Csak áramlás kérdése az egész. Az tény, hogy a hidegmagok vándorlása, áthelyezõdése során simán beindíthat egy folyamatot amely szépen berúgja az izlandi csiga motorjait és akkor bizony a kora hidegelárasztást késõi enyhe fordulat követi. Azonban ez sem feltétlenül igaz. A zonális idõszakokban mint a 70-es években ez gyakori volt, sok beteg áramlási kép. Simán elfagyasztott mindent május végén vagy június elején és jött egy beteg esõs nyár. Majd szintén ami marad termény lefagyasztott, szeptember végén, októberben elején majd jött egy zonális gyakorlatilag fagy nélküli tél.
Pl 1977 június elején fagyok, rekordok:
Link
szeptember végén szintén, pl Borsodnádasd -5,5 fok szeptemberben:
Link
Azonban a kontinentális idõszakban gyakran október végén már jelentkezett a tél pl 1940 stb hóval faggyal és bizony kitartott keményen márciusig, aztán volt forró nyár tény, de legalább a sarki hideget csak ritkán csípte le május végén, mert más áramlás volt.
Aztán voltak óriási fordulatok pl 1963 novembere szinte nyár volt, december meg már keményen zord, de ott van 1993 novembere mikor ki nem láttunk a hóból és jött egy locspocs tél, mégis a november szerintem mindenkit kárpótolt akkor. Szóval sok minden lehet és az ellenkezõje is.
Ami jó, hogy egyre közelebb vagyunk a tavaszhoz:-)))))))

És, hogy ne csak hideg legyen október elején idézzük fel egy szép október kezdetet:
Link
1932 jó meleg szeptember után nyár nem ért véget és bizony hozott a hõségnapokat sorjában
pl Szeged 32,0, Szerep 32,9 fok Tótkomlós is hasonló cipõben járt, ez mind október elején és bizony ilyen volt 1935 is:
Link
Túrkeve 31,0 fok, Szentmargittpuszta 31,2 fok
Október 6:
Túrkeve 31,7 fok, Szarvas 32,4 fokot mért, nem rossz ez sem.

De megnéztem 1979 október végét, Alcsútdoboz volt a leghidegebb 26-án -11,3 fok, 27-én -10,6 fokot mértek ott.
Van sok-sok finomság amit el lehet képzelni, zord és hõségnapok októberben stb:-)