Kenderes

2014-08-30 05:15:06

T: 12,2 °C

RH:  P: 

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 
Keresés:

23707. 2014-08-28 09:45:38

  • Közben szépen csendben a mai hűs reggelen a fővárosban JABA-hidegrekord döntés történt. nevet

    Az eddig az adatbázisban szereplő 8,0 °C-ot - amelyet Lőrinc és Ferihegy együtt tartott még 1988-ból - Lőrinc tizedre pontosan beállította, a nem az OMSZ kezelésében lévő ferihegyi állomás pedig jócskán alul is múlta: a városhoz közelebb eső mérőnkön 6,4 °C, a vecsési végén pedig 5,5 °C-ig csökkent a hőmérséklet.

    Fájdalom, ez utóbbi hőmérsékletek a magyar meteorológiai viszonyok furcsaságai miatt az OMSZ adatbázisában soha nem fognak szerepelni, de kiindulva a lőrinci adatból, feltehetően az "OMSZ-os" ferihegyi mérőállomás - mert hogy ilyen is van... - is 8,0 alatt zárhatott, ez utóbbi viszont már hivatalos érték lesz. (Sőt, akár még Újpest is esélyes lehet a rekorddöntésre.)

23706. (előzmény: 23705. Pasquier) 2014-08-27 23:05:55

  • Bár nem ilyen elrendezésben, de pl. 2005 sokkal durvább volt.

    Aug. 4-28. között a TopMax 27 fok volt, de 5 napon még a 20 fokot sem érte el a hőmérséklet. A 25 napból mindössze 10 volt nyári nap, de hát az is csak alig.

    Meg hát az, hogy '87-ben pont ebben az időszakban volt jobb idő, puszta véletlen, de összességében sokkal hűvösebb volt, mint az idei augusztus.

    Vagy '76...aug. 24-ig összesen 1 db 25 fokra futotta. hideg

    1940-ben viszont pont ilyen idő volt ebben a "hónapszakban", ill. sokkal keményebb. Akkor is 19-én volt az utolsó nyári nap, de utána 6 napon keresztül még a 21 fokot sem sikerült elérni. 28-án megtört a jég egy 26 fokkal, de arra újabb 3 db 20 fok alatti Tmax következett a hónap végén.

    Meg még lehetne szemezgetni, de most ennyi fért bele. nevet

23705. 2014-08-27 21:05:43

  • Nem tudom volt-e már példa a mostanihoz hasonló, augusztus 20-tól több mint egy hétig tartó nyári nap nélküli időszakra. Elég szokatlan, hogy azóta se tudott 25 fokig emelkedni a hőmérséklet sokfelé. Ez még '87-ben sem jött össze, pedig az volt a legrosszabb augusztus.


  • Na ez a 98-as tényleg klasszikus délkeletről érkező lábas hideg volt, itt szépen látszik az erős lehűlés a térképeken is: Link Link Link Link Viszont ebben nagy valószínűséggel közrejátszott az is, hogy Magyarország déli részén és a Balkánon, illetve Kelet-Európában, ahonnan a lábas hideg indult, azért volt nem kevés hó is (az északnyugati hómentes csücsök ellenére): Link Link

    Ezt összehasonlítani egy (kora) őszi helyzettel viszont azért nem érdemes, mivel a kiváltó tényezők teljesen mások. Egyrészt októberben (október elején) még éppencsak megkezdődik a hófelhalmozódás a szárazföld északi részén, így klasszikus értelemben nem is beszélhetünk lábas hidegről. Másrészt a 98-as eset valóban határozott délkeleti áramlásával (és az évszakos eltérésből adódó jóval erősebb ciklontevékenységével) szemben 1995. október 7-én és 8-án inkább egy jellegtelen áramlási mező volt a térségben. Bécsben mindkét nap északi, északnyugati volt az alacsonyszintű szél: Link Link Pesten pedig 7-én délies, 8-án nyugatias: Link Link Illetve mindkét esetben szépen látszik a talaj közelében erősen kirugódó hőmérsékleti állapotgörbe is. Összehasonlításul az 1998-as eset (26-a kora délután), itt valóban jól látszik, hogy a 850 hPa-os szint alatt a hőmérséklet erősen csökken egészen a talaj közeléig, közel 10 fokot: Link (Mindenhol a függőleges egyenes kék vonalak jelentik az egyes hőmérsékleti határokat.)

    Azt aláírom, hogy az AC peremén valóban kissé hűvösebb levegő is csoroghatott be hozzánk, de ez jó, ha 1-2 fokkal vetette csak vissza a maximumokat az előző napokhoz képest, és azt is inkább keleten: Link Link Link Persze ehhez nyilván látni kéne a valós mért adatokat, de azért ott van a JoeJack által mondott 20-23 fokos intervallum, aminél nem nagyon lehetett melegebb az azt megelőző napokban sem, már csak a hasonló T850 adatokból kiindulva sem.


  • Tudod, én nem vagyok fafejű, hajlok a szép szóra. Meg nem fogok ugrálni, hogy azért is nekem legyen igazam. Plusz úgy tudom, Te valamilyen meteorológiai jellegű tanulmányokat folytatsz, én meg csak amatőr vagyok. (Én bizony körberöhögném azt a laikust, aki az én szakmámban próbálna velem szemben okos lenni)
    Szívesen el is fogadnám, amit mondasz, de... Nem tudom, hányadán állok -mert a történések és a szinoptikai térképek mintha -legalábbis részben- az én álláspontomat igazolnák. Persze lehet, az "olvasat" rossz, félreértek valamit.
    Kikerestem az archívumban azt a délkeleti "hidegvisszanyúlást", ami az én számomra a KIRÁLY.
    1998 karácsonyáról (dec 24. és 25.) van szó. Azért kerestem ki, hátha vannak csak a szinoptikai térképen észrevehető közös pontok, kitapintható általánosságok ebben a tulajdonképp nyers időjárás-megfigyelésben.
    Mégegyszer ideírom, csak, hogy tudjuk, miről beszélünk (nehogy elbeszéljünk egymás mellett): arról van szó, hogy hidegelárasztás után a felettünk kiépült AC már lassan kelet felé helyeződik, átkerültünk annak hátoldalára, nyugatról fokozatosan közeledik az alacsony nyomás. S ebben az anticiklonális-előoldali helyzetben a talaj közelében hideg, nemegyszer igen fagyos délkeleti szél fúj, és a hőmérséklet nem emelkedik (ahogy az átmeneti évszakokban és nyáron várható volna), hanem stagnál, sőt, bizonyos esetekben még süllyed is.
    Mielőtt megmutatom a térképeket, röviden elmondom ennek a pár napnak a történéseit.
    Nagyon kemény hidegbetörés előzte meg a szóban forgó időszakot, ha jól emlékszem, Tokajban -30 fok alatti minimum-rekord is született. Azonban karácsonyra ez már lecsengett, sőt kezdett AC hátoldali felállás kialakulni. Mégis, több évtized legzordabb karácsonyestje volt abban az évben. Hozzá kell tenni, a rendkívüli hideg inkább csak a keleti országrészt érintette -bár nyugaton is nagyon hideg volt, de nem szélsőségesen alacsony hőmérséklet.
    Dec. 24. időjárására nagyon jól emlékszem. Délben és kora délután még csaknem felhőtlen volt az ég, gyenge délies szél lengedezett, és nagyjából -3 fok volt. Később nyugatról növekedni kezdett a fátyolfelhőzet, és egyre élénkebb, később erős, sőt viharos lett a délkeleti szél.
    A légnyomás egész nap gyengén süllyedt. Az összes "tünet" előoldali helyzetre, a magasban zajló felmelegedésre utalt. Mi történt eközben a hőmérséklettel? "Szabadesésben" zuhant lefelé! Ilyen gyors hőcsökkenést csak roppant erős hidegbeáramlásban látunk, vagy akkor, mikor a napos és ködös terület határa átvonul felettünk, és a ködös, hideg oldalra kerülünk.
    Szerintem volt olyan időszak, mikor félóránként csökkent egy fokot a T. Este 9 óra körül már -11, -12 fokot mértem a metsző, erős délkeleti szélben. Hozzáteszem, hó nem volt akkor nálunk, egy gramm se.
    Nézzük a térképeket:

    Link
    Link

    Link
    Link

    Link
    Link

    Ezek is egyértelműen mutatják az előoldali helyzetet, az anticiklon lassú keletre hátrálását, a nyugati alacsony nyomás előretörését. A magasban a hideglevegő nagyon jelentősen visszaszorult dec. 24-ről 25-re: a kezdetben még térségünk fölött található -10 fokos T850 izoterma 24 óra alatt a Fekete-tenger északi partjáig hátrált.
    Amit látunk: a magasban erős melegedés, talajszinten erős lehűlés viharos délkeleti szél mellett.
    Meg kell mondani, az ilyen lehűlés szinte mindig rövid életű, ez így volt 1998 karácsonyán is. A szél törvényszerűen mérséklődik és délkeletiről délire fordul ilyenkor, és a hőmérséklet igen gyorsan emelkedik. 25-én már elérte a fagypontot.
    Még egyszer ide linkelem (csak a könnyebbség kedvéért) az 1995 október 7-re és 8-ra vonatkozó izobár és izoterma-térképeket:

    Link
    Link

    Link
    Link

    Úgy gondolom, nem mondhatjuk, hogy semmi rokonság sincs a két helyzet között (noha ez utóbbi több "hőmérsékleti lépcsővel" magasabban van)
    Annyi differencia van, hogy 1995 okt. 7-ről okt. 8-ra az előzőleg hátráló északkeleti hideg gyenge "ellentámadásba" lendült nyugat felé. Nemcsak szárazabb, de valamivel hűvösebb levegő is érkezett kelet felől hozzánk, egész kicsit még a T850-ös 10 fokos izotermát is nyugat felé visszanyomva. A bárikus képek szintén a hűvösebb keleti légtömegek enyhe expanziójáról árulkodnak. Egyébként az izoterma-térképeken jól látszik az északkeleti "hideg banán". Sőt, az általad mutatott T2m térképeken is felismerhető a nyugat-északnyugati melegebb légtömeg alá türemkedett keleti hideg a Balkánon és a Fekete-tenger térségében.


  • Azokon a napokon nem is volt melegebb 23-24 foknál.


  • A 7-ei, 8-ai térképek elég jónak tűnnek. Ezeken a napokon 12 UTC-kor Budapesten 9,6 illetve 10,4 fok, míg Bécsben 10,0 illetve 11,4 fok volt a T850.
    139 méter magasan pedig 7-én 21,6 fok, 8-án 20,8 fok volt ebben az időpontban Pesten. Az alacsonyabb szinteken (gyakorlatilag a 850 hPa-os szintig végig) viszont magasabb volt a páratartalom 8-án.


  • Ezeknek a térképeknek is megvannak a problémáik. Pl. 1995-10-11 12UTC-kor Link Poprádnál 14,8-15 fokot feltételeznénk 850hPa-on, ezzel szemben 16,2 fok volt: Link
    Azon a napon Debrecenben 27,1 fokos maximum volt.


  • És nézzük meg kicsit azt a "lábas hideget" is. Szeptember legvégén hideg levegő árasztotta el Közép-Európát: Link Ekkor mindenütt jelentősen visszaesett a hőmérséklet, a tartósén csapadékos helyeken még 5 fok alatti maximumok is voltak Ukrajnában és Fehéroroszországban: Link
    Október 2-án viszont már határozott melegadvekció kezdődött, a leszakadt hideg pedig feldarabolódott, gyengült: Link Tőlünk északkeletre még előfordult 10 fok alatti maximum, de nálunk délnyugaton már 20 fok körüli maximumok voltak. Link
    5-én már egyértelmű előoldali helyzet volt a térségben, a keletebbre lévő hideg pedig szinte teljesen felszámolódott: Link 10 fok alatti maximumok már csak messze északkeleten fordultak elő, és a 15 fokos határ is jócskán eltávolodott tőlünk északkeletre. Link
    És meg is érkeztünk 7-éhez, amikor már igen messze járt a 15 fokos választóvonal is tőlünk: Link 8-a: Link
    A kissé északabbra mozdult AC hatása inkább abban nyilvánulhatott meg 7-én és 8-án, hogy a peremén kissé szárazabb levegő szivároghatott fölénk, és főként a keleti országrészben 5 fok körüli, a fagyzugokban az alatti minimumok lehettek: Link Link
    Mindent összevetve viszont nem volt itt semmiféle lábas hideg (október elején egyébként amúgy is igen meglepő lett volna), csak tipikus száraz levegőjű októberi idő, helyenként nagy napi hőingásokkal.


  • Októberben a 10-12 fokos T850 már kevés a 25+ fokhoz (a hónap elején is), tavaly is 15-16 fok kellett hozzá, meg erős nyomásgradiens (nagy szél, átkeverés): Link
    Ráadásul 95-ben 8-án épp felettünk volt az anticiklon, így gyenge volt az áramlás, ami egyébként az ország nagyobb részén északias irányú volt, nem délkeleti: Link Link A 12 UTC-s térképeket összehasonlítva pedig 8-án már melegebb volt a magasban, mint 7-én: Link Link
    JoeJack-kel egyetértve amit te tapasztaltál, az csak helyi jelenség lehetett, amit okozhatott akár a Balaton, vagy akár egy délelőttig/délig kitartó, kiterjedt dél-dunántúli ködmező is (ehhez meg kéne nézni az archív műholdképeket). Lehet, hogy ha akkor Győrben lettél volna, már egészen más időjárásra emlékeznél.

23695. (előzmény: 23692. JoeJack) 2014-08-22 15:50:11

  • Annyival jobb lenne, ha ő maga írná be ezeket szomoru ... ne makacsoskodjon, hanem jöjjön vissza szépen!

23694. (előzmény: 23692. JoeJack) 2014-08-22 15:21:35

  • Na, szép kis defenzivában vagyok... De hát tudtam én előre, hogy így lesz, magam akartam. laza
    A mért hőmérséklet-adatokat nem vitatom, és abba is készséggel belemegyek, hogy a Balaton víztömegének hűtő hatása közrejátszhatott abban, hogy annyira hűvösnek éreztem én akkor az időt.
    Viszont ettől függetlenül a délkeleti lábas hideges epizód félreismerhetetlen volt. Ha megnézed a belinkelt térképeket, egyet fogsz érteni velem. Ha nem lett volna ez a nem mindennapi keleti hideg behatás, úgy az okt. 7-i, és az okt. 8-i bárikus kép 25 fok fölötti hőmérsékleteket is bőven eredményezhetett volna.
    Október hónap közepe csakugyan viszonylag meleg, déli áramlásos volt 1995-ben, ez vitathatatlan. Az is igaz, hogy a gyenge fagyok az utolsó dekádban jelentkeztek. Viszont akkor zsinórban jöttek, minden áldott reggel deresedés volt.
    És nézd meg: az egészben az az érdekes, hogy szinte észrevétlen "sunnyogott" be a hideg a Kárpát-medencébe.
    Okt. 21-i izobár-térkép:

    Link

    Az 1020 hepás izobár környezetében vagyunk, elég kis nyomásgradiens mellett. Ez a hidegfront szinte észrevehetetlen volt. Előtte való nap is magasabb a nyomás:

    Link

    A rá következő napon pedig már fölöttünk az AC centrális területe:

    Link

    Aztán nézd meg, okt. 23-án már milyen gyönyörű "kék banán" nyomul be Kelet-Európába. "Átlagos" években sokkal dinamikusabb légmozgások se hozzák ennyire effektíven közelünkbe az északkeleti hideget.

    Link

    "Régi motoros" vagyok a téldrukker "szakmában" Hidd el nekem, az az ősz, és a rá következő tél olyan jellegű történéseket hozott, amilyenek nem nagyon szoktak lenni.


  • Az okt. 8-i esetben alighanem nekem van igazam. Még a T850 izoterma-térképen is látszik a 10 fokos izotermának kismértékű meghátrálása nyugat felé:

    Link
    Link

    Link
    Link

    A zivataros esetben magam is hajlok arra, hogy az csupán belemagyarázás. Mégis érdekes, hogy bár az azóta eltelt csaknem 20 évben "kétségbeesetten" igyekszem kifogni újra egy ilyen napot, eddig nem sikerült. A helyi zivatarok utáni késő esti "lezutty" mindig megáll 18-19 foknál.

23692. 2014-08-22 14:40:00

  • No, közben Lász mester felvilágosított kissé, így nézzük csak meg azt a "különös" októbert még egyszer.

    "Október, ahogy látom, tényleg nem volt hűvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos időszak magas hőmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta."

    Valójában a hónap nagyobb része - nem csak a közepe - enyhe és száraz volt. Az elsejei HF után már másodikán voltak olyan országrészek, ahol 20 fok fölött alakult a Tmax, harmadikától okt. 20-ig pedig jellemzőbb volt a 20 fok fölötti nappali érték, mint az az alatti, mindez elsősorban a hónap elején.

    A hónap közepén valóban volt egy ködösebb időszak, de a fagyok csak 23-tól jelentkeztek, és csak néhány napig, hónap végére újra melegebb lett.

    Én az október közepi néhány ködös napban semmi különöset nem látok, az október végi fagyokat pedig végképp nem nevezném korainak. Tavaly már október elején szinte országos fagyok voltak, fagyzugokban rekord hideggel, mégsem lett belőle kemény tél...

    És akkor a végképp különös, okt. 8-ai, délkeleti lábas hideges, naposan is csak 15 fokos történet:

    valójában országszerte 20-23 fokokat mértek, még Kékestetőn is 15,6 fok lett a Tmax!


  • "mégis 8-án metsző délkeleti szél fújt a Balaton felől (épp Csopakon voltam), és a napsütés ellenére nem volt 15 fok se délután"

    Az ország többi részén mi volt a helyzet? Mert 1 településen tapasztaltak alapján ilyen általános megállapítást tenni, hát...

    A leírt szitu engem sokkal inkább emlékeztet a jól megszokott tavi légkörzéses T-beragadásra, de mivel máshonnan nem tudok adatokat, ezért akár igazad is lehet.

    Aztán a kegyetlenül szokatlan zivataros eset...28 fokra zivatar, majd kiderülő ég és éjfélkor 15 fok????? Ilyenre száz példát lehetne hozni csak az idei nyárról!!! Semmi, hangsúlyozom SEMMI szokatlan nincs ebben.

    Szintén nem szokatlan augusztusban a sűrű, nagy területre kiterjedő köd.

23690. 2014-08-22 10:11:38

  • Nagyon jó volt olvasni az 1995-ös ősz és 1995/96-os téli élménybeszámolókat, eseményeket.
    Én ekkor lassan 3 éves voltam lévén téli gyerek vagyok, sajnos semmire sem emlékszem, de 1993 január, februárban igen enyhe és hideg periódusok voltak születésem környékén, szüleim mesélték milyen enyhe idő volt akkor( 15 °C), előtte meg milyen hideg.

    Link
    Link

    Születésnapomról 2 térkép.

    Azért volt változékonyság itt is:

    Január 10. környéke hideg volt
    Link
    Link

    január 15.
    Link
    Link

    január 20.
    Link
    Link

    január 25. viharciklon
    Link
    Link

    január 30. Ezután sarki hideg leszakadás
    Link
    Link

    február elején pedig beállt az anticiklon
    Link
    Link


  • Nehéz is ilyen általánosan használható kapaszkodót találni, valószínűleg nem is lehet. De gyanújelek vannak, ezt az "átfigyelt" 40 év alapján bizton állíthatom.
    Többé-kevésbé egzakt légkörfizikai megfontolások is kínálkoznak az északnyugat-eurázsiai szubarktikus hidegbázis kiépülési üteme és a Namias-ciklusok jóvoltából. A részletes "mesébe" most nem mennék bele, erről már sokat írtam ezeken az oldalakon. Elég az hozzá, hogy például a DAI viszonylag jó beválása is ezen mechanizmussal magyarázható.
    Még visszatérve 1995 őszére, a furcsaságok között nem is említettem az egyik legfurcsábbat -nevezetesen, a hideglevegőnek az október 8-i "visszanyúlását"
    Télen gyakori, hogy mikor már nyugalomba jutott felettünk a sarki hideglevegő, AC épült ki térségünk fölött, sőt, már átkerültünk annak hátoldalára és nyugat felől atlanti alacsony nyomás közeleg, akkor, ebben az előoldali-anticiklonális helyzetben a talaj közelében még mindig fagyos délkeleti szél fúj, és esze ágában sincs emelkedni a hőmérsékletnek.
    Ez a figura télen közönséges, de nem úgy kora ősszel. Márpedig 1995 október 8-án éppen ez történt. Emlékszem, valamelyik, akkor még jelentő meteorológus hölgy déliszeles melegedést helyezett kilátásba előző nap, mégis 8-án metsző délkeleti szél fújt a Balaton felől (épp Csopakon voltam), és a napsütés ellenére nem volt 15 fok se délután, estefelé pedig már 10 fok se.
    A hölgynek 100 esetből 99-ben igaza lett volna, de 1995 ősze más tészta volt. A nagyon korán előkerült tipikus téli cirkulációs helyzet is -ha akarom- már megelőlegezte az alig egy hónappal később bekövetkezett erős téltámadást.


  • Félre ne érts, szívesen olvasom, csak én is hangosan gondolkozom.

    Mellékesen hasonló korúként és hasonló télfanként én is mindenáron keresek valamiféle kapaszkodót, ám eddig -a sok-sok év ellenére- én nem találtam.


  • Nem ismersz Te engem. Nyár végétől kezdve időtlen-idők óta az időjárás minden rezdülését figyelem, és értékelem az eljövendő tél szempontjából. Tudom, ez nem egzakt szemléletmód, részben biztosan hülyeség, de nem tudok másként tenni.
    Igen, a meglepő módon mélyre zuhant hőmérséklet és a nagy köd láttán már akkor eszembe jutott, hogy talán általánosságban hűvös/hideg időszak veti előre árnyékát. A hónap végi őszies epizód pedig megerősített elképzelésemben. Persze lehet, csak a véletlen műve, hogy utána csakugyan zimankós tél következett. Valószínűleg neked van igazad az ilyen retrospekciókról alkotott véleményeddel.
    Mindenesetre, mint érdekességet, közzé tettem megfigyeléseimet -ha több nem is, de talán szórakoztató volt.

23686. 2014-08-21 19:41:25

  • A következő időjárási esemény, mely -legalábbis az én szememben- rendkívüliség volt, nem sokkal ezután, augusztus legvégén vette kezdetét. Íme, az 1995 aug. 29-re vonatkozó izobár-térkép:

    Link

    Ehhez tartozó izotermák 850 hepán:

    Link

    Látható a térségünk felett kialakult igen dinamikus északi áramlás, mellyel hideg sarkvidéki levegő érkezett. Feltűnő még az élénk ciklontevékenység, 1000 hepás középponttal a Kárpát-medence felett. Az izoterma-térképen látszik, hogy az 5 fokos T850 már ezen a napon (aug. 29-én) bejött Északnyugat-Magyarország fölé.
    Nézzük tovább a magassági hőmérséklet alakulását:

    Link
    Link
    Link
    Link
    Link

    A furcsaság éppen ebben van. Az 5 fok körüli T850 a leghűvösebb nyári időszakok sajátja. Egy-egy nap persze befigyelhet országunkba, de itt nem kevesebb, mint 5 napon át tartózkodott fölöttünk 5 fok körüli, esetleg némileg az alatti hőmérsékletű levegő a 850-es nyomásnívón. Ez nagyon meg is látszott az időjárás általános arculatán. A hidegfront előtti nap még csaknem 30 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A front nagy széllel, közepes csapadékmennyiséggel érkezett Észak-Dunántúlra -éjszaka. Másnap már nem esett, és jelentős eső nem volt a következő napokban sem. Ennek ellenére egész napos borultság volt több napig. A képet teljesen a hidegadvekció uralta. Három-négy napon át a maximum nem érte el a 15 fokot, sőt, 12-13 fok körül alakult.
    Az -ha nem is nagyon gyakran- előfordul, hogy augusztus utolsó dekádjában őszies hűvösség köszönt be borultsággal, széllel, 10 fokot csak kevéssel meghaladó csúcshőmérséklettel. Beköszönt: 1-2 napra. De, hogy majdnem öt napig egyfolytában ilyen legyen az idő augusztus legvégén, arra 1995-öt leszámítva nem láttam példát.
    Ez a kivételesen erős hidegbetörés az augusztus közepi nagy köd után igencsak őszies jelleget kölcsönzött augusztus második felének.
    És hogy még érdekesebb legyen a dolog, szeptember legvégén, október legelején újra igen erős hidegbetörés történt északról:

    Link
    Link
    Link

    Fentiekhez tartozó izoterma-térképek:

    Link
    Link
    Link

    A nullás I850 izoterma is bent volt az ország fölött több napon át.

    Tulajdonképp külön-külön sem az augusztus közepi hűvös, ködös éjszaka, sem a hó végi erős hidegbeáramlás, sem pedig az október elsejei kifejezetten zord, csapóesős, hideg idő nem lenne falrengető rendkívüliség. De így együtt, egymásután: nagyon jellemzőek arra a téli félévre.



  • Ezt elfogadom. Ám van két problémám.

    1. ennek mi a köze a későbbi tél milyenségéhez?
    2. ezek a "furcsaságok" a követő tél után lettek előbányászva az emlékezetből, vagy rögtön aug. 14-én ezek után sejtésed lett, hogy jön az ominózus kemény tél? Ezt azért nem hiszem. Így viszont azt kell mondanom, hogy utólag -ezt már említettem- minden 3-4 hónapos intervallumban lehet találni olyan "gyanús" jeleket, amik -már az események ismeretében- visszatekintve akár jelnek is tekinthetőek. Holott nem azok, csak ráerőltettünk dolgokat.

    Szóval: egyáltalán nem győztél meg, sőt....
    Ettől függetlenül kíváncsian várom a továbbiakat.


  • Az intenzív csapadékhullás, majd utána a párolgás simán hűthet ennyit a levegőn, pláne éjfélig, hisz ilyenkor már elég korán van a naplemente. A 13 fokos hőmérséklet-csökkenés ennyi idő alatt egyáltalán nem számít rendkívülinek.
    Nagy területet érintő zivatarrendszer után pedig nem ritka a kiterjedt, sűrű köd (főleg éjszaka, amikor épp kialakulóban, erősödőben van), már többször volt itt is szinte az egész megyére, vagy annak jó részére kiterjedő "novemberi" köd augusztusban. Legutóbb pl. 2-án: Link


  • Én azért elviselnék pár olyan októbert, még ha az eleje hidegen is indult. Ha nyári nem is fordult elő a fővárosban, de nem sokon múlt, és sokáig maradt egyfolytában 20 fok felett a maximum (12 napon át). A hónap vége pedig nemigen volt hidegebb a sokéves átlagnál a lehűlés ellenére sem. Kárpótlás volt a szeptemberért.


  • Jég nem volt. Egyébként amit írsz, az mind korrekt: helyi zivatarban gyors, jelentős hőcsökkenés, majd a kiderülő ég mellett a nem nagyon alacsony harmatpontig zuhanó hőmérséklet, esetleg ködképződés -rendben van.
    A mérték az, ami nagyon furcsa volt. Ha 18-19 fokig csökkent volna a T, nem csodálkoztam volna. Ilyesmi gyakran megesett azóta is. De 15,5 fok? Ez volt az első és utolsó ilyen eset, pedig igazán gyakran nézegetem a hőmérőt.
    A vastag, kiterjedt ködre ugyanez vonatkozik. Ha lett volna nyílt köd, vagy kisebb foltban vastagabb, zárt köd: belefér. De Gönyűtől Győrig áthatolhatatlan, szinte "harapható" ködtenger, hogy lépésben lehetett csak hajtani? Augusztusban, éjfél felé? Hát, hát...


  • Volt a zivatarban jég, és ha igen, mennyi? Ez magyarázhatja a jelentős lehűlést. Bár ekkora mértékű lehűlést önmagában a csapadék is produkálhat, hisz gyakran van nyáron, hogy ahol 30-32 fokban kialakul egy hőzivatar, vagy multicellás rendszer érkezik, a zivatar végére bőven 20 fok alá esik már a hőmérséklet.

    A ködöt a nagy csapadék szintén megmagyarázza, augusztusban ez már elég gyakorinak mondható ha közvetlenül a csapadék után estére kiderül az ég és leáll a szél.


  • " Az ősz semmi meghökkentően különöset nem hozott. Persze, hozott eseményeket, de más őszön legalább ennyi (sőt!) és ilyen horderejű események zajlottak."

    Esetünkben természetesen 1995 őszéről van szó. Nos, kicsit utána gondolkodva ezzel a kijelentéssel abszolúte nem tudok egyetérteni. Látványos dolgok tényleg nem voltak, de volt néhány egészen aprónak tűnő, de számomra roppant furcsa esemény. Olyan, amilyet azóta se láttam. Egészen eddig senkinek se beszéltem róluk a fórumon, mert tapasztalatom szerint ilyen kijelentésekért könnyen megkaphatja az ember, hogy "ááá, dehogy!" Meg: "tudománytalan, amit írsz, butaságokat beszélsz etc." (S lehet, nem is ilyen "úri" modorban)
    Hát én most vállalom ennek kockázatát, és a télért lelkesedő, régi fórumtársaim kedvéért beszámolok róla, mit láttam én akkor annyira szokatlannak.

    Az első meglepetés nagyon korán, aug. 14-én ért. Fülledt, kifejezetten meleg nyári nap volt hozzávetőlegesen 28 fokos maximum-hőmérséklettel. Délután kelet-délkelet felől felvonuló, elég heves zivatart kaptunk kiadós záporral. Ennek elvonultával teljesen kiderült az ég, és szélcsend állt be. Nem sokkal éjfél előtt a hőmérőre pillantottam, és meglepődve láttam, hogy mindössze 15,5 fokot mutat. Hangsúlyozom, nem frontzivatarról, frontátvonulásról volt szó azon a délutánon. A szokatlan és érthetetlen a hőmérsékletnek ez a csaknem 13 fokos zuhanása volt a kora délutánihoz képest. Ilyet azóta se tapasztaltam. Nyáron csak hűvös levegő advekciója mellett fordul elő az én vidékemen ilyen alacsony késő esti hőmérséklet -de akkor nincs 28 fok délután!
    Még érdekesebb volt, hogy ezzel párhuzamosan "novemberi" sűrűségű köd képződött nagy területen. Egy ismerősömet vittem be autón Győrbe nem sokkal éjfél után, és a vastag köd az egész 8 km-es úton végig kitartott (Nem egy kis ködfolt képződött csupán)
    Kikerestem 1995 aug. 14-ét a GFS térképarchívumában, hátha ez választ ad a furcsa, hirtelen lehűlés titkára. Ezt találtam:

    Link
    Link

    Link
    Link

    Szinoptikai kép alapján lett volna honnan beszivárognia hűvös levegőnek a magasabb légrétegekben, hiszen a kontinens keleti felén bődült ciklon-hátoldali helyzet állt fenn.
    Az izoterma-térképek ellenben csak egész halványan támasztják alá ezt. Aug. 25-re közelebb került ugyan térségünkhöz a 10 fokos T850 izoterma, és valamicske ény-dk-i hőgradiens is mutatkozik a Kárpát-medence környékén. Ettől eltekintve semmi megdöbbentő nincs a 850 hepás nyomásnívón: térségünk az igazán nyári 10 és 15 fokos izoterma között található.
    Valami helyi tényező hozta létre az erős hőcsökkenést, és az ebben az évszakban ritka, sűrű ködöt?
    Mindenesetre ez volt az első apró történés, amire akkor felkaptam a fejem. A következőt mindjárt megírom.


  • Ó, az a bizonyos 1995/96-os tél...
    Az 1992-től íródó mályi idősoromban csak az 1998/99-es tél tudta felülmúlni a lesett hómennyiség ügyében (köszönhetően a 99 februári über-ciklonnak): Link

    Nem a kőkemény hidegségével tűnt ki, hanem a példás és télies jellegekkel teli változékonyságával.

    Az a bizonyos 1995 mikulási havazás a magasan legszebb mikulási epizód volt az elmúlt évtizedeket nézve.
    Már 4-én este, épp fagypontra csökkent t mellett kezdett havazni, mely másnap, 5-én végig váltakozó intenzitással folytatódott és csak 6-án reggel állt el.
    Átlagban 16 cm hó esett, ám a majd végig erős ék-i szél miatt 10-20 cm között váltakozott.
    Igaz a 6-ától jövő enyhülés hamar (9-ére) elvitte a havat, ám 12-től újra télies időjárás köszöntött be.

    A 95-ös december igazi fekete pontja az épp karácsonyra (23-26-a között) érkező erős enyhülés, ám már 26-a estétől, tartós berendezkedéssel visszatért a tél.


  • "Már csak ezért is rendhagyó volt: korai, erős kezdet után erős folytatás, majd szinte mindvégig zimankós, hosszú tél."

    Soha annál rosszabb telet!


  • A Mikulás-napi havazást én a Győr melletti Gönyűn éltem át. Itt már havazással kezdődött a csapadékhullás: feltehetően közelebb volt ide a hátoldali hideg a magasban.
    Az őszről annyit: abban feltétlenül igazad van, hogy a későbbi események torzító tükrében másképp tűnhet fel annak az ősznek az időjárása, mint amilyen valójában volt.
    Ha objektivitást erőltetek magamra, a következőket tudom mondani: 1995 ősze valóban jellegtelennek látszhat abban az értelemben, hogy sok volt a csendes, nyugodt időjárású, derült vagy ködös, csapadékmentes nap.
    De megfigyelésem szerint nem is akkor gyanakodhatunk hidegebb fajta tél közeledésére, mikor az őszközép mozgalmas időjárású, szeles, csapadékos, kifejezetten hideg.
    Hanem éppen akkor, ha csendes, de nem meleg: korai ködöket hozó.
    Emlékszem, hogy 1995 októbere ebből a szempontból felkeltette a figyelmemet (nagyon sok ködös reggel volt már akkor), és hideg telet feltételeztem. Ezt az előfeltevésemet aztán romba döntötte a november eleji kemény télbetörés. Szíven voltam szúrva. Ugyanis a másik megfigyelés szerint a korai tél legtöbbször hamar kienged, és utána hosszú ideig a nagy semmi van, enyhe az idő.
    Hát erre alaposan rácáfolt 1995/96 tele. Már csak ezért is rendhagyó volt: korai, erős kezdet után erős folytatás, majd szinte mindvégig zimankós, hosszú tél.


  • Bizony, én is már javában felnőtt fejjel éltem át. Ezért, no meg azért, mert ez valóban egy különleges tél volt, sok mindenre emlékszem még most is, miként Te is.

    Pont ezért hoztam az adatokat (kiegészíteném azzal, hogy maga az ősz a 34. leghidegebb volt), amelyek azt támasztják alá, amire én is emlékszem: az ősz semmi meghökkentően különöset nem hozott. Persze, hozott eseményeket, de más őszön legalább ennyi (sőt!) és ilyen horderejű események zajlottak.

    Társaságban többször is felemlegettük már azt a telet (volt miért....), ám éppen ellenkező véleményen vagyunk/voltunk: 1995 őszén semmi előjele nem volt az elkövetkezendő roppant havas és hideg télnek.

    A Mikuláskor elkezdődő havazás (órákon keresztül szakadó eső volt, ez ment át intenzív havazásba a késő este-éjszaka során) pont így volt, miként az Általad leírt többi esemény is azon a télen.


  • Természetesen a tények -és főleg a számok- köztudottan makacs dolgok. Én nem is vitázom ezekkel. Azért annyit hadd jegyezzek meg, hogy adataid alapján 1995 szeptembere a 120 éves sorban az alsó negyed felső határa körül "tanyázik", november az alsó egyhatod felső határán, és december is az alsó egynegyed felső határa körül. S tegyük mindjárt hozzá, a január is hideg, havas volt azon a télen, meg a február is. Ez így együtt, szerintem már figyelemre méltó. Nem négy hónap volt különös akkor, hanem 6, egymást követő hónap!
    Október, ahogy látom, tényleg nem volt hűvös. De ez átlagérték: belejátszik egy kifejezetten meleg egy hetes, tíz napos időszak magas hőmérséklete a hónap közepén. Egyébként 1995 októbere korai ködös, talajmenti fagyos napok sorozatát is hozta.
    November legelején (valamikor 5-e körül) olyan dinamizmussal támadott a hideg, sarkvidéki levegő, hogy télimádóink januárra is bízvást elfogadnának ilyen téli epizódot. A hirtelen lehűlést élénk ciklontevékenység és az ország egy részén nagy havazás kísérte, olyannyira, hogy pl. Békésben két méter magas hófuvatagok képződtek. De a Dunántúlon is volt hófúvás, pár nappal később a Veszprém és Csopak közötti utat zárták le, mert a fennsíkon hótorlaszok voltak. (Saját bőrömön tapasztaltam, éppen arra jártam autóval)
    November hátra levő részében elég sok ködös nap volt fagypont közeli maximum-hőmérsékletekkel. És, ha emlékezetem nem csal (majd utána nézek a GFS archívumában), abban a hónapban még egyszer támadott a hideg, száraz sarki levegő. December kisebb enyhüléssel kezdődött, de már Mikuláskor újra egész napos havazás volt mediciklonból, melynek hátoldalán a lábas hideg tört előre. Emiatt a ciklon elvonulása után, a hótakarós derült éjszakákon bőven -10 fok alá esett a hőmérséklet, s végül napközben is -a napsütés ellenére- mínusz öt fok alatt maradt.
    A napfordulókor gyors, nagymértékű enyhülés, erős légnyomás-esés következett be. De már karácsony másnapján újra havazott, és a következő napokban jelentős hőcsökkenés vette kezdetét. Majd többször, ismétlődő jelleggel esett a hó, és a hótakaró január első dekádjában végig megmaradt. Január második dekádja előoldali melegáramlást, hóolvadást hozott. A délies áramlás azonban hamarosan elhalt, és egy északkeleti AC-óriás épült fel, melynek déli peremén igen hideg, száraz szibériai levegő kezdett térségünkbe szivárogni. Az északkeleti hidegáramlásra "rásegített" egy mediciklon nem sokkal jan. 20. után. Ekkor már nemcsak szivárgott, de zúdult be a hideg keletről, erős havazás, hófúvás mellett. A legmagasabb hőmérséklet is csak -10 fok körül volt azokban a napokban!
    Február elején volt egy rövid alacsony nyomású, enyhébb epizód, aminek a végén megint betört a hideg, és utána gyakorlatilag egész februárban, sőt, március elején is megmaradt a hó.
    A tél legvége csendes, hideg, hótakarós napok sorozatát hozta. Foltokban még március 15-én is volt hó abban az évben. Sőt, például a Balaton keleti medencéjében sűrű, egész napos köd volt azon az ünnepnapon, és mindössze plusz egy-két fok. A csopaki házunk előtt akkora olvadó hótorlasz hevert, hogy lapáttal kellett széthányni.
    Lehet, korodnál fogva Te is felnőtt fejjel átélted ezeket az eseményeket. Ha így van, bocs a sok szövegért.
    Mindenesetre láthatod, tényleg nem "mindennapi" ősz és tél volt 1995-ben. Sem azelőtt, sem azóta nem láttam hozzá foghatót.


  • "Olyan különös őszt sem láttam azóta, mely azt a telet megelőzte. Augusztus legvégén nagy hőmérsékleti lezutty vezette be: napokig borult idő köszöntött be 12-13 fokos maxikkal. Utána nem is igen tudott tartósan visszamelegedni az idő. Október elsején újra erős hidegfront, viharos szél, eső, 10 fok körüli csúcs. Majd egyre gyakoribb reggeli ködök, október közepétől rendszeres hajnali fagyok, derek. A november pedig végig tiszta tél volt.
    Olybá tűnt az a félév, mintha országunk jó néhány földrajzi fokkal északabbra vagy keletebbre került volna."


    Ezek után nézzük csak a tényeket, érdekesen fog festeni a dolog....

    1995 szeptember: 32. leghidegebb,
    1995 október: 85. (!) leghidegebb,
    1995 november: 20. leghidegebb,
    1995. december: 31. leghidegebb
    az elmúlt kb. 120 évben. (siófoki adatok, ám azért irányadóaknak vehetőek)

    Ezekre az adatokra azt mondani, hogy különös négy hónap lett volna, vagy azt állítani, hogy jó néhány földrajzi fokkal északabbra és keletebbre kerültünk volna, azt gondolom erősen barokkos túlzás.

    Félre ne érts, nem piszkálni akarlak, csupán ismételten figyelmeztetni, hogy emlékezetből nem szabad állításokat kreálni.

    (Egyébként összességében a 95/96-os tél valóban eddigi életem egyik legszebb tele volt.)


  • Na, akkor "cizelláljuk" még egy kicsit! 1995-ben október hónap erős maritim hidegbetöréssel kezdődött, ahogy már írtam is.

    Link
    Link

    Ennek "lecsengésével" AC épült fel Közép-Európa felett:

    Link

    Naposra, valamivel melegebbre fordult az idő. De jellemző arra az őszre, hogy ennek az anticiklonnak a délkeleti peremén a hideglevegő "visszanyúlt", a 10 fokos T850 izotermát némileg nyugat felé tolta:

    Link

    Link

    Ez a "visszanyúlás" a talaj közelében kifejezetten hideg délkeleti széllel járt október 8-án. Emlékszem, lent voltam a Balatonon (Csopak), és olyan éles szél fújt a víz felől, hogy a tiszta kora estében majd' megfagyott az ember. A metsző délkeleti szél más években október elején még nem jelentkezik.

    Aztán valóban anticiklonális, anticiklon-hátoldali, déli áramlásos meleg epizód jött a hónap közepe táján:

    Link
    Link

    Azonban a déli áramlás hamarosan elhalt, és az AC által fedett területre északkeletről hidegebb levegő érkezett a magasban:

    Link
    Link

    Link

    A térképen az is látszik, hogy ezzel együtt Északkelet-Európában "téli" hidegségű és tömegű levegő helyezkedik el 850 hepán.

    Nálunk továbbra is szép, napos idő uralkodott, de gyakori reggeli köddel. A maximumok már csak 15 fok körül, a ködös tájakon az alatt alakultak. A hónap vége felé hosszasabban mindennapos lett a dér.
    Középhőmérséklet-adat nem áll rendelkezésemre. Lehetséges, hogy ez némileg magasabb volt a sokéves átlagnál. Ha ez a helyzet, csupán a hónap közepén fellépett déli áramlásnak köszönhető. Ezen időszaktól eltekintve 1995 októbere nyugalmas, de hűvös őszi időt hozott.



  • Annak az évnek az októbere az átlagosnál pár fokkal melegebb volt, és szinte csapadékmentes, igazi kéthetes vénasszonyok nyarával, aztán a második fele már lehűlést hozott. A november az átlagnál hidegebb volt nem is kicsit, de azért becsúszott néhány melegebb, kellemes nap is. A többi stimmel.


  • Havazásaink többsége jellemzően 0 fok körüli hőmérséklet mellett következik be. A hó esik, akár intenzíven, de azonnal meglottyad, összetöpped kissé. Főleg a városokban kicsit olvad is, csordogálnak az ereszek, "zenélnek" az esőcsatornák. Aztán elvonul a csapadékzóna, kiderül az ég, és éjszaka csonttá fagy a vizes hó. Általában ez a menetrend.
    Az én Don-kanyarból visszatért apám mindig azt panaszolta, hogy Magyarországon megenyhül az idő, valahányszor havazni kezd. Bezzeg, máshogy volt ez Lengyel és Oroszországban!
    Azért szerencsére nem ritka nálunk sem az erős fagyban, erős szélben való hóesés. Tucatnyi példát tudnék kapásból felsorolni erre. Igaz, több dolognak kell klappolni hozzá, mint a szokványos olvadozgató hóeséshez.
    Véleményem szerint is az az igazi, mikor -5 fok alatti nagy fagyban hordja a szél a porhavat.
    Az 1995/96-os tél pedig kivételes volt annyiban, hogy nagyon korán is kezdődött -már november elején akkora hófúvás volt Békésben, hogy a megye autóúton megközelíthetetlenné vált. Olyan különös őszt sem láttam azóta, mely azt a telet megelőzte. Augusztus legvégén nagy hőmérsékleti lezutty vezette be: napokig borult idő köszöntött be 12-13 fokos maxikkal. Utána nem is igen tudott tartósan visszamelegedni az idő. Október elsején újra erős hidegfront, viharos szél, eső, 10 fok körüli csúcs. Majd egyre gyakoribb reggeli ködök, október közepétől rendszeres hajnali fagyok, derek. A november pedig végig tiszta tél volt.
    Olybá tűnt az a félév, mintha országunk jó néhány földrajzi fokkal északabbra vagy keletebbre került volna.


  • Az a balgaság nekem is több alkalommal eszembe jutott -sokak által hangoztatott hülye véleménytől befolyásolva- hogy többé már nem lesz rendes tél nálunk. Ettől tartottam 1982/83-ban, és 1987/88-ban, majd 1994/95-ben is.
    Aztán beütött 1995/96, és gondolkodóba estem. Azóta több tapasztalatot szerezve beláttam, hogy a mi klímánk sajátsága olyan, hogy időről időre jelentkeznek nagyon enyhe, "katasztrofálisan gyenge" telek. De ezeket akár közvetlenül, akár pár év múlva mindig jóval hidegebbek, kifejezetten zimankósak követik. Legutóbb is, 2006/2007 után jött 2009/2010.
    Szóval, minden okunk megvan azt hinni, hogy 2013/14 komiszul enyhe tele sem a pont a "történet" végén. Nyilván lesznek szép telek már a közeli jövőben.-


  • Szubjektív oldala is volt a dolognak. Gimnazista voltam és vagy 0. vagy 1. óránk nem az iskolában, hanem az uszodában volt. Az uszodából viszont az osztály egy része már csak nagy késéssel ért be az iskolába, többek közt mi is. Ebben persze volt azért némi szerepe a zsiványságnak is. laza Aznap tanítás után a tesitanárom megkért, hogy menjünk föl vele Kecskemétre a sítábor síléceiért. A szegedi piár a kecskeméti iskola felszereléseit használta ugyanis. Kora délután a hóhelyzet olyan komoly volt, hogy már Szegedről is alig bírtunk kikecmeregni. Mai fejemmel már neki se mernék vágni, de akkor, 16 évesen ez volt a legnagyobb kalandok egyike. A régi ötösön araszoltunk Kecskemét felé, a hó egyre jobban esett és ami számomra akkor a leghihetetlenebb volt, hogy a hőmérséklet folyamatosan csökkent. Az élénk szél hófúvást okozott, és néha nem láttuk, hol az út. A látás is olyan 150-200 m körülire csökkent. Mire Kecskemétre értünk, ez olyan du. 2-3 körül lehetett, már -10 foknál is hidegebb volt és a hó szakadatlanul szakadt. Ez számomra hihetetlen volt, hiszen az ezt megelőző években, ha esett is egyáltalán valamennyi hó, az 0 fok körül esett. Azelőtt sohasem láttam még intenzív havazást -10 fok körüli hőmérséklet mellett. Hihetetlennek tűnt. Az odautat még egy defekt is nehezítette. Az iskolai VW-nek ráadásul az egyik ablakát nem lehettt felhúzni... laza Haza este 8 körül értünk, és a hó még akkor is esett. Szegedre visszaérve olyan vastag hó fogadott, hogy teljesen extázisban voltam, még az sem érdekelt, hogy a cipőm totál átázott... Pontos mennyiségre sajnos nem emlékszem.

    Az biztos, hogy nekem is a legnagyobb telek közt van az 1996 jan. 24.


  • Nekem elsősorban amiatt emlékezetes ez a nap, mert egy majdnem 1 évtizedes rossz széria tört meg ekkor. A 90-es évek első fele hóban, hidegben rendkívül szegény időszak volt, már kezdtem azt hinni, hogy nálunk igazi tél már nem is lesz többé. Ezen a napon olyan elemi erővel támadott be a tél, hogy azóta is élénken él az emlékezetemben.

23667. (előzmény: 23664. szeke) 2014-08-19 20:46:38

  • Például nekem. Kedvenc "trófeáim" egyike. Egyben éppen arra is remek példa, amiről nemrég a Globális jelenségek-ben beszélgettünk. Tudniillik, hogy télen az északkeleti hideg néha betör az észak-atlanti ciklonok fölénk nyúló teknőibe -ilyenkor a teknő hátoldala a maritim hideglevegővel nem játszik szerepet a mi időjárásunkban. Ehelyett a keleti hideg ér el minket, a teknő déli felének megerősödő (mediterrán) ciklontevékenysége folytán. Tulajdonképp ez az un." csúszópályás-mediciklonos" felállás lényege, ami legszebb téli epizódjaink "receptje"

    Link
    Link

    Látszik, hogy az atlanti partok előtt is van egy gyenge hidegnyelv (teknő hátoldal), de az igazán fagyos levegő Kelet-Európában, illetve az Ural-vidéken helyezkedik el.
    Nézzük, hogy alakultak tovább a dolgok:

    Link
    Link
    Link
    Link

    Látható, ahogy az északkeleti hideg utat tör térségünk felé. Ez utóbbi izoterma-térképhez tartozó izobár-térkép:

    Link

    Megfigyelhető a teknőről immár teljesen lefűzött, a keleti Mediterráneum fölé jutott ciklon, melynek hátoldalán, az északkeleti AC-óriással közös áramlási rendszerben északkeletről tódul be térségünkbe a szárazföldi hideglevegő.

    Emlékszem, a néhai Vissy Károly külön ki is emelte napijelentésében, hogy a kontinens időjárását egy hatalmas kiterjedésű AC határozza meg, melynek déli peremén igen hideg szibériai eredetű levegő áramlik térségünkbe. Azonban éppen a magas nyomásnak köszönhetően Európában sehol sem havazik.
    Azonban tudjuk, ez a cirkulációs típus mindig magában hordja a mediciklonok kialakulásának, kimélyülésének lehetőségét. Jan. 23-án már ezt a képet látjuk:

    Link

    Megszületőben van az ibériai partok előtt az a ciklon, mely áthelyeződve nagy havazást okozott nálunk néhány nappal később:

    Link
    Link
    Link

    A havazás rendhagyó módon délkeleti viharral jött, a szokatlan szélirány mellett nagy hófúvás volt -8 fokban. A házam keletre néző nyitott teraszát vastagon befújta porhóval, az ajtót alig lehetett kinyitni.

23666. 2014-08-19 07:29:00

  • Tegnapelőtt összezáporozott 3,7 mm, a hónap szummáját 96,1 mm-re növelve.

23665. (előzmény: 23664. szeke) 2014-08-17 16:57:52

  • 35 centi hó.laza

23664. 2014-08-17 13:59:36

  • 1996. január 24. Kinek mit mond ez a dátum? vidám

23663. (előzmény: 23659. Kerekrobi) 2014-08-16 11:09:50

  • Dicséret - köszönet a munkádért. Várom mikor töltöd fel ( Link )
    A mérőre lehet érdemes lenne egy olyan címkét tenni. Vigyázat sugárzó anyag! Megbontása veszélyes! ( hátha tud olvasni a gyűjtögető )

23662. 2014-08-16 10:30:45

  • Az éjjel lesett csapadék mennyisége 15,1 mm, amivel a hónap már 92,4 mm-nél jár.
    Az éves szumma jelenleg 457,1 mm, már most több mint a 2012-es éves szumma.

23661. 2014-08-13 09:54:32

  • A tegnapi nap volt nálam a nyár eddig legkisebb hőingású napja. +17,1°C és +19,1°C között változott a hőmérséklet. A két fokos hőingás még télen is kevésnek számítana.
    Egyúttal az idei nyáron ez volt az 5. olyan nap, amikor a napi maximum hőmérséklet nem érte el a +20°C-ot.
    Valamint pont egy hónap után (július 11. - augusztus 12.) volt újra +20°C alatt a napi középhőmérséklet (nyolc adatból).

23660. (előzmény: 23659. Kerekrobi) 2014-08-10 12:36:36

  • Ha legalább mérne vele...de szerintem azt se tudja mi az, csak a károkozás okozta öröm... zavarban zavarban zavarban

23659. 2014-08-10 12:29:32

  • 2014. július Bükk-fennsík, töbörklíma

    T átlag: +14,8 °C.
    T min. átlag: +5,2 °C.
    T max. átlag: +22,8 °C.
    Absz. T min.: -2,9 °C. (2.)
    Absz. T max.: 28,0 °C. (7.)
    Absz. hőingás: 30,9 °C.
    Legalacsonyabb napi átlag: 10,6 °C. (04.)
    Legmagasabb napi átlag: 17,9 °C. (21.)
    Legalacsonyabb T max.: 15,2 °C. (11.)
    Legmagasabb T min.: 16,1 °C. (22.)
    Napi legnagyobb hőingás: 30,1 °C. (20.)
    Napi legkisebb hőingás: 2,3 °C. (23.)


    Fagyos nap: 3 db.
    Nyári nap: 8 db.


    A Kurta-béri töbrökben lévő; Lusta nevű loggernemk a mérése a vigyázó kezeknek köszöhetően megszűnt. Magyarul: ellopták. Óvatos fogalmazással is csak ha esetleg egyszer olvassa üzemenem neki, hogy a szive legyen szabadnapos, ha már jobb dolga nem akadt. "Köszönjük".

23658. 2014-08-10 11:58:01

  • Thermometer összefoglalója a záporos, zivataros időszakról: Link nevet

23657. 2014-08-09 20:58:58

  • Egy éve ilyenkor a nyár legforróbb napjait éltük, ahogy várható volt idén a közelébe se értünk a 40 foknak, de azért nincs ok a panaszra.

23656. 2014-08-08 20:22:06

  • Még pár kép az augusztus 3-ai, és 5-i zivatarokból.
    Augusztus 3. hajnali peremfelhős squall line:
    Link
    Link
    augusztus 5. villám videókivágat:
    Link

Mai dátum

2014. augusztus 30., szombat

Rózsa

Utoljára feltöltött kép

35874

Hírek, események

Genevieve, a "három Csendes-óceán" vándora

Érdekességek | 2014-08-15 09:46

pic
A Csendes-óceán északi felét a trópusi ciklonok szempontjából három térségre osztották fel*: a keleti felén, Észak- és Közép-Amerika partjaitól a 140.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 5:46  napnyug 19:21
Szolnok: napkel 5:54  napnyug 19:26
Budapest: napkel 5:58  napnyug 19:31
Siófok: napkel 6:03  napnyug 19:34
Szombathely: napkel 6:08  napnyug 19:40

SuliMet program

Az A-MET egyesület SuliMet programjába országszerte 15 iskola kapcsolódott be.

A SuliMet programban résztvevő iskolák listája

Sulimet online meteorológiai állomások adatai

Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve
(18 Mbyte)

A pályázatot támogatja:

logo logo
Lap tetejére