Köd

Sárisáp

2014-11-01 10:24:26

T: 4,1 °C

RH: 96 % P: 1028.0 hPa

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 
Keresés:

23817. 2014-10-31 18:29:49

  • Na megjártuk a Bükk-hegység egyik töbrét kedd reggel!
    Hajnal fél 5-re ugrottam le Robiért Miskolcra a nagyobbik fiammal, majd a hegy felé felvettük a Családom többi tagjait. Felkocsikáztunk Jávorkútig. Már amikor indultam -2 fokot mutatott a kocsi hőmérője, de felfelé már inkább -4-et, de volt -5 is, Jávorkúton -4 foknál állítottuk le az autót.
    Innen egy laza 4,5 km-es sétával közelítettük meg a célpontot, végig fagyban, miközben hallgattuk Robi alapos ismeretterjesztő előadását!
    Az első fényképek csak a töbör alján készültek el, mert iparkodtunk lejutni a Tmin időpontjára. Link Link
    Ekkor nagyon közel járhattunk a töbör -13,8°C -os keddi minimumához, ami ott is őszi szezonrekord eddig! zivatar Nagy élmény volt, hogy minden lélegzetvételnél kifagyott a pára az orrszőrzetemre és elkezdte csiklandozni az orromat, majd minden kilégzésnél felolvasztottam a jégkristályokat! nevet
    További pár fotó a töbörről és lefelé a a hegyről: Link Link Link Link
    Magyar zászló: Link
    Link
    Link
    Link
    A túra végén -2°C-nál indultunk el lefelé autóval, de már Lillafürednél +2 fokot mutatott a kocsi hőmérője.
    Örök hála Robinak, hogy eljuthattunk erre a fantasztikus helyre, hálás köszönet! kacsint )

23816. (előzmény: 23815. Pasquier) 2014-10-31 17:01:26

  • A Tokaji-hegyen a 9 hónapos fagymentességre gyúrunk, jövő hét közepén lenne meg.
    250m-en +3.3°C az eddigi őszi abs.minimum (10.26.)

23815. 2014-10-29 11:09:26

  • Itt 7,5 hónap telt el az utolsó tavaszi és az első őszi fagy között (03.14. és 10.28.). Megjegyzem harmatgyenge volt mindkettő, sőt márciusban csak alig 4 fagyos éjszaka volt, azok is mindössze 0 fok körül.

23814. 2014-10-27 18:26:38

  • Mivel nyári és hőség és forró nap már nem nagyon lesz az idén, kis összegzés ezekről:
    Nyári napok száma nálam: 102 nap (az adatfeltöltők között a legtöbb).
    Hőség napok száma: 36 nap (a 3. legtöbb).
    Forró napok száma: 2 nap mindössze.
    Zivatar még lehetséges természetesen, de ebből 42 nap adódott.
    Tmax: 35.8°C mindössze! (06.10.)

    2014: 102, 36, 2(!), 42, 35.8°C
    2013: 106, 47, 15, 24(!), 38.1°C
    2012: 125, 73, 21, 24, 38.4°C
    .
    .
    .
    2010: 88, 33, 4, 33 35.8°C
    2007: 40.8°C abszolút Tmax.


  • Nagyon jó "kis" elemzés, köszi! Sajnos nem tudtam követni az eseményeket akkor, de így utólag valamelyest képbe kerültem nevet

    Azon tünödöm, hogy hogyan lett ilyen jó (ill. ilyen jónak tünö) a 24-i 12 UTC-s GFS analízis Magyarország északkeleti térségére ( Link ) ha nincs is rádioszonda adat, amit oda felhasználhatnak az analízíshez.
    Vagy egyéb (müholdas) adatot tudtak oda felhasználni, vagy a 6-órás elörejelzés már nagyon jó volt, amin nem kellett a mért adatoknak sokat javitania....
    (analizis = elözö futasból szarmazo rövidtávú elörejelzés + mért adatok beleasszimilálva)

23812. 2014-10-26 20:37:55

  • Olvassátok élvezettel legújabb cikkünket Zivipötty tollából nevet Link


  • Valami hasonlót szeretnék a holnapi napon összeállítani a grafikonokkal együtt.
    A honnan jött a hidegebb kérdésre, avagy "Attila fagyos humora", "100-ból 1 esetben" cím nem is olyan rosszak.

    A linkjeid közül párat fel fogok használni, nagyon hasznosak.
    Előre is köszi Ádám!

    A Fennsíkon is csak mutatóba volt havazás 900 m felett, igaz az olyan 200 Ft-os érmék nagyságával egyező méretű volt. A csapadék zöme fagyott eső, hódara, illetve a csapadék gyengülésével ónos szitálás lehetett a jellemző.
    Utóbbi biztosan volt, mert másnap reggel a fákról olvadó jégdarabok hullottak még rám is a fák között mászkálva. Pont az elázást akartam elkerülni a leolvasáskor, amit ezzel az erdős részeken nagyon nem sikerült elérnem. De legalább a réteken már nem volt ilyennel bajom. vidám

23810. (előzmény: 23809. Kerekrobi) 2014-10-26 14:56:03

  • A világszerte "JoeJack bukása" néven elhíresült nevet pénteki eseménysorhoz egy kis gyűjteményt én is leírnék.

    Hát ugye ezt találtam kijelenteni anno... szegyenlos :P Link

    Ebből lett az, hogy mind a Mátra, mind pedig a Bükk legmagasabb részein fagypont alá csökkent a hőmérséklet napközben, emellett a csapadékban kisebb-nagyobb arányban hópelyheket is észleltek mindkét hegységből. Link

    Az elérhető modellek alapján havazást nem nagyon lehetett várni. A GFS-nek látható vertikális kimenete, de azon végig pozitív légréteg volt 2000 méter környékéig, sőt kicsivel még fölötte is, az ECM szintén pozitív 850-et adott. Az yr.no-s módosított ECM adta a szilárd csapadékot Kékesre, de ha az alapján írnám az előrejelzéseket, már rég kidobtak volna a csapatból. vidám

    Nézzünk egy budapesti, kora délutáni szondát: Link Kb. 1800 méteren a 0 fok, alatta sincs sok jele komolyabb hidegnyelvnek, ráadásul még a harmatpontok is végig pozitívban. Ebben a pozitív hőmérsékletű közegben, a mérsékelt-élénk széllel, konvektív leáramlások nélkül 800-1000 métert kibírni a hópehelynek...

    Na persze Bp. jóval nyugatabbra van, mint a havas események, ezért messze nem tökéletes egy ottani felszállás. Nézzünk modell reanalízist!

    GFS: Link
    ECM: Link

    Kb. +1 fokot látunk 850-en hegységeink környezetében, mondjuk az is látszik, hogy nagy a különbség a két modell között.

    A GFS-en észak felől benyúlik a 0 fok, íme a poprádi szonda adatai: Link Jóval hidegebb, mint a pesti, de nagyon érdekes, mert kb. 1850 és 2250 méter között bemért egy 400 méter vastag, enyhén pozitív hőmérsékletű réteget, igaz negatív harmatpontokkal.

    Környékbeli állomások:

    Poprád, 694 m: Link
    Telgárt, 901 m: Link
    Csorba-tó, 1355 m: Link (Jó kis főn volt sokáig, +5 fokkal!)
    Chopok, 2008 m: Link

    A szondának megfelelően, kb. 800 métertől már fagy volt, kora este Poprádon esett egy kis hó/havas eső, akkor már ott is negatív T mellett. Az is látványos, hogy a Chopok-on a délután bizonyos szakaszában pár tizeddel enyhébb idő uralkodott, mint az 1100 méterrel lentebb fekvő Garamfőn.

    Még némi modellböngészés.

    A 06z-s GFS 925 hPa-ra: Link

    Ezen is plusz 1-2 fok a Mátra-Bükk, ÉÉK felé már fagy, a főnhatás is szépen megjelenik a +7 fokos területen.

    Na de akkor hogy is van ez? 925-ön és 850-en valószínűleg nem volt fagy, a mérések szerint azonban a kettő között igen.

    És akkor a végére a Kojsovska Hola állomás, Kassától kissé nyugatra. Ez a fentiektől jóval keletebbre fekszik, nagyjából a Cserehát hosszúságán, 1242 méteren. Link

    Hoppá, -4 fok körül járt az állomás délután!

    Tudomásom szerint -7, -8 fok fölött nem képződik szilárd csapadék, legfeljebb túlhűlt víz. Link Gondolom ezt nem hasraütés-szerűen határozták meg, tehát 1200-1300 méteren nem képződhetett havazás, hanem a szondaadatok alapján csak jóval fentebb, már 3 km fölött.

    Az adatokból, mérésekből az is kiderül, hogy kb. 2,1-2,2 km-ig biztosan lejöttek épségben a hópelyhek. Azonban a KH-i állomás adatai azt valószínűsítik, hogy ha voltak is 1400-2000 méter között/körül pozitív hőmérsékletű légrétegek, ezek nagyon vékonyak lehettek. Ebben a zónában csak a pelyhek egy része olvadt meg, másik részük, vagy intenzív szakaszokban nagy részük túlélte az enyhe olvadást.

    Hosszas kutakodás után sikerült találni egy szuper ábrát, hogy hogyan is nézhetett ki ez a történet: Link Bár nem pontos, de ez már külön kommentárt nem igényel.

    Összefoglalva kb. ez rekonstruálható a Mátra-Bükk térségére, feltételezve azt, hogy a modellek reanalízise is pontos volt:

    3000 m: -4 fok.
    2200-2300 m: -1 fok.
    1400-2000 m között: enyhén pozitív hőmérséklet, akár (szerintem igen) vékony negatív rétegekkel.
    1200 m: -3 fok.
    1000 m: -0, -1 fok.
    800 m körül: a 0 fok "második" határa.

    Igazi 100-ból 1 helyzet. nevet

    A csütörtök délutáni GFS előre vs. analízis: Link Link

    Ha még ennél is jobban bedőltem volna, a mesém is tovább tartott volna. nevet

23809. 2014-10-26 10:41:38

  • A tegnapi napon sikerült leolvasnom a hegyi állomásainkat a Bükkben.
    Minden állomás esetében sikerült a péntek napközbeni hidegebb levegő beáramlását megfigyelni.
    Látványosan csökkent a hőmérséklet.
    A Borovnyákon (940 m) lévő adatrögzítő talán az egyik leglátványosabb, bár mindegyik követi ugyanezt a ritmust egészen a 775 m-en lévő loggerekig. Alacsonyabb szinteken csupán +0,2 fokig, csökkent a hőmérséklet, amíg a Borovnyák oldali hőmérőn ez már -0,6 fokot jelentett.
    Bánkúton, ami légvonalban 600 m-re van az előző állomástól, de 60 méterrel alacsonyabban, és völgyben, már csak -0,2 fokig csökkent a hőmérséklet.
    Az időjárási helyzet az adott napon, abszolut mikroklímától független helyzet volt, így írhatom nyugodtan, hogy a töbrökben is folyamatos hőmérséklet csökkenés következett be, de a Bükkben, a Fennsíkon lévő, (ami már 800 m alatti magasságot jelentett), csupán ép elérte a 0 fokos értéket. A fenyvessel borított és ezáltal kissé védett töbörben lévő logger pedig +0,2 fokig csökkent az adott napon, az adott időszakban.
    Mindegyik állomás esetében megfigyelhető kb. 1 órás intervallumban egy stagnálás a hőmérsékletben a napközbeni időszakban, majd utána érte el az adott napon a hideg beáramlás a minimum értékét.
    Ami különösen szívmelengető számomra, hogy a Kékestetőn lévő értékek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a loggerek ha mérnek, akkor még mindig korrekt értékeket mérnek.
    Grafikonnal,képekkel, kicsit bővebb elemzéssel az adott napról a holnapi napon jelenetkezem.
    Most lekvár alapanyag beszerzés következik.... vidám

    Persze a leolvasáskor bekapcsoltam az ON gombot, a tél feliratnál.

    Ma reggelre össze is hozott egy jófajta kis minimumot a töbrökben, de a jövőhét is alakul már. Kedden szegedi látogatója is lesz a Fennsíknak, így a jóidőnek különösen örülök. nevet


  • 1893. jan. 3 és 10 között egy ma már szinte nem létező AC híd volt Grönland és Oroszország közt. Döbbenet...

23807. (előzmény: 23806. felhőcske) 2014-10-25 20:52:35

  • A hivatkozott munka említi az 1893-as januárt. Az archívumban meg is találtam a brutális makrohelyzetet:

    beillesztett kép

23806. 2014-10-25 15:17:48

  • A ciklon Eger-Szőllőcskén 49 mm-t adott összesen, októberben 67 mm hullott, a 2014-es év pedig már túl van a 800-on, pontosan 808 mm esett ma reggelig.
    Más: azt ugye nem tudjuk, milyen lesz a soron következő tél, azt viszont igen, milyen volt 1929. februárjában. Valamikor boncolgattuk itt ezt a témát, most a képtáramra feltöltöttem egy néhány oldalas dokumentumot erről: Link

23805. 2014-10-24 21:34:59

  • Budapest-Pestszentlőrincen 23-ig a havi középhőmérsékleti anomália +2,89 fokon áll.
    Bár a következő időszak már jóval hűvösebb időt hoz, de így is bőven pluszban lesz a hónap.
    Várhatóan +1,6-2 fok közötti érték realizálódhat.


  • Felhívtam a bácsit, hogy megkérdezzem, de nem jártam sikerrel, majd beugrok személyesen.
    Egyébként én is úgy sejtem hogy lehet hogy fölémér, mert a becsehelyivel összehasonlítottam a csillagdát, és a csillagda kevesebbet mért, de volt hogy ugyanannyit, vagy többet.

23803. 2014-10-24 09:16:37

  • A csapadékos október és a rekord csapadékú szeptember eredményeként jelenleg az idei ősz 284,5 mm-nél tart.
    Ez már így is az 5. legcsapadékosabb ősz a rangsorban, és még több, mint egy hónap van vissza....


    Egyébként az eddigi rekord 309,2 mm 1950-ből. Nagy valószínűséggel már nem sokáig.... eso



    Szerk.: vélhetően az idei év is felkerült már a mai napon a top tízes csapadéklistára. Reggel 8 órakor még 1,1 mm hiányzott a 10. helyhez. És itt még több, mint két hónapja van feljebb "mászni". zavarban

23802. (előzmény: 23801. Floo) 2014-10-23 14:48:33

  • Az OMSZ csörnyeföldi állomásán mennyi eddig az éves csapadékösszeg?

    Képet tudsz mutatni, milyenek ezek a zalametes automaták?

23801. 2014-10-22 18:46:13

  • 2010-ben Jávorkúton 1555 mm csapadék hullott.
    Itt vannak helyek ahol 1100 mm felett van már az éves csapadék.
    Jávorkút 700 méteren van, azaz 500 méterrel magasabban, mint itt mondjuk a 200 m.
    100 méteres magasságnövekedés 35 mm csapadéktöbbletet jelent.
    Tehát ha itt lenne egy "Jávorkútnyi" hegy, 175 mm-el több csapadéknál tartanánk.
    Csörnyeföld 1153 mm-nél tart, hozzáadva 175 mm-t az 1328 mm.
    Ha novemberben és decemberben 100-100 mm esne, közel lehetne itt egy 700 m magas pont a 2010-es rekordhoz.
    2014-ben.
    Úgy, hogy 2011-ben és 2012-ben errefelé 1900 óta a legkevesebb csapadékot mérték.
    Magyarán 5 év alatt két évben a országosan vagy térségi érvénnyel mérték a mérések kezdete óta legkevesebb csapadékot, meg mérték, mérhették volna két évben a legtöbbet is.
    Jó-jó, persze régen nem mértek Jávorkúton, meg a mérések, mérési körlmények, adatok feldolgozottsága stb stb, de azért na....
    2010-ben Miskolc állomása 232 méteren nem tartott ott októberben, mint itt most néhány hely.
    Persze Jávorkút lehet a Bükk azon oldalán van ahol eleve több esik mint Miskolcon, ha itt lenne egy Bükk hegység, biztos 1500 mm környéki adat kijönne ebben az évben.

23800. (előzmény: 23799. Télember) 2014-10-22 08:51:49

  • Szintúgy :

    Nálam 2 egyforma rekord született 2 teljesen különböző időjárási helyzetben:

    2007 augusztus 11.-én 60,8 mm lett a napi csapadék, mindez délután 40 perc alatt esett le egy jégveréses, szélviharos, felhőszakadásos, aszfalt feltépős szupercellából.

    2010 május 15.-én 60,8 mm lett a napi csapadék a Zsófiából eső, záporból, eleinte zivatarból, másnap 16.- ára újabb 51,3 mm jutott.

    2011-2012-2013-as pangás után idén most 3. alkalommal kerültünk közelébe ennek az értéknek.

    2011-2012-2013-ban nem született 30 mm feletti napi csapadékösszeg.

    Idén július 22.-én 47,4 mm hullott, szeptember 11.-én reggeltől - 12.-én délelőttig 27 óra alatt 75,5 mm hullott le, a szept. 11.-i napi összeg 57,4 mm lett, melyet nálam is a 8 órás mérés tört meg, ugyanis 8 tól -10-ig újabb 18,1 mm esett.

    Most reggel 8-ig 36,9 mm, azóta is esik és még fog is várhatóan sokat.


23799. 2014-10-22 08:35:38

  • Reggel 8-ig 50,6 mm jött le. Ám ezzel se első az évi legnagyobb 24 órás csapadék terén, mivel 09.11-én 51,2 mm esett.

    Egyébként sajnálom, hogy nem dőlt meg az általam mért legnagyobb napi csapadék, ami 2010 május 21 óta rekord: 51,3 mm.
    Idén kétszer is nagyon közel voltunk hozzá, egyik alkalommal csak 0,1 mm hiányzott, ráadásul mindkét alkalommal folyamatos volt az esőzés, csak a reggel 8 órai mérés törte meg, és vette el így (ma is) a rekordot.... duhos


  • Szerintem a 2012-es szintet se fogja elérni az idei év pozitív anomáliában, de majd kiderül. Mindenesetre 4 egymást követő átlag feletti év biztos nem gyakori jelenség.

23797. (előzmény: 23796. Pasquier) 2014-10-21 22:58:23

  • 1. Biztos hogy pozitívban marad az idei 2014-es év.
    2. Jelenleg 1,6 - 1,7 °C közé becsülöm az október végéig nézendő országos pozitív anomáliát.
    3. 2007 volt eddig a rekorder az omsz mérési kezdetei óta, idei év jó eséllyel közel lehet a rekordhoz.

23796. 2014-10-21 21:33:24

  • Szépen teljesített idáig az október kb. 2,5 fokos pozitív anomáliával, és várhatóan marad is az átlag felett a közelgő lehűlés ellenére. Az év idáig kb. 1,5 fokos pluszban van, valószínű marad is pozitívban a végéig.


  • És tényleg.... zavarban

    Én is elsiklottam felette. Mentségemre szolgál, hogy annyira egyértelmű, hogy a min-max-ból számított érték a magasabb, hogy nem is olvastam el figyelmesen a magyarázatodat. szegyenlos


  • Húú, tényleg, ez így valóban nem jó... zavarban
    Mármint a magyarázat.

    No, ennyi év után derült csak ki ez, pedig többen is, több alkalommal linkeltétek már, és én sem vettem észre, hogy az adatok és a szöveg kétféleképpen értelmezhető.

    Elnézést a félrevezetésért, akkor tehát egyértelműsítve: a feltüntetett korrekciós tényezőket természetesen az egyes hónapoknál eredetileg leírt formában és előjellel kell alkalmazni, azaz az általad a példában is jelzett módon. Vagyis a két értékes 6,0 °C-ból így októberben tényleg 5,5 lesz a valódi, és nem fordítva.

    Ezzel pedig a valódi közepek lesznek rendre az alacsonyabbak a többihez képest.

    Még egyszer köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmet! nevet

    Egyébként annyit azért ehhez az egészhez érdemes hozzátenni, hogy ezeket a korrekciós tényezőket valamikor réges-régen azért találták ki, hogy "normális" havi közepeket képezzenek, napi adatokra nem nagyon alkalmazták őket. Persze értelemszerűen lehet ugyanúgy napi szinten is használni, csak éppen egyes esetekben, időjárási helyzettől függően, eléggé fals dolgok jöhetnek ki ezáltal. Egy teljes hónapot nézve is előfordulhat nyilván, hogy nem egyezik az ilyen módon kapott "valódi" közép a ténylegesen, 24 vagy több adatból megmért valódi középpel, de sokéves átlagban valószínűleg ezek jól közelítették a valóságot, azért ezeket alkalmazták annak idején. Szóval semmiképpen nem szabad kőbe vésetten kezelni a témát, ez csak egy lehetőség a számításra. nevet Simán meg lehetne csinálni, és amúgy engem igen érdekelne is, hogy pl. megnézzük az elmúlt 30 év adatsorát egy állomásra, és kiszámítjuk rendre minden nap a 24 adatos, a 8 adatos, a 4 adatos, a két szélsőértékből képzett vagy akármilyen közepeket, aztán pedig megnézzük, hogy ezek mennyire illeszkednek a régi, WMO-s korrekciókhoz. És ha azt találjuk, hogy nem nagyon, akkor képezünk saját, új korrekciókat. nevet

23793. 2014-10-21 13:21:28

  • Az október lehet sorozatban a negyedik hónap, amikor legalább 100 mm csapadék esik egy hónap alatt. Ilyen 1901 óta egyszer fordult elő Váralján, 1940-ben, akkor a május, június, július, augusztus volt hasonló.
    Összesen ez az hónap már az 5. 100 mm feletti lehet 2014-ben. Ennél többször egy éven belül nem volt 100 mm felletti hónap. Öt volt 1940-ben és 1999-ben is.
    2014-es csapadékok a Kelet-Mecsek térségében (október 20-ig): Link
    beillesztett kép

    balintaj: A szélsőértékekből számolt középértékhez tartozó WMO-korrekció minden hónapnál negatív.


  • Mindig jó voltam szövegértésből, de az előző hozzászólásodat többszöri nekifutásra sem értettem meg. A piros pont így nem jár nekem.

    De JJ által belinkelt Antibulvár hozzászólással is gondjaim vannak.
    A korrekciőós tényező nálam azt jelenti, hogy a megadott korrekciós tényezővel módosítom a kiszámított adatot. Az Antibulvár által megadott WMO ajánlás szerint októberre Tmin és Tmax-ból számolt közép esetén a korrekciós érték -0,5.

    Vagyis konkrét példán keresztül, októberi napra vonatkoztatva:
    Tmin= +2°C, Tmax=+10°C. A Tmin-ből és a Tmax-ból számított napi középhőmérséklet: +6°C.
    Korrekciós tényező -0,5.
    Az adott napra vonatkozó 24 órás napi középhőmérséklet: 6-0,5 = +5,5°C

    Antibulvár az elemzésében mintha pont az ellenkezőjét magyarázná??


  • Teljesen igazad van. Minden stimmel csak ellenkező előjellel... szegyenlos
    Vagyis az emlékeim majdnem jók, hisz a 2 adatos közép 0 és fél fok közti pozitív eltérést ad a 24-hez képest. Csakhogy és + jelet tettem, vagyis ez arra utalt, hogy a valósnál inkább kevesebbet számolunk két adatból.Vagyis mindig azt gondoltam, hogy a kétadatos (min-max.) módszerrel inkább kevesebbet mérünk. Viszont durva melléemlékezés, hogy szeptemberben van az egyezés, pont fordítva, akkor van a legnagyobb eltérés (sőt október még több). Vagyis amit utána leírtam, az nem nagyon illeszkedik, mert azt akartam ebből kihozni, hogy ősszel akár a min-max. módszer sokkal magasabb közepet is kihozhat a 0 fokos átlagkorrekcióhoz képest , mert a magas maximum csak rövid ideig él. Vagyis fél fokkal is fölészámolunk a valósnak, pedig éppen annyit kéne mutatni: 0 korrekció. Pedig éppen ez a természetes.
    Ha most ezt jól írtam le és meg is érti valaki, akkor jár a pirospont. :P

23790. (előzmény: 23789. JoeJack) 2014-10-21 12:15:32

  • Köszönöm, JJlaza , így nem kellett kutakodnom.


    "Természetesen mindezek sok év átlagából számított korrekciós tényezők. Ezért egyes esetekben előfordulhat, hogy a valóságos eltérés a különböző számítási módokkal képzett napi középhőmérsékletek között egészen más, mint az imént leírtak. Azonban minél nagyobb időskálára vonatkoztatjuk a dolgot, annál pontosabb lesz, annál nagyobb megbízhatósággal lehet alkalmazni. (Hiszen a szélsőséges esetek egyre inkább kiejtik egymást.) Vagyis a havi közepek kiszámításánál már nagyon jól működik ez a korrekció, nem is beszélve az éves értékekről."


    Ennek alapján -és szerintem is- egy átlagos tulajdonságú, nem extrém körülmények közé telepített mérési helynél jól használható, természetesen elsősorban hosszabb -mondjuk havi- időszakot figyelembe véve.

23789. 2014-10-21 11:51:17

  • Az a WMO-s korrekciós érték sajnos túlságosan általánosított. Egyrészt nem veszi figyelembe amiket már előttem is leírtatok, vagyis azt, hogy a napi hőmérsékleti menet teljesen eltérő lehet két, egyforma szélsőértékű napon; másrészt nem veszi figyelembe azt sem, hogy a napi hőmérsékleti menet teljesen más egy fagyzugban, egy átlagos fekvésben és egy dombtetőn.

    Úgyhogy én személy szerint nem ajánlanám a használatát, de ez csak egy egyéni vélemény.

    A legjobb az, ha azok, akiknek csak szélsőértékeik vannak, szélsőértékes éghajlati adatokhoz hasonlítanak, míg azok, akiknek van több adatuk, hasonlíthatnak a 4,8, 24, stb. tagból álló adatsorhoz is. Ez a JoeJack-féle ajánlás. nevet

    És itt van a WMO-s, Antibulvár régi hozzászólásában: Link


  • Tavaly nálam így alakult a szeptember: "A havi középhőmérséklet a napi minimum- és maximum-értékekből számolva 15,39 fok, míg a WS automata 5 percenkénti adatsorából számolva 14,78 fok lett."

    Júliusban viszont: "A havi középhőmérséklet a napi minimum- és maximum-értékekből számolva 22,17 fok, míg a WS automata 5 percenkénti adatsorából számolva 22,37 fok lett."

    Bár ezek 5 perces adatokból számolt átlagok, az látszik belőlük, hogy pont akkor lehet közel egyenlő (vagy akár magasabb) a több értéket tartalmazó átlag a min-max átlagnál, ha sokáig van magas hőmérséklet, míg ha csak rövid időre van a maximum körül, akkor a több adatból számolt már jóval alacsonyabb lesz. Nem tudom, hogy erre akartál-e kilyukadni a hozzászólásod második felével, de nekem úgy tűnt, éppen az ellenkezőjére.


  • Emlékeim szerint a havi eltérés 0 ill. +0,4 fok közt váltakozik, és mintha ősszel, szeptemberben lenne a 0. Vagyis simán vannak olyan ősz eleji időszakok, amikor kevesebb valamivel a 2 adatos közép a többinél, hiszen ez átlag és nem konstans módosító tényező. Szerintem is amiatt vannak az egyes évek közt eltérések, hogy mennyire borús, csapadékos, vagy mennyire napos, AC-re hajló vagy éppen éjjel is borús az időjárás. Mostanában sok olyan nap volt, amikor délelőtt még ködös, borús vagy éppen esős az idő. A T ilyenkor stagnál, aztán déltájt kisütött a nap és rövid időre vagy 5-6 fokot felugrott majd napnyugtakor nagyot zuhant, hisz már korábban sötétedik. Persze nem mindegy, hogy egy hónapban ez kétszer vagy tizenkétszer fordul elő.


  • "Látszik, hogy a min-max érték alapján számolt középhőmérséklet lényegesen magasabb a nyolc érték alapján számítottnál. Ez a sok októberi napsütés miatt van. Ilyenkor még felugrik a napi max délután a napsütés hatására, de csak rövid ideig magas a hőmérséklet."


    A min-max-ból számított napi közép havi szinten mindig magasabb a a 8 vagy akár 24 adatból számítottnál. Természetesen nem minden hónapban egyforma mértékben.

    Antibulvár egyszer (vagy kétszer) már leírta, hogy melyik hónapban mennyivel kell korrigálni a min-max-ból számítotthoz képest. Ha itt jár, megkérnénk, tegye be újra. Ha megtalálom, akkor megteszem én is.

    Egyébként a 8 adatnál a 24 adathoz képest minimális eltérés volt havi szinten.

23785. (előzmény: 23783. Télember) 2014-10-21 09:59:39

  • 23. napja folyamatosan minden nap magasabb napi középhőmérsékletet mérek, mint tavaly ugyanezeken a napokon.
    Október havi középhőmérséklete a mai napig napi nyolc mérés alapján +14,87°C.
    Minimum és maximum hőmérsékletek alapján +15,63°C.
    Látszik, hogy a min-max érték alapján számolt középhőmérséklet lényegesen magasabb a nyolc érték alapján számítottnál. Ez a sok októberi napsütés miatt van. Ilyenkor még felugrik a napi max délután a napsütés hatására, de csak rövid ideig magas a hőmérséklet.

23784. (előzmény: 23783. Télember) 2014-10-19 17:42:23

  • Nézetem szerint nem lehet nagyon ritka eset, hogy október első felének, kétharmadának középhőmérséklete jóval meghaladja a teljes hónapra vonatkozó átlagot. Az ősz közepi csendes, száraz, jobbára napos és elég meleg idő nagyon gyakori (vénasszonyok nyara) Ilyenkor még nem ritka a kiadósan 20 fok fölötti maximum, míg november elején ez már különlegesség-számba megy.
    Azaz, októberben gyakran van egy jelentős "lehűlési lépcső"
    Ha a mostani mérsékelt meleg kitartana okt. 31-ig, az egyedülálló volna. Most úgy látszik, idén sem fog kitartani.
    Ezzel együtt is melegebb fajta októbert fogunk nagy valószínűséggel magunk mögött hagyni.

23783. 2014-10-19 14:47:56

  • A jövő heti lehűlésnek össze kell(ene) kapnia magát, mivel jelenleg a havi közép 16,05 °C. Ez 4,5 °C-kal több, mint a 30 éves átlag és csaknem 0,8 °C-kal több, mint az eddigi legmelegebb október (1966).

    Szóval van mit lefelé húznia.
    Kíváncsi vagyok a hónap végén hol fogunk járni, de fogadni mernék egy top tízes októberre, mégpedig igen előkelő helyen....

23782. 2014-10-18 11:51:39

  • A három csapadékos hónap nyertese a fővárosban Rákoscsaba lett 661mm-el.Legkevesebb pedig a Ferenc-hegyen esett291mm.

23781. (előzmény: 23780. szeke) 2014-10-17 09:02:54

  • Gondolom hasonló, mint az utóbbi évek legemlékezetesebb Tornádós helyzetei:

    Gondolok itt a 2008 március 1.-i Emma orkánra, a 2008 október 30.-i Bükköt letaroló zivatarláncra,melyben akár lehetett Tornádó is, vagy akár a 2004 november 19.-i viharra és a Kunhegyesi Tornádóra.

23780. 2014-10-17 08:11:33

  • Az 1863-as, aszályos évben történt eseményről számol be Bitó János 1930-ban:

    "De, hogy visszatérjek egy kicsit, annak az ínséges 63-as esztendőnek még egy rettenetes emléke maradt meg külön az én kisgyermek eszemben. Úgy emlegették évtizedek múlva is: "A Luca szele" és borzadva néztek egymásra az akkori öregek, ha beszéltek róla. 63-ban Luca napján reggel pont 9 órakor egyszerre teljes sötétségbe borult a város, az ég mintha megindult volna felettünk, szörnyű süvöltés, recsegés hallatszott a magasból, percekig azt hitte mindenki, itt a világítélet, összeszakad az ég a földdel és elvész a világ. Az elképzelhetetlen erejű orkán nem tartott talán egy negyed óráig legfeljebb, de azt a rombolást, amit végzett, évek munkájának is nehéz volt helyrehozni. Utána, mikor a nép sápadt arccal, még mindig reszketve kimerészkedett az utcára,akkor látták, hogy a város félig romokban hever.

    A felsővárosi templomnak volt akkor városban a legmagasabb, gyönyörű sugár régi tornya. Az nem volt sehol. Az ég haragja ledöntötte, semmivé tette. De levette a rókusi templom tornyát is, meg a SZt. György iskoláét, hát el lehet gondolni, micsoda erejű szélvihar, ma úgy mondják az ilyenre: tornádó lehetett, amely ilyen hatalmas nagy építményeket csak mint a papírost úgy elfújta a helyükről. Azonfelül még száz meg száz háznak a tetejét hordta el és ezerig való kerítést döntött össze."

    A reanalízis térképek sajnos csak 1871-től állnak rendelkezésre, így nem tudom, mi lehetett a decemberi tornádó makroszinoptikai háttere.


  • Értem. Egyébként valóban nem rekord a mostani. A szept. 14-i 90 naposban 529 mm szerepel Cseszneknél, ugyanakkor Lőrinc 521 (metnet adat). Bár nem pörgettem végig az összes napot...


  • Az OMSZ agrometes oldalon volt látható, ott néztem a 90 napos összeget, Lőrincre vonatkozva.


  • Ez lemaradt hely híján a térképről ? Bocs, és csak 281-433 közötti értékeket látok Budapest vidékére ezen a térképen.

23776. (előzmény: 23775. Bakonyvár) 2014-10-05 20:54:08

  • Nálunk is 500 felett van, talán 540 mm körül volt a max. 90 napos csapadékösszeg, szeptemberben.

23775. 2014-10-05 20:25:38

  • Meglepő rekordszerű adatra bukkantam az egyik csapadéktérképen. Az utóbbi 90 nap csapadéka cseszneki kertünkben 510,4 mm. Ennél többet nem láttam a térképen, de az is elgondolkodtató, hogy 2011-ben egész évben esett annyi ott, mint most 3 hónap alatt. eso
    Most már üdítő olyan előrejelzést látni, hogy tán egy hétig sem fog esni. nevet


  • Így igaz, szinte minden havasabb márciusban halljuk ezt, hogy "ilyenkor már tavasznak kellene lennie" stb-stb., pedig látható, igen sokszor még bőven van hó márciusban.

    Persze a budapesti adatsor semmi ilyen tekintetben, majd a nyugat-magyarországi állomásoknál (Sopron, Szentgotthárd, Szombathely, de ide sorolnám pl. Nagykanizsát is) jönnek az igazán szép, többtíz centis márciusi hótakarók, nem beszélve az áprilisi meglepetés-havazásokról. nevet

    Lőrincen is találni persze pár érdekességet. Az összességében elmondható, hogy rendkívül szélsőségesek a telek, persze ezen nem lepődünk meg. Egymást követően egyik évben 70 hótakarós nap, majd alig 10, aztán megint 50, aztán 0.

    Ami talán kiemelhető extra érdekességként a 60 évből, azok a szinte hómentes telek (1987-88, 1989-90, 2006-07 és a tavalyi is ilyen volt), vagy például hogy ellenpontként 1995-96 mennyire tarolt, még a legendás nagy teleket (1962-63, 1969-70, 2002-03) is megelőzte. Illetve vannak teljesen "abnormális" szezonok is, 1971-72-ben az utolsó(!) hótakarós nap már november 28-án megvolt, vagy azok az évek, amikor a legvastagabb hótakató november közepén vagy éppen március végén állt be. Ez utóbbiban az abszolút király egyébként 1912-13 lesz majd, amikor is Budán a szezonális maximumra áprilisban(!, nem tévedés) került sor.


  • Erre mit lehet mondani...

    KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!!!

    -----------------------------------------

    Ami nekem így első látásra feltűnt, hogy a március második fele mennyivel "erősebb" hó témában, mint a november első fele. Pedig szerintem, ha megkérdeznénk egy csomó embert és őszintén válaszolnának, tuti, hogy többen gondolnák téliesebbnek a november első felét.


  • Szenzációs!!!!

    Köszönjük!
    Lesz mit bogarásznom. vidám

    Várjuk a további állomásokat is!


  • Hóstatisztika, 1. rész: Budapest-Pestszentlőrinc (1954-2014)

    Az első vizsgált állomás nem is lehetne más, mint a nem túlságosan hosszú adatsorú, és hótakaró szempontjából országos összevetésben nem kiemelkedő, viszont főváros volta miatt az egyik leginkább szem előtt lévő hely, Budapest-Pestszentlőrinc. Természetesen a jóval nagyobb múltra visszatekintő, 1900 óta rendelkezésre álló budai adatokat is közzéteszem hamarosan. Ez a mostani, rövidebb idejű adatsor talán abból a szempontból mégis előnyös lehet, hogy pl. a napi hótakaró-rekordoknak nem torzítja el jókora részét a 20. század néhány szélsőségesen havas tele (1929, 1940, 1942) – amint azt több állomás esetében majd látni fogjuk.

    1.) Az állomás szezonális (azaz egy adott év őszétől a következő év tavaszáig értendő összegzett) statisztikái.

    Sorban:
    - hótakarós napok száma / hófoltos napok száma,
    - első hófoltos nap előfordulásának dátuma,
    - első hótakarós nap előfordulásának dátuma,
    - utolsó hótakarós nap előfordulásának dátuma,
    - utolsó hófoltos nap előfordulásának dátuma,
    - a hótakaró legnagyobb vastagsága (és annak dátuma).

    1954-55: 32 / 50 --- 11. 19. / 12. 08. / 03. 01. / 03. 21. --- 11 cm (01. 19.)
    1955-56: 36 / 50 --- 11. 18. / 11. 18. / 03. 02. / 03. 15. --- 36 cm (02. 19.)
    1956-57: 37 / 47 --- 11. 23. / 11. 24. / 02. 04. / 02. 07. --- 11 cm (01. 24.)
    1957-58: 29 / 52 --- 12. 04. / 12. 29. / 03. 26. / 03. 28. --- 10 cm (03. 24.)
    1958-59: 13 / 43 --- 01. 09. / 01. 09. / 03. 12. / 03. 12. --- 20 cm (01. 10.)
    1959-60: 19 / 33 --- 12. 19. / 12. 19. / 02. 01. / 02. 18. --- 13 cm (01. 13. és 01. 15.)
    1960-61: 8 / 11 --- 01. 25. / 01. 25. / 02. 01. / 02. 10. --- 7 cm (01. 25.)
    1961-62: 18 / 45 --- 12. 12. / 12. 23. / 03. 24. / 03. 26. --- 9 cm (03. 23.)
    1962-63: 70 / 93 --- 11. 24. / 11. 24. / 03. 06. / 03. 19. --- 24 cm (02. 13.)
    1963-64: 64 / 79 --- 12. 06. / 12. 06. / 03. 18. / 03. 20. --- 20 cm (12. 21.)
    1964-65: 28 / 59 --- 12. 03. / 12. 04. / 03. 04. / 03. 09. --- 12 cm (12. 04.)
    1965-66: 41 / 59 --- 11. 13. / 11. 13. / 03. 16. / 03. 16. --- 28 cm (01. 20. és 01. 21.)
    1966-67: 30 / 43 --- 11. 30. / 11. 30. / 02. 20. / 02. 21. --- 22 cm (01. 10.)
    1967-68: 34 / 39 --- 11. 29. / 11. 29. / 03. 04. / 04. 10. --- 12 cm (01. 15.)
    1968-69: 42 / 49 --- 11. 16. / 12. 18. / 03. 30. / 03. 30. --- 25 cm (02. 14.)
    1969-70: 69 / 93 --- 12. 02. / 12. 06. / 03. 09. / 03. 11. --- 28 cm (12. 21.)
    1970-71: 47 / 56 --- 12. 06. / 12. 06. / 03. 10. / 03. 13. --- 35 cm (01. 06.)
    1971-72: 6 / 10 --- 11. 23. / 11. 23. / 11. 28. / 02. 02. --- 6 cm (11. 24. és 11. 26.)
    1972-73: 7 / 19 --- 10. 23. / 01. 16. / 03. 14. / 03. 14. --- 6 cm (02. 25.)
    1973-74: 20 / 28 --- 11. 30. / 11. 30. / 01. 18. / 03. 10. --- 11 cm (11. 30.)
    1974-75: 5 / 11 --- 12. 14. / 01. 28. / 02. 20. / 02. 20. --- 4 cm (02. 03.)
    1975-76: 17 / 39 --- 11. 22. / 11. 22. / 03. 11. / 03. 15. --- 17 cm (01. 29.)
    1976-77: 32 / 51 --- 11. 25. / 11. 27. / 03. 31. / 03. 31. --- 20 cm (12. 30.)
    1977-78: 21 / 58 --- 11. 27. / 11. 27. / 02. 24. / 02. 26. --- 11 cm (02. 20.)
    1978-79: 30 / 44 --- 12. 09. / 12. 10. / 03. 01. / 03. 01. --- 5 cm (12. 19. és 12. 20.)
    1979-80: 41 / 53 --- 12. 15. / 12. 15. / 03. 22. / 03. 23. --- 15 cm (12. 30. és 12. 31.)
    1980-81: 39 / 59 --- 11. 03. / 11. 03. / 03. 05. / 03. 06. --- 40 cm (12. 01.)
    1981-82: 48 / 58 --- 11. 10. / 11. 29. / 02. 24. / 03. 21. --- 15 cm (12. 17.)
    1982-83: 9 / 22 --- 01. 02. / 01. 02. / 02. 16. / 02. 27. --- 25 cm (02. 09.)
    1983-84: 27 / 49 --- 12. 01. / 12. 01. / 02. 24. / 02. 24. --- 27 cm (01. 25.)
    1984-85: 58 / 64 --- 12. 17. / 12. 17. / 03. 10. / 03. 12. --- 16 cm (02. 11. és 02. 12.)
    1985-86: 48 / 63 --- 11. 19. / 11. 20. / 03. 10. / 04. 14. --- 22 cm (02. 18.)
    1986-87: 54 / 78 --- 12. 13. / 12. 13. / 03. 06. / 03. 18. --- 30 cm (01. 12.)
    1987-88: 1 / 11 --- 12. 09. / 01. 23. / 01. 23. / 02. 25. --- 2 cm (01. 23.)
    1988-89: 14 / 18 --- 11. 22. / 11. 22. / 01. 09. / 02. 06. --- 12 cm (11. 23. és 11. 24.)
    1989-90: 0 / 6 --- 11. 27. / xxxx / xxxx / 02. 15. --- xxxx
    1990-91: 21 / 36 --- 12. 03. / 12. 03. / 02. 24. / 03. 03. --- 18 cm (02. 09., 02. 13. és 02. 14.)
    1991-92: 23 / 35 --- 12. 06. / 12. 19. / 02. 21. / 02. 21. --- 13 cm (12. 23. és 12. 24.)
    1992-93: 15 / 31 --- 11. 14. / 11. 23. / 03. 07. / 03. 29. --- 7 cm (03. 05.)
    1993-94: 31 / 42 --- 11. 13. / 11. 14. / 02. 19. / 02. 24. --- 25 cm (11. 15.)
    1994-95: 17 / 25 --- 12. 22. / 01. 09. / 03. 15. / 03. 15. --- 16 cm (01. 20. és 01. 21.)
    1995-96: 72 / 101 --- 11. 06. / 11. 20. / 03. 14. / 03. 17. --- 27 cm (02. 14.)
    1996-97: 56 / 59 --- 12. 01. / 12. 01. / 03. 20. / 03. 20. --- 24 cm (01. 02. és 01. 03.)
    1997-98: 4 / 6 --- 11. 22. / 12. 10. / 12. 20. / 12. 20. --- 4 cm (12. 18. és 12. 19.)
    1998-99: 46 / 56 --- 11. 27. / 11. 27. / 02. 24. / 02. 26. --- 37 cm (02. 11.)
    1999-2000: 52 / 65 --- 11. 17. / 11. 17. / 03. 20. / 03. 20. --- 24 cm (11. 25.)
    2000-01: 8 / 17 --- 12. 20. / 01. 24. / 03. 21. / 03. 21. --- 5 cm (02. 23.)
    2001-02: 27 / 53 --- 11. 26. / 11. 28. / 01. 20. / 01. 21. --- 14 cm (12. 14.)
    2002-03: 69 / 83 --- 11. 06. / 11. 06. / 03. 04. / 03. 11. --- 31 cm (02. 06.)
    2003-04: 29 / 43 --- 10. 24. / 10. 24. / 03. 09. / 03. 11. --- 9 cm (02. 29.)
    2004-05: 36 / 50 --- 12. 18. / 12. 18. / 03. 06. / 03. 15. --- 9 cm (02. 01. és 02. 16.)
    2005-06: 38 / 70 --- 11. 21. / 11. 21. / 03. 10. / 03. 11. --- 15 cm (02. 10.)
    2006-07: 0 / 1 --- 12. 29. / xxxx / xxxx / 12. 29. --- xxxx
    2007-08: 24 / 35 --- 11. 12. / 12. 15. / 01. 13. / 01. 16. --- 9 cm (01. 02.)
    2008-09: 13 / 28 --- 11. 23. / 11. 25. / 02. 25. / 02. 27. --- 10 cm (02. 18.)
    2009-10: 51 / 54 --- 12. 16. / 12. 16. / 03. 16. / 03. 16. --- 26 cm (02. 01.)
    2010-11: 47 / 53 --- 11. 27. / 11. 27. / 03. 03. / 03. 03. --- 9 cm (12. 19.)
    2011-12: 19 / 27 --- 12. 22. / 12. 24. / 02. 21. / 02. 24. --- 14 cm (02. 05.)
    2012-13: 45 / 59 --- 12. 05. / 12. 05. / 03. 30. / 03. 30. --- 17 cm (02. 11.)
    2013-14: 1 / 8 --- 01. 26. / 01. 30. / 01. 30. / 02. 04. --- 3 cm (01. 30.)

    2.) Az egyes paraméterek szezonális átlagai és szélsőségei.

    Hótakarós napok száma:
    - átlagos érték (1954-2014 között): 31
    - abszolút maximumok: 72 (1995-96), 70 (1962-63), 69 (1969-70 és 2002-03)
    - abszolút minimumok: 0 (1989-90 és 2006-07), 1 (1987-88 és 2013-14), 4 (1997-98)

    Hófoltos napok száma:
    - átlagos érték (1954-2014 között): 45
    - abszolút maximumok: 101 (1995-96), 93 (1962-63 és 1969-70), 83 (2002-03)
    - abszolút minimumok: 1 (2006-07), 6 (1989-90 és 1997-98), 8 (2013-14)

    A hótakaró vastagsága:
    - átlagos maximális vastagság (1954-2014 között): 17 cm
    - abszolút maximumok: 40 cm (1980-81), 37 cm (1998-99), 36 cm (1955-56)
    - abszolút minimumok: 0 cm (1989-90 és 2006-07), 2 cm (1987-88), 3 cm (2013-14)

    3.) Az egyes jelzőnapok előfordulásának átlagos és abszolút dátumai.

    Az első hótakarós nap előfordulásának dátuma:
    - átlagosan: 12. 08.
    - a legkorábban: 10. 24. (2003-04), 11. 03. (1980-81), 11. 06. (2002-03)
    - a legkésőbb: egyáltalán nem fordult elő (1989-90 és 2006-07), 01. 30. (2013-14), 01. 28. (1974-75)

    Az utolsó hótakarós nap előfordulásának dátuma:
    - átlagosan: 02. 27.
    - a legkorábban: egyáltalán nem fordult elő (1989-90 és 2006-07), 11. 28. (1971-72), 12. 20. (1997-98)
    - a legkésőbb: 03. 31. (1976-77), 03. 30. (1968-69 és 2012-13), 03. 26. (1957-58)

    Az első hófoltos nap előfordulásának dátuma:
    - átlagosan: 11. 30.
    - a legkorábban: 10. 23. (1972-73), 10. 24. (2003-04), 11. 03. (1980-81)
    - a legkésőbb: 01. 26. (2013-14), 01. 25. (1960-61), 01. 09. (1958-59)

    Az utolsó hófoltos nap előfordulásának dátuma:
    - átlagosan: 03. 05.
    - a legkorábban: 12. 20. (1997-98), 12. 29. (2006-07), 01. 16. (2007-08)
    - a legkésőbb: 04. 14. (1985-86), 04. 10. (1967-68), 03. 31. (1976-77)

    A legvastagabb hótakaró kialakulásának dátuma:
    - átlagosan: 01. 18.
    - a legkorábban: 11. 15. (1993-94), 11. 23. (1988-89), 11. 24. (1971-72)
    - a legkésőbb: 03. 24. (1957-58), 03. 23. (1961-62), 03. 05. (1992-93)

    4.) Napi hóvastagság-rekordok (1954 és 2014 között).

    10. 23.: lepel (1972)
    10. 24.: 1 cm (2003)
    10. 25.: -
    10. 26.: -
    10. 27.: -
    10. 28.: -
    10. 29.: -
    10. 30.: -
    10. 31.: -
    11. 01.: -
    11. 02.: -
    11. 03.: 1 cm (1980)
    11. 04.: 5 cm (1980)
    11. 05.: 2 cm (1980)
    11. 06.: 1 cm (2002)
    11. 07.: -
    11. 08.: -
    11. 09.: -
    11. 10.: folt (1981)
    11. 11.: -
    11. 12.: folt (2007)
    11. 13.: 3 cm (1965)
    11. 14.: 19 cm (1993)
    11. 15.: 25 cm (1993)
    11. 16.: 17 cm (1993)
    11. 17.: 9 cm (1993)
    11. 18.: 10 cm (1965)
    11. 19.: 12 cm (1965)
    11. 20.: 16 cm (1999)
    11. 21.: 19 cm (1993)
    11. 22.: 22 cm (1999)
    11. 23.: 21 cm (1999)
    11. 24.: 23 cm (1999)
    11. 25.: 24 cm (1999)
    11. 26.: 14 cm (1962 és 1999)
    11. 27.: 13 cm (1999)
    11. 28.: 9 cm (1999)
    11. 29.: 12 cm (1981)
    11. 30.: 15 cm (1980)
    12. 01.: 40 cm (1980)
    12. 02.: 38 cm (1980)
    12. 03.: 38 cm (1980)
    12. 04.: 34 cm (1980)
    12. 05.: 28 cm (1980)
    12. 06.: 30 cm (1980)
    12. 07.: 27 cm (1969)
    12. 08.: 22 cm (1969)
    12. 09.: 27 cm (1969)
    12. 10.: 18 cm (1980)
    12. 11.: 16 cm (1980)
    12. 12.: 11 cm (1998)
    12. 13.: 12 cm (2001)
    12. 14.: 14 cm (2001)
    12. 15.: 13 cm (2001)
    12. 16.: 13 cm (2001)
    12. 17.: 15 cm (1963 és 1981)
    12. 18.: 15 cm (1963)
    12. 19.: 17 cm (1969)
    12. 20.: 24 cm (1969)
    12. 21.: 28 cm (1969)
    12. 22.: 27 cm (1969)
    12. 23.: 25 cm (1969)
    12. 24.: 23 cm (1969)
    12. 25.: 20 cm (1969)
    12. 26.: 20 cm (1970)
    12. 27.: 22 cm (1970)
    12. 28.: 21 cm (1970)
    12. 29.: 14 cm (1970)
    12. 30.: 20 cm (1976)
    12. 31.: 19 cm (1976)
    01. 01.: 21 cm (1970)
    01. 02.: 24 cm (1997)
    01. 03.: 24 cm (1971 és 1997)
    01. 04.: 30 cm (1971)
    01. 05.: 30 cm (1971)
    01. 06.: 35 cm (1971)
    01. 07.: 26 cm (1971)
    01. 08.: 24 cm (1971 és 2003)
    01. 09.: 22 cm (1971)
    01. 10.: 22 cm (1967 és 1971)
    01. 11.: 20 cm (1971 és 2003)
    01. 12.: 30 cm (1987)
    01. 13.: 26 cm (1987)
    01. 14.: 28 cm (1987)
    01. 15.: 33 cm (1954)
    01. 16.: 33 cm (1954)
    01. 17.: 25 cm (1954)
    01. 18.: 26 cm (1971)
    01. 19.: 25 cm (1971)
    01. 20.: 28 cm (1966)
    01. 21.: 28 cm (1966)
    01. 22.: 26 cm (1966)
    01. 23.: 21 cm (1987)
    01. 24.: 25 cm (1987)
    01. 25.: 27 cm (1984)
    01. 26.: 24 cm (1987)
    01. 27.: 23 cm (1987)
    01. 28.: 23 cm (1987)
    01. 29.: 23 cm (1987)
    01. 30.: 22 cm (1987)
    01. 31.: 24 cm (2010)
    02. 01.: 26 cm (2010)
    02. 02.: 24 cm (2010)
    02. 03.: 23 cm (2010)
    02. 04.: 23 cm (2010)
    02. 05.: 23 cm (2003)
    02. 06.: 31 cm (2003)
    02. 07.: 26 cm (2003)
    02. 08.: 25 cm (2010)
    02. 09.: 25 cm (1983 és 2010)
    02. 10.: 28 cm (1999)
    02. 11.: 37 cm (1999)
    02. 12.: 36 cm (1999)
    02. 13.: 29 cm (1999)
    02. 14.: 30 cm (1999)
    02. 15.: 28 cm (1999)
    02. 16.: 25 cm (1996 és 1999)
    02. 17.: 25 cm (1999)
    02. 18.: 22 cm (1986)
    02. 19.: 36 cm (1956)
    02. 20.: 30 cm (1956)
    02. 21.: 32 cm (1956)
    02. 22.: 32 cm (1956)
    02. 23.: 30 cm (1956)
    02. 24.: 28 cm (1956)
    02. 25.: 26 cm (1956)
    02. 26.: 25 cm (1956)
    02. 27.: 22 cm (1956)
    02. 28.: 20 cm (1956)
    02. 29.: 20 cm (1956)
    03. 01.: 16 cm (1956)
    03. 02.: 16 cm (1970)
    03. 03.: 19 cm (1970)
    03. 04.: 20 cm (1970)
    03. 05.: 15 cm (1986)
    03. 06.: 14 cm (1986 és 2006)
    03. 07.: 12 cm (1986)
    03. 08.: 9 cm (1986)
    03. 09.: 8 cm (1976)
    03. 10.: 12 cm (1976)
    03. 11.: 7 cm (1976)
    03. 12.: 3 cm (2010)
    03. 13.: 3 cm (1996)
    03. 14.: 3 cm (1958 és 1996)
    03. 15.: 9 cm (2013)
    03. 16.: 8 cm (1964)
    03. 17.: 4 cm (2013)
    03. 18.: 3 cm (1964)
    03. 19.: 3 cm (1997)
    03. 20.: 4 cm (1997)
    03. 21.: 10 cm (1980)
    03. 22.: 7 cm (1958)
    03. 23.: 9 cm (1962)
    03. 24.: 10 cm (1958)
    03. 25.: 8 cm (1958)
    03. 26.: 11 cm (2013)
    03. 27.: 16 cm (2013)
    03. 28.: 16 cm (2013)
    03. 29.: 9 cm (2013)
    03. 30.: 4 cm (2013)
    03. 31.: 3 cm (1977)
    04. 01.: -
    04. 02.: -
    04. 03.: -
    04. 04.: -
    04. 05.: -
    04. 06.: -
    04. 07.: -
    04. 08.: -
    04. 09.: -
    04. 10.: folt (1968)
    04. 11.: -
    04. 12.: -
    04. 13.: -
    04. 14.: lepel (1986)

    Az adatok forrása: az Országos Meteorológiai Szolgálat napijelentései, havijelentései, évkönyvei.

23770. 2014-10-03 23:09:21

  • Az elkövetkezőkben - hosszú ideig tartó adatgyűjtés és -feldolgozás után - terveim szerint több részletben közzéteszem a több évtizedes múltra visszatekintő magyarországi megfigyelő-állomások hótakaróval kapcsolatos statisztikáit.
    Egyrészt az elmúlt években, de még évtizedekben is igen kevés összefoglaló jelent meg a témában; másfelől a hivatalos adatok feldolgozottságának mértéke (hasonlóan a többi meteorológiai elemhez) az időben visszafelé haladva sajnos egyre gyérebb, sok érdekesebb feljegyzés a Szolgálat adatbázisában nem szerepel, és várhatóan hosszú ideig nem is fog még.
    Tehát reményeim szerint ez a munka most hiánypótló lesz, hiszen itt a fórumon is gyakran merülnek fel olyan kérdések, hogy ennek és ennek az állomásnak mennyi a mért abszolút hóvastagsága, mennyi a napi rekord az évnek bizonyos szakaszában, mióta nem mértek Kékestetőn 1 métert meghaladó hótakarót és így tovább.

    Legelőször néhány alapvető jellemzőt és fogalmat szeretnék tisztázni, amelyek gyakran vannak ugyan említve, de sokszor pontatlanul.
    A hótakaró vastagságát (illetve egyáltalán a talajállapot milyenségét) már hosszú idő óta feljegyzik az észlelőállomásokon. A legelső, folytonosnak tekinthető adatsorok a XX. század első éveiből származnak, ekkoriban kezdték el a hóvastagságot előbb a csapadékmérő, majd később az ún. első- és másodosztályú éghajlatkutató állomásokon is napi szinten megmérni. Ezt általában helyi idő szerint reggel 7 órakor végezték el, így hosszú évtizedeken keresztül ez a mérés számított a hivatalos napi hóvastagság-adatnak. A második világháború után egyrészt a hivatásos, naponta több alkalommal táviratozó észlelőállomások megjelenésével, elszaporodásával, másrészt az észlelési időpontoknak a greenwichi középidőhöz történő igazításával átalakult a hóvastagság feljegyzésének rendszere is. Fokozatosan létrejött a manapság is ismert szisztéma, miszerint az állomásokon az észlelők a főterminusokban (00, 06, 12, 18 UTC) figyelik meg a talajállapotot, és mérik meg a havat, de csak a reggeli és esti (azaz 06 és a 18 UTC-s) táviratban kerül továbbításra az adat a nemzetközi forgalomba. Mindezek ellenére a statisztikák készítésénél továbbra is hagyományosan a reggeli mérést szokás figyelembe venni, például a hótakarós napok számának meghatározásánál. Azért is indokolt ez, mert a társadalmi csapadékmérő állomásokon továbbra is csak ebben az időpontban jegyzik fel a hóvastagságot, tehát az összehasonlítás így lesz korrekt.
    Természetesen ezzel kisebb-nagyobb anomáliák adódhatnak, gondolva itt arra az esetre, amikor a speciális hőmérsékleti és csapadékviszonyok miatt tulajdonképpen csak reggel 7-8 óra környékén található hó a talajon, előtte-utána nem, mégis hótakarósnak tekintendő az adott nap. Illetve ennek az ellenkezője is előállhat, nevezetesen, hogy délelőtt kezd el havazni, és hiába gyűlik össze estig már jelentős vastagságú hó, mivel reggel még foltot sem észleltek, így ez a nap teljesen láthatatlan marad a statisztikákban. Ezek azonban inkább csak egyes különlegesebb helyzetekben okozhatnak problémát, hosszabb idő átlagában a veszteségek és nyereségek kiegyenlítik egymást.

    Jól ismert fogalom a hótakarós nap: olyan nap, amikor - a fentiekben említett időpontban - a talajfelszínt legalább 0,5 cm vastagságban összefüggő hótakaró borítja. Ekkor a hó vastagságát is fel kell jegyezni értelemszerűen, egész centiméterekben. (Ez utóbbi alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor bucka kerül megadásra, erre majd később kitérek.) Legalábbis az eredeti definíció valahogy így hangzott - de az idők során természetesen ez is változott valamelyest. Ugyanis az 1990-es évek közepétől egy módosítás alapján a Szolgálat észlelőállomásain már akkor is cm-re pontosan le kell mérni a havat, ha az ugyan nem borítja összefüggően az egész talajt, de a mérésnél alapul vett területnek összességében legalább a felén hótakaró található (ez az a bizonyos -2-es talajállapot-kód a SYNOP-táviratban).
    A bonyodalmak aztán ebből származtak, hiszen ez a rendelkezés csak lassan terjedt el az országban, illetve a korábbi szokásokat is nehezen lehetett fölülírni. Mindenesetre a mai napig sajnos meg lehet figyelni, hogy az ilyen helyzetekben (tipikusan vastagabb hótakaró lassú elolvadásakor) az egyik állomás már nagyon hamar foltot ad, míg másutt még napokig megmérik és feljegyzik a hó vastagságát. Ha ez hosszabb ideig így történik, belátható, hogy eléggé nagy különbség alakulhat ki a hótakarós napok számában, anélkül, hogy a két állomás valós hóviszonyaiban lényeges eltérés lett volna. Arról nem is beszélve, hogy annak megítélése, miszerint a talajnak pontosan mekkora részét is borítja hótakaró, sok esetben meglehetősen szubjektív...
    Továbbá felmerül még egy tényező, ami az egyes állomások adatsorainak egymással való összehasonlítását nehézkessé teszi: nyilvánvaló, hogy mind a megmaradás, mind az olvadás szempontjából nagy a különbség egy zárt, fákkal övezett, széltől (és télen a napfénytől is) jól védett kert és egy nyitott, szél által szabadon átjárható (illetve akár reggeltől estig napsütötte) repülőtéri észlelőhely között. A kialakuló hótakaró vastagságában főként a hófúvásos esetekben lehetnek nagyobb eltérések, míg olvadásnál a napsütéses időszak hossza játszhat döntő szerepet - és ezzel ismét el is jutottunk a fenti problémakörhöz.

    Mindezek miatt úgy véltem, hogy a hótakarós napok mellett szükséges még egy alapvető statisztikai paraméter bevezetése, amely bár a meteorológiai gyakorlatban abszolút nem honos, de az előző dilemmák feloldására alkalmas lehet. Ez lett a hófoltos nap: minden olyan nap, amikor az észlelési időpontban a talajfelszínen bármilyen, vagyis akár mérhető, akár nem mérhető vastagságú hótakaró található, tehát lehet az úgymond klasszikus, összefüggő hóréteg, de hófolt vagy éppen hólepel is.
    Az egyértelműség kedvéért e helyütt rögzítsük még egy-két kifejezés pontos jelentését. Hófolt: a talajfelszínen bármilyen vastagságú, de nem összefüggő hótakaró található (a régebbi értelmezés szerint); illetve a méréskor figyelembe vett területnek csak kevesebb, mint a felén található mérhető vastagságú hótakaró (az újabb értelmezés szerint). Hólepel: a talajfelszín egészét többé-kevésbé egyenletesen borítja a hó, de annak átlagos vastagsága nem éri el a 0,5 cm-t. Hóbucka: a talajfelszín egészét hótakaró borítja, de igen változó vastagságban, leggyakrabban hófúvás után, aminek következtében az átlagos vastagság megállapítása csak pontatlanul vagy egyáltalán nem hajtható végre. Fontos megjegyezni, hogy a bucka már a kezdeti időkben is hótakarós napnak számított, ezt az elvet követtem tehát én is a későbbiekben.

    Röviden összefoglalva, a következőképpen fogom használni a fogalmakat:
    - hótakarós nap: mérhető vastagságú hótakaró vagy bucka,
    - hófoltos nap: hótakarós nap vagy folt vagy lepel.

    Sajnos az állomások némelyikén a foltot és a leplet elsősorban a régebbi időkben nem, vagy csak alkalomszerűen jegyezték fel, ezeket majd mindig külön jelezni fogom az adott helyen.

    A lényegesebb magyarázatot ezzel befejeztem, következzenek az első adatok - de mivel nem szeretném végtelen hosszúságúra nyújtani, ezért csak egy következő hozzászólásban! nevet

23769. 2014-10-02 17:54:44

  • Thermometer remek összefoglalója szeptember időjárásáról, különösen a hónap végi hidegbetörésről: Link nevet

23768. 2014-10-02 12:41:38

  • Az augusztusi hónapról a met.hu-n látható összefoglaló érdekes Link
    Az elmúlt időszak években nagyon sok konvektív csapadék volt, a csapadék nagyon nagy %-a konvektív formában hullott le, erre jó példa az augusztus.

    Legkisebb havi
    csapadékösszeg 18.5 mm Székkutas Csongrád
    Legnagyobb 24 órás
    csapadékösszeg 116.2 mm Pankota Csongrád

    A legkisebb havi összeg és a legnagyobb napi csapadék is egy megyében volt.

Mai dátum

2014. november 1., szombat

Marianna

Utoljára feltöltött kép

36016

Hírek, események

Gonzalo, az őszhozó, avagy extratrópusi ciklon vetett véget a késő nyári időnek

Érdekességek | 2014-10-24 10:40

pic
2014 októbere a csapadékos szeptember után már szárazabb és kellemesebb idővel indult.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 6:16  napnyug 16:17
Szolnok: napkel 6:20  napnyug 16:25
Budapest: napkel 6:25  napnyug 16:29
Siófok: napkel 6:28  napnyug 16:34
Szombathely: napkel 6:35  napnyug 16:39
Lap tetejére