbra fordulásának jeleit a grönlandi normann telepesek érzékelték a XIII. század elején, feljegyzéseik szerint a jég egyre gyakrabban zárta el az Izland és az Európa felé vezetõ tengeri utat.
 A grönlandi normannok nagy területeket kalandoztak be a kanadai szigetvilág keleti részén és a Baffin-öbölben találkoztak a romló megélhetési feltételek elõl dél felé húzódó eszkimókkal
 A XIII. század elsõ felétõl rendszeresen kereskedtek és háborúztak az õslakókkal. Az észak-atlanti térség általános lehûlése, a tengeri hajóutak rendszeres befagyása következtében a XIV., század közepe táján minden kapcsolat megszakadt az észak-amerikai viking telepekkel.
 Az utolsó európai írásos feljegyzés az észak-amerikai normann telepekre vonatkozóan 1347-bõl származik. A XV. század során az életfeltételek egyre nehezebbé váltak a grönlandi telepesek számára is. A régészeti leletek tanulsága szerint a romló táplálkozás miatt a telepesek körében betegségek ütötték fel a fejüket.
 A szórványos kapcsolatok Európával a XVI. század elejéig fennmaradtak, ám amikor 1540-ben egy Hanza kereskedelmi hajó kikötött Grönlandon már egyetlen élõ normann telepest sem találtak a tengerészek.
 Európában a XIV. században azért alakult ki kritikus helyzet, mert az európai népesség lélekszáma elérte a 70-80 milliós értéket, amely a korabeli mezõgazdaság eltartóképességének felsõ határát jelentette. Ezt súlyosbította még az éghajlat hûvösebbre fordulása.
 A XIII. század végére megtorpant az a technikai fejlõdési folyamat, amely az európai civilizáció gazdasági sikereit megalapozta. A középkorban elért technikai színvonalat csak a XVIII. században voltak képesek minõségileg meghaladni.
A XIV-XV. század
 Ebben a gazdasági és demográfiai szempontból már rendkívül kiélezett helyzetben jelentkezett Európában a „kis jégkorszak” éghajlatromlásának hatása a XIV. század elején.
 Ez az évszázad jelentette az átmenetet a „középkori optimum" és a „kis jégkorszak" között. A század elsõ évei jelentik a fordulópontot, amely követõen Európa-szerte nyilvánvalóvá váltak az éghajlatromlás jelei
 Az egyébként sem kedvezõ adottságú, a középkori optimum idején lakottá vált és mûvelésbe vont mezõgazdasági területek Skandináviában, az Alpokban és a Brit-szigetek északi területein mûvelhetetlenné váltak, s ettõl jóval csekélyebb mértékben, de csökkent a kontinens kedvezõbb természeti adottságú területeinek eltartóképessége is.
 A század elsõ évtizedeiben gyakoribbá váltak a csapadékos évek, amelyek rossz terméssel és éhínségekkel jártak, fõképp Nyugat- és Észak-Európában.
 A kedvezõtlenebbé váló éghajlati feltételeknek számos jele mutatkozik a forrásokban. Az Alpok a Német- és Lengyel-középhegység számos bányájában be kellet szüntetni a termelést a járatokat a növekvõ csapadék következtében elöntõ víz miatt.
 A válság elsõ hulláma 1313 és 1321 között alakult ki, amikor Európában csaknem egy évtizeden keresztül a teljes tenyészidõszak hûvös és rendkívül csapadékos volt. Az 1303-1328 közötti idõszakban különösen hideg telek jellemezték Nyugat Európa éghajlatát, míg az 1350-es évekig átlagos, szélsõségektõl mentesek voltak a telek. 1340 körül az északi viking hajózó utak használhatatlanná váltak az Izland és az észak-atlanti szigetek körül megjelenõ nagy tömegû jég miatt. A hajózó utak délre helyezõdtek át.
 Az éghajlatromlás az Északi-tenger partvidékén különösen súlyos következményekkel járt: egyre gyakoribbá és veszélyesebbé váló a viharok, vihardagályok és szökõárak pusztítottak a németalföldi partokon. A XIII. században négy nagy ár összesen 2-300 000 áldozatot követelt. Az 1421-es és 1446-os árak 200 000-nél több ember életet oltottak ki, míg az 1570 novemer1-2-án pusztító vihardagálynak már a becslések szerint 400 000 halálos áldozata volt a Bretagne-tól a Fríz-szigetekig terjedõ területen.
 Az 1340-es években jelentõs területek maradtak mûveletlenek Európában egyrészt az éhínség okozta népességcsökkenés, másrészt a föld kimerülése, és az igavonó állatok pusztulása miatt.
 Az alultáplált, éhezõ európai népességet érte 1348 és 1350 között a Belsõ-Ázsiából behurcolt pestis elsõ hulláma, amelynek az európai népesség egyharmada áldozatául esett.
 A Kárpát-medencében a járvány 1349 és1369 között pusztított. Az itteni népességét kevéssé érintették a pestis csapásai, a viszonylag ritkán lakott és mezõgazdálkodás számára kedvezõ lehetõségeket kínáló területeken nem jöhetett létre a nyugat-európai típusú tartós ellátási válság.
 A magyar gazdaság számára viszont a XIV. század általános európai válsága, amely hihetetlenül felértékelte az élelmiszerexportra képes európai perifériákat, döntõ módon hozzájárult a közép-európai és észak-itáliai területeket ellátó magyar marhaexport útvonalainak és intézményeinek kiépüléséhez
 Európa Nyugati részén az 1350-töl az 1370-es évekig uralkodóan csapadékos volt a klíma, váltakozóan kemény és enyhébb telekkel. Az Alpokban a fahatár a mainál 100-200 méterrel alacsonyabbra húzódott, a gleccserek 1350 és 1380 között nyomultak legjobban elõre a középkor folyamán. Angliában többszörösére emelkedett a májusi fagyos napok száma.
 A kelet Európai síkságon ezzel szemben éppen az éghajlat szárazabbá válása okozta a legnagyobb gondot. A század éghajlatát hideg telek és szárazságok jellemzik Oroszországban. A szárazság 1360 és1380 között érte el a maximumát.
 Közép-Európában az éghajlat kevésbé drasztikus változáson ment át, bár itt is szaporodnak az extrém idõjárási helyzetekre vonatkozó források. Gyakoribbá váltak az árvizek (1316, 1317,1346 és 1349) és a különösen hideg telek (1317, 1342, 1352 és 1364). A Balaton vízszintje a mainál több mint egy méterrel magasabbra emelkedett.
 A XV. század klímatörténeti vonatkozásban átmeneti idõszaknak tekinthetõ. Nem figyelhetõk meg erõteljes melegedési, vagy hûlési tendencia Nyugat-Európában A hûvös-csapadékos idõjárás, míg Keleten a szárazság maradt jellemzõ a század folyamán.
A XVI. század
 A XVI. század elsõ harmadában a telek váltakozva sokkal melegebbek, vagy sokkal hidegebbek voltak az átlagosnál. A tavaszok hûvösebbek, a nyarak hûvösebbek és csapadékosabbakká váltak.
 A század középsõ idõszakában a tavasz és a nyár melegebbé vált az ún. „kis meleg korszak" idején az azori-anticiklon idõlegesen felerõsödõ hatása miatt. Az alpi gleccserek is visszahúzódtak ebben az idõszakban.
 A XVI. század utolsó harmadában, 1560 táján jelentkezett a kis jégkorszak legnagyobb lehûlése. A telek, tavaszok és a nyarak egyaránt hidegebbé váltak, de a nyarak karaktere változott meg a legdrámaibb módon. Svájcban a XVI. század végén a mai átlaghoz képest 0,8 °C-kal hûvösebbek és 20%-kal csapadékosabbak voltak a nyarak. Az 1550-es évek közepének meleg-száraz nyarai az egész kontinensen a század végére hûvössé és csapadékossá váltak Az évi középhõmérséklet közel 1 °C-kal csökkent.
 A déli területeken is meghatározóvá vált poláris légtömegek hatásai elõször az európai civilizáció marginális területein jelentkeztek, 1580-ban a tengeri jég teljesen elzárta az Izland és Grönland közötti Dán-szorost. Az Alpokban a gleccserek periodikus elõnyomulásai az 1580-as években újra kezdõdtek, és a századforduló idején fejezõdtek be.
 A XVI. század utolsó évtizedében egész Európában katasztrofális mezõgazdasági termések, ellátási válságok és járványok jellemzõek. A szõlõtermelés a Kárpát-medencétõl Ausztrián át a déli német területekig szinte lehetetlenné vált. Kevés és rosszminõségû szõlõ termet, drágává téve a bort, ami a serfõzés fellendülésének kedvezett az érintett területeken.
 A Kárpát-medencében békeidõben ezek a hatások önmagukban talán még kivédhetõek lettek volna, ám Magyarország legtermékenyebb déli és középsõ területei a mohácsi csatavesztéstõl kezdõdõen tartósan hadszíntérré váltak.
 Történeti demográfiai adatok tanúsága szerint az Ottomán-birodalom ellenõrzése alá került és a határvidéki területek népessége túlélte a török hódítás elsõ idõszakát.
 A demográfiai katasztrófa csak a XVI-XVII. század fordulóján következett be. Ekkor a környezeti válság hatásait felerõsítette a tizenötéves háború folyamatos hadiállapota.
 A lehûlés erõsségét mutatja, hogy 1595 és 1608 között a Duna példátlan módon három télen (1595, 1602 és 160 erõsen „által fagyott”, ráadásul a tenyészidõszak hónapjai is szokatlanul hûvösek és csapadékosak voltak.
 Az ökológiai és a katonai-politikai hatások összegzõdése szörnyû pusztulást okozott, a török hódoltság és a határvidék faluhálózata nagyobbrészt elpusztult. Ez vezetett a maradék népesség khász városokba való meneküléséhez.
 A Kárpát-medence népességének súlypontjai a középsõ részérõl átkerültek a mezõgazdálkodás számára jóval kedvezõtlenebb lehetõségeket kínáló Felvidékre és Erdélyre.
A XVII. század
 A XVII. század elsõ évtizedeit az éghajlati szélsõségek erõsödése jellemzi Európában. Az idõjárás a két véglet között ingadozott.
 A különösen jellemzõ hideg téli idõjárásért valószínûleg a Skandinávia és a Baltikum felett kialakuló anticiklonból kiáramló hideg kontinentális légtömegek tehetõk felelõssé.
 A század középsõ évtizedeire a szárazság jellemzõ. Csak a nyarak csapadékviszonyai voltak valamelyest kiegyensúlyozottak
 A XVII. század utolsó harmadában, az 1670-es 80-as években jelentkezett a kis jégkorszak következõ nagy lehûlése. A lehûlés okai közt egyes kutatók a említik a Maunder napfolt minimum(1645-1715) hatását, amikor a naptevékenység erõssége, a Nap energiatermelése csökkent.
 A lehûlés mértéke Közép és Nyugat-Európában meghaladta az évi 0,5°C-ot a XX. századi átlaghoz képest. Ezt jelzi, hogy 1676 decemberében, majd 1684 februárjában a befagyott Temzén vásárokat rendeztek. Különösen hideg volt 1683-84 tele, amikor Angliában a feljegyzések szerint a föld 4 láb mélyen (több, mint egy méter) átfagyott, a Csatorna és az Északi-tenger partján 30-40 km szélességben jég képzõdött.
 Az évi középhõmérséklet ekkor 1°c-kal elmaradt a XX. századi átlagtól. A déli irányba terjeszkedõ poláris vizet és jeget követve 1690 és 1728 között az Orkney-szigeteken többször, a kelet-skóciai Aberdeen közelében pedig egy alkalommal megjelentek kajakjaikon az eszkimók.
 A poláris víztömegek déli terjeszkedése egyes területekre kedvezõ hatást gyakorolt. A korábban csak a norvég partoknál megtalálható heringek óriási rajokban jelentek meg a Dogger-bank környékén a XVI-XVII. században kiegészítõ élelemforráshoz juttatva a túlnépesedett nyugat-európai partvidék népességét. A korabeli holland történetírók ezért a „hering évszázadának" nevezték a XVII. századot.
 Az éghajlatromlás egyenes következményeként súlyos ellátási zavarok jelentkeztek az európai mezõgazdaság peremterületein. Az Északi-tenger norvég partvidékét hátrányosan érintették ezek a változások A norvég királyi udvar Trondheimbõl Oslóba költözött ebben az idõben és a skandináv államok közötti vezetõ szerep is mindinkább a dánok, majd a svédek kezébe csúszott át.
 Az 1690-es években Finnország elveszítette népességének egyharmadát, a tömeges skót kivándorlás eredményeként az észak-írországi telepesek létszáma a XVII. század végére elérte a 100 000 fõt.
A XVIII. század
 A XVIII. század éghajlattörténeti vonatkozásban két egységre osztható. A század elején a Maunder-minimum véget ért, a napsugárzás erõssége jelentõsen nõtt, amit felmelegedés követett. Minden évszak középhõmérséklete emelkedett, a nyár esetében ez még a XX. századi referencia idõszakot is meghaladta.
 Az 1730-as évektõl a hõmérséklet újra csökkenni kezdett, a nyarak kivételével minden évszak idõjárása hûvös-hideggé és meglehetõsen szárazzá vált.
 Késõbb a tavaszok és az õszõk idõjárása hûvösebbé vált, de a nyarak melegek és csapadékosak maradtak. 1750 táján a kontinens nyugati felén több egymást követõ év szárazabb és népélelmezésben azonnal éreztette hatását.
 Az 1780-as években gyakoriak voltak a szélsõséges idõjárású nyarak. 1784, 86 és 88 nyara is aszályos volt Franciaországban. A kialakuló ellátási válság fontos szerepet játszott a forradalom elõkészítésében 1789-ben.
 A XVII-XVIII. század fordulóján az elõzõ századfordulóhoz hasonló, ám annál lényegesen hosszabb ideig tartó összetett válsághelyzet alakult ki a Kárpát-medencében. A mezõgazdálkodás éghajlati-környezeti feltételei a XVII. század utolsó és a XVIII. század elsõ harmadában továbbra is kedvezõtlenek voltak.
 A tartós mezõgazdasági válság ráadásul akkor következett be, amikor a török elleni felszabadító háborúk, majd a Rákóczi-szabadságharc terheit viselte az ország. Ennek a környezeti-mezõgazdasági-politikai-katonai válsághelyzetnek a „természetes” következményei voltak az éhínségek és a járványok.
 A XVII-XVIII. század fordulóján kialakult ellátási válság talán legkritikusabb éve az 1709-es esztendõ volt. Ezt a XVIII. század elsõ felének kiegyensúlyozottabb idõszaka követte.
 A század elsõ évtizedeiben a tél kivételével minden évszak középhõmérséklete emelkedett, a 20-as években elérte a XX. századi szintet. A század derekán új lehûlési hullám kezdõdött a kontinens egészén, amely elmélyült a XIX. század elsõ felében.
A XIX. Század
 A XIX. század egyes kutatók szerint a kis jégkorszak hõmérsékletei mélypontját jelenti. A hõmérsékletcsökkenésben a megélénkült vulkáni tevékenység is szerepet játszott.
 Az 1810-1830 közötti Dalton-napfoltminimum szintén a napsugárzás gyengülése révén a klíma hidegebbé válásához járult hozzá.
 A legerõsebb lehûlés az 1810-es éveket követõ évtizedekben jelentkezett. Különösen az õszök váltak hideggé. Ez a lehûlési hullám fõként a Brit-szigetek mezõgazdaságára gyakorolt kedvezõtlen hatást. 1846-ban a szokatlanul hûvös és nedves idõjárás miatt felütötte a fejét egy Amerikából behurcolt gombabetegség.
 Mivel az Ír- szigeten a burgonya népélelmezési cikknek számított a kitört fertõzést éhínség követte. A hatéves éhínség és a vele járó tífuszjárvány több mint egymillió ember életét követelte és hatalmas kivándorlási hullámot indított el az Egyesült Államok felé.
 A lehûlési trend a XIX. század második felére megtört. A század 60-as éveire a tavaszok átlaghõmérséklete elérte a XX. századi átlag szintet, amit fokozatosan megközelített a téli átlag hõmérséklet és az éves csapadék mennyiség is.
A hónapok, évszakok éghajlatának általános jellegzetességei a Kárpát-medencében a kis-jégkorszak idején
 A klímattörténeti rekonstrukció havi hõmérsékleti és csapadék idõsorainak tanulmányozása alapján a jelenkori éghajlathoz képest a tavaszelõ és a nyárelõ idõjárásának eltérése tûnik leginkább szembe a kis jégkorszak idején.
 A márciusok idõjárása különösen a kis jégkorszak leghidegebb periódusai idején vált különösképpen hideggé.
 A XVII.-XVIII.. század fordulóján egy (1697), XVIII. században két (1780, 1785), míg a XIX. század elsõ felében három alkalommal (1814, 1830, 1850) márciusig megmaradt a jégtakaró a Dunán.
 A márciusra vonatkozó éghajlattörténeti források alapján sokkal gyakoribbak a hõmérsékleti, mint a csapadék anomáliák. A kisjégkorszak idõszakából csupán elvétve van adatunk enyhe márciusi idõjárásról, a márciusi hõmérsékleti anomáliák döntõ többsége negatív anomália volt.
 Az éghajlattörténeti rekonstrukció hõmérsékleti indexének 50 éves átlagai alapján feltárul a klímaváltozás két sajátossága: az idõsor márciusai jobbára hûvösek-hidegek voltak és a hûvös-hideg tartományon belül bizonyos ciklikus változások történtek.
 A XVI. század elsõ felének nagy negatív anomáliája valamelyest eltúlzott, ami a kevés forrás torzító hatásának tudható be. Az éghajlattörténeti rekonstrukció szerint a márciusi hõmérsékleti sor egyik leghidegebb idõszaka a XVII. század második fele volt.
 A kis jégkorszak júniusainak idõjárását leíró forrásokban kevés a hõmérsékleti anomáliára utaló adat, annál több a pozitív csapadék anomáliát jelzõ forrás.
 A csapadék mennyiség 50 éves átlagainak idõsora a XVI. század második felének negatív átlagának kivételével tartósan csapadéktöbbletet mutat. Az éghajlat a XVII. század elsõ felében vált igazán csapadékossá, csúcspontjai pedig a XVII. század második felére és a XVIII. század második felére estek.
 A téli és a nyári félév egészére vonatkozóan hasonló eredményeket kapunk: a téli félévben (októbertõl márciusig) a hõmérsékleti idõsor, míg a nyári félévben (áprilistól szeptemberig) a csapadékidõsor mutat a klímaváltozás szempontjából értelmezhetõ tendenciákat. A nyári félév csapadékidõsorai a kis jégkorszak idején kis mértékû, de tartós csapadéktöbbletet jeleznek.
 A szárazabbá válás folyamata a XVIII. század közepén kezdõdött. Az éghajlattörténeti rekonstrukció téli félévre vonatkozó hõmérsékleti idõsorának 50 éves átlagai a kis jégkorszak idején tartósan hûvös-hideg idõjárást jeleznek.
 Az évszázados hõmérséklet és csapadék változási tendenciákra vonatkozó éghajlattörténeti rekonstrukció adatai szerint a Kárpát-medencében a XVI. század kezdetétõl a XVIII. század végéig az évek mérsékelten hûvösek és tartósan csapadékosak voltak. A XIX. század elsõ felének éghajlata enyhébbé és kevésbé csapadékossá vált. A kis jégkorszak lezárultát ezért a XIX. század közepére, vagy végére teszi a kutatók többsége.

egy-két link a kétkedõknek a bizonyítékokról-lehetõségekrõl ebben a témában:
Link

Link

Link

Link

Link

Link

stb.stb

Floo!
Ezek között a kis jégkorról is van szó, aminek a kiváltó oka vulkanikus tevékenység vagy a Nap lehetett kutatók szerint. Olvasd el õket, kedvenc témám az éghajlatváltozás sok sok linkkel, úgyhogy van anyagom a kétkedõknek ha kell. Akár 200 linket is beírok, de nagyjából mint azt feszegeti, hogy bizonyított a felmelegedés-gleccserolvadás-sarki jégsapka olvadása-Golf áramlat gyengülése-visszaszorulása-Európa 100 éven belüli éghajlatátalakulása a mostani ütemet tartva. Szóval......

Valaki irna nekem pár sort vagy többet a középkorbeli kisjégkorszakról????
Mert annyit tudok róla hogy Mátyás idején volt ,amikor befagyott a Duna és ott koronázták meg...de hogy meddig tartott mi váltotta ki és hogy mi mennyire változott meg az évszakok tekintetében,arról gözöm sincs...lécci valaki aki akkoriban élt és esetleg pont akkor álruhában császkált pont arrafelé,az irjon már valamit róla,megköszönném....

Snowhunter, tökéletesen egyetértünk) Véleményt cserélni csak higgadtan, nyugodtan, érvek felsorakoztatásával érdemes. Minden más csak személyeskedés. Személy szerint nagyon is érdekel mások véleménye (hiszen a fórum erröl szól) és bizonyos dolgokat el tudok belöle fogadni. Úgy gondolom, mindenkinek nyitottnak kéne lennie a mások véleménye iránt.
Hiszen Kolumbusz sem fedezte volna fel Amerikát (ami persze lehet, hogy jobb lett volna hi-hi), ha nem hitte volna el, hogy a Föld gömbölü

nagyon kellemesen fellendült ez a topic! ide kezdtem el irogatnni rendszeresen és ez nagy örörmömre szolgál.

csak két kiegészítés a statisztika védelmében:
nálunk a januári átlaghõmérséklet Bp-en -1,2 fok statisztikailag. általában sosem ennyi, ment az esetek 95% +2 +4 fok, tehát az uralkodó nyugati óceáni áramlás melegebbet produkál, de néha, ha az áramlás keletire-északkeletire vált, akkor lényegesen hidegebb, -5 -7 fokos napi átlaggal. tehát a statiszkita torzít, nem adja vissza a valóságot. de ha elmozdul 10-30 év alatt, mondjuk a nyugati áramlások melegebbet produkálnak, a keletiek ritkábban és kevésbé hidegek az már minor élmozdulást jelent. ilyenkor ez együtt jár az átlagnál melegebb napok számának növekedésével még akkor is, ha a megritkuló hidegbetörések esetleg hidegrekordo(ka)t okoznak. ez csak egy példa. csapadékra hasonló következtetéseket lehet levonni.
statisztika, sõt minden alapos statisztikai elemzése nélkül nincs "tudományos" következtetés. én ezért hiszem el a globális felmelegedés tendenciáját, mert évek hosszú sora óta a kiátlagolt globális hõmérséklet emelkedik.

a másik Floonak: a népi regulák éppen azt írják le, amit mindannyian tapasztalunk. az idõjárás alapja a változékonyság. tehát ha Katalin kopog (északi, keleti azáramlás), akkor nagy valószínûséggel 1 hónapra rá már más lesz (nyugati, óceáni). Medárd hasonló, nem mindig van, de "statisztikailag" gyakran melegszik fel a kontinens ilyenkorra már annyira, hogy a hûvösebb ÉNY-DK-i pályán mozgó hideg elõszeretettel gerjeszt mediterrán ciklont errefelé, hiszen a tenger 16 fokos, de a rövid nyár melege a Kelet-Európai síkságon ilyenkor már beköszönt. Moszkvában már szinte mindig melegebb van, mint Londonban (télen szinte soha). aztán a nyár folyamán ez a hõmérséklet különbség kiegyenlítõdik. Londoban is van átlag 20-24 fok júliusban, Moszkvában pedig a napok rövidültével egyre hûvösebbek az éjszakák és arrafelé már augusztus közepén érezni az õsz kezdetét.
a népi regulák jó része nagyon bölcs dolog, érdemes õket komolyan venni.

Elnézést, de írok még egy-két mondatot, kéretik nem "lekezelõnek" titulálni, nem annak szánom, he-he:

Mivel határozottan nem tudunk megegyezni, javaslom, tegyük talonba a másik meggyõzését, mert az ideges hangulatban bizony inkább csak megbántjuk egymást, ez viszont most most nem általánosítás, mindekire érvényes (jómagamra is).

Vannak változások, melyeknek jellegét más-más módon ítéljük meg, ám függetlenül az itteni szócsatától, nem lesz nagyobb mérvû, vagy kisebb mértékû a változás.
Mindkét oldal véleményében láttam megfontolásra érdemeset (és sok sallangot), szerintem inkább egy kis toleranciával és objektivtíással lépjünk túl ezen a "nekem van igazam" dolgon, mert ha közös nevezõt nem lehet létrehozni, akkor ne csináljunk úgy, mint a parlamentben: vég nélkül ostorozva egymást a meggyõzés helyett az üres "egymás lejáratásának" kultúráját építették fel, az az õ reszortjuk, hagyjuk meg nekik, he-he !

Érdemi vitát csak nyugodt hangulatban érdemes lefolytatni, ideges légkörben nem igazán (azért is tartózkodok immár a véleményalkotásróla témában), inkább a találkozókon kellene ezeket lefolytatni (Paloznak, Aug. 19-21).

én már a múlt héten kételkedtem ebben a "mindennap zivatar" elõrejelzésben. Most is csak elszórt záporokat mutat..

Inkább sáros legyél, mint homokos

Cauchy bocsi nem is én kapom a tornádót,hanem Te, nézzed meg a GFS déli frissitését))))
Nagyon sáros ám a bakancsom)))
Vagy inkább homokos,a sivatagi homokos)))

Cauchy, ha még egyszer elolvasod, amit írtam, akkor magadtól is rájössz, hogy a válaszod nem helytálló. Semmi olyat nem írtam, amire itt hivatkozol, csupán azt, hogy bizonyos idöjárási jelenségek sorozatos elmaradása (pl. csapadékhiányból eredö szárazság, stb.) ugyanúgy szélsöséges helyzethez vezethet, mint a megszokott és statisztikailag bizonyított jelenségek gyakoriságának növekedése. Nem akarom a véleményemet ráderöszakolni - a vitakultúrámnak ez nem része -, de megkérlek, hogy ne csúsztass.

Amire nincs bizonyíték, azt nem szabad elhinni? Erre van egy jó példám, aki zenehallgatással is foglalkozik, érteni fogja: a szobádban áll két erösítö, tökéletesen azonos müszaki paraméterekkel, tökéletesen azonos görbékkel stb. A kettö tehát papíron és bizonyított mérések alapján nem különbözik egymástól. És az egyik mégis jobban szól, szebben reprodukálja a zenét... Nincsenek paraméterek, amik ezt bizonyíthatnák, csak a hallgatók füle.

Floo: ha bejön, személyesen megyek el hozzád, és kifényesítem a cipõd.
Szerintem az attól függ, hogy miylen pályán mozog a ciklon. Van amikor tõlünk nyugatra megy el, akkor az Alpok térsége kapja..
Ugyanígy Ény-ra meg más idõjárási helyzetek hozzák-hozhatják a nagyobb csapadékot.

Bali: Lezekezlõ a búbánat, csupán azt írtam a témakör hozzászólásainak hangulata túl hektikus, leszûrõdik rajta honlap egyre idegesebb hangulata, semmi egyéb !
Nem igaz, hogy már bármely mondatomba bele kell kötni, mi a francnak vagyok akkor itt egyáltalán.
Továbbra is egyetértek Cauchyval (és Leifurral, ill. elõtte met4ever, Pitom, Usrin, veretes névsor), bizonyíték nélkül biztosat állítani tipikusan magyar szokás !

Figyelem: Általánostíás volt részemrõl, semmiféle érvelõ és egyéb hozászólást nem fogok tenni, ebben hangulatban feleslegesnek érzem ...

Inkább nyugalmat kérnék mindenkitõl, egy kis nyugalmat !

Cauchy a mediterrán ciklonok pont Ény-ra hoznak általában kevés csapit,de Bali a nyári idöjárásról zivikröl beszél,azok száma csökkent....
Én ma este 11:28-kor és holnap délután 4:36-kor tornádó kialakulására számitok,ha bejön akkor elhiszitek hogy változik az idöjárás?))

Érdekes olvasgatni az utóbbi hozzászólásokat, kár, hogy semmi idõm mostanában; érdemes higgadtan beszélgetni a dolgokról; amúgy egyetértek teljesen Cauchy véleményével. Számomra furcsa, hogy sokan képtelenek belátni azt, hogy az ember személyes tapasztalatai mint térben, mint idõben minimális nagyságú mintára korlátozódnak. Nyilván vannak változások, ezt sztem senki nem vitatja, csak legalább nekünk óvatosabban kéne bánni a nagyívû kataklizmikus következtetések levonásával Szerintem próbáljunk picit komolyabb indokokat találni a mondandó alátámasztására, mint pl. az ilyen gyöngyszemeket: "ha már az USA is veszélyt lát ebben,"

A tornádóról ugyanaz a véleményem, mint Harcinyúlnak. De mégha igaz is a hír, nem tudom, miért ekkora csudálatos dolog, hogy Grúziában tornádó volt. Tud esetleg valaki olyan adatot mondani, ami bebizonyítja, hogy eddig a grúz haza gyepét még egyetlen tornádó sem érintette, BEZZEG most

bali: Attol tartok, ez is arra pelda, hogy vannak hirek, amik latszolag azokat az erveket tamasztjak ala, amik a klimavaltozas mellett szolnak, megis az ervelot teszik tamadhatova. Egy olyan tornado, ami 40 embert felkap 'tobb meterre' a levegobe, de abbol csak 13 serul meg, ok is csak konnyebben... Nos, szerintem az USA-ban ezt csak megmosolyogjak.
Amikor Szolnokon felepult a vizugyi szekhaz, es az alja nem volt teljesen beepitve, az epulet miatt olyan szel volt alatta, hogy szemtanuk szerint egy nenit siman a levegobe emelt. Emiatt epitettek be az epulet also reszet, ettol fuggetlenul az epulet kornyeke maig meglehetosen szeles, szelid idojarasi korulmenyek kozott is. Egy viharosabb napon ott meg manapsag is konnyeden felborithat barkit a szel. Es ha ezt latja egy blikk kategorias 'ujsagiro'.... Ugye nem kell ragoznom tovabb?

Floo: mint már kb 1000szer leírtam: ha valami nincs bebiznyítva, azt nem szabad elfogadni, mert sokkal jobb nem elhinni az igazságot, minthogy a tudományba hazugságok épüljenek be. Ez így mûködik/mûködött. Itt nem a hit számít, meg hogy mit mondanak a többiek...
Nyuli: ezek szerint minden esemény szélsõség, ha a te felfogásod szerint nézzük. Akkor nincs is mirõl beszélni. Ha két nep egymás után tizedre pontosan ugyanaz a maximum, akkor az is szélsõség, mert ennek elég kicsi a valószínûsége.
Én eddig úgy hallottam, hogy az éghajlatváltozást azzal bizonyították, hogy kevesebb összcsapadék mellett TÖBB!!!! lesz a heves zivatar, illetve kevesebb hó esik. Namost ebbõl - Bali elmondása szerint csak a kevesebbb csapadék áll. Az. hogy nõtt a mediterrán ciklonok száma, még a kevéscsapadék elméletnek is ellentmond, mert általában a mediterrán ciklonok hozzák hozzánk az elhúzódó, tartós nagymennyiségû csapadékot.
De persze lehet bármit állítani, úgy látom falrahányt borsó amit írok, mert konkrét adatokat még most se láttam, csak ugyanazokoat a szlogeneket.

ja és még valami: kuzmi írta be az észlelési naplóba a következõt:

Terület: Grúzia Keleti országrész Jormuganlo

Esemény leírása:TORNÁDÓ
Viharos forgószél levegõbe emelt embereket egy kelet-grúziai faluban, 13 személynek sérülést okozott, és letépett több háztetõt. A grúz belügyminisztérium katasztrófavédelmi részlegének egyik tisztségviselõje szemtanúkra hivatkozva hétfõn elmondta, hogy a forgószél csupán három-négy percig tartott a fõvárostól 80 kilométerrel északkeletre lévõ Jormuganlo faluban vasárnap, de akkora ereje volt, hogy 40 embert több méter magasra a levegõbe emelt. A forgószélben 13-an sérülést szenvedtek, hat sérültet kellett kórházba szállítani. A természeti csapásban több tucat háziállat elpusztult, és sok ház súlyosan megrongált.

ááááááááá, szerintem "sem" változik az idõjárás drasztikusan. Grúziában tornádó! Áhhh, de nem történik semmi. VICC aki ezt komolyan gondolja.

Snowhunter!
Te szoktad írni, hogy a beírás stíulusán sok minden számít, de most téged érezlek lekezelõnek! Ez nem hangulatkeltés, ez TÉNY. Aki nem ismeri el azt, hogy komoly változások zajlanak az idõjárásban, annak tovább idõjárási témával felesleges foglalkoznia. Nálunk sokkal nagyobb emberek /akiknek ez a fõ foglalkozása/ bizonyították, hogy a sarki jégsapka olvad-Golf áramlat gyengül, és a változások már most ennek tudhatók be, ami évrõl-évre kritikusabb lesz. Ezen nincs mit vitatkozni, ezek TÉNYEK! Azért ne haragudjatok, de ha már az USA is veszélyt lát ebben, akkor tényleg nagy veszély is van. A Földet mindig a lehûlés-melegedés jellemezte, valamint az ezek változását mutató szélsõségek. Ezek most csak tovább szaporodnak, és ez lesz.

Cauchy!
Nem az az extrém eset csak, hogy hatalmas zivatar van, vagy 1 nap alatt 100mm esõ, vagy 1 nap alatt 50cm hó! Nem csak ez az extrém, hanem pontosan az, hogy itt Sopronban az amúgy zivataros helyen egyre kevesebb a csapadék, normális zivatar csak mutatóban van nyaranként az elmúlt 5 évben, elõtte viszont ne tudd meg mik voltak itt nyári éjszakákon, errõl tudnék mesélni-nem túlozva is félelmetes volt. Szóval ez is egy extrém kilengés, hogy egy adott sávban amibe Sopron is beleesik egyértelmûen szárazabb az idõ. Ezt még be lehetne tudni a normálisan elfogadott más csapadékútvonalaknak, de ez már nem az.

Cauchy, Te extrém esetekröl írsz, illetve azok számának csökkenéséröl, és ezzel argumentálsz amellett, hogy az idöjárás nem lett szélsöséges. Bali visszatekintését alapul véve, miszerint Sopron idöjárását a múltban erös szelek, jégesök és heves csapadékok (mind esö, mind hó formájában) jellemezték és összevetve azzal, ami most van (kevés csapadék, gyengébb szelek, stb.) azt hiszem a változás megállapítható. Mert mi történik, ha kevés csapadék esik? Szárazság következhet be, ami szerintem legalább annyira szélsöséges (ha úgy tetszik, extrém) jelenség, mint egy véget nem érö özönvíz. Mi történik, ha nincs hó télen, holott a természet egyensúlyához szükség lenne rá? A károkozók elszaporodnak, a növények elfagynak. Ez is elég szélsöséges.
A statisztikák természetesen fontosak, egy szóval sem mondtam, hogy a kukába velük, inkább csak az alkalmazhatóságuk idöintervallumra vetített korlátait igyekeztem felmutatni (széljegyzetként megjegyzem, hogy villamosmérnökként felsöfokú matematikát és statisztikát hallgattam, tehát ha úgy tetszik, tudom miröl beszélek).

Cauchy tehát ha valami nincs bebizonyítva számszerüen,nincs leirva eléd papíron,nincs benne egy kiugró piros csík a görbén,akkor már nem is létezhet????
Amint Nyuli is leírta,a statisztikát meg lehet.....
Amugy már vártam hogy valaki ezzel jön hogy na persze bizonyítsam be....
Az elõbb leirtaknál akinek több bizonyiték kell azt ugysem lehet meggyözni....
Ugyanis nincs semmiféle kézzelfogható bizonyiték,az van ami volt és ami lett...
Az elmult 4 év statisztikáját hasonlitsa valaki össze 1970-tõl 1995-ig terjedõ idöszakkal,és egyértelmü lenne....
Nem tudom mit mutatna ki mert ugye a statisztika itt most nem mérvadó,de lehet ennek ellenére látható lenne a változás...
A fura hogy mindenki leirja hogy igen tényleg szélsöségesebb lett(vagy éppen nem),tényleg változott valami,más mint régen,de ez normális...
Tehát a vita azon van hogy a változás normális-e vagy nem...
Ez pedig már csak megitélés kérdése...

Emléxem olyanra,hogy általánosba jártam,és szánkózni akartunk,és éveken át hó sem nagyon volt....
Aztán volt egy év nem tudom melyik,hogy leesett novemberben a hó,és márciusban elolvadt....meg közben is esett...
Utána éveken meg megint semmi....
Ha esett egy 3 centis szar,akkor már extázisban rohantunk a szánkópálya felé,de mire odaértünk addigra elolvadt....
Ha nem volt hó éveken át,akkor mediciklon sem volt,mert kizárt hogy 3 mediciklonbol egy sem szórja meg Zala megyét....
Most meg az elmult években mediciklonok egész sora van....
Ezt a statisztika nem mutatja ki,mert ki számolta õket???

Ez csak az itélöképességen múlik....
Akinek ezek a dolgok nem változások,és nem bizonyitékok,akkor mik azok??????

Cauchy: Mélyen egyetértek, ám egyéb véleményt már nem mondok, hisz teljesen elterelõdött a lényegrõl a szó, a honlap hangulati lecsapódása érhetõ inkább tetten.

Na most akkor mi van: ezek szerint Sopron környékén csökkent az EXTRÉM esetek száma. Ez is azt támasztja alá, hogy nõl az extrém esetek száma?. Mer titt is ezt vettem észre: sokkal kevesebb a angy csapadékot adó zivatar, vagy a nagy havazás, vagy a nagy szél, vagy a jégesõ, mint régen.Egyértelmûen kevesebb. Akkor én azt szûröm le ebbõl, hogy nemhogy növekszik, hanem csökken az EXtrém esetek száma.
Jelentkezzen valaki, aki az üres szavakon kívül végzett valami statisztikai elemzést az országban elõforduló esetek idõbeli összehasonlításáról.

Le elhet szólni a statisztikát, de ez kb olyan, mint a mikor a Jómunkásember leszólja a számítógépet, mert a "ygerek egész nap azt veri" és "azzal csak játszani lehet" Magyrán nem tudom hányan végeztek matematika szakot vag ytanultak statisztikát uill. meteorológiát azok közül, akik mindent 100%ra tutira állítanak.
Várom a jelentkezõket

áll, két ellel

Igen, a probléma tulajdonképpen több síkon jelentkezik. A statisztika - akármilyen idötartamra vetítve - mindig átlagol, vagyis statisztikákkal nem igazán lehet jellemezni egy adott makro- vagy mikroklíma változásait, kilengéseit, vagy ha úgy tetszik, szélsöségeit. Akármilyen nagy a kilengések amplitúdója, azok az átlagolás miatt többé-kevésbé eliminálódnak, a statisztikai értékeket csak kis mértékben mozdítják el. Minél hosszabb idötartamra készül egy statisztika, annál kevesebb befolyásuk van a kilengéseknek. Ezért tartom fontosnak rövid idöszakok (5-10 év) egymással történö összehasonlítását és méginkább az események egyedi vizsgálatát (változások amplitúdója, gyakorisága, szélsö értékek, de ugyanúgy bizonyos események elmaradása, stb). És ebböl látszik tulajdonképpen, hogy a kiértékelés szempontjából a "statisztikusoknak" (nem gúnyolódok!) legalábbis hosszú távra ugyanúgy igazuk van (vagyis az adatok alapján a változás csak egy kis szórás), mint a "szélsöségeseknek" (szintén nem gúnyolódás!) rövid távra. Ami bennünket jobban érint, az a rövid távú változás, és itt 5-20 éves idötartamra gondolok. És ezen intervallumon belül bizony el kell ismerni, hogy a "szélsöséges", azaz a statisztikákba nem illö események gyakorisága növekszik, illetve olyan események is bekövetkeznek, amikre korábban nem volt példa. Az "öregek" tapasztalatai segíthetnek ezen rövid távú változások felismerésében és kiértékelésében ("emlékszem ám hogy akkoriban még a tökö... izé a csípömig ért a hó a föuccán").
Abban, hogy a média az emberek elbutításában nagy szerepet játszik, tökéletesen egyetértünk, a hisztériakeltés mindig is fontos kellék volt. Én úgy gondolom, hogy a MetNet-es közösség felette ál az ilyen dolgoknak.

Na végre már kezdtem magamat rosszul érzeni hogy egyedül vagyok a hülyeségemmel...
Sajna a statisztikák lószart sem érnek....
Van egy ismerösöm,60 éves,40 éve figyeli az idõjárást,nagyon vágja a meteorológiát,télleg néha ledöbbenek rajta...
Õ mesél arról ami volt és ami most van...
Hát a 2 köszönõ viszonyban sincs egymással...
Én inkább hiszek neki annak aki figyelte és látta,mint a statisztikáknak,amik nem mondanak sok mindent,mert a szélsõségek gyakran elvesznek az átlagolások miatt....
Nem világvége lesz,hanem egyszerüen szélsõségesebb lesz az idöjárás....

Bali igy van régen németeknél a jégesõ nem mondom hogy ritka volt,de nem volt gyakori,mert ilyen mérvü hidegbetörések nem voltak tavasszal mint most,és a hideg ha jött is be nem találkozott ilyen meleg afrikai eredetü levegõvel,ami heves jeget gerjesztett....arról hogy minden zivizóna tornádók tucatjait hordozza arrafelé,hát ez sem normális szerintem sem...

Amugy hogy Bali ez a véleményed nem is tudtam,már vártam hogy eccer csak "lehülyézel" hogy miket irogatok én itt,most jól megleptél....