Agrometeorológia

Szia!

Köszönöm szépen a hozzászólásod! Feltétlen átolvasom majd az ezzel kapcsolatos vitaanyagokat.
Nekem is az a meglátásom, hogy az üveg-rad. min. hőmérő kvázi nedves hőmérőként viselkedik, és a párolgás hőt von el, ahogy írtad is. Ezt használták ki a pszichrométereknél is annak idején anno, amikor még a légnedvességet így mérték. A nedves hőmérő szinte mindig alacsonyabbat mutatott a száraz (állomási) értékhez képest, kivéve, amikor 100% volt a rel. páratartalom, mert ugye akkor mindkét hőmérő azonosat mért jobb esetben.

Nekem mondjuk digitális érzékelőm van a rad. min. méréshez is, itt jóval kisebb a felület, a mérőszonda 3 mm átmérőjű és 10 cm hosszú Pt-1000-es ellenállás-hőmérő. De ettől függetlenül hasonlók az eddigi tapasztalataim, mint Neked a témában. 22-én pl. 3.1 fokot mértem 5 cm magasan és 7,9-et 2 méteren. Ez majdnem 5 fok eltérés! Igaz, egy igen nyílt helyen mérek, nem zárt udvarban, de elvileg ez az optimális mérési hely is.
Tehát még ez a típusú mérőeszköz is túlhűl, ezért gondolkodom, hogy árnyékoló alá teszem...

Kedves László!

Köszönöm válaszod!


A növényzet árnyékoló hatása bennem is felmerült (és itt már kicsit áttértünk az állományklíma tárgykörébe), de pl. ritka térállású, alacsony egynyári gyomnövényeken sem tapasztaltam fagykárt.
Szerintem az, hogy egy növény a leveleivel igyekszik magát védeni, csak egy lehetséges alternatíva a sok közül. Hisz számtalan biokémiai folyamat zajlik egy növényen belül, és tucatnyi gén felel a növényt ért stresszhatások csökkentésében, agy egy növény egész másképp reagálhat a fagypont körüli hőmérsékletre, mint egy hőmérő. Viszont persze az is igaz, hogy növényből nem készíthetünk hőmérőt, valamivel pedig mérni kell.
Az OMSZ-nál úgy tudom, technikai okok miatt tértek át a fűszinti hőmérséklet mérésére, hiszen analóg eszközt nem lehet az adatgyűjtőhöz kapcsolni. Az árnyékoló alkalmazásával viszont az adatsor megszakadt, hiszen az árnyékoló alatt mért adatokat nem lehet összevetni a korábban évtizedekig árnyékolás nélkül mértekkel.
Bár az elektronikus mérőszonda nem zárja ki az árnyékolás nélküli mérést, pl. az osztrákok talaj közelében nem tesznek árnyékolót:
Link

Tehát még nemzetközi szinten sem egységes ennek a mérése.
Kicsit kutakodtam, az észrevételem nem egyedi, jó pár éve elég komoly vita alakult ki a témában:

Link

Azt sajnálom, ebben a témában nem nagyon végeztek kutatásokat, nem születtek publikációk. A mostani Légkör újságok matematikai egyenletekkel vannak tele, míg, ha megnézzük pl. a 60-as éveket, rengeteg gyakorlati tudnivalóról olvasni bennük.
Lehet, hogy jövőre beállítok egy, több növényből álló kísérletet...

Tanácsaitokat, tapasztalataitokat szeretném kérni, mivel amatőr vagyok a témában, kevés tudással rendelkezem.
Tavaly tönkrement az automata állomásom, és nem ruháztam be újra, egy kis analóg állomást hoztam létre.
Igaz, a hőmérők digitális kijelzésűek, de olvasni kell őket naponta helyszínen.
Felvetődött az ötlet, mivel mezőgazdasággal, kertészkedéssel foglalkozom, hogy érdemes lenne felszín közelében is minimum-hőmérsékletet mérni.
Viszont nem tudom eldönteni, árnyékoltan mérjem, vagy csupaszon, tehát mint radiációs minimumot. Egy ideje mérem már árnyékolás nélkül, és volt is gyenge fagyunk, de a növényeknek semmi bajuk, nem fagytak el érdekes módon. Az állomás közelében volt sütőtök vetve, hát az nem bír el semmi fagyot, ennek ellenére nem fagyott meg, hiába volt közel -1 fok felszínközelben.
Melyik mérési módot válasszam szerintetek, az árnyékoltat vagy a rad. min.-t?
Előre is nagyon köszönöm segítségetek!