Időjárási visszatekintő

Szerintem az a baj, hogy nem jól értelmezed az egészet. A nagy(obb) térségi klímát az ilyen kisebb, "mikro"klimatikus viszonyok határozzák meg, így éppen akkor torzulnának az országra vonatkozó klímaelemzések, ha nem vennénk figyelembe a Balaton, az alföldi homokos pusztaságok, a városok, a hegyvidékek/dombok, a fagyzugok/töbrök stb. jelenlétét. Igen is el kell fogadni, hogy az ország hõmérsékleti viszonyai nem egységesek, van, ahol hûvösebb, van, ahol melegebb van, és inkább örülni kéne neki, hogy ezen a kis helyen is ilyen változatos viszonyok uralkodnak. Az állomások - olykor valóban nem túl szerencsés - áthelyezgetésérõl az eredeti hozzászólásodban nem volt szó, így ezt most ne keverjük ide.

Egyébként ugyan ez van nagyobb léptékekben is például a tengerparti/óceánparti, a magashegyi, a sivatagi vagy a nagy metropoliszokban történõ mérések esetében is. Akkor ezek is feleslegesek lennének?

Abban igazad van, hogy a beépítettség és az állomás közelében lévõ nagy aszfalt/betonfelület némi hõtöbbletet biztosíthat, és abban is, ha kiraknál egy megfelelõen árnyékolt hõmérõt a város leaszfaltozott/térkövezett fõterére, akkor több fokkal melegebbet mérne. De megnyugtatlak, az OMSZ mérõi a városokban is füves részek felett vannak elhelyezve, még ha ez számodra hihetetlennek tûnik is, így az esetleges hõtöbblet hatások sem adnak hozzá 1-1,5 foknál többet a valós adathoz. Ezáltal az általad írt 2-3 fokos fölémérések ferdítések, esetleg az Idõképen láthattál ilyet.

És ha már a kérdések és a meg nem válaszolások, talán fussunk neki még egyszer: a ma kora délutáni (még mindenütt napos) idõszakban mért adatok között hol vannak a 2-3 fokos fölémérések? Link

Kérdéseimre válasz helyett kérdések és vádak megint. Egy kérdés: mikor írtam ezt a 60-70 megy 30-40 dolgot ? Sajnos nem emlékszem.
11 év alatt itt rengeteg írás született a témában állomáshelyekrõl és fals mérések tömegérõl, ami árnyékolóhiba, mûszerhiba, kritikán aluli elhelyezés (dombról a völgybe és fordítva, városból ki vagy be ill. körbeépített egykori külterület stb.) Ezek után mindezt tagadjuk le és aki ezt szóvá teszi (tette) feszítsük keresztre ?
Sok hiba van az elõzõ írásomban: pl. ha a 2001-2010 idõszakkal kicseréljük az 1971-80-as évtizedet megint fals átlaghoz jutunk. Egyszerûbb lenne az 1970-2010-et használni. Nem helyes a 100 évvel ezelõtti agyonhomogenizált és interpolált adatokat nézni, hisz akkor 80 %, hogy más mûszerekkel és egész máshol mértek mint manapság. Bizony az érvelésem nekem is sántít elismerem, de hogy nem lehetne egységesebb állomáselhelyezés az talán túlzás. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy Lõrinc ma nagyvárosi környezetben van, Siófok pár méterre a Balatontól, Paks egy betonfelszín közelében, Nyárádról írtam, hogy pár lépésre volt egy épülettõl,Baja ,Bugac stb. homokfelszínen,Tevel,Káld valami mûtárgyak,betonfelszín közelében stb. Szerintem minden városban lehet olyan nyílt és viszonylag sík területet találni, ahol legalább 100 m-es körzetben nagy házak,beton, aszfalt, erdõ,tópart nincsen és lehetõleg füves terület. Egy település széle a legjobb, ahol nem messze van pl. a közmû (nagyon jók a repterek, csak ne a kifutópálya mellé tegyék). Persze ezen nem lehet azonnal változtatni, de ha éghajlati összevetésre vetemedünk kéne valamiféle standard állomáscsoportot összeállítani és nem a létezõ összes állomás T adatát nézzük (csapadék persze egészen más).

A múltkor szóvá tettem, hogy a 30 vagy 100 éves átlagok alkalmazásával más eredmény szûrhetõ le az aktuális hõmérséklet átlagtól való eltérésérõl. Megnéztem 3 városunk OMSZ-os adatait, mennyi pl. a jún. és júl. átlaga:
Idõszak.. Hónap Budapest Szeged Pápa
1901-2000 jún.: 19,7.....19,9....18,6 fok
1901-2000 júl.: 21,6.....21,8....20,6 fok
1971-2000 jún.: 19,7.....19,2....18,1 fok
1971-2000 júl.: 21,5.....20,8....20,0 fok
(Mindhárom hely alföld,síkság)
Számomra értelmezhetetlen, hogy a 30 éves átlagok Szeged esetében közel 1 fokkal, Pápa esetében kb. fél fokkal alacsonyabbak a 100 évesnél, viszont Budapest esetében ugyanannyi.(hacsak Szegeden nem GM, hanem LH, lokális hûlés lépett fel az állomás áthelyezése miatt ?)
Az is nehezen értelmezhetõ, hogy Szeged nyáron hidegebb hely, mint Budapest. Bár van egy sejtésem, hogy az általam emlegetett városi hõszennyezés lehet mögötte, és nem éghajlati ok magyarázza. Ha Ferihegynek lennének adatai tartok tõle, hogy egész más lenne az eredmény. Továbbra is tartom azt a véleményt, hogy éghajlati összevetésekre nem lakott környezet, mûtárgyak környékének és homokozók, vízpartok, erdõk adatait kéne használni. Tûzõ napon most nyáron a hõmérõim 1-2 fokkal melegebb max-okat adnak pl. a 3-4 km-re lévõ reptérnél.Hiába, nem szabványos hõmérõházam van, ahogyan szerintem sok más automata állomás sem "házikóban" van. Ha nem kertvárosban lennék, akkor én is 2-3 fokkal is fölülmérnék napos idõben, ahogyan sajnos sok OMSZ állomás is teszi (bár ezért lehet, hogy ferdítés lehet a vád, mert nem ellenõriztem le õket ).
Júniusban nálam a min-max számítással az közép 19,4 fok lett, a reptéren 18,9. Megnéztem Szegedet: az ottani reptér mellett 19,7 lett az átlag, tehát a 100 és 30 éves átlagokban lévõ kb. 1 fok fok eltérés szépen megmutatkozik a két reptér közt, bár némileg kevesebb lett. Anomáliáról nem írok, hisz a számítási metódus eltér. (Antibulvár szerint 0-0,4 fok a 2 és sokadatos havi átlagok eltérése a 2 adatos javára-hónaponként eltérõ mértékû)
Persze egész más következtetést lehet levonni a 100 és 30 éves adatokból, vagy ha az 1981-2010-es adatok is meglennének (3,5 év nem volt elég az elkészítésére ? ). Pápán pl. a júniust nézve a 2000-2013-as átlag kb. 19,8 fok volt. Elképzelhetõ, hogy az utolsó 30 év átlaga milyen lenne az 1971-2000 közti 18,1 fokhoz képest. A saját (kissé felülmért ) naplóbeli átlagaim 2006-1013 közt 20,3 fokot adnak júniusra ! (idén a reptér +0,4 fokkal korrigált adata 19,3 körül lehet...)