Hajdúnánás

2015-01-31 01:39:28

T: 5,9 °C

RH: 74 % P: 974.0 hPa

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 


  • Miért?

23107. (előzmény: 23104. pali) 2013-11-13 17:41:00

  • Az inkább rémálom volt nevet

23106. 2013-11-13 16:30:03

  • Nálunk addig tartott az első havas periódus. Utána kaptunk még két hetet januárban, meg még egyet Zsuzsanna-nap után.

23105. (előzmény: 23104. pali) 2013-11-13 15:59:55

  • Nehéz elképzelni hogy már ilyen korán is lehetséges vastag hótakaró kialakulása akár nappali fagyok mellett is. Tényleg igazán rendhagyó esemény volt, aztán abban az évben december 13. inkább már november 13-nak felelt meg.

23104. 2013-11-13 14:35:41

  • Üdv mindenkinek.
    Ma van a 2013-as év álom-novembere (bocsi!!) kezdetének 20. évfordulója.

23103. 2013-11-11 09:19:13

  • Nem kevés késéssel az első őszi fagy fotói: Link
    Kiegészítve a hétvégén nyugalomra intett kert és gyümölcsös fotóival.


  • A linkek persze hogy nem működnek, mivel egyszerűen átmásoltam egy akkori hozzászólásomat -szőröstül-bőröstül, "link" felirattal együtt. vidám
    Ha működnének, se érnének semmit, hiszen már rég nem azt mutatnák, mint amit márciusban.
    A március közepi helyzet téli kiadására én is befizettem volna. Szerény véleményem szerint 1979 jan. 1-hez, vagy 1987 kora januárjához hasonló "nagyágyú" lett volna. hideg hideg havazas havazas

23101. 2013-11-06 08:54:56

  • A tegnapi csapadék 16,8 mm lett.
    Bekezdett a november, már 28,0 mm-nél jár.


  • Nagyon! De egy tél-közepi kiadásra is kíváncsi lennék! De nem működnek a linkjeid.


  • Átélted: idén márciusban. Hogy tetszett?


  • Remélem, hogy azért egyszer legalább átélek egy ilyen Grönland-Skandináv "V" helyzetet... szegyenlos


  • Nagyon örülök, hogy más is felfedezte ezt a nagyon jellegzetes makroszinoptikai helyzetet, nevezetesen az ék alakú grönlandi-skandináv anticiklonnal jellemezhetőt (skandináv "V")
    Ezt írtam erről még 2013 március elején:

    Nézzük csak ezt a két térképet:
    Link
    Link

    Ugye, van hasonlóság? Az ék alakú grönlandi-skandináv anticiklonra gondolok, előtte a félhold alakú alacsony nyomású területtel, mely Északkelet-Európától az atlanti partokig húzódik, benne több ciklonmaggal- Közép-Európa felett szintén kifejezett alacsony légnyomás.
    1979 január elsején ennek a helyzetnek a TOVÁBBFEJLŐDÉSÉBŐL A LEGDRASZTIKUSABB HIDEGBETÖRÉS ÁLLT ELŐ, AMIT ÉLETEMBEN LÁTTAM.
    Szóval, jó lesz résen lennünk. Lehet, ezt a márciust sokáig emlegetni fogjuk.

    Ez bizony a legzordabb téli időszakokra jellemző felállás, ha a téli félévben ilyet "dob a gép", el kell gondolkodnunk, komoly figyelmeztetésnek kell ezt vennünk.
    Nagyon helyes megállapítás, hogy a nagy hidegelárasztásnak nem feltétlen kelléke az atlanti blokkoló AC.
    1969 dec. végén is skandi V okozta a blizzard szerű hóvihart, és 1986 jan. elején is megjelenik ez a szituáció a rekord hófúvás előtt.

23096. 2013-11-03 12:53:24

  • Mérőhelyemen több, mit két fokos pozitív hőm. anomáliával zárult az idei október. A hónap végén gyönyörű indián nyár, 23-án egy nyári napot is "elkövettünk" bár a hónap elején volt egy fagyos intermezzo is. A részletes adatsorok Link és Link és grafikusan Link


  • Novembertől őrült meg akkor az időjárás, de nem sok hasonlóságot mutat a mostaniakkal. Az alapfelállás:
    Skandinávia - > gigantikus ciklon + Azori AC majd egy nyugattról érkező ciklon az azori-Ac-t feljebbtolta, nagyamplitúdójú hullám = mély teknő felettünk -> mediterrán ciklon majd AC Dél-Skandináviában (vagy ny-eu felett)

    azaz klasszikus blocking...


  • Már vizslatom is 2001 decemberét. vidám Ordenáré nagy hidegbetörés volt és számomra akkor még ismeretlen mérvű Atlanti-blocking.


  • Szívesen! 2000. január 2-ig.


  • Sajnos az 1978-as év még nincs feldolgozva, de köszi. A hemiszférikus térképek meddig visszamenőleg készültek el?

23091. (előzmény: 23090. szeke) 2013-11-03 08:46:11

  • Kezdőlapról felül (Archiv-Tool). Link Bal alsó saroknál a területnél (Gebiet) Nord/Südhalbkugel.

23090. 2013-11-03 08:41:39

  • Az archív hemiszférikus térképekre gondolok.


  • A hemiszférikus térképek milyen címke/címszó alatt találhatók meg a wetter3-on?

23088. (előzmény: 23087. szeke) 2013-11-03 00:06:21

  • Sajnos elég nehéz eldönteni, hogy mi az ok és mi az okozat, illetve meddig menjünk vissza az ok-okozati láncban, hogy hasonló helyzetből hasonló végeredmény legyen...

    Én - ahogy még régebben említettem - a fő mozgatórugót a sarki magasnyomásban látom. A sarki magasnyomás pedig az igen nagy amplitúdójú rosby-hullám grönlandi részének északra indulásából és leválásából jött létre.

23087. 2013-11-02 23:37:21

  • Kérdés, hogy pl. hogy jön létre az Ob-öböl depressziója. A másik fontos kérdés: az Atlanti-óceáni akciócentrum létrejöttéért mennyiben felelős a szubtrópusi magasnyomás gyengülése/délebbre tolódása?


  • Valóban hasonlít. A láncreakció talán egy extra erős Baffin ciklonnal indul, amely lerántja a hideget az Atlanti óceán már említett 40-50. szélesség közti akciócentrumába. Grönland AC-je pedig kapva-kap ezen az alkalmon és rögtön megizmosodik és kész a keleti szállítószalag.


  • Az idei március kísértetiesen hasonló helyzetei:
    6. : Link Gigantikus ciklon az Atlanti-óceán felett, a Rosby-hullámok amplitúdója is igen nagy
    7. : Link Az atlanti ciklon tovább mélyül, összekapcsolódik a skandináv területek felett kialakuló ciklonnal. Az egészet erősíti a poláris területek felett megerősödő anticiklon (1050 hpa) Link
    8.: A grönlandi ac elkezd orrosodni, az 50. szélességi kör mentén sekély alacsonnyomású zóna köti össze az atlanti és a skandináv ciklont

    9: Link Az atlanti ciklon teljesen okkludálódott állapotba kerül, az összekapcsolódott rendszer északi felén megindul a hideg kelet felől, poláris területek felett hatalmas ac Link

    10. : Link A grönlandi ac egyre erősödik, hosszan elnyúló alacsonynyomású zóna az 50. szélességi körön, a keleti áramlás egyre gyorsul.


    11. : Link a keleti szállítószalagon érkező hideg eléri a Brit-szigeteket, Izland térségében megerősödő magasnyomás.

    12. : Link a hideg levegő kezd délnyugat felé terjeszkedni, közben újraéleszti a - közben Franciaország partjaihoz érkező - elöregedett ciklont

    13. Link Hatalmas amplitúdójú dny-ék tengelyű teknő fejlődik ki tőlünk nyugatra, a ciklon ismét "fiatal" stádiumba kerül, majd beleolvad a teknő déli végén található alacsonynyomású zónába. A hideg levegő eléri a Pireneusokat, majd déli irányba fordul, ezáltal beindítja a ciklonfejlődést a Földközi-tenger felett.

    14: Link a teknő "aljában" intenzív ciklonképződés indul meg a Genovai-öböl felett, a hátoldali hideg levegő - délkelet felé haladva) már eléri az afrikai partokat.

    15. : Link a hideg levegő elárasztja a Kárpát-medencét, kiterjedt havazások, viharos szél, hófúvás




  • Bocsánat!

    Tehát november 27:Link

23083. (előzmény: 23082. szeke) 2013-11-02 15:58:21

  • A második link ugyan az.

23082. 2013-11-02 15:54:30

  • 1978-ban egyébként november végén vált meridionálisba az áramlási mező:
    még zonális fázis 23-án: Link
    és 27-én már a feje tetején áll a légkör:
    Link
    Ezt követően az áramlás erősen meridionális marad egészen a már említett eseményig.

23081. 2013-11-02 15:08:43

  • 85 HPa-s gradiens Grönland és az Atlanti-óceán középső területe fölött lévő ciklon között, 1978. december 30-án: Link

    Nevezhetnénk akár fordított zonalitásnak is... Ez szinte szívta kelet felől a hideget.

23080. 2013-11-02 14:57:14

  • A helyzet tanulsága, hogy klasszikus Atlanti blokkoló AC nélkül is "tud tél lenni" nálunk. Ezt 1978 utolsó napjaiban érdekes módon a Grönlandi AC töltötte be. Amely természetesen önmagában nem lett volna elegendő, ha nincs az 50. szélesség mentén egy szokatlan elhelyezkedésű, elnyújtott alacsony nyomású terület.

23079. 2013-11-02 14:48:48

  • Összefoglalva: a helyzethez a következő makroszinoptikai előzmények vezettek:

    - Fejlett Grönlandi AC, mely nagyjából egy bő héttel az esemény előtt 1045-ös szintre épült fel
    - Karácsony körül, illetve dec 30-án közepesen fejlett Skandináv AC, mely félig a Grönlandi AC nyúlványa volt
    - Az Atlanti óceán felett gyakran elnyúló depresszió az 50. szélesség mentén
    - Kelet-Európai, majd Szibériai alacsony nyomás

    A helyzet egyik kulcsa véleményem szerint az Atlanti óceán 50. szélessége és Grönland közötti bárikus gradiens, amely tulajdonképpen már karácsony környékén "helyet csinált" a keleties áramlásnak Európa fölött.

    a másik természetesen a Grönland/Skandinávia - Kelet-Európai bárikus grádiens, amely már közvetlenül a hideget rántotta be.

23078. 2013-11-02 14:42:11

  • dec. 26.: szétváló ciklon az 50. szélesség mentén az Atlanti-óceán fölött, Grönlandi AC, ciklon Novaja Zemlja-tól délnyugatra.
    dec. 27.: szibériai sekély ciklon, Grönlandi AC, a 45. szélesség mentén két ciklon az Atlanti-óceán fölött.
    dec 28.: Grönlandi AC, sekély kelet-Európai ciklon, az 50. szélesség mentén az Atlanti-óceán fölött egy kettéváló ciklon.

23077. 2013-11-02 14:34:45

  • dec 29.: Grönlandi AC, sekély kelet-Európai ciklon, az 50. szélesség mentén az Atlanti-óceán fölött egy ciklon és egy sekély ciklon.
    dec. 30.: közepesen fejlett Skandináv AC, Erős Grönlandi AC, Izlandi depresszió sehol, Az Atlanti óceán felett az 50. szélesség mentén ciklon, Szibéria fölött ciklon.


  • Megvizsgáltam, hogy az eseményt mi vezette be, íme:

    dec. 31.: Depresszió Novaja Zemlja körzetében és az Atlanti óceán fölött az 50. szélesség mentén elnyúltan, Grönlandon magasnyomás, Izlandi depresszió sehol.
    jan 1.: Az Atlanti óceán felől teknőszerűen benyúló alacsony nyomásból fölöttünk kimélyülő ciklon, melynek hátoldalán bezúdul a hideg


  • Vizuális észlelő híján országosan elég kevés adatból lehet válogatni, de egyébként minden bizonnyal ez a környék a legködösebb.

    Ok: ez a vidék az ország legkevésbé szeles területe, márpedig a leggyakrabban előforduló radiációs ködhöz nem árt a szélcsend, de legalábbis nagyon gyenge légmozgás.

    Ha pontszerű helyet nézünk, akkor szinte biztos, hogy valamelyik hegycsúcs, praktikusan a legmagasabb, azaz Kékestető lehet a legködösebb hely, ahol az alacsonyszintű felhőzet gyakran képes beborítani a hegyet.


  • A nagykanizsai állomást 60 éves fűzfák vették körül, ezek árnyéka miatt nem tudtak napfényt mérni (pedig a szabad körpanoráma elvileg alapkövetelmény egy észlelői állomás telepítésekor).
    Az állomáson dolgozók kérték, hogy szereljék fel a napfénymérőt az épületre, vagy a mellette lévő toronyra, de magasabb körökben nem engedélyezték.
    Pedig a Pest-szentlőrinci állomáson is, meg pl. Varasdon is egy emelvényen van a napfénymérő, utóbbi az állomástól keletre lévő fák miatt.
    Ott meg tudták csinálni, Lőrincen is, Kanizsán nem engedélyezték.
    Szerintem nincs baj azzal, hogy 2 méteren vagy akörül mérnek mindent, indokolt esetben kellene változtatni.


  • Ezen én is elég sokat gondolkodtam már, és kb arra jutottam, hogy a talajfelszíni mérések pontosságát (homogenitását) úgy lehetne növelni, ha a mérőállomásokat felemelnénk legalább 30-40 (vagy több) m magasra.

    Igaz, így nem a talajszinti hőmérsékletet mérnénk, de maradhatna alul is mérő, csak a főadatok közé a magassági hőmérséklet (stb) kerülne be.

    Szerintem nem is okozna olyan nagy gondot, manapság már az automaták korában egy Taki-féle árnyékolóval nyugodtan elvan a mérőállomás hónapokig anélkül, hogy bárki hozzányúlna.


  • Köszönöm a választ. És területileg melyek a legködösebb helyek, állomások?

    szerk: kösz, Floo!

23071. (előzmény: 23064. szeke) 2013-11-02 11:58:35

  • Omszos berkekben Nagykanizsát a köd városának nevezték, mivel a meteorológiai állomás gyakran észlelt ködöt, köszönhetően annak, hogy a Kanizsai-medence alján, a Principális-csatorna partján volt az észlelési hely.
    Más kérdés, hogy a város másik, magasabb felén (pedig viszonylag csekély a magasságkülönbség)sokkal kevesebb a köd, ha ott lett volna a meteorológiai állomás, senkinek eszébe sem jutott volna a köd városának nevezni Nagykanizsát.
    Ennyire nem mindegy, hol mérünk, hol észlelünk!
    Miskolc meteorológiai állomása is mély fekvésben volt régebben, aztán valamikor.....de egyszerűbb ha linkelek Link laza


  • Szóval Magyarország akkor kimaradt a hóból. Az 1985 végi hidegbetörés azért hozott valamennyi havat, akkor is jelentős hőmérsékletzuhanás volt országosan.


  • Így van teljes mértékben iagazad van, hogy a déli országrész kapott csapadékot, jelentőset is, de északon és az ország nagy részén száraz volt a hidegbetörés:
    Link
    Pécs:
    Link
    11mm hóban ha jól látom, még a fővárosban nem esett semmi.
    Nagykanizsa 4 mm:
    Link
    Kecskeméten már semmi nem hullott:
    Link
    Szeged:
    Link
    Ott volt csapadék.
    Csapadék analízis:
    Link
    Link
    Link
    Link
    Ebből hullott délen a jelentős hó.


  • Itt kb. 14 órán át hóvihar (zivatar) volt, jelentős hóréteg alakult ki méteres hóátfúvásokkal vidám


  • Ez tény emlékezzünk meg arról a komoly hidegbetörésről, ahogy illik.
    Nem volt mindennapos tény:
    Link
    -40 fok 850hPa-on Európa felett!, igen durva érték.

    Uszty-Shugor 1978. december 31 -58,1 fok mai nap kontinensrekord, ezt közelítette meg 2010. február 19-én -57,0 fokkal Hoseda-hard.
    Link
    Link

    Németországi helyzet:
    Link
    Link
    Link
    Link
    Link
    Link

    Hóadatok Németországból:-) :
    Link

    Nálunk is pillanatok alatt zuhant a hőmérséklet, még szilveszterkor 10-15 fok volt az országban addig január 2-án már sokfelé -10, -15 fokig csökkent a hőmérséklet, és ezt szárazon hó nélkül.
    Link

    Szép volt az az igazság:-)


  • Nehéz a teleket sommásan jellemezni. Pl. az 1978-79-es tél valóban nem él emlékeimben sem valami kemény, nagy télként, de ez produkálta az utóbbi ötven év talán legkeményebb hóviharait ill. hidegeit. Csak nem nálunk, itt a hegyek megóvtak bennünket a szélsőségektől. Inkább északabbra tombolt a nagy hideg, bár jan. elsején életem legdrasztikusabb hidegbetőrését élhettem át.

    Bár sokak szerint nagyon szélsőséges az országunk éghajlata, de szerintem sokszor megóvnak a hegyek bennünket a drasztikus dolgoktól. Van amikor ez nincs így és nem óvnak meg, de a környező országokat sem. Vagyis semmivel nem jobb az ő helyzetük sem. Akár a szél, akár a csapadék, a hóviharok, hideg és melegrekordok vagy éppen a tornádószám terén semmivel sem jobb szerintem a németek, csehek lengyelek, románok vagy szerbek,szlovének, ukránok stb. helyzete a miénknél. Ami speciális nálunk, az a hideg légtó (párna) tartósabb és gyakoribb kiépülése és a négy klímahatás szinte egyenrangú befolyása, gyakori váltakozása, ami hosszútávon talán elmondható. Vagyis nálunk a sarki,óceáni,mediterrán és kontinentális légtömegek befolyása ugyan évente eltérő súlyú, de évtizedes skálán eléggé hasonló. Ötödikként pedig ott van a mi sajátos hidegpárnánk.

23065. (előzmény: 23064. szeke) 2013-11-02 07:37:44

  • Azért a köd egy elég rendkívül változékony elem. Pl nálam nyáron nincs is vagy nagyon ritka, viszont a mély völgyekben nedvesebb tájakon szinte mindennapos a nyári hajnali sekély köd is. pl Zala-megyében Ortaháza környékén júliusban mikor ott voltam 9 napból 8 nap volt hajnalban sűrű köd, Diósdon talán idén nyáron jó ha volt 5 ködös nap, de lehet sokat mondtam.

    Tény, a ködös napokat is szoktuk számolni még itt a metneten is. Az OMSZ-nál is él a meghatározás.
    Itt a kitettség nagyon számít, hogy hol észlelünk, de ebben hatalmas eltérések vannak évente. A mocsaras, vizenyős, lápos területek sík részeken még nyáron anticiklonos időben is adhatnak ködöt szinte naponta, viszont a mellette lévő dombon ezek száma töredék.

    Az őszi-téli köd, magas-felhőzet már más tészta, ehhez nedvesség és többnyire enyhe légtömegek kellenek, és a legfontosabb a lassú áramlás.
    Többnyire erős zonális teleken a gyakoribb, mikor nálunk az azori anticiklon a jellemező és északi gyors zonális áramlás alakul ki, és nálunk előoldal van.
    Az észak-déli áramlási fázisban ritkább, többnyire ezek szárazabb légtömegek, vagy mediterrán ciklont generálnak és azokban átmenetileg van ködös időszak, a csapadék után, között, előtt stb.

    A leghosszabb ködös, felhős, napsütés nélküli időszak 35 nap volt 1978 október 31 és december 4 között, ezt Szegeden figyelték meg ez bizony egybe esik a legerősebb zonális korszakkal.
    Ez volt az áramlási kép:
    Link
    Link
    Link
    Ez lett a vége, és egy átlagos csendes, inkább enyhébb tél következett többnyire, igaz 1979-es januárja hideg volt, és havas.
    Csapadékösszeg ekkor októberben a fővárosban 0,0 mm, Szegeden 2,2 mm, novemberben Szegeden 8,6 mm, a fővárosban 13,6 mm hullott, és a november kifejezetten hideg volt.

    Így összefoglalva a ködös napokat meghatározni nehéz, a definícióban az is benne van, ha az adott területen 1000 méter a vízszintes látás már akkor is ködös napnak felel meg, ha ez egy pillanat volt a 24 órából akkor is, így pl a fent említett helyeken akár 200 nap is lehet akár minden évben a mellette lévő kiemelkedésen ami 1 km-nél távolabb van ott előfordulhat, hogy 80 nap ez a szám.
    A magasabb hegyvidék megint más, hisz ha felhőben van ott az is ködnek számít.

    Én foglalkoztam vele ennyit lehet kihozni belőle, számolni kell tény, de nagyon eltérő a szám egyes területek között.

    Nálam most pl köd van így 2 ködös nap már van novemberben hisz reggel 7 előtt is az volt.

23064. 2013-11-01 22:19:14

  • Kevés szó esett eddig a köd gyakoriságáról. A statisztikusokat kérdezem, hogy van-e olyan adatsor, amely a ködös napok számát tartalmazza? Szívesen olvasnék pl toplistát a legködösebb évekről. Azt is érdemes körüljárni, hogy a ködösebb időszakok gyakoribbak-e a meridionális cirkulációs korszakokban, vagy nincs ilyen összefüggés?

23063. 2013-11-01 21:23:23

  • Az idei évben a most magunk mögött hagyott hónapban esett a második legkevesebb csapadék.
    Eddig csak a szinte csapadék nélkül (0,9 mm) eltelt július előzi meg az októbert.
    Októberi csapadékmennyiség Győrújbarát-hegyen 17,5 mm lett.
    Éves szumma eddig: 539,4 mm
    A tavalyi év ugyanezen időszakában még csak 467,3 mm-nél tartottunk. (akkor az éves mennyiség a mostani részeredménytől csak 10,2 mm-rel volt több)

    Október havi középhőmérséklet: 13,7°C (ez 1,6 °C-kal magasabb a tavalyi és 2,1 °C-kal magasabb a tavalyelőtti értéknél)


23062. 2013-11-01 17:32:42

  • Idén eddig három "inverz" hónap volt:
    március: Link
    május: Link
    október: Link

    csak a görbék alapján senki se mondaná meg, hogy melyik melyik .. nevet

23061. 2013-11-01 16:41:04

  • Sziasztok! Az október amilyen kellemetlen idővel indult, olyan szép volt a befejezés. 22 mm csapadékról és 26 nap napos időről tudok beszámolni. Zivatar nem volt a közelben sem. Tartós köd nem fordult elő. A fagy sajnos mindent lerendezett a szabadban. Szelesnek sem volt mondható a hónap. Összességében én elégedett voltam az októberrel. nevet


  • Én is így gondolom.

23059. (előzmény: 23058. Télember) 2013-11-01 09:25:56

  • Bizony az az érdekes, hogy még a hosszú távú adatsorokban is ritka számba megy az ilyen október mint az idei. Talán nem is igazán volt még rá példa, igaz nem néztem át még mindent de ami biztos, hogy október elején ilyen hideg majd 20. után kefejelezett hosszan tartó késő nyárias idő nem nagyon volt.
    Olyan igen, hogy végig nyár volt, sőt többször hőség is, meg végig esős hűvös, olykor havas, de ilyen fordítottan kialakult időszakot keresni kell. Mert van kb 20-ig nyár aztán jó erős hidegleszakadások és az első fagyok, ami kb normális.
    Talán ilyen beteg az 1977-es év volt, hogy szeptember végén kemény fagyok majd októberben még nyár uralkodott. ( Szép év volt, júniusi fagyok, rekordok több alkalommal, nem hiába vagyok én 1977-es, és beteg elme:-)
    Az, hogy november is még enyhe, sőt nyárias pl 1963 simán előfordul, de ott sem volt előtte ennyire erősen fagyos több napos időszak október elején.


    Szóval nagyon szép volt, izgalmas gyönyörű hónapot tudtunk magunk mögött:-)

Mai dátum

2015. január 31., szombat

Marcella

Utoljára feltöltött kép

36472

Hírek, események

Rekordközeli alacsony légnyomás - mozgalmas hétvége

Szélsőségek | 2015-01-29 20:37

pic
Pénteken éri el hazánkat annak a hatalmas ciklonnak a peremciklonja, amely kiadós csapadékot okoz a Kárpát-medencében.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 7:04  napnyug 16:30
Szolnok: napkel 7:08  napnyug 16:38
Budapest: napkel 7:13  napnyug 16:42
Siófok: napkel 7:16  napnyug 16:47
Szombathely: napkel 7:22  napnyug 16:52
Lap tetejére