Agrometeorológia

Igen, egyetértek, bár én a paradicsomnál egyedül azt látom, hogy muszáj valami szer neki, igaz én a Scudo-t használom, ami nem vegyszer igazából, nincs is élelmezésügyi várakozási ideje, ez egy aminosavas réz készítmény, ezt azért rátolom néha a meggyre, meg a barackra is monília ellen. Ennyi.

Köszi, de még nyár végén műtét (sérv), aztán abból fel is kell épülni. Addig viszont az élet nem áll meg, kertimunka van, csak takarékon.
Sok féle rezisztens fajta van, kérdés kinek melyik jön be. 
Nekem speciel minden hátrányával együtt a kékfrankos az etalon szőlőfajtám, ezért is ha valamit pótolni kell csak ilyet ültetek. Konstans bőtermő, betegségekre közepesen érzékeny, rothadásra alig.  Volt szerencsém a szekszárdi hegyközségi borkóstolón résztvenni, 40 tétel, mind kékfrankos. na de ahány ház annyi szokás.  Jelenlegi tanulmányaim mellé (szőlész-borász okj) remek kiegészítés volt.

Nekem pölöskei muskotály, néró, meg mégvalami rezisztens fajta van (ciki, de elfelejtettem)
Egyelőre (első 3 év) nem volt nagy bajuk, permetet még nem láttak, esőt már igen. Az egyiken volt tavasszal valamilyen tetű, azért azt leszedtem róla, elég kicsi még az a "tőke". 
Jobbulást

Gyümölcsfák valóban bírják a ritkább permetezést, (főleg alma, körte) viszont a szőlő..na az egy hisztis kislány. Ha nem vigyázol valami hazavágja a termést, lombot, extrémebb esetben az egész tőkét is. És ha így legyengül idén 1-1 ültetvény, jövőre megrosszabb lesz a helyzet. 
Ha lenne helyem,időm, (pénzem) kisérleteznék rezisztens fajtákkal. Például Néróval szemezek egy ideje, talán 10-12 tőkét a kerítés mellé el tudok tenni. Azzal már lehetne mit kezdeni (kettős hasznosítású fajta) talán idővel néhány 10 l rozé kijönne belőle.   De idén ez nem fog menni eü okok miatt. Talán jövőre.

Egyébként a bio-kertészkedés a legjobb. Meg vagyok róla győződve, hogy a fáknak is van immunrendszere, és ha nem permetezzük minden szarral folyamatosan, akkor pár év alatt a legtöbb (persze nem minden) betegség ellen védettebbé válnak. 

Egyetértek.
Erről szól Alwin Seifert kertészkedés mérgek nélkül című könyve, jó kis könyv, nekem is meg kellene már vennem (annó még könyvtárból) Ő a komposztálással erősítette fel a fái "immunrendszerét", meg persze javította a földjét, s nem használt vegyszereket. Amúgy építő- vagy építészmérnök volt, szóval meg lehet benne bízni.

Bubunak futókacsákról: nagyon gondolkoztam rajta, aztán ismerősnek lett (sokkal kisebb területen) és mondta, hogy jó-jó, de az összes csigát nem eszik meg (azaz nálam kéne kb. 10 pár, az meg már majdnem 2 focicsapat). 

Megmindenki: idén nagyon beindultak a kis facsemeték, valszeg a sok csapadék miatt; esetleg kezdik megszokni a helyüket is.

Nálunk is reszeltek a tetveknek. Érdekes módon a hangyák is eltűntek, mondjuk rengeteg hangyaevő ízeltlábú lehet kint, a poros részek tele vannak pici tölcsérekkel
Ami még jobb, a levélpöndörítő gomba is bezárta a boltot. A mandula, aminek nemrég az összes friss hajtását lenullázta, iszonyat durván beindult: dupla akkora és vagy 4-szer annyi friss hajtást hoz, mint előtte
A másik mandulát később kapta el, az most kezdi túlnőni a pöndörödött részeket, nem lesz gond azzal sem.

Egyébként a bio-kertészkedés a legjobb. Meg vagyok róla győződve, hogy a fáknak is van immunrendszere, és ha nem permetezzük minden szarral folyamatosan, akkor pár év alatt a legtöbb (persze nem minden) betegség ellen védettebbé válnak. Legjobb példa az alma: első 2 nyarunkon semmi. Tavaly már volt rajta 5-6 szem, ebből 2-3 beérett és bár nem voltak túl szépek vagy jó ízűek, azért ehetetlenek sem.
Ma van a fán vagy 15-20 szem, amiből legalább a fele gyönyörű, hatalmas, egészséges .  A hajtások, friss ágak is csodálatosan szépek!
Soha semmivel nem volt permetezve.

bölke: a zebra fekete-piros keresztben csíkos az a katica lárva.
Amanita: a praktikus megoldás: futó kacsa- japán szuszogós kacsa. Hangos-hang nélküli pár legalább. Fészer alatt, ketrecben is el vannak köztes időben. Kevés árpa-búza, zöld gyep köretnek. Ősszel és novemberi Márton napkor pedig fejedelmi kaja.