Időjárási visszatekintő

Bizony-bizony! Örök emlék marad nekem is.

Szeretném, ha valaki kikeresné az 1977.Nov.19.-i országos térképet, és adatokat.
38 éve volt az esküvõnk, pont most. Elõzõ nap 18.-án rövid ujjú ingben pucolták a kakasokat- birgét,(+18 fok) majd 19.-én du. volt egy átfutó zápor,(+12 fok) itt Majsán. Másnap reggel pedig csörgõs -5 fokos fagy lett.
Nov. 22-27 pedig egyre hûvösebb, sõt havas 3-10 cm. lett a nászutam Debrecen-H.szoboszlón. (félcipõben mentem, magas szárú bakancsban jöttem haza.)

Ez volt a telek tele!Legalábbis itt a Tiszántúlon!
Özön hó,meg hideg volt akkor,két felvonásban!
Eszembe se jutott,akkor januárban a nagy havazások után,hogy februárban még több lesz!
Hideg is,meg hó is!
Azon a télen december közepén jött meg tartósabban a tél,olyan meleg volt a talaj,hogy az elsõ havazásból semmi nem maradt,pedig folyamatosan fagyott!

Óh köszönöm a választ!
Azóta sem volt hasonló sem,de remélem még megélek 1-2 olyan napot!
Nagyon extrém volt akkor a hideg,az egyik napján Debrecenben voltam,-17 fokot mutatott a belvárosban a hõmérõ a legmelegebb idõszakban!
Itt nálunk akkor hajnalban azt hiszem -28 lehetett!
Nagyjából,sajnos nem mértem, a napi közép -20 környékén lehetett!
A hóréteg is igen tekintélyes (40-50 cm) volt akkor azt hiszem!

Nagyon szép, hasznos téli beszámoló volt, jó volt olvasni így vasárnap éjfélhez közeledve.
Tisztára beleéltem magam néhány résznél.

Mikor utána láttam hogy 2005 május 18.-ról fogsz írni nekem is rögtön beugrott a Dunántúli, középsõ megyék feletti szlovén squall - line és a Kelet - Magyarországon elõtte bedurranó szupercellák, zivataros tömbök.

Ezt is jó volt olvasni, nem semmi élmény lehetett.

Nálam május 2005 május 17-e emlékezetesebb volt.
Délután korom fekete felhõalappal heves zivatar érkezett felhõszakadással, viharos széllel, jégesõvel.

18-ról már csak annyi emlékem van hogy fülledt meleg volt, úszni voltam csoporttal Pesten, hazafelé pedig özönvízbe jöttünk haza, de erõs szélvihar, jég nekem nem rémlik a fõvárosból és otthonról sem.

Kemény egy szezon volt a 2005-ös is.

Igen-igen, tudom, csak nem arról híresült illetve vált ismertté az eset, hanem az instabilitási vonalról.

Egy apró korrigálás, ami titeket elért 17 óra körül, az nem a szlovén instab volt, hanem az elõtte a Duna-Tisza közén kifejlõdött másik zivatarrendszer. Link

Ettõl függetlenül brutális volt az a cella ott felétek...

Minket otthon (Egyházasrádóc) csak súrolt a szlovén instab, sok mindenre nem is emlékszem belõle. Valami kifutófelhõ azért mintha lett volna.

30 éves vagyok, és a 2005 május 18-i viharról vannak a "legmegrázóbb" és legélénkebb emlékeim. Hajdúszováton egy szlovén squall line a település emlékezetében élõ legnagyobb méretû jégdarabokat szórta a fejünkre. Ha jól emlékszek este 17 óra magasságában kezdõdött a dolog. Földön túli sötétség telepedett ránk. A felhõzet vastagsága szinte teljesen felfalta a napsugarakat éjjelt varázsolva a nappalból. Feltámadt a szél, és hamarosan elkezdtek potyogni az ALMÁNYI jegek. Semmi más, csak a jegek! Ekkor épp arra készültünk, hogy az udvarról bekössük a teheneket az istállóba, mert fejés következett volna. De a tehenek jó elõre megérezték, hogy mi közelít és "megvadultak". Sosem láttunk õket ilyennek sem elõtte, sem azóta. Szaladgáltak a pányván körbe-körbe, nem lehetett õket lecsitítani, fõleg a fiatalabbakat, aztán miután nagy nehezen be tudtuk kötni õket megindultak az "almák"...az istálló ajtón át belõttek egészen a tehenek fejéig, azok nem tudták mire vélni a dolgot, gondolom nagyon fájdalmas lehetett egy-egy ilyen "ágyúgolyó" becsapódása. Aztán becsuktuk az ajtót gyorsan. Az istálló elõtt az eresz alatt volt a macskák alumínium tejes edénye. Azt pont telibe lõtte az egyik, és teljesen eldeformálta, miközben repült 3 métert. Közben tombolt a szél, potyogtak (inkább süvítettek) a jegek, de esõ még mindig nem esett. Közben láttuk, hogy ahová leesett egy ilyen jégdarab ott minden eltört, vagy behorpadt: palatetõ, sima cserép, lemeztetõ, mûanyag tetõ, onduline. A szomszédban lakott nagyanyám. Õ kiabált ki nekünk a konyha ablakból, hogy mit csináljon, mert a nagyszoba ablakát (ami nyugatra nézett) betörte a jég és mivel közben megérkezett az esõ is ömlik befelé a víz a szobába. De nem tudtunk mit csinálni, mert nem mertünk kimenni az ólból, hisz ha egy olyan jégdarab eltalál mondjuk a halántékunkon, szinte garantált a halál. Mire vége lett ennek az egésznek elindultunk mi is és az utcabeliek is ki az utcára. Mindenkin a döbbenet lett úrrá, és mindenki a fejét fogta, amikor látta a károkat. Isteni szerencsénk volt, amiért relatíve kevés jégdarab hullott ránk. De ez is épp elég volt. Hozzávetõlegesen másfél órával az események után mementó gyanánt felszedtünk, és elraktunk fél tucat jégdarabot a fagyasztóba, amik még akkor is alma méretûek voltak, és sokáig mutogattuk õket mindenkinek, amikor szóba került az a pokoli délután. Az egyik utcabelink pont hazafelé ment biciklivel, neki nem volt szerencséje, az elsõ jégdarabok egyike eltalálta a fejét, õ a kórházban kötött ki össze kellett varrni a bõrt a fején. Ez a squall line okozta akkor Hosszúpályiban a tornádót, valamint Debrecenbe menvén a 4-es fõút melletti hatalmas (szerintem 60-80 éves) nyárfák tövestõl kitépését, amik még egy év múlva is ott voltak az árokban kiborulva, biztos sokan emlékeznek rá még. Összegezve: örökké emlékezni fogunk arra a szlovén squall line-ra, és sajnálhatjuk, hogy akkoriban még nem volt minden háztartásban internet és nem járkált mindenki csoda fényképezõgépekkel, videokamerákkal mert így gyakorlatilag megörökítetlen maradt ez az egész agyrém, ami akkor lezajlott. Felénk ha valami vihar közeledik mindig eszünkbe jut 2005. Május 18. és bízunk benne, hogy nem annak valamilyen "unokája" jön megint pusztítani...

A 2005. május 18-i események engem is érdekelnek.

A 99-es estrõl nekem az rémlik kristálytisztán, hogy a havazás elállta után reggel az úton közelítettük meg az iskolát, de ott is lábszárközépig ért a hó, pedig azt néha letolta egy-egy hókotró, illetve, hogy nagyon hideg volt az elsõ derült éjszaka után.

Jól esik, hogy szívesen fogadtátok az élménybeszámolómat.
Van egy ugyanilyen élményem, csak az a másik véglet 2005 május 18-áról...holnap azt is sorokba foglalom.

Fantasztikus írás!

Újra átéltem én is az 1999-es mogul-ciklont (nálunk az csinált nagy káoszt).
A 2003 januári ciklon-kettõs nálam nem okozott nagy fennakadást, mert az elsõ ciklon havazása csak kedden (01.07.) ért el és csak aznap napján volt viharos szél és hófúvás (az aznapi 16 cm-t 35-40 cm-es buckákba hordva).
Másnap, szerdán (01.08.) a további 3-4cm már gyenge széllel hullott.
A következõ nap, csütörtök (01.09.) délután megérkezõ második ciklon aznap még csak élénk szelet és kisebb havazást (1 cm) hozott.
A ciklon pénteken (01.10.) ténykedett igazán, 14 cm leesõ hóval és csak az esti órákra megerõsödõ széllel (estére 50-60 cm buckákat összehordva).
Másnap, szombat (01.11.) reggel állt el a hó (éjjel még 3 cm-t leadva) és szél újra csak élénken fújt.

Azaz nálam nagy fennakadás nem volt, a rendkívüliség abban rejlett, hogy két ciklon összeért, így kedd reggeltõl szombat reggelig szinte folyamatosan esett a hó (kis szünet csak szerda este és csütörtök délután között volt), továbbá keddtõl folyamatosan -5 fok alatti hõmérsékletben havazott.
Azon két ciklon termése 36-37 cm volt!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#292819 - 2015-11-15 12:03:26)

Köszi a visszaemlékezést, tetszett!
Úgy érzem, hogy neked ez volt az, ami a kicsit idõsebb korosztálynak többfelé az országban az 1987 január, még ha abban sok minden máshogy történt is. De élményre hasonló

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#292816 - 2015-11-15 11:53:24)

Teljesen beleéltem magam. Nem semmi élmény lehetett!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#292814 - 2015-11-15 11:31:49)

Ez jó volt, köszi, hogy leírtad!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#292813 - 2015-11-15 11:24:03)

Magamból kiindulva szerintem senkit nem untattál, én végig olvastam az összes sort, amit írtál, mit ne mondjak, egy élmény volt, úgy bele éltem magam.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#292811 - 2015-11-15 11:04:09)

Szép Vasárnapot minden fórumozó társamnak!

Mivel végre megjelentek az elsõ reménysugarak a telet illetõen, valamint közelmúltbeli csatlakozásom végett úgy gondoltam megosztom Veletek a legkedvesebb és legmaradandóbb emlékemet amire mindmáig nagy örömmel és lelkesedéssel gondolok vissza. Kérlek fogadjátok szeretettel az élménybeszámolómat:

2003 január 6-át írtunk akkoriban...
Aznap este fürdéshez készülõdtem még elpakoltam a táskába a torna cuccomat és megnéztem az RTL klub, pontosabban Aigner Szilárd által prezentált idõjárás jelentést, melyben másnap kezdõdõ nagy havazást és akár fél métert elérõ hóréteget vizionált az ország egy jelentõs részére. Természetesen nagyon izgatott lettem fõleg annak tükrében, hogy akkoriban csupán a helyi újságból, a teletext-rõl és a TV-s idõjárás jelentésekbõl tudtam csak informálódni a történésekrõl, ugyanis akkoriban internet még a fasorban sem volt nemhogy nálunk, még a faluban se senkinek. Másnap reggel a 6:40-es távolsági busszal indultam el a 9 km-re lévõ Hajdúszoboszlóra a gimnáziumba, csakúgy, mint mindig. Akkor ha jól emlékszek nem volt nagyon hideg, de teljes borultság volt. Az elsõ órám reggel 8-kor kezdõdött és akkor már non-stop az ablakot kémleltem, hogy mikor látom meg végre az elsõ hópelyheket. Nem tudom pontosan mikor is kezdett el esni, de hozzávetõlegesen délelõtt 10 óra lehetett. Erõsen elkezdett havazni, és a bõven fagyos hõmérséklet miatt egyetlen hópehely sem veszett kárba minden megmaradt! Az utolsó órám testnevelés óra volt, ami miatt nagyon kellett sietnem az öltözködéssel, hogy elérjem a 13:25-kor induló buszt, hogy még idõben hazaérhessek a családi ebédre, ugyanis húgom 8. születésnapját ünnepelte a család (Apa, anya, én, a két mama, a két papa, keresztanya, keresztapa, és az õ kisfiuk). Szóval rohannom kellett a buszhoz, pedig az iskola elõtt kellett felszállnom a távolsági buszra, és a rohanásnak meg is lett az eredménye, az öltözõben hagytam a sapkámat. Akkor már vastag hótakaró volt, talán több, mint 10 cm. Lassan haladt a busz, de végül elhagytuk Hajdúszoboszlót és elindultunk Hajdúszovátra a sûrû hóesésben. Alig hagytuk el a várost már hatalmas fehérség fogadott minket, talán 30 km/h órával cammogtunk. Hajdúszoboszló után 3 km-el és Hajdúszovát elõtt 4 km-el egy éles kanyar után miután az út keletnek fordult azzal szembesültünk, hogy a hófúvásnak köszönhetõen eltûnt az út, és nem lehetett még csak sejten sem, hogy hol lehet az út mentén lévõ árok. Meg is történt a baj: a busz jobb hátsó kereke a nagy hóban történõ araszolás közben belecsúszott az árokba, és ott véget ért az utunk, ugyanis se elõre-se hátra nem tudott elindulni a busz! Más lehetõséget nem látván a sofõr kinyitotta az ajtót és az utasok (70%-ban középiskolás, 30%-ban felnõtt) megindultunk gyalog Hajdúszovát irányába az iszonyú hóesésben és élénk szélben. Persze a buszon nem csak Hajdúszovátiak ültek, voltak szép számmal olyanok is, akik Hajdúszováton át Derecskére utaztak volna ami még plusz 8 km sétát jelentett nekik. Szóval nekivágtunk az útnak. Mint ahogy írtam a sapkám az öltözõben maradt, így rendesen elázott és fázott a fejem-fülem, csupán a sálamat tudtam valamelyest bevetni. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy egy falusi paraszt srác vagyok, aki nem tojik be sem egy kis széltõl, sem egy kis hótól, sem egy kis hidegtõl, de akkor bizony az arcomra fagyott a táj. Szóval araszoltunk a falu felé: útközben találkoztunk egy Opel-el aminek a jobb hátulja szintén az árokba csúszott, késõbb pedig egy Wartburggal, akinek a gazdája bõszen lapátolt hátha tovább tud menni Hajdúszoboszló felé. Neki próbáltam segíteni, de nem tudtuk megmozdítani a kocsit így tovább mentünk. Végül hazaértünk! Már fél 4 körül lehetett. Addigra az ebéd már befejezõdött ugyanis mindenki sietett haza, hogy takaríthassa a ház körüli területeket. Anyai nagyszüleim pedig pláne siettek haza, hisz Hajdúszovát és Derecske között laktak egy tanyán. Szóval hazaértem, kicsit megmelegedtem elmeséltem mi történt az úton, apáék is elmesélték, hogy õk már 11 órakor is alig tudtak hazajönni a Suzuki Swift-el szoboszlóról (a cukrászdából hozták a tortákat és a somlóit), és a 8 perces útból fél órás lett nekik. Mivel már lassan 4 óra volt édesapám nekilátott az etetésnek (marhák, disznók, ló stb.) én pedig nekiestem az udvarnak ami mindennek mondható épp csak kicsinek nem, nem beszélve arról, hogy a szomszédban nagyanyám lakott, ahol szintén takarítanom kellett. Talán 45 perc alatt végeztem is, de ahogy visszanéztem az udvarra az utcáról, láttam, hogy kezdhetem elölrõl, ugyanis szinte 5 percenként esett 1 cm friss hó, és a szél is tette a dolgát. A zugbeliek is szélmalomharcot folytattak a hóval, de kölcsönösen segítettünk egymásnak az utcafront megtisztításában, és együtt ámultunk, hogy mi is történik. Az idõsebb (50 feletti) korosztály egyöntetûen állította, hogy ilyen még nem volt Hajdúszováton soha. Mellékesen megjegyzem, hogy a 87-es eseményekre senki nem emlékszik nálunk, viszont 86-ra és a 90-es évek novemberi havazásaira annál inkább. Lassan ránk esteledett. Este 8 órakor az osztályfõnököm telefonált a vezetékes telefonon, hogy az iskola hószünetet rendelt el (akkoriban még kuriózum volt a mobiltelefon is), így nagy öröm ért engem. A hó továbbra is rendületlenül esett. Másnap reggel Január 8-án habár a boltok kinyitottak, de kenyeret nem tudtak adni, ugyanis semmilyen pékséges szállítmány nem érkezett meg a faluba, mint ahogy még 3 napon keresztül egyszer sem. Így aztán kenyér nélkül ettünk mindent, pedig mi mindenhez kenyeret eszünk, és napi 1-1,5 kg kenyeret evett a család. Másnap is lapátolással teltek az órák a zug összefogott és továbbra is együtt takarítottunk az utcán, hogy legalább gyalog ki lehessen jutni a fõ utcára, amit a 3 nap alatt jó ha 4-5 alkalommal "letakarított" a hóeke. Végül már akkora hómennyiség volt az utcán, hogy nem tudtuk hová tenni. Az is sokat elmond, hogy a község hókotrója a havazás elállta után, tehát a 4. napon érkezett meg hozzánk és tolta össze a havat 3 méteres halmokba. A havazás elálltával az elsõ derült éjjelen nagyon keményen fagyott, és a lehullott porhavat összefagyasztotta. Nekiálltunk kihordani a nagyon hosszú udvarunkról az utcára a havat, hogy ki lehessen menni autóval az utcára. Ez volt ám az igazi móka! Én egy régi kenyér sütõ lapáttal kockákat vágtam a hóba, melyek alá nyúlva egyben lapáttal ki lehetett vinni a csonttá fagyott hótömböket az utcára. Ez órákig eltartott, de végül megtisztult az udvar nagy része, az utcán pedig hatalmas hóhalmok feszítettek nagyon-nagyon sokáig. Ha jól emlékszek 2 hét múlva jött az olvadás, de mire elolvadt a hó, eljött Február 4-e, és újabb születésnapi ajándékot hozott a sors (én 86 február 3-án születtem) nekünk, újabb nagy havazást, és heteken át megmaradó hótakaróval!
Mindent összevetve nagyon hálás voltam akkor a természetnek, hogy ezt produkálta, ugyanis a sok-sok munka mellett van egy másik hozadéka is az ilyen jelenségeknek: összehozza az embereket minden téren! Sokat beszélgettünk, önzetlenül segítettük egymást és ezek olyan emberi értékek amik máskor ritkán vagy egyáltalán nem jönnek a felszínre! Én ezért szeretem a telet még most is közel 30 évesen!

Köszönöm, hogy elolvastátok a soraimat, remélem nem untattam nagyon senkit sem.

Ellenben a leghosszabb brutális idõszak (-10 alatti napi közép) 1996 december végérõl való (az is micsoda zord karácsony volt...), öt napos...

Dátum: 07/14/21h t, négyadatos napi közép t, 19 órai hóvastagság

December 25.: -14/-8/-12, -11,5, 16 cm
December 26.: -11/-10/-11, -10,8, 16 cm
December 27.: -14/-9/-13, -12,3, 14 cm
December 28.: -20/-8/-10, -12,0, 14 cm
December 29.: -15/-9/-13, -12,5, 14 cm

Brrr, az két brutális nap...

Dátum: min/max t, 07/14/21h t, kétadatos/négyadatos napi közép t, 19 órai hóvastagság

Január 12.: -24,7/-11,8, -24/-12/-20, -18,2/-19,0, 33 cm
Január 13.: -20,5/-13,0, -17/-13/-13, -16,8/-14,0, 30 cm


Az a tél másik két brutális napot is dobott (micsoda karácsony volt...).

December 25.: -21,1/-10,2, -21/-11/-18, -15,6/-16,8, 14 cm
December 26.: -23,5/-11,9, -23/-12/-13, -17,7/-15,3, 14 cm

Ki is bérelte az a tél két brutális kettõ napja a toplistám -20,0 alatti értékeit (csak 2009. 12.21. pofátlankodott bele): Link
A nyáron frissítenem kellett a listát, remélem télen is kelleni fog (télen öt éve nem kellett hozzányúlnom, -17 kellene hozzá).

Jan. 12-13.

Szolnok

Tmin: -24,6 fok.
Tmax: -12,7 fok.
Napi kh., 8 értékbõl: -16,3 fok.

Link

Szécsény, 12-e, napi kh.: -23,5 fok. Link

Katt. az állomásnévre! Link

Fogadjátok szeretettel Picike2011 októberi összefoglalóját: Link

Ha jól emlékszem,2003 januárjában volt 2-3 nap,amikor itt a Tiszántúlon a napi közép a -20 fokot sem érte el!Hol tudnám megnézni az akkori hõmérsékleteket?

Már nagyon várom azt az adatot/adatsort is!

A Tokaji-hegyen középszinten kerekített +4°C (!) az eddigi novemberi minimum.
Elnézve az egyéb dombi fekvések minimumait, elég jól állunk eddig.
Jövõ héten leolvasom a hegytetõn lévõ loggert is.

Bükk-fennsík/töbör/ októberi középhõmérséklet: +4.2°C.
Tokaji-hegy tszf. 200m+ októberi legalacsonyabb hõmérséklet: +4.5°C.

2015. október Bükk-fennsík, töbrök.

T átlag: +4,2 °C.
T min. átlag: -1,6 °C.
T max. átlag: +10,9 °C.
Absz. T min.: -10,5 °C. (28.)
Absz. T max.: +17,6 °C. (04.)
Absz. hõingás: 28,1 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -2,5 °C. (22; 31.)
Legmagasabb napi átlag: 11,0 °C. (16.)
Legalacsonyabb T max.: 4,2 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 8,7 °C. (16.)
Napi legnagyobb hõingás: 24,1°C. (02.)
Napi legkisebb hõingás: 2,3 °C. (16.)

Fagyos Napok száma: 17 nap
Hideg napok száma: 10 nap
Zord napok száma: 1 nap.
Elsõ napi középérték 0 fok alatt az õszi szezonban október 22-e volt.
Nagyon késõn "jött" meg.

Gyõrszemere-Nagyszentpál 2015 október:
Havi középhõmérséklet 10.8 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet -0.5 °C (13.)
Havi legmagasabb hõmérséklet 24 °C (4.)
Havi átlagos minimumhõmérséklet 6.1 °C
Havi átlagos maximumhõmérséklet 15.5 °C
Legnagyobb napi hõingás 18.4 °C (2.)
Havi összes csapadék 113.8 mm
Havi páratartalom középértéke 94,6%
Havi átlagos légnyomás 1018,67 hPa
Havi átlagos felhõfedettség 5,45 okta
Legcsapadékosabb nap 39.3 (19.)
Csapadékos napok száma 15
Jelentõs csapadékú napok száma 6
Fagyos napok száma 2
Ködös napok száma 6

Megnéztem az adataimat, és nálam is az az eredmény lett, hogy kb. 0,3 fokos pozitív volt a tavasz, de egyik hónap sem lett nálam a közepeket átlagra korrigálva negatív: 0,2-0,3 fok pozitív lett mind a 3 hónap 1951-2008 idõszakához viszonyítva. A január itt 2,5 pozitív volt, míg a február már télies volt átlagos T-vel és hóval.

Sokat nem kell visszamenni, idén a tavasz majdnem átlagos hõmérsékletû volt.
A március 1,2 fokos pozitív, az április, május pedig -0,2 fokos negatívanomáliát hozott.
Összességében 0,3 fokkal volt csak melegebb, a negatív elõjel már csak játék lett volna a számokkal.
Link

Egyébként az idei év meglehetõsen " normális ", kis kihágásokkal terhelt.
A januári 3 fok körüli, a júliusi 2 fok és az augusztus 2,5 fok körüli vaskos pozitív anomáliát leszámítva országos átlagban inkább csak 1 fok körül voltak a pozitív anomáliák a többi 4 hónap során ( február, március, június, szeptember ), október pedig 0,5-1 fokos negatív anomália.

A szeptember Pápán 0,6 fokos pozitív anomáliát hozott, de az október 1 fokos negatívat, így az õsz -0,2 foknál tart. Most van esély nem tudom mi óta, hogy egy évszak esetleg nem pozitívban zárjon. -2,1 fokkal indult a november, de a napsütésben ma még nem nagyon lesz negatív anomáliájú az egész nap ,de a laposkúszó napocska napról napra gyengülve, szél híján nem hiszem, hogy nagy melegeket hoz majd és a köd is egyre inkább megjelenhet, ha marad az 1040 hepa. Az eddig két 100 mm feletti õszi hónap minden bizonnyal már nem ismétlõdik. A mezõgazdák nyugodtan befejezhetik a még hátralévõ munkálatokat, igazán sok panaszuk a nyár után nem lehet az õszre.

2015. október nálam:

T átlag: 10,35 °C.
T min. átlag: 6,99 °C.
T max. átlag: 14,91 °C.
Absz. T min.: 1,1 °C. (31.)
Absz. T max.: 23,6 °C. (04.)
Absz. hõingás: 22,5 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 6,3 °C. (31.)
Legmagasabb napi átlag: 17,3 °C. (04.)
Napi átlagok hõingása: 11,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 9,8 °C. (13.)
Legmagasabb T min.: 12,7 °C. (05.)
Napi legnagyobb hõingás: 15,9°C. (03.)
Napi legkisebb hõingás: 1,7 °C. (14., 19.)

Legalacsonyabb légnyomás: 1007,6 hPa. (11.)
Legmagasabb légnyomás: 1039,3 hPa. (31.)

Ködös nap: 7 db.

Havi csapadékmennyiség: 131,8 mm. (éves: 554,2 mm.)
Csapadékos nap: 15 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 13 db.
Jelentõs csapadékú nap: 5 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 36,6 mm. (19.)

Az átlagnál több, mint 1 °C-kal hidegebb (44. leghidegebb) és sokkal csapadékosabb (302 %, ezzel 6. legcsapadékosabb) hónap volt. Két kisebb és átmeneti melegedést leszámítva nagyjából egyenletesen csökkenõ hõmérsékletû október volt.
A szokatlanul sok csapadék szinte egésze a 2. dekádban hullott le.

Ma reggel megvolt a hatodik is.

Bizony, pl. a Gilice téri állomás is 5 napon át +1, +2 °C-os minimumot hozott, de fagypontig nem ment le.
Itt a reptéren sem kell persze komoly fagyokra gondolni, egyetlen alkalom kivételével 0, -1 között szóródtak a Tmin-ek, és az az egy kakukktojás sem érte el a kerekített -2 °C-ot.

De hát ahogy mondani szoktam, ez csak játék a számokkal. Elvégre ebben a mostani ciklusban a kerület más részeihez képest általában még nem is voltak olyan nagy különbségek, csak mintegy 1,5-2 °C, de ez pont elég ahhoz, hogy itt összességében legyen a hónapban 6 (azaz akarom mondani, a holnapi várhatóval együtt 7) fagyos nap, másutt meg 0. Milyen kis különbség, 1 °C ide vagy oda, de sok év után, ha valaki visszanézi majd a statisztikát, csak azt látja, hogy itt 7, ott 0, hú, mekkora eltérés.

No, az elmúlt 5 hétben visszatekintéseimet a nullára vettem vissza ebben a topic-ban, de kihasználva egy pici idõtöbbletet és ezt a 9 napja tartó és várhatóan még ugyaneddig vagy tovább tartó eseménytelen idõt most jöjjenek szép sorjában, lassanként az elmúlt 5 hét eseményei Pilisvörösváron :

Szeptember 21.-24. - hétfõ-csütörtök idõjárása :
Ezen 4 napon alapvetõen napos, száraz idõjárás uralkodott kevés felhõvel, közepesen tiszta levegõvel.

Több felhõ csak 22-rõl- 23-ról virradóan, ill. 23.-án este, késõ este és éjjel fordult elõ.

Szél : 21.-én a távozó hidegfront mögött napközben még élénk, olykor erõs ény szél fújt, Wgax : 48.6 km/h.

22.-én dk-re fordult a légáramlás, napközben csak olykor élénkült meg a dk szél.

23-án fokozatosan dny, majd nyugat, délutántól/estétõl ény-ra fordult a szél, de csak este, éjszaka élénkült meg, erõs lökés nem fordult elõ ezen a napon sem.

24.-én a nap elsõ felében élénk, déltõl - éjszakáig erõs ény szél fújt. Wgmax : 51,3 km/h volt.

24.-án egy sekély ciklon közeledett dk felõl, ennek ellenére a délig tartó erõsen, majd közepesen rétegfelhõs idõ után déltõl jelentõsen csökkent a felhõzet, kora délutántól - kora estig alig volt felhõ az égen, gyengén felhõs olykor derült idõszakok váltakoztak.

21-22-23-án csapadék nem hullott.
24.-i csapadékösszeg kereken 7 mm lett ( ugyanis másnap hajnal fél 6-tól csapadékhullás kezdõdött. )

Hõmérsékletek : 21-én Tmin : 9,2 °C, Tmax : 20,5 °C volt.
22-én Tmin : 5,4 °C, Tmax : 20,9 °C volt ( a derült éjjel megtette hatását, az õsz addigi leghidegebb reggele volt. )
23-án Tmin : 8,6 °C, Tmax : 23,8 °C volt.
24-én Tmin : 10,6 °C, Tmax : 23 °C volt, ( a sok rétegfelhõ miatt nem hûlt le annyira ).

Még itt sem volt fagy ebben a szezonban.

Még szerencse, hogy a kerület többi részére nem ez a jellemzõ, itt legalább is még megúsztuk eddig fagy nélkül.

A suvadás az már egy harmadik fogalom lesz. Érdemben is egy nagyobb tömegmozgásos folyamat. De ez ide, ebbe a fórumba, nem fér el, mehetünk is a levesbe, ha itt folytjuk a beszélgetést. Javaslom a földtan szekciót.

Meg aztán suvadásnak is hívják.

OK, kösz szépen, már értem; és hogy talajkúszás, ezt most tanultam.

Ezt mi az egyetemen talajkúszásként tanultuk (creeping).

Igen, aktívak.
Van benne még most is bõven víz.


Azért én nem földcsuszamlásról írtam. De ha félre érthetõ volt, akkor elnézést.
Most pontosítom.

A csuszamlás, az én fogalmamban jelentõs, több m3-nyi anyag, hirtelen, pár másodperc alatt elmozduló talajréteget képzelek el. A csuszamlásnak igen sok formája, változatos fajtája létezik. Dunát lehet vele rekeszteni, a neten, igen szép ábrákkal illusztráltan.
Élõben a jávorkúti úton is találhatsz rá példát, a szerpentines részen, pl. az elsõ hajtûkanyarnál is van egy, de nem kell addig sem menni.

Én egy egyszerû a talaj felszín közelében lévõ vízrétegnek, (ami nem nyílt vízfelszín), a megfagyásáról- olvadásáról, írtam, legalábbis ezt akartam írni.

Az amikor a víz megfagy, a térfogata megnõ, "feszít", emel. Ez nem egy pillanat alatt történik meg, hanem inkább pár órában lehet megállapítani, azaz az elõzõekben definiált "pillanattól" jóval lassúbb folyamat.

Ha nem egyenes talajon történik, hanem lejtõn, a talaj (kõzet), olvadáskor biztosan nem oda fog visszakerülni ahonnan megemelkedett, hanem pár mm-re, netán 1-2 cm-rel odébb, a lejtés irányába.
Ez a fagyváltozékony idõszakban, a talajon napi szinten megtörténik nem csak itt fent, hanem a világon bárhol, ahol az eggyütthatók léteznek.

A jávorkúti úton keresztbe a Kis-Lencsés források folynak! - aktívak újra!

- de azért, földcsuszamlást Te csak ne kívánj...

Budapest-Ferihegy reptéren 5 fagyos napnál tartunk eddig október folyamán, és ez még gyarapodhat is, szép sorozat így a második õszi hónapban.

Az elmúlt 3 nap minimumai a hegyen:
10.23.: 8.4°C - Link
10.24.: 10.9°C - Link
10.25.: 7.6°C - Link

Tokajban végül 110m-en 36, 210m-en 56 trópusi éjszaka jött össze az éven.

Az utolsó nyári hónap középhõmérséklete pedig így festett az OMSZ állomásokkal összevetve:
26.0 - Tokaj, 210m
25.8 - Tokaj, 180m
25.4 - Tokaj, 110m
24.8 - Tokaj, 098m
24.2 - Debrecen
23.9 - Nyíregyháza
23.9 - Bp. 18.ker.
23.8 - Pécs-P.
23.7 - Szeged
23.6 - Békéscsaba
23.5 - Sopron
23.4 - Miskolc
23.3 - M.magyaróvár
23.0 - Baja
22.8 - Pér
22.6 - Szombathely
21.9 - Szentgotthárd
21.9 - Nagykanizsa
20.2 - Zabar

Az éjjeli hõmérsékletek átlaga 98m-en ugyan jóval elmaradt a többitõl, de ahhoz pont elég magasak voltak, h. felhúzzák a Tközepet ott is.

Fogadjátok szeretettel Picike2011 legújabb összefoglalóját, ezúttal a közelmúlt csapadékos napjairól: Link

Tegnap eszemben is voltál, mikor mentem -jöttem a jávorkúti úton.
A szerpentinen volt olyan rész, ahol 5-10 cm vastagon, teljes útszéleségben folyik a víz a Garadna-patak irányába. A Fennsíkon is bõven van víz. Nedves, vizes minden.
Pont ilyen alkalomra várok, amikor a talajban a víz szépen megvan. Jó kis sáros részen, egy time-laps van tervben, ahogy a víz megfagy, megemeli a felsõ talajréteget, majd amikor olvad a sár/kõ, a jég tetején "odébbmegy". Enyhe lejtésû terület még ideálisabb erre, akkor látványosabb.
Igen jó szemléltatõ anyag lenne iskolások számára a kis erõ, nagy idõ, illetve a vándorkövek kimutatására. Kicsit elkalandoztam, de a vízhez köthetõ.

Október középsõ dekádjában 120-140 mm esõ hullott a Bükkben (a legutóbbi ciklonból 40-50 mm), így az éves csapadék (az eddig lehullott 630-770 mm) az átlag körülire ugrott. A források tavaszi vízbõséget mutatnak...

Szombathelyi esõs fotók, még csütörtökrõl Link Link Link Link
Videó Link

Az elmúlt 1 hetes esõs idõszak csapadéka Pápán közel 70, Cseszneken több mint 80 mm lett, ezzel a szárazan indult hó eleje ( elsõ 9 napban 1-2 mm) után itt is leesett a havi adag másfélszerese. Persze ez messze kevesebb, mint az országosan egy hét alatt lehullott kb . 100 mm-es átlag, de ezzel Cseszneken 760, Pápán 615 mm már az évi állás. Vagyis egy újabb, sorban 3. csapadékban gazdag évet zárhatunk. Furcsa, hogy bár keveselltük ez esõt a nyáron, mégis többet hallok a csapadék okozta mezõgazdasági károkról, mint nyáron az aszálykárokról. Persze lehet, hogy az idegenforgalom sokkal többet profitált a napos melegbõl, mint amennyit a mezõgazdák vesztettek, így nem károgtak annyit .A gyümölcs meg szõlõtermés ugyanakkor párját ritkította. Pl. a vizek alacsony vízállása miatti hihetetlen károkról nem is emlékszem, hogy beszéltek volna (régen az alacsony balatoni vízállás meg halpusztulás volt meleg nyarakon az állandó gumicsont).

Bizony, 1980 november eleje elég téliesen alakult országosan is.
Két napról (nov. 3.: 13 cm, Kercaszomor és nov. 4.: 20 cm, Váralja) napi hóvastagság rekordok is vannak 1980 novemberébõl. Épp itt nálunk volt a leghavasabb. Nov. 2-3-án végig csak hó hullott. A kétnapi csapadékösszeg Váralján 24,2 mm, Kárászon 20,8 mm volt.
A napi hóvastagságok [cm] 3-án, 4-én, 5-én, 6-án és 7-én:
Váralja: 12, 20, 10, 3, Folt
Kárász: 12, 14, 12, Folt, Folt