Bioszféra
Ahol sok az eső, nőhetnek gombák. -és ahol sok a gombafonal?– ott nőhet zúzmara!
A talajszemcsék felületére gyakran kötődnek jégmagvasító biogén molekulák, és miután egy széles területen elterjedt talajlakó (Mortierella alpina) gomba jó IN termelését kimutatták,
Fröhlich-Novoisky (2015) Link
a kutatók elkezdték a talajokat vizsgálni, mennyi gomba – eredetű IN molekulát kötnek az ásványi szemcsék.
Conen, Yakutin (201
Soils rich in biological ice-nucleating particles abound in IN macromolecules likely produced by fungi. Biogeosciences, 15, 4381-4385.
Link
A talajokat Novosibirsk, Saskatoon (USA) LaBrévine (Jura-hg.) Colmar (borvidék) és Ranau (Borneo, esőerdő) területén gyűjtötték, szárítva megőrölték, leszűrték, és a sejtmentes szűrletben keresték a gomba eredetű, mínusz 6,5C -nél melegebb IN spektrumú fehérje-komplexeket. Ezeket a bakteriális és a virágpor eredetű fehérjéktől jól el lehet különíteni (recept a cikkben).
A borneói talajokban nem igazán találtak IN-t, és az egyik borvidékiben is keveset. Ahogy hűvösebb tájakról származtak a minták, egyre több volt az IN, és ebből egyre több volt gomba eredetű. Colmarban 1/20 rész, Szibériában az IN kétharmada gomba fonalakból származott!
Felvetődik a kérdés, mire jó a gombáknak, hogy IN molekulákat termeljenek? Világos, hogy a fonalra kirakni, egy lemosódó komplexet könnyebb, mint egy komplett sejtet(baci, pollen) ilyen burokkal ellátni; de az már kiderült, hogy ezek a fehérjék alig-alig jutnak ki a légkörbe, nem lesz belőlük AIN – és eső. Szántás idején sem mutathatók ki nagy sűrűségben a levegőben. Viszont egy ilyen gombáról kimutatták, hogy az általa átszőtt korhadt faanyagon
Hofmann (2015) Link
intenzív jégtű-képződés zajlott, nélküle jégkéreg alakult ki. A zúzmaraképződés hője segít az alatta lévő faanyagot /talajréteget melegebben tartani, ameddig a víz utánpótlása megvan. A gombák tehát a talajhő védelmét szolgálhatják, egy felszíni fagyott réteg, és a mélyben megőrződő talajhő kialakításával.
A talajszemcsék felületére gyakran kötődnek jégmagvasító biogén molekulák, és miután egy széles területen elterjedt talajlakó (Mortierella alpina) gomba jó IN termelését kimutatták,
Fröhlich-Novoisky (2015) Link
a kutatók elkezdték a talajokat vizsgálni, mennyi gomba – eredetű IN molekulát kötnek az ásványi szemcsék.
Conen, Yakutin (201
Soils rich in biological ice-nucleating particles abound in IN macromolecules likely produced by fungi. Biogeosciences, 15, 4381-4385. Link
A talajokat Novosibirsk, Saskatoon (USA) LaBrévine (Jura-hg.) Colmar (borvidék) és Ranau (Borneo, esőerdő) területén gyűjtötték, szárítva megőrölték, leszűrték, és a sejtmentes szűrletben keresték a gomba eredetű, mínusz 6,5C -nél melegebb IN spektrumú fehérje-komplexeket. Ezeket a bakteriális és a virágpor eredetű fehérjéktől jól el lehet különíteni (recept a cikkben).
A borneói talajokban nem igazán találtak IN-t, és az egyik borvidékiben is keveset. Ahogy hűvösebb tájakról származtak a minták, egyre több volt az IN, és ebből egyre több volt gomba eredetű. Colmarban 1/20 rész, Szibériában az IN kétharmada gomba fonalakból származott!
Felvetődik a kérdés, mire jó a gombáknak, hogy IN molekulákat termeljenek? Világos, hogy a fonalra kirakni, egy lemosódó komplexet könnyebb, mint egy komplett sejtet(baci, pollen) ilyen burokkal ellátni; de az már kiderült, hogy ezek a fehérjék alig-alig jutnak ki a légkörbe, nem lesz belőlük AIN – és eső. Szántás idején sem mutathatók ki nagy sűrűségben a levegőben. Viszont egy ilyen gombáról kimutatták, hogy az általa átszőtt korhadt faanyagon
Hofmann (2015) Link
intenzív jégtű-képződés zajlott, nélküle jégkéreg alakult ki. A zúzmaraképződés hője segít az alatta lévő faanyagot /talajréteget melegebben tartani, ameddig a víz utánpótlása megvan. A gombák tehát a talajhő védelmét szolgálhatják, egy felszíni fagyott réteg, és a mélyben megőrződő talajhő kialakításával.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat