Az a baj, hogy a legjobb minőséget adó meggyfajták mind nagyon érzékenyek a monilijára. Ha virágzáskor nem kapja meg a felszívódó védelmét és jön néhány napos esős, nyirkos időszak, egy-két éven belül elpusztul a fa, nem csak a termésnek annyi. A meggy, a kajszi és az őszibarack általában nem alkalmas biobuziskodásra (értve: nem permetezek oszt majd csak lesz valahogy). Erre még házikertben sem szabad ültetni őket, nemhogy nagyüzemileg.

Az elbujócskázó meggyeid valószínűleg alanymeggy (sajmeggy) gyökérsarjak, a termesztett meggyeknek elég távoli rokona. A meggy a cseresznye és a csepleszmeggy spontán hibridjéből keletkezett. A sajmeggy íze nem az igazi, kesernyés, a pálinkája viszont igazi kuriózum.

Ha kevés gondozást, permetezést igénylő bio-közeli meggyet akarsz, ültess Csengődi csokrost, ami elég jó minőségű és a monilijára nagyjából rezisztens. Ültetvénynek nemigen alkalmas, nem egyenletesen érik. Kajsziból válaszd a minél később virágzót-érőt, pl. valami Rózsa kajszi szelektált klónt, vagy keress más késői fajtát. Moly ellen a sárga lapos feromonos csapda nagyobb fák esetén reménytelen, megfelelő időben végzett felszívódó permettel megvédheted, a várakozási időket pedig akár meg is hosszabbíthatod.