Kicsit úgy jártam, mint az egykori alkimisták: amit kerestem, azt nem találtam meg, de helyette találtam számos érdekes dolgot.
Teljes terjedelmében végigböngésztem ugyanis a GFS térképarchívumát (1871-ig visszamenõleg), hogy megtudjam: vajon elõfordult-e ezen idõ alatt, hogy a 0 fokos T850 izoterma elérte Magyarország határait augusztus 25. környékén.
Az elsõ meglepetés: az archívum szerint ilyen eset nem fordult elõ, még megközelítõleg sem.
Néhány száz kilométernél jobban nem közelítette meg északról a Kárpát-medence környékét a nullás izoterma, s ez is csak pár esetben.
A másik meglepetés: az ember hajlamos azzal a prekoncepcióval élni, hogy a múlt század eleje, méginkább az 1800-as évek vége, a mostaninál hidegebb klímakorszak volt, ergo, ott találunk majd nagyon alacsony augusztus végi izotermákat. Ehelyett erre bukkantam:

Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link

A XIX. és a XX. század fordulója környékén kiemelt 11 évbõl 7 esetben 15 fok, vagy annál több volt a T850 hazánkban. A feltételezhetõ huzamos napsütés mellett ez bizony legalább 30 fokos maximum hõmérsékleteket jelent. Holott kortársaink többségének az a tapasztalata, hogy aug. 20-val rendszerint elromlik az idõ, és utána már ritka a nagy hõség.
Az én 1893-as születésû nagyanyám ezt másképp tudta. Emlékei szerint kislány korában a Szent István napi ünnepségeken olyan meleg szokott lenni, hogy az alkalomra díszmagyart öltött urak majdnem szétfolytak. A nagyi, úgy látszik, jól emlékezett.
Egyébként általános benyomásom az, hogy a közel 100 évvel ezelõtti hõmérséklet-eloszlás, az izoterma térképek lényegében nem különböznek a maiaktól a vizsgált idõszakban -globális felmelegedés ide vagy oda.
Talán-talán száz éve egy hangyányival gyakrabban érte el a Skandináv-félszigetet és a Brit-szigeteket a 0 fokos terület augusztus végén, mint manapság szokta, de lehet, ez se szignifikáns különbség.