Időjárási visszatekintő
Hasznos linkek
>> OMSZ állomáshálózata (2013 év végi állapot)
Itt az idei március mondhatjuk teljesen átlagos lett.
Az átlaghõmérséklet (+6,1°C) kissé magasabb, a havi csapadék összeg (36,8mm) némileg alacsonyabb az ilyenkor megszokottól. Bár ez utóbbi mostanában márciusban igen szélsõségesen változik (pl. 2012: 1mm ; 2013: 165mm )
Két rekordom viszont született!
A 2007 óta tartó méréseim során a legmelegebb márciusi hõmérséklet idén 27-én volt: 21,6°C
Valamint az év legkorábbi zivatara is most volt március 27-én. Korábban 2014 március 31. tartotta ezt a rekordot. Persze korábbról emlékszem én is téli zivatarokról is, de akkor azt még nem jegyeztem.
Ami jellemzõ volt még (de nem szokatlan) a kemény éjszakai fagyok elmaradása. Az idei márciusi Tmin -4,8°C (7.) volt.
Az átlaghõmérséklet (+6,1°C) kissé magasabb, a havi csapadék összeg (36,8mm) némileg alacsonyabb az ilyenkor megszokottól. Bár ez utóbbi mostanában márciusban igen szélsõségesen változik (pl. 2012: 1mm ; 2013: 165mm )
Két rekordom viszont született!
A 2007 óta tartó méréseim során a legmelegebb márciusi hõmérséklet idén 27-én volt: 21,6°C
Valamint az év legkorábbi zivatara is most volt március 27-én. Korábban 2014 március 31. tartotta ezt a rekordot. Persze korábbról emlékszem én is téli zivatarokról is, de akkor azt még nem jegyeztem.
Ami jellemzõ volt még (de nem szokatlan) a kemény éjszakai fagyok elmaradása. Az idei márciusi Tmin -4,8°C (7.) volt.
Gyõrszemere-Nagyszentpál 2015. március:
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 6.9 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból: 6,16 °C
Havi átlagos minimum hõmérséklet: 0.9 °C
Havi átlagos maximum hõmérséklet: 12.9 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -5.6 °C (7.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 20.7 °C (26.)
Legnagyobb napi hõingás : 8.7 °C (10.)
Havi átlagos relatív légnedvesség: 79,2%
Havi átlagos légnyomás: 1019,7 hPa
Havi átlagos felhõfedettség: 4,6 okta
Havi összes csapadék: 17.9 mm
Legcsapadékosabb nap: 3.6 mm (31.)
Csapadékos napok száma: 13
Zivataros napok száma: 1
Fagyos napok száma 13
Havi középhõmérséklet szélsõértékekbõl: 6.9 °C
Havi középhõmérséklet fõterminusokból: 6,16 °C
Havi átlagos minimum hõmérséklet: 0.9 °C
Havi átlagos maximum hõmérséklet: 12.9 °C
Havi legalacsonyabb hõmérséklet: -5.6 °C (7.)
Havi legmagasabb hõmérséklet: 20.7 °C (26.)
Legnagyobb napi hõingás : 8.7 °C (10.)
Havi átlagos relatív légnedvesség: 79,2%
Havi átlagos légnyomás: 1019,7 hPa
Havi átlagos felhõfedettség: 4,6 okta
Havi összes csapadék: 17.9 mm
Legcsapadékosabb nap: 3.6 mm (31.)
Csapadékos napok száma: 13
Zivataros napok száma: 1
Fagyos napok száma 13
2015. március nálam:
T átlag: 6,48 °C.
T min. átlag: 2,38 °C.
T max. átlag: 12,46 °C.
Absz. T min.: -3,6 °C. (08.)
Absz. T max.: 17,6 °C. (31.)
Absz. hõingás: 21,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 3,0 °C. (08.)
Legmagasabb napi átlag: 12,0 °C. (26.)
Napi átlagok hõingása: 9,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 6,1 °C. (12.)
Legmagasabb T min.: 9,2 °C. (27.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,6 °C. (21.)
Napi legkisebb hõingás: 2,1 °C. (12.)
Legalacsonyabb légnyomás: 998,1 hPa. (31.)
Legmagasabb légnyomás: 1035,9 hPa. (07.)
Fagyos nap: 8 db.
Jégesõs nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 8,1 mm. (éves: 90,9 mm.)
Csapadékos nap: 10 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8 db.
Jelentõs csapadékú nap: 0 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 3,1 mm. (02.)
Az átlagosnál kb. 1 °C enyhébb és sokkal szárazabb (25 %) hónap volt március (81. legenyhébb és 9.(!) legszárazabb március 1890 óta). A hónap közepén kellemes, napos, általában gyengén szeles kora tavaszias idõ volt, ezt a hónap végén egyre melegedõ és mind szelesebbé, kellemetlenebbé váló idõ váltotta fel.
T átlag: 6,48 °C.
T min. átlag: 2,38 °C.
T max. átlag: 12,46 °C.
Absz. T min.: -3,6 °C. (08.)
Absz. T max.: 17,6 °C. (31.)
Absz. hõingás: 21,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: 3,0 °C. (08.)
Legmagasabb napi átlag: 12,0 °C. (26.)
Napi átlagok hõingása: 9,0 °C.
Legalacsonyabb T max.: 6,1 °C. (12.)
Legmagasabb T min.: 9,2 °C. (27.)
Napi legnagyobb hõingás: 17,6 °C. (21.)
Napi legkisebb hõingás: 2,1 °C. (12.)
Legalacsonyabb légnyomás: 998,1 hPa. (31.)
Legmagasabb légnyomás: 1035,9 hPa. (07.)
Fagyos nap: 8 db.
Jégesõs nap: 1 db.
Havi csapadékmennyiség: 8,1 mm. (éves: 90,9 mm.)
Csapadékos nap: 10 db.
Mérhetõ csapadékú nap: 8 db.
Jelentõs csapadékú nap: 0 db.
Legnagyobb csapadékú nap: 3,1 mm. (02.)
Az átlagosnál kb. 1 °C enyhébb és sokkal szárazabb (25 %) hónap volt március (81. legenyhébb és 9.(!) legszárazabb március 1890 óta). A hónap közepén kellemes, napos, általában gyengén szeles kora tavaszias idõ volt, ezt a hónap végén egyre melegedõ és mind szelesebbé, kellemetlenebbé váló idõ váltotta fel.
Nálam 18,8 mm, a februári 16,0 mm után édeskevés.
A vegetáció számára azonban nagyon jókor idõzített a márciusi csapadék, mert 80%-a az elmúlt négy napban hullott, csak tegnap 10,0 mm.
A márciusi havi közép t 7,1°C lett.
A vegetáció számára azonban nagyon jókor idõzített a márciusi csapadék, mert 80%-a az elmúlt négy napban hullott, csak tegnap 10,0 mm.
A márciusi havi közép t 7,1°C lett.
2014. december Bükk-fennsík, töbrök, logger adatokból:
T átlag: -0,9 °C.
T min. átlag: -4,7 °C.
T max. átlag: +2,3 °C.
Absz. T min.: -24,1 °C. (31.)
Absz. T max.: +8,7 °C. (15.)
Absz. hõingás: 32,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -17,8 °C. (31.)
Legmagasabb napi átlag: +5,7 °C. (19.)
Legalacsonyabb T max.: -9,2 °C. (30.)
Legmagasabb T min.: +3,3 °C. (27.)
Napi legnagyobb hõingás: 16,9 °C. (31.)
Napi legkisebb hõingás: 1,5 °C. (9.)
Fagyos nap: 27 db.
Hideg nap: 9 db.
Zord nap: 5 db.
Téli nap: 9 db.
2015. január Bükk-fennsík, töbrök, logger adatokból:
T átlag: -1,7 °C.
T min. átlag: -6,7 °C.
T max. átlag: +2,5 °C.
Absz. T min.: -27,0 °C. (7.)
Absz. T max.: +10,2 °C. (17.)
Absz. hõingás: 37,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -18,2 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 6,1 °C. (17.)
Legalacsonyabb T max.: -7,4 °C. (08.)
Legmagasabb T min.: +3,3 °C. (18.)
Napi legnagyobb hõingás: 20,1 °C. (7.)
Napi legkisebb hõingás: 1,9 °C. (21.)
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 14 db.
Zord nap: 10 db.
Téli nap: 8 db.
2015. február Bükk-fennsík, töbrök, logger adatokból:
T átlag: -4,4 °C.
T min. átlag: -11,9 °C.
T max. átlag: +2,8 °C.
Absz. T min.: -23,7 °C. (05.)
Absz. T max.: +8,3 °C. (20.)
Absz. hõingás: 32,0 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -12,0 °C. (18.)
Legmagasabb napi átlag: 3,6 °C. (24.)
Legalacsonyabb T max.: -3,7 °C. (06.)
Legmagasabb T min.: +1,1 °C. (26.)
Napi legnagyobb hõingás: 27,2 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,3 °C. (27.)
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 21 db.
Zord nap: 16 db.
Téli nap: 8 db.
T átlag: -0,9 °C.
T min. átlag: -4,7 °C.
T max. átlag: +2,3 °C.
Absz. T min.: -24,1 °C. (31.)
Absz. T max.: +8,7 °C. (15.)
Absz. hõingás: 32,8 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -17,8 °C. (31.)
Legmagasabb napi átlag: +5,7 °C. (19.)
Legalacsonyabb T max.: -9,2 °C. (30.)
Legmagasabb T min.: +3,3 °C. (27.)
Napi legnagyobb hõingás: 16,9 °C. (31.)
Napi legkisebb hõingás: 1,5 °C. (9.)
Fagyos nap: 27 db.
Hideg nap: 9 db.
Zord nap: 5 db.
Téli nap: 9 db.
2015. január Bükk-fennsík, töbrök, logger adatokból:
T átlag: -1,7 °C.
T min. átlag: -6,7 °C.
T max. átlag: +2,5 °C.
Absz. T min.: -27,0 °C. (7.)
Absz. T max.: +10,2 °C. (17.)
Absz. hõingás: 37,2 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -18,2 °C. (07.)
Legmagasabb napi átlag: 6,1 °C. (17.)
Legalacsonyabb T max.: -7,4 °C. (08.)
Legmagasabb T min.: +3,3 °C. (18.)
Napi legnagyobb hõingás: 20,1 °C. (7.)
Napi legkisebb hõingás: 1,9 °C. (21.)
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 14 db.
Zord nap: 10 db.
Téli nap: 8 db.
2015. február Bükk-fennsík, töbrök, logger adatokból:
T átlag: -4,4 °C.
T min. átlag: -11,9 °C.
T max. átlag: +2,8 °C.
Absz. T min.: -23,7 °C. (05.)
Absz. T max.: +8,3 °C. (20.)
Absz. hõingás: 32,0 °C.
Legalacsonyabb napi átlag: -12,0 °C. (18.)
Legmagasabb napi átlag: 3,6 °C. (24.)
Legalacsonyabb T max.: -3,7 °C. (06.)
Legmagasabb T min.: +1,1 °C. (26.)
Napi legnagyobb hõingás: 27,2 °C. (18.)
Napi legkisebb hõingás: 2,3 °C. (27.)
Fagyos nap: 25 db.
Hideg nap: 21 db.
Zord nap: 16 db.
Téli nap: 8 db.
Az éjszakai fagyok ellenére eddig elégedettek lehetünk a márciussal, ugyanis kevéssel még így is 1 fok felett jár a pozitív anomália (1981-2010 átlag alapján). Alig volt olyan nap, amikor ne emelkedett volna 10 fok fölé a hõmérséklet délután. Az év eddig 1,7 fokkal van az említett átlag felett, nem rossz.
Azt nem kétlem, hogy az adataid valósak, de attól még nem nem bizonyítják a te fals elõrejelzéseidet (illetve épp azt bizonyítják azok is, hogy nem jöttek be).
Összességében elég enyhe volt a nemrég véget ért tél, de a Dunántúl jó részén, elsõsorban a hegységekben (Bakony, Vértes, Mecsek), sõt, részben síkvidéken is, nagyon szép téli epizódok voltak.
Január 24. után még nálam, a Kisalföld centrumában is volt vagy 18-20 cm hótakaró, a hegyekben pedig csaknem 40 cm. A hó több hétig is megmaradt, nem olvadt el 1-2 nap alatt, mint például 2006/2007-ben.
Nem hiányoztak a "nagymínuszok" sem: december legutolsó napjaiban helyenként jócskán -15 fok alatti minimumokat mértek (majd január legelején, elsõsorban északkeleten, megint voltak zord hidegek)
A baj nem a téltámadások erejével, hanem azok nem tartós voltával volt. A túlságosan erõs észak-atlanti ciklontevékenység miatt minduntalan enyhe óceáni-szubtrópusi légtömegek érték el a kontinens középsõ részeit.
Január 24. után még nálam, a Kisalföld centrumában is volt vagy 18-20 cm hótakaró, a hegyekben pedig csaknem 40 cm. A hó több hétig is megmaradt, nem olvadt el 1-2 nap alatt, mint például 2006/2007-ben.
Nem hiányoztak a "nagymínuszok" sem: december legutolsó napjaiban helyenként jócskán -15 fok alatti minimumokat mértek (majd január legelején, elsõsorban északkeleten, megint voltak zord hidegek)
A baj nem a téltámadások erejével, hanem azok nem tartós voltával volt. A túlságosan erõs észak-atlanti ciklontevékenység miatt minduntalan enyhe óceáni-szubtrópusi légtömegek érték el a kontinens középsõ részeit.
Szerintem az adataim valódiak, nem csak hiszem róluk. Elhihetem, hogy a belvárosok vagy havat mérni képtelen automaták vagy Olaszfalu adatai is azok, de ha egyik megyében állandóan esik, a másikban meg sosem, nem tudok rá más magyarázatot. 
Az elõrejelzésekben valóban nem szerepelt az, hogy Pápán lesz tél,sokan el is hitték, de valami csoda történhetett, hogy a szuper és drága modellek ezt nem jelezték.
Ha valaki meg nyugodtan, hisztéria nélkül leírta, hogy lesz itt még hó meg fagy meg tél arra hittel rá kell sütni, hogy tévedett ?
Az elõrejelzésekben valóban nem szerepelt az, hogy Pápán lesz tél,sokan el is hitték, de valami csoda történhetett, hogy a szuper és drága modellek ezt nem jelezték.
Ha valaki meg nyugodtan, hisztéria nélkül leírta, hogy lesz itt még hó meg fagy meg tél arra hittel rá kell sütni, hogy tévedett ?
Én hittem benne, mégsem lett nálunk szép hideg és havas a tél. Az elõrejelzések pedig nem akkor szoknak beválni, ha elhisszük, hogy beváltak, hanem akkor, ha valódi adatokkal alátámaszthatóan beváltak. Ez pedig a te elõrejelzéseidre több esetben sem teljesült a télen.
Érdekes egy tél volt ez utóbbi, nálam a dec. 2,5, a jan. 2,3, a febr. 1,9 fokos közepet adott. Ez átlagra számítva kb. 2 fok, ami alig 1,5 fokkal több itt Pápán az utóbbi évtizedeknél és kapásból több meleg is volt az utóbbi években. Nagyon havas volt, rövid idõre 20-30 cm-es havak is voltak síksági pozícióban és vagy 4 hétig hó is volt a talajon. Nem volt, akár az elmúlt egész évben extrém meleg, egész télen nem lett 15 fok meleg sem, talán tucatszor sem lett meg a 10 fok sem. Sok fagyos nap volt, de zord csak egy -16,3 fokkal. Elmaradtak a nagy hõingadozások, a kemény melegek és hidegek. Bizony bocsánatot kell kérnem azoktól, akik olvasták a hideg, havas elõrejelzéseimet. Nem hívtam fel a figyelmet a hitre: csak ott lett valóban szép, hideg és havas tél (Pl. Veszprém megye), ahol hittek benne. Ahol ment a fikázás, oda nem jutott hó, szegényekért alighanem még sok imát kell elmormolni hogy havat lássanak, sokak szerint egész télen nem volt, elhisszük nekik és siratjuk õket 
[esõ]...
Mindenesetre, akik szerint Veszprém megyében nem volt tél és nem váltak be az elõrejelzéseim üzenem : szép telünk volt, pont elég hideg és hó errefelé ahogyan a március is szép. Szép fagyos, tehát nem lett kitavaszodás korán, még a fák épphogy rügyeznek és most is -2,3 fok van. Sokak szerint ez nem hideg, hisz a sok napsütés és 10-15 fokok ellensúlyozzák. A növények másként gondolják, a 4,5 fokos elsõ két dekád nem kápráztatta el õket. Szerencsére a csapadékos tél után szárazabb az idõ, végre rá lehet menni a földekre.
[esõ]... Mindenesetre, akik szerint Veszprém megyében nem volt tél és nem váltak be az elõrejelzéseim üzenem : szép telünk volt, pont elég hideg és hó errefelé ahogyan a március is szép. Szép fagyos, tehát nem lett kitavaszodás korán, még a fák épphogy rügyeznek és most is -2,3 fok van. Sokak szerint ez nem hideg, hisz a sok napsütés és 10-15 fokok ellensúlyozzák. A növények másként gondolják, a 4,5 fokos elsõ két dekád nem kápráztatta el õket. Szerencsére a csapadékos tél után szárazabb az idõ, végre rá lehet menni a földekre.
2007 - 2014 -ig, 8 év alatt 6176,1 mm csapadékot mértem.
Ez elosztva a 8 évvel 772, 0125 mm - es átlagot jelent évenként.
Meg lehet nézni melyik országrészekre vonatkozik hasonló átlag, mert hogy felém egy jó 100 - assal kevesebb, az biztos.
Legszárazabb 2011 volt 420,1 mm -el, legcsapadékosabb 2010 volt 1146,4 mm-rel.
Csupán 2 év volt átlagnál szárazabb,2011 jóval ( 420,1 mm ), 2012 kissé szárazabb ( 597,8 mm).
A többi 6 év mind csapadékosabb volt az itteni átlagnál, 2007 és 2009 kissé ( elõbbi 679 mm, utóbbi 684 mm ), 2008 - 2013 és 2014 jóval csapadékosabb volt ( 887 mm , 884,4 mm, 877,4 mm ) 2010 pedig rendkívül csapadékos volt ( 1146,4 mm), mely közel 2 -szerese volt az itteni 640 mm körüli átlagnak.
Ez elosztva a 8 évvel 772, 0125 mm - es átlagot jelent évenként.
Meg lehet nézni melyik országrészekre vonatkozik hasonló átlag, mert hogy felém egy jó 100 - assal kevesebb, az biztos.
Legszárazabb 2011 volt 420,1 mm -el, legcsapadékosabb 2010 volt 1146,4 mm-rel.
Csupán 2 év volt átlagnál szárazabb,2011 jóval ( 420,1 mm ), 2012 kissé szárazabb ( 597,8 mm).
A többi 6 év mind csapadékosabb volt az itteni átlagnál, 2007 és 2009 kissé ( elõbbi 679 mm, utóbbi 684 mm ), 2008 - 2013 és 2014 jóval csapadékosabb volt ( 887 mm , 884,4 mm, 877,4 mm ) 2010 pedig rendkívül csapadékos volt ( 1146,4 mm), mely közel 2 -szerese volt az itteni 640 mm körüli átlagnak.
Õ is a "hidegebbrõl" írhatott csak, a "melegebb" adatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetõek ugyanis.
Alighanem ezért tûnt nekem úgy, hogy a lõrinci állomás városklímát tükröz, hisz 2 fokosra tettem a difit és ezzel a minimumbeli jelentõs eltéréssel akár lehetne is annyi, hogyha a kétadatos átlagot nézzük. (1 fokos max. és 3 fokos min eltérésbõl adódhatna 2 fokos átlageltérés). Jól összekavarodott itt már minden, ezek szerint van egy meleg és egy hideg Ferihegy is. Most már csak azt nem tudom, hogy Váraljamet adatai melyikre vonatkoznak.
Persze most sem világos, hogyha budapesti rekordokról beszélünk, akkor miért nem egy "fõ" állomás 50-100 évesnyi adatait nézzük nagyvárosokban, miért játszanak az újonnan telepítettek is(fõleg a hõszennyezettek). Ilyen anticiklonos-derült idõkben igencsak nagyok a külterületek és belvárosok közti különbségek. Autóval járva gyakran 4-5 fokos különbségeket is tapasztalok estétõl reggelig, nappal nem több 1-2-nél. Ha reggelente nézem az ország hõtérképét mostanában, akkor azt látom, hogy Budapesten és a tópartokon vagy dombon lévõk akár 3-4 fokokat mutatnak, míg másutt -1-5 fokok a jellemzõek. Ugyanakkor az is elõfordult már, hogy nálam a kertvárosban reggel hidegebb van, mint a városszéli reptéren. Ez gondolom azért van, mert ha lebben egyet a szél, ott gyorsan ugrik egy-két fokot a pusztaságban, itt meg a tereptárgyak (beépített terület és fák) miatt még szélcsend és hideg van.
Persze most sem világos, hogyha budapesti rekordokról beszélünk, akkor miért nem egy "fõ" állomás 50-100 évesnyi adatait nézzük nagyvárosokban, miért játszanak az újonnan telepítettek is(fõleg a hõszennyezettek). Ilyen anticiklonos-derült idõkben igencsak nagyok a külterületek és belvárosok közti különbségek. Autóval járva gyakran 4-5 fokos különbségeket is tapasztalok estétõl reggelig, nappal nem több 1-2-nél. Ha reggelente nézem az ország hõtérképét mostanában, akkor azt látom, hogy Budapesten és a tópartokon vagy dombon lévõk akár 3-4 fokokat mutatnak, míg másutt -1-5 fokok a jellemzõek. Ugyanakkor az is elõfordult már, hogy nálam a kertvárosban reggel hidegebb van, mint a városszéli reptéren. Ez gondolom azért van, mert ha lebben egyet a szél, ott gyorsan ugrik egy-két fokot a pusztaságban, itt meg a tereptárgyak (beépített terület és fák) miatt még szélcsend és hideg van.
A mai napfogyatkozással egyidõben közzétettem a tavalyi (2014-es) nagyváradi zivatarszezon videós összefoglalóját! Érdemes végignézni, mert látványos "timelpase" felvételek és pofás villámok is szerepelnek benne. Kellemes szórakozást kivánok hozzá! 
Link
Link
Egy kis kiegészítés ehhez a Lõrinc-Ferihegy témához.
Én most nem a napi közepekre fókuszálnék, az már eléggé ki lett vesézve talán, hanem a szélsõértékekre.
Az elmúlt jó néhány év összehasonlítása alapján a napi maximumok esete az egyszerûbb, akkor a két helyszín között számottevõ különbség általában nincsen, jellemzõen +/- 1,0 °C-on belül maradnak az eltérések, sõt igen gyakran 0,5 °C-on belül. Kivételt képeznek természetesen a ködös, beragadós/felszakadós szituációk, ilyenkor lehetnek nagyobb különbségek, de ezt a helyzetet ismerjük mindannyian.
A minimumok esete már sokkal érdekesebb. Nyilvánvalóan szeles és/vagy borult idõben itt sincs nagyobb eltérés - derült, szélcsendes, azaz stabil kisugárzásos éjszakákon ugyanakkor igen érdekes dolgokat lehet megfigyelni, nem beszélve arról, ha mindehhez még hótakaró is társul.
Nagyjából az elmúlt évek mérései alapján azt lehet elmondani, hogy ilyen, kisugárzásos napokon õsztõl tavaszig nagy átlagban mintegy 3-4 °C-kal, a nyári idõszakban pedig 2-3 °C-kal alakul magasabban a lõrinci minimum, mint a ferihegyi. Szélsõséges esetekben ennél nagyobb különbség is adódhat: különösen a téli idõszakban jellemzõ, hogy nemritkán 5-6 °C-os differencia mérhetõ, sõt, a hótakarós, erõs kisugárzásos napokon néha 7-8 °C sem kizárt! (A mögöttünk hagyott télen is volt egyébként 7 °C-os eltérésünk, abszolút hómentes helyzetben.)
Az értékek természetesen nagyban függenek a széliránytól, a levegõ nedvességtõl stb.
Összességében, a ferihegyi reptéri klíma, legalábbis hõmérsékleti szempontból, nagyon közelít a napijelentésben szereplõ állomások közül a nem messze lévõ Kakucséhoz, ez utóbbi hely fõként a nyári félévben tud 1-2 °C-kal alacsonyabb minimumokat hozni Ferihegynél, télen viszont sokszor "leverjük" a völgyi mérõhelyet.
("Ferihegy" alatt a fentiekben természetesen nem a Szolgálat kezelésében lévõ, azonos elnevezésû, de jóval enyhébb állomást értettem, hanem a repülõtér területén található, hivatalos meteorológiai mérõrendszert.)
Én most nem a napi közepekre fókuszálnék, az már eléggé ki lett vesézve talán, hanem a szélsõértékekre.
Az elmúlt jó néhány év összehasonlítása alapján a napi maximumok esete az egyszerûbb, akkor a két helyszín között számottevõ különbség általában nincsen, jellemzõen +/- 1,0 °C-on belül maradnak az eltérések, sõt igen gyakran 0,5 °C-on belül. Kivételt képeznek természetesen a ködös, beragadós/felszakadós szituációk, ilyenkor lehetnek nagyobb különbségek, de ezt a helyzetet ismerjük mindannyian.
A minimumok esete már sokkal érdekesebb. Nyilvánvalóan szeles és/vagy borult idõben itt sincs nagyobb eltérés - derült, szélcsendes, azaz stabil kisugárzásos éjszakákon ugyanakkor igen érdekes dolgokat lehet megfigyelni, nem beszélve arról, ha mindehhez még hótakaró is társul.
Nagyjából az elmúlt évek mérései alapján azt lehet elmondani, hogy ilyen, kisugárzásos napokon õsztõl tavaszig nagy átlagban mintegy 3-4 °C-kal, a nyári idõszakban pedig 2-3 °C-kal alakul magasabban a lõrinci minimum, mint a ferihegyi. Szélsõséges esetekben ennél nagyobb különbség is adódhat: különösen a téli idõszakban jellemzõ, hogy nemritkán 5-6 °C-os differencia mérhetõ, sõt, a hótakarós, erõs kisugárzásos napokon néha 7-8 °C sem kizárt! (A mögöttünk hagyott télen is volt egyébként 7 °C-os eltérésünk, abszolút hómentes helyzetben.)
Az értékek természetesen nagyban függenek a széliránytól, a levegõ nedvességtõl stb.
Összességében, a ferihegyi reptéri klíma, legalábbis hõmérsékleti szempontból, nagyon közelít a napijelentésben szereplõ állomások közül a nem messze lévõ Kakucséhoz, ez utóbbi hely fõként a nyári félévben tud 1-2 °C-kal alacsonyabb minimumokat hozni Ferihegynél, télen viszont sokszor "leverjük" a völgyi mérõhelyet.
("Ferihegy" alatt a fentiekben természetesen nem a Szolgálat kezelésében lévõ, azonos elnevezésû, de jóval enyhébb állomást értettem, hanem a repülõtér területén található, hivatalos meteorológiai mérõrendszert.)
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#271143 - 2015-03-16 20:58:55)
Ma hogy ilyen csend van a fórumon kihasználom az alkalmat most és megpendítem hogy nálam Pilisvörösváron milyen volt az elmúlt tél, hogyan vélekedem róla.
A 2014/2015-ös téli szezon 2004 óta tartó megfigyeléseim egyik legjobb - hanem a legjobb tele, Top 3-as volt.
Értékelésem szerint 5 - ös volt, mellé egy nagy pacsival.
Számomra nem csak az a fontos ( lévén hogy télmániás vagyok ) hogy mekkora havas esnek le, mennyi hótakarós nap van, mekkora nagy hidegek alakulnak és milyen gyakran térségünkben, hanem az idõjárás dinamikussága, makroszinoptikai változatossága ugyanolyan fontos.
Nos, az elõzõ foghíjasan elenyészõen meg volt, utóbbi viszont vaskosan, durván meg volt.
A novembert és december elsõ felét legszívesebben kitörölném, gyakran borongós, párás, ködös, javarészt csendes idõ volt kevés erõs - viharosan szeles nappal, gyakori többnyire kevés csapadékkal.
Amiket imádtam a 2014/21015-ös téli szezonban : Nov. 30. - dec. 2. között 59 mm csapadék hullott 2 nap alatt egy mediterrán ciklonból, ebbõl 31 óra folyamatos esõbõl a nagyja, mikor is 50,5 mm hullott mindössze 0,5 °C-ban. Ennyi esõ itt télen kuriózum.
Sajnos a hegyekben 300 méter fölött brutális ónos esõ pusztított és sajnos katasztrófális károk lettek, de a maga nemében 500 méter fölött a 6-8-10 cm vastag jég mindenen kuriózum volt.
Dec. 17. tõl -január 12. -ig igazi vad idõjárás volt, durva zonalitás és meridionálisba fordulások határozta meg az idõjárást.
Dec. 19. - 27. -ig 9 napig kristálytiszta idõ volt.
Dec. 20. 26. -ig zsinórban 1 hétig viharos 60-80 km/h-s ény szél fújt.
Dec. 20.-án este zivatar volt egy hidegfront elõtt.
Dec. 26. - január 2.-ig 1 hétig folyamatosan fagyott, Szilveszter elõtt váratlan, erõs lábashideg szivárgott be egy mediterrán ciklon hátoldalán.
Az év utolsó 2 napján zord hideg volt ( -13,5 ° és -16,1 °C -os minimumokkal és délutánonként sem volt -4 °C -nál több.
Január 2. - 4. között erõs enyhülés zajlott, majd január 6.-7.-én ismét benyalt a lábas hideg és január 7.-én a -12,1 °C-os reggelt csak -5,8 °C-os délután követte.
Január 9. - 11. között 4 hullámban viharos nyugatias, ény szelek tomboltak, 9.-én és 10.-én késõ este/ éjjelenként 85 km/h körüli lökésekkel.
Január 10.-én délután 14,5 °C-ig melegedett a délig tartó esõ után a rövid napos idõszakok ellenére is, majd estére 11 °C-ig hûlt, majd éjfélre 15,4 °C-ig melegedett az erõsen viharos 85 km/h-s nyugati szélben, gyengén felhõs ég, lencsefelhõk mellett.
Ez igazi abszurdum volt, döbbenetes nap ez a jan. 10.-e.
Január 22. -24. között újabb tetemes csapadékú ciklon jött 2 és fél nap /42,3 mm csapadékkal, sok esõvel, majd közel 10 cm hóval.
Január 29.-én egy peremciklon 9 cm havat adott déltõl - másnap reggelig, a légnyomás erõsen zuhant, a nap során kb. 25 hPa.
Január 30.-án a kiadós hó után sok esõ jött ( igazi illúzióromboló volt ) a légnyomás 973,1 hPa-ig zuhant itt, ilyet 10 év alatt nem mértem, többször is befigyelt 990-985 hPa közé, de 985 hPa alá egyáltalán nem.
Február 4.-én születésnapomra virradóan 4 cm tollszerû hó esett.
Február 8.-án hidegfront jött 80 km/h körüli ény széllel, délelõtt heves hózáporral.
Február 9.-én 3 cm porhó és enyhe hófúvás is volt.
9.-én éjjel, 10.-én pedig gyorsan elolvadt a hó a viharos ény szélben, igazi hófaló volt ez is.
Február 11. - 21. között rengeteg napsütés volt, erõsen fagyos éjjelekkel, enyhe nappalokkal.
18.-án -9,3 °C-ig hûlt reggel a légnyomás pedig ritka magasságokban, 1041,2 hPa-ig ment fel.
Február 17.-19.-ig lábashideg szivárgott be ismét, mind a 3 napon 5 °C alatt maradt a Tmax.
Február 21.-én váratlan szélvihar csapott le déli irányból.
A 2014/2015-ös tél röviden : Elsõ hó : dec. 27. ( 8 cm), utolsó hóesés : február 9. : ( 3 cm).
Összesen 14 db havazásból 41 cm hó hullott.
December 27. - február 10. között pedig összesen 31 db hótakarós nap volt.
Külön érdekesség hogy a február 10.-i hóolvadás után 10 napig észleltem elég méretes hófoltokat, és a száraz levegõ, alacsony harmatpontok miatt nem csak megmaradtak, hanem még híztak is, majd a február 21. -i viharos déli szél, majd az ezt követõ esõk is végeztek velük, a hegyekben pedig február 25.-én olvadt el viharos gyorsasággal a vastag hótakaró.
2014/15 legvastagabb hótakarója 2015.január 30-án alakult ki, 12-13 cm.
Hamarosan részletesebb adatokkal, visszatekintéssel jövök.
Egyik legjobb tél volt ez tényleg.
Ma hogy ilyen csend van a fórumon kihasználom az alkalmat most és megpendítem hogy nálam Pilisvörösváron milyen volt az elmúlt tél, hogyan vélekedem róla.
A 2014/2015-ös téli szezon 2004 óta tartó megfigyeléseim egyik legjobb - hanem a legjobb tele, Top 3-as volt.
Értékelésem szerint 5 - ös volt, mellé egy nagy pacsival.
Számomra nem csak az a fontos ( lévén hogy télmániás vagyok ) hogy mekkora havas esnek le, mennyi hótakarós nap van, mekkora nagy hidegek alakulnak és milyen gyakran térségünkben, hanem az idõjárás dinamikussága, makroszinoptikai változatossága ugyanolyan fontos.
Nos, az elõzõ foghíjasan elenyészõen meg volt, utóbbi viszont vaskosan, durván meg volt.
A novembert és december elsõ felét legszívesebben kitörölném, gyakran borongós, párás, ködös, javarészt csendes idõ volt kevés erõs - viharosan szeles nappal, gyakori többnyire kevés csapadékkal.
Amiket imádtam a 2014/21015-ös téli szezonban : Nov. 30. - dec. 2. között 59 mm csapadék hullott 2 nap alatt egy mediterrán ciklonból, ebbõl 31 óra folyamatos esõbõl a nagyja, mikor is 50,5 mm hullott mindössze 0,5 °C-ban. Ennyi esõ itt télen kuriózum.
Sajnos a hegyekben 300 méter fölött brutális ónos esõ pusztított és sajnos katasztrófális károk lettek, de a maga nemében 500 méter fölött a 6-8-10 cm vastag jég mindenen kuriózum volt.
Dec. 17. tõl -január 12. -ig igazi vad idõjárás volt, durva zonalitás és meridionálisba fordulások határozta meg az idõjárást.
Dec. 19. - 27. -ig 9 napig kristálytiszta idõ volt.
Dec. 20. 26. -ig zsinórban 1 hétig viharos 60-80 km/h-s ény szél fújt.
Dec. 20.-án este zivatar volt egy hidegfront elõtt.
Dec. 26. - január 2.-ig 1 hétig folyamatosan fagyott, Szilveszter elõtt váratlan, erõs lábashideg szivárgott be egy mediterrán ciklon hátoldalán.
Az év utolsó 2 napján zord hideg volt ( -13,5 ° és -16,1 °C -os minimumokkal és délutánonként sem volt -4 °C -nál több.
Január 2. - 4. között erõs enyhülés zajlott, majd január 6.-7.-én ismét benyalt a lábas hideg és január 7.-én a -12,1 °C-os reggelt csak -5,8 °C-os délután követte.
Január 9. - 11. között 4 hullámban viharos nyugatias, ény szelek tomboltak, 9.-én és 10.-én késõ este/ éjjelenként 85 km/h körüli lökésekkel.
Január 10.-én délután 14,5 °C-ig melegedett a délig tartó esõ után a rövid napos idõszakok ellenére is, majd estére 11 °C-ig hûlt, majd éjfélre 15,4 °C-ig melegedett az erõsen viharos 85 km/h-s nyugati szélben, gyengén felhõs ég, lencsefelhõk mellett.
Ez igazi abszurdum volt, döbbenetes nap ez a jan. 10.-e.
Január 22. -24. között újabb tetemes csapadékú ciklon jött 2 és fél nap /42,3 mm csapadékkal, sok esõvel, majd közel 10 cm hóval.
Január 29.-én egy peremciklon 9 cm havat adott déltõl - másnap reggelig, a légnyomás erõsen zuhant, a nap során kb. 25 hPa.
Január 30.-án a kiadós hó után sok esõ jött ( igazi illúzióromboló volt ) a légnyomás 973,1 hPa-ig zuhant itt, ilyet 10 év alatt nem mértem, többször is befigyelt 990-985 hPa közé, de 985 hPa alá egyáltalán nem.
Február 4.-én születésnapomra virradóan 4 cm tollszerû hó esett.
Február 8.-án hidegfront jött 80 km/h körüli ény széllel, délelõtt heves hózáporral.
Február 9.-én 3 cm porhó és enyhe hófúvás is volt.
9.-én éjjel, 10.-én pedig gyorsan elolvadt a hó a viharos ény szélben, igazi hófaló volt ez is.
Február 11. - 21. között rengeteg napsütés volt, erõsen fagyos éjjelekkel, enyhe nappalokkal.
18.-án -9,3 °C-ig hûlt reggel a légnyomás pedig ritka magasságokban, 1041,2 hPa-ig ment fel.
Február 17.-19.-ig lábashideg szivárgott be ismét, mind a 3 napon 5 °C alatt maradt a Tmax.
Február 21.-én váratlan szélvihar csapott le déli irányból.
A 2014/2015-ös tél röviden : Elsõ hó : dec. 27. ( 8 cm), utolsó hóesés : február 9. : ( 3 cm).
Összesen 14 db havazásból 41 cm hó hullott.
December 27. - február 10. között pedig összesen 31 db hótakarós nap volt.
Külön érdekesség hogy a február 10.-i hóolvadás után 10 napig észleltem elég méretes hófoltokat, és a száraz levegõ, alacsony harmatpontok miatt nem csak megmaradtak, hanem még híztak is, majd a február 21. -i viharos déli szél, majd az ezt követõ esõk is végeztek velük, a hegyekben pedig február 25.-én olvadt el viharos gyorsasággal a vastag hótakaró.
2014/15 legvastagabb hótakarója 2015.január 30-án alakult ki, 12-13 cm.
Hamarosan részletesebb adatokkal, visszatekintéssel jövök.
Egyik legjobb tél volt ez tényleg.
Ezzel szerintem annyi a baj, hogy a városhatás leginkább szélcsendes idõben érvényesül.
A pestszentlõrinci állomásnál a városhatás különösen északnyugati szélnél jelentkezik.
Lackó-Packó (Celsius) ott észlelõ, mesélte, gyakori, hogy mozog a levegõ északnyugat felõl, és amint keletibe fordul, azonnal zuhan a hõmérséklet.
Tehát azokban az idõszakokban, amikor sok északnyugati szél van, akkor többet dob rá a hõszennyezés, mint amikor keleti szelek fújnak.
Az 1960-90 közti idõben szerintem az északnyugati, azóta fõleg az elmúlt 10 évben nem lennék meglepve ha a keleti szektorból fújó szelek lennének túlsúlyban.
Lackó-Packó (Celsius) ott észlelõ, mesélte, gyakori, hogy mozog a levegõ északnyugat felõl, és amint keletibe fordul, azonnal zuhan a hõmérséklet.
Tehát azokban az idõszakokban, amikor sok északnyugati szél van, akkor többet dob rá a hõszennyezés, mint amikor keleti szelek fújnak.
Az 1960-90 közti idõben szerintem az északnyugati, azóta fõleg az elmúlt 10 évben nem lennék meglepve ha a keleti szektorból fújó szelek lennének túlsúlyban.
A Mecsekben 150-200 m-en is 200 mm körül tart már ez az év. 600 m-en itt nem 250 mm volt a tél, hanem 299 mm, ami egészen biztosan a legtöbb volt az országban.
Leírom, hogy én miket értek az egyes állomások alatt, én mindig csak egyet:
Budapest: Lõrinc
Bécs: Hohe Warte
Berlin: Tempelhof
Prága: Clementinum
Párizs: Le Bourget
Stockholm: Observatorium
New York: Central Park
És akkor még ott vannak az olyan tökéletes, pár méter eltéréssel ugyanott már évszázadok óta mûködõ állomások, amiknél nincs vagy nagyon kicsi a városhatás, mint pl. Uppsala 1722 óta (svéd) és Hohenpeißenberg 1781 óta (német). Ezek érik a legtöbbet, mert a legkevesebb módosítást igénylik az eredeti adatok.
Leírom, hogy én miket értek az egyes állomások alatt, én mindig csak egyet:
Budapest: Lõrinc
Bécs: Hohe Warte
Berlin: Tempelhof
Prága: Clementinum
Párizs: Le Bourget
Stockholm: Observatorium
New York: Central Park
És akkor még ott vannak az olyan tökéletes, pár méter eltéréssel ugyanott már évszázadok óta mûködõ állomások, amiknél nincs vagy nagyon kicsi a városhatás, mint pl. Uppsala 1722 óta (svéd) és Hohenpeißenberg 1781 óta (német). Ezek érik a legtöbbet, mert a legkevesebb módosítást igénylik az eredeti adatok.
Pedig sajnos éppen a stílus az, amivel baj van. Csak hogy pár példát említsek: a globális felmelegedés irányítóinak alárendelve mindenki elhiszi a fals adatokat (sõt szándékosan teszik õket azzá), már megint melegedést jeleztek elõre de ma reggel hideg van így szerintem az is lesz, az xy számomra nem mérvadó automaták már megint meleget mérnek, mindenki melegrõl beszél de itt északnyugaton minden van csak az nem, stb.
Az ilyen hozzászólásokat le lehetne normális stílusban, ezeket az eltúlzott, felnagyított körítéseket kihagyva is írni. És akkor lehet, hogy nem is esnének neked egybõl 5-en személyeskedve, hanem lenne mondjuk csak kettõ, de normális visszajelzés.
És ami a legfontosabb, néha nem ártana azt sem beismerni, hogy nincs (nem volt) igazad. Mert abban az esetben, amikor jogtalanul kritizáltad az elõrejelzéseket, vagy pl. a várakozásokkal szembemenve vártad a lehûlést többször is most a télen, ez egyszer sem történt meg.
Az én válaszreakcióimra pedig csak ezt tudom mondani, jól megfogalmaztad: "ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá" (amilyen a mosdó, olyan a törölközõ). Persze sajnos az érdemi rész felett így sokszor elsiklasz te is és mások is, amit például jól mutat ez a mostani eset is (az elõzõ hozzászólásom elsõ bekezdés utáni részére egyáltalán nem reagáltál).
Az ilyen hozzászólásokat le lehetne normális stílusban, ezeket az eltúlzott, felnagyított körítéseket kihagyva is írni. És akkor lehet, hogy nem is esnének neked egybõl 5-en személyeskedve, hanem lenne mondjuk csak kettõ, de normális visszajelzés.
És ami a legfontosabb, néha nem ártana azt sem beismerni, hogy nincs (nem volt) igazad. Mert abban az esetben, amikor jogtalanul kritizáltad az elõrejelzéseket, vagy pl. a várakozásokkal szembemenve vártad a lehûlést többször is most a télen, ez egyszer sem történt meg.
Az én válaszreakcióimra pedig csak ezt tudom mondani, jól megfogalmaztad: "ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá" (amilyen a mosdó, olyan a törölközõ). Persze sajnos az érdemi rész felett így sokszor elsiklasz te is és mások is, amit például jól mutat ez a mostani eset is (az elõzõ hozzászólásom elsõ bekezdés utáni részére egyáltalán nem reagáltál).
Ha rámutatok hibákra, javítani akarok dolgokat vagy rávilágítani szerintem hibás felfogásra (ha ezt nem nyersen teszem a kutya sem figyelne fel rá) és ennek nincs értelme, akkor itt fejeztem be. Bocsánat a sok értelmetlen hozzászólásomért minden metnetestõl !
Sajnos a te hozzászólásaid többségének sincs semmi értelme, de eldöntötték a moderátorok, hogy maradhatnak. Éppen ezért vagyok én is rákényszerülve ezekre a "kéretlen" hozzászólásokra. És ha esetleg le is járatom magam velük, azt csakis utánad teszem.
Azt, hogy miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban, a moderátoroktól kérdezd. Ha hiszed, ha nem, amikor elõször beírtad, én is megkérdeztem tõlük, kb. 1 hónapja, de nem jött válasz, és javítás sem.
A csapadék adatokról kár vitatkozni, már csak a mérések pontszerûsége miatt is. Ahogy írtam, jó közelítéssel egálban lehet a Bakony és a Mecsek, tényleges adatok hiányában viszont sosem fog kiderülni az az esetleges 20-30 mm-es többlet.
A meteorológiai intézet, ahol te jártál, minden bizonnyal a Kitaibel Pál utcai épület lehetett. Az tényleg a belvárosban van, csakhogy az nem a lõrinci fõállomás, ami a budapesti adatokat képzi. Az valóban kertvárosi részen van, a Gilice térnél, már elég közel magához a városhatárhoz. Itt van egy kép a környékrõl, alul a két erdõs rész közötti nagy füves placcon van maga az állomás: Link Körülötte pedig átlagos családi házak vannak, nem is olyan sûrû beépítéssel.
Azt, hogy miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban, a moderátoroktól kérdezd. Ha hiszed, ha nem, amikor elõször beírtad, én is megkérdeztem tõlük, kb. 1 hónapja, de nem jött válasz, és javítás sem.
A csapadék adatokról kár vitatkozni, már csak a mérések pontszerûsége miatt is. Ahogy írtam, jó közelítéssel egálban lehet a Bakony és a Mecsek, tényleges adatok hiányában viszont sosem fog kiderülni az az esetleges 20-30 mm-es többlet.
A meteorológiai intézet, ahol te jártál, minden bizonnyal a Kitaibel Pál utcai épület lehetett. Az tényleg a belvárosban van, csakhogy az nem a lõrinci fõállomás, ami a budapesti adatokat képzi. Az valóban kertvárosi részen van, a Gilice térnél, már elég közel magához a városhatárhoz. Itt van egy kép a környékrõl, alul a két erdõs rész közötti nagy füves placcon van maga az állomás: Link Körülötte pedig átlagos családi házak vannak, nem is olyan sûrû beépítéssel.
Hû, ez aztán egészen más válasz. Na az ilyennek már van értelme és semmi személyeskedés. Már a múltkor is írtam, hogy több ilyen kéne, azért még vannak, akik érdemi hozzászólásokat tesznek.
Köszönjük (talán mások nevében is tehetem), és azért megnyugtat, hogy a nyers lõrinci adatok nem csak 0,3 fokkal maradnak el a Ferihegytõl. Az nem egészen világos (már kérdeztem többször), hogy amikor Budapestet emlegetünk (vagy Bécset,New Yorkot,Moszkvát stb.), akkor mire kell gondolnunk ? Egy hivatalos állomást a több közül, vagy az összes állomás átlagát ? Egy kisvárosban vagy falun ez nem gond, de egy 20-30 km-t is elérõ megapoliszban nem mindegy.
Csapadékügyben szerencsére teljes az egyetértésünk az ékverõk ellenére is.
Köszönjük (talán mások nevében is tehetem), és azért megnyugtat, hogy a nyers lõrinci adatok nem csak 0,3 fokkal maradnak el a Ferihegytõl.
Az nem egészen világos (már kérdeztem többször), hogy amikor Budapestet emlegetünk (vagy Bécset,New Yorkot,Moszkvát stb.), akkor mire kell gondolnunk ? Egy hivatalos állomást a több közül, vagy az összes állomás átlagát ? Egy kisvárosban vagy falun ez nem gond, de egy 20-30 km-t is elérõ megapoliszban nem mindegy.Csapadékügyben szerencsére teljes az egyetértésünk az ékverõk ellenére is.
Sajnos egy olyan kéretlen hozzászólás ez, aminek semmi értelme, de majd a moderátorok eldöntik.
Valójában csak egy dologra jó: pocskondiázás, mellébeszélés, lejáratás, de ezzel csak magadat járatod le. Amire válasz kéne arról szó sem esik: miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban ? Ennyi erõvel azt is kideríthetted volna, de nem...
Egy szóval sem állítottam, hogy a mecseki hegycsúcsokon nem esett sok. De ha ott esett a télen 595 m-en kb. 250 mm, nálam Csesznekn meg 250 m-en 210, akkor egy 500-700 m körüli bakonyi hegyen miért nem eshetett 250 vagy több? Már 1986-ban, a bakonyi csapadékátlagok vizsgálatával rámutattam, hogy a magassággal 100 m-enként kb. 50 mm-rel nõ az éves csapadék. a vizsgált 1901-50, 1941-70 és az 1951-80 közti adatokból havi 3-6 mm közti csapadéknövekmény adódott. Idézet a szakdolimból:" Érdekességként megjegyezzük, hogy az I.idõsorban a Kõris-hegyre 1083,6 mm, a II.idõsorban 969,5 mm-es csapadékösszeg adódott."(Amíg volt mérés a Kõris-hegyen ezt szépen igazolta is)
Vagyis, ha Cseszneken esett eddig 210 mm, akkor 600 m magasan, mondjuk a Kõris-hegy oldalában 350 m-rel magasabban havonta 3,5x5=17,5 mm többlet lehetett. Ez 2,5 hónap alatt kb. 43 mm vagyis 263 mm körül lehetett az idei csapadék. Persze ezt fenntartásokkal kell kezelni, száraz idõben ez nem állna stb.(télen a magassággal nagyobb mértékben nõ a csapadék, mint nyáron)
1989-ben néhány napot töltöttem a MET.INTÉZETBEN, volt szerencsém megfigyelni az akkori meteorológusok munkáját, hogyan beszélték meg 11 órakor az új prognózist.(Már senki nincs ott közülük )
Nekem teljesen más képem maradt meg , nem nagyon hasonlított lakhelyemre...
Volt szerencsém az egykori pápai és pápa-nyárádi állomásokon járnom. Ha arra gondolsz, hogy a katonai reptéren nem jártam az igaz. Szerintem nem biztos, hogy beengednének körülnézni ebben a terrorrémült világban, de igaz, nem is kéredzkedtem még be...
Igazából nagyon nem tetszik, hogy az ország hivatalos met. honlapján azt látom, hogy a Bakony térségében az utóbbi 90 napban csapadékhiány tapasztalható, holott pontosan az ellenkezõje az igaz. Ha ezt Te sem érted meg, akkor alighanem itt kell abbahagynom.
Valójában csak egy dologra jó: pocskondiázás, mellébeszélés, lejáratás, de ezzel csak magadat járatod le. Amire válasz kéne arról szó sem esik: miért van 2 hónapja sületlen valótlanság a metnet adatbázisban ? Ennyi erõvel azt is kideríthetted volna, de nem...
Egy szóval sem állítottam, hogy a mecseki hegycsúcsokon nem esett sok. De ha ott esett a télen 595 m-en kb. 250 mm, nálam Csesznekn meg 250 m-en 210, akkor egy 500-700 m körüli bakonyi hegyen miért nem eshetett 250 vagy több? Már 1986-ban, a bakonyi csapadékátlagok vizsgálatával rámutattam, hogy a magassággal 100 m-enként kb. 50 mm-rel nõ az éves csapadék. a vizsgált 1901-50, 1941-70 és az 1951-80 közti adatokból havi 3-6 mm közti csapadéknövekmény adódott. Idézet a szakdolimból:" Érdekességként megjegyezzük, hogy az I.idõsorban a Kõris-hegyre 1083,6 mm, a II.idõsorban 969,5 mm-es csapadékösszeg adódott."(Amíg volt mérés a Kõris-hegyen ezt szépen igazolta is)
Vagyis, ha Cseszneken esett eddig 210 mm, akkor 600 m magasan, mondjuk a Kõris-hegy oldalában 350 m-rel magasabban havonta 3,5x5=17,5 mm többlet lehetett. Ez 2,5 hónap alatt kb. 43 mm vagyis 263 mm körül lehetett az idei csapadék. Persze ezt fenntartásokkal kell kezelni, száraz idõben ez nem állna stb.(télen a magassággal nagyobb mértékben nõ a csapadék, mint nyáron)
1989-ben néhány napot töltöttem a MET.INTÉZETBEN, volt szerencsém megfigyelni az akkori meteorológusok munkáját, hogyan beszélték meg 11 órakor az új prognózist.(Már senki nincs ott közülük
)Nekem teljesen más képem maradt meg , nem nagyon hasonlított lakhelyemre...
Volt szerencsém az egykori pápai és pápa-nyárádi állomásokon járnom. Ha arra gondolsz, hogy a katonai reptéren nem jártam az igaz. Szerintem nem biztos, hogy beengednének körülnézni ebben a terrorrémült világban, de igaz, nem is kéredzkedtem még be...
Igazából nagyon nem tetszik, hogy az ország hivatalos met. honlapján azt látom, hogy a Bakony térségében az utóbbi 90 napban csapadékhiány tapasztalható, holott pontosan az ellenkezõje az igaz. Ha ezt Te sem érted meg, akkor alighanem itt kell abbahagynom.
Az elmúlt öt év átlagos becsült városhatás miatti korrekciója a pestszentlõrinci állomásnál -0,38 fok volt. A korrekciókat én határoztam meg több mint 4 évtizednyi ferihegyi mérés felhasználásával. 2014-tõl a számításokat a félóránkénti ferihegyi METAR és az órás lõrinci SYNOP táviratok alapján végzem el. Ez éves szinten 26280 mérés feldolgozását és elemzését jelenti. A vizsgálatokat minden hónapra elvégeztem. A töréspontok meghatározása után az egyes homogénnek tekinthetõ idõszakokhoz (minden hónapnál külön-külön) korrekciós értékeket számítottam. A 90-es évek óta jelentkezõ töréspontoknál nincsenek jelentõs eltérések. Másképp megfogalmazva a 80-as évek vége óta számottevõ változás a városhatásban valószínûleg nem következett be a lõrinci állomásnál. Ami nem meglepõ, hiszen a környéken nagyobb építkezések (lakótelepek, ipari létesítmények) utoljára a 80-as években és 1990 körül voltak. A nyers lõrinci átlag jelenleg általában 0,5-1,0 fokkal magasabb a ferigyinél, de a városhatástól mentesített adatsor is magasabb értékeket mutat 0,2-0,5 fokkal. Ferihegy hidegebb, ahogy azt Zivipötty is leírta. Erõsebb városhatás kimutatható pl. nyáron hõhullámoknál, alig vagy egyáltalán nem jelentkezik pl. borult, tartósan csapadékos idõjárásnál. Fontos megjegyeznem, hogy a korrekciós értékek a töréspontok között nem konstansok, hanem függenek még a nyers adatsorok közti eltérésektõl is. Az utolsó töréspont óta (ami a legtöbb hónapnál 2004-nél van) minden egyes újabb évben az egyes hónapoknál az utolsó idõszakban kisebb eltérések lehetnek, mivel az utolsó töréspont utáni idõszak korrekciós értékei az új bemenõ adat után újrakalibrálásra kerülnek. A lehetõségeimhez mérten mindent megteszek azért, hogy a lehetõ legkorrektebb hosszútávú budapesti éghajlati adatsor álljon elõ.
A lõrinci nyers adatsoron végzett korrekciók hónaponként (1980-2015): Link
A Kab-hegyen és Tésen is meglehetõsen szeles helyen elhelyezett automatákról van szó, amik éves szinten átlagosan 10-15% alámérést produkálnak, télen havazásnál többet is akár. Ebben az évben szerintem a Mecsek és a Bakony magasabb részei is már 250 mm körüli csapadékösszegnél tartanak. Elõbbirõl biztosan tudom, mert ott mérek is.
Az amúgy valóban fenntartásokkal kezelhetõ szerintem is, hogy egy évben mennyi is az országos csapadékösszeg-átlag, amikor 58 állomásból határozzák meg. Fõleg, hogy csak hagyományos csapadékmérõ állomásból van kb. 460. Ennek fényében elég bátor kijelentés az, hogy 2011 a legszárazabb év 1901 óta, mikor ennyire kevés állomás felhasználásával jött ez ki és csak 1,4 mm-rel jött be az elsõ helyre az az év.
----------------------
Napi hóvastagságok Dobogó/Ördöghegyen [594 m] a 2014/2015-ös télen: Link
A lõrinci nyers adatsoron végzett korrekciók hónaponként (1980-2015): Link
A Kab-hegyen és Tésen is meglehetõsen szeles helyen elhelyezett automatákról van szó, amik éves szinten átlagosan 10-15% alámérést produkálnak, télen havazásnál többet is akár. Ebben az évben szerintem a Mecsek és a Bakony magasabb részei is már 250 mm körüli csapadékösszegnél tartanak. Elõbbirõl biztosan tudom, mert ott mérek is.
Az amúgy valóban fenntartásokkal kezelhetõ szerintem is, hogy egy évben mennyi is az országos csapadékösszeg-átlag, amikor 58 állomásból határozzák meg. Fõleg, hogy csak hagyományos csapadékmérõ állomásból van kb. 460. Ennek fényében elég bátor kijelentés az, hogy 2011 a legszárazabb év 1901 óta, mikor ennyire kevés állomás felhasználásával jött ez ki és csak 1,4 mm-rel jött be az elsõ helyre az az év.
----------------------
Napi hóvastagságok Dobogó/Ördöghegyen [594 m] a 2014/2015-ös télen: Link
Az 1985 március 11-19. közötti idõszak eseményeirõl szeretnék megemlékezni a 30 éves évforduló kapcsán. Az eseményeket az abban az idõben éppen vezetett idõjárási naplóm és személyes emlékeim segítségével idézem fel.
Az emlékezetes 1984-85-ös tél után következett ez a március. Ez a tél, 30 év távlatából már kijelenthetõ, hogy az utóbbi fél évszázad egyik leghidegebb tele volt. Méréseim szerint (napi három) a havi középhõmérsékletek a következõképpen alakultak: december +0,15°C, január -5,7°C, február -3,0°C. A hideg ellenére nem volt túlságosan havas a tél, hiszen a legvastagabb hótakaró mindössze 18 cm vastagságú volt a tél folyamán.
Ezután következett a március, ami aztán meghozta a nagy havat is.
Március 11. hétfõ: ezen a napon kb. 10-12 cm hó hullott. Egész nap borult idõ volt, +1°C fölé nem emelkedett a hõmérséklet. Délelõttõl kora estig havazott. Az iskola ablakából figyeltem az eseményeket (a padom az ablak mellett volt, de óra közben is szabadon az ablak mellé léphettem figyelni a havazást, mert ismerték ezirányú érdeklõdésemet és akkoriban ezt tolerálták). A lehullott hó aztán szerdára el is olvadt. Akkor még nem tudtam, de egy hidegcsepp okozta a havazást.
Link
Link
Ezután azon a héten szombatig fokozatosan melegedett az idõ. Szombaton délután szûrt napsütés mellett +8°C volt a hõmérséklet. Ez szokatlanul melegnek érzõdött akkor, hiszen addig márciusban nem volt ilyen meleg egyszer sem, sõt egész télen csak február 2-án mértem +8°C-nál melegebbet. Február 2-án +11°C volt, fordult is vissza gyorsan a medve a barlangjába.
Vasárnap, március 17-én élénkülõ ÉK-i szél mellett hidegebb levegõ érkezett. Ebéd után édesapámmal és öcsémmel indultunk a soproni labdarúgó csapat mérkõzésére. A Zalagyöngye borozóban melegítettünk, aztán mentünk a stadionba. Ekkor már szemerkélt az esõ.
A mérkõzés megkezdésével egyidejûleg megérkezett a hóvihar. A meccset nem szakították félbe, de többször újra kellett vonalazni a pályát. A meccs végére 10 cm vastag hó borította a pályát. A havazás este kilenc óráig tartott ki. Összesen 40 cm tömör, vizes hó esett délután két órától este kilenc óráig. A havazást egy telitalálatos mediterrán ciklon okozta (jelentõs havat csak az Alpokalján okozott, Kapuvártól keletre már nem volt hó).
500 hPa:
Link
Link
Link
850hPa
Link
Link
Link
Hétfõn (18-án) nyugodtabb idõ volt, derült ég mellett olvadt a hó.
Kedden (19-én) újra támadt a ciklon, havazással, hófúvással. Újabb 5 cm hó esett, és behúztuk a téli napot is.
Szerdán, csütörtökön és pénteken megenyhült az idõ, +5-6°C-ban többszöri esõzés olvasztotta a havat, ami szombatra el is olvadt.
1985 márciusa végül +3,2°C-os középhõmérséklettel zárt (pont, mint az idei január). A hónap folyamán 55 cm hó hullott, több, mint elõtte egész télen.
1985 tavaszán az utolsó hózáport április 29-én észleltem, az elsõ +20°C feletti hõmérsékletre pedig május 11-ig kellett várni.
Az emlékezetes 1984-85-ös tél után következett ez a március. Ez a tél, 30 év távlatából már kijelenthetõ, hogy az utóbbi fél évszázad egyik leghidegebb tele volt. Méréseim szerint (napi három) a havi középhõmérsékletek a következõképpen alakultak: december +0,15°C, január -5,7°C, február -3,0°C. A hideg ellenére nem volt túlságosan havas a tél, hiszen a legvastagabb hótakaró mindössze 18 cm vastagságú volt a tél folyamán.
Ezután következett a március, ami aztán meghozta a nagy havat is.
Március 11. hétfõ: ezen a napon kb. 10-12 cm hó hullott. Egész nap borult idõ volt, +1°C fölé nem emelkedett a hõmérséklet. Délelõttõl kora estig havazott. Az iskola ablakából figyeltem az eseményeket (a padom az ablak mellett volt, de óra közben is szabadon az ablak mellé léphettem figyelni a havazást, mert ismerték ezirányú érdeklõdésemet és akkoriban ezt tolerálták). A lehullott hó aztán szerdára el is olvadt. Akkor még nem tudtam, de egy hidegcsepp okozta a havazást.
Link
Link
Ezután azon a héten szombatig fokozatosan melegedett az idõ. Szombaton délután szûrt napsütés mellett +8°C volt a hõmérséklet. Ez szokatlanul melegnek érzõdött akkor, hiszen addig márciusban nem volt ilyen meleg egyszer sem, sõt egész télen csak február 2-án mértem +8°C-nál melegebbet. Február 2-án +11°C volt, fordult is vissza gyorsan a medve a barlangjába.
Vasárnap, március 17-én élénkülõ ÉK-i szél mellett hidegebb levegõ érkezett. Ebéd után édesapámmal és öcsémmel indultunk a soproni labdarúgó csapat mérkõzésére. A Zalagyöngye borozóban melegítettünk, aztán mentünk a stadionba. Ekkor már szemerkélt az esõ.
A mérkõzés megkezdésével egyidejûleg megérkezett a hóvihar. A meccset nem szakították félbe, de többször újra kellett vonalazni a pályát. A meccs végére 10 cm vastag hó borította a pályát. A havazás este kilenc óráig tartott ki. Összesen 40 cm tömör, vizes hó esett délután két órától este kilenc óráig. A havazást egy telitalálatos mediterrán ciklon okozta (jelentõs havat csak az Alpokalján okozott, Kapuvártól keletre már nem volt hó).
500 hPa:
Link
Link
Link
850hPa
Link
Link
Link
Hétfõn (18-án) nyugodtabb idõ volt, derült ég mellett olvadt a hó.
Kedden (19-én) újra támadt a ciklon, havazással, hófúvással. Újabb 5 cm hó esett, és behúztuk a téli napot is.
Szerdán, csütörtökön és pénteken megenyhült az idõ, +5-6°C-ban többszöri esõzés olvasztotta a havat, ami szombatra el is olvadt.
1985 márciusa végül +3,2°C-os középhõmérséklettel zárt (pont, mint az idei január). A hónap folyamán 55 cm hó hullott, több, mint elõtte egész télen.
1985 tavaszán az utolsó hózáport április 29-én észleltem, az elsõ +20°C feletti hõmérsékletre pedig május 11-ig kellett várni.
Jártál már valaha Lõrincen? Tudod, milyen környezetben, és hol helyezkedik el az állomás? Mert ha nem, és egyszer elmennél oda, lehet elgondolkodnál egy pillanatra, hogy nem Pápa kertvárosában jársz-e éppen.
Persze ezt neked hiába mondom, mert az már kiderült, hogy még arra sem vagy hajlandó, hogy a saját lakóhelyed meteorológiai állomását megnézd. De igaz is, sokkal könnyebb a körülményeket nem ismerve a saját szobánkban ülve kritizálni és mindenféle összeesküvés-elméleteket gyártani, mint utánajárni a valós dolgoknak.
Ferihegyen egyébként még én sem jártam, de ha jól tudom, az egy mélyebben fekvõ, "fagyzugszerû" helyen fekszik, így nem csoda, ha nagyobb eltérés van Lõrinchez képest.
A csapadékhoz pedig ezen hozzászólásokat ajánlom: Link Link Dobogó/Ördöghegyen a január-február 218 mm-t hozott, a március elejei hidegfrontból 19 mm esett, ez már 237 mm összesen, és ebben még nincs benne a mostani ciklon. Ha volt is valahol a Bakonyban 250 mm csapadék, akkor is legfeljebb nagyjából egálban van, de inkább kevesebb a mecseki adatnál.
Persze, azt is tudom, hogy az a csapadék, amit nem te mértél, számodra hiteltelen.
Persze ezt neked hiába mondom, mert az már kiderült, hogy még arra sem vagy hajlandó, hogy a saját lakóhelyed meteorológiai állomását megnézd. De igaz is, sokkal könnyebb a körülményeket nem ismerve a saját szobánkban ülve kritizálni és mindenféle összeesküvés-elméleteket gyártani, mint utánajárni a valós dolgoknak.
Ferihegyen egyébként még én sem jártam, de ha jól tudom, az egy mélyebben fekvõ, "fagyzugszerû" helyen fekszik, így nem csoda, ha nagyobb eltérés van Lõrinchez képest.
A csapadékhoz pedig ezen hozzászólásokat ajánlom: Link Link Dobogó/Ördöghegyen a január-február 218 mm-t hozott, a március elejei hidegfrontból 19 mm esett, ez már 237 mm összesen, és ebben még nincs benne a mostani ciklon. Ha volt is valahol a Bakonyban 250 mm csapadék, akkor is legfeljebb nagyjából egálban van, de inkább kevesebb a mecseki adatnál.
Persze, azt is tudom, hogy az a csapadék, amit nem te mértél, számodra hiteltelen.
Ez várható volt, hogy megcáfolnak, de ami reakció jött enyhén szólva nevetséges. Vagyis nem tudom még mindig, hogy a századpontosságú anomália adat az honnan származik. Van ezek szerint bátorság (nagy mellény), hogy ilyen kijelentések szülessenek, amikor tizedpontosság is nagy szó lenne. Az meg, hogy 3 tized a városhatás valami tanulmány számolta ki vagy valaki lemérte? Mert ha mondjuk Lõrinc és Ferihegy összevetésérõl van szó nem tudom melyik évek adatai alapján: én kevesellném. Persze a kb. 2 fok sem mért adat, csak néhány évtized tapasztalatai alapján írtam. Ha megnézem a metarban Lõrinc és Ferihegy adatát nem 3 tizedes átlagos eltérés szokott lenni és akkor a belvárosról nem is beszéltem.
A csapadékról és a metnet félrevezetõ térképérõl megint nem esett elegánsan szó. Az, hogy a Bakonyban kevesebb esett nem tudom kinek a méréseire alapozod, remélem nem a kuka kabhegyi és tési automatákra vagy Olaszfalura. Ha lász még lenne tudna adatot, ha a cseszneki neked 250 m-rõl nem hihetõ. A Bakonyban, ahol olvadozások ellenére is volt 50-60 cm-es vagy efeletti hótakaró felhalmozódás a télen lehetett eddig 250 mm is, ha a cseszneki völgyben 210-nél tartok .Sajnos arról sem szól senki (bölcs hallgatás), hogy a különféle csapadéktérképekre fel nem kerülõ helyes csapadékadatok (OMSZ napij. vagy csap.térképek) örökre elvesznek, vagy vannak olyan társadalmi Hellmannos mérések a Bakonyból, melyek adataival helyettesítik a semmirevaló automatákat az évkönyvekben. Mert ha nem, akkor menni fog a süket duma a Bakony és az ország elsivatagosodásáról.
(Legutóbb többcenti hó esett a Bakonyban, Cseszneken 13 mm lett a csapadék 2 nap alatt esõbõl majd hóból,Kabhegy 2 mm bírt mérni közel 600 m-en
)
A csapadékról és a metnet félrevezetõ térképérõl megint nem esett elegánsan szó. Az, hogy a Bakonyban kevesebb esett nem tudom kinek a méréseire alapozod, remélem nem a kuka kabhegyi és tési automatákra vagy Olaszfalura. Ha lász még lenne tudna adatot, ha a cseszneki neked 250 m-rõl nem hihetõ. A Bakonyban, ahol olvadozások ellenére is volt 50-60 cm-es vagy efeletti hótakaró felhalmozódás a télen lehetett eddig 250 mm is, ha a cseszneki völgyben 210-nél tartok .Sajnos arról sem szól senki (bölcs hallgatás), hogy a különféle csapadéktérképekre fel nem kerülõ helyes csapadékadatok (OMSZ napij. vagy csap.térképek) örökre elvesznek, vagy vannak olyan társadalmi Hellmannos mérések a Bakonyból, melyek adataival helyettesítik a semmirevaló automatákat az évkönyvekben. Mert ha nem, akkor menni fog a süket duma a Bakony és az ország elsivatagosodásáról.
(Legutóbb többcenti hó esett a Bakonyban, Cseszneken 13 mm lett a csapadék 2 nap alatt esõbõl majd hóból,Kabhegy 2 mm bírt mérni közel 600 m-en
)
Imrén meg még talán annyi se. Emlékezzünk csak a január 10-i melegrekordra, amikor Lõrincen 16 fok volt délután, Imrén meg csak 12. Tehát a kerület legkülsõbb része még jobban kimaradt a városi hõhatásból. Lehet hogy inkább az agglomeráció klímájához kéne sorolni a kerület ezen részét.
Ez butaság. Ráadásul ez az adat nem is lõrinci, hanem imrei, ami pont a város széle, határa, jó messze a hõszennyezõ belvárostól.
A legtöbb idén eddig szinte biztos, hogy a Mecsekben esett.
Az 1,51 fokos budapesti anomália a pestszentlõrinci, abból 0,3 fok a városhatás, nem 2. Szóval még mindig bõven pozitívban van.
Az 1,51 fokos budapesti anomália a pestszentlõrinci, abból 0,3 fok a városhatás, nem 2. Szóval még mindig bõven pozitívban van.
Mások és más méréseket is átnézhetnének. Pl. a metneten az idén a Bakonyban van a legszárazabb rész Olaszfalu révén, ahol nem esik mostanában csapadék. Ugyanakkor a valóságban 200 mm-nél több esett, vagyis a legtöbb lehet az országban. Szórhatjuk másra a szitkot (Különben az OMSZ automatái és térképei sem adnak mellékesen valós képet), de talán a hülyeség talajáról itt is elléphetnénk.
Már elfogyott ezek szerint, mert a nagyvárosi hõszennyezés kb. 2 fok. Azt levonva már a természetes, hõszenny nélküli átlag meg is van.
Amelyek bármikor megváltozhatnak és egy komoly fricskát tarthatnak az orrunk alá
Nincs melegtartalék, csak a fõbb áramlási rendszerek szinte változatlanok.
Tegnap 1,51°C-on állt itt eddig az idei év pozitív anomáliája, tavaly ilyenkor meg pontosan a kétszerese volt. Sosem fogy már el a melegtartalék?
Ezeknek a kimutatásoknak a csapadék része annyira nevetséges, elenyészõ számú mérõállomás felhasználásával készülnek.
1822 óta az 5. leghidegebb február volt az idei New Yorkban (Central Park): Link A Central Parkban a hónap mind a 28 napján fagyott!
Egy kicsit árnyalom a telet:60 cm lehullott hó, 20 hótakarós nap + további min.2 héten át borította a tájat 50% alatti fedettséggel hó, egyébként enyhe, csapadékos változatos idõjárású tél volt.További számszerû adatok az éghajlatiban.
2015 február:
Közép t: 1,99°C (2,5 fokkal az átlag felett)
Csapadék: 16,0 mm (kicsivel az átlag fele felett)
Leesett hó: 5 cm
A 2014/15 címszavakban:
Közép t (2,33+1,94-1,99): 2,38°C (3,6 fokkal az átlag felett)
Csapadék: 98,4 mm (az átlag 110%-a)
Leesett hó (1+5+5): 11 cm
Téli nap (2+4+0): 6
Az 1992 óta jegyzett téli idõsoromban a hátunk mögött tél a második legmelegebb (a 2,73°C-os 2006/07 és az 1,8°C-os 2013/14 közé beékelõdve) tél lett.
A leesett havat illetõen egyedül a 2006/07-es tél 9 cm-e "elõzi meg" a mostani 11 cm-t, a 2007/08-as 14 cm a "harmadik helyezett".
A téli nap az elmúlt 21 tél legkevesebbje (az 1993/94-es 9 nap és a 200607-es 11 nap elõtt).
Gyatra egy tél lett, a tavalyinál is gyatrább (ott legalább volt 2,5 hét igazi tél január 22. és február 8. között).
Közép t: 1,99°C (2,5 fokkal az átlag felett)
Csapadék: 16,0 mm (kicsivel az átlag fele felett)
Leesett hó: 5 cm
A 2014/15 címszavakban:
Közép t (2,33+1,94-1,99): 2,38°C (3,6 fokkal az átlag felett)
Csapadék: 98,4 mm (az átlag 110%-a)
Leesett hó (1+5+5): 11 cm
Téli nap (2+4+0): 6
Az 1992 óta jegyzett téli idõsoromban a hátunk mögött tél a második legmelegebb (a 2,73°C-os 2006/07 és az 1,8°C-os 2013/14 közé beékelõdve) tél lett.
A leesett havat illetõen egyedül a 2006/07-es tél 9 cm-e "elõzi meg" a mostani 11 cm-t, a 2007/08-as 14 cm a "harmadik helyezett".
A téli nap az elmúlt 21 tél legkevesebbje (az 1993/94-es 9 nap és a 200607-es 11 nap elõtt).
Gyatra egy tél lett, a tavalyinál is gyatrább (ott legalább volt 2,5 hét igazi tél január 22. és február 8. között).
Február: Tá.: 3.5°C , 22.6 mm csapadék, hótakarós napok: 0 nap...
Legalább volt 18 fagyos nap, téli nap nem akadt.
Számottevõ havazás nem volt, 3 nap akadt gyenge szállingózás, hózápor.
Az idei télrõl pár szó és adat:
-Átlaghõmérsékletek: dec.: 3.5°C, jan.: 2.7°C, febr.: 3.6°C, (Tél átlaga: 3.26°C).
-Csapadék: dec.: 48.4 mm, jan.: 71.7 mm, febr.: 22.6 mm.
-Hótakaró 2 nap alakult ki, január végén 1-1 cm-el...
-Téli napok száma: 7 nap...
Nagyon gyenge tél volt, legalább is környékünkön.
Soha rosszabbat!
Legalább volt 18 fagyos nap, téli nap nem akadt.
Számottevõ havazás nem volt, 3 nap akadt gyenge szállingózás, hózápor.
Az idei télrõl pár szó és adat:
-Átlaghõmérsékletek: dec.: 3.5°C, jan.: 2.7°C, febr.: 3.6°C, (Tél átlaga: 3.26°C).
-Csapadék: dec.: 48.4 mm, jan.: 71.7 mm, febr.: 22.6 mm.
-Hótakaró 2 nap alakult ki, január végén 1-1 cm-el...
-Téli napok száma: 7 nap...
Nagyon gyenge tél volt, legalább is környékünkön.
Soha rosszabbat!
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Miért nem láttam (még soha) a sarki fényt?
Időjárás-változás | 2024-05-13 08:01
Szabályzat