Csillagászat és űrkutatás

Más képminőségben A tél utolsó holdnyugtája, 22.58-kor equinox. Kinéztem az erkélyen, aztán rohantam be a régi gépemért, (első ötletem az volt, hogy zoomos kép kell) hogy még elkapjam az utolsó pillanatot. Nagyon halvány volt a Hold, ennyit tudtam kihozni belőle. (411mm, kb. 18 x-os zoom)

Sziasztok!

Képeim előtt egy kis űrvilág hír. SpaceX Crew dragon fellövése és visszahozatala is sikeres volt. Link  Link - bár nekem a leszállásnál kicsit fura volt az ejtőernyők mozgása. Tuti utánanéznek majd, mert veszélyes helyzet is lehet belőle.

Péntek este nemvolt rossz égbolt, bár a rohanó felhők hamar lezárták a témát, addig viszont tudtunk fotózni. 

Holdsarló, hamuszürke Földfénnyel 120/900-as apokromáttal ( atomic cannon' ). - Canon 6D-vel és óraműves távcsőmechanikával. Nagy volt a szél sajnos és ez be is lökte az egészet.

Zselici Csillagpark előtere a péntek esti távcsöves bemutató előtt:
Tamron 24-70 f2.8, Canon 6D, 2x7 képes panoráma

A Csillagpark felett az Állatövi fény látszódik, mely a világűrből jön. Naprendszerünkben lebegő port megvilágítja a napnak a fénye és onnét szóródik hozzánk a fény, de csak sötét égbolttal rendelkező területekről látható.

Balról az Orion csillagkép készül nyugodni a fátyolfelhőbe, míg jobbról a Cassiopeia csillagkép a Tejúttal fordul az északi égi pólus alá. 
 

Az orbitális mechanika szinte mindig ellentétes az intuíciókkal.

Becsapós a dolog. Mégpedig azért mert a 200km az úgynevezett Perigeum azaz Földközelpont. Erősen elnyújtott pályán a Földtávol pont igen messze van. (Ez egy igen nagy energiájú pálya.) A fizika úgy működik, míg el nem égeti a kinetikus energia nagy részét az atmoszférikus surlódás (egy bizonyos érték alá kell csökkennie), addig nem fog leesni. Ez ha számszerűleg megnézzük úgy történik, hogy az orbitális mechanikában a periapszison való fékeződés kizárólag az apoapszisnál tapasztalható helyzeti energiára van hatással: azaz egészen addig szinte alig változik a 200km-es pályaközelpont míg a pályatávolponton is el nem kezd erősen mérhető lenni az atmoszféra fékező hatása. Most még a távolpont viszonylag gyorsan esik mert nagy sebességgel esik be a közelpontra a nagy energiájú pálya miatt (közegellenállás négyzetesen arányos a sebességgel), de ahogy közelebb kerül a fékezés is csökken. Nagyon sokat számít majd az ionoszféra állapota, mivel többnyire az ott rohangászó ionok fékezik alacsony föld körüli pályán az űreszközöket. (Egyes helyzetek között akár nagyságrendbeli különbség is lehet az ionoszféra fékező hatása között! - A Skylab-et is ezért vesztette el az USA mert hirtelen lassult le). Nincs ember aki megtudja mondani mikor fog leesni, sokszor még aznap sem biztos.. (sok keringés van addig és az apszispontok csökkenése egy fordított exponenciális függvény, mondjuk 3000 keringést megcsinál csökken 100km-t majd a 3001-ben még 100km-t és már le is esett..)

Olvastam azt is, de sok más oldalon meg azt írják, hogy később jön. Évek múlva. Tavalyi cikk is azt írja, hogy 4-7 év. Addig is itt lehet nézni, hol van éppen. Link 
Itt pedig az előrejelzés 2019. december 31. 23:59 Link Szóval akkor még odafent lesz minden bizonnyal. 

Ez érdekes, mert a space.com szerint akár idén is lejöhet  

2023 és 2025 között írjak a becsapódást. Addig még van pár évünk, hogy ne kobakban menjünk a közértbe.  500 kilós vas, ami ellenáll 300 g-nek és 100 atmoszférának. 

Olvastam emberekről, akiknek ötösük volt a lottón. 

Szerencsére elég nagy a Föld, elhanyagolható az esélye, hogy valakinek a fejére esik.

Idén (csakhamar?) egy jó nagy darab ürszemét fog lepottyanni a Földre, mégpedig a szovjet Cosmos 482 vénuszkutató egység, melyet 1972-ben lőttek fel, de nem tudta elhagyni a Föld vonzáskörzetét, és így a Vénusz helyett a Föld körül állt elnyújtott elliptikus parkolópályára, 2735 km/ 200 km pályapontokkal. A bibi a 200 km-en van, azaz már megközelíti az ionoszférát. A másik bibi ott van, hogy ezt a bigyót a Vénusz légkörén keresztüli leszállásra tervezték, azaz a Föld légköre meg sem fog neki kottyanni, nagyjából egyben jön le és persze még nem tudni, hogy hol... 

UFO!!! 

Na nemám, csak egy drón sziluettje.  Lett "sima" holdkorongos fotó is, csak úgygondoltam jobb, ha kicsit viccelődök vele.
A Hold színei valódiak, csak elő kellett hozni. 800mm-es távcsővel fotóztam és a drón kb 150-200 méter távolságban lehetett.

Akartam repülőtranzitot, de sajnos az nem jött össze.  

Ma sem volt köd.

A három bolygó
Jupiter a fák között 1:  Link
Jupiter a fák között 2: Link
Szaturnusz- Vénusz 1: Link
Szaturnusz- Vénusz 2: Link
Szaturnusz-Vénusz-Jupiter: Link

Noli írt cikket a február második felében látható csillagászati eseményekről: Link

 

Hamarosan érkezik a cikkem szerencsétlen kimúlt Oppyról. 15 évet melózott a tervezett 9 hónap helyett.  Oppy

Cikkes fotók a holdfogyatkozásról: 

Magyar Asztrofotósok Egyesülete: Link
Turistamagazin: Link

Köszi.

No az jó kérdés, az ugye már nem a kép egészének módosítása.
Szerintem úgy a "blink" miatt jól néz ki. Egy érdekes sorozat jött ki a végére. Esetleg a beleolvadt holdkorongot ki tudtam volna még javítani.  

Holdat nagy H, tökfej!

 
Nagyon jó lett! Én bizonytalan voltam az eredményben, ezért nem"települtem" ki. Csak az expozíciót tudom kompenzálni, és nem tudtam előre, hogy látszik-e a fogyó Hold -2 EV-n 24mm-en, illetve, hogy az épületek látszódnak-e. Csak kísérlet volt az erkélyről, na meg emlék egy élményről. Egyébként szabad szemmel nem volt narancsos, még 10x50-es-es binoklival sem. 
Rafi, iyenkor csalásnak számítana ha a túlexponált háttérképről (vagy inkább előtér) kitörölnéd a holdat? Szerintem nem.

Az első fázis még tökéletesen látszódott. Bár időnként felhők zavarták meg a látványt, a lassan fogyatkozó Holdat összességében még jól lehetett figyelni. A teljes fogyatkozásnak már csupán a legeleje volt látható pár perc erejéig, mert utána a nyugati égbolton stabilan záródott a felhőtakaró és végleg eltakarta a Holdat. Úgyhogy itt kaptunk is fogyatkozást, meg nem is. De ennek is örülni kell, mert sokfelé még ennyi élményben sem volt részük a kíváncsi szemeknek.

Kúl, viszont itt is látszik az alacsonyszintű párabúra, ami persze ennél a képnél nem számít. 

Sziasztok!

Nekünk nagy szerencsénk volt az időjárással. Kibírta a holdfogyatkozás idejéig. Készítettem egy sorozatfelvételt, ahol az egyik képet túlexponáltam a háttérnek. A többinél a holdra összpontosítottam. Aztán már csak össze kellett rakni mind a 35 fotót. :-) 

Szabad szemmel szép volt, de sajnos az alacsony pozíció miatt a talajközeli párabúra a derült ég ellenére is lehetetlenné tette a fotózást...  Sebaj, majd 2028. szilveszerén  Idén pedig július 17-én részleges, az is valami.

Holdfogyi timelapse. Sajnos nem csak a FB-on, de itt is sokat romlik a minőség! Link

Azért ennyire nem volt vörös! Szabad szemmel még narancssárga se.

A mai Holdfogyatkozásról hoztam két képet: Link Link

Szabadszemes téli képek. (Szabad szemmel még ennyi csillag se látszott, brutál rossz volt a láthatóság!  De hát ilyen a tél.) A kevés látszó csillagnak is megvan az előnye: könnyen felismerhetők a csillagképek. A képtárban ettől jobbra: Link



Köszi!

Jók lettek! Legalább néhányan kitudtatok menni.  

Itt vagy borult, vagy én vagyok nagyon rosszul, hogy kimenjek fotózni.  Asztrofotót majd picit később hozok. Lett szerencsére. 

Eddig még nem volt havas-csillagos képem, reggel 6-kor leszaladtam lekapni a Jupiter-Vészuszt, mielőtt kivilágosodik.
Link
Link

Ezt a csúnya kőhalmos képet azért hagytam meg, mert ezen látszik a Skorpió csillagkép normálisan. 
Link
Link

Az Osiris REX a Benuuhoz, a New Horizons az Ultima-Thule-hoz, Kína a Holdhoz. What a great day's to be alive!  

Elkezdtek szállingózni a holdszondák megint, tavasszal jön a SpaceIL, izraeli szonda is, egy Falcon 9 fogja odajuttatni.

Kína elsőként szállt le a Hold túlsó oldalán, ami tekintve a technikai kíhívást hatalmas teljesítmény.



New Horizons szonda által készített kép az Ultima Thule kisbolygóról.

Hú! Na ez izgalmas lesz! 
Mindig figyelemmel kísérem a SpaceX munkáit. A legutóbbi alkalomkor egy nagyon értékes műholdat lőttek fel. Egy vadiúj GPS műholdat, mely az egyik legmodernebb a világon. Önmagában ez nem egy nagy szám úgy, azonban a SpaceX-nek eddig nem volt ilyen kategóriájú minősítése. 

Kíváncsian várom ezt a "DEMO-1" küldetést.  

Szilveszter alkalmából én azért elindítottam a távcsövet. Gyűjtötte az asztrofotókhoz a nyersanyagot, de éjfél előtt gyorsan lezártam, nehogy a közelben véletlen a durrogtatással valami elégett tűzijátékdarab belessen a távcsőbe. Szerencsére nem csak én vagyok ilyen fanatikus, hogy asztrofotós rendszert indítsak.  Ismerős srác két faluval arrébb szintén indított egyet.  

BÚÉK!   

2018 Január 18-án magyar idő szerint kora hajnalban Floridából indul a SpaceX új emberes űrhajója a Dragon Crew, egy Falcon 9 rakéta tetején, 2011 óta az első ember szállítására alkalmas amerikai űreszköz, ember nélküli tesztrepülésre. Az ISS-hez fog csatlakozni autonóm dokkolás segítségével.  Ha minden rendben történik, júniusban lesz az első emberes tesztrepülés majd augusztusban a "Crew-1" nevű első rendeltetésszerű ISS személyzetcsere is.

Sziasztok!

Nemrég vásároltam egy 72/432-es lencsés kistávcsövet, melynek a fókusza a reduktorral együtt 357mm ( fényereje f5). 

Tesztelésként egy igazi klasszikust fotóztam vele, melyhez két éjszaka kellett. A Fiastyúk nyílt csillaghalmaz a Bika csillagképben van és most megy el mellette a Wirtanen amikor ez a pocsék felhős idő van. De előtte azért szépen sikerült megörökíteni és feldolgozni ezt az egyébként "kisgöncölnek" tévesen becézett objektumot.  

Távcső: 72/432 Skywatcher Evostar ED  (72mm-es átmérő - 432mm-es fókusz)
Reduktor/korrektorlencse: Skywatcher 0.85x reduktor
Távcsőmechanika: Skywatcher EQ5 GOTO
Távcsőmechanika vezetőegység: Lacerta M-Gen autoguider
Fényképezőgép: átalakított Canon EOS6D

A Fiastyúk , azaz Messier 45-ös objektum a Taurus molekuláris felhőben ül. Sötét égen kistávcsővel nézve a kék ködösség már látszódik. Ott a csillagok fénye verődik vissza a porfelhőn (reflexiós ködök). A környező ködöket a csillaghalmaz és a galaxisunk fénye együttesen világítja meg (fluxusködök). 

A fotó 100 darab 5 perces felvételből áll, melyet két éjszaka alatt szedtem össze. A rendszer kompakt és gyorsan bevethető bárhol, bármikor, maikor az időjárás engedi. Ellentétben a másik rendszerrel, mely vagy fix telepítésű, vagy össze kell szerelni, beállítani, ami a leggyorsabban is 20-30 perc alatt megy csak. 
 

Sziasztok!
Bizonyára még emlékeztek rá, hogy egy lyukat fedeztek fel az ISS-hez kapcsolt Szojuz űrhajón.
Nagy port kavart az ügy, mert nem tudták hogyan keletkezett.
Most megkeresték kívülről is egy űrséta alkalmával.

Link

A teljes űrsétát(és a Szojuz kibelezését ) itt megnézheti, akinek van türelme hozzá. :-))

Link

Forrás Index, NASA, YouTube felvétel.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#417886 - 2018-12-08 23:45:56)

Aki tud németül, annak egy sokkal igényesebb cikk a témáról:
Link
A cikk alján 2 angol nyelvű linkkel, amelyből az első még részletesebben szól róla.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#417885 - 2018-12-08 23:36:40)

Link
Bizony! Szilveszterkor már 9 perccel később lesz a napnyugta! Alakul ez!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#417884 - 2018-12-08 23:27:52)

Igen az világos volt, hogy mitől rövidülnek tovább a nappalok, de azon meglepődtem, hogy a naplementék keddtől egyre később lesznek.
Jön a nyááár.  

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#417883 - 2018-12-08 23:15:41)

A tengelyferdeségből adódóan nem szimmetrikus a napfelkelte-nyugta minimum beálltának időpontja. Valóban jövő héten már megáll, hogy egyre hamarabb megy le a nap, de csak lassú összességében pár perces hosszabbodása van a naplementének a téli napfordulóig. Viszont a cikkben is ott van a napfelkelte még intenzívebben több perccel később történik. Ergó még rövidebb a nappal a fordulóig.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#417882 - 2018-12-08 22:51:10)

Bocsánat, hogy időképes cikket linkelek be, de 38 évig rosszúl tudtam, hogy az év legrövidebb napjai nem is dec 22-23-24.-én vannak, hanem jövő hétfőn? Keddtől meg egyre később megy le a nap ezek szerint? Hmmm mindíg tanul az ember fia...
Link

Persze, tudom, én semmit nem cáfoltam. Én csak annyit mondtam, hogy Fehérvárról nehéz észlelni a Vízöntőt és a Bakot.

Apropó! 

Lessetek rá a Wirtanen üstökösre ami mostanság szinte szabaszemes megfigyelhetőségre fényesedett. Vadásztávcső a legjobb hozzá. Sötét égbolton a Cet csillagképből igyekszik nagyon gyorsan a Bika csillagkép fele. 22 óra fele delel. Infók itt: Link

Kedden készítettem róla egy kistávcsöves fotót: 



December 16-áig érdemes megfigyelni. Utána nagyon jön a Hold sajnos.  

Pedig itt is van információ. Látszik a két gömbhalmaz: Messier 15 a Pegazusban, illetve a Messier 2 a Vízöntőben. A gally azonban kitakarja a Messier 11-es nyílthalmazt.

Rafi képeihez nem mérhető, hisz kompaktos, annyi csillag látszik mint szabad szemmel - kicsit talán több - én úgy is hívom, szabadszemes kép. Annyi az érdekessége, hogy Székesfehérváron szinte soha nem látszik a Vízöntő és a Bak csillagkép. Sárbogárdon véletlenül itt állt meg a timelapse videó még szeptember 8-án, aztán észre vettem, hogy e csillagképek szépen látszanak az utolsó kockán, ami nem volt tervezve.

Link
Link
Videó: Link

Horvátoknál ez a tűzgömb szimpla hangrobbanást okozott, ami miatt az ablakok beremegtek. Valószínűsíthető a meteorit esélye az adott területen maximum 3kg ... talán .... A számítások alapján a Papuk hegységbe plottyant. 

Szép darab volt. Lassan jött és a számítások szerint 40 centis test lehetett ~ 130kg-os a sűrűsége alapján. 90km magassan izzott fel és 20km magasságban tűnt el. 

A Zselici Allsky is megfogta. Az enyém sajnos nem, kívül esett a látómezőből (fejlesztés alatt áll):

Hasonló kaliber volt a 2018. április 8 - 20:45-ös tűzgömb is , mely 2,5-3x hosszabb volt mint ez és kettős hangrobbanást okozott a környéken.