Agrometeorológia
A kijuttatott vízadagtól függ a gyakoriság helyessége. Mivel a kelõ növények gyökerei illetve az elvetett magok a felsõ 5 cm-es talajrétegben helyezkednek el zömében (kivétel pl. burgonya), ezért a kisebb vízadagokkal történõ gyakoribb öntözés a célravezetõ. Cél a talaj felsõ rétegeinek folyamatos nedvesen tartása, a felesleges túlöntözést elkerülve, mivel a túl gyakori öntözés a talaj hõmérsékletét is csökkenti. Átlagosan: talajtípustól, növénykultúrától, fekvéstõl függõen ezekben a napokban a kettõ-négy naponkénti 5 mm/m2 vízadaggal történõ esõztetõ öntözés lehet célravezetõ.
Na jó, meggyõztetek, hogy nem haszontalan a mostani öntözés, de azt azért megemlítem, hogy ha nem öntöznétek, akkor sem károsodnának még a növények.
A talaj mélyebb rétegeibõl felszivárog még a nedvesség és ez elég ezeknek a kezdetleges növényeknek, illetve a reggeli pára is szolgáltat némi nedvességgel, amely segíti a növények fejlõdését.
Sokkal fontosabb pl. a borsónak a csapadék akkor, amikor elkezd virágozni, hogy ezáltal bõséges termése legyen........
A talaj mélyebb rétegeibõl felszivárog még a nedvesség és ez elég ezeknek a kezdetleges növényeknek, illetve a reggeli pára is szolgáltat némi nedvességgel, amely segíti a növények fejlõdését.
Sokkal fontosabb pl. a borsónak a csapadék akkor, amikor elkezd virágozni, hogy ezáltal bõséges termése legyen........
Szia!
Nálunk eme hónapban gyakorlatilag még nem volt csapadék (egyszer 0,3mm, 10-én...), így a talaj felsõ 10-15cm-e teljesen ki van száradva és a kikelõ magok abban vannak elhelyezkedve.
Az idõjárás pedig május végi, azaz a talaj szárad.
Így a locsolás nem felesleges, he-he!
Nálunk eme hónapban gyakorlatilag még nem volt csapadék (egyszer 0,3mm, 10-én...), így a talaj felsõ 10-15cm-e teljesen ki van száradva és a kikelõ magok abban vannak elhelyezkedve.
Az idõjárás pedig május végi, azaz a talaj szárad.
Így a locsolás nem felesleges, he-he!
A hagyma-borsó-sárgarépa-petrezselyem pont abban a rétegben van, amit Te is írtál: "A talaj legfelsõ része száradt ki egy kicsit"!
Ezért kell öntözni!
Ezért kell öntözni!
Én kb 3 hete ültettem el a veteményt, ültetés után pár nappal egyszer kapott egy jó 10mm esõt azóta nem lett locsolva,kivéve tegnap de akkor is csak a zöldséget locsoltuk mert nem nagyon akar kikelni.
Hello Snowhunter!
Nem akarok okoskodni, de nem túlzás egy kicsit áprilisban a 2-3 naponta történõ locsolás?
Szerintem kissé felesleges. Van még a talajban bõven nedvesség, amit tudnak a növények hasznosítani.
A talaj legfelsõ része száradt ki egy kicsit, emiatt jó lenne egy kis záporesõ, de az olyan gyakori öntözés, amirõl írtál, szerintem még nem szükséges. Majd május végén, vagy júniusban, ha száraz idõ lesz........
Nem akarok okoskodni, de nem túlzás egy kicsit áprilisban a 2-3 naponta történõ locsolás?
Szerintem kissé felesleges. Van még a talajban bõven nedvesség, amit tudnak a növények hasznosítani.
A talaj legfelsõ része száradt ki egy kicsit, emiatt jó lenne egy kis záporesõ, de az olyan gyakori öntözés, amirõl írtál, szerintem még nem szükséges. Majd május végén, vagy júniusban, ha száraz idõ lesz........
Nálunk is két-három naponta locsolás van terítéken, a már elültetett hagyma-borsó-sárgarépa-petrezselyem ágyásokra.
A borsó és a hagyma szépen kikelt, a répák most kezdenek.
A krumpli ültetése holnap fog megtörténni, ma elõkészítettem hozzá a talajt.
Szerencsére a fákon a monília jelei egyelõre nem látszódnak, eme száraz tavasz nem kedvez neki, annál inkább a megkötésnek.
A szilva, meggy és cseresznye dugig van megkötött virággal, az alma és a körte most kezd virágozni (azok is tele vannak virággal).
A sárgabarackoknak túlélés jutott eme évben, nagyon tarolt itt a monília tavaly.
A borsó és a hagyma szépen kikelt, a répák most kezdenek.
A krumpli ültetése holnap fog megtörténni, ma elõkészítettem hozzá a talajt.
Szerencsére a fákon a monília jelei egyelõre nem látszódnak, eme száraz tavasz nem kedvez neki, annál inkább a megkötésnek.
A szilva, meggy és cseresznye dugig van megkötött virággal, az alma és a körte most kezd virágozni (azok is tele vannak virággal).
A sárgabarackoknak túlélés jutott eme évben, nagyon tarolt itt a monília tavaly.
Mi is ma locsoltuk meg a zöldséget mert nem nagyon akar kelni annyi röges száraz a talaj,a hagyma, répa,borsó nagyon szépen kikelt.
Szerencsére a krumpli még nem bújik ráér még 1 hét múlva is,de ki tudja akkor is milyen hidegek lesznek az éjszakák.
Szerencsére a krumpli még nem bújik ráér még 1 hét múlva is,de ki tudja akkor is milyen hidegek lesznek az éjszakák.
Természetesen nem a fákat öntöztem meg, hanem a veteményt, múlt kedden veteményeztünk el, lassan majd kel a borsó, a sárgarépa, a zöldség, valamint a hagyma is.
Monília szerencsére nem nagyon fordul elõ, de azért a megfelelõ vegyszerezést már megejtettük.
Monília szerencsére nem nagyon fordul elõ, de azért a megfelelõ vegyszerezést már megejtettük.
Hát felénk is száraz a talaj,de sajnos már nincsenek olyan szép fáim,mert eladtuk a hobbikertet.Csak itthon az udvaron van cseresznye,õszibarack, dió, meg egy-két éves szilvafám.
Megfelelõ a locsolás, remélem árasztásos módszerrel,nem felsõ szóróval csinálod.A gombás-fertõnek elég a talaj kipárolgása is, ha elõtte nem mosadtad le rezessel, vagy nevikénnel...(csak régi tapasztalat)
Azért a 10-16 éves fáknak vannak olyan erõs,mély gyökerei,amik felszívják a nedvességet, ez még elegendõ.Belocsolást inkább a kötõdés után, zöldborsó-dióka gyüm.nagyságnál érdemes csinálni, felülrõl meg mikróelemes kombi-permettel a lombot.
Megfelelõ a locsolás, remélem árasztásos módszerrel,nem felsõ szóróval csinálod.A gombás-fertõnek elég a talaj kipárolgása is, ha elõtte nem mosadtad le rezessel, vagy nevikénnel...(csak régi tapasztalat)
Azért a 10-16 éves fáknak vannak olyan erõs,mély gyökerei,amik felszívják a nedvességet, ez még elegendõ.Belocsolást inkább a kötõdés után, zöldborsó-dióka gyüm.nagyságnál érdemes csinálni, felülrõl meg mikróelemes kombi-permettel a lombot.
Üdv. Bubu Az a tömb sajnos nem felém jön, lehúzza a Balaton
Na de viccet félretéve: délután megöntöztem, jó 5 mm csapadéknak felelt meg, azzal két napig kihúzza a kert, majd csütörtökön megint sort kerítek rá.
Floo ez így van, itt is mindenfelé roskadoznak a fák a virágoktól, bár ez csak a meggy és a cseresznyefákról mondható el, szilva nem olyan jó, az alma sem, az õszibarack tûrhetõ, a sárgabarack is, a körte is jó közepes.
Na de viccet félretéve: délután megöntöztem, jó 5 mm csapadéknak felelt meg, azzal két napig kihúzza a kert, majd csütörtökön megint sort kerítek rá.
Floo ez így van, itt is mindenfelé roskadoznak a fák a virágoktól, bár ez csak a meggy és a cseresznyefákról mondható el, szilva nem olyan jó, az alma sem, az õszibarack tûrhetõ, a sárgabarack is, a körte is jó közepes.
Nálunk is dugig van minden, elképesztõ mennyiségû virág van minden fán!
A kajszi nagyon érdekesen alakul, ugyanis 2 hete csütörtökön volt egy kis esõ éjjel, és akkor már virágban volt az egyik fánk, ha azt akkor másnap nem permetezem agyon monilia ellen Chorussal, akkor azon 1 deka gyümölcs sem lenne, így is vannak ágak, amiken totál száraz virágok vannak csak!
De igy is lesz rajta csomó gyümölcs, mert a virágzás után megpermeteztem roverölõvel is, mert a hajtásvégeken lévõ valami sodromoly vagy mi kedvenc tápláléka a kicsi kajszi gyümölcs, így azok sem ették meg!
A másik kajszi, ami késõbb virágzott már vagy 200 éves fa, egyik fele le fog szakadni, annyi van rajta!
Rengeteg fát látok mindenfelé, hogy telistele van elszáradt-megbarnult virágokkal, kiváncsiságképpen számoltam össze, találtam olyan fát, hogy mindösszesen 3 db barack lesz rajta!
De annyira száraz a levegõ, és annyira meleg lett, hogy az az érzése az embernek, hogy a növények képtelenek követni a meleget, még vannak virágzó-elvirágzó aranyesõk, de már a repcetáblák is sárgák, miközben kéne köztük lenni 1 hónapnak!
Ez a száraz idõszak a lehetõ legjobbkor jött!
Bár északkeleten-északon voltak közbe-közbe záporok!
A kajszi nagyon érdekesen alakul, ugyanis 2 hete csütörtökön volt egy kis esõ éjjel, és akkor már virágban volt az egyik fánk, ha azt akkor másnap nem permetezem agyon monilia ellen Chorussal, akkor azon 1 deka gyümölcs sem lenne, így is vannak ágak, amiken totál száraz virágok vannak csak!
De igy is lesz rajta csomó gyümölcs, mert a virágzás után megpermeteztem roverölõvel is, mert a hajtásvégeken lévõ valami sodromoly vagy mi kedvenc tápláléka a kicsi kajszi gyümölcs, így azok sem ették meg!
A másik kajszi, ami késõbb virágzott már vagy 200 éves fa, egyik fele le fog szakadni, annyi van rajta!
Rengeteg fát látok mindenfelé, hogy telistele van elszáradt-megbarnult virágokkal, kiváncsiságképpen számoltam össze, találtam olyan fát, hogy mindösszesen 3 db barack lesz rajta!
De annyira száraz a levegõ, és annyira meleg lett, hogy az az érzése az embernek, hogy a növények képtelenek követni a meleget, még vannak virágzó-elvirágzó aranyesõk, de már a repcetáblák is sárgák, miközben kéne köztük lenni 1 hónapnak!
Ez a száraz idõszak a lehetõ legjobbkor jött!
Bár északkeleten-északon voltak közbe-közbe záporok!
Szevasz!Attól még hogy csupa vattacsomó a megyfa,az egy biztonsági ráadás részérõl, hogy egy 8-12es fürtvirágzatból 5-8 szem megkötõdjön.Ahogy látom, vonul a zivigóc felétek, ha most kap egy kis esõt,vagy átáztató zivit, érdemes megpermetölni monília ellen.Alattomos gomba, majd csak akkor látni, ha sárgulnak le a kötõdött szemek.Totálvirágzásban, vagy sziromhulláskor a leghatékonyabb a védekezés.
Embertelen mennyiségû virág van a 16 éves meggyfánkon, az egész fa egy fehér vattacsomóra emlékeztet, nagyon jó a porzás is, lehet rekordtermés lesz az idén.
Az eddigi rekord 12 (10 l-es)vödör.
Az eddigi rekord 12 (10 l-es)vödör.
Ha öreg,beteges a szilvafátok,akkor tényleg ki kell vágni."kiadta a kenyere javát".
A helyére mindjárt- pont a helyére ne tegyetek semmit, arrébb 3-5 méterre, vagy távolabb. A gyökerek, és a feltalaj tele lehet gombás,vírusos képletekkel.A meggy-cseresznye is kissé kényes gyümölcs, permetezni ápolni kell.Ahogy írtad,a sárgabarack még az ami részben igénytelen, de jól meg kell választani a fajtát.Õszibarackról nem is írok, Szeged tájékán Tiszát lehetne rekeszteni vele.(esetleg a Redhavent)Csercsibõl a Bigaró-burlat,meggybõl az érdi bõtermõt ajánlhatnám.
A helyére mindjárt- pont a helyére ne tegyetek semmit, arrébb 3-5 méterre, vagy távolabb. A gyökerek, és a feltalaj tele lehet gombás,vírusos képletekkel.A meggy-cseresznye is kissé kényes gyümölcs, permetezni ápolni kell.Ahogy írtad,a sárgabarack még az ami részben igénytelen, de jól meg kell választani a fajtát.Õszibarackról nem is írok, Szeged tájékán Tiszát lehetne rekeszteni vele.(esetleg a Redhavent)Csercsibõl a Bigaró-burlat,meggybõl az érdi bõtermõt ajánlhatnám.
Köszönöm szépen. Igaz az elsõ három linket nem tudta megnyitni a gép, de a többi kárpótolt.
Én pl. utálom a szilvát. Kint a kertünkben van egy nagy szilvafa és azt kivágjuk. Évek óta rossz termése van: kevés, kukacos, rohadtak. Meg amúgyse szeretjük. Õsszel kivágatjuk és a helyére meggy vagy cseresznye fákat ültetünk
A sárgabarack, ha így halad jó kis termés lehet az idén
Sokszor volt már, hogy annyi termett, hogy ránk rohadt. Idén ismerõsöket kell hívni... ha kell valakinek hát szedjen
A sárgabarack, ha így halad jó kis termés lehet az idén
Sokszor volt már, hogy annyi termett, hogy ránk rohadt. Idén ismerõsöket kell hívni... ha kell valakinek hát szedjen
Aki nem szeretné hogy kukacos legyen a szilvája, az most tegye meg az elsõ lépést! A fõbûnös a poloskaszagú szilvadarázs. Teljes virágzásban kell az elsõ csapás, de csak méhekre veszélytelen szerrel . Márkát nem írok, ezt ki-ki a maga boltjában kell hogy megbeszélje.
A vakondokról itt annyi a tapasztalat, a hasznos gilisztákat zabálja csak, ugyanis lóbogár (másutt lótetû v tücsök)több mint tíz éve egyetlen egy sem került elõ nálam. Szórófejes öntözés után 20-30 métereket vonalban (néhány cm-re a felszín alatt) túrtak a frissen vetett fûszerpaprikában is, tehát nagy károkat okoznak. Figyelni kell egy megfelelõ formájú ásóval. Mostanában reggel 7-8, délben, és este 6 körül mûködnek. Én legalább tíz módszert kipróbáltam, de messze kimagaslik az ásós megoldás. Ahol nedvesebb túrás van, oda kell koncentrálni. Nem félõsek, ez csak buta legenda. Tolikapázás mellett hangosan rádióztam, sokszor majdnem a talpam alatt kezdtek ügyködni. A gilisztát pusztítják, ami sokkal hasznosabb nekem..
A vakondokról itt annyi a tapasztalat, a hasznos gilisztákat zabálja csak, ugyanis lóbogár (másutt lótetû v tücsök)több mint tíz éve egyetlen egy sem került elõ nálam. Szórófejes öntözés után 20-30 métereket vonalban (néhány cm-re a felszín alatt) túrtak a frissen vetett fûszerpaprikában is, tehát nagy károkat okoznak. Figyelni kell egy megfelelõ formájú ásóval. Mostanában reggel 7-8, délben, és este 6 körül mûködnek. Én legalább tíz módszert kipróbáltam, de messze kimagaslik az ásós megoldás. Ahol nedvesebb túrás van, oda kell koncentrálni. Nem félõsek, ez csak buta legenda. Tolikapázás mellett hangosan rádióztam, sokszor majdnem a talpam alatt kezdtek ügyködni. A gilisztát pusztítják, ami sokkal hasznosabb nekem..
Kezd szárazság kialakulni,itt a dél-alföldi térségben is.(is!)A gyümölcstermesztõk kicsit örülhetnek,hogy minimális a gombás fertõzés ebben a száraz,napos idõben.Bár a kártevõ rovarsereg most kezdi meg a felderítõ hadmûveletet, ami ellen likvidálni kell a hírszerzõket,(szép esti permettel)Erõs lehet a rovartámadás, az enyhe tél miatt.
Itt Majsán cirka fél honap csapiösszege :1,0 mmm!
A szabadtéri palántázók meg rossz helyzetben vannak, mert száraz a feltalaj,azonnal locsolni kell..
Koczkás-Hatvan, mi a véleményed?
Itt Majsán cirka fél honap csapiösszege :1,0 mmm!
A szabadtéri palántázók meg rossz helyzetben vannak, mert száraz a feltalaj,azonnal locsolni kell..
Koczkás-Hatvan, mi a véleményed?
A tavasz képei, friss fotók a kertrõl: Link
Fantasztikus virágtenger van a korai virágzású fákon (cseresznye-meggy-korai szilva-kajszibarack, az alma-körte-kései szilva most következik majd, a tavalyi moníliás pusztítást a kajszibarackok viselték meg a legjobban, elszórt virágok rajtuk és láthatóan küzdenek a létért), nagyon remélem, hogy az egyre finomodó tendencia végül is fagy nélküli lehülést eredményez majd.
Fantasztikus virágtenger van a korai virágzású fákon (cseresznye-meggy-korai szilva-kajszibarack, az alma-körte-kései szilva most következik majd, a tavalyi moníliás pusztítást a kajszibarackok viselték meg a legjobban, elszórt virágok rajtuk és láthatóan küzdenek a létért), nagyon remélem, hogy az egyre finomodó tendencia végül is fagy nélküli lehülést eredményez majd.
Áthelyezve innen: Idõjárási visszatekintõ (#14119 - 2009-04-11 22:37:10)
Azt figyeltem meg, hogy amennyiben száraz és szeles idõ van egy fagy elõtt, sokkal többet kibírnak a növények, virágok és gyümölcsök, mint egy csapadékos idõszak után!
Nyilván ha nedvesebb a talaj, kevésbé hül le a levegõ, illetve beáll a köd, viszont akkor a növényi szövetek alacsonyabb értéknél sérülnek!
Érdekes dolog!
Azt figyeltem meg, hogy amennyiben száraz és szeles idõ van egy fagy elõtt, sokkal többet kibírnak a növények, virágok és gyümölcsök, mint egy csapadékos idõszak után!
Nyilván ha nedvesebb a talaj, kevésbé hül le a levegõ, illetve beáll a köd, viszont akkor a növényi szövetek alacsonyabb értéknél sérülnek!
Érdekes dolog!
Az udvari kiwim most 3 éves, és bár édesanyám múlt tavasszal elkövetett egy halálos merényletet ellene (fûnyíróval nekiment, és nagyon csúnyán belehasított a törzsébe), az idei termés nagyon szépnek, sõt, fantasztikusnak ígérkezik, minden induló hajtás leveleinek a tövében virággombok bújnak meg, rengeteg lesz rajta Link Link Link Link
Nálunk komoly hadiállapot van vakond ügyben. Nem riasztom már el õket, vízzel kiönteni lehetetlen, szerintem zsilipeltek (?), mert egyszer csak egészen máshol, a rézsû oldalában kezdett dõlni a víz. (Domboldalon van a telkünk.) Úgyhogy amit túr a vakond, azt elterítem. A füvünk strapabíró, sokféle vadvirág van benne, mert nem irtottuk õket. Itt elég kötött a talaj, a vakond viszont remek, megdolgozott földet túr ki, ami ültetésnél, bizonyos növények tövénél jól jöhet. Közben meg bízom benne, hogy sok kártevõt elpusztít cserébe. Aztán lehet, hogy nincs igazam.
Olvasva a vakond kontra lótücsök polémiát, elgondolkodtam, hogy melyik a jobb, vagy kártékonyabb. Tavaly elõtt vettem 2 db vakondriasztót, mert elõtte nagyon sok kárt csinált a vakond. Kitúrta a növények gyökerét. A riasztó nagyon jól mûködött, elmenekültek a vakondokok. Tavaly szintén mûködött a vakondriasztó, így a vakondokok messze elkerülték a kertemet. Helyette viszont megjelentek a lótücskök, és elrágták a fiatal növények gyökerét, sorba döltek ki a palánták. Ekkor gondolkoztam el rajta elõször: ha van vakond, nincs lótücsök, de kárt csinál a vakond. Ha nincs vakond a lótücsök okoz ugyanilyen kárt. Most melyik rosszat válasszam?
Itt rengeteg van, szeretik ezt a laza, homokos talajt, könnyen fel tudják túrni.Nagyon szeretik például a tökmagokat, tavaly még a fele sem kelt ki, mert kirágták mindegyiknek a közepét.(nem kis példányokat kaptam el )
Voltunk compózni tegnap reggel egy Mura-holtágon, és láttunk ugrani pár halat, valószínû dévérek voltak olyan kiló körüliek, de elképesztõ volt, hogy itt a tavasz, melegszik a víz, el kellene kezdeni zabálni a halaknak mint a fene, és erre még egy mozdításunk sem volt, trágyagilisztával, de még egy sügeret sem fogtunk!
Nem is értem!
Nem is értem!
Nálunk vagy tizenötöt darabolt fel a robi délután, vakondnak viszont nyoma sincs... érdekes.
Ma hatalmas nagy csatát nyertem!
Az egész ott kezdõdött, hogy nemrég kiültettem a paprikapalántákat a kertbe. Reggelre látom, hogy 4-5 helyen is feltúrt a vakond, jó pár paprikát kidöntött.
Ma délután kapával és slaggal felszerelkezve kimentem és kiöntöttem a dögöt.
10 percig ment a víz a lyukába, amikor elõbújt, egy legalább 15 cm-es példány
Betettem egy vödörbe föld alá, holnap kiviszem a rétre, ásson ott tovább.
Az egész ott kezdõdött, hogy nemrég kiültettem a paprikapalántákat a kertbe. Reggelre látom, hogy 4-5 helyen is feltúrt a vakond, jó pár paprikát kidöntött.
Ma délután kapával és slaggal felszerelkezve kimentem és kiöntöttem a dögöt.
10 percig ment a víz a lyukába, amikor elõbújt, egy legalább 15 cm-es példány
Betettem egy vödörbe föld alá, holnap kiviszem a rétre, ásson ott tovább.
Atyaég, kissé túlzásnak tûnik a -5°C, de gyengébb fagy sajnos benne van a pakliban.
Így van, ezekbe már bele sem mentem (munkahelyi ártalom, nem szívesen foglalkozom velük, he-he).
Igazad van, de ezen felül még azt is figyelembe kell venni, hogy a szivattyúnál megadott teljesítmény csak egy elméleti érték. A ténylegesen szállított víz mennyiségét befolyásolja mindkét oldalon (szívó és nyomó) a csõ átmérõje és hossza, illetve milyen mélyrõl szívja, és milyen magasra emeli a vizet.
Délután 3 órára hivatalosan is végeztünk a krumpliültetéssel holnaptól a sor közit kezdjük el rotálni, azután jön a mûtrágyázás ,utána meg kéne 40mm esõ ami úgy néz ki hogy öntözésbõl lesz meg.
Ez elméletileg így lenne, ám van közben több szûrõ és annak állapotától függ és változik egy öntözésen belül is az öntözött terület nagysága.
Sziasztok!
Mitagadás itt a lakótelepen is szemmel láthatóan sokat "robbant" a természet. A napsütés hatására szinte sárgában úsznak (a pongyola pitypangoktól) a füves területek. Már most nagyon kellene az esõ legalább a friss fûnek, de 1 hétig minimum errefelé ennek minimális az esélye
Link játszótér
Link parkoló
Link juhar fa virágzása
Mitagadás itt a lakótelepen is szemmel láthatóan sokat "robbant" a természet. A napsütés hatására szinte sárgában úsznak (a pongyola pitypangoktól) a füves területek. Már most nagyon kellene az esõ legalább a friss fûnek, de 1 hétig minimum errefelé ennek minimális az esélye
Link játszótér
Link parkoló
Link juhar fa virágzása
Van egy ötletem:
1. a szivattyúnak van egy bizonyos teljesítménye, pl. köbméter/óra.
2. van egy terület, mely kifejezhetõ négyzetméterben.
3. van az idõ, amennyit öntözöl. Ezekbõl is ki lehet számolni egy adott területre jutó öntözés-csapadék átlagot, nem?
1. a szivattyúnak van egy bizonyos teljesítménye, pl. köbméter/óra.
2. van egy terület, mely kifejezhetõ négyzetméterben.
3. van az idõ, amennyit öntözöl. Ezekbõl is ki lehet számolni egy adott területre jutó öntözés-csapadék átlagot, nem?
Van kút, de abba nem sok víz van kb 4-5 percig elég 3-4 locsolónak és 2órájig telik meg újra. Patakból szoktuk egy külön kialakított mederbõl,tavaly nyáron augusztusban pl kiszáradt a patak akkor a kúttal kínlódtunk.
Link
Link