Időjárási visszatekintő

Hm-hm!
Ez érdekes!
Ennyi lenne mindössze?
Mennyit segít a hó megmérésben?

Mindez azért, mert nálunk a csapadékmérõ körül nincs semmiféle szél/hó védelem: Link Link Link Ezek NOAA állomások, nem elírás, náluk a hõmérsékletmérést 5 lábon (~1,5 m) végzik, ami szintén szabályos (WMO: 1,25-2,1 m).

És igazad is van. A szegediek korábban csak oda építkeztek, ahol nem fenyegetett a Tisza. A magaspartokra. Aztán gátak közé szorították a folyót, ami áttörte a gátat. A nagyárvizet ironikus módon éppen a Tisza szabályozásának köszönhetjük. Így pusztultak el még azok a városrészek is, amelyek egyébként biztonságos helyre épültek.

Meg a nagykanizsaival is, nagyon aláméri most a havat, hogy kitisztították a környezetében az erdõt, így a szél tud fújni akadálytalanul, és kihordja a mérõbõl a havat.
A sok havazás miatt rengeteg mm ment el a kukába, ha az minden esõben jön le, 20-30-40-50 mm-el lenne több a csapadékadat.

Én emlékszem egy városra, valahol Csongrád megyében, amit elvitt a Tisza áradása. Gondolom az ott élõk is bugyuták voltak, mert azt hitték, a folyóparti laposon, ártérben szabadon építkezhetnek, mert az sosem árad...Ja, és ez a 19. században történt (talán 1879-ben ? )

Reggel 8-ig 30,7 mm esett, a hónap már 100 mm felett, elõször 2010. szeptembere óta. A 97 mm-es január és a 87 mm-es február után nem gondoltam, hogy a március 100 fölé kerül úgy, hogy egy nappal a vége elõtt 70 mm-en állt és elsõ 8 napján nem esett semmi. Most is esik, de már havasesõ...

A dombon lakás vs. lapályban lakás kényes kérdés. Kicsit hasonlít ahoz a történethez, amikor elkezdenek panaszkodni azok, akik ártérbe építkeztek, olykor illegálisan, amikor jön a víz. Nem akarok senkit megbántani, de miért van az, hogy a 19. századig még tudták az emberek, hogy hol lehet építkezni, földet mûvelni, ma pedig nem?

A zalaegerszegi OMSZ automatával ugyanez a helyzet...

Én például sehogyan sem bírom kezelni. Azok jártak jól, akik dombon laknak itt Pápán, mert a lapos részek (mint a Tókert) víz alá kerültek a fél napja tartó intenzív esõzés miatt. Valószínûleg a városon keresztül folyó Bakonyér patak (tavaly nem folyt benne víz) szintén utcákat fog elönteni.
Megint bejött a vészmadár károgása...
Sokan nem tudják felfogni: itt annyi csapadék volt az utóbbi hónapokban, ami 200 évente fordul elõ. Pl. az OMSZ 90 napos csapadéktérképe Pápára kevesebb mint 200 mm-t mutat 300 helyett, mert a tél másfél méter hócsapadékából a nyárádi automata 1 m-t téved, nem mért meg. Ilyen adatközlés kritikán aluli.

Sokszor írják, hogy nagyon jó a sok csapadék, mert az üdülõhelyeken nem lesz a fürcsizõknek majd nyáron vízhiány, meg vízisí, meg sok halat lehet halászni (akár szántóföldeken). Meg jó a hideg, mert a globális felmelegedéstõl elsivatagosodunk, prérisedünk, mediterránosodunk, stb. kinek milyen badarság tetszik. 2010-ben azt mondtam: szeretem az esõt mert a víz az élet, de ez már sok, soha nem imádkozom érte. Aztán tavaly mégis imádkoztam (kertmûvelõ vagyok), de hiába : a termés odalett megint, az élelmiszerárak az égben.Most mégis azt mondom, inkább a száraz : ha nincs is termés, de nincs árvíz meg beázás meg pinceelöntés meg suvadás meg torrens ár meg árral úszó autók meg penészedés meg napfényhiány meg tömeges balesetek meg vízbe fulladt emberek és állatok...
A várakozások továbbra is ciklondömpingrõl szólnak, sokak szerint jöhetne még bõven az égi áldás mert ezerhétszázvalahányban is volt ilyen, mégis túlélték. Sajnos a mostani hóviharos idõ is megmutatta, hogy a kétnapos ízelítõ a kis jégkorból sokmilliárdos veszteséggel jár szupermodern korunkban, míg a nagyon meleg kilencvenes években (akkor volt a globális bemelegedés csúcsa) ilyen esetek alig voltak.(fûtésköltségek persze most ráadásként az egekben) Még a 92-es aszály évében is jó lett a termés összességében. Sajnos (nekem marad a vészmadárkodás) most archívumok ide vagy oda, minden eddiginél nagyobb károkra és egekbe emelkedõ árakra kell számítani Európa szerte. Elhiszem én, hogy okos vízimérnökök tudnak 1200 mm éves csapadék mellett is sokat termelni, de a gazdálkodók többsége nem végzett hidrológiai egyetemet és már késõ beiratni õket (hamarosan az egyetemeket is bezárhatják pízhiány miatt ), ha meg sík területen termelnek teljesen mindegy.

Miért is írom ezt? Megnéztem szülõföldemen 1901 óta mennyi volt a legtöbb téli csapadék:
270 mm esett 1930-31-ben, a 2.1935-36 268 mm-rel, a 3. 2008-09. 254 mm-rel. A mostani tél 273 mm volt és a Bakony már márciusban is 100 mm körül jár, vagyis ebben az évben a Bakony minden hónapban 100 felett hoz, lesz a Bakony tetején 120 mm havi átlag is. Az ország többi része sincs nagyon lemaradva, lesz márciusban 150 mm-es adat is megjósolom. Még Pápán is megvan az idén a 253 mm, és Húsvét újabb özönvizet (égi locsolásra gondolok) hoz. A szeptember-dec. idõszak sem volt országosan átlag alatt, így most az elõjelek a legrosszabbak. Mindehhez hideg, tehát alacsony párolgás társul. Itt nem nevezhetõ enyhének a tél. Nézzük az 1951-2008-as pápai átlaghoz képest mit mértem:
Idõszak dec...jan...febr...márc
Átlag.. 1,1 fok..-0,2..1,6..5,8...
2012-13 0,8 fok..-0,0..1,5..3,8...
Látható, hogy az utóbbi négy (téli) hónap átlaga nem hozott itt pozitív anomáliát, a bemelegedés nagyívû gépezetébe egy sziklányi porszem kerülhetett.
A 3 nagyon esõs tél után nézzük milyen márciusi és áprilisi csapadék jött Cseszneken:
1931: 62; 70
1936: 57; 43
2009: 66; 2 , tehát a 100 mm-t meg sem közelítette egyik sem, most meg a március felette lesz.

A legcsapadékosabb március egyébként 1937-ben volt 180 mm-rel a klímaatlasz szerint, de elõtte egész télen csak 103 mm esett. Lehet mondani, hogy volt már valamikor ezer év alatt több ilyen csapadékos évindító errefelé, de csak adatokkal azt tudjuk mondani, hogy 1901 óta nem volt ilyen.