Bioszféra
Öcsém meséli hogy állitólag volt tegnap a hiradóban,hogy Mohács környékén akkora földgázlelöhelyet találtak,amiböl még importálni is tudnánk...
Mi igaz ebbõl?
Mi igaz ebbõl?
Én is röhögtem egy jót,bár igaz hogy én is kicsit bágyadtan érzem magam,a szervezetem felkészült a télre,az biológiai órám is beállt a téli idöjárásra,ennek ellenére tavasz van!
Remélem nem állok neki kocsikat összetörni
Remélem nem állok neki kocsikat összetörni
Köszönöm, nagyjából állati hülyén hangzott ezt az idõjárásra fogni... Ezért jó itt, mert mindenhol lakik valaki, aki ismeri a helyi igazságot. A média meg kapja bé. :-(
Teliholdkor meg vérszarvassá változik....
Teliholdkor meg vérszarvassá változik....
Noli:
"Most hallottam a rádióban, hogy Pécs-Pogányban betört egy szarvas egy családi ház kertjébe és megtõposptt két kocsit... A vadászok szerint a szokatlan meleg miatt kettyent meg a szarvas..."
Cikk:
"
Soós Nándor sem tudta megmondani, szerinte veszettség, vagy valamilyen vegyszeres táplálék állhat a jelenség mögött. A szokatlanul meleg idõjárás szerinte nem lehet ilyen hatással a vadakra."
Így keletkeznek a rémhírek, azaz pont az ellenkezõjét állította a vadász.
, pontos diagnózis
Nálam minden rendben van vele, nem indult meg és nem is fog mostanában.
Egyébként!
Ha hideg a tél kemény -20-25 fokokkal,akkor a növények egyrésze elfagy,a többi stresszes állapotban legyengülve indul neki a vegetációnak,a rovarok kártevök nagy örömére!
Ha tavasszal sok esö van a kártevök gombák könnyebben szaporodnak és a virágzó fákat tönkrevágják!
Ha jön a rügyezõ növényekre egy fagy április végén és kinyirja a termést,akkor megint szarul állunk!
Ha nincs semmi egész évben,akkor jön tavasszal vagy nyáron egy jégverés és konyec!
Annak az esélye pedig hogy pont annyi fagy legyen ami a kártevöket kinyirja,a növényt nem kárositja,pont akkor esik az esö amikor kell és nem okoz kárt,pont nem jön hidegbetörés tavasszal vagy beáll a hochnebel vagy felhö és nem tud fagyni,egész évben nincs kárt okozó jégesö,mindig jókor van meleg vagy hideg,ennek esélye gyakorlatilag a nullához konvergál,elviekben lehetséges,10 évent egyszer!
Szal akármilyen év is van,bizzuk a természetre a megoldást!
Ha hideg a tél kemény -20-25 fokokkal,akkor a növények egyrésze elfagy,a többi stresszes állapotban legyengülve indul neki a vegetációnak,a rovarok kártevök nagy örömére!
Ha tavasszal sok esö van a kártevök gombák könnyebben szaporodnak és a virágzó fákat tönkrevágják!
Ha jön a rügyezõ növényekre egy fagy április végén és kinyirja a termést,akkor megint szarul állunk!
Ha nincs semmi egész évben,akkor jön tavasszal vagy nyáron egy jégverés és konyec!
Annak az esélye pedig hogy pont annyi fagy legyen ami a kártevöket kinyirja,a növényt nem kárositja,pont akkor esik az esö amikor kell és nem okoz kárt,pont nem jön hidegbetörés tavasszal vagy beáll a hochnebel vagy felhö és nem tud fagyni,egész évben nincs kárt okozó jégesö,mindig jókor van meleg vagy hideg,ennek esélye gyakorlatilag a nullához konvergál,elviekben lehetséges,10 évent egyszer!
Szal akármilyen év is van,bizzuk a természetre a megoldást!
Most hallottam a rádióban, hogy Pécs-Pogányban betört egy szarvas egy családi ház kertjébe és megtõposptt két kocsit... A vadászok szerint a szokatlan meleg miatt kettyent meg a szarvas...
Háááát, akkor hogy lesz a február 3-i elõjöveteles-árnyékmeglátós dolog? ;-)
Kérdés, hogy ennivalójuk van-e a maciknak? Mert ha nincs, az nagyon nagy pusztuláshoz fog vezetni, akár lesz még tél, akár nem.
Kérdés, hogy ennivalójuk van-e a maciknak? Mert ha nincs, az nagyon nagy pusztuláshoz fog vezetni, akár lesz még tél, akár nem.
Tegnapi, több természetvédelmi területrõl származó információk szerint a barnamedvék túlnyomó többsége még mindig nem kezdte meg a téli álmát.
A vándorlást ugy értem hogy kóborolnak,nem költöznek el,hanem járják egész Európát télen,és majd tavasszal jönnek vissza...
Eszeveszett jó kép,kár hogy a megvilágitás nem egészen jó és nem látszanak a karvaly szinei,de le a kalappal gratula!
Ilyen madár hozzám is leszokott csapni napjában többször is, etetem a cinegéket és még több száz db. veréb is idejár. Tiszta paradicsom ezeknek a kis ragadozóknak, általában a feketerigók sikítására szoktam felfigyelni. A szomszédom fûzfáján szoktam látni ücsörögni.
De gyönyörû! Kollégámék madáretetõjét rendszeresen látogatja egy évek óta, persze nem szotyit, hanem verebet eszik...
Hová vándorolnak, mifelénk minden villanyoszlopra jut 1 db. Ma is Biatorbágy és Sóskút közözz láttam hármat. Ezek nem nagyon jönnek galambért, lehet meg sem tudná fogni.
Igen az ölyvekkel úgy vagyok mint a hóvirággal ,annyi van belõlük mint a nyü,bár nyáron egerészölyveket látni csak,télen pedig ök elvándorolnak,és északról a helyüket gatyásölyvek veszik át,de e kettöt megkülönböztetni megint müvészet,majdnemhogy lehetetlen....
,annyi van belõlük mint a nyü,bár nyáron egerészölyveket látni csak,télen pedig ök elvándorolnak,és északról a helyüket gatyásölyvek veszik át,de e kettöt megkülönböztetni megint müvészet,majdnemhogy lehetetlen....
Mészöly Miklós írt egy kisregényt Magasiskola címmel, ebben solymászokról van szó (persze egy rakás átvitt értelmû dologgal), gyönyörû, ahogy ír a ragadozómadarakról, ha másért nem, ezért érdemes elolvasni. Filmet is csináltak belõle (sajnos nem láttam)
Link
Biztos vagyok benne, hogy szeretetbõl tartottál tiltott állatot, de meg kell érteni, hogy nem véletlenül tiltott a tartásuk. Nem egy íróasztal mögül találja ezt ki valaki, hanem gyakorlati tapasztalattal bíró emberek döntenek így, mégpedig azért, hogy a nevezett jószág természetes élõhelyén legyen képes fennmaradni.
Egyébként felénk rengeteg ölyv van, ha Veszprémbõl Tapolca felé megy az ember az úton, egy csomó út menti fán látni õket, ahogy lesik a szántót, mondjuk Veszprém-Nagyvázsony között 7-8 biztos összejön, ha figyelsz. A legközelebb úgy 20 méterre voltam egyszer egytõl, fenn voltam fotózni a Látóhegyen, amikor a bozótból kinézve a szántóföld felé észrevettem, hogy épp lecsap, majd le is ült (gondolom talált) és evett valamit. Nem akartam moccanni sem, nehogy megzavarjam, de valami hihetetlen csodálatos volt ilyen közelrõl látni. Szerencsére vércsék is laknak felénk, de õk piszok félénkek, messzirõl észrevesznek és suhannak is el.
A legjópofább az a héja volt, akit tavaly nyáron aratáskor láttam odafenn. Lepkéket hajkurásztam épp, amikor jött két kombájn és mögöttük röpült a héja, mintha csak oda lett volna kötve :-) Elkísérte õket ahhoz a földhöz, ahol arattak, aztán csemegézett a levágott gabona közt szaladgáló jószágokból. :-)
Link
Biztos vagyok benne, hogy szeretetbõl tartottál tiltott állatot, de meg kell érteni, hogy nem véletlenül tiltott a tartásuk. Nem egy íróasztal mögül találja ezt ki valaki, hanem gyakorlati tapasztalattal bíró emberek döntenek így, mégpedig azért, hogy a nevezett jószág természetes élõhelyén legyen képes fennmaradni.
Egyébként felénk rengeteg ölyv van, ha Veszprémbõl Tapolca felé megy az ember az úton, egy csomó út menti fán látni õket, ahogy lesik a szántót, mondjuk Veszprém-Nagyvázsony között 7-8 biztos összejön, ha figyelsz. A legközelebb úgy 20 méterre voltam egyszer egytõl, fenn voltam fotózni a Látóhegyen, amikor a bozótból kinézve a szántóföld felé észrevettem, hogy épp lecsap, majd le is ült (gondolom talált) és evett valamit. Nem akartam moccanni sem, nehogy megzavarjam, de valami hihetetlen csodálatos volt ilyen közelrõl látni. Szerencsére vércsék is laknak felénk, de õk piszok félénkek, messzirõl észrevesznek és suhannak is el.
A legjópofább az a héja volt, akit tavaly nyáron aratáskor láttam odafenn. Lepkéket hajkurásztam épp, amikor jött két kombájn és mögöttük röpült a héja, mintha csak oda lett volna kötve :-) Elkísérte õket ahhoz a földhöz, ahol arattak, aztán csemegézett a levágott gabona közt szaladgáló jószágokból. :-)
Nekem ugy 10-12 évvel ezelöt tegy csicsörkém volt 2 évig,eltörött a szárnya,kalitkában élt nálunk,egy idö után már nagyon szelid lett,replüni annyit tudott hogy a lakásban egyik szobából a másikba,a szabadban való életre sajna semmi esély nem kinálkozott!
Egyik nap kint volt az udvaron,és öcsém szerint sütötte a földön a nap a ketrecét,erre kivette belõle,betette egy esernyö alá,arrébb vitte a ketrecet,majd mire visszament a csicsörkéért,természetesen nem volt ott,már a bokrok felé futott,és onnan meg nem birta kibányászni!
Elég barom dolog volt öcsémtöl,napokon át nem tértem magamhoz,éjszakákat bögtem át,volt hogy egész nap kerestem mindenfelé,de nem lett meg!
Egyik nap kint volt az udvaron,és öcsém szerint sütötte a földön a nap a ketrecét,erre kivette belõle,betette egy esernyö alá,arrébb vitte a ketrecet,majd mire visszament a csicsörkéért,természetesen nem volt ott,már a bokrok felé futott,és onnan meg nem birta kibányászni!
Elég barom dolog volt öcsémtöl,napokon át nem tértem magamhoz,éjszakákat bögtem át,volt hogy egész nap kerestem mindenfelé,de nem lett meg!
Igen,sugárzott belõle a természet iránti szeretet és alázat,nagyon nagy tudást vitt magával,de ha tényleg át tudta adni valakinek,az nagyon jó!
Ritka keveréke volt a müvelt okos de mégis szerény kedves embernek!
Rám is hatással volt anno,az ujjamon lévö sebröl mindig eszembejut,ketten próbáltuk kigabalyitani a héjját a hálóból,de mikor már kint volt félig egyet moccant és kezdödhetett minden elöröl,és egy ilyennél megpróbáltam megakadályozni hogy visszatekerje magát,és akkor kapott az a dög az ujjamhoz
Nagyon nyugodt fickó volt!
Ritka keveréke volt a müvelt okos de mégis szerény kedves embernek!
Rám is hatással volt anno,az ujjamon lévö sebröl mindig eszembejut,ketten próbáltuk kigabalyitani a héjját a hálóból,de mikor már kint volt félig egyet moccant és kezdödhetett minden elöröl,és egy ilyennél megpróbáltam megakadályozni hogy visszatekerje magát,és akkor kapott az a dög az ujjamhoz
Nagyon nyugodt fickó volt!
Tudod Noli az a baj ezzel, hogy tartásuk nem engedélyezett és nekem már többször volt egerészölyvem A környezetét ahol tartod nem lehet tisztán tartani. A fészkét is már 1km-rõl észre lehet venni a földön szétspriccelt ürüléke miatt. A héja az jóval tisztább és nem olyan büdös, ja és nagyon szelid. Õzem is volt már! Csupa tiltott tartások. Most örvöseim vannak, de azokat megnéztem, nem védettek, de azt hiszem azok is azok voltak valamikor.
Teljesen igazad van és a galambászok legnagyobb része nem is engedi ki a tenyészállományt, csak a szaporulatot és azt sem mind. Én ama kivételek közé tartozom akik nem bírják elviselni a zárvatartást, pedig valóban csak az a megoldás a jó. Visszatérve a ragadozó madarakra hidd el õket ugyanúgy szeretem ,mint a galambokat, volt már több is nálam csak tartásuk nem olyan egyszerû, meg persze engedélyköteles. . Volt már olyan szelid példányom, ami már teljesen kezes volt. De inkább maradok a kisebb madaraknál. Az ölyvekrõl is tudnák írni, csak inkább mégsem teszem.
Igen, ismertem. Nemcsak mint a fenékpusztai madármenhely, megfigyelõ állomás alapítója, szellemi-fizikai mindenese volt õ, élt-halt (fájdalom, szó szerint..) a természet szépségeiért. Amikor gyerekek közelében volt, átszellemülve, arcán boldogsággal magyarázott, tanított, fegyelmezett. Örök szerelme a Kis-Balaton különlegesen értékes mocsara, ahol heteket töltött el a madarakat fürkészve, közben kiváló ismerõje lett a vizinövényeknek, rovaroknak is. 2002 nyarán hunyt el, utolsó napjaiban is távcsõvel a kezében leste repdesõ kedvenceit. Emlékét egy emléktúra, és sok lelkes tanítványa õrzi. Közülük egy Palkó szellemiségét birtokló fiatal lány tavalytól átvette a menhely irányítását. Remélhetõleg még sokáig táborozhatnak ott gyerekek, és gyógyulhatnak fel sebesült madarak.
Tudod, én berácsoztam az ablakaimat, hogy a macsekom ne tudjon megszökni, hogy ne kaphasson el semmi fertõzést más macskáktól, hogy ne akarjon verekedés közben gennyesedõ mély harapásokat összeszedni.
Persze tudom, hogy a galamb azért más. De ha nekem olyan drága állataim volnának, hogy félõ volna a nagy veszteség egy héja vagy más ragadozó önfenntartása okán, vagy egyszerûen csak szeretném õket, akkor készítenék egy nagy-nagy röpdét, ami teljesen védett pl. dróthálóval, hogy a ragadozó ne csaphasson le a madaraimra. Azt gondolom ez már felelõs állattartás. Szerintem még a postagalambászok is tisztában vannak vele, hogy néha egy-egy galamb áldozatul esik egy héjának, ez ellen nem lehet és nem is kell semmit tenni.
Ez a Természet rendje, a ragadozó elkapja a prédát. Ha meg az ember olyan botor módon viselkedik, hogy a prédaállatokat összegyûjtve tálcán kínálja a ragadozóknak, akkor magát szabad csak hibáztatnia, nem a ragadozót.
Rengeteg állat (és növény) van, ami kárt okoz nekünk, vagy legalábbis csökkenti a tevékenységünk hasznát, sajnos nagyon sokat közülök már kiirtottunk... A leghatékonyabban nem azzal védekezhetünk, hogy elpusztítjuk a minket megkárosító jószágot, hanem azzal, hogy mi magunk biztosítunk az értéket képviselõ javainknak megfelelõ védelmet.
Persze tudom, hogy a galamb azért más. De ha nekem olyan drága állataim volnának, hogy félõ volna a nagy veszteség egy héja vagy más ragadozó önfenntartása okán, vagy egyszerûen csak szeretném õket, akkor készítenék egy nagy-nagy röpdét, ami teljesen védett pl. dróthálóval, hogy a ragadozó ne csaphasson le a madaraimra. Azt gondolom ez már felelõs állattartás. Szerintem még a postagalambászok is tisztában vannak vele, hogy néha egy-egy galamb áldozatul esik egy héjának, ez ellen nem lehet és nem is kell semmit tenni.
Ez a Természet rendje, a ragadozó elkapja a prédát. Ha meg az ember olyan botor módon viselkedik, hogy a prédaállatokat összegyûjtve tálcán kínálja a ragadozóknak, akkor magát szabad csak hibáztatnia, nem a ragadozót.
Rengeteg állat (és növény) van, ami kárt okoz nekünk, vagy legalábbis csökkenti a tevékenységünk hasznát, sajnos nagyon sokat közülök már kiirtottunk... A leghatékonyabban nem azzal védekezhetünk, hogy elpusztítjuk a minket megkárosító jószágot, hanem azzal, hogy mi magunk biztosítunk az értéket képviselõ javainknak megfelelõ védelmet.
Azt hiszem a héját úgy szokták megfogni, hogy kikötik a galambot egy hosszú zsinórrla és a héja rácsap aztán behúzzák valami háló alá és megfogják, ugyanis nem engedi el a buta állat csak szorítja és behúzzák a galambbal együtt. Valahol ezt olvastam.
Floo nagyon érdekes lehetett kár, hogy nem voltam ott azon a gyûrûzésen.Egy éve nekem a galambházba berepült egy ilyen ragadozó madár ott ette bent a galambkámat, meg kellett, hogy fogjam ha védett ha nem! Volt már olyan évem, hogy kb . 50-60 db galambot pusztítottak el ezek a ragadozók, oltári nagy kárt okozva, ma is láttam egyet ahogy üldözte a prédát.
Tavaly volt egy vándorsólyom, akit kétszer is láttam 3 napon beül a városunk felett. :-)
Egyébként Kõszegen van egy madármenhely, ahol csodás jószágok vannak, tavalyelõtt jártunk ott. Vannak képeim is a madarakról, de nem tudom, hova raktam fel õket... Ha megtalálom, belinkelem.
Egyébként Kõszegen van egy madármenhely, ahol csodás jószágok vannak, tavalyelõtt jártunk ott. Vannak képeim is a madarakról, de nem tudom, hova raktam fel õket... Ha megtalálom, belinkelem.
Nekem a parlagi sas a kedvencem,meg a kerecsensólyom,elõbbit láttam már,utóbbit még aszem nem!
De én is kész vagyok tõlük,nagyon megtanultam õket felismerni,csak az a baj hogy ember legyen a talpán aki pl. reptükben meg tudja különböztetni õket
De én is kész vagyok tõlük,nagyon megtanultam õket felismerni,csak az a baj hogy ember legyen a talpán aki pl. reptükben meg tudja különböztetni õket
Irigyelklek az ölyvért, héjáért, még ha el is akarta volna vinni az ujjadat. Minden ragadozómadarat imádok! :-)
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat