Bioszféra

Aki ráadásul csak õszilevet iszik. Itt az ideje, hogy elgondolkozz az életeden.

Gondolatolvasó vagy!
Az egyik hóvirágos helynél a patak partján irtják a fákat(semmire nem használható girbe-gurba füz-nyár mogyoró),tüzelik el a giz-gazt,eddig számomra ismeretlen okból,néhány 100 méterre a hóvirágoktól!
Pár nap múlva elérik a virágos részt is,nem hinném hogy vigyáznának a hóvirágra!
Na ezt kellene büntetni!
Viszont érdekes,néhány hete én is ezt mondtam,hogy "nem a néhány szálat szakajtó falusi "hóvirágosok" veszélyeztetik",mégis le letem ugatva és környezetromboló anyagyilosnak lettem kikiáltva!

Köszönöm! Az utóbbi tényleg egyenesen büdöset jelent :-) Milyen megalázó lehet egy virágnak, hogy "büdös" a neve :-)
Piros virágú kerti hunyort fogok venni, ha egyszer lesz egy kertem, Sieberz árul ilyen hibridet, meg fehér virágút is, bár a legszebb ezekben a jószágokban pont az, hogy zöldek, nekem legalábbis ezzel lopták be magukat a szívembe.
Egyszer, amikor Csopak felé mászkáltam hunyort keresve, találtam az erdõben egy 7-8 sírból álló zsidó temetõt (jó messzi a falutól), a legrégebbi sírkõ 1862-es volt... Teljesen körbenõtte már az erdõ, csak közelrõl lehetett észrevenni õket. Az évszámokon kívül minden héberül volt rajtuk.

Szívesen. 2 év múlva lesz 200 éve, hogy Kitaibel Pál Waldstein gróffal leírta a balkáni elterjedésû illatos hunyort.Link
Mindhárom hazai faj büdös, de a pálmát a hegyvidéki (hazánkban nem élõ) H.foetidus viszi el, melynek a neve biztosan nem gúnynév.

Azt mondod, hogy ez kisvirágú hunyor? Ennek milyen szaga kell legyen? Mert amiket ismerek, azok büdösek, kimondottan, penészes-sáros szaguk van. Gyerekkorom óta azt hittem, hogy ez az illatos, és a neve meg gúnynév... :-)
Köszönöm az infókat!

Az Eranthisnak Veszprém megyében van az Aszófõi-Séd völgyében egy nagyon szép állománya. A falu felett egy ránézésre jellegtelen, a patakot keskeny sávban kísérõ ligeterdõ alján él, folyásiránnyal szemben haladva aztán hirtelen eltûnik.
A Balaton-felvidéki hunyor bizonnyal a H.dumetorum. Az odorus természetes körülmények között csak a Dél-Dunántúlon fordul elõ nálunk (de kertekben többfelé ültetik is). A 3., a pirosló hunyor pedig tipikus "közép-dunai flóraválasztós" faj, a Dunát Ny felé csak egy-két aprócska pilisi állománya erejéig lépi át. (Egyszer valami "szaklapban" így volt írva: piros lóhunyor ). Egyébként mindegyik hunyor rendkívül mérgezõ, jóféle "hunyorpohár" készülhetett belõle a középkorban.

Ha pedig tavaszi tõzikét szeretnél látni, szerintem a legszebb állománya a csáfordjánosfai. A Répce kesze-kusza (szabályozott) ágai között megbújó Tõzikés-erdõ tényleg meseszép. Február közepe-március eleje felé lesz a legszebb.

Néhány árulkodó képrészlet [kocsánytalan tölgy-kupacs, juharlevelek, erdei pajzsika-levél ([b]szép kép![b]) alapján eldönthetõ, hogy a szárazgyepek után elsõként ébredõ mezofil lomberdõk közül nem egy illír jellegû gyertyános-tölgyesben, hanem a tölgy-kõris-szil ligetek egyik dél-dunántúli képviselõjében (Knautio drymeie-Ulmetum) jártál. Jó egy hónap múlva még szebb lesz a kora tavaszi geofitonok sokaságával elborított erdõalj.
Valóban, ebben a Dél-Dunántúlon még elég elterjedt társulásban tömegesek lehetnek a néhány hete többünk által beírás-sorozattal védelmezett hóvirág és tavaszi tõzike. Azonban, ez a társulás kizárólag a DNy-Dunántúlon elterjedt, az ország más sík- és dombvidéki keményfaligeteitõl éppen a fenti fajok ritkasága, gyakran hiánya különbözteti meg, és ezért azok más társulásba is tartoznak. E két faj, kiegészülve számos szubmediterrán jellegûvel (csodabogyók, pirítógyökér stb.) adja ennek az értékes társulásunknak a differenciális jellegét. Tény, ennek az asszociációnak a létét, diverzitását nem a néhány szálat szakajtó falusi "hóvirágosok" veszélyeztetik, mint inkább a patakmenti lecsapolások, vízrendezések, és az erdészek kituskózó, tarvágó szokásai.. (De azért továbbra is csak fényképezd, ne szedd!

Szép! De sehol egy gomba

Tök gyönyörûek! Az a hóvirág állat, ami alá befeküdtél! :-)
Tõzikét vadon még sosem láttam, csak kertben. Így vadon sokkal szebb!

Link
Mai hóvirágok és tõzikék

Aztaq...
Gyönyörûek! Én még sosem láttam téltemetõt, mármint csak képen láttam. Csodás kis jószágok!
Nem tartom kizártnak, hogy már Csopak-Bfüred felé is lehet nyíló helleborus (odorus) van, pár kedvezõ lejtõ, amelyet jól besüt a nap ilyenkor is.

Virágzó téltemetõ január 8-án a pécsi Egyetemi Botanikus Kertben: Link Link Link Másnap délelõtt találtam egy szebb állományt is, melegebb talajú, délies kitettségû lejtõn. Ott 10-15cm magasak voltak hajtásai, és az akkori fenológiai állapotukat vizsgálva állítható, hogy az elsõ növények már az óév utolsó napjaiban kibontották szirmaikat. (Nagy-nagy bánatomra a fényképezõgépen aznapra meghibásodott :I)
Nem egészen 10 év alatt messze ez a legkorábbi téltemetõ-virágzás. A néhány általam ismert dunántúli állomány átlagosan 3 héttel virágott/virágzik korábban idén, mint átlagos téli-kora tavaszi idõjárási viszonyok között. Azóta már a hóvirág, a mecseki Helleborusok is kinyíltak, és néhány hagymás geofiton (Isopyrum, Hepatica, Scilla), is virágzást megelõzõ stádiumban van.

Örülök, hogy tetszett! Akkor a legszebb, amikor friss hó van, befedi a háztetõket, csak a színes falak látszanak. Remélem, jövõ héten ilyen is lesz.

Nem ismerem a várost, egy kicsit túl mentem a célon és a vár környékén voltam már ami nagyon jól néz ki és azok az út menti falak hát nagyon jó.

Kellemes levegõzést! Kíváncsian várom a képeket a virágokról!

Ej kérem, ilyenkor nem kéne elõre szólni, hogy legyen kalauzod, aki kivezet a zegzugos utcák rejtekébõl?
Mondjuk az éjféli szél durva volt, be kellett zárnom az ablakot, mert be akarta dönteni...

Na!
Mielõtt 30 centi hó takarja be a hóvirágot és a tõzikét,ma elmegyünk sétálunk egy jót!

Tegnap este meglátogattam Veszprémt , kicsit el is tévedtem városon belûl, szép hely, hazafelé éjfél körûl hatalmas oldalszél volt Székesfehérvártól hazáig.

Ilyet én is láttam, csak az kutya volt és nem sikerült elütnie. Utána bekanyarodott tankolni, de miután a benzinkutasok végignézték az akciót, meg akarták verni. Jobbnak látta máshol tankolni.

Szegénykém :-( Vigasztalódj a lányában, és vigyázz rá. Mielõbb oltasd be mindenféle macskafertõzés ellen, hogy õ sokáig Veled maradhasson jó egészségben! Sok örömed lesz még õbenne, bár a régi cicádat helyettesíteni nem fogja, ha ránézel, egy idõ múlva a mamáját is látni fogod benne, és már mosolyogni fogsz, ha rágondolsz.
Ahogy Dabronynál is a ott gyilkos fõút, nálunk is sok régi cica életébe került a motorizáció, volt olyan cicánk, akit direkt ütöttek el, nem az úton, hanem mellette a murvával felszórt másfél méteres padkán, tisztán látszott a keréknyom, hogy odakanyarodott a kocsi, hogy rámehessen. :-(

A nyárfás eddig megmenekült, reménykedjünk benne hogy az esti Hf sem jár majd komolyabb széllel.
Éljenek a laskák

Stormhunter én is sajnálom, tudom milyen érzés, a korábbi években (10 évvel ezelõtt) nálunk ritkaság számba ment ha egy cicus 1 évig kibírta, ugyanis a szomszéd kutyája csak az alkalmat leste hogy szegényeket elkaphassa.
Vagy ha nem a kutya, akkor az autó (a fõút pont a ház elõtt megy el) csapta el szegényeket.
A mostani macsekunk már 7 éve megvan, most is a konyhában a meleg kandalló mellett szundikál, nem akar kint lenni.

Köszönöm!
A képeden lévõ felsõ cica feje kiköpött mása az én néhai Macimnak! Nagyon aranyosak! Link

Sajnálom Stormhunter! Az én nagyobbik macskámnak meg állandóan a bal szemével van gond...Link
A mellhártyagyulladás pedig komoly dolog, embereknél sem tudják mindig kikezelni. A legjobb barátnõm anyukáját nem tudták meggyógyítani

De helyes kis csajszi

Az azért vígasztal, hogy van neki egy lánya, Link a lányának pedig egy kandúrja, úgyhogy a család nagyja még megvan.
Mindenesetre õ nõtt hozzám a leginkább.

Borzasztóan sajnálom

Tegnap folyamatosan romlott az állapota a cicámnak, reggel kénytelen voltam üzenetet hagyni az állatorvosnak, hogy jöjjön elaltatni, ahogy tud, de nem hogy nem jött, még vissza sem szólt.. Hosszas szenvedés után elment szegénykém tegnap este.
Teljesen kivagyok.
Utánaolvastam a betegségnek a neten és ott is azt írták, hogy gyógyíthatatlan, ha megkapja az állat, biztosan elviszi.

Nekem vannak verebeim is tudok kölcsönbe adni egy párat!

Ahogy mérséklõdik a szél, úgy jönnek a cinkék enni. Persze egy csomó magot kifújt a szél az éjjel az etetõbõl, de azért sem kár, a földön majd megeszik. Kis maszat tollasok nagyon kajásak :-) Remélem, a jövõ héten ha hidegebb lesz, már nem csak cinkéim lesznek!

A macskám teljesen kerge, úgy rohangászik a lakásban, mintha a kinti szelet akarná megelõzni...

Ha egyszer muszáj lesz valamiért Bpre mennem, elsõ utam hozzá fog vezetni. :-) Óvatosan megcirógatni lehet vajon?

Naná! Kis ketrece is van már.

Szívesen, történetesen nagyon bírom az araucaria-kat :-) Olvastam már róluk egy keveset. Majd egyszer szerzek is egyet. Ha meg gazgag is leszek, wollemi fenyõt is fogok venni. Õt láttad már Bp-en a Füvészkertben?

Noli tehát válaszolt. Köszi Noli.

Jó, de csak a fiatal, az idõsebbeket (pláne amelyik már 100 körüli egy napnál tovább is kell fõzni.
Mielõtt megkérdeznéd, nem én ettem
Hiába küldöm feléd õket, a szél miatt csak ÉK-nek tudnak menni, most is a szántóföldön vannak, mert a fákon a nagy szél miatt már nem tudnak megállni.

Azt mondják, az jó pörköltnek. :-)
Küldjél nekem varjakat, légy szíves! Nagyon nagyon rég nem láttan egyet sem...

Szabályos varjúinvázió van, a kert alatti akácoson csak úgy hemzsegnek, nem találják a helyüket.

aha!

Van több olyan araucaria faj, ami bírja a hideget. Fényképed nincs róla?
Az Araucaria angustifolia (paraná fenyõ) nagyon jól bírja a fagyot, ha elérte a 3 méteres nagyságot (Dél-Amerikában él, ahol természetes élõhelyén is kap fagyot.
Az Araucaria heterophylla (Norfolk szigeti fenyõ) szintén fagytûrõ, kivéve a gyerekkorát.
Araucaria araucana, a chilei araucaria faj hegyvidéki lévén szintén fagytûrõ, sõt, õ kimondottan nem jól bírja a nyári melegeket .
Én Hollandiában sokat láttam ez utóbbiból, bár ott azért ritka a komoly hideg, a fák csodásan fejlõdtek.

Na megvan!
Araukária a növény becses neve,az elmúlt 2 évben 2 métert nõtt!
Hallottál róla??
Egy olyan fagyzugban van hogy csoda hogy él!
Mit tudsz a fagytûrésérõl??

És ismét egy jó példa a természet sokak számára ismeretlen összefüggéseire...

:-((((

A ma esti, holnap hajnali szélviharban sajnos nagyon sok nyárfa fog elpusztulni, hogy ez hogyan érinti az õszi laskaszezont, az még kérdéses.

Mondjuk lehet benne valami, már persze ha van elég ragadozómadár.
Amit tudok, hogy itt felénk eléggé elszaporodtak az ürgék (a szentkirályszabadjai reptér felé, ami közel van), és pl. a minap hajnalban is láttam friss ürgelyukakat fenn a Látóhegyen. Szóval vannak, meg ébren is vannak, annyi biztos. Remélem, ölyv barátaink majd teszik a dolgukat. :-) A minap egy fácán maradványaival is találkoztam odafenn, ami voltaképp egy csomó toll volt, teljesen szakszerûen letépve, ahogy csak róka tudja (a kutya nem ilyen alapos), egyébként elég sok a fácán is fenn, szóval a ragadozóknak jó telük lehet.

Jaurinum!
Erröl jut eszembe,volt arról szó hogy ugye a hideg tél az kell azért hogy a kártevök megritkuljanak(az igaz hogy szarrá fagynak a növények de az nem számit),és hogy az enyhe idöben a pockok pl. jobban szaporodnak és nem szelektálódnak ki a gyengébbek,ezáltal több lesz!
Elvileg!
Viszont hogy a természet mennyire nagyszerü,az bizonyitja hogy ebben az esetben a ragadozó madarak könnyebben vadásznak rájuk egész télen(mert ugye nem tudnak a hó alatt elbújni),illetve többet is mozognak az enyhe iudben,könnyebben esnek prédául az ölyveknek sasoknak!
Vagyis amit nem végez ez a tél,azt elvégzik a ragadozó madarak....

Link

Tudom hát a nevét,csak elfelejtettem,külföldi növény,annyit hallottam róla hogy -15 fok alatt nyekk,vagyis elég melegigényes!
Olyan fenyõszerünek néz ki mesziröl,de valami örökzöld cucc lehet!
Holnapra elõkotrom a szürkeállományomból!
Az érdekes a hely ahol találtam,Lendva legmélyebb pontján patakparton,ahol elvileg az elmúlt években nemhogy -15,de -25 foknak kellett volna lennie,az meg ott virit egy ház udvarán!

Várj csak, ha tudod a nevét, akkor nem is kellene körülírnod. De ha nem, ezeket írd le: Hagymás volt? Erdõben láttad? Milyen körülmények között élt, milyen fenológiai stádiumban, stb.