Agrometeorológia

Ebben is van igazság!
Viszont volt olyan is, hogy a domb felsõ harmadában volt csak repce, a repce alsó vége alatt még 50 méteres szintkülönbség volt lefelé a völgybe.
A repcetábla alsó fele és a felsõ fele között ebben az esetben nem nagyon volt szerintem nedvességi különbség. A völgy alja és a teteje között egészen biztosan.
Számok és mért adatok nincsenek, mivel és mikor mérjem?
Ha ez lenne a szakmám, és ezért fizetne valaki vagy valami, akkor biztosan ebben kutatnék és akkor lenne szám és adat.
Így csak a megfigyelés van.
Ha majd valaki elolvassa ezt a fórumot valamikor, akkor lehet lát benne fantáziát, és majd megméregeti. Vagy ha sok-sok pénzem lesz késõbb, akkor majd kiméregetem
Egyébként azzal kapcsolatban, amit írtál: kár, hogy nem lehet megoldani azt, hogy a vetés idejében a dombokat hamarabb bevessék pont amiatt, amit írtál, merthogy a dombokon elõbb éri el a talaj a vetéshez szükséges hõmérsékletet, mint a völgyekben (mivel ugye a víz is lefolyik, a középhõmérséklet is magasabb, a szél is jobban jár ott, enyhébbek az éjszakák, szárazabb a levegõ éjjel, jobban szárad stb.).
Bár ez a vetésidõ is sántít nekem kicsit, mert az Alföldön és a melegebb talajú vidékeken hamarabb vetnek általában, mint felénk.
Viszont múlt éven egy kukoricatáblát elvetettek Nagykanizsa-Becsehely között már "február végén", és sokkal nagyobb volt májusban, mint amiket a Dél-Dunántúlon és Baja környékén láttam.
Elvileg mivel itt hidegebb a talaj, ezért amennyiben ez befolyásolja a növény növekedését és a vetés idejét, ez nem fordulhatna elõ.
Egy Lenti környéki mezõgazdasági vállalkozóval múlt tavasszal elvettettem jóval a szokásos elõtt a kukoricát, mint szokták, és kb. 3-szor akkora volt tavasz végén, mint a többi környékbeli átlagos kukoricatábla.

Mai zsákmány Link

Snowhunter,remélem sikerül megmenteni fákat,már ha lehet egyáltalán tenni valamit.

Ez igazán örömteli, a magam részérõl szívesen csatlakoznék is. Saját tapasztalatom alapján a kezdeti nehézségeket leginkább az összevetésre alkalmas növények körének összeállítása, de méginkább a fenofázisok fogalmának pontos meghatározása jelenti. Pl. neked meg nekem nem biztos, hogy a "virágzás kezdete" vagy a "rügypattanás", stb. névre hallgató fenofázis ugyanazt jelenti. Aztán a megfigyelt növények élõhelye is kényes tényezõ, ha igazán reprezentatív és a késõbbiekben használható eredményt szeretnénk produkálni. Valami hasonló ez, mint a meteorológiai észlelgetés, csak nincs olyan beruházásigénye hálistennek.

Jaaa...én meg azt hittem, elárasztasz majd számokkal, mért adatokkal...

Bevallom, nekem kicsit furcsa ez a megközelítés, szerintem a bázishõmérsékletet is figyelembe vevõ hõösszegszámítás sokkal közelebb vinne a megoldáshoz. Ez így egy kicsit találgatós, úgy érzem.
Az akác magas bázishõmérsékletû, ám magas növésû, fás szárú növény, nem véletlenül reagál másképp a hõmérséklet alakulására, mint az alacsony bázishõmérsékletû és növésû, tõrózsás repce. Továbbá: figyeld meg, hogy még az akác fiatal és idõs egyedei sem egyszerre hajtanak ki, jónéhány nap van köztük, mégpedig az idõsek rügyeznek késõbb, amikor az alacsony "jövéseken" már jól fejlett levelek vannak! Hát ez meg hogy lehet?

Aztán mi van akkor, ha a repcére nem is a levegõ, hanem mondjuk a talaj hõmérséklete van nagyobb hatással? És ha annak a bizonyos dombnak az alján nagyobb a talajnedvesség, következésképpen nehezebben melegszik, míg a szelesebb dombtetõn szárazabb, ennél fogva melegebb is a talaj? Merthogy egyazon tábla nedves, vagy akár sekély belvizes részein is késõbb nyílik a repce, mint ahol nincs belvíz, holott a kis távolságok miatt a levegõ hõmérséklete simán kiegyenlítõdik advektív módon, a talajé viszont nem! (Na persze itt azért egyéb tényezõk is hatnak közben, ha vízborítás van.)

Nehogy kötözködésnek vedd ezeket, mindössze továbbra is hiányolom az egészen konkrét, számszerû, mért adatokat és a téma összetettségéhez méltó alaposságot. Az elánnal és a törekvéssel viszont nincs bajom, sõt.

Furcsa ezt kimondani, de évek óta, sõt, 10-15 éve a legbiztosabb termés minden éven a fügén volt. Természetesen csak a megfelelõ fekvésekben, de akkor is a hagyományosan termesztett háztáji gyümölcsök mellett ez meglepõ. Bár logikus.

Nekem a rengeteg csapadék és a borzalmas belvíz miatt semmi gyümölcstermés nem adatik meg, sõt, izgulok, hogy a fák ne pusztuljanak ki, eddig néhányukon látni annak jeleit.

Idén nem kell azon gondolkodnunk, hogy mi lesz a sok gyümölccsel, ami terem.
A sok esõtõl az eper csak keveset termett, a nagy része elrohadt.
Cseresznye az teljesen tönkre ment. (mind a 4 fánk)
Kajszi is csak imitt-amott látható (abból sem lesz lekvár vagy pálinka).
A többi gyümölcsrõl még korai beszélni, de a barackfák is nagyon megsínylették a sok esõt..........

Ja és érik az eperfa gyümölcse, van aki szedernek vagy aki epernek hívja, van aki eperfának a növényt és szedernek a gyümölcsét
Az egyik képen van rajta valaki, aki lakmározik belõle Link Link

Nocsak-nocsak, Te kis cseles

Én is tudom, hogy itt szõrök ott szõrök, de nézegettem a fonákát, fenesetudja.
Ez annyira kislevelû, hogy szinte nem is látni a leveleit, nagyobbak a virágok mint a levelek Link Link
Ezek pedig egy zalaegerszegi tengeri vagy másnéven mandulafenyõk, a horvát tengerpart tele van velük, és az idei telet a nem túl jó fekvésük ellenére sértetlenül átvészelték Link Link

21-es!
Amit írtál, az múlt éven is megvalósult, az Alföldön a napraforgó a nagy szárazság miatt kínjában virágzott ki, pedig még csak bokáig ért. Szóval tényleg nehéz összehasonlítani, rengeteg mindent kell figyelembe venni, de nagyon sok mindenre rá lehet jönni, és marhajó dolog figyelni a természet minden rezdülését és próbálni megérteni a klíma és a növények kapcsolatát.

Nagyon jó ötlet!

Én sem tudom fejbõl, de épp itt a növényismeret könyv az asztalon :
kislevelû: érzugokban barnás-vöröses szõrpamacs
nagylevelû: érzugokban fehéres szõrpamacs, a levélereken is szõrök
ezüst: az egész fonák molyhos, de az érzugokban nincs szõrpamacs

Floo én nem vagyok szagember!

Nos itt az ezüstlevelû hárs virágzása most kezdõdött meg.

Ahha!
Erdészként tanultam, demár elfelejtettem.
Most fényképeztem egyet, olyan kicsik a levelei, hogy szinte nincsenek is

Hogyne lenne! Például itt a metneten szervezhetnénk egy fenológiai észlelõhálózatot. Vagyunk páran, akik érdeklõdnek eziránt. Egyszerûen kijelölünk pár fajt és beírjuk ide pl a virágzás idejének kezdetét, végét.

Hát úgy, hogy feltûnõen kisebbek a levelei a nagylevelû hársénál!

Például: az akácra úgy tûnik a nappali meleg van nagyobb hatással, mint a középhõmérséklet, mivel magasabb középhõmérsékletû, de alacsonyabb maximumokat produkáló helyeken késõbb virágzik
A repce sokkal inkább a középhõmérsékletre érzékeny. 2008 tavaszán fotóztam ezt a dombtetõt Link Link .
Ez egy délkeleti domboldal, ahol egészen biztosan magasabb nappali értékek vannak a domb aljában, mint a tetején, mégis a teteje kezdett el virágozni elõbb.
Múlt õsszel Lenti-hegyrõl hoztam egy porzós kivit hozzám a két termõ mellé. Kiástuk késõ õsszel, és elültettük nálam.
Az átültetés miatt késõbb hajtott ki, lassabban fejlõdött, mégis elõbb virágzott, mint a termõ. És ez akkor is így van, ha nincs átültetés miatti megkésés, akkor is a porzó 1-2 nappal hamarabb kezd virágozni, mint a termõ.
Letenyén az egyik 15-20 éves kivi múlt éven 3000 db-ot termett, így nagyon meg lett terhelve, emiatt elég jól megfagyott a télen, ritkásan hajtott ki. Tavasz elején jól meg volt késve, a többi már leveles volt, amikor az még erõszakolta ki magából a rügyeket.
Ennek ellenére teljesen egyszerre virágzott a fagykárt nem szenvedõkkel.
Tehát úgy tûnik, a kivi valamiért nem úgy reagál a hõre, mint más növények. Ez furcsa.
A Kõszegi-hegység környékérõl volt nálunk vasárnap egy család, akik arról számoltak be, hogy a kivijük ugyanúgy elvirágzóban volt, mint a mi környékünkön lévõk, de közben az akác még virágozgatott. Nálunk már elvirágzott rég az akác. Más növények állapotából is azt szûrte le az illetõ, hogy kicsit le vannak ott maradva, közben a kivi meg teljesen együtt haladt az itteniekkel.
Van még egy csomó ilyen, majd ha eszembejutnak, akkor leírom õket

Nagyon szép a birtokotok. Biztos rengeteget dolgoztok ezért.
Nálunk a kertben a hagymalégy 1. nemzedéke már bebábozódott. Holnap végzek a kert bekapálásával, nem volt egyszerû a betonkeményre száradt talaj miatt. A palántákat már öntözni kéne, egy utcával arrébb meg még áll a víz a kertekben(ott kirothadt minden), mondjuk a kerttõl 30m-re is áll még a talajvíz.

Floo: Jó reggelt!
No, hát ha egyetértünk, annak én csak örülök. Azért érzem mégis idõrõl idõre szükségét, hogy a témában szót emeljek (akár a radmin ürügyén is ), mert azt látom, az ember szereti leegyszerûsíteni az általa megtapasztalt jelenségeket, azok magyarázatát meg pláne. Ebben az esetben elég összetett folyamatokról van szó, borzasztó közel van egymáshoz objektív és szubjektív megítélés, így nagyon nagy a lehetõség téves következtetések levonására. Ez alól én sem vagyok mentes, sõt, elõfordul, hogy egyszerûen nem tudom azonosítani egy-egy növényi tünet vagy reakció pontos okát, márpedig ez lenne az alapja a növényi indikátorok használatának.
Nagyon kényes, afféle "interdiszciplináris" terület ez, messze nem elég kenni-vágni a meteorológiát, fizikát, növényszervezettant, növényélettant, biokémiát: egyszerre kell otthon lenni mindben, mégpedig objektív látásmóddal, és az általad említett rendszeres megfigyelésekkel, módszerességgel.

Írod: "...az adott növények közül van ami a napi, heti és havi középhõmérsékletre, van ami az éjszakaira, van ami a nappali hõmérsékletre, van ami pedig a napsütés mennyiségére érzékeny és ezek alakulása befolyásolja a fejlõdését..."
Erre kíváncsi lennék, nagyon szívesen olvasnám, mire jutottál a témával kapcsolatban: említhetnél konkrét példákat, és a módszert, amivel ki tudtad mutatni az összefüggést.

Kaszabubu:
Köszönöm a reakciót, amint látom, nálad inkább a levelek öregedése miatt van a hóka szín, égési tünetek szerencsére nincsenek. Én ezúttal kukoricából hoztam képeket: Link Link Link
Jobbára a levél ívének a nap irányával minél meredekebb szöget bezáró része károsodott. Viszont még mindig kétségek között hányódom abban a tekintetben, hogy mekkora része ennek a sugárzás direkt hatása, illetve mekkora a hõhatás okozta közvetett kár C4-es növényrõl lévén szó.
Ad2: Szõrös disznóparéj

szeke:
Vannak esetleg konkrét terveid a projekt megvalósítására? Mert tényleg megérne egy misét, még ha macerás téma is...

A hagyma ismételten bekapálvaLink ,peronoszpóra(DITHANE), és hagymalégy(Reldan) ellen megszórva, sajnos már lehet hogy késõn sok helyen sárgulni kezdet a szára.
Kaszabubu,sajnálom hogy nem sok termés lesz nálad.

Virágzik valamelyik hárs, nem tudom melyik, az biztos hogy a letenyei patakparton van és hárs Link Link
Voltunk egyet kocsikázni a Letenye-Lenti vonalon.
"Ha dús kalásszal jõ a sárguló nyár" Link Link Link
Aki pontos számot mond a várható elsõtermés darabszámára, az jutalmul kap egy vödörrel belõle Link Link . Iszonyatos mennyiségû elsõtermés várható.
És jönnek elõ a másodtermések is Link
Elképesztõen szép a táj, a sok esõ utáni meleg megõrjítette a vegetációt, órákont át csak gyönyörködne az ember a növényzetben Link

Az évek során nem igazán érzékelhetõ az éghajlati besorolásban ez a különbség Link

Hát ha idõm engedné, akkor meg is tenném, de mivel évek óta minden tavasszal, illetve egész évben folyamatosan fényképekkel dokumentálok mindent, 10 év múlva jó kis anyag lesz ez.
Egy kérdés!
A kislevelû hársot hogyan különböztetem meg a többitõl?
Ha jól tévedek, valami a fonákán van neki, vagy épp nincs neki, ami a másiknak van vagy nincs, valami ilyesmi van.
Felénk is virágzanak már a hársak napok óta.

Szerintem megérne egy misét néhány kitüntetett fajta fenológiai térképét megrajzolni idõrõl idõre az ország területére! Igen beszédes lenne!

Van itt minden, ami ezen kis kertben elfér.
Nekem is hasonló. Ha nem annyira árnyékos a kert, akkor ügyelj az öntözésre esténként, a 30 fok felett. Keveset, de legalább 36 óránként.

Üdv!

Van itt néhány kép a kis zöldségesemrõl. Nyilván lehetne szebb is, de panelben felnõtt gyerekként nekem ez is eredmény: Link

Egy kis zsákba-macska: honnan startol a zöld légy, milyen levélen? (alatta-elõtte paradicsom levél, az is elég ripacsos-paréjos)
Link

Már nem a virágzás a döntõ, hanem a mostani jelen idõ.

Túl vagyunk a cseresznyén, annak annyi.( kisfás jövõévi termést lefóliázom, akkor is, ha hülyén nézne ki a 4 napos esõ alatt)

A meggy még most szaftosodik, annak példul nagyon jó jött a dús gyökér-nedv, levecses bogyóról lévén szó.

A barackok meg éljeneznek, a mostani meleg idõnek. A sárgán sok szeplõfoltot látni, az õszi még zöldül magában.

Más: a barackokra lehet -e védõ permetet locsolni, pont a sok esõ miatt, a magház-hasadás ellen?
Ha ez elkapja, akkor berohadhat a magház, és vízízû, keserû lehet a gyümi hús is.
Megint csak a réz alapú védõszerek jutnak eszembe. Na nem a lombozatra, hanem az ágon levõ zöld gyümikre lemosdatva egyszer.És még egy kis molyellenes kisérõvel kijuttatni érdemes.

Amilyen szörnyû lett a kajszivirágzás, a cseresznye, a meggyvirágzás és az akácvirágzás, annyira sikerülhet a szõlõvirágzás.

Hát taglaljátok ezerrel a multat és a jövõt.
21-es: teljesen igaz sugallatokat írtál le, majd ezután Floo válaszolt, szintén objektíven.
Ilyen a 2010-es esztendõ eleje.

Kerti zöldségem, amit elkapott a hûvös esõ pigment-elvonó leképezése.

Link
Zeller maghajtás, annak semmi baja nem volt.Igaz félárnyékban kuksolt estig.
Link
Szõlõ:
Link

Jóreggelt, felébredtél látom ismét, idõrõl-idõre jössz egy-egy okos gondolattal

Nem hiszem, hogy elnézést kell kérned, hiszen ennek a fórumnak a lényege pont a termesztett növényeink meteorológiához való viszonyának elemzése. És Te errõl írtál.

Abban teljesen igazad van, hogy "igen óvatosan célszerû a növényeket afféle bioszenzorokként akár meteorológiai célokra felhasználni".
De!
Épp errõl gondolkodtam pár napja, hogy ha módszeresen, rendszeresen figyeled, vizsgálod, hasonlítod az adott növényeket, akkor talán kielégítõen lecsökkenthetõ a faj és fajta, az egyed és a kor okozta különbségekbõl következõ félreértelmezés.
A növények indikátorként való használása részemrõl azért szükséges, mert nincs annyi meteorológiai állomás, ahány domb vagy völgy van.
Növény viszont van bõven.
Rengeteg tapasztalat gyûlt össze bennem az elmúlt 5 év szinte folyamatos, az este 10 és reggel 6 közötti idõszakot kivéve gyakorlatilag teljesen folyamatos megfigyelés közben, nem is tudnám most mind leírni, mennyi rettentõen meglepõ és izgalmas kisebb-nagyobb felfedezést tettem. Amiket talán ismernek is az illetékesek, csak ennek nem tulajdonítanak akkora jelentõséget, mint amekkorát érdemelne az adott dolog.

Ami írsz, hogy ennek a két ciklonnak a teljesen véletlenszerû elhelyezkedése, csapadéka, hõmérsékleti viszonya miatt különbözõ sérülések érték a növényzetet, ez teljesen így van.
Az akácvirágzás éppen ezért szinte összehasonlíthatatlan, mert van, ahol rárohadt a növényekre, van ahol ki tudott nyílni, van ahol visszafogta a virágzást, nem ad teljese képet.
De ezzel együtt ebbõl is levonható 2 következtetés: 1. egetverõ, a klímaleírásokból és klímatérképekbõl következtethetõ eltérés nem volt az országban akácvirágzásban ; 2. adott növények virágzásában, elfagyásában, kikelésében stb. azért nem lehet térségileg általánosítani, mert az egész véletlenszerû lehet egy-egy idõjárási esemény következtében.
Éppen ezért fordulhat elõ az, hogy Olaszország mediterrán vidékein hiába magasabb a téli-tavaszi-nyári és õszi középhõmérséklet, hiába mediterrán vidék, 10 tavaszból nem mind a 10 esetben van elõrébb adott idõpontban a természet. 10-bõl 5-ször ott van elõbb, 2-szer itt, 3-szor pedig azonos fenológiai állapotban van például az aranyvesszõvirágzás. Tehát az esetek felében nem ott virágzik elõbb.
Mindez két külön klímaterület között így zajlik.
A fügére is azt írja a szakirodalom, hogy délen, Dél-Magyarországon sikerrel termeszthetõ.
Ennek ellenére a most elmúlt télen az ország legdélebbi felén, pl. Sellyén nincs egy db ép füge sem, egy Gyõr melletti dombon meg biztosan van.
Aztán lehet, jövõre meg fordítva lesz, mert pont ott esik hó, pont ott derül ki másutt meg nem.
Ilyeneken tud múlni.
Például a kedvencem: Link
Az elmúlt 3 évben minden májusban kirándultam egyet a Lenti-Letenye-Barcs-Sellye-Siklós-Villány-Pécs vonalon.
Mindhárom esetben semmi, ismétlem semmi különbséget nem tapasztaltam a vegetáció fenológiai állapotában a két térség között.
Biztosan tudnék olyan idõpontban menni Siklósra, hogy ott elõbb tart 3 nappal pl. a kajszivirágzás, de aztán az akácvirágzás meg már itt van 3 nappal elõbb, vagy a sorrend fordítva.

Az meg aztán végkép a halálom, amikor azt olvasom szakkönyvekben, hogy pl. a barack egyes országrészekben nem ajánlott, mert alacsony a hõösszeg.
Node!
Ha Szegeden július 20-án érik a barack, egy hûvösebb, alacsonyabb hõösszegû helyen pedig érjen egy héttel, érjen két héttel, sõt, érjen egy hónappal késõbb!
Akkor mivan?
Ugyanúgy termeszthetõ, maximum késõbb érik.
De olyat leírni, hogy az alacsony hõösszeg miatt a kényesebb fajták nem érnek be...õrület!

Ezek tévhitek, valótlan, nem igaz megfigyelések, állítások, illetve a bizonyos különbségeket nem annak tulajdonították, amiknek kellett volna.
1000 és 1 társadalmi, gazdasági és egyéb vonzata van a dolognak, egyszer, ha ráérek, írok róla egy könyvet, bár miután kiadtam a 400 oldalas mûvet, utána jutna eszembe, hogy hoppá, kihagytam belõle még legalább 200 oldalt
Írhatnák a hõérzetrõl, a talaj, a magasság összefüggéseirõl, arról, hogy az adott növények közül van ami a napi, heti és havi középhõmérsékletre, van ami az éjszakaira, van ami a nappali hõmérsékletre, van ami pedig a napsütés mennyiségére érzékeny és ezek alakulása befolyásolja a fejlõdését.
Rengeteg helyen és idõben, rengeteg embernél tesztelem a témát folyamatosan, haláli, de egyben borzalmasan szomorú tapasztalataim vannak, köztük szakemberek esetében is. Azt látom, hogy az egész klimatológia értelmezése egy nagy káosz, keverik a szezont a fazonnal. Egy-egy jó gondolat után jön egy akkora ökör következtetés, hogy csak ámulok és bámulok.

Márpedig mezõgazdasági ország vagyunk, ez az egyetlen olyan szektor, amibõl az ország profitálhat.
Volt szerencsém egy országos gyümölcstermesztési találkozón elhangzottakat néhány hete hallani, hát kegyetlen.
Az ország krémje volt ott, két napos volt, holnap ha lesz idõm, illetve már ma van, írok róla egy rövid elemzést.

Kicsit más téma és elõre is elnézést kérek azoktól akiket untatnak a hosszabb esszék, ez most egy ilyen lesz, de remélhetõleg azért nem minden tanulság nélkül való:

Növénytermesztési szempontból közvetlen környezetemben, a Dél-Nyírségben és a Hajdúháton nem jött rosszul a legutóbbi két ciklon jelentõs csapadéka. Vannak persze belvízgondok a mélyebb fekvésû, eredetileg mocsaras, vizenyõs részeken, de ezeket nem annyira az idõjárás nyakába varrnám... Összességében a jobb termõterületeken és a homokokon nagyon is üdvös a sok (saját adataim szerint május: 127, év eddig: 323, kapások tenyészidõszaka eddig: 210 mm) csapadék, különösen a tavaly tavaszi-nyári mélyre hatoló kiszáradás fényében.

Azonban a két utóbbi jelentõs lehûlést és csapadékot hozó ciklon mindegyikének volt valami hátulütõje errefelé is, noha sem szélsõségesen alacsony Tmin, illetve nagy csapadékhozam, sem pedig károkozó szél vagy jég nem volt jellemzõ regionális léptékben.

Yolanda esetében a napokig tartó alacsony napi átlaghõmérséklet volt a probléma forrása, különösen a szabadföldi melegigényes kultúrákban, mint a paprika, uborka, illetve az akácnál, amit épp virágzáskor ért a lehûlés. Utóbbinál csak a virágzási idõ lerövidülése és a maghozam csökkenése értékelhetõ káreseményként, elõbbieknél viszont több helyen vezettek növénypusztuláshoz a "megfázásos" tünetek". Ezek gyakran mutatkoznak a tápanyaghiány tüneteivel megegyezõ módon, paprikánál pl. levélsárgulás, majd -hullás, vontatott fejlõdés formájában. A tápanyagfelvétel biokémiai okokból nagyban hõmérsékletfüggõ folyamat, e függés mértéke pedig fajra, sõt fajtára jellemzõ. Uborkaféléknél, rizsnél, stb. pl. 10 °C körüli átlagos talajhõmérséklet már bõven elég, hogy a tápanyagfelvételt korlátozza. Anélkül, hogy a részletekbe belemerülnénk, egyszerûen felborul a gyökerek sejtjeinek ionegyensúlya, a felvétel hatásfoka drasztikusan lecsökken, s ezt még megfejeli a tartósan borult idõszak miatti csökkent fotoszintézis.

Bergthoránál ilyen probléma nem jelentkezett, noha nem sokkal volt magasabb a hõmérséklet ekkor sem. Sokat számít azonban, hogy a növények ekkor már fejlettebb fenofázisban jártak, illetve az elõzõ lehûlés révén többé-kevésbé adaptálódtak a hidegebb és nedvesebb idõszakhoz. Csakhogy ezúttal a tartós hûvös idõ és borulat azáltal okozott stresszt, hogy hirtelen ért véget. Az alkalmazkodás éppúgy végbement a levelek pigmentállományában és a fénygyûjtõ komplexeikben is, hisz kénytelenek voltak a kevés fénybõl is valahogyan megélni és fejlõdni. Az 5-6-án bekövetkezett váltás viszont merõben más körülményeket hozott, a nagyságrenddel nagyobb fényintenzitás mellett órákon belül égési tünetek jelentkeztek különösen a nagy levelû növények frissen hajtott levelein.

Íme pár példa: napraforgón: Link Link szõlõn: Link gumós begónián, amit csak délig ér közvetlen napfény: Link Link

Ezeknek a növényeknek mindegyike élt már meg hasonlóan nagy fényintenzitást, a károsodás oka egyrészt a kétirányú fotoadaptáció ténye, másrészt ennek viszonylag lassú végbemenetele. Hosszabb fényszegény idõszakban a növény nem tarthat fenn feleslegesen ugyanolyan fotoszintetizáló apparátust, mint bõ fényellátásnál, mert ennek hatásfoka rosszabb lenne és "befektetést" is igényel. Hasonlóan hirtelen intenzitásnövekedéskor viszont elegendõ pigment hiányában nem tudja a fotoszintézis intenzitását is arányosan növelni, csak egy bizonyos pontig. A többletként jelentkezõ fénykvantumokat egy kritikus szint felett fõleg a nem fûféle (azaz ún. C3-as) növények képtelenek az egyébként erre a célra kifejlesztett energiapazarló, ám hatásos védekezõmechanizmusuk (még egy csúnya szó: az ún. fotorespiráció) útján semlegesíteni, így olyan mennyiségû toxikus szuperoxidgyök keletkezik, amit biokémiai úton nem tud a növény rövid idõn belül lebontani. Végsõ soron levélterületek halnak el, különösen azok, amelyek a fényszegény idõszakban fejlõdtek ki, mert ezekben eleve "létszámcsökkentett" fotoszintetikus apparátus alakult ki, illetve bõrszövetük és viaszrétegük is vékonyabb fiatal koruknál fogva. Nyilván a hirtelen bekövetkezett felmelegedés is ludas lehet a levelek sérüléseiben, erre utal, hogy ma kukoricát is láttam megégve, perzselve, pedig az C4-es. A hõ és a fény okozta perzselést elég nehéz elkülöníteni, és tény, hogy a sugárzás hordozta hõ ilyen erõs intenzitás mellett éppúgy jelentõs tényezõ. Azonban mindkét esetben elmondható, hogy adaptációs aszinkronitás áll a háttérben.

Mielõtt még jobban belemélyednék a témába, csak egy dolgot említenék meg, afféle tanulságként: Mindkét példa jól mutatja, hogy a növények számára a környezeti tényezõk nem mérhetõk abszolút számértékekben, mennyiségekben. Sem a rendelkezésre álló tápanyag, sem a hõmérséklet, sem pedig a sugárzás intenzitásának pillanatnyi számértéke nem lehet mérvadó a várható növényi reakciókat tekintve, ezeket a növény nagyon is szubjektíven értékeli a többi tényezõ függvényében. De ami még lényegesebb, az az idõtényezõ: számít a stresszor fellépésének és jelenlétének tartama, maga a fellépés hirtelensége, vagy fokozatossága, az ismétlõdése és persze a helye a növény életének idõskáláján, magyarul a fenofázis. Mindezek miatt mondom én mindig, hogy igen óvatosan célszerû a növényeket afféle bioszenzorokként akár meteorológiai célokra felhasználni, de ebbe az irányba most nem mennék el, mert Floo lenyel keresztbe...

Helyette inkább feltenném a kérdést, más is tapasztalt-e hasonló tüneteket a növényein a közelmúltban.

Óha, az nem sok, de még bevállalom
Bár gondolom azóta már annyi sincs

Köszi,még kb 2 hét és kiderül mi van "alul".
Floo, már csak fél rekesszel van.

Jó. Akkor alá lett ágyazva, ahogy kell.
Na most viszont ez a sok esõ eléggé felgyorsít-hatta a kötõdést.Már alulról nem nagyon lehet a tápanyag-egyensúlyt befolyásolni, de egy régi szabály talán.
A nitrogén a N. a kérdéses.Ha a lombozat túl erõs, burjánzó, akkor elõfordulhat, hogy ami túlsúlyban van felül, olyan minusz van alul.
Na a mostani sok esõk beoltották a nitrogént, a felsõ szárra,levélre, de a foszfor, kálium, mikroelem, meg még ezután hasznosul. Nehéz ezt az egyensúlyt eltalálni,talán neked megvalósul.
Addig is sok mintavételezéssel és szakember tanácsával folytasd a gazdálkodást, és sok sikert a további hónapokra!

Ui; a vetõkrumplikról, a hamisítványokról volt szó a Hajnaltájban kb. 1 hónapja. (csíramentesítõ vegyszerrel kezelték, tették eladhatóvá az evõs krumplit de egyesek vetõnek adták tovább. )

Egy ismerõsöm végigjárta ma a Letenye-Kecskemét-Letenye vonalat.
Elmondása szerint a gabonanövények ugyanolyan állapotban vannak végig a vonalon, kukorica, árpa és a többi mind ugyanolyan fenológiai fázisban vannak.

Jártamban-keltemben azt vettem észre, hogy a gyomirtó iszonyúan visszaveti a kukoricát, többfelé látni megbarnult, megégett és erõsen visszamaradt kukoricásokat. Ez gyanítom a gyomirtó miatt van. Nem tudom, hogy alapban van-e így, vagy kicsit túlméretezték a gyomirtó mennyiségét.
Szõlõket is látok megégett, összepöndörödött levéllel, láthatóan az erõs gyomirtózás miatt.
Az a gyanúm sok esetben, hogy az emberi hülyeségre tökéletes példaként a népek azt hiszik, hogy a gyomirtó csak a gyomot írtja mert az a neve, de a kukorica és a szõlõ meg a többi az nem szenved kárt tõle. Hát dehogyisnem.
Rettenetesen visszaveti a kukoricát, ezzel aki ért hozzá, az tudja, hogy 2-3 hetes visszavetéssel azért elég komoly kár keletkezik a végelszámolásnál.

Dávid (Kaszabubutól szabadon )!
Várom az eperszállítmányt holnap, 2 láda elég lesz, köszönöm

Ejha..., ez valami csoda!
Gyönyörû gyümölcsök, ismét csak nagy gratulációm!

Mai zsákmány Link

50 éve nem volt gond az ízzel, 2 permetezést kapott idén Calypso Curzate kombinációt többet már nagy valószínûséggel nem fog,és ki kelés elõtt tápanyagot is megkapta Link
Egyébként itt példa amikor átvernek, a fémzároltba belekevertek több éves vetõmagot és látszik a különbség Link Link aki vetõmagot vásárol az vigyázzon.

Helló Dávid!

Szép sorok, lenyûgözõ bokrok. De azért nem ezt termesztünk, hanem ami a szár alatt van.
Vigyázzatok az egészséges lombozatra, minél tovább legyen ilyen zöld.
Jóízû krumpli legyen, ha elegendõ tápanyag van a talajban akkor bizt. jóízû lesz. Viszont ha felülrõl sok védekezõs vegyszert kap a levél, akkor már nem annyira.
Szerintem már ha belefordul a virágzásba a lomb,akkor már nem sok bogár fog települni.
Gombafertõ ellen meg tápsós kiegészítõ is sokat ér, na nem sok, csak nyomokban Ca-Mg-Zn.P,K,és a nyomelemek... amik ízfokozók is egyben.

Jelentem, hogy itt virágzásnak indult a kislevelû hárs.

Tanulság: nem kell kapálni.

Utoljára 4-én volt nálam csapadék, ma kapáltam. Hát ne mondjam, hogy tiszta száraz a föld és mivel nálam kicsit kötöttebb a talaj, totál kemény a felsõ része. [esõ]

Lenyûgözõ!

A nedves talaj és a nagy melegnek köszönhetõen már derékig ér a krumpliszár Link Link Link Link

Erre sajnos nem tudok válaszolni, de ha lesz kislevelû hárs magonc, és hasonlóan alakul a fehér akáchoz (fel kéne már, hogy hívjalak [esõ] ), akkor érdekelne. Meg megnézem neten az ezüstlevelût is...

Nincs mese, permetezni kell ha van rá lehetõség,nálunk már 2-szer volt gombaölés Link ,a bogarak is szaporodnak szépen ebben a meleg idõben.

A párás meleg idõben a burgonyavész másfél nap alatt elvitte egy ismerõsöm krumplijának szárát, én 97-ben tapasztaltam elõször ennek a növénybetegségnek egyik durvább változatát . Az erõs napsütés viszont várhatóan gátat szab a gombabetegségeknek, legalábbis itt DK-en.

A nagylevelû hárs magját mikortól lehet szerintetek hajtatni? És a zelnicemeggyét?
Itt a nagylevelû hárs most virágzott el. A kis-, és az ezüstlevelû pedig virágzás elõtt áll.

A szomszéddal próbáltuk megmenteni a gyümölcsöseinket, a kicsit lejjebb húzódó kert végi árok felé egy-egy kicsi árereszt ástunk, a teljesen felázott talajba, kapával.
Szépen megy le róla a víz, talán...
Kidolgoztam magam, irány dolgozni.

Képet talán holnap lesz idõm felrakni.

Nálunk ilyen a kukorica késõn vetve: Link Link Illetve csak egy része, mert csak egy kanyart tudott menni múlt szombaton a vetõgép utána elkezdett esni. Májusban összesen 5 csapadékmentes nap volt, így aki nem vetett el még áprilisban az még most sem. A rekordtermésnek ígérkezõ cseresznyébõl ez lett: Link Link Már zölden szétcsattannak: Link De talán a fa megmarad, ugyanis a talajvíz már kezd visszahúzódni.