Gyengén felhős

Rákóczifalva

2015-08-30 15:49:02

T: 34,7 °C

RH:  P: 

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 

23435. 2014-03-23 13:29:55

  • Emlékezzünk az egy évvel ezelőtti rendkívüli időjárásra, 2013 március tizennegyedikének délutánjára és éjjelére! Orkán, sívó porhó, embermagas fuvatagok, betemetett autók... Mozdulatlanságba dermedt pályák, sok száz veszteglő jármű, sok ezer tanácstalan, ijedt, didergő ember...
    Olyan hóvihar, ami még télen se gyakori, március közepén pedig egyszer látunk ilyet az életben, ha szerencsénk (balszerencsénk?) van.
    Vizsgáljuk meg még egyszer a történteket a meteorológia aspektusából annál inkább, mert érdekes tanulságokkal szolgál ez az eset.
    A márciusi hideghullám és nagy havazás előzményeit már csaknem egy hónappal korábban tetten érhetjük. Az első, kezdetben még elmosódott jelek február 15-től kezdtek mutatkozni:

    Link
    Link
    Link
    Link
    Link

    Látjuk, hogy Grönlandtól északra nagy területen -30 fokig, illetve az alá szállt a hőmérséklet a 850 hpa-s nyomásnívón. A február 15-től február 20-ig tartó időszakban ez a hidegtömeg kelet felé, Svalbard irányába terjeszkedett.
    Nézzük, mi lett a sorsa a felhalmozódott rendkívül fagyos légtömegnek. Kövessük nyomon a történteket, immár 5 naponként:

    Link
    Link
    Link
    Link
    Link

    A környezetüknél jóval hidegebb légtömegek ezek szerint mindvégig a Grönlandtól Novaja Zemlja-ig terjedő régióban tartózkodtak.
    Legelőször is magyarázatot kellene találni ennek a hidegmagnak a kifejlődésére, és huzamos fennmaradására. A körülhatárolt,ugyanazon a helyen sokáig fennálló hidegtömeg feltehetőleg valamilyen kumulatív, önerősítő mechanizmusnak köszönheti létét. Több lehetőség közül most csak egyet említek: a magára hagyott lehűlő légtömeg kicsapódás révén vízgőztartalmának mind nagyobb részét elveszti, harmatpontja folytonosan lejjebb száll. Ez persze elősegíti a további lehűlést. A száraz levegőben egyre kevesebb felhő képződik, s ez a kisugárzás malmára hajtja a vizet. Ha megnézzük a szinoptikai térképeket, azt látjuk, hogy a Grönland fölötti levegő mindig igen alacsony harmatpontú. Fentiek értelmében ez természetes is: a hó és jégfelszínen fekvő fagyos levegő csak rendkívül kevés vízpárát képes onnan felvenni (szemben a tengerfelszín fölötti légtömeggel). A grönlandi felföld nagy tengerszint fölötti magassága is nyilván szerepet játszik az ottani levegő szárazságában -hiszen a ritka levegőnek eleve kicsi a páranyomása.
    Nem csoda tehát, hogy a tavaly márciusi rendkívüli időjárás "bölcsője Grönlandon ringott", ha szabad így kifejezni magamat.
    De hogy lehetséges az, hogy az itt fejlődésnek indult hidegtömeg végül a Novaja Zemlja környékére került, és onnan kezdte befolyásolni Európa időjárását? A sarkvidék keleti szélrendszerének a hidegmagokat inkább nyugat felé kellene mozdítania! Lehetséges, hogy a magyarázatot a jet időleges lassulásában és amplitúdó-növekedésében kell keresnünk. Feltételezésem az, ha a jet zárt és gyors, akkor az azzal ellenáramlásban mozgó sarki keleti szél is erős és egyirányú. Ennek indikátora az AO pozitivitása: például idén az ősz második felében és tél elején az AO tartósan pozitív volt -nem is tudott a grönlandi hidegtömeg kelet felé mozdulni egy tapodtat sem. Inkább nyugat felé mozgott, és az amerikai arktikus szigetvilágban és a Hudson-öböl táján alakított ki hatalmas, tartós hidegmagot.
    Ezzel szemben tavaly tél végén az AO erősen negatívvá vált, és az arktikus keleti szelek meggyengülése lehetővé tette a grönlandi hideg légtömegek jelentős keletre vándorlását.
    A másik légkörfizikai összefüggés, amit iskolapálda-szerűen adott ki ez a szituáció: a hőkontraszt ciklogén hatása. Tudjuk, hogy a polárfront kvázi lineáris áramlásai tartósan örvényesedni, cirkulárissá válni csak akkor képesek, ha a megfelelő hőkontraszt a környezetben adott. Ez utóbbit a környezeténél jóval alacsonyabb hőmérsékletű hidegmag "szállítja" is. Tehát, stacionárius, fejlett ciklon képződik a polárfronton, ha egyidejűleg hidegmag is jelen van a közelben. Nézzük, így volt-e ez esetünkben is?

    Link
    Link
    Link
    Link

    A polárfronti ciklogenezis kissé késve követi a hidegmag kiképződését, de ez természetes is. A folyamatnak "tehetetlensége" van. Az utolsó két térképen mindenesetre feltűnik, hogy a ciklontevékenység, a ciklonképződés a polárfronttól az alacsonyabb szélességek felé terjeszkedik. Ez a folyamat is törvényszerű, és legtöbbször alacsony nyomású teknő kiképződéséhez vezet.
    Esetünkben azonban kissé más irányt vettek az események. A történéseket erősen komplikálta az észak-atlanti ciklontevékenység. Március 10-re a következő kép alakult ki:

    Link

    Erre a szinoptikai berendezkedésre külön felhívom a figyelmet. A magam részéről "skandináv V-nek" (vagy "éknek") neveztem el a fenti bárikus ábrát. Jellemzője a Grönlandtól a Skandináv-félszigetig terjedő, ény-dk tengelyű AC ék, melynek előldalán (Északkelet-Európában) is, és a hátoldalán (atlanti-part) is, fejlett ciklonok helyezkednek el. Pusztán morfológiailag is nagyon figyelemreméltó ez a helyzet, és még inkább az, ha belegondolunk ennek cirkulációs, időjárásmódosító hatásába. Arról van szó, hogy a dél felé törő nagy tömegű fagyos levegő (vagy ha úgy tetszik annak aerodinamikai következménye, az ék alakú AC)
    a páradús, enyhe atlanti-óceáni légtömegeket délebbi pályákra kényszeríti, azaz, az izlandi minimum alacsony nyomású, nedves légtömegei kénytelenek alacsony szélességekre helyeződni ("csúszópályás" szituáció) Ugyanakkor, ezen páradús, enyhe levegő az alacsony szélességeken (térségünkben) "randevúzik" az AC ék előoldalán szintén dél felé mozgó rendkívül hideg sarki levegővel. Ergo, a skandináv V szituáció kifejezetten hajlamos keveredési zónákat létrehozni Közép-Európában nagy csapadékkal -a hidegadvekció folytán főképp havazással. Nem csoda, hogy leghavasabb, legzordabb téli időszakaink egyik jellegzetes makroszinoptikai elrendeződése ez.

    Most már csak néhány térkép van hátra, érdemes végigfutni ezeken is:

    Link
    Link
    Link
    Link
    Link

    Látható, hogy a fentebb leírt mechanizmus alapján az észak-atlanti depresszió egyik ciklonmagja Bretagne térségéből pár nap alatt a Kárpát-medence környékére jutott. Kezdetben kissé töltődött a ciklon, majd újra kimélyült, "bepörgött". Centrális nyomása a Kárpátoktól keletre 985 hpa-ra zuhant, alacsonyabbra, mint az atlanti-parton mutatott érték.
    Nézzünk ehhez egy izoterma-térképet is: a ciklon két oldalán igen jelentős a hőmérsékleti különbség: a -10 fokos és a +15 fokos T850 izoterma talán ha 1000 km távolságra húzódik egymástól. Térségünk teljesen a hideg oldalon helyezkedik el, Északnyugat-Magyarország felett -10 fokos a T850. A cikloncentrum közelében, erős csapadékhullásban, éjszaka a T2m se volt jelentősen magasabb ennél az értéknél: észak-Dunántúon -5 fok közelében lehetett.
    Az izobártérképen az is látszik, hogy az izobárok igen sűrűek, nagy volt a nyomásgradiens a ciklonban. Ennek volt köszönhető az orkánerejű szél március 14. délutánján és a rá következő éjszaka. A közlekedési káoszt is főként a rendkívül erős szél okozta, s nem a lehullott hómennyiség. Igaz, ez északkeleten 20 cm körüli (vagy még több) volt, de éppen ott a szél némileg gyengébb volt. Az igazi katasztrófahelyzet Közép-Dunántúlon alakult ki, ahol talán ha 10 cm hó esett, de pusztító erejű szélviharban. A rendkívüli hófúvásban szerepet játszott az elég erős fagy is -az, hogy végig száraz porhó esett. A rendkívül erős szél a neki kitett helyekről teljesen lesöpörte a havat, és végül a szántók "liofil" talaját hordta.
    Érdekes kérdés, vajon mi lett volna, ha ugyanez a hóviharos helyzet pl. januárban áll elő. Véleményem szerint a hidegadvekció akkor se lett volna erősebb. Viszont hosszasabban nyugalomba juthatott volna a beáramló igen hideg levegő, és a hosszabb éjszakákon jóval -20 fok alatti zord fagyok lehettek volna.



  • Gyorsan végigpörgetve azt a szezont ott azért jóval több zonalitás volt, különösen decemberben és januárban. Összességében 1-másfél hónapot is kitett a zonális időszak akkor.

    Néhány kiragadott példa: Link Link Link Link Link Link Link Link

    Nagyobb blocking kezdetben csak december végén és január végén volt: Link Link Link

    Aztán a február már tényleg inkább blockingos volt, viszont akkor valóban mindig máshová szakadt le a hideg.

    Nem hiába mondták többen is korábban, hogy a két szezon között ég és föld volt a különbség a keleti AC miatt. 2006-ban gyakorlatilag ki sem épült, most viszont szinte végig megvolt, csak sosem tudott érdemlegesen nyugatabbra terjeszkedni.


  • Ez mondjuk igaz!
    A 2006/2007-es rekordenyhe tél is hasonló volt, ott sem volt azt hiszem zonalitás, csak a hideg mindig vagy tőlünk nyugatra, vagy keletre zuhant le.

23432. (előzmény: 23430. szeke) 2014-03-21 08:02:49

  • Nem hinném, de valószínűleg ilyen nem is fog, mivel alig volt zonalitás Európában a télen.

    Nézzük szépen sorban, december egy jókora brit blockinggal indult: Link Utána volt egy-két nap, amikor próbálkozott a zonalitás: Link De aztán jött a 6-ai viharciklon: Link Mögötte pedig stabil anticiklonális blokk épült ki: Link Igaz ezt követően Észak-Európában közel egy hétig zonalitás volt: Link Link Majd jött a karácsony és vele együtt az erős meridionalitás: Link Így mentünk át a januárba: Link A hónap elején folytatódott a meridionalitás, erős teknősödésekkel: Link Link Amit egy pár napos zonalitás követett: Link Majd kezdődött az újabb blocking: Link Ez már igen tartósnak és erősnek bizonyult, csak februárban lett vége: Link Link Link Link Egészen pontosan nagyjából 7-én, de még itt sem volt teljes zonalitás: Link És a következő napokban is maradt a teknősödési hajlam: Link Link Link Ezt viszont zonalitás követte: Link Amit hamar megtört a keleti AC: Link Link És megérkeztünk márciusba: Link (Aztán a kezdeti meridionalitást 10-e óta zonaális jellegű áramlás váltotta fel, de azért voltak menne átmeneti meridionális helyzetek is, vasárnap pedig újból borul az áramlási kép, jön a teknő: Link Link Link Link )

    Szóval egész télen összességében kb. 2-3 hétnyi zonalitás volt, nagyrészt meridionális irányítás uralkodott, főként a kelet-európai anticiklon miatt. Mi viszont rendre a teknők előoldalán helyezkedtünk el, ezért volt tartósan enyhe a tél. Egyébként a zonalitás hiányát jól jellemzi a tél hőmérsékleti maximumainak értéke és eloszlása is, egy zonális télen nálunk a rendre be-becsúszó főnös napok miatt nem 12,7 fok lett volna az abszolút maximum, ahogy az idén történt, hanem legalább 15 fok.

23431. (előzmény: 23430. szeke) 2014-03-20 23:25:56

  • Ha nincs az óceánon anticiklon, ami blokkolná az észak-amerikai hidegbetörések "lökéshullámait" Európa felé, akkor ennyire szoros kapcsolat áll fenn a két kontinens között.
    Az utóbbi 2 évtized rendkívül erős, hetekig, hónapokig az óceán felett terpeszkedő anticiklonjai gyakran elvágták egymástól Észak-Amerikát és Európát.

23430. 2014-03-20 23:19:47

  • Jelent már meg valami tanulmány arról, hogy az idei télen az Észak-amerikai meridionalitás mennyire erős zonális kényszert fejtett ki Európára? A téli szezon legnagyobb meglepetése számomra ez volt.

23429. 2014-03-20 14:01:38

  • Lassan az első negyedév végéhez közeledve aggasztó a kép: Link 90 napos csapadékösszeg: no comment... zavarban

23428. 2014-03-20 12:57:20

  • A mítoszok, legendák vége, szezonális mundérbecsülettel
    ( A 2013-14-es téli előrejelzési csokor verifikációja )

    A tavaszi napéjegyenlőséghez közeledve elérkezett ennek: Link a szubjektív verifikációja.

    Hőmérséklet :

    Ez esetben a véleménycsokor eredője és a szezonális előrék között nagy kontraszt mutatkozott, hisz előbbi egyértelműen átlag körli vagy hidegebb téllel számolt addig a szezonális előrék enyhébb télre tették le voksukat.

    Tudjuk, h a téli átlaghőmérséklet 2.6 fokkal volt magasabb, mint a 81-10-es átlag Link , csapadék szempontjából pedig 70 % körül (+/- 5%) végzett ugyanezen időszakhoz képest.

    Ennek fényében az előzetes várakozási csokrunk órisási bukását hozta ez a tél. A természet/állatvilág szintén példa nélkül fogott mellé , hiszen a szignifikánsan hidegebb tél helyett az egyik legmelegebb tél következett, így a 6. télre rossz előrét készített, ezzel 5-1-re módosult az eddigi hibátlan mérleg.

    A szezonális előrék viszont megmentették a mundér becsületét, mivel enyhébb telet adatk, úgy, h ezen belül a december átlag körüli lehet, míg a január-február tandem szignifikánsan enyhébb. Bár az előrejlezett intervallumból ők is bőven kilógtak (több mint 1 fokkal), de mivel az irány határozott volt, ezeket az előréket teljesen rossznak nem minősíteném , főként, hogy egyfajta különbséget is képesek voltak adni a hónapok eltérései között.

    A DAI verifikációján már túlvagyunk: Link

    Csapadék:

    Nagykanizsa vs. Orosháza ~170-180 vs. ~30-40 mm

    A téli csapadékot tekintve azt hiszem mindent elmond a fenti egy sor. Országos viszonylatban 70% körülire futott ki a csapadékmennyiség, de ez irtózatos nagy különbségek között. Az ország kb. nyugati negyede átlag fölött, míg másik három negyede jócskán vagy kevésbé átlag alatt végzett.
    Az általában durva felbontással (kontinensnyi léptékben) dolgozó szezonális előrék természetesen ilyen eltéréseket nem képesek megfogni, így őket én országos átlag tekintetében értékelem. Ebben a tekintetben kis vagy mérsékelt bukást hozott az átlag alatti csapadékú tél, az előrejelzett (85-115%) intervallumból 15%-kal lógott ki. Az extrém szárazra sikerült decembert valamennyire megmentette tehát a következő két hónap.

    Elképzelhető, h el vagy benéztem vmit, akkor elnézést érte! Legközelebb, ha minden jól megy, május közepe táján jövök a nyári várakozási csokrunkkal. Egy kis beharangozó: az elmúlt 3 nyár absz. maximumai (h.á-on): 2011: 39.2, 2012: 40.4, 2013: 40.6, 2014: ???

23427. 2014-03-19 20:13:59

  • Nehéz lesz elkerülni, hogy március ne kerüljön be az eddig mért tíz legmelegebb közé. Mi több, még akár előkelő helyezés is lehet belőle....


  • De nem ám.
    nevet

    Van ott ám nyári deres kép is.
    Link

23425. (előzmény: 23424. Kerekrobi) 2014-03-17 12:41:38

  • Nem szégyelled magad? Egy ilyen tél után képes vagy berakni ezt az albumot??? Teringettét! nevet

23424. 2014-03-17 11:02:13

  • A mai napi minimumok szépen mutatják, hogy mennyire is változékony a Kárpát-medence időjárása.

    Az 1 évvel ezelőtti kemény mínuszok már csak múló rossznak tűnnek ilyen távlatból.
    Tavaly ezen a napon a töbrökben mérhettük az eddig általunk megmért leghidegebb hőmérsékleteket.
    (-33,6 fok.)
    Link
    A helyenként 80-100 cm-es hóvastagsággal változatos képet mutatott akkor a Bükk-fennsík.
    Akkor azt hihettük, "sosem olvad el".
    Link

    És most pedig már virágpompával találkozat az ember, ha kirándul.
    A hóvirág, a kék csillagvirág, a kökörcsin, kankalin, hérics, kikerics festi a tájat tavaszi színekre, tölti az ember milliőjét.


  • Sőt, eszerint még hidegebbek is lehetnek a telek Európában a jövőben: Link Persze ez csak találgatás, semmi más. De érdekességnek jó. nevet

23422. (előzmény: 23421. balintaj) 2014-03-13 11:47:38

  • "- A globális felmelegedés ma már általánosan elfogadott tény, így valószínűleg nagyobb meglepetés lett volna egy átlagnál jóval hidegebb tél, mint enyhébb."

    Eközben évek óta az évszázad leghidegebb telét várják a szakemberek!
    Ha Észak-Amerikában tudott lenni olyan, amilyen lett, akkor itt miért lett volna meglepetés?
    A telek az elmúlt időszakban alig néhány tizedet melegedtek csak, a nyarak lettek jóval melegebbek!

23421. 2014-03-13 10:02:58

  • Márton fórumtársunk cikke a Kisalföldben az elmúlt télről.

    Link

    A cikkből látszik, hogy van azért olyan újság, amely hiteles helyről szerzi be információit.

23420. 2014-03-09 08:17:40

  • Elképesztő időszak ez a mostani téli félév, hisz november óta vastag pozitív anomália van minden hónapban, ennek ellenére fagy is sokszor volt, hisz pl. a magasan enyhe januárban és februárban is volt 17 ill. 14 nap. A 3,1 fokos januári és 4,4 fokos februári közép ugyanakkor elmarad 2007-től de 2008-tól is. 2008-ban március is olyan enyhe volt, hogy a 16-án elültetett krumpli nem fagyott el, bár a Bakonyban Húsvétkor hótakaró is kialakult.Az meg még elképesztőbb, hogy ennek ellenére nov. 8. után nem alakult ki 15 fokot elérő T, vagyis nem volt a pápai kertünkben 120 napja ! Talán ma....?
    Remélem a csapadék nem úgy alakul, hogy egy csapadékos, 2 száraz hónap. November rekordesős volt itt, dec-jan-ban alig esett, február hozott egy nyolcvanast, most meg 2 hét alatt esett 1,1 mm. Ha most is száraz 2 hónapunk lesz és melegebb az átlagnál, akkor még megszívhatjuk... szomoru
    U.I.: Még egy érdekesség: a Karácsony volt a télen a legenyhébb, mindkét napon 11 fokos napi közép, ami áprilisi szint ! Meg a téli max is akkor alakult ki 13,7 fokkal. Mivel itt 20 év alatt ha 2 fehér Karácsony volt olyan érzésem van, hogy ez az időpont éppen statisztikailag a leghótlanabb a télen.

23419. (előzmény: 23418. Rossmann) 2014-03-06 07:13:06

  • Nálam a 2013/14-es tél négyadatos középhőmérséklete 1,8°C (az elmúlt 23 tél második legmelegebbje, csak 2006/2007 volt ennél enyhébb), 2,6 fokkal enyhébb az elmúlt 23 tél átlagánál.
    A leesett hó mennyisége 20 cm (az elmúlt 23 tél negyedik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának harmada.
    A hótakarós napok száma 19 nap (az elmúlt 23 tél ötödik legkevesebbje), az elmúlt 23 tél átlagának fele.

    Azaz igen enyhe, hószegény telet hagytunk magunk mögött.

    Ellenben a 76,5 mm-es téli csapadék megfelel az átlagosnak (az extra-száraz decembert kipótolta az év első két hónapja).

23418. 2014-03-04 20:28:30



  • A téli középhőmérséklet 2,23 fokos lett, napi tmin/tmax értékekből számolva.
    Néhány adat :
    - decemberi átlag : 0,6 fok, 1 hótakarós nap
    - januári átlag : 2 fok, 8 hótakarós nap
    - februári átlag: 4,1 fok, 3 hótakarós nap
    A hőmérséklet lényegesen a sokévi átlag felett alakult mindhárom téli hónapban, a hótakarós napok száma messze elmarad a sokévi átlagtól.
    További adatok: Link

23417. 2014-03-03 09:16:57

  • A tél számokban Sopronból:

    Átlaghőmérsékletek:
    December: +3,22°C
    Január: +3,08°C
    Február: +4,35°C

    Fagyos napok száma: 35
    Téli napok száma: 10
    Zord napok száma: 0
    Hótakarós napok száma: 20

    Összes lehullott hó mennyisége: 24 cm
    (A Soproni-hegységben 500 méteren 45-50 cm között).

23416. 2014-03-03 06:29:44

  • Február is pozitív anomáliát produkált. Feljegyzett méréseim óta csak 2008-ban volt ennél is enyhébb. Az érdeklődők számára az adathalmaz Link és a diagramok Link Itt lehet még lekérdezni ezt-azt Link


  • A 2013-14 Tél számokban.
    Középhőmérséklet 3,3°C
    Legalacsonyabb hőmérséklet -8,9°C január 26.
    Legmagasabb hőmérséklet 13,5°C december 25.
    Összes csapadék 115,5 mm
    Fagyos nap 41. Téli nap 13. Zord nap 0.
    Hótakarós nap 15. Havazás 12 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 5 cm januárban.
    Köd 34 napon volt
    Ónos eső 7 nap fordult elő.

23414. 2014-03-02 10:48:44

  • Februári adatok röviden.
    Havi középhőmérséklet 4,1°C
    Legalacsonyabb hőmérséklet -4,4°C még 1-én
    Legmagasabb hőmérséklet 12,7°C 15-én
    Csapadék összesen 75,3 mm
    Fagyos nap 12. Téli nap 4. Zord nap 0.
    Hótakarós nap 7. Havazás 3 napon volt. Legnagyobb hóvastagság 4 cm.
    Ködös nap 9.
    Ónos eső 2 napon fordult elő.

23413. 2014-03-02 08:13:52

  • 2013/14 tele nálam: (zárójelben az 50 éves átlag illetve a dátum)

    Átlaghőmérséklet: 2,09+2,61+4,37= 3,02 °C. (0,51 °C.)
    T min. átlag: -0,27+0,40+1,43= 0,52 °C.
    T max. átlag: 5,03+5,57+8,05= 6,22 °C.
    Abszolút T min.: -10,7 °C. (01.26.)
    Abszolút T max.: 13,4 °C. (02.27.)
    Téli abszolút hőingás: 24,1 °C.
    Legalacsonyabb napi átlag: -7,1 °C. (01.26.)
    Legmagasabb napi átlag: 9,2 °C. (01.17.)
    Napi átlagok hőingása: 16,3 °C.
    Napi legnagyobb hőingás: 14,2 °C. (02.26.)
    Napi legkisebb hőingás: 1,2 °C. (12.14., 12.16.)

    Legalacsonyabb légnyomás: 1000,8 hPa. (12.26.)
    Legmagasabb légnyomás: 1041,3 hPa. (12.11.)

    Fagyos nap: 16+12+10= 38 db. (57)
    Hideg nap: 1+5+3= 9 db. (18)
    Zord nap: 0+2+0= 2 db. (6)
    Téli nap: 3+5+1= 9 db. (20)
    Ködös nap: 12+7+9= 28 db.
    Ónos esős nap: 0+0+4= 4 db.
    Hóeséses nap: 2+4+1= 7 db. (21)
    Hótakarós nap: 1+7+7= 15 db. (26)
    Téli leesett hómennyiség: 1+14+0= 15 cm.
    Legnagyobb hóvastagság: 7 cm. (01.25., 01.26.)

    Téli csapadék: 3,1+33,4+65,7= 102,2 mm. (109,6 mm.)
    Csapadékos nap: 9+17+19= 45 db.
    Mérhető csapadékú nap: 6+16+16= 38 db.
    Jelentős csapadékú nap: 0+4+5= 9 db.
    Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (02.11.)

    Az átlagnál 2,5 °C-kal melegebb (ezzel az elmúlt 120 év 4. legmelegebb tele!) és átlagos csapadékú tél volt.
    A január-február fordulóján beköszöntő két hetes hideget leszámítva egy rendkívül enyhe, ugyanakkor gyakorta párás, ködös, nyirkos, borongós, a 70-es évek teleit idéző 3 hónap van mögöttünk. Minden téli jelzőnap jelentősen elmarad az átlagtól, a telet csak a már említett két hét idézte.

23412. 2014-03-02 07:06:01

  • Győrszemere-Nagyszentpál 2014. Február:
    Havi középhőmérséklet szélsőértékekből 4,7 °C
    Havi középhőmérséklet főterminusokból 4,64 °C
    Havi átlagos minimumhőmérséklet 0,7 °C
    Havi átlagos maximumhőmérséklet 8,8 °C
    Havi átlagos relatív légnyomás 1014,66 hPa
    Havi átlagos relatív légnedvesség 91,66%
    Havi legalacsonyabb hőmérséklet -5,0 °C (5.)
    Havi legmagasabb hőmérséklet 13,4 °C (15.)
    Legnagyobb napi hőingás 14.7 °C (15.)
    Havi összes csapadék 52,0 mm
    Legcsapadékosabb nap 12,3 mm (22.)
    Csapadékos napok száma 18
    Fagyos napok száma 12
    Téli napok száma 1
    Ködös napok száma 5
    Hótakarós napok száma 0

23411. 2014-03-01 21:23:23

  • Februárban 56mm csapadékot mértem.
    Természetesen hó nem esett, így hótakarós napunk sem volt.

    És akkor ez a botrányosan gyenge tél, számokban.
    A 90 napból:
    40 nap volt fagyos (ami nem lenne rossz szám, de ezek döntő többsége csak gyenge fagy volt)
    -5 fok alatt: 5 nap
    Az abszolút Tmin: -9,7 fok
    Tehát nem volt zord napunk sem.

    Téli nap: összesen 6 nap
    (december és január is 3-3 nap, február 0)

    Maximális hóvastagság: 3cm (vicc)
    Hótakarós napok száma: 2

    A tél összcsapadéka: 7+29+56 = 92mm

    Ez történt Budaörsön, tél gyanánt, ebben a szezonban!
    Ennél csak jobb jöhet!

23410. 2014-03-01 21:11:33

  • 2014. február Bükk-fennsík, töbör

    T átlag: -0,139 °C.
    T min. átlag: -5,58 °C.
    T max. átlag: 5,26 °C.
    Absz. T min.: -20,8 °C. (4.)
    Absz. T max.: 9,8 °C. (16.)
    Absz. hőingás: 30,6 °C.
    Legalacsonyabb napi átlag: -13,1 °C. (4.)
    Legmagasabb napi átlag: 5,05 °C. (19.)
    Napi átlagok hőingása: 10,85 °C.
    Legalacsonyabb T max.: 1,3 °C. (01.)
    Legmagasabb T min.: 2,4 °C. (19.)
    Napi legnagyobb hőingás: 24,9 °C. (4.)
    Napi legkisebb hőingás: 2,2 °C. (22.)
    RHI: 3 nap.
    HRHI: Nem volt.
    Fagyos nap: 21 db.
    Hideg nap: 13 db.
    Zord nap: 6 db.
    Téli nap: Nem volt!


    A téli hónapok (dec- feb.) a számok tükrében.

    3 hónap átlaga: -1,48 °C.
    3 hónap hőingásának átlaga: 10,46934 °C.
    Fagyos napok száma: 78 nap.
    Hideg napok száma: 53 nap.
    Zord napok száma: 28 nap.
    Téli nap: mindössze: 18 nap.
    T absz. min: -20,8 °C. (2014.02.04.)
    T absz. max: +9,8 °C. (2014.02.16.)
    T min -20 °C alatt: 2 nap.
    RHI: 25 nap.
    HRHI: 7 nap.

23409. 2014-03-01 19:39:13

  • Ez nem gyenge: Januárban hazánkban mért legmagasabb hőmérséklet 16,8: Sellye, legalacsonyabb mért: -17,4 : És ez is Sellye!!!

23408. 2014-03-01 08:18:51

  • Itt Kenderesen a februári csapadék 29,2 mm, az évi eddig 62,5 mm volt.

23407. 2014-03-01 07:32:07

  • 2014. február nálam:

    T átlag: 4,37 °C.
    T min. átlag: 1,43 °C.
    T max. átlag: 8,05 °C.
    Absz. T min.: -6,1 °C. (04.)
    Absz. T max.: 13,4 °C. (27.)
    Absz. hőingás: 19,5 °C.
    Legalacsonyabb napi átlag: -3,2 °C. (01.)
    Legmagasabb napi átlag: 9,1 °C. (16.)
    Napi átlagok hőingása: 12,3 °C.
    Legalacsonyabb T max.: -1,5 °C. (01.)
    Legmagasabb T min.: 6,7 °C. (16.)
    Napi legnagyobb hőingás: 14,2 °C. (26.)
    Napi legkisebb hőingás: 2,2 °C. (17.)

    Legalacsonyabb légnyomás: 1001,2 hPa. (09.)
    Legmagasabb légnyomás: 1025,1 hPa. (03.)

    Fagyos nap: 10 db.
    Hideg nap: 3 db.
    Zord nap: 0 db.
    Téli nap: 1 db.
    Ködös nap: 9 db.
    Ónos esős nap: 4 db.
    Hóeséses nap: 1 db.
    Hótakarós nap: 7 db.
    Lehullott hómennyiség: 0 cm.
    Legnagyobb hóvastagság: 5 cm. (01., 02.)

    Havi csapadékmennyiség: 65,7 mm. (éves: 99,1 mm.)
    Csapadékos nap: 19 db.
    Mérhető csapadékú nap: 16 db.
    Jelentős csapadékú nap: 5 db.
    Legnagyobb csapadékú nap: 17,4 mm. (11.)

    Az átlagosnál 3,2 °C-kal melegebb és sokkal csapadékosabb (215 %) hónap volt február. Ezzel a 10. legmelegebb és a 13. legcsapadékosabb februáron vagyunk túl. A hónap elején a januárról áthúzódó átmeneti téli idő (sok ónos esővel!) volt jellemző, majd a hónap többi részében végig az átlagosnál lényegesen melegebb idő volt. Csupán a sok csapadéknak és a többségében ködös, párás, borongós időnek köszönhetjük, hogy a havi maximum ennek ellenére nem lett kiemelkedően magas. Az idei február inkább novemberi jellegű volt.

23406. 2014-02-28 23:22:58

  • Ma Dobogókő környékén 8-tól fél 9-ig tartó záporesőt kb. 9 óráig jégeső váltotta fel. Mogyoró/cseresznye méretű darabok hullottak!

23405. 2014-02-28 22:12:41

  • A ma délutáni Kecskeméten átvonuló zápor a város déli részét borsónyi jéggel szórta meg. Dörgést viszont nem hallottam.

23404. 2014-02-28 20:13:01

  • A Tokaji-hegy ~300m-es szintjén a februárban mért legalacsonyabb hőmérséklet mindössze -1,6°C volt (02.05.) [ Link ] és több, mint három hete nem fagyott.

23403. 2014-02-28 09:46:21

  • 1984-85 és 2013-14 telét hasonlítottam össze az alábbi grafikonon (helyszín: Sopron, a 84-85-ös tél napi középhőmérsékletek napi három mérésből, a 13-14-es tél napi nyolc mérésből).
    A grafikonon csak a 0°C alatti átlag középhőmérsékletű napok vannak ábrázolva.
    A különbség a két tél között szemléletes.

    Link

    1985-ben még a tavaszi hónapok is tartogattak meglepetést Sopronban.
    Például 40 cm vastag hótakaró alakult ki március 17-én estére egy 8 órás hóviharból, vagy az első 20°C-ot meghaladó hőmérsékletet (legalább 21°C) május 11-én mértem.

23402. 2014-02-27 21:16:40

  • Január és február időjárása fotókon keresztül. Rendkívüli események híján kissé szegényesre sikerültek az albumok, talán a tavasz mozgalmasabb lesz. Egy-két szép felhő, napkelte, napnyugta, ködös táj azért akad:
    Link
    Link nevet

  • avatar
  • borka
  • (Stavanger (Norvégia))

  • Ezen én is mosolyogtam egy sort, nem sok minden változott! hideg

23400. (előzmény: 23399. borka) 2014-02-25 14:26:22

  • Hú, de jó cikk! nevet

    Ez tetszik:

    "Sajnos, a pesti ember nem lírizál, nem mélyed el a mindent befödő hólepel tisztaságának bámulatában, nem csodálja az utcákon és háztetőkön kialakuló pompás figurákat, hanem ebben is mindenekelőtt a kellemetlent látja. ... Mihelyt leszáll az első hó, már szidjuk a köztisztasági hivatalt, az utcaseprőket... Toporzékol a dühös pesti ember..."

    Ugye, milye ismerős? hideg

23399. 2014-02-24 17:46:53
  • avatar
  • borka
  • (Stavanger (Norvégia))

  • Ejj, azok a régi nagy telek (Budapest, régi idők, hóeltakarítás): Link hideg havazas

23398. (előzmény: 23397. kess) 2014-02-22 10:20:26

  • Igen a Csomának az a része egy gerinc, a legmagasabb pontja 317 méter, mi 265 méteren mérünk. Kompromisszum kell, hisz senki sem akarja, hogy ellopják vagy valami baja legyen így többnyire kertekben van elhelyezve magán területen ez is megállapodás része volt. Nem egyszerű, de mivel az ott előkét nem zavarja direkt úgy csináltuk, és ráadásul még érdekes is számukra és viszem minden az adatokat elemzéseket így még jó barátság és társaság is kialakult. Szóval szerencse egy kis emberiség, és jó rábeszélő készség kell ami nekem van:-) Jó ez csak vicc volt, de tényleg nincs gond rendes embereknél van elhelyezve. És tényleg fontos, az a legfontosabb, hogy az ő mindennapi életüket ne zavarja ez a dolog. Ráadásul pl Szentpéterföldén ők szerettek volna elkezdeni csapadékot mérni, én egyből kaptam az alkalomon, és már ez is van így mindig cseréljük az adatokat, szóval egy kis érdeklődés felkeltés és egyből megy minden:-)

    Tavaly 25,8, 2012-ben 24,4 a csúcs fent ha jól látom. Még meg akarom számolni a tavaszi május 31-ig illetve az őszi ez szeptemberi trópusi éjszakákat mert olyan is volt fent.

23397. 2014-02-22 10:05:45

  • "Tokaj-hegyen dupla annyit mért Kess a trópusi éjszakákból, viszont ha jól emlékszem, a Páka-csokmahegyi 25,8 fok a legmagasabb mért minimum volt az évben az összes mérő között, Tokaj-hegyet is beleérve, ez meg valahogy összejött. "

    Nincs igazán jelentősége, de 2013-ban itt a hegyen 260m-en júliusban és augusztusban is volt 26 fok fölötti minimum, a maxmin pedig 26,5 fok volt. A hegytető (512m) is 26 fok feletti maxmin-t tudhat maga mögött: Link
    Ha lehetőség lenne rá, akkor mi sem ott mérnék ahol, de kompromisszumokat kellet kötni.
    Most már elég régóta figyelem a hegy rezzenéseit, így mérések nélkül is tudom/látom, milyen jelentős eltérések vannak adott esetben akár a DK-i és DNY-i oldal között is. Ilyenekről be is számoltam néhányszor a fórumon és talán egyszer egy ilyen összehasonlítást is sikerül megvalósítani.
    A kisebb dombok esetében ilyen mértékű differencia persze messze nem érhető tetten.
    Megjegyezném továbbá, hogy az egyik sátoraljaújhelyi hegy felső szintjén lévő amatőr mérő augusztusban kimért egy 27,6 fokos minimumot is, a szélcsatorna áldásos közreműködésének köszönhetően.
    Továbbá Petinél, Győrújbaráton, bár nem túl jelentős a trópusi éjszakák száma, ellenben ő is regisztrált egy hasonlóan magas minimumot.

    Más. Nyáron nézegettem a lendvahegyi mérő adatait (247m - Link (sajnos félóránként mér, vagy közöl adatot Link így a tényleges minimumokat nem lehet tudni) nekem úgy rémlik egy hosszabb periódust nézve, hogy azzal együtt is, hogy a lendvahegyinél nem látjuk az adott napra vonatkozó legalacsonyabb Tmin-t, csak a félóránként mért adatok legalacsonyabbikát, abban a nyári időszakban a csokmahegyi hozta átlagban a magasabb minimumokat és a maxmin-t is - ha jól emlékszem.
    Amennyiben csak az adatok közlése félórás de a mérés legalább 5-10 percenként történik, és "helyi" lennék, akkor biztosan megpróbálnék utánajárni az adatoknak.

    Illetve tudtommal a csokmahegyi mérő csupán pár méterrel van a közvetlenül felette lévő dombtető alatt, ha nem így van, javítsatok ki.
    Szerk.: Most látom, Lász is gerincet írt.


  • Nincs mit nem csinálnám ha nem szeretném a környéket és az időjárást. Ha már oda kerültem a 90-es évek elején és megfogott a térség és eldöntöttem már akkor, hogy márpedig lesz mérés akkor így is lesz:-) Sikerült. Szerencsére jó viszonyt ápoltam a helyiekkel, így nem volt nehéz összehozni egy ilyen dolgot a többi a szerencse dolga volt:-)
    A Bakony és Diósd adott volt, így egyértelmű, de annyi tipp van még csak sajnos ez is azért nem kevés munka, főként, hogy civil élet is van robot és mi egymás. No addig míg bírom menni fog ez tuti és bírni fogom vagy még 50-60 évig:-)

    Még nagyon az elején vagyok egyrészt Bakonynak és Zalának is mindent ennyi időből nem lehet kiismerni. Több dolog van amit már lehet sejteni de több év kell, hogy mindenféle időjárási esemény kialakuljon és hatással legyen rá, és majd kiderülnek dolgok. A száraz és a nedves időszak kapcsolatát tudjuk ahogy írtad. A száraz időszakot is látom, hogy pl Csokma és Szentpéterfölde között lehet 8-9 fokos eltérés is minimum tekintetében. Az a kérdés, hogy mennyire száraz évnek kell lenni, hogy egy jó szignifikáns eltérés éves szinten is kialakuljon? Választ meg fogjuk kapni rá, de idén már megint nem úgy néz ki mert esni azt bír:-)

    Bakonyban is idén láttam elsőként olyat ami elképzelhetetlen volt számomra, hogy ilyen szerepet játsszon a főn jelenség még ott fent is. 36,9 fokot hozott, magasabb értéket mint Szentpéterfölde. Az ok, hogy a levegő átbukott dél felől a völgynek az északi felére azért volt pl Győr környékén 40 fok, igenem ám de ez fent van mint írtam 412 méteren és mindössze 3 fok volt az eltérés. Szóval ha ezeket az apróságokat figyeljük nagyon sok érdekes dologra kerül fény:-)
    Van még mit mindenkinek figyelni azt hiszem:-)

23395. (előzmény: 23383. lász) 2014-02-21 20:53:18

  • Köszönjük az adatokat!

    Nem vagyok teljesen képben, ezért csak pár gondolat!

    Az éves középhőmérséklet adott térségben egy dombi és egy völgyi pozíció között nagyban függ attól, hogy éppen abban az évben milyen arányú a borult, szeles, csapadékos és a derült, szélcsendes, inverziós éjszakák száma.
    Több derült éjszaka esetén a különbség nő a völgy és a domb között, csapadékos, borult, szeles éjszakákon csökken.
    Ez ugye azért van, mert az előbbi esetben a dombon van melegebb, utóbbi esetben viszont a dombon van a hidegebb.
    Nappal ugye majdnem mindegy, mert nappal borult ég vagy napsütés esetén is a domb a hidegebb 1-1,5 fokkal.
    A múlt évi január, február, március a folyamatos mediterrán ciklonokkal és havazással nagyban lerontotta az éves átlagot a domb kárára, ez a térség pedig pont a télben erős, és pont az erős időszak volt az, ami lehúzta az átlagot a dombon.
    Ez azzal együtt is igaz, hogy Páka-Csokmahegyet úgy emlegetjük, mint valami kivételes dombi fekvést, pedig ha jól tévedek egy keleties-északkeleties domboldal véletlenszerűen kiválasztva, tehát nem csúcsfekvés, nem célzottan (déli oldal, stb) lett kipécézve.
    Ezzel együtt is mindösszesen két tizeddel marad csak el például Pécs-Pogánytól, mondjuk az sem egyszerű hely.

    A trópusi éjszakákról egy gondolat: azt már régebben észrevettem, hogy ebben a térség nem szokott jól teljesíteni, a csillagda, Lendvahegy adatait nézve sem.
    Erre azt gondoltam régebben, hogy az lehet a magyarázat, hogy sok esetben a trópusi éjszakák tőlünk keleti irányban akkor szoktak lenni front érkezésekor, amikor itt már valami hidegebb levegő szivárog be, míg keleten még előoldal van, így ott tud lenni front előtt trópusi éjszaka, akár több napon is ha a helyzet fennáll, itt már nem.
    Aztán lehet egyébként sem vagyunk erősek ebben, nem tudom az okát, lehet csak nem mérünk olyan fekvésben ahol ilyen éjszakákat lehetne mérni, de ezt régen megfigyeltem hogy itt nem tobzódunk a nagyon meleg éjszakákban.
    Lehet a délnyugati szélcsatorna miatt nagyobb a légmozgás a magasabb rétegekben, jobban összekeveredik a légoszlop alsó rétege a felsőbbel (persze ez máskor meg előny, főleg télen, amikor a megülepedett, nagyon hideg, ezáltal nehezebb levegőt a völgyekből és a síkról már nem tudja felkeverni a szél, így nem keveredik az alsóbb rétegek hidege és a magasban lévő melegebb levegő), vagy a rengeteg erdő hűtő hatása, esetleg a kevésbé jól melegedő talaj nem tud annyi hőt éjjel visszasugározni, mint egy mészköves, kopárabb, sötétebb, de mindenképpen jobb hőtartó talaj.
    Tokaj-hegyen dupla annyit mért Kess a trópusi éjszakákból, viszont ha jól emlékszem, a Páka-csokmahegyi 25,8 fok a legmagasabb mért minimum volt az évben az összes mérő között, Tokaj-hegyet is beleérve, ez meg valahogy összejött.

    Az mindenképpen kitűnik a méréseidből, amit én már leírtam régebben, hogy két szomszédos vagy akár ugyanazon település két eltérő fekvésű pontja között nagyobb eltérés van a középhőmérsékletben, mint egymástól 300-400-500 km-re lévő, azonos fekvésű két mérőhely között.

    A lényeg: nagyon érdekesek és tanulságosak az adatok, és köszönjük hogy időt, fáradságot, költséget nem kímélve végzed ezt a méréssorozatot!


  • Köszi a tájékoztatót nagyon jók ezek a megfigyelések, mivel ilyeneket az automatizálás nem képes figyelemmel kísérni, lekövetni! Ugye állandó bezárásokra szakosodott, feleslegesen automatizáló mániákus drága OMSZ felső vezetés?

    Szóval Kess, Váraljamet és a többi ( neveket direkt nem említek ) megfigyelők, időjárást szeretők, rajongók, jó, hogy vannak és ezeket a finomságokat közzé tudják tenni. Kell a megfigyelés hisz csak üres adathalmaz lenne az egész!

23393. 2014-02-21 14:26:35

  • Egy másik, már egész Miskolcot érintő jelenség, hogy télen, sokszor éjszaka van a legmelegebb nem nappal. Havi Tmax-ok is születtek már éjszaka.
    Gondolkodtam ezen, és arra jutottam, hogy ennek is a hegy-völgy szél lehet az oka.
    Télen a meleg általában DNy, Ny felől érkezik a városba, ahol a Bükk éppen útját állja. Innen kellene valahogy lejutnia a hegyről a városba.
    Mivel éjszaka általában a hegyről fúj a város felé a szél, így az segít beszippantani ide a meleget. Napközben fordítva, a város felől fúj a hegy felé a szél, így az visszatolja az érkező meleg levegőt.


  • Itt elsősorban este szokott a többi adathoz képest jóval hidegebb lenni, mivel itt a hegyről érkező áramlatok igen gyorsan lehűtik a levegőt. Azután hajnalig ugyanezen légmozgás nem is enged tovább hűlni, így addigra a többi mérőhely adatai szépen alánk kúsznak.
    A tegnapi kiugró Tmin értékem (+0,4°C) is Link a gyors esti lehűléskor keletkezett, nem pedig hajnalban.

    A másik jellegzetesség az ősz második felében, mikor ide már nem igazán süt be a nap, derült időben nagyon be tud ide ragadni a hideg. Volt, hogy innen pár száz méterre 20 fok körüli maximumok voltak, itt meg alig ment a hőmérséklet 10 fok fölé. Ennek az időnek következménye ilyenkor itt a nagyon intenzív páralecsapódás. A kertben minden csurom vizes, a moha meg él és virul, igyekszik mindent belepni.

    Mostanában egy újabb jelenségre is felfigyeltem:
    Miután egész éjszaka alig csökken a hőmérséklet, napfelkelte után hirtelen elkezd zuhanni (általában 1-1,5 fokot) lefelé. Talán akkor áll el a szél.


  • Igen szoktam figyelni az adatsorodat és tudom, merre is vagy. Nagyon jó rész, de a nagy hidegekben rendre elmaradsz az igazi fagyzugoktól, sőt a sík résztől is több alkalommal. Valami völgyi légmozgás közrejátszhat nálad. De biztosan remek hó megtartó rész a völgy, ennek ellenére is. Amit Robival is feltételezünk, hogy Ómassa is ilyen lehet hisz ő sem hozta azt amit vártunk.

    Szentpéterföldén ilyen gond nincs ő zalai Zabar a tavalyi legmagasabb éjszakai minimum tavaly 18,8 fok volt.
    Viszont egy széltípusra ő is érzékeny, mert néha van furcsaság ott is, nem várt magasabb értékeke, de nincs ezzel gond így szép és izgalmas egyben.


  • Csak nem Berakalja-Majláth-Majális-park környéke? Oda 3 irányból folyik össze a lehűlő levegő, kellemes hűvöset adva reggelente nevet


  • Nálam tavaly a legmelegebb éjszaka június 21-én volt +19,5 fokkal.
    Következő nap volt még egy 19,0 fokos Tmin, a többi még a 19 fokot sem érte el.

    Én egy erdős északi hegyoldal aljában mérek.


  • 20,0 fok feletti minimumra gondolok ebben az estben az adott napra. A 36 elég szép. Bakonyban 412 méteren 2 volt tavaly nyáron és nem is szokott sokkal több lenni. Igaz az bent az erdő közepén vagyunk.


  • Azt a 16-ot nem is nevezném jelentősnek, annyi az országban számtalan dombon, hegyen megvolt tavaly.
    A Mecsekben, Dobogó/Ördöghegy [594m] állomásomon 23 trópusi éjszaka volt 2013-ban.
    Trópusi éjszakák tavaly [°C] (zárójelben az árpádtetői [400m] Tmin az adott napon):
    Aug.09. 25,6 (25,1)
    Aug.04. 25,2 (25)
    Jún.20. 25,0 (23,4)
    Aug.07. 24,8 (23,8)
    Aug.06. 24,7 (25)
    Aug.08. 24,7 (24)
    Júl.29. 24,0 (23)
    Jún.19. 23,6 (22,9)
    Júl.27. 23,6 (23)
    Júl.28. 23,1 (23)
    Aug.19. 22,7 (21)
    Jún.18. 22,5 (22)
    Jún.22. 22,0 (23)
    Jún.21. 21,9 (22)
    Jún.17. 21,8 (20)
    Aug.03. 21,8 (22)
    Júl.25. 21,6 (20)
    Aug.13. 21,1 (21)
    Aug.18. 20,9 (18)
    Jún.16. 20,7 (18)
    Júl.26. 20,2 (21)
    Aug.02. 20,2 (20)
    Júl.10. 20,0 (19)

23386. (előzmény: 23383. lász) 2014-02-21 10:38:05

  • "Páka-Csokmahegy - jelentős 16 trópusi éjszaka fordul elő"
    Ez a szám milyen intervallummal számolva jött ki?

    Én a Tokaji-hegyen a napijelentéses intervallum alapján ennyit számoltam:
    098m-en - 14 trópusi éjszaka
    110m-en - 23
    125m-en - 23
    145m-en - 29
    175m-en - 33
    210m-en - 36
    260m-en - 34

    A 2013. évben mért legmagasabb középhőmérséklet a hegy DDK-i oldalában 12,1 fok volt.

Mai dátum

2015. augusztus 30., vasárnap

Rózsa

Utoljára feltöltött kép

37289

Hírek, események

A sekély ciklon meghozta számunkra a felfrissülést

Érdekességek | 2015-08-21 20:55

pic
A hét nagy részében egy sekély ciklonális mező határozta meg a Kárpát-medence időjárását.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 5:46  napnyug 19:21
Szolnok: napkel 5:54  napnyug 19:26
Budapest: napkel 5:58  napnyug 19:31
Siófok: napkel 6:03  napnyug 19:34
Szombathely: napkel 6:08  napnyug 19:40
Lap tetejére