Globális jelenségek

Minderre az én elméletem,hogy csökkent a zonális cirkuláció Európa felett(okába más nem fogok belemenni).A sarki levegõ(lásd tavasz)vagy betör a mediterrán nyugati felébe mediciklonsorozatot generálva fölénk,vagy Közép-Eu-ra tör és helyi(pl.kárpáti,alpesi) ciklont generál.A gyenge nyugati áramlás miatt ezek napokig egy helyben élnek és sok esõt adnak - lásd a nyarat.Mindkét esetben Ny-Eu kevés esõt kap,de gyakran a nagy meleg miatt viharok,zivik formájában.Nálunk megnõ a meleg és hideg szélsõségek váltakozása a gyakori ciklonok miatt és nincsenek tipikus atlanti frontok és ciklonok.A mostani idõnek semmi köze a hagyományos Medárdhoz,mert az az atlanti frontos esõs hûvös idõ tartós fennállása nyár elején.Most ha esõben le is hûlünk,egy két nap alatt utána 10-15 fokkal melegebb van.44 évem alatt egypár Medárdot átéltem,de ez egyáltalán nem olyan.

Ehhez kapcsolódva:
Szerintem az is közrejátszik ebben (az említett AC-val együttesen), hogy kb. 1 hónapja szinte folyematosan Portugália elõtt a tengeren, vagy az egész Ibériai félsziget felett egy sekély ciklon tartózkodik. Általában forró száraz levegõ tölti ki, amit maga fölé hajt D-rõl a Szahara felõl. Néha ez a ciklon átnyúlt Franciaország fölé is és hidegfronthoz kapcsolódva okozott heves zivatarokat.(Azt nem tudom hogy mennyire számit rendkívüli eseménynek az ilyen állandó miniciklon az Ibériai félsziget fölött.)

a portugál (és hozzáteszem spanyolországi) hõséggel kapcsolatban érdekes, hogy ezeket a nagyon tartósan fennálló kb. a Földközi tenger nyugati medencéje feletti középpontú anticiklon nyugati oldalán feláramló forró afrikai meleg okozza. 2 éve szintén ez okozott hõriadót Párizsban, számos halálesetet Franciaország szerte (és nagy sikert az akkor debütáló párizsi plázsnak a Szajna partján), amikor odáig felnyúlva hetekig 30-35 sõt 40 fok közeli meleg volt.

ilyenkor mi itt "megússzuk", mert inkább az AC keleti oldalából kapunk. most is ez a helyzet. a hétvégén sem lesz itt hõrekord: a szombati hidegfront elõtt nem erõs déli, inkább délnyugati, nyugati áramlás várható. persze - ahogy szoktam mondani - majd meglátjuk...

éghajlati szempontból persze ez nem érdekes. az okot kéne tudni, ha van ilyen egyáltalán. miért alakul mostanában így? de ezt nem tudom

Teljesen kiszáradt Portugália
Portugáliában tovább pusztít az elmúlt 60 év legkegyetlenebb szárazsága. A magyarország méretû állam területének 80 százaléka már teljesen kiszáradt.
Elkeseredett harc a lángok ellen. A tûz rendkívüli sebességgel halad a hegyoldalon, a tûzoltók reménytelen küzdelmet folytatnak. Portugália északi részén eddig 15 ezer hektárnyi erdõ és termõföld vált a lángok martalékává. A szárazság miatt a növényzet annyira kiszáradt, hogy a fák papírként égnek.

Ez pedig már egy mesterséges víztározó az ország déli részén. A víz odáig szokott érni, ahol a kamera áll. A hatalmas meleget a halak sem élik túl. A kormány elrendelte a haltetemek összegyûjtését, mert járványok kitörésétõl tart. Ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a tározók kiszáradásával lassan elfogy az ivóvíz is. A kormány szerint Portugália ivóvízkészletei még 2-3 hétre elegendõek.

Én az utolsó 1 mondatra hívnám fel a figyelmet.
A szélsõséges idõjárás megváltoztatja az életteret, akkor az nem éghajlatváltozás?

Éppen errõl a hosszan itt idõzõ hidegcsepprõla akrtam írni, amikor elolvastam nao irományát, és bizony igaznak tûnik. Én az éghajlatváltozás számlájára írtam volna, de ezek szerint ez is csak "normális" kategóriába tartozik. -> (Tegnap:Este MTV1)Fura, hogy még minden ilyen szélsõséges id. eseményre legyintenek! Bár én nem szólhatok semmit, nem vagyok szakértõ. Inkább össze vagyok zavarodva, hogy tényleg csak a média fújja föl a szélsõségeket, vagy valóban megnövekedett az ilyen extrém esetek száma. ??AZ IPCC egy grafikonja szerint növekedett, de annak a szervezetnek meg "ez" a dolga.. szóval nehéz megítélni.

egy univerzális téma, amely az Éghajlatváltozás, a Hosszútávú esélylatolgatások és az Elõrejelzési verseny témaköréhez kapcsolódik. ide írom, mert itt volt róla szó és ide kötõdik a legszrosabban.

a Medárdról van szó. június 8-9-i országos csapadékot és hidegrekordokat okozó medárd napi hidegcseppel idult és úgy tûnik a mostani hidegcseppel "40" nap múlva ér véget.
nagyon igaz, a klímánkat jól leíró népi regula ez. és benne van, hogy el is maradhat.

erõs Medárd után nagy, tartós meleg, - a megfigyelések szerint - ez a folytatás. hosszú - akár többé-kevésbé augusztus 20-ig kitartó AC periódus szokott kezdõdni.

ezt még erõsíti az a statisztikai tény, hogy tavaly pl. nem volt tartós száraz meleg júliusban. és az idõjárásban az a legszebb, hogy mindig változik, de ismétli is önmagát. tehát ha tavaly nem volt, akkor idén inkább valószínû (változás), mert nyáron "meleg szokott lenni" (állandóság).
majd meglátjuk...

megkérdõjelezõdni látszik a kabóca indikátor mivolta:

"A múlt év nyarán megjelent legújabb hívatlan látogatónk a szipókás rovarok közül az igazi kabócák rendjéhez (Auchenorrhyncha) tartozó, Észak-Amerikából behurcolt amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa).
(...)
Õshazájukban feltûnõ ökológiai tûrõképességgel rendelkeznek, Kanadától Puerto Ricó-ig megtalálhatók.
(...)
Lepkekabócánk európai "nyomozati jegyzõkönyvében" az elsõ adat Olaszország, ott Venetóban észlelték 1979-ben. Közben a faj folyamatos terjedéssel elérte Franciaországot (1986) és Svájcot, majd feltûnt Ausztriában Graz mellett, a Balkánon pedig Horvátországból és Szlovéniából is elõkerült. Északi terjedéssel 2001 augusztusában jelent meg Brno környékén egy dísznövénykertészetben, végül 2003 õszén Bécs egyik külsõ kerületében vegyes lomberdõbõl nagy sorozatait gyûjtötték be."

és a számomra legérdekesebb:

"Pantaleoni olasz kutató találó megállapítása: kabócánk "autóstoppos" állat, mivel behurcolása után az újabb példányokat mindig bizonyítottan a nagy autósztrádák mellett lehetett elõször kimutatni. A rovar migrációs hajlama nagy, továbbterjedésének feltehetõen klimatikus tényezõk állják majd útját."

Kanada nem egy mediterrán hely...

(Élet és Tudomány Online: Rovarjövevény - autóstoppal
Link

Engem az aggaszt,hogy a Kis jégkorban az éghajlat,bár elviselhetõ mértékû,de természetes kilengéseket hozott évtizedes periódusokkal.Mi most egy nagy lapáttal rádobtunk a melegedés tüzére,így megjósolhatatlan a reakció,vagyis a kilengések eloszlása,iránya,mértéke.Szerintem az éghajlat nem úgy változik,hogy évrõl évre kicsit/mondjuk 1 mm-t,vagy 0,01 fokot/ változik egy irányban az átlag és pár száz év alatt már észre is veszünk belõle valamit.Sokan valahogy így képzelik,pedig a változások,ha vannak akkor gyorsabban és nagy kilengések közepette mennek végbe !!!

Bocs, még egy hosszabb idézet, csak azért, hogy felkeltse figyelmeteket...

..."

A globális klímaváltozás hatásai

A VAHAVA projekt keretében elkezdõdött egy tudományos szintézis, amelyben a felvetett kérdések tudományos kutatása a további feladat. E szintézis alapján a globális klímaváltozás hatásainak legalább öt nem bizonyított, de nem is kizárható következmény-együttesével lehetne egy nem túl távoli - években nem kiszámolható - jövõbeni idõszakban számolni:

- Az elsõ maga a felmelegedés. Ha ez a hõmérséklet-emelkedés átlagosan oszlana el, azaz hazánkban is az átlagnak megfelelõ mértékû felmelegedés következne be, akkor forró nyaraink, enyhe (enyhébb) teleink, melegebb (rövidebb) tavaszaink és õszeink lennének.

- A jövõben inkább a nem (vagy csupán nagy hibaszázalékkal) elõre jelezhetõ változások valószínûsíthetõk. Módosul a szelek járása, eltérül a felhõk szokásos vonulási rendje. Azokon a területeken lehet sok csapadék, ahol eddig az alacsony színt volt a jellemzõ, míg más területeken jelentõsen csökkenhet annak mértéke. Ha az uralkodó széljárás ezután túlnyomóan déli, nem pedig nyugati (a pólusok erõteljesebb melegedésével ez reális lehetõség), akkor trópusi, monszunjellegû esõk, tartós szárazságok és a hirtelen áradások következhetnek be.

- A harmadik lehetséges hatás a nagyobb területi egyenlõtlenség. Ha a kezdeti melegedés megolvasztja az Északi-sark jegét - amint látjuk is -, akkor a délre úszó jégtömbök hozzájárulhatnak a Golf-áramlat lehûtéséhez. Mivel pedig az elmúlt tízezer évben ez a meleg-áramlat tartotta lakhatóan langyosnak Nyugat- és Észak-Európát, ha ennek hõszállító hatása mérséklõdik, esetleg megszûnik, akkor - általános felmelegedés körülményei közepette - Európa észak-nyugati területei egy távolabbi jövõbeni idõszakban akár 5-8 fokkal is lehûlhetnek. Ez többek között Magyarországon is hideg, nyirkos nyarakat és dermesztõ teleket jelentene.

- A negyedik típusú következmény az lenne, ha a kezdeti melegedés - önerõsítõ visszahatások révén - hirtelen felgyorsulna. Például, ha elolvadnak a sarki jég- és hósapkák, s helyükön kilátszik a vízfelület meg a barna föld, akkor az addigi hõtükrözõ felület helyén egy hõnyelõ felszín jelenik meg, ami roppantul felgyorsíthatja a melegedési folyamatot. A jelen állapotokat fenntartó "vezérlési tartományból" való kiesés a hipotetikus számítások és az eddigi földtörténeti tapasztalatok szerint kb. 17 Celsius-fokos átlagos földközeli hõmérséklet környékén következhet be (ez csupán hipotézis!), ami után a melegedést - jelen feltételezéseink szerint - nem lehet többé megfékezni. A földfelszín mai átlaghõmérséklete kb. 15 oC.

- Az ötödik is igen veszélyes lehetõség, de éppen ellentétes elõjelû. Az emberi faj a jégkorszak körülményei között szenvedte végig õskorát. Földmûvelésre és letelepedésre alkalmas, stabil és enyhe idõ csak az elmúlt nyolc-tízezer év folyamán volt. Ez egyes szakértõk szerint is kisebb fajta csoda: mire a modern ember genetikailag "készen lett", az éghajlat is felhagyott a hirtelen és nagy amplitúdójú ingadozásokkal, a jéghatár elõre-hátra húzódásával, a tengerszint fel-le emelkedésével, és a hõmérséklet egy viszonylag magas szinten stabilizálódott. Ez a nyugodt, egyenletes, csupán kis amplitúdójú éghajlat ingadozásokkal járó enyhe tízezer év tette lehetõvé az emberi civilizáció felemelkedését, a földmûves kultúra kivirágzását. Egyes megállapítások szerint ezt a jelenünkig tartó kiegyensúlyozott, "meleg kort" egy hirtelen, nagyon meredek hõmérséklet-emelkedés elõzte meg, amivel mintegy "kiakadt a kapcsoló", s megszûnt az éghajlat heves ide-oda ingadozása. A valódi veszély az, hogy az elkövetkezõ néhány fokos hõmérséklet-emelkedés megint "visszapöccenti a kapcsolót", és visszatérhetnek a veszedelmes, néhány évtized alatt leforgó, pusztító éghajlati szélsõségek, a több fokos hõmérséklet-zuhanástól a tengerszint-emelkedésig és a további szélsõséges idõjárási jelenségekig. Ez az élelmiszertermelés jelenlegi feltételeinek szélsõséges megváltoztatása mellett számos, további súlyos ökológiai, gazdasági és társadalmi hatással járna.

..."

Nem baj, hogy elismerte...kit érdekel...mi akko' is tagadjuk...meg nemúgy van az...Bush hüle...

Már várom a hasonló átiratú megjegyzéseket... Az IPCC jelentés után szerintem nem nagyon van mirõl vitatkozni. Ebben az az "ilyesztõ", hogy amirõl eddig "vitatkoztunk", arról kiderül, tény.

A VAHAVA Projectnek igaza volt, amikor megalakult. Sajnos nem azzal kell foglalkoznunk, hogy van-e Globális Felmelegedés, hanem azzal, milyen hatással lesz ránk.

Amúgy egy "kegyelemdöfés" a hitetlenkedõknek. BM-OKF, Tudományos Szekció...

Egy kis ízelítõ:

"...Mind a klímaváltozás valószínûsíthetõ kihívásainak értelmezése, mind annak katasztrófavédelmi területre történõ "lefordítása" és szakmai keretei közé illesztése, rendkívül összetett multidiszciplináris és szakmaközi feladat. A szakmának folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a klímaváltozás jelenségével, hatásaival, de elsõsorban a lakossággal kapcsolatos következményekkel összefüggõ alap- és alkalmazott kutatások legújabb eredményeit, és meg kell fogalmazza a kérdéseit, majd válaszait.

A katasztrófavédelem - mint intézmény illetve szervezetrendszer - ellátja a jelen napról-napra felmerülõ veszélyhelyzeti védelmi feladatait, azonban az új kihívásra a reagálás többletfeladatot jelent.

Figyelemmel a katasztrófavédelem feladatrendszereinek mindhárom elemére - megelõzés, védekezés, rehabilitáció - és a globális klímaváltozásból valószínûsíthetõ elsõdleges és másodlagos hatásokra, jól érzékelhetõ a kihívás komplex és bonyolult jellege. ..."

Dr Bukovics István, BM-OKF

Link

Az Egyesült Államok elnõke (Bush) is elismerte a G8-ak konferenciája elõtt, hogy az emberi tevékenység okozza a globális felmelegedést.
Õ eddig mindig tagadta ezt a tényt. Most elismerte, akkor biztos van létjogosultsága.

Amikor közismert dolgokat valaki újdonságnak állít be vagy letagad,csak úgy szoktam nevezni,hogy todományos szagember.

... néhány kabócát elengedtem a Margitszigeten, mehetnek az éghajlatkutatók...

"Arra jutottak, hogy légköri hõmérséklet az embertõl függetlenül, periodikusan változik bolygónkon" - az Indexet minõsíti (sokadjára), ha ilyen közismert tényrõl képesek elhinni, hogy új felfedezés...

Ha kiderülne, hogy a korábbi természetes ingadozások kicsit nagyobbak voltak, mint gondoltuk, akkor legfeljebb késõbb, mondjuk nem 1°C-os, hanem 2°C-os melegedés után jelenthetnénk ki, hogy ez már valószínûleg emberi hatásból ered. De a CO2-szint változásából kiinduló modellek egybehangzóan jelzik, hogy ezt is el fogjuk érni... Hogy a mostani méretû ingadozást a természet is létre tudná hozni, az nem enyhít semmit sem a hatásain, sem a mi felelõsségünkön. (Képtelenség lenne azt állítani, hogy következmények nélkül növelhetjük másfél-kétszeresére az egyik legfontosabb üvegházhatású gáz mennyiségét a légkörben - igaz, ezt a cikkben emlegetett kutatók sem merték kimondani...)

A cseppkõ szerint nem az ember okozza a felmelegedést
Index
2005. július 6., szerda 12:39
Német és osztrák paleontológusok újabb kõmûveskanálnyi olajat löttyintettek a globális felmelegedéssel kapcsolatos vita tüzére, amikor egy cseppkövet elemezve arra jutottak, hogy légköri hõmérséklet az embertõl függetlenül, periodikusan változik bolygónkon.

Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Nyomtatható változat
hirdetés

A Heidelbergi Tudományos Akadémia tagjai Augusto Mangini és Peter Verdes, illetve az Innsbrucki egyetem földrajzi és paleontológiai intézetének munkatársa Christop Spötl egy sztalagmitból jutott ugyanazokra az eredményekre, amelyeket korábban már fák évgyûrüi, örök jég, illetve korallzátonyok elemzésébõl kimutattak. E szerint a globális felmelegedés egy embertõl független természetes folyamat.

A kutatók a SPA-12 nevû, körülbelül 20 centiméter magas álló cseppkövet vizsgálták. A SPA-12 a Spannagel barlangrendszerben található a Középsõ-Alpokban. A 2500 méter magasban található barlangrendszer legalább 10 kilométer kiterjedésû.



Megáll az idõA barlangok mélyén az elmúlt ötezer évben állandóak voltak a viszonyok - változást csak a külvilág hosszú távú klímaváltozásai okozhattak.

Több tényezõ segítette a kutatókat, hogy a SPA-12-t az elmúlt két évezred klímaváltozásainak rekonstrukciójára használják. Az egyik a cseppkövet létrehozó karsztvíz magas urántartalma, amely révén izotópos módszerrel rendkívül pontosan meg lehet határozni a lerakodás rétegeinek korát. A másik, hogy az izotóp-kompozíció összefügg azzal, hogy az egyes rétegek milyen hõmérsékleten jöttek létre.

Az SPA-12 tanulsága szerint Európában globális felmelegedés köszöntött be i.sz. 800 és 1300 között, amelyet egy 1400-tól 1850-ig tartó "kis jégkorszak" követett. Az adatok egyébként egybeesnek az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottságának (IPCC) adataival.

Az IPCC szerint a légkör hõmérséklete kisebb változásokat mutatott az elmúlt 1800 évben, majd 1860-tól meredek hõmérsékleti ugrás következett be, amelyet az üvegházhatást okozó gázok fokozott kibocsátásával magyaráznak.

A kutatók szerint ugyanakkor bermudai tengerfenékbõl és a grönlandi jégbõl vett mintákkal együtt markánsabbnak mutatkozik a középkori meleg idõszak. Ez pedig a szkeptikusok álláspontját erõsíti, amely szerint a 19. század közepén indult felmelegedés nem váratlan kiugró változás, hanem természetes légköri jelenség.

Sok érdekesség van mostanában a "Friss hírek" rovatban,de már inkább nem kommentálom.

Sziasztok! Tegnap a magyar repülésirányítás (HungaroControl) egyik vezetöjével söröztem, és elég érdekes dolgokat mondott, aminek köze lehet az éghajlatváltozáshoz. A ferihegyi kifutópáját úgy tervezték annak idején, hogy a fel- és leszállások az uralkodó széliránnyal szemben történhessenek, és -különösen a leszállás- ne a város felöl. Ezért ÉNY-DK-i a pálya iránya.
1988 óta azonban egyre gyakoribbá vált a D-i DK-i áramlás, és emiatt egyre többször kell a város felett erszkedni, ami a zajártalom szempontjából sem mindegy. Van Budapesttel egy megállapodásuk, hogy az összes leszállás 5%-a történhet a város felöl. Volt olyan év, hogy ezt 1 hét alatt majdnem kimerítették az állandó DK-i szél miatt.
És ezek nem szubjektív dolgok, a repülésirányítást a tények érdeklik.

Bakonyvár: Én eddig sem tudtam mirõl vitatkoznak mások, hisz kész tényként kezelik.
Itt a példa:

A Globális Felmelegedés 2001 óta tény

Az Európát sújtó szélsõséges idõjárások miatt napok óta vezetõ téma bel és külföldön a globális felmelegedés. Több esetben is feltételes módban beszélnek az üvegházhatás által kiváltott hatásokról, miközben a világ valamennyi pontján fokozottan tapasztalható volt az idõjárás átalakulása. Miközben tagadták a földi légkör melegedését, a Csendes óceánon egyre több szigetet öntött el dagálykor az óceán, hõhullámok törtek rá Európára, szélsõséges idõjárások sokasága milliárdos károkat okoztak világszerte. Pedig 2001-ben az IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület) kiadott egy összefoglaló jelentést, amelyben kijelentik, hogy a Globális Klímaváltozás nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.


Az alábbiakban közöljük a 2001. évi IPCC jelentés harmadik, összefoglaló következtetéseinek részletét.


Az Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) Harmadik Vizsgálati Jelentésének legfontosabb következtetései

A jelentés kiadásának dátuma: 2001. január

Forrás: OKK-OKI Hírlevél


A Föld éghajlata megváltozott, globálisan és regionálisan egyaránt, és ezen változások egy része emberi tevékenységek eredményeként alakult ki!

A Föld hõmérséklete 1860 óta 0,4-0,8 °C-al emelkedett, az utolsó két évtized volt a legmelegebb az évszázad során;

- A 20. században az északi félteke felszíni hõmérséklete valószínûleg nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi ezer év bármely évszázadában;

- A csapadékviszonyok megváltoztak, ami néhány régióban a nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek számának növekedésével jár együtt;

- A tenger szintje 1900 óta 10-20 cm-t emelkedett; a legtöbb nem sarkvidéki gleccser visszahúzódott; és a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése és vastagsága csökken a nyári idõszakokban;

- Az emberi tevékenység növeli az üvegházhatású gázok atmoszférikus koncentrációját, ami a légkör felmelegedését eredményezi, és néhány régióban a szulfát aeroszolok koncentrációjának emelkedéséhez vezet, ami a légkör hûtéséhez járul hozzá;

- Az utolsó 50 évben megfigyelt melegedések nagy része emberi tevékenység révén alakult ki.

A szén-dioxid koncentrációja, a felszíni hõmérséklet, a csapadék és a tenger szintje emelkedni fog a 21. században az emberi tevékenységek miatt.

- Minden IPCC elõrejelzés azt mutatja, hogy a klímaváltozásra irányuló szabályozások nélkül a szén-dioxid légköri koncentrációja jelentõsen emelkedni fog a következõ évszázad során;

- Az éghajlati modellek elõrejelzései szerint a Föld hõmérséklete 1990 és 2100 között 1,4-5,8 °C-al (2,5-10,8 °F) fog emelkedni úgy, hogy a legtöbb szárazföldi terület felmelegedése a globális átlagnál nagyobb lesz;

- A csapadékmennyiség globálisan növekedni fog, miközben helyi szinten emelkedés és csökkenés egyaránt bekövetkezhet és a legtöbb szárazföldi területen a hirtelen rendkívül nagy mennyiségû csapadékot okozó idõjárási helyzetek száma növekedni fog;

- A tengerszint elõreláthatóan 8-88 cm-rel emelkedik 1990 és 2100 között;

- A modellek elõrejelzései szerint az extrém idõjárási helyzetek száma növekedni fog, pl. hõhullámok, rendkívüli csapadékmennyiség, árvizek, aszály, tüzek, növényi kórokozók elszaporodása, a mérsékelt égövi talajok nedvességtartalmának nyári csökkenése, a trópusi ciklonok erõsségének és a csapadék intenzitásának növekedése.

- A biológiai rendszerekre a világ számos részén már jelenleg is hatással van a klímaváltozás, különösen a hõmérséklet regionális emelkedése.

- A madarak vonulási viszonyai megváltoztak és a tojásaikat is korábban rakják le; az északi féltekén a vegetációs idõszak körülbelül 1-4 nappal meghosszabbodott az elmúlt 40 év során; a növények, rovarok, állatok sarkok felé, ill. felfelé irányuló vándorlása zajlott le.

- Az elõre jelzett klímaváltozás kedvezõ és kedvezõtlen hatásokat is kifejt a vízterekre, a mezõgazdaságra, a természetes ökoszisztémákra és az emberi egészségre, de minél nagyobb mértékû ez a változás, annál inkább elõtérbe kerülnek a kedvezõtlen jelenségek.

- A társadalmi-gazdasági szektorok (pl. mezõgazdaság, erdészet, halászat), a szárazföldi és a vízi ökoszisztémák és az emberi egészség - amelyek létfontosságúak az emberi fejlõdés és jólét szempontjából - mind érzékenyek a klímaváltozás nagyságára és ütemére, csakúgy, mint az extrém idõjárási helyzetekre és a változékonyságra;

- A klímaváltozás néhány pozitív hatása mellett (meg növekedett mezõgazdasági termelékenység kis hõmérséklet-emelkedés esetén és a fagykár csökkenése), a hatások legnagyobb része kedvezõtlen, különösen az extrém idõjárási események megnövekedése befolyásolja kedvezõtlenül a legtöbb természetes rendszert és az emberek nagy részét. Az elõrejelzések a következõket jósolják:

- sok vízhiányos területen a vízhez való hozzájutás nehezebb lesz, különösen a szubtrópusi területeken;

- a legtöbb trópusi és szubtrópusi régióban a mezõgazdasági termelékenység csökkenése várható a hõmérséklet bármilyen emelkedése esetén;

- a hõ-stressz miatt bekövetkezõ halálozás növekedése és a vektorok által terjesztett fertõzések (pl. malária, dengue), valamint a víz által terjesztett fertõzõ betegségek (pl. kolera) számának növekedése;

- emberek tízmillióit érinti az árvíz kockázatának növekedése, amely a nagy mennyiségû csapadék és a tengerszint-emelkedés miatt alakul ki;

- néhány természeti rendszerben jelentõs és visszafordíthatatlan károsodás fog bekövetkezni, elsõsorban a gleccserek, korallzátonyok és atollok, sarkvidéki és alpesi ökoszisztémák esetén;

- számos sebezhetõ faj kihalásának a kockázata megnõ, a biológiai sokféleség csökken;

A fejlõdõ országok és ezek között is a szegény országok a legsebezhetõbbek, mivel nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi, technikai és intézményi háttérrel.
IPCC - Link
Forrás: RSOE

Érdekes,hogy ugyanerre jutottam/sokat írtam errõl/30-40 évre visszanyúló megfigyeléseim és emlékeim alapján.Most már megnyugodtam,nem vagyok talán õrült.

Melegebb és szárazabb magyarországi éghajlatot jósolnak a klímamodellek
Kellemetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk idõjárása a globális felmelegedés lokális hatásai következtében - derül ki egy nemrég megjelent, a vezetõ magyar klímakutatók által jegyzett tanulmányból. A kutatások szerint melegebb és szárazabb nyarakra, az aszályok és az özönvízszerû esõk gyakoribbá válására számíthatunk.
A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai címû tanulmány szerzõi (Bartholy Judit, Mika János, Pongrácz Rita és Schlanger Vera meteorológusok) az elmúlt 20 év klímakutatásainak Magyarországra vonatkoztatható eredményeit összegezték. Megállapításaik szerint, amennyiben a következõ évtizedekben a légkör szén-dioxid-koncentrációja a duplájára nõ - ami a jelenlegi tendenciák alapján valószínû -, akkor a Kárpát-medence idõjárása látványosan (és hátrányosan) megváltozik. Az éves átlaghõmérséklet 0,7 Celsius-fokkal nõ - a legkevésbé tavasszal és nyáron, a leginkább, akár 1,5 fokkal õsszel -, a csapadékösszeg, illetve a csapadékos napok száma viszont csökken.
Mint Mika János kérdésünkre kifejtette, a számok összességében nem jeleznek drámai változást, az összesített hatás azonban meglepõen nagy lehet. Csupán félfokos melegedés - a prognózisban szereplõ napfénytartam-növekedéssel és csapadékmennyiség-csökkenéssel együtt - 60 százalékkal növelheti az aszályok gyakoriságát (a meteorológusok akkor beszélnek aszályról, ha 30 százalékra csökken a talaj felsõ 0,5-1 méterének víztartalma a még hasznosítható maximumhoz képest - vagy egyszerûbben szólva olyankor, amikor mindenképpen öntözni kell). A nyarak jellege érezhetõen megváltozik: több lesz a kánikulai nap, csökken a felhõzet, ritkábban hullik csapadék (de egyszerre a ma megszokottnál több esõ esik), és akár 50 százalékkal is csökkenhet a nyári csapadékmennyiség.
Amennyiben a többféle éghajlati modellbõl származó, hasonló tartalmú prognózisok valóra válnak, a tél még nagyobb mértékben változik: enyhébb és csapadékosabb lesz (igaz, nem annyival, hogy a nyári szárazságot ellensúlyozza), de több lesz a fekete karácsony, azaz ritkábban esik majd hó, és rövidebb ideig marad meg. Utóbbi nemcsak a téli sportok kedvelõit, hanem a mezõgazdaságból élõket is zavarhatja: a ritkábban, de azért a jövõben is elõforduló erõsen fagyos napok nagyobb kárt tudnak majd tenni a hóborítás nélküli vetésben.
Lapunknak nyilatkozva Mika János hangsúlyozta: a következõ 2-3 évtizedre vonatkozó prognózisok viszonylag egyszerû modellek alapján készültek, a bonyolultabb és várhatóan nagyobb megbízhatóságú vizsgálatok eredményére még mintegy 2 évig várni kell. Ezek az adatok azonban aligha fogják teljesen átírni a most rendelkezésünkre álló klímaforgatókönyveket.
Forrás: Népszabadság Online

Ja nagyon idegesítõek.. Csak azt érzem, hogy eszméletlen szúrás van a lábamban, és odanézek, látom egy fél mm-es kis vacak...

Cauchy! Én azokat csak "harapóbogárnak" hívom. Nálunk periodikusan jelennek meg, van olyan év hogy egy sem csíp meg de van olyan hogy sz*rrá esznek. Szóval lehet hogy nálad is csak így van.

ja és nem az Alpokban,. hanem Rómától délre

Sõt, szerintem a zuzmó eltûnését abszolúte nem lehet a mediterrán éghajlat beszivárgásának tekinteni, hiszen én olaszországban olyan zuzmóerdõt láttam, hogy csak na, méteresnél is nagyobbakat, lógtak a fákról..

Ferenc: a zuzmók eltûnése elsõsorban a légszennyezettséggel kapcsolatos..
Nálunk meg kb 5 évvel ezelõtt valami kicsi, légyszerû bogár szaporodott el, aminek igen kellemetlen csípése volt - mintha kiharapott volna egy darabot az ember bõrébõl, és utána sokáig nem gyógyult be a helye. Azóta eltûntek ezek a bogarak, egy-kettõt látni csak...

Nao Ferenc!!
Ez megint egy olyan dolog,ami szubjektiv,de én azt figyeltem meg,15 éve nagyon komolyan foglalkozom az állatokkal is,madarak mindenféle állatok,és azt vettem észre.1-2 éve akkora lódarazsak vannak,mint egy veréb)Na nem annyira,de tényleg régen fele ekkorától már megilyedtem,most meg ha meglátok egyet,szoborrá dermedek annyira ilyesztõen nagyok...
Hogy honnan kerültek elõ nem tudom...

Nao, kiváncsian várom a szemezgetést, amíg meg nem szerzem a könyvet, gondolom ezen a nyomorult helyen nem lesz kapható a könyvesboltban...

Neo! Igazad van az indikátorral. A városban eltûnt az összes zuzmó, ez is jelez.

kipróbáltam a könyvet az aktuális témában (mediterrán, nem mediterrán)...

"A Kárpát-medence a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán éghajlati régiók határán helyezkedik el. E határzónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy országunk a három hatás valamelyikének uralma alá kerül"

nincs kimondva, de itt fokozatokról van szó. esetünkben Pécs mediterrán éghajlati jellege erõsebb, mint mondjuk Nyíregyházáé (van -25, de ritkábban, van +35, és gyakrabban)

teljesen más: iszonyú hangos kabóca berregést hallottam ma az óbudai Duna parton (ahol megy a kerékpár út Szentendrére). tavaly hallottam elõször kabócát Budapesten. soha korábban. 1 biológiai indikátor...

Cauchy ettõl nekem is feláll a (nem létezõ) szõr a hátamon,sajnos a köztudatban rengeteg tévhit baromság kering,sõt sajnos a tankönyvekben még én is ezt tanultam....
De ha egy mediciklon letesz oda 30 centi havat,ráderül és lesz -25 fok Pécs mellett,akkor az hol mediterrán??
Van egy helység ott Pécs mellett,Egerág a neve,egy völgyben van,faiskola van ott,és a gazdája mindig méri a T-t,és mesélte hogy olyan zima szokott ott lenni,hogy simán lekörözi pl.a zala megyei fagykárokat,szal nagyon fagyzugos hely,a mediterrán várostól 6-8 km-re...
Szal sajnos a hülyeség határtalan...
tényleg azért nevezik mediterrán városnak,mert az igaz hogy az abszolut éves hõösszeg lehet magasabb mint pl.Nyiregyen vagy akárhol máshol,meg hamarabb borul virágba tavasszal a természet,de ennyi és nem több...
Viszont itt néhány faluval arébb nem fagyott el az idén sem a füge(!!!!),pedig voltak -22 fok alatti T-k is...
Akkor az a hely is mediterrán??))

nekünk kötelezõ olvasmány, ma találtam rá a könyvesboltban, frissen megjelent mû, még nem tanulmányoztam át, de ígéretesnek tûnik:

Takács-Sánta András (szerk):
Éghajlatváltozás a világban és Magyarországon
(Alinea Kiadó, 2005)

"Éghajlati katasztrófába sodorjuk önmagunkat? Egy idõ után jégkorszakba torkollik a globális felmelegedés? Pusztító viharok és súlyos aszályok várnak ránk Magyarországon? Mennyire hatékonyak az éghajlatváltozás mérséklésére tett erõfeszítéseink?
A kötet tartalmazza a klímaváltozás témájában világszerte a leghitelesebb forrásnak számító Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentésének összefoglalóját. Ezt követik a téma jeles hazai szakértõinek - részben a Magyarországon várható változásokat tárgyaló - írásai."

Link

majd szemezgetek belõle, és tegye ezt más is itt.

Pontyosan kuzmi.

Én meg azon nem csodálkozom, hogy bárhol bármilyen szemetet leírnak, biztos lesz jó sok ember, aki elhiszi. Most csak példaként, hogy Pécs úgymond mediterrán város, mediterrán éghajlattal.. hát én már régóta itt élek, de semmilyen mediterrán éghajlati elemet nem láttam.. Száraz, forró, csapadékmentes nyarak, valamint, hogy a csapadék nagy része télen hullik. Abszolúte nincs így. Szerintem a "félreértés" oka lehet az is, hogy pl. a Mecsek vagy a Villányi-hegység - kelet-nyugati fekvése miatt - a déli lejtõin mediterránhoz hasonló növényzet alakult.. A mediterrán klímától kb ugyanannyira vagyunk, mint Nyíregyháza vagy Sopron

Akkor pontosítsunk:
Bulgária éghajlata kettõs: száraz kontinentális jellegû északon és inkább mediterrán délen. Az ország fõ éghajlatválasztójának a Balkán-hegység tekinthetõ.
Egyébként általános iskolai földrajz anyag emlékezetem szerint.
Más: Én a tendenciára utaltam, nem konkrétan arra, hogy egy az egyben olyan lesz éghajlatunk, mint Bulgáriában.

Bulgária éghajlata száraz kontinentális (Román-alföld D-i része) és kicsit mediterrán (Fekete-tenger partja), de a Balkán-hg.-ben és a Rodopeban 'függõleges övezetû hegyvidék' jellemzõ. --> 1. Mo.-n nem lesz hegyvidéki éghajlat.
2. Az Alföldnek inkább a száraz kontinentálist tudom elképzelni, nem pedig rögtön félsivatagot.
3. A mediterrántól szerintem egy kicsit távol állunk.

Hát a tevéim itt is jól érzik magukat,ugyhogy.....

Én meg azon csodálkozom, hogy sokan csodálkoznak:)
Már elég régen feldobták a témát, miszerit Bulgária éghajlatához, lesz hasonló a miénk.

Miccsoda? Most olvastam pár cikket a témáról, nem is tudtam hogy ilyen komoly a helyzet errefelé. Nedves kontinentálisból egybõl félsivatag? Ez azért változás... Akkor majd költözök innen el, kevés a zivatar is
Ajánlom:
Link

Lehet, hogy tudnak valamit? :-))

Ismerõsöm 6. osztályos lánya kétségbeesve kérdezett nemrég, miszerint igaz-e az, hogy hazánk éghajlata mediterránná fog-e változni, merthogy a tanár bácsi az mondta. Nézegettem a tankönyvét, és - bár nem mertem konkrét választ adni a kérdésre - örömmel láttam, hogy az oktatott anyag megreformálódott. Mármint amiket mi tanultunk, ahhoz képest.

Én is egy éghajlattal foglalkozó könyvben nem rég láttam, hogy az Alföld és környéke (Kiskunság...) félsivatagnak van bejelölve, hát bizony nagyon elkerekedett a szemen 8-)

Félsivatag Sivatag nem mindegy! pl Egyiptomban Kairó sivatag, itt az évi átlagos csapadékmennyiség a helyi meteorológiai állomás több évtizedes adataibõl, mindössze 22 mm!! Ilyen területeken azonban jellemzõ hogy éveking nincs esõ aztán rapszodikusan hull le. De hogy 4 napig essen az ritka azért, bár ezt lehet a média kicsit eltúlozta. Egyébként az is durva, hogy a Duna Tisza közét nemrég félsivatagi övezetté nyilvánította a FAO az ENSZ Élelmezésügyi szervezete a hosszútávú elõrejelzésében.

Akko' bocs, tényleg ez a legfõbb bizonyíték . Attól tartok ebbõl az éghajlatváltozós témából elõbb-utóbb szekta aklakul, utána meg bejegyzik, mint független egyházat..

A "Sivatagi show" a Kalaháriban játszódik, ami nem igazi sivatag. Ha emlékezetem nem csal, még a nevében is csak tévedésbõl használják sokan a sivatagot, ilyen nevû terület/tájegység nincs. Kalahári-medence, vagy csak szimplán Kalahári, ami van (de lehet, hogy rosszul emléxm.), amely terület félsivatagi-szavanna típusú éghajlattal bír. Ld. még az im.-t, vagy "Az istenek a fejükre estek" c. filmet - hát nincs sok köze a Szaharához. Ha az lenne, a bushmanok sem élnének meg rajta.

Érdekes, hogy olyan szavakat adtok a számba, amit le sem írtam. Én éghajlatváltozásról beszéltem és nem globális felmelegedésrõl. A kettõ nem ugyanaz. Mert az éghajlatváltozásba belefér pl. a száraz éghajlati elemek megváltozása: csapadékosabbá válik egy adott terület éghajlata.
Amikor leírtam, hogy éghajlatváltozás, rögtön pontosítottam is " azaz szélsõségek gyakoriságának növekedése ", mert én is érzékeltem, hogy nem értelmezhetõ teljesen ez az esemény, ebben a kategóriában.

A szélsõségek gyakoriságának nõvekedése pedig valós.
kp írta: "Egy terület éghajlatához hozzátartoznak a szélsõségek is, hiszen mi is a szélsõség? Az átlagostól vett "elég nagy" eltérés. Az "elég nagy" a pl. statisztikus értelemben vett -95% és +95% gyakoriságon kívüli értékeket jelent. Ezért a szélsõség természeténél fogva hozzá kell hogy tartozzon az éghajlathoz, hiszen így lett definiálva."

Igy nem csak egy sivatagban történõ áradás lehet szélsõséges idõjárási esemény, hanem világ másik végén a monszun elmaradása, vagy az Európát sújtó hõségrekordok, aszályok és egyéb szélsõségek is. Ezek egyre gyakrabban forulnak elõ, akkor csak az a vége, hogy globális szinten a szélsõségek gyakorisága növekszik.

A Sivatagi Show-ban nem evenkenti esorol van szo egy egesz masik sivatagban? (Pelikan-kolonia a toban, stb)
Nem vagyok biztos benne, hogy a szaharaban olyan gyakori lenne a zivatar (esetleg ha Floo oda koltozne, o vonza oket )
Szoval az emlitett film emlitese epp olyan rossz pelda, mintha ellenpeldakent a Rejto regenyeket hoznam fel, hogy azokban meg sosem aznak a legiosok a szaharaban
Mindettol fuggetlenul: Egy ritka, de nem peldatlan esemeny bekovetkezte meg nem tekintheto egyik oldalon sem bizonyiteknak, amig a gyakorisaga statisztikailag nem mutat komoly elterest. Amennyiben a cikk mentes a szokasos tulzasoktol es csusztatasoktol, legalabbis elgondolkodtato a dolog. Bar valoban sokat ront a kepen a szahara es a mezogazdasag, alattartas egy kalap alatt torteno emlitese. (Olyasmi lehet, mintha egy Szentgotthardon mert mondjuk 33 fok eseten olyan cikk jonne, hogy az Alpokban 33 fokos kanikula volt, pedig ott a havas csucsok a jellemzoek)

Nem is gondoltam volna, hogy Algéria déli részén, ami már benne van rendesen a Szaharában, ilyen komoly mezõgazdaság van, azt hittem, ott már csak homokbuckákkal találkozhat az ember...