Időjárási visszatekintő

Köszi nagyon jó írás. Más nincs hátra, mint megnézem újra a könyvet mit is néztem el vagy írtak el vagy esetleg más évrõl van szó. Lejegyeztem így tuti az adatok,de valami hiba van a gépezte mégis.

Még egy kérdés, valami extrém maximumot nem tudsz onnan amikor lehetett ez? Csak egy példa 1865?

Ez érdekes volt nagyon! Feltételezem, hogy a sirokkó a meridionális cirkulációs korszakokban alakulhat ki.

25,7°C (1841-07-04), a nyár legmelegebb napján 28,5°C (1841-09-11) (Forrás: ECA&D)
A londoni és a párizsi adat legfeljebb napon mért lehet, akkoriban divat volt árnyékban és napon mértet is feljegyezni, de ennél sokkal fontosabbról, a sirokkóról írok most, az 1841-es sirokkóról, ami a számomra legérdekesebb idõjárási események közé tartozik a legutóbbi ötszáz évbõl, valamint a 2004-es sirokkóról.
A sirokkó alapvetõen Észak-Afrikában jellemzõ szél. Európában Görögország térségében a leggyakoribb, a sirokkó is egy görög eredetû szó, de sok országban más-más elnevezésébe botlunk. Összefoglalóan mediterrán szélnek is nevezik. Nyugat-Északnyugat-Európáig a sirokkó nem tud feljutni. A sirokkó sivatagi száraz, forró levegõként indul, majd, amikor bekerül a mediterrán ciklon áramlásába a nedvessége megnõ, de továbbra is nagyon meleg marad. Link Link
A sirokkó, amikor eléri az Alpokat és átbukik rajta, a lee oldalon egyes tulajdonságai megváltoznak, az Alpokban ezt a módosult változatát is fõnnek nevezik. Én pontosabbnak tartanám a sirokkó-fõn elnevezést, a továbbiakban ezt is használom. A klasszikus fõn esetében ugyanis a lee oldalon száraz, szeles, többnyire napos idõjárás a jellemzõ. Link A sirokkó-fõn esetében a lee oldal is inkább borult marad, és a sirokkóra jellemzõen a felhõk a rengeteg homok miatt vörösesbarna színûek Link Link ; a fõnre jellemzõen viszont nagyon kiszárad a leáramló levegõ.
A sirokkó mediterrán ciklonokhoz kapcsolódik, azok húzzák fel Európára. Egy nagyobb, jó helyen lévõ medeterrán ciklon egészen Közép-Európáig képes mindezt felhúzni. Ritkán van egészen eddig feljutó sirokkó, és mivel nagy ciklon kell hozzá, így szinte mindig télen fordul ilyen elõ errefelé. Ezért is érdekes az 1841-es, mert akkor nyáron kellett egy nagy mediterrán ciklon és ha télen is nagy T emelkedést okoz a sirokkó, mit okozhat nyáron? Azt, ami 1841 július 18-19-én történt, 40-45 fokot a Kárpát-medencében. Ilyenkor nálunk és DK-re a Balkánon, ha nyáron van ez, akkor extrém forróság van 40-50 fokkal, eközben ÉNy-, Ny-Európában, valamint Spanyolországban hûvös, csapadés idõjárás uralkodik.
A 1841-es nálunk is sirokkót okozó mediterrán ciklon középpontja július 18-án valahol Szardínia és Nápoly között lehetett. A sirokkó által közvetlenül érintett terület a Tunisz-Bologna-Prága-Varsó vonaltól K-re, D-re esõ részek lehettek Európából. Bolognában még 18-án 35,3 fokot mértek, kicsit nyugatabbra Milánóban csak 29,4 fokot, közben Magyarországon 40-45 fok volt. A szicíliai Palermoban 43,8 fokot regisztráltak 18-án. Prágában 18-án a már említett 35,1 fokot mérték, 17-én Prágában 24,9 fok, 19-én pedig 24,0 fok volt. Látszik, hogy a határon volt Prágára és a sirokkóra jellemzõ gyors lefolyás is szépen megmutatkozik. Nyugatabbra Jenában már gyengébben de még éreztette közvetetten hatását 18-án. Jenában 17-én 24,0 fokot, 18-án 30,9 fokot, 19-én 21,0 fokos maximumokat jegyeztek fel. Még nyugatabbra, hûvös, esõs idõjárás uralkodott ekkortájt.
Korabeli feljegyezések olyanokat tartalmaznak, hogy a legmagasabb hegyek csúcsai is megolvadtak és ezzel árvízet okozva a völgyekben. Nem meglepõ, hiszen még 3000 méteren is elérhette a hõmérséklet a 20 fokot. Ez a Magas-Tauern (Ausztria) térségét (Großglockner, Sonnblick) érítette fõképp, ami valószínûleg közvetlenül ki volt téve a sirokkónak, és 100-150 km/h-ás DK-i széllökések voltak aznap a jellemzõek fenn a hegyeken. A hirtelen jött árvíz a csapadékmentes 40 fok körüli forróságban mindenképp váratlanul ért mindenkit, bizonyos szempontból érdekes esemény lehetett az árvíz a száraz forróságban.
A sirokkó-fõn hatására a lee oldalakon még 500-1000 m tengerszint feletti magasságban is 35-40 fok közötti maximumok a legvalószínûbbek 1841.júl.18-ára, néhol 19-ére. A Kárpátokban a sirokkó-fõn a Magas-Tátra után és az Alacsony-Tátra után mindenképp jelentõs lehetett, olyannyira, hogy a Liptói- és Poprádi-medencében a maximumok 18-án szintén 35-40 fok közé valószínûsíthetõk. Poprádon az eddig mért legmagasabb hõmérséklet 32,0 fok 2007 júliusából. A magyarországi maximumokra most nem térek ki.
Végül egy napjainkbeli közép-európai sirokkóról írok. Ez 2004. február 21-22-e körül volt. Nálunk ez nem éreztette hatását, Svájcot és Nyugat-Ausztriát kapta telibe. A ciklon középpontja 21-én az Ibéria-félszigetnél volt. Link Palermoban 21-én nyári nap volt (8 octa felhõzet mellett): 25,9°C. Link
A sirokkó-fõnre szemléletes példa Altdorf (Svájc). Link A hõmérséklet hirtelen nagyon magas lett, a levegõ közben nagyon kiszáradt (fõnre jellemzõ), közben 7-8 octa felhõzet és sok por a levegõben, légköri homály (sirokkóra jellemzõ), a szélsebesség pedig elérte a 100 km/h-t is. A hõmérséklet 36 órán keresztül nem csökkent 10 fok alá, 21-én a maximum 16,5 fok, a napi középhõmérséklet 14,4 fok volt. Link Összehasonlításul, 21-én Barcelonában (Spanyolország) a maximum 15,0 fok, a napi középhõmérséklet 13,8 fok volt.
Ami viszont a 2004-es sirokkós helyzetet igazán értékessé teszi, az, ha a Pó-sikságon történteket is megtekintjük. A Pó-síkságon 21-22-én beragadt az alsóbb légrétegekbe a korábbi hidegebb levegõbõl és 21-én Milánban 107 m-en 3 centi hó esett Link , Torinóban viszont a Bric Della Crocén Link 710 m-en 70 cm hullott Link , miközben 850hPa-on 5 fok körüli hõmérséklet volt. Link Link
Összegezve: A sirokkó egy Közép-Európában ritkán elõforduló szél és idõjárási esemény, ami nagy eltéréseket és rendkívül extrém kilengéseket okoz.

Mondom Neked, 1896-os az Idõjárás címû könyvben van a 1841-es hõhullámról a cikk. A könyv nincs elõttem az elõfordulhat, hogy nem 15-én volt, hanem 10-én, mindenesetre ott írnak a londoni adatról. A könyv nincs elõttem most de ha nálam lesz megnézem.

Tudsz Belgiumból egy maxit arról a hónapról?

Annak a londoni 41,2 foknak és párizsi 42,0 foknak a forrására azért kiváncsi vagyok, mert Uccleben (Belgium) július 15-én 18,6 fokot mértek.

Köszi szépen. Most már az OMSZ is szépen dolgozza fel a régi adatokat. Sajnos rengeteg van, és nekem is annyi idõm van, hogy 1-1 órát töltsek a könyvtárban néha, valamint olykor egy-egy régi könyvet megszerezzek. Ami igen kevés. Szerencsére Váraljamet és Antibulvár is sok adatot bogarászott ki, valamint Mici is nézi folyamatosan a könyveket, így segítség van és azért. Szépen gyûlik a adatsor:-) Egyszer talán kész is lesz:-)

Eddig augusztusról volt szó, de ott van pl 1935 június vége mikor fõterminusi adtok szerint pl Bábolnán, Szerepen Hõgyészen, Túrkevén is 39,9 fok volt ekkor fõvárosból 39,5 fokot mértek, így a maximum valószínû, hogy 41 fok körüli volt és ezt mind 1935 június 28-án! 1936-tól van tényleges maximum közlés ez elõtt csak néhol és olykor közölnek tényleges min-maxot így ez is nagyon nehéz dolog.
1885 június 29 42,5 fok Szentes, ekkor sokfelé pl Szolnokon is 40 fok feletti maximumot mért, így ez is egy szép nap június végérõl, és lehetne még sorolni.

Az 1841 hõhullámról csak annyit, hogy London 41,2 fokot Párizs 42,0 fokot mért július 15-én. Ekkor gyakorlatilag a forró levegõ átvonult a kontinensen.

Itthoni adatok 1941 július 17-19 között:
Buda (Gellért-hegy): 39,0°C
Komárom: 40,0°C
Székesfehérvár: 40,0°C
Pécs: 41,0°C
Kecel: 41,0°C
Eger: 41,5°C
Pest: 42,5°C
Pánd: 42,5°C
Csongrád: 43,0°C
Eszék: 43,8°C
Arad: 44,0°C
Gyula: 45,0°C

A július-augusztusi rekordok kb. fele módosult, az OMSZ listában jelenleg szerepeltekhez képest. Az OMSZ adatbázisában jeleneleg 17 napon szerepel 40+ hõmérséklet, nos ez a szám nálam jelenleg 31. Valószínûleg július-augusztusban az összes nap 40 fok feletti hõmérséklet lesz (idõvel vagy ha már pár száz éve mérntünk volna, már az is lenne.). Az adatbázisomban a július-augusztusi rekordok átlaga jelenleg: 39,8 fok.

Természetesen felteheted, nincs gond vele:-)

Még itt ilyen is hiányzik, hogy 40,5 Szerep 1917.08.02,
40,3 Szerep 1917.08.01
vagy 40,1 1952.08.17 Medgyesegyháza
40,0 1946.08.18 Békéscsaba
40,0 1890.08.25 Hódmezõvásárhely

Ami a negatív listádon biztos, hogy hibás az 1963-as Debreceni -31,6 fok és Lenti -31,2 fokos adat.
Helyette 1963.02.28 -30,0 Domaháza
1963.03.01 -31,0 Domaháza a helyes abból az évbõl.

Hú, tényleg.

Csak augusztus volt szó, ha leírnám az egész nyarat akkor nem végeznék az este folyamán:-)

Átolvastam a nyárról szóló tanulmányt és nem bírom megállni, hogy ebbe ne kössek bele:-)

Link

"Számos új napi hõmérsékleti rekord született (1. táblázat), és elmondható az is, hogy országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hõmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a 2. helyen végeztek. Így például az augusztus 8-án, Gyõr Likócson jegyzett 40,6°C-os napi maximumhõmérséklet az idõsorok kezdete óta a 2. legnagyobb augusztusi − és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb − maximumhõmérséklet hazánkban a 2000. augusztus 21-én Békéscsabán mért 41,7°C mögött."

A kissé bulvárt pont a szolgálattól kéne mellõzni, ha nem tudjuk a dolgokat inkább nem írjuk le, ez vélemény és egyben kritika is.

Tehát magasabb értékek a mérések kezdetétõl:
42,2 1921.08.12 Szerep
41,7 2000.08.21 Békéscsaba
41,6 1952.08.16 Csongrád
41,5 1952.08.15 Csongrád
41,2 1886.08.31 Kecskemét
41,0 1952.08.15 Kunszentmiklós
40,8 1881.08.24 Mezõhegyes
40,8 1921.08.11 Szerep
40,6 1946.08.18 Sarkad
40,6 2013.08.08 Gyõr-Likócs

És még ezeken kívül is lesz magasabb mért érték augusztusban:-)