Sajnos nem ez. Ennek errefelé egyszerűen csak úgy mondjuk, hogy cukorszilva. Valóban nagyon édes (már-már émelygően), és teljes mértékben megfelel a leírtaknak. Ez a mi "lószemű" fajtánk nem az édességéről híres (inkább fűszeres, ha már nagyon puha, mondható valóban édesnek), és bár viszonylag jól önti a pálinkát, ilyen szempontból a besztercei lekörözi. A termőképessége viszont határtalan, már-már beteges, 5 évben legalább egyszer nagyon bőségesen terem (értsd: összetörnek a fák), és ami nagyon fontos, teljes mértékben igénytelen. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de egyszerűen nem szeret semmiféle beavatkozást, ezt soha nem kell, nem szokta senki metszeni, pláne nem öntözni, permetezésről szó sem lehet. Borzasztóan rezisztens, nagyon hosszú életű (50-70 év simán, de lehet találni ennél is öregebb példányokat). Pont a bőséges hozamok miatt, saját magát igazítja, ezeknél kell hagyni, hogy törjön össze szó szerint a fa, edződik, szívósabb lesz, tovább él. A mostani fák, amiket a modern gazdák elkezdetk ápolni, max 25 évig élnek, vagy kiszáradnak vagy egyszerűen elcsökevényesednek, alacsonyak maradnak, megmegy a gyökerük és nem teremnek úgy. Teljes mértékben a természettel összhangban élnek, bármilyen emberi beavatkozást megbosszulnak.
Próbálnánk megcsinálni ezt egy stanley-vel vagy cacanska-val, pont a fordítottja igaz rájuk...
És igen, furcsán hangzik, de ez itt így megy, független fák, kell hagyni őket, hogy éljenek.