A Bakonyerdő hatalmas, én is csak bizonyos részeit ismerem jól. A magam számára 3 részre osztom:  várpalotai (keleti), zirc-veszprémi (középső), pápa-bakonybéli (nyugati)  A  középső részre sokat járunk kirándulni, a nyugati, és főleg a várpalotai részt eddig kevésbé jártuk be.
A Bakony fő specialitása szerintem a sok, látványos szurdokvölgy, mindegyik külön egyéniség. A sokak által jól ismert Cuha-szurdok mellett mindenképp érdemes megnézni a bakonynánai Gaja-szurdokot (római fürdő), ez a Bakony igazi Grand-kanyonja, sok emelet magas, függőleges sziklafalakkal, meglepő méretű vízeséssel. Van pár igen jelentős aknabarlang, elsősorban Tés környékén a Keleti-Bakonyban (Csengő zsomboly és társai), valamint a Keszthelyi-hegységben (Csodabogyós barlang), már ha azt is a Bakonyhoz számítjuk. Ami még "specialitás", az a sok zárt, hegyvidéki bükkös. A fenyőfői ősfenyves pedig állítólag jégkori reliktum, pontosabban maradvány az eljegesedés utáni nyír-erdeifenyő korszakból.
Szóval, sok érdekes dolog van errefelé, érdemes eljönni túrázni.
Az én most már felnőtt lányom is kisebb korában imádott "kőmászni" a Bakonyban, ő is a patakmederben mászkált a sziklák között az ösvény helyett.
Egyszer pedig a Tési-fennsíkra mentünkben egy egész csapatra való sátánistával találkoztunk, még zászlókat is vittek, onnan jöttünk rá mifélék.