Rákóczifalva

2014-09-16 19:12:16

T: 18,7 °C

RH:  P: 

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 

22854. (előzmény: 22853. szeke) 2013-07-30 17:35:32

  • Szerintem annyi a számuk mint bármelyik átlagos nyáron az elmúlt több ezer évben, semmivel sem lett több és kevesebb sem. Az oka egyszerű, többnyire a nyomási elrendeződés dönti el, és ezek változása. Valószínű, hogy mivel nyáron többnyire jellegtelen nyomási kép uralkodik így a meghatározása is ez ezeknek a frontoknak, mivel nincs komoly ciklon vagy csak ritkán a Közép-Európa térségében így ezek átvonulást a ciklonális görbület esetleg az összeáramlási zóna vagy a középső területeket sújtó teknő, illetve gerinc határozza meg. Ennek hiánya vagy megléte váltja ki a csapadékot avagy a csapadék elmaradását. Pl a legtöbb aszályos nyári időszak pont a 80-as években volt, sok-sok száraz fronttal, az ok egyszerű, mivel akkor előszeretettel ültek a Brit-szigetek környékén anticiklonok így a cikloncsaládok hozzánk többnyire szárazon értek el, hiába volt kiegyenlítettebb a hőmérséklet az aszály akkor nagy úr volt, mint pl a mostani július nagy részén. Kaptuk a mérsékleten meleg száraz időt, ez volt a jellemző azokra az időkre.
    Én foglalkoztam vele és meglevő adatokból arra lehet következtetni, hogy nincs kiugrása egyik irányba sem, ami van az bőven belefér egy átlagos nyári időszakba.
    De ez sem volt kimondottan száraz pl ma is vannak zivatarok és éjjel is voltak így ez a definícióba nem illik bele.
    A másik a térségi elrendeződés sokszor van, hogy a szélcsatorna száraz de délnyugaton sok csapadék hullik, vagy épp keleten, viszont egy ciklonális görbület és máris a délnyugati rész marad szárazon lásd a 2011-es év felét mikor Keszthely és pl Zala-megye nagy részén 6 hónap alatt 75-100 mm körüli mennyiség hullott, de pl itt volt csapadék bőven a nyári időszakban ( más kérdés, hogy az év száraz volt) , és akkor délkeleten volt még nagy szárazság.
    Tehát nem várok változást és véleményem szerint nincs, más kérdés, mi lesz 50 év múlva de szignifikánsan egyelőre átlagos úgymond ilyen típusú front vonul át hazánkon.

22853. 2013-07-30 15:31:43

  • Létezik-e olyan statisztika, amely a nyári száraz HF-ek gyakoriságát mutatja be? Kíváncsi lennék rá. Van egy sanda gyanúm, hogy ezek gyakorisága sokkal nagyobb, mint pár évtizeddel ez előtt. És sajnos ezek egyre gyakoribbá válása részben hozzájárul a nyári félév egyre tartósabb száraz, illetve aszályos időszakaihoz is.


  • Azt viszont még mindig nem értem, hogy 3 és fél 4 között hogyan tudott 27.0 fokról 20.3-ra zuhanni a T: Link


  • Déliből nyugati irányba átforduló szél fújt a kérdéses időszakban, viszont a város az állomástól keletre van. Ez tehát kizárható. Az egyébként téli időszakra jellemző összeroskadó inverziós helyzet illetve a torlasztott melegadvekció összeadódva eredményezhette ezt a nyáron valóban példátlan mértékű bemelegedést.

22850. (előzmény: 22849. szeke) 2013-07-30 14:25:03

  • Esetleg a külterületi mérési hely felé a belterület felől fújt a szél? Úgy néz ki, onnan veszi át az 'adatot'. Hősziget felfűtött levegője?

22849. 2013-07-30 10:52:00

  • Tegnap este a Bajai úton ez az érthetetlen forró szél kerek 5 fokos hőmérséklet-ugrást okozott éjfél előtt: Link 23.6 fokról 28.6 fokra. Döbbenetes. És még mindig nem értem.


  • A 2000. aug-i békéscsabai Tmax. rekordról: A Bcs-i met. állomás Canossa-járása során éppen a Vízművek telephelyén működött. A telephely Békéscsaba északkeleti kertvárosi részén található.
    A hőmérsékletmérést befolyásoló épületek:
    A meteorológiai állomás egy kelet-nyugat irányítottságú, kb. 50x20-as egy emelet + magastetős irodaépület hossztengelyében, a falsíktól kb. 30 m-re nyugatra volt. A tető gerincmagassága kb. 10 m. Az irodaépülettől északra 50 m-re egy vele párhozamos, kb. azonos alapterületű, de 2+1/2 emelet-es magastetős irodaépület van. Az épületek mellett közvetlenül, K-re kb. 3,000, m2-es aszfaltozott parkoló van. Az épületek között K-Ny-i irányú szélcsatorna van, az épület mögötti turbulencia rendesen elkeveri az aszfaltozott parkoló + cserepes tetők fölött felmelegedő levegőt, aminek a hőmérsékletét a szabályosan elhelyezett meteorológiai állomás megfelelő pontossággal megmérte.
    DDny-ról fújószél esetén a kb. 250 m-re levő, az ország akkoriban 3. legnagyobb sportcsarnokának fekete laposteteje emelheti a T-t, Ny-i szélirány esetén egy 1000 m2-es víztározó és egy kb. 500 m2-es szivattyú gépház bitumenes laposteteje emelheti a városközpont amúgy is izzó levegőjének hőmérsékletét.
    Nyilvánvaló, hogy nem a meteorológus szakma nézte ki a met. állomás optimális helyszínének a Vízművek telephelyét, hanem mivel kipattant egy sötét szikra egy fekete lyukból (valamelyik politikus agyából: ÉRTÉKESÍTENI KELLETT a korábbi met. állomás ingatlanát), HELYET KELLETT TALÁLNI a met. állomásnak. A Vízművek telephelyén mért Tmax rekorddal kapcsolatban fenntartásaim vannak, amit a környező mérések közötti kiugró volta is megerősít. Szerintem a Tmax rekortban porördög hatásának valószínűsége nagyságrendekkel kisebb a nem megfelelő állomás-elhelyezkedés hatásánál.


  • Azért, barátom, mert azok az értékek rosszak is voltak. nevet

    2011-ben végeztünk összehasonlító méréseket több hónapon keresztül, és ebből azt kellett megállapítanunk, hogy sajnos a 2011 decembere előtti automata-mérőrendszer nyári időszakban, zavartalan napsütésnél, magas napállásnál 0,5-1,5 fokos felülmérést produkált. Az ok egészen banális: nem a szenzor maga volt hibás, hanem az árnyékolás nem volt megfelelően megoldva, éjszaka ugyanis a nappallal szemben több tizedes alámérést tapasztaltunk.
    Az árnyékoló lamellák (értsd: tányérok) száma a régi rendszernél 5, azaz öt darab volt, míg az elfogadott sztenderd érték 12, jelen pillanatban is annyi van.

    Sajnos a mérések a rossz rendszerrel 2004-től 2011-ig zajlottak. Hogy miért nem szúrt ez szemet senkinek, azt ne kérdezd...

    Ilyen módon pl. a 2007-es értékek, így a július 20-i 41,7 is egészen biztosan hibásak. Ez van sajnos. Amúgy Szolnok ugyanez volt.

    Most már jók vagyunk, de az a pár év menthetetlenül elment...


  • Engem ezzel kapcsolatban az aggaszt, hogy hasonló fizikai jelenség léphetett fel az utóbbi évek nyarain Kecskemét Repülőtéren is. Azaz valamilyen lokális eredetű légmozgás kibillentette a földfelszín közeli 3 akár 4 fokkal is melegebb légréteget, amely, ha rövid időre is de elérte a 2 méteren lévő szenzort. Ott viszont kíméletlenül kivették az adatsorokból a 40 fok fölötti értékeket azzal a magyarázattal, hogy hibás a műszer. És ami még aggasztóbb, helyette származtatott, lényegében fiktív adatokkal pótolták a vitatott időszak adatait.


  • Köszönöm a magyarázatot, valami ilyesmire vágytam. nevet
    Ha jól értem, a jelenség bekövetkezéséhez a porördögnek két alapvető kritériumot volt szükséges teljesítenie. Kezdeti stádiumban kellett, hogy legyen, és/vagy viszonylag gyengének és kis méretűnek kellett lennie ahhoz, hogy a felszínközeli fél-egy méteres réteg hőjéből bizonyos mértékű keveredés nélkül, annak hőmérséklete függvényében eleget tudjon a szenzorhoz szállítani.


  • Fizikai alapon: nappal a talaj mentén, azzal közvetlenül érintkező levegő hőmérséklete több fokkal magasabb lehet, mint a 2 méteren található levegő az időjárási helyzet, a talaj fajtája, borítottsága, stb. függvényében (ez gondolom világos). A porördög ezt a magasabb hőmérsékletű levegőt juttatja intenzíven, hirtelen magasabbra, többek között a 2 méteren levő érzékelőhöz is akár, ezáltal ott hirtelen ("tüskeszerű") hőmérsékletemelkedést okozva.

    Szerintem ez nem tekinthető intenzív átkeverésnek, legalábbis a kezdeti szakaszban még nem, mikor az intenzív forgás miatt a felemelkedő meleg levegő alig keveredik a hidegebb környezetével.

    Intenzív átkeveredést az "egyszerű" (azaz pl. nem porörvényhez kapcsolódó), kellő erősségű turbulens áramlás okoz, amely egy vastagabb rétegre kiterjed, s a turbulens mozgás révén adiabatikus (száraz esetben száraz adiabatikus) légrétegződés kialakítására "törekszik", mindezzel megakadályozva vagy megszüntetve a felszínközeli überadiabatikus légrétegződést, ami nem csak közvetlenül a felszín közelében létezhet, hanem az alsó pár 10 m vastag rétegre (így 2 m-es magasságra is) kiterjedhet.

    A bécsi júl. 27. 12 UTC-s felszállás példáján keresztül: Link

    Ezt a felszínközeli überadiabatikus rétegződést az extrémgyenge áramlás "békén hagyta", de erősebb áramlás könyörtelenül megszűntette volna, száraz adaiabatikusra átalakítva => ehhez képest 2 m-en T-csökkenés.

    Viszont egy porördög ehhez, az egyébként is überadiabatikus rétegződés miatt a "kelleténél" magasabb hőmérsékletű T-hez még hozzátett volna a még melegebb alacsonyabb szintű levegő felemelésével => hirtelen T-növekedés


  • Oké főnök, csak gondoltam kicsikarok valami meggyőző magyarázatot mondjuk fizikai alapon. Ettől eltekintve számomra sincs különösebb jelentősége. nevet


  • A mechanizmus majdhogynem mindegy is a rekord szempontjából, mert a kiugrás éppen akkor jelentkezett, amikor átsöpört a műszerparkon az ördögfióka, ha jól emlékszem. Több mint véletlen kacsint


  • Igen, ezt mindjárt gyanítottam, esetleg még a megnövekedett súrlódás jöhetett volna a képbe, vagy az ördög által egyenesen a pokolból transzportált kénkő hőtehetetlensége. kacsint
    Valójában maga a mechanizmus nem volt világos. Akkora szélsebesség, ami egy portölcsérben jellemző, szerintem már túl intenzíven kever át, a sima szellő alkalmasabbnak tűnik a forró levegő szenzor köré löttyintésére. De biztos rosszul logikázok. nevet


  • A talajközeli forró levegőt juttatta a szenzorhoz. Legalábbis a magyarázazat szerint.


  • Részletkérdés ugyan, de nekem nem egészen világos a porördög és a magas Tmax közötti összefüggés. Az intenzív átkeverés az én logikám szerint inkább a kiugró T ellen dolgozhatott abban a néhány percben.


  • Igen-igen, UTC természetesen. kacsint


  • Nyári időszámítás +2 óra!
    (17 órakor van ott egy 6-os jelenidő kód, illetve az igen száraz levegő alapján is elképzelhető a porördög. Szél is 4-5 m/s körül.)


  • Link "...és elvileg egy porördög vágtatott át a állomás körül délutáni órákban, valószínű az a körülmény játszhatott közre a magas érték kialakulásában."

    A 10 perces adatok hogy festenek a max. kialakulása idején?
    Az órás adatok alapján Link du. 1 és 2 órakor mért felfelé kerekített 40-et, ennyi szerepel maximumként Pitvaros környékén is: Link


  • Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69242 - 2013-07-27 07:24:56)

    Természetesen muszáj. Itt is nézem pl 1946 Link
    Bizony bőven befigyelhet a 40 fok, főként hosszú kánikula után.
    Ez a 2000 augusztusi 41,7 fokos Békéscsabán mért rekordértéke 850hPa-os analízis térképe:
    Link

    Itt sokat volt vita, hogy meglehetett-é vagy sem, hisz torony magasan verte a mezőnyt. Volt aki más okokat hozott, volt aki nem, és elvileg egy porördög vágtatott át a állomás körül délutáni órákban, valószínű az a körülmény játszhatott közre a magas érték kialakulásában. Gyakorlatilag a többi állomásra közel több mint 3 fokot vert rá, de mégis elfogadásra került.
    Aznapi adatok.
    Link
    A szegedi állomás adatihoz képest még nagyobb az eltérés.
    Szóval nem egyszerű, de 3 fokkal már el lehet fogadni az többi állomás adatihoz viszonyítva. Azt ne feledjük a rekord mindig csak véletlen műve egy-egy helyen, kevesebb felhő, erősebb vagy gyengébb légmozgás, kevesebb csapadék előző időszakban, más talaj, erősebb kiszáradás, kisebb inverzió stb összetett bonyolult néha, hogy miért mikor alakul ki.
    Persze ha mindenhol 37 fok van és nincs 20 fokos izoterma hazánk fölött és van egy 43 fok teljesen abnormális helyen az nem elfogadható.
    Ezeket mindig megnézem és úgy írom csak le az értékeket.


  • Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69241 - 2013-07-27 00:16:25)

    Azt meg szoktátok nézni, hogy pl egy orosházi 42 fok esetén Szegeden, Békéscsabán, Csongrádon stb is ezt közelítő értékek vannak? Azaz hogy nem lóg úgy ki, mint most a GFS op.? laza

22833. 2013-07-27 09:44:31

  • Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69239 - 2013-07-26 21:41:33)

    Senkit nem értettem félre, inkább köszönöm, hogy foglalkoztok a témával.

    Egy kedves hölgy felhívta a figyelmemet, hogy sikerült szabályosan Krisztián nevét leírnom, bocs, szóval Antibulvár:-)))))

22832. 2013-07-27 09:44:31
  • avatar
  • Nyuli
  • (Bécs, Ausztria)

  • Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69238 - 2013-07-26 21:23:02)

    OK, köszi a válaszokat nevet Laci, remélem nem értettél félre, eszem ágában nem volt kötözködni. Szuper, amit csináltok nevet


  • Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69236 - 2013-07-26 20:33:18)

    Krisztáinak köszönöm, annyit még hozzátennék, hogy 1871-től az OMSZ hivatalos kiadványaiban szerepelnek az adatok.
    Azonban igaz, hogy van minden mint a búcsúban, de többé-kevésbé elfogadható. Már kb az 1780-as évek elejétől próbáltak árnyékolni, bokrok, fák, északi fal stb. Majd bódék és házikók.

    Most felteszek egy kérdés, hogy mennyire hiteles állomás az, ha épp a hőmérő házikon mindössze nyomokban van festék? Vagy egy város körbeépült az állomáson? Ezeket tudjuk 2013 július 26-án és működnek. Itt nincs fals mérés? Dehogynem! Ennyi erővel a régi adatok is helyesnek mondahatók.


  • Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69235 - 2013-07-26 20:23:18)

    Elfogadhatjuk... nevet

    Egyszerűen az elképesztő mértékű feldogozatlanság az oka annak, hogy nem szerepelnek az adatbázisban még.

    Minőségileg semmivel sem rosszabbak ezek az adatok, mint a jelenleg hivatalosként elismertek, azaz természetesen lehetnek köztük fals értékek ilyen-olyan okból kifolyólag, de ilyenek sajnos a már bekerültek között is előfordulhatnak. Hogy mást ne mondjunk, egészen az 1950-es évekig nem volt egységes az elhelyezési magasság, ahány állomás, annyiféle megoldás kb. 1,4-2,2 m között, régebben aztán persze még hőmérőházikó sem volt, és így tovább. (És ez utóbbi gondolatok a legfőbb főállomásokra is vonatkoznak, ami talán sokak számára meglepő lehet. nevet)

  • avatar
  • Nyuli
  • (Bécs, Ausztria)

  • Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69234 - 2013-07-26 20:18:58)

    Laci, ezek az adatok mennyire hiteles mérések eredményei? Lehet tudni valamit az akkor mérési körülményekről? Bár ha abból az időből más adatok bent vannak a rendszerben, akkor gondolom ezeket is elfogadhatjuk hitelesnek.

22828. 2013-07-27 09:44:31

  • Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#69233 - 2013-07-26 16:15:27)

    Picit szét vagyok még, de hoztam néhány napot.
    pl: július 28-án van ilyen, hogy 38,8 Hőgyész, 1936, vagy Kaposvár 38,8 1946, de a csúcs arra a napra 41,0 Szerep 1921.
    Július 29-án van szintén 39,6 fok Bábolna és a Debreceni adat ami 40,6 fok, de emlékszem még 1905-ből 40 fok feletti értékre azt hiszem Mezőhegyes de ezt meg kell nézni.
    30-án mind 1917-ből mind 1905-ből van nagyon magas érték.
    Így igaz egyre több értrék lesz feldolgozva én már kb 3-szor átírtam a rekordlistámat és tényleg kéne egy picit rendbe rakni mert lassan úgy járok mint az OMSZ:-)
    Ami hihetetlen, hogy 1946-47-48-50-52 is hozott 40 fok körüli értéket ebből már pl találtam augusztus 18-án mért 40,6 fokot Sarkad 1946-ből, és 40,0 fokot Békéscsabáról is, nem rossz lesz itt jó sok négyessel kezdődő érték:-)


  • Azta, ez tényleg durva! Hatalmas köszönet a fáradozásodért! nevet
    Az állomásra rátérve: 1940-ben épült az erőmű, nem sokra rá pedig a hűtőtó. Valószínű, hogy valahol az erőmű külső részén lehetett esetleg az állomás, bár ezt már csak a régi öregek tudnák megmondani. Hogy utána hova helyezték át (1951-től 1989-ig vannak adatok arról az amerikai honlapról, amit szerintem tuti, hogy te is ismersz nevet ), magam sem tudom, bár sejtésem van, hogy a cukorgyárba vihették át, mert a múltkor láttam belül egy erőteljesen lepukkant hőmérőházat.
    Visszatérve a rekordokra: én eddig egyről tudtam, ami megyei hidegrekord: az ominózus 1987. január 13-a, amikor -27,9 fok volt a faluban. Aznap Paks licitált ránk, ami azóta is országos rekord arra a napra.


  • Közben keresgéltem és emlékeztem, hogy van még komoly fagy onnan, méghozzá -30,9 fok 1947 február 1. Ez Lőrinci-Erőmű állomáson mérték. Ez is hivatalos OMSZ állomás volt akkor. Ez arra napra több mint valószínű, hogy országos rekord, ettől hidegebbet február 1-jére még nem találtam. Talán van még valahol adat onnan de át kéne nézem a rekordlistámat ami nem kevés idő:-) Ha lesz ígérem megírom.
    Szerk: Előző nap is hideg volt -27,2 fokot mértek ott.


  • Ráadásul a szélvédő ritkán készül fémből, nem tudom honnan szedtem ezt a fém dolgot. szegyenlos :P

    Egyébként az az érdekes, hogy amikor volt az a majdnem fagy Zabaron, akkor sem voltak fagykárok, de szerintem még dér sem, de legalábbis nem beszéltek róla az emberek, ami azért furcsa. Vagy a HAARP emberei megtiltották nekik! hideg

    ------------------------

    Jó kis hőingások lehetnek most a töbörben, Zabar a tegnapi 30 fok után leszaladt 7 fokra, az sem rossz.


  • Bizony a településed tart némi " rekordot" addig míg nem lesz másik, most ezeket már átnéztem, így ezeket tudom, de még feldolgozva nincs hivatalosan.


  • Volt itt ilyenkor ilyen hideg is? vidám
    Egyszer, ha majd ráérek, fel kéne dolgozgatni az elérhető adatokat, elvégre mégiscsak itt élek. nevet


  • Kapartam már én is szélvédőt 4 fokban így ez hihető. Tény a falusiak szeretnek nagyítani, azonban ő pont a polgármester volt aki reggel indult munkába, ráadásul nála van a logger felállítva így ha teheti figyeli az eseményeket. A mérések miatt hihető a történet és bizony el tudom képzeli. A növényeknek semmi baja hisz ott dér nem tudott kialakulni mivel ők ilyenkor jóval magasabb hőmérsékleten élnek és ehhez azért ez nem volt elég a hideg. Zabar is képes volt 0,3 fokra június 28-án így elvileg július első napjaiban is lehet ilyen alacsony érték száraz idő esetén, és ebben deresedés jelentkezik a fémeken.
    A kérdés mikor alakul ki 2 méteren negatív előjelű érték júliusba és nem a töbörben mert van rá esély.
    Ez hozta a 0,3 fokot akkor:
    Link
    És itt lehetett fagy július első napjaiban mikor a töbörben -7,8 fok volt ha jól emlékszem.
    Link
    Ez épp elég egy zabari mínusz néhány tizedhez hisz június akkor is meglehetősen száraz volt. Ezért sajnálom hogy nem találom Domaháza értékeit sehol, hisz az finom értéket mérhetett azokban a napokban.
    Egyébként tudunk Lőrinciből 3,5 fokot 2-án, 3-án 4,3 fokot Salgótarjánból, és 6-án Lentiből és Lőrinciből 3,4 fokot szintén 1960-ből, így tuti, hogy pl Zabar és a többi mély völgy fagypont körül végzett július első napjaiban.


  • Hát azért ezt az állítólagos deresedést 2-3 fokos Td-vel nehéz lenne fagynak elkönyvelni...nem tudom mennyire ismered a vidéki mentalitást, de azért egy kis túlzásért nem mennek messze a falusi emberek, főleg ha irányítottan érdeklődik a messziről jött "városi". nevet

    Meg hát a fém az fém, de pl. konyhakerti növényeknek lett baja?


  • Ez a meridionális cirkulációs korszak, amelyet élünk, ilyen. Csak a tavalyihoz hasonló szubtrópusi idő ne köszöntene be...


  • Közben meg a tél és az év első 3 hónapja rendkívül csapadékos volt.
    Fel, le, fel, le, fel, le.


  • Eddig úgy állunk...

    Ez esetben 2011 novembere és 2012 márciusa után az idei év sem maradna kerekített 0 mm-es hónap nélkül, azért ez kétségkívül ritkaságszámba megy (mármint egymást követő 3 évben is nullázás), még hosszabb lélegzetvételű adatsorokat tekintve is.

    (2012 augusztusa pedig csak azért nem lett nullás, mert volt egy 2 mm-es záporunk...)

22817. (előzmény: 22812. Márton) 2013-07-24 18:29:13

  • Köszönöm a választ és remélem minél előbb lesz mérés onnan.
    Nagyon szép a 302 év, az adatok is megvannak?

    Közben hoztam némi érdekességet az első fagyot váróknak. Hisz már meg is történt:-)
    Hegyszín Zala-megye Szentpéterfölde.
    Június 28-án és bizony július 1-jén is deresedésről számoltak be az ott élők és azok akik igen korán hajnalban indultak munkába. 3,3 és 4,4 fok volt 2 méteren árnyákban a mérések szerint azonban harmatpontok melyek 2-3 fok körül voltak, és ezért pl az autók szélvédője túlhűlés miatt egy kis kaparást lehetővé tettek ezen a két napon:-) Tehát a fagyzugokban gyenge fagy kb július közepéig előfordulhat két méteren is van rá esély ezek szerint. Természetesen ezen a településen volt mind a két napon a legalacsonyabb érték.

    Közben Csokma 28-án 9,0 fokot, 1-jén 11,6 fokot adott, így az inverzió 7-8 fok között állandósul azonos körülmények között többnyire.

    Az is nyilvánvaló, hogy Iklódbördőce egy nagyon jól elhelyezett OMSZ állomás köze sincs fagyzughoz, hisz többnyire 1-2 fok eltéréssel együtt fut Csertalakos, Páka, és Gutorfölde is, így nagyjából elmondható, hogy ezen a térszínen ahol a települések helyezkednek el, a belső göcseji rész hőmérsékleti viszonyait jól tükrözi Iklódbördőce. Páka-Csokma, a dombi, valamint Szentpéterfölde fagyzug klíma, pozitív és negatív irányba leng ki, két szélsőséges mikroklíma közel egymáshoz. De egy jó klimatikus viszony meghatározására és szélsőségek kizárásár valamit érdesség képen az elfogadásra nagyon jó szolgálatot tesznek ezek az adatok, mérések. Úgy mint Baranyában Váraljamet loggerei valami Kess és Robi mért értékei a töbörben és néhány településen, valamint Tokaj környékén is.


  • Akár 0 mm-es hónap is lehet akkor?

22815. 2013-07-23 09:04:13

  • Kecskemét repülőtér a tegnapi nappal bezárólag 0,0 mm csapadékkal, 21 nyári nappal (csak 1-je nem volt az) és 8 hőségnappal áll júliusban.

    Amúgy 3 alkalommal fordult elő nyomnyi záporeső, sőt egyszer dörgött is, tehát zivataros napnak sem leszünk már híján ebben a szűk hónapban. nevet

22814. 2013-07-21 19:07:51

  • Bizony Csesznek és Pápa térségében 25 napja csapadékmentes időjárás van: 8,3 ill. 1,9 mm a jún.25. óta hullott csapadék. Ugyanakkor jún. 25-én már 527,9 ill. 510,7 mm volt az évi állás.
    Könnyen lehet, hogy nem lesz 10 mm a havi szumma, ami szokatlan. Pl. Cseszneken az utóbbi 25 évben, 1987. óta csak egyszer jegyeztem fel ilyet: 1995-ben 3 mm-t.25 mm alatt is csak a következő években volt:
    1988: 22 mm
    2006: 18 mm

    További egyszámjegyű nyári hónapok:
    1992 aug. 2 mm
    2000 jún. és aug. 9 ill. 6 mm
    2012 aug. 5 mm

    Cseszneken a jún.-júl. összege 56,7 mm (Pápán 87,1 mm), ami párját ritkítja, hisz a száraz nyarakon is sokkal több volt. Pl.:
    1987: 82 mm
    1988: 77 mm
    1992:161 mm
    1995:103 mm
    2000: 84 mm
    2001: 94 mm
    2003: 67 mm
    2012:193 mm
    A többi száraz, forró vagy aszályos nyáron viszont nem volt ilyen csapadékbő téli-tavaszi előzmény.


  • Hát igen. Azért kíváncsian olvasnám azokat a szakmai érveket, amelyekkel alátámasztható egy szabványosan telepített állomás kivétele a hálózatból. Már ha egyáltalán vannak ilyenek. És csak remélni tudom, hogy nem csak azzal a rozoga indokkal támasztották alá Bugac bezárását, hogy többet mér minden állomásnál... Mert ilyen alapon végső soron minden mérőállomás felszámolható.

22812. 2013-07-16 13:26:07

  • Kőris-hegy kapcsán: megpróbáljuk újraszervezni az állomást, talán valaki vállaja a dolgozók közül. Magam is fontosnak tartom, hogy legyenek onnét csapadék adatok, csak ha nincs ember aki csinálja elég nehéz a dolog. Mindenesetre az itt leírtak is meggyőztek arról, hogy újra megpróbáljuk és mindent megteszünk azért, hogy legyen ismét mérés.(A gyakorta kritikus hangok mellett azért remélem értékelitek, hogy nem célja senkinek az állomások megszűntetése, szétverése, csak jóval nehezebb a mai emberek életébe egy napi elfoglaltságot igénylő munkát beiktatni, így egyre nehezebb új állomások szervezése)
    Váralja: Letöltöttem az előadást, szép munka és külön értékelem, hogy Sopront is belevetted, mostanában kezdik elfelejteni, hogy a soproni mérések, megfigyelések a 302. évet tapossák nevet
    Amennyiben sikerül az újjászervezés jelentkezm!


  • Nagyon nagy kár érte. szomoru Nem tudom, ki van és ki nincs tisztában a Kőris-hegy fekvésével. Utóbbiak kedvéért elmondom, hogy ez a 700 m tengerszint feletti magasságu rög északnyugatról teljesen nyitott, ezért abszolut frissen kapja a Dévényi-kapun át az Észak-Dunántulra belépő frontokat. Kitüntetett klimatikus helye az országnak, szerintem jelentősége vetekszik a Kékesével. szomoru

22810. (előzmény: 22809. Kocka) 2013-07-13 22:02:45

  • Nagybátyám több száz hektáros szántóföldi gabonája bánta...

22809. 2013-07-13 10:13:31

  • A 11-i északi határszélt érintő szupercellából Hídvégardó és Tornaszentjakab térségében komoly jégverés és felhőszakadás volt. Előbbi településen 60 mm-hez közeli csapadék és 2-3 cm körüli jég, míg utóbbin szintén nagy eső és tyúktojás nagyságú jég is volt.

22808. 2013-07-11 18:25:11

  • 2013. június Cegléden

    Hőmérséklet: havi közép (napi három adatból) 20,3°C (30 éves átlag 20,0°C)
    max. 36,6°C (19-én), min. 9,0°C (2-án).

    Csapadék: 55,9 mm (átlag 65 mm, tavaly 56 mm).
    Legnagyobb napi csapadék: 28,8 mm (22-én).
    Zivataros nap: 8

    Részletes napi adatok: Link

    Közel átlagos hőmérsékletű és csapadékú volt a nyár első hónapja Cegléden. A mérsékelten meleg napok közé beékelődött egy 8 napos hőhullám, amikor 5 forró nap és két trópusi éjszaka is előfordult. A hőség heves zivatarral ért véget 22-én este, amikor rendkívül erős jégverést kaptunk. Az erős széllel zuhogó 4-5 cm-es jégdarabok a város É-i részén pusztítottak.

    Éves csapadék júl. 1-jén: 411,8 mm.


  • Köszönöm a választ, így is sajnálatos,de a leírtakat tartom ha itt más ok volt a megszüntetés tárgya.


  • Bugac sincs már? Ehh.. zavarban Pedig az aztán produkálta volna az eredményeket.. Mondjuk fel is tűnt, hogy amikor volt az a pár napos hőhullám, akkor nem volt megemlítve. Igaz ezzel az erővel Fülöpháza is érdekes, holott mindkettőt sárga homok, meg puszta vesz körül, nem a mérő rossz..
    Márton: ha nem szakmai ok, akkor miért? Egy új automatát nem kapcsolnak le csak úgy, vagy tévedek?
    szerk.: mondjuk állomáshálózat térkép sem készült mostanában. Állítólag lett egy rakás hidromet. állomás, de azok szelet gondolom nem mérnek.


  • Nem szakmai okokból lett leállítva. Kőrishegyen nincs állandó lakó, az ott dolgozók közül aki végezte és koodinálta a hagyományos mérést elment, a többiek pedig nem vállalták. Megpróbáltuk, hogy legyen folytatás, de nem vállalta senki.

Mai dátum

2014. szeptember 16., kedd

Edit

Utoljára feltöltött kép

35945

Hírek, események

Genevieve, a "három Csendes-óceán" vándora

Érdekességek | 2014-08-15 09:46

pic
A Csendes-óceán északi felét a trópusi ciklonok szempontjából három térségre osztották fel*: a keleti felén, Észak- és Közép-Amerika partjaitól a 140.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 6:09  napnyug 18:47
Szolnok: napkel 6:16  napnyug 18:52
Budapest: napkel 6:21  napnyug 18:57
Siófok: napkel 6:25  napnyug 19:01
Szombathely: napkel 6:30  napnyug 19:07
Lap tetejére