Számomra nem sok kétség fér ahhoz, hogy az ilyen típusú kora õszöket, mint az idei (tartós anticiklonális befolyás Európa déli, középsõ és részben a keleti területein, erõs atlanti ciklontevékenység, nálunk száraz, túl meleg, a talaj közelében keletitõl déli áramlási irányú idõ) igen gyakran (ha nem törvényszerûen?) követték enyhe közepû, "lyukas", alias "szendvics" telek. Igaz, idén eddig jelen volt egy stabil kelet-európai teknõ, mely némileg árnyalja a képet. Ennek köszönhettük pl. a valóban elég drasztikus hõcsökkenést szeptember közepe után. De elnézve a középtávú térképeket, úgy látom, hogy a teknõ tõlünk keletre, és az abból adódó hátoldali pozició csak "mellékszólama" lehet annak a "zenemûnek", ami az idei õsz.
Nagyon úgy néz ki, hogy az idei õszünk 1971, 1982, 1983, 1985, 1993, 1997, 2003, 2004, 2006, 2011 sorát fogja gyarapítani. Bár a felsorolt évek õszei, és az utánuk következõ telek részleteikben erõsen eltérõek, a túl meleg kora õsz, majd a tél szendvics jellege tetten érhetõ.
Az ilyen õszökre egyébként jellemzõek a meleg, napsugaras idõszakokat átmenetileg megszakító, keletrõl érintõ száraz, viszonylag magas nyomású hideglöttyök. Jellemzõ azonban ilyenkor, hogy a nagyobb dolgok térségünktõl keletre (és messze északnyugatra) történnek. Véletlenül sem helyezõdik fölénk teknõ, és mediciklon-tevékenység sincs. Ilyesminek jelen esetben sincs se híre, se pora még ûrtávban sem.
"Súlyosabb" esetben (pl. 1982) ezek a keletrõl érintõ, "oldalzsebes" hidegáramlások olyan messze lehetnek tõlünk, hogy direkt északról be se tud áramlani a száraz hideg, hanem AC peremen keletrõl, délkeletrõl szivárog be valamennyi. Idén valamivel jobb a helyzet: a szeptember eleji kánikulát megszüntetõ "oldalzsebes" hideglötty lényegesen alacsonyabb nyomású, intenzívebb volt az elõbb említettnél. Közbevetõleg megjegyzem, hogy 1982 õsze egy nagyon erõs El Nino epizód idejébe esett. Igaz, idén õszre már lecsengett a szintén nagyon jelentõs El Nino, de ennek hatása feltehetõleg latencia-idõvel érvényesül csak.
A fentiekbõl következõleg arra számítok, hogy néhány hétig még folytatódik az anticiklon-dominanciájú, jobbára száraz, meleg kora õszi idõ. Ez természetesen nem zárja ki kisebb lehûlés, csapadék epizódszerû jelentkezését, de a meghatározó nem ez lesz. Majd október második felében és novemberben jöhetnek igazán erõs lehûlések, melyek lehetnek keletrõl érintõk, de direktebbek is. Hajlam lesz arra, hogy a késõ nyárból szinte rögtön a kora télbe cseppenjünk. A korán jött hideget viszont tartós enyheség válthatja fel decemberben. Egyelõre még nincs kiszámítva a DAI, de szeptember cirkulációs jellegét elnézve az észak-atlanti nyomásanomália aligha lesz vastagon pozitív -inkább negatívra tippelnék.
A közép-európai légnyomás-eltérés idén szeptemberben talán 0 közeli, vagy enyhén pozitív lesz. Mindebbõl enyhébb fajta télközép sejthetõ.
Azt mindenképp hozzáteszem, hogy a fent leírtak nem a szigorúan vett, egzakt tudományon alapulnak (páran majd meg is kritizálnak ezért) De néhányan már megírták egyéni meglátásaikat a témában, így én is vettem a bátorságot. Biztos vagyok abban, hogy többünket is érdekli az ilyen, a "meteorológiai alkímia" határán mozgó latolgatás.