Meteorológiai esélylatolgatások
Akartam írni: A Dai is egy konkrét idõszak alapján számolt konkrét szászerû érték. 1 hét eltérés itt is sokat számít.
Bármilyen idõszakban 2 hónap utánra havi középhõmérsékletre vonatkozó számszerû távprognózist adni igen kockázatos. Télen és nyáron azért, mert nem számolható pontosan, mikor alakul ki tartós blokk tartósan veszteglõ hõhullámot/HRHI-t okozó AC-val. (idekapcsolódva a nem annyira hideg T850 -û de tartós inverziós helyzet is többnyire egy veszteglõ AC peremhelyzethez köthetõ). Az sem mindegy, hogy mindez hónap derekán következik be, vagy megoszlik két hónap között, többszöri elõfordulásuk 1 hónapon belül ugyanis ritka. Tavasszal és õsszel pedig a változó besugárzás/ energiaegyensúly miatt nem tudható pontosan, mikor borul fel egy adott makroszinoptikai helyzet, fix havi bontásra 1 hét csúszás is komoly különbséget jelenthet az átlagban. Kevésbé számszerûsítve tendenciákra lehet következtetni, csak a probléma az ezzel, hogy maga a DAI egy konkrét számszerû érték.
Errõl könnyû adatsor alapján meggyõzõdni, és ez alapján igazad van.
Az viszont kétségtelen, hogy a 60 as évek óta 1987 januárja lett a leghidegebb, másrészt pedig az adatsorokba tavaszi hónapként már nem kerül bele a március középhõmérséklete, ami 1987-ben az elmûlt 50 év leghidegebbike volt, ez már így némileg árnyalja a képet.
Az viszont kétségtelen, hogy a 60 as évek óta 1987 januárja lett a leghidegebb, másrészt pedig az adatsorokba tavaszi hónapként már nem kerül bele a március középhõmérséklete, ami 1987-ben az elmûlt 50 év leghidegebbike volt, ez már így némileg árnyalja a képet.
Ha téves a kiindulópont, akkor a következtetés csak véletlenül lehet helyes. Az 1986-87-es messze nem a leghidegebb tél volt a 60-as évek óta. Az 1984-85-ös és a 2002-03-as tél lényegesen hidegebb volt. Ráadásul a 2005-06-os és az 1995-96-os tél is lényegileg hasonlóan hideg, sõt bizonyos tekintetben hidegebb is volt.
Az meglehet, mert sok mindent szerettem volna egybe(egy hozzászólásba) sûríteni. Úgy fest sikerült, de az átláthatósággal akadtak gondok. 
Nézzük az erdõben a fát!
Id. a múltkoriból:
NAO indexnél: Mivel a NAO téli félévben használatos, ezért a keresési feltételek közül Októbertõl Áprilisig terjedõ idõszakot vizsgáltam.
Lyukas közepû telek (Thermo által) például 1983/1984,1993/1994,1997/1998-as téli félévet megelõzõ téli félév adataiban találtam összefüggéseket az ideivel. Vastagon jelöltem a közeli egyezéseket, az idõszakon kívülieket pedig aláhúzással. Igyekeztem maximum (+-)0.50-es eltérésen belül maradni.
SCAND indexnél:
Ugyan, így mint a NAO indexnél, a viszonylagos egyezéseinél ( max. +- 0.50 belül mozogva ) ezt vastagon, a NAO index téli félévén kívül esõ egyezéseket aláhúzással jelöltem.
Összegezve az elõzõ 2015/2016-os téli félévben és ezen kívüli egyezéseket figyelembe véve az 1993/1994-es év a befutó, második az 1983/1984, végül pedig 1997/1998 végzett.
Tehát:
Én a 1993/1994-es télre találtam a legvalószínûbb egyezéseket. Lentebb írtam még pár dátumot, de azokat részleteiben maradéktalanul nem futottam át. Sajnos idõ hiány miatt meg az elmúlt 2 napba se nagyon értem magam utol.
Szerintem megvárom, míg kijönn a szeptemberi indexek értékei és újra szemügyre veszem az indexek adatsorait. De azért majd a DAI-ra is kíváncsi leszek. Igazol? Cáfol? Vagy mindkettõ?
Nézzük az erdõben a fát!
Id. a múltkoriból: NAO indexnél: Mivel a NAO téli félévben használatos, ezért a keresési feltételek közül Októbertõl Áprilisig terjedõ idõszakot vizsgáltam.
Lyukas közepû telek (Thermo által) például 1983/1984,1993/1994,1997/1998-as téli félévet megelõzõ téli félév adataiban találtam összefüggéseket az ideivel. Vastagon jelöltem a közeli egyezéseket, az idõszakon kívülieket pedig aláhúzással. Igyekeztem maximum (+-)0.50-es eltérésen belül maradni.
SCAND indexnél:
Ugyan, így mint a NAO indexnél, a viszonylagos egyezéseinél ( max. +- 0.50 belül mozogva ) ezt vastagon, a NAO index téli félévén kívül esõ egyezéseket aláhúzással jelöltem.
Összegezve az elõzõ 2015/2016-os téli félévben és ezen kívüli egyezéseket figyelembe véve az 1993/1994-es év a befutó, második az 1983/1984, végül pedig 1997/1998 végzett.
Tehát:
Én a 1993/1994-es télre találtam a legvalószínûbb egyezéseket. Lentebb írtam még pár dátumot, de azokat részleteiben maradéktalanul nem futottam át. Sajnos idõ hiány miatt meg az elmúlt 2 napba se nagyon értem magam utol.
Szerintem megvárom, míg kijönn a szeptemberi indexek értékei és újra szemügyre veszem az indexek adatsorait. De azért majd a DAI-ra is kíváncsi leszek. Igazol? Cáfol? Vagy mindkettõ?
Számomra nem sok kétség fér ahhoz, hogy az ilyen típusú kora õszöket, mint az idei (tartós anticiklonális befolyás Európa déli, középsõ és részben a keleti területein, erõs atlanti ciklontevékenység, nálunk száraz, túl meleg, a talaj közelében keletitõl déli áramlási irányú idõ) igen gyakran (ha nem törvényszerûen?) követték enyhe közepû, "lyukas", alias "szendvics" telek. Igaz, idén eddig jelen volt egy stabil kelet-európai teknõ, mely némileg árnyalja a képet. Ennek köszönhettük pl. a valóban elég drasztikus hõcsökkenést szeptember közepe után. De elnézve a középtávú térképeket, úgy látom, hogy a teknõ tõlünk keletre, és az abból adódó hátoldali pozició csak "mellékszólama" lehet annak a "zenemûnek", ami az idei õsz.
Nagyon úgy néz ki, hogy az idei õszünk 1971, 1982, 1983, 1985, 1993, 1997, 2003, 2004, 2006, 2011 sorát fogja gyarapítani. Bár a felsorolt évek õszei, és az utánuk következõ telek részleteikben erõsen eltérõek, a túl meleg kora õsz, majd a tél szendvics jellege tetten érhetõ.
Az ilyen õszökre egyébként jellemzõek a meleg, napsugaras idõszakokat átmenetileg megszakító, keletrõl érintõ száraz, viszonylag magas nyomású hideglöttyök. Jellemzõ azonban ilyenkor, hogy a nagyobb dolgok térségünktõl keletre (és messze északnyugatra) történnek. Véletlenül sem helyezõdik fölénk teknõ, és mediciklon-tevékenység sincs. Ilyesminek jelen esetben sincs se híre, se pora még ûrtávban sem.
"Súlyosabb" esetben (pl. 1982) ezek a keletrõl érintõ, "oldalzsebes" hidegáramlások olyan messze lehetnek tõlünk, hogy direkt északról be se tud áramlani a száraz hideg, hanem AC peremen keletrõl, délkeletrõl szivárog be valamennyi. Idén valamivel jobb a helyzet: a szeptember eleji kánikulát megszüntetõ "oldalzsebes" hideglötty lényegesen alacsonyabb nyomású, intenzívebb volt az elõbb említettnél. Közbevetõleg megjegyzem, hogy 1982 õsze egy nagyon erõs El Nino epizód idejébe esett. Igaz, idén õszre már lecsengett a szintén nagyon jelentõs El Nino, de ennek hatása feltehetõleg latencia-idõvel érvényesül csak.
A fentiekbõl következõleg arra számítok, hogy néhány hétig még folytatódik az anticiklon-dominanciájú, jobbára száraz, meleg kora õszi idõ. Ez természetesen nem zárja ki kisebb lehûlés, csapadék epizódszerû jelentkezését, de a meghatározó nem ez lesz. Majd október második felében és novemberben jöhetnek igazán erõs lehûlések, melyek lehetnek keletrõl érintõk, de direktebbek is. Hajlam lesz arra, hogy a késõ nyárból szinte rögtön a kora télbe cseppenjünk. A korán jött hideget viszont tartós enyheség válthatja fel decemberben. Egyelõre még nincs kiszámítva a DAI, de szeptember cirkulációs jellegét elnézve az észak-atlanti nyomásanomália aligha lesz vastagon pozitív -inkább negatívra tippelnék.
A közép-európai légnyomás-eltérés idén szeptemberben talán 0 közeli, vagy enyhén pozitív lesz. Mindebbõl enyhébb fajta télközép sejthetõ.
Azt mindenképp hozzáteszem, hogy a fent leírtak nem a szigorúan vett, egzakt tudományon alapulnak (páran majd meg is kritizálnak ezért) De néhányan már megírták egyéni meglátásaikat a témában, így én is vettem a bátorságot. Biztos vagyok abban, hogy többünket is érdekli az ilyen, a "meteorológiai alkímia" határán mozgó latolgatás.
Nagyon úgy néz ki, hogy az idei õszünk 1971, 1982, 1983, 1985, 1993, 1997, 2003, 2004, 2006, 2011 sorát fogja gyarapítani. Bár a felsorolt évek õszei, és az utánuk következõ telek részleteikben erõsen eltérõek, a túl meleg kora õsz, majd a tél szendvics jellege tetten érhetõ.
Az ilyen õszökre egyébként jellemzõek a meleg, napsugaras idõszakokat átmenetileg megszakító, keletrõl érintõ száraz, viszonylag magas nyomású hideglöttyök. Jellemzõ azonban ilyenkor, hogy a nagyobb dolgok térségünktõl keletre (és messze északnyugatra) történnek. Véletlenül sem helyezõdik fölénk teknõ, és mediciklon-tevékenység sincs. Ilyesminek jelen esetben sincs se híre, se pora még ûrtávban sem.
"Súlyosabb" esetben (pl. 1982) ezek a keletrõl érintõ, "oldalzsebes" hidegáramlások olyan messze lehetnek tõlünk, hogy direkt északról be se tud áramlani a száraz hideg, hanem AC peremen keletrõl, délkeletrõl szivárog be valamennyi. Idén valamivel jobb a helyzet: a szeptember eleji kánikulát megszüntetõ "oldalzsebes" hideglötty lényegesen alacsonyabb nyomású, intenzívebb volt az elõbb említettnél. Közbevetõleg megjegyzem, hogy 1982 õsze egy nagyon erõs El Nino epizód idejébe esett. Igaz, idén õszre már lecsengett a szintén nagyon jelentõs El Nino, de ennek hatása feltehetõleg latencia-idõvel érvényesül csak.
A fentiekbõl következõleg arra számítok, hogy néhány hétig még folytatódik az anticiklon-dominanciájú, jobbára száraz, meleg kora õszi idõ. Ez természetesen nem zárja ki kisebb lehûlés, csapadék epizódszerû jelentkezését, de a meghatározó nem ez lesz. Majd október második felében és novemberben jöhetnek igazán erõs lehûlések, melyek lehetnek keletrõl érintõk, de direktebbek is. Hajlam lesz arra, hogy a késõ nyárból szinte rögtön a kora télbe cseppenjünk. A korán jött hideget viszont tartós enyheség válthatja fel decemberben. Egyelõre még nincs kiszámítva a DAI, de szeptember cirkulációs jellegét elnézve az észak-atlanti nyomásanomália aligha lesz vastagon pozitív -inkább negatívra tippelnék.
A közép-európai légnyomás-eltérés idén szeptemberben talán 0 közeli, vagy enyhén pozitív lesz. Mindebbõl enyhébb fajta télközép sejthetõ.
Azt mindenképp hozzáteszem, hogy a fent leírtak nem a szigorúan vett, egzakt tudományon alapulnak (páran majd meg is kritizálnak ezért) De néhányan már megírták egyéni meglátásaikat a témában, így én is vettem a bátorságot. Biztos vagyok abban, hogy többünket is érdekli az ilyen, a "meteorológiai alkímia" határán mozgó latolgatás.
Kora télies esélyek
Korábbi hozzászólásomban ez év végéig terjedõ idõszakot igyekeztem röviden felvázolni, mi szerint az õsz utolsó harmadában kora télies idõt sejtetek. Valamint lyukas közepû telet tarok valószínûnek. Az azóta eltelt idõszakban igyekeztem minél több hiteles adattal alátámasztani személyes meglátásomat, nem csak véleményem szerint jósolgatni. Thermometer személyes kora téli, lyukas közepû telek tapasztalatait figyelembe véve, valamint más forrásokban keresgélve pl. a cirkulációs indexek adatsoraiban (1950-2016-ig) és más forrásokban a következõ megállapításokat vontam le. A NAO,SCAND,EA és EA / WR indexek adatsoraiban megnéztem a jelenlegi havi adatokat és összevetettem a korábban megfigyeltekével.
Sajnos Kelet-atlanti/nyugat-oroszországi rendszer (EA / WR) ami „ egyike a legjelentõsebb, Eurázsia idõjárását az év nagy részében befolyásoló légnyomási és cirkulációs rendszereknek. ” * ezt nem vettem alaposabban szemügyre, mert „ Az EA / WR a júniusi-augusztusi idõszak kivételével kimutatható szerepet játszik. ” * Így megfelelõ adat híján ez kimaradt. Az EA-val se jártam jobban, mert „ EA-t gyakran szokták leegyszerûsítve a NAO kissé délre elmozdított változatának nevezni: hibásan. Ugyanis az a cirkulációs központ, ami az EA rendszerében az alacsonyabb szélességeken fekszik, igen szoros kapcsolatban áll a szubtrópusi magasnyomású zóna elhelyezkedésével és intenzitásával. Ez az erõs szubtrópusi behatás különbözteti meg az EA-t a NAO-tól ” * Így maradtam az é. sz. 45 ’ fokától északabbra inkább…
A 2015/2016 év NAO index értékei hónapokban:
2015 Érték
10 0,99
11 1,70
12 1,99
2016 Érték
1 -0,37
2 1,35
3 0,37
4 0,26
5 -0,67
6 -0,13
7 -1,72
8 -2,24
Mivel a NAO téli félévben használatos, ezért a keresési feltételek közül Októbertõl – Áprilisig terjedõ idõszakot vizsgáltam. Lyukas közepû telek (Thermo által) például 1983/1984,1993/1994,1997/1998-as téli félévet megelõzõ téli félév adataiban találtam összefüggéseket az ideivel. Vastagon jelöltem a közeli egyezéseket, az idõszakon kívülieket pedig aláhúzással. Igyekeztem maximum (+-)0.50-es eltérésen belül maradni.
1982 Érték 1992 Érték 1996 Érték
10 -0,29 -1,40 0,15
11 1,55 1,12 -0,72
12 1,56 0,35 -1,40
1983 1993 1997
1 1,34 1,35 -1,08
2 -1,04 0,12 1,48
3 0,59 0,30 1,13
4 -1,07 0,91 -1,25
5 -0,01 -0,67 -0,21
6 1,31 -0,29 -1,17
7 1,22 -3,14 0,37
8 1,95 0,03 0,94
9 -0,95 -0,41 0,74
10 1,22 -0,26 -1,34
11 -1,16 2,56 -1,08
12 0,18 1,36 -0,98
Összevettem ezeket a fenti dátumokat a SCAND (Skandináv rendszer) index adataival szintén a 2015/2016-os téli félévet nézve.
2015/2016-os SCAND index értékei hónapokban:
2015 Érték
10 0,62
11 -0,40
12 0,08
2016
1 -0,68
2 -0,54
3 -0,23
4 -0,11
5 1,05
6 -
7 -
8 -0,44
„ Az SCA a nagy idõskálájú változékonyság egyik legfontosabb megjelenési formája, amely június és július kivételével minden hónapban felfedezhetõ. Az SCA-index szezonális, éves és évtizedes skálájú periódussal is rendelkezik. ” *
( * A csillaggal jelölt ( * ) mondatokat a Makrocirkulációs rendszerek és kapcsolatuk a téli idõszak idõjárásával Magyarországon címû Tabi Krisztián által írt diplomamunkájából idéztem. )
1982 Érték 1992 Érték 1996 Érték
10 1,47 -0,08 0,40
11 0,21 -0,73 0,01
12 -0,28 -0,18 -0,19
1983 1993 1997
1 -1,33 -1,29 0,07
2 0,47 0,06 -0,87
3 -0,52 -0,10 -1,33
4 1,24 0,59 -2,44
5 1,48 1,49 -0,66
6 - - -
7 - - -
8 -0,44 -0,63 1,18
9 0,06 1,18 -1,42
10 -1,87 0,76 -2,17
11 -1,83 1,90 1,42
12 -1,87 -0,01 0,61
Ugyan, így mint a NAO indexnél, a viszonylagos egyezéseinél ( max. +- 0.50 belül mozogva ) ezt vastagon, a NAO index téli félévén kívül esõ egyezéseket aláhúzással jelöltem.
Összegezve az elõzõ 2015/2016-os téli félévben és ezen kívüli egyezéseket figyelembe véve az 1993/1994-es év a befutó, második az 1983/1984, végül pedig 1997/1998 végzett.
Fontos megemlíteni, hogy SCAND index pozitív fázisaiban mikor a magasnyomás dominál, sok függ az anticiklon kp. elhelyezkedésétõl így igen nagy különbségek alakulhatnak ki s mivel ez a téli termikus anticiklon igen masszív tud lenni, azaz sokszor hosszú idõn át egy helyben tartózkodik – egy adott hónapban vagy szezonban egy adott helyen mégis jelentõs hõmérsékleti
anomáliák tudnak kialakulni. A csapadék északon, északkeleten kevesebb, míg délen,délnyugaton több adódik.
Jó példa erre 1993.11.17 ( Link Link )
Viszont erõsen negatív anomáliájú ( alacsony nyomású) hónapokban is elõfordult téli/es hidegbetörés. 1983.11.12 ( Link Link ) és 1997.10.25 ( Link Link ) valószínûleg extrém, szélsõ értékek esetén fordulhat ilyen elõ.
Ezen kívül találtam még lyukas közepû 2011/2012-es, illetve 1985/1986 és 1956/1957-es téli félévbeli egyezést 2015/2016-ra.. Azaz 2012/2013,1986/1987 és 1957/1958 jöhetne(?!) szóba. Bár az utóbbi két tél nem tudom pontosan milyen volt Mo.-on. Ahogy szabadidõm, munkám és magánéletem engedte, én ennyit tudtam kihámozni a SCAND és NAO indexbõl, noha jó lehet mindkettõ szoros összefüggésben, kölcsönhatásban áll egymással. Hiába az erõsen pozitív (alacsony nyomású) NAO 1993.11.17-én ( 2,56 ), ha a SCAND pozitív, 1,90-es (magasnyomású) értéket hozott.
Viszont ha NAO negatív -1,16 ( magasnyomású) , az SCAND erõsen negatív (alacsony nyomású) -1,83. Jó példa az 1983.11.12.
A szeptemberi értékekre leszek még nagyon kíváncsi mennyire illeszkednek a "gépezetbe" avagy kerülnek elõ az adatsorokból új lehetséges találatok.
Korábbi hozzászólásomban ez év végéig terjedõ idõszakot igyekeztem röviden felvázolni, mi szerint az õsz utolsó harmadában kora télies idõt sejtetek. Valamint lyukas közepû telet tarok valószínûnek. Az azóta eltelt idõszakban igyekeztem minél több hiteles adattal alátámasztani személyes meglátásomat, nem csak véleményem szerint jósolgatni. Thermometer személyes kora téli, lyukas közepû telek tapasztalatait figyelembe véve, valamint más forrásokban keresgélve pl. a cirkulációs indexek adatsoraiban (1950-2016-ig) és más forrásokban a következõ megállapításokat vontam le. A NAO,SCAND,EA és EA / WR indexek adatsoraiban megnéztem a jelenlegi havi adatokat és összevetettem a korábban megfigyeltekével.
Sajnos Kelet-atlanti/nyugat-oroszországi rendszer (EA / WR) ami „ egyike a legjelentõsebb, Eurázsia idõjárását az év nagy részében befolyásoló légnyomási és cirkulációs rendszereknek. ” * ezt nem vettem alaposabban szemügyre, mert „ Az EA / WR a júniusi-augusztusi idõszak kivételével kimutatható szerepet játszik. ” * Így megfelelõ adat híján ez kimaradt. Az EA-val se jártam jobban, mert „ EA-t gyakran szokták leegyszerûsítve a NAO kissé délre elmozdított változatának nevezni: hibásan. Ugyanis az a cirkulációs központ, ami az EA rendszerében az alacsonyabb szélességeken fekszik, igen szoros kapcsolatban áll a szubtrópusi magasnyomású zóna elhelyezkedésével és intenzitásával. Ez az erõs szubtrópusi behatás különbözteti meg az EA-t a NAO-tól ” * Így maradtam az é. sz. 45 ’ fokától északabbra inkább…
A 2015/2016 év NAO index értékei hónapokban:
2015 Érték
10 0,99
11 1,70
12 1,99
2016 Érték
1 -0,37
2 1,35
3 0,37
4 0,26
5 -0,67
6 -0,13
7 -1,72
8 -2,24
Mivel a NAO téli félévben használatos, ezért a keresési feltételek közül Októbertõl – Áprilisig terjedõ idõszakot vizsgáltam. Lyukas közepû telek (Thermo által) például 1983/1984,1993/1994,1997/1998-as téli félévet megelõzõ téli félév adataiban találtam összefüggéseket az ideivel. Vastagon jelöltem a közeli egyezéseket, az idõszakon kívülieket pedig aláhúzással. Igyekeztem maximum (+-)0.50-es eltérésen belül maradni.
1982 Érték 1992 Érték 1996 Érték
10 -0,29 -1,40 0,15
11 1,55 1,12 -0,72
12 1,56 0,35 -1,40
1983 1993 1997
1 1,34 1,35 -1,08
2 -1,04 0,12 1,48
3 0,59 0,30 1,13
4 -1,07 0,91 -1,25
5 -0,01 -0,67 -0,21
6 1,31 -0,29 -1,17
7 1,22 -3,14 0,37
8 1,95 0,03 0,94
9 -0,95 -0,41 0,74
10 1,22 -0,26 -1,34
11 -1,16 2,56 -1,08
12 0,18 1,36 -0,98
Összevettem ezeket a fenti dátumokat a SCAND (Skandináv rendszer) index adataival szintén a 2015/2016-os téli félévet nézve.
2015/2016-os SCAND index értékei hónapokban:
2015 Érték
10 0,62
11 -0,40
12 0,08
2016
1 -0,68
2 -0,54
3 -0,23
4 -0,11
5 1,05
6 -
7 -
8 -0,44
„ Az SCA a nagy idõskálájú változékonyság egyik legfontosabb megjelenési formája, amely június és július kivételével minden hónapban felfedezhetõ. Az SCA-index szezonális, éves és évtizedes skálájú periódussal is rendelkezik. ” *
( * A csillaggal jelölt ( * ) mondatokat a Makrocirkulációs rendszerek és kapcsolatuk a téli idõszak idõjárásával Magyarországon címû Tabi Krisztián által írt diplomamunkájából idéztem. )
1982 Érték 1992 Érték 1996 Érték
10 1,47 -0,08 0,40
11 0,21 -0,73 0,01
12 -0,28 -0,18 -0,19
1983 1993 1997
1 -1,33 -1,29 0,07
2 0,47 0,06 -0,87
3 -0,52 -0,10 -1,33
4 1,24 0,59 -2,44
5 1,48 1,49 -0,66
6 - - -
7 - - -
8 -0,44 -0,63 1,18
9 0,06 1,18 -1,42
10 -1,87 0,76 -2,17
11 -1,83 1,90 1,42
12 -1,87 -0,01 0,61
Ugyan, így mint a NAO indexnél, a viszonylagos egyezéseinél ( max. +- 0.50 belül mozogva ) ezt vastagon, a NAO index téli félévén kívül esõ egyezéseket aláhúzással jelöltem.
Összegezve az elõzõ 2015/2016-os téli félévben és ezen kívüli egyezéseket figyelembe véve az 1993/1994-es év a befutó, második az 1983/1984, végül pedig 1997/1998 végzett.
Fontos megemlíteni, hogy SCAND index pozitív fázisaiban mikor a magasnyomás dominál, sok függ az anticiklon kp. elhelyezkedésétõl így igen nagy különbségek alakulhatnak ki s mivel ez a téli termikus anticiklon igen masszív tud lenni, azaz sokszor hosszú idõn át egy helyben tartózkodik – egy adott hónapban vagy szezonban egy adott helyen mégis jelentõs hõmérsékleti
anomáliák tudnak kialakulni. A csapadék északon, északkeleten kevesebb, míg délen,délnyugaton több adódik.
Jó példa erre 1993.11.17 ( Link Link )
Viszont erõsen negatív anomáliájú ( alacsony nyomású) hónapokban is elõfordult téli/es hidegbetörés. 1983.11.12 ( Link Link ) és 1997.10.25 ( Link Link ) valószínûleg extrém, szélsõ értékek esetén fordulhat ilyen elõ.
Ezen kívül találtam még lyukas közepû 2011/2012-es, illetve 1985/1986 és 1956/1957-es téli félévbeli egyezést 2015/2016-ra.. Azaz 2012/2013,1986/1987 és 1957/1958 jöhetne(?!) szóba. Bár az utóbbi két tél nem tudom pontosan milyen volt Mo.-on. Ahogy szabadidõm, munkám és magánéletem engedte, én ennyit tudtam kihámozni a SCAND és NAO indexbõl, noha jó lehet mindkettõ szoros összefüggésben, kölcsönhatásban áll egymással. Hiába az erõsen pozitív (alacsony nyomású) NAO 1993.11.17-én ( 2,56 ), ha a SCAND pozitív, 1,90-es (magasnyomású) értéket hozott.
Viszont ha NAO negatív -1,16 ( magasnyomású) , az SCAND erõsen negatív (alacsony nyomású) -1,83. Jó példa az 1983.11.12.
A szeptemberi értékekre leszek még nagyon kíváncsi mennyire illeszkednek a "gépezetbe" avagy kerülnek elõ az adatsorokból új lehetséges találatok.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Időjárás-változás | 2024-04-12 18:51
Szabályzat