Ez a meglátás -legalábbis az elmúlt évtizedek tükrében- alapjában téves. Egymáshoz nagyon közeli telek idõjárási jellege gyökeresen eltérhet. Mi több, ezek a nagy "fel-le ugrálások" tekinthetõk a jellemzõnek. Az "elmúlt évek" telei alapján következtetni a küszöbön állóra könnyen hatalmas melléfogásokhoz vezethet. Példák: az 1982/83-as igen enyhe telet követõ 1984/85-ös igen hideg. Az 1994/95-ös enyhe tél után jövõ 1995/96-os legendásan zord. Az 1997/98-as enyhe tél, majd az 1998/99-es, zord és havas epizódjaival. A 2000/2001-es, értékelhetetlenül vacak tél, aztán a kivételesen hideg 2001-es december, és szintén téli 2002-es január. A 2006/2007-es, elképesztõen tavaszias tél, vs a 2009/2010-es havas, télies tél. A példákat még lehetne folytatni.
Ami az idei téli kilátásokat illeti, azokra, ahogy már mondtam, a kora õsz jellege vethet némi fényt. Mostanra világossá vált, hogy jobbára magas nyomású (barometrikusan jobb térfeles), száraz, túl meleg kora õszünk van, élénk észak-atlanti ciklontevékenységgel. Ezt a jelleget egy keletrõl érintõ száraz, elég magas nyomású hidegöblítés modulálta.
Az ilyen õszelõ nem ritka, és roppant jellemzõ. Mindez együtt egy korán beköszöntõ hideg, esetleg kifejezetten télies epizódot sejtet, majd tartósabban enyhe télközepet (bár igaz, a DAI még nem áll rendelkezésre)
Természetesen sejtésrõl van szó, érvényesülhetnek ettõl eltérõ forgatókönyvek is -hiszen a variációk végtelen számúak.
Egyébként a "lukas közepû" tél sem feltétlenül enyhe. Ami a naptevékenység, és az El Nino-La Nina kérdését illeti, abban Snowhunter-el értek egyet.