Bioszféra

Erdész szemmel nézve inkább áldás ez az átok. Főleg a magyar erdőkre, vagy a rommá túrt hegyvidéki, dombsági kaszálóinkra, rétjeinkre, mezőinkre, letaposott, legázolt erdőfelújításokra nézve. Az agrár vadkárokról már nem is beszélek. ASP-től függetlenül már régen komoly állományapasztásba kellett volna fogni, de ez elég súlyos konfliktus felvállalását jelentené pl. a vadászatban érdekeltekkel. Jelenleg 30-40%-al emelték az éves lelövési terveket, zömmel az érintett területeken, valamilyen mértékben kártalanítják is a vadgazdálkodókat a kilövések után. De tovább kellene emelni a kvótát és a dotációt is, mert elképesztően túltartott a haza vaddisznó populáció (is). És ez egyébként az állomány genetikai satnyulásához is vezet, ami meg a disznóknak nem jó. 

Nem igazán értettem, hogy amikor megjelent Magyarországon ez az átok, miért nem kezdtek drasztikus állománycsökkentésbe? A kilőtt egyed nem kaphat el és nem terjeszthet semmilyen fertőzést. Most lényegesen rosszabb körülmények között kell megtenni.

Sajnos, a sertéspestis elérte (úgy olvastam) a Budakeszi Vadasparkot.  Túracipőt  ajánlják fertőtleníteni, ételmaradékot nem szétszórni, és úgy olvastam,  plakátok is lesznek, arról hogy az erdőjárók hogyan segíthetik a  védekezést. 
Ez főleg azoknak rossz hír,  akik malacot tartanának háztájiban, mert a vírus az emberre egyáltalán nem veszélyes,  viszont eléggé stressztűrő és az erdőt járók fertőzőforrássá válhatnak.   Most nem a kolbászokért aggódom, azt lehet struccból is csinálni.
  - viszont  a disznók takarmányozása eléggé eltérő a többi haszonállathoz képest, és sok mindent hasznosítanak, ami  kárba fog menni esetleg. 

viszont Keszthelyen arról is hallottam,  hogy harcsa ivadékot jól lehet malactáppal nevelni