Debrecen

2014-07-30 21:12:09

T: 23,4 °C

RH:  P: 

Időjárási visszatekintő

Adott napon: 
Keresés:

23631. 2014-07-29 21:09:43

  • A vasárnapi vihar emléke, avagy egy nedves downburst okozta károk: Link

23630. 2014-07-28 14:16:21

  • Hangfelvétel a tegnapi (2014. július 27. 12:30 körül) sistergős lecsapókról Pécelen:
    Link
    Meg még néhány kép + videokivágat:
    Link
    beillesztett kép
    beillesztett kép

    A zivatar közeledése még a dörgések előtt, ekkor vittem ki a diktafont:
    Link
    Már jócskán dörgött:
    Link
    Közelbe csapkodott:
    Link
    Link
    Végül elment nyugat felé:
    Link
    Link

23629. 2014-07-26 12:21:08

  • Nézzünk pár szinoptikai térképet az elmúlt júliusokból:

    Link

    Link

    Link

    Nézzük a jelenlegi képet is:

    Link

    Milyen közös vonásokat tudunk felfedezni?
    Először is az tűnik fel, hogy Európa nagyobb, középső és keleti része felett határozott meridionális, északkelet-délnyugat irányú légpályák fekszenek. Jellemző még a kontinens keleti felén megfigyelhető kiterjedt alacsony nyomású mező, melyben kicsi a nyomásgradiens. Továbbá tipikusnak mondható a kontinens északkeleti peremvidékein az élénk ciklontevékenység, figyelemre méltóan mély alacsony nyomású központokkal.(Mely cikloncentrumok érdekes módon általában mélyebbek az észak-atlanti minimum ciklonjainál)
    Úgy látszik, a fenti kép gyakori az évnek ebben a szakában. Vajon mi lehet a jellegzetes nyomáseloszlás fizikai oka?
    A meridionális jelleg könnyen magyarázható azzal, hogy a nyár második felében az észak-déli hőkontraszt hemiszférikusan nagyon lecsökken -ezáltal kicsi a nyomásgradiens, és gyenge, lassú a félteke léptékű nyugati áramlási szalag. Ezért, ha az északi féltekén valahol -mondhatni helyileg- mégis előáll jelentősebb hőgradiens, minek nyomán stabil ciklonörvény keletkezik, akkor ennek hátoldalán könnyen leszakad a hideg (hűvös) levegő, meridionálisra vált a cirkuláció. (Pontosan úgy, ahogy télen is gyakran megtörténik a Namias-ciklusok meridionális fázisának legvégén) Azonban nyár második felében a csekély hőkontraszt miatt nehezen regenerálódnak a polárfronti zonális légmozgások, különös tekintettel arra, hogy a hidegleszakadás még tovább csökkenti az amúgy is kicsi hőkülönbséget. Ezért a hőtranszport (Namias) ciklus megáll a meridionális fázis végén, vagy a meridionalitás és zonalitás közötti, jellegtelen nyomáseloszlású időszakban vesztegel (bárikus mocsárhelyzet) Magyarán: a meridionalitás kialakul, és "úgy marad". Az alacsony nyomású teknők ciklonjai így a kisebb szélességeken (fölöttünk) öregszenek el.
    Ennek pedig éppen az a következménye, amit látunk is: az öreg ciklon egykori meleg szektorának nedves, maritim levegője biztosítja a szükséges páratartalmat, a ciklon hideg légtömegei a talaj erőteljes felmelegedésével karöltve pedig megadják a kellő labilitást. Ehhez jön a vízszintes áramlásoknak a kis nyomásgradiens okozta gyengesége. Mindez az advektív hajlam előtérbe lépését eredményezi. Az érintett területeken -azaz Európa keleti és középső részén- tartósan "helyi" záporos, zivataros, határozott irányú és sebességű légmozgás nélküli időszakok állnak elő júliusban, augusztus első felében.
    A másik érdekesség,a mély északkelet-európai ciklon valószínűleg abban leli magyarázatát, hogy azon a vidéken nagy hőgradiens jön létre a jeges-tengeri hideg légtömegek, és a hozzájuk földrajzi közelségbe került eurázsiai, szárazföldi forró levegő között. Ez az alacsony nyomású centrum összefolyik a pontusi minimummal (mely az egyenlítői alacsony nyomású cella kitüremkedése észak felé) Így, ahogy már mondtam, igen kiterjedt alacsony nyomású mező keletkezik Európa keleti (és részben középső) területein. Európa nyugati, délnyugati részein ezzel szemben inkább magas légnyomásokat találunk. A sekély ciklonos, záporos-zivataros nyárközép és nyárvég ezért inkább Kelet-Európára, a Kelet-Európai-síkságra jellemző. Ott általában még akkor is ilyen az idő, mikor Közép-Európa fölött leszálló légmozgás uralkodik, vagy éppen forró, szubtrópusi légtömegek tartózkodnak.
    Az általános légnyomás-eloszlásból az is következik, hogy ha térségünket érinti a sekély ciklonos alacsony nyomású mező, úgy a lassú áramlás keleti,északkeleti irányú fölöttünk. A konvergenciák, felhőzónák, zivatarláncok is ebből az irányból vonulnak rendszerint fel.
    Végül vegyünk szemügyre néhány markáns kivételt, mikor térségünk közelében mély cikloncentrum jött létre, és a határozott nyomásgradiens sebes légmozgásokkal, jelentős advektív lehűléssel járt nálunk is a nyár második felében:

    Link
    Link

    Link
    Link



  • Valószínűleg valamivel az idei nyár is melegebb lehet az átlagnál, hacsak augusztus nem hoz nagyon hűvös időt. hideg Egy átlagos, vagy átlag alatti nyár valahogy nagyon nem akar összejönni mostanság. Persze én azt mondom, ne is jöjjön, mert én a forró nyarakat szeretem. laza Persze az előző évek nyaraihoz képest az idei tényleg lófütty, valószínűleg a Top20-ba sem fog bekerülni nagy bánatomra. szomoru De már elfogadtam ezt a tényt, szóval nem siránkozok többet emiatt. nevet


  • Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2386 - 2014-07-24 23:02:26)

    Először is, június kb. 1 fokkal melegebb volt, július várhatóan átlagosra jön ki és senki nem offolt szét semmilyen fórumot, végezetül semmit nem írtam kijelentő módban, ott van a ha nevet
    Matematikából tényleg nem voltam erős sosem, de szemem, fülem és logikai képességem nekem is van, így írásodnak épp annyi értelme van,mint az enyémnek, se nem több, se kevesebb nevet
    És előre tudod az egész augusztus várható kimenetelét!?Mert én még nem, sztem te sem.
    És tényleg utoljára : aláírom, nem fogalmaztam a legjobban, ha így folytatja, tudod tendenciára gondoltam, június melegebb, július átlagos, augusztus lehet átlag alatti, majd meglátjuk, vak is azt mondta.
    Élvezd ezt a normális nyarat nevet


  • Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2385 - 2014-07-24 22:54:27)

    Megfogadtam, hogy nem reagálok a teljesen értelmetlen írásokra, de ha már szétOFFoljuk a fórumot, akkor mégis.

    "idei ha így folytatja még a végén az utolsó harmadba is kerülhet akár"

    Először is semmi nem garantálja, hogy így folytatódik a nyár.

    Ráadásul ez hogy jött ki? A július pont annyival melegebb az átlagnál, mint amennyivel hidegebb volt a június.

    Tehát ha átlagosan folytatódik a nyár, akkor sem lesz az alsó harmadban, de ha a júliusi idő folytatódik, akkor meg végképp nem.

    Vagy másként tanultuk a matekot.


  • Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2384 - 2014-07-24 21:59:08)

    Üdv a meridionális túltengés időszakában, különösen jellemző ezen időszakokra hogy egyik év ilyen, a másik homlok egyenest més, sőt egyik hónapról a másikra elképesztő ugrándozások vannak, én ezeken már meg sem lepődöm.
    Tavalyi 10. legmelegebb nyár, idei ha így folytatja még a végén az utolsó harmadba is kerülhet akár.

23621. 2014-07-24 23:24:38

  • Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2382 - 2014-07-24 11:37:13)

    Pont ezeken a dolgokon gondolkoztam én is. Statisztikailag épp az év legmelegebb 3 hetét kezdtük el, és egyelőre június 10-e tartja a SZR-ot. Július 7-én volt még egy 35.7 Berettyóújfalun és ennyi, eddig. Az éves absz. max tekintetében ha jól sejtem az elmúlt 30 évben igen valószínű, h nem volt olyan, h ilyen korán álljon be, néhány június 20-a utáni érték rémlik talán a Krisztián által említett nyíregyházi is június vége felé volt. A következő időszakot ebből a szempontból is érdekes lesz nézni ill. a júliusi országos átlagos csapadék egy nagyon erős hajrával befuthatna az első 10-15-be az elmúlt 60 évet tekintve: Link Most 80-85 mm körül járhatunk, az absz. első (kb. 60 évre vissza) pedig 1999 júliusa 125 mm körüli értékkel. A tavalyi 3. legszárazabb július után az idei TOP 10 körüli helyezés pedig különösen pikáns lenne: Link


  • Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2381 - 2014-07-23 07:27:51)

    Pontosabban 6-án volt a kerekített 37 fok (36,7), de 7-én a kerekített 38 is összejött (37,6). nevet

    Krisztián: ha jól emlékszem, Lász mester talált egy olyan évet is, amikor nem a "szomszéd" hónapok (május-szeptember), hanem április vitte el az éves abszolút Tmax-ot. hideg

23619. 2014-07-24 23:24:38

  • Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2380 - 2014-07-22 23:10:02)

    Így van, sőt, az lenne ám az igazi kuriózum, ha az év legmagasabb hőmérsékletét nem valamelyik nyári hónapban mérnék. hideg Az is megérne egy kis utánanézegetést, hogy erre hányszor volt eddig példa.

    A másikat közben megnéztem: utoljára 1997-ben volt rá példa, hogy a szolgálat adott évbeli hivatalos állomáshálózatát tekintve az országos szezonrekord kerekített 36 °C-nál álljon meg. Abban az évben 36,2 lett a top max, ez egy júniusi adat amúgy Nyíregyházáról.

23618. 2014-07-24 23:24:38

  • Áthelyezve innen: Rövidtávú esélylatolgatások (#2379 - 2014-07-22 22:25:07)

    Pontosan, 2008 szeptember 4.-5.-én meg volt a kerekített 37 °C Szegeden, de ha hihetek szeke rövid írásának és be válik, akkor a augusztus is a mérsékelten meleg, sekély ciklonos, bárikus mocsaras időjárási helyzetekről szólhat, tehát még kb. másfél hónap van rá, hogy 35 °C fölé menjünk.
    Eddig ez a nyár maga a csoda, csapadékos, átlag körüli hőmérsékletű, ha a májust is beleveszem.


  • Az 2010 június 18.-án volt a battonyai, mezőhegyesi jégverés, a 2010 június 14.-i brutális napon pedig egy MKR szántott végig a Dunától keletre( a legerősebb fajtából), ennek déli ágán egy különálló cella okozta Orosházán a 6 cm átmérőjű jegeket.

    Martfumeteo : Ennek ellenére a 93/94-es tél nem egy vérmes télként vonult be a történelembe nevet

23616. 2014-07-24 17:07:39

  • Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236962 - 2014-07-24 17:06:08)

    Egy kis nosztalgiai Link Sajnos manapság egész télen alig van hó akkor meg 93 ban meg Novemberben micsoda mennyiség !! hideg


  • Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236961 - 2014-07-24 16:55:55)

    Nem maradt ki, mert június 17 az nem augusztusban volt laza

    A mezőhegyesi jégvihar az félelmetes.
    Sok felvételt látni a neten jégesőkről, de mindig szokott lenni a fákon levél.
    Itt semmi nem maradt.

    Az idei viharszezon kérdése: meglesz-e az első viharvadászat?!


  • Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236960 - 2014-07-24 16:49:27)

    Ez se rossz alma nagyságú jég Link


  • Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236959 - 2014-07-24 16:22:59)

    a felsorolásból kimaradt:

    2010 június 17. Mezőhegyes, giga jégeső: Link

23612. 2014-07-24 17:07:39

  • Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#236958 - 2014-07-24 16:12:16)

    Vissza néztem az elmúlt évek legviharosabb napjait és a 2010 augusztus az valami brutális! Augusztus 3. egy erős hidegfront vonult végig az országon, jégesőkkel, komoly viharokkal
    Augusztus 6. újabb erős front Szupercellákkal piros riasztással.
    Augusztus 13. a 300km es zivatarlánc!
    Augusztus 15. Újabb heves viharok helyenként 4-5cm jegekkel.
    Augusztus 16. Mezőkövesdi tornádó
    Augusztus 27. Újabb hidegfront, voltak heves zivatarok akkor is. Elfogadnék most is egy ilyen Augusztust laza

23611. 2014-07-24 14:36:37

  • Az utóbbi öt év legszárazabb nyara (június-júliust tekintve) eddig az idei Sopronban.
    78 mm csapadék hullott (a mai napig) a két hónapban. Pedig a tavaly július is párját ritkítóan száraz volt, de azt kompenzálta a bővebb júniusi csapadékmennyiség.
    Augusztust is beleszámítva minimum 185 mm csapadék kellene összesen a három hónapban, hogy ne az elmúlt öt év legszárazabb nyarát jegyezzük fel idén. Azaz hiányzik még 107 mm.
    A teljes 2014-es év eddig 397 mm.

23610. 2014-07-23 22:21:04

  • Paula sekélyke ciklon 38 mm. Éves eddig 464 mm. 2013.aug.1.-től a mai napig (csaknem egy év) 785 mm. Régen volt olyan nyár itt, hogy a fű a kertben nem sült ki, sőt szép zöld (eddig) végig.

23609. (előzmény: 23607. szabóka) 2014-07-23 19:26:03

  • Itt megszűnt a szárazság, Cseszneken 18,Pápán 11 míg Nagyalásonyban 16 mm esett tegnap.Eddig errefelé is alig 30 mm volt a hónap, de most.... Aztán ma zivatarok jöttek, itt majdnem 8 mm esett, Cseszneken most esik, Nagyalásonyból a kertünk csapadékát apósom majd beírja holnap, gondolom ott is zuhogott egy kevés megint. Szárazság elfelejtve kacsint .

23608. 2014-07-23 19:00:13

  • Tegnap csapadék: 77 mm eso
    Már 7 éve mérem rendszeresen a csapadékot, de ekkora mennyiséget még 1 nap alatt nem mértem. Sőt, az elmúlt 84 hónapból, 67 hónap szárazabb volt, mint a tegnapi nap. laza
    Top 3-as listám:
    77 mm 2014-07-22
    60 mm 2010-09-10
    55 mm 2008-07-07

23607. 2014-07-23 12:45:48

  • Itt egyelőre folytatódik a nyári szárazság, ami immár negyedik éve jellemző. Július eddig 33,2 mm-t hozott. Tegnapi csapadék: 7,2 mm; június: 9,0 mm.

23606. 2014-07-22 11:04:31

  • A júliusi nagy csapadékok a kertjeinket megkímélték : Nagyalásony 32, Pápa 45, Csesznek 29 mm. Itt elférne még az égi áldás. Tegnap SZR született, mert Pápán hála a borús időnek a T nem ment 21,3 fok alá. Ma meg még nem ment fölé, gyors volt a váltás. Az egy fokos havi pozitív anomália már alighanem nem nő, sőt a modellek nem is igen várnak már komoly hőséget erre a hónapra. Lehet hogy ez a hónap is a sokévi átlagféleségek körül fog zárni ?


  • Köszi. nevet


  • Ahhoz képest nagyobb, kb. fél fokkal.

23603. (előzmény: 23602. JoeJack) 2014-07-20 22:31:59

  • És az 1971-2000-es átlaghoz viszonyítva kb. mekkora az anomália értéke? Mert ugye az OMSZ még ezt az időszakot veszi alapul. nevet

23602. 2014-07-20 20:46:09

  • Bár júliusban nem voltak nagy hőségek, ezzel együtt az erősebb lehűlések is elkerültek minket. A standard melegnek köszönhetően mostanra országosan összejött kb. 0,5-0,9 fokos pozitív anomália (az előző, szintén meleg 30 évhez viszonyítva). A rövid- és középtávú prognózisokat elnézve ez már nem is nagyon megy le 0 alá.

23601. 2014-07-19 11:31:32

  • Hétfőn(07.14.) Császártöltés mellett kialakuló zivatar, amely felhőszakadás közeli intenzitású záporral járt, erős villámtevékenységgel kísérve.
    Link
    Link

23600. (előzmény: 23580. Bakonyvár) 2014-07-17 09:24:04

  • "Számomra értelmezhetetlen, hogy a 30 éves átlagok Szeged esetében közel 1 fokkal "alacsonyabbak a 100 évesnél"

    A legfőbb ok az lehet,hogy egészen 1951-ig a város belterületén mérték a hőmérsékleteket ,ráadásul többször változott a mérések helyszíne... ! Link


  • A másik szolnoki észlelő tőlem kb 5-6 km-re van légvonalban, a szandaszöllősi városrészen. Simán lehet ilyen különbség. Példaképp nézd meg a szolnoki webkam felvételét. Ez a felhőszaki a belvárosban (nálam is) mindössze 1,8 mm-t adott, a cella érintéséből. A kamera K-nek néz, az ÉK-i részen simán lejött 15-20 mm.
    Link

23598. 2014-07-13 16:15:00

  • Tegnapelőtt 3mm a mostani délutáni zivatarból 19mm esett

23597. 2014-07-13 14:01:45

  • 2014. június Bükk-fennsík, töbörklíma

    T átlag: +11,9 °C.
    T min. átlag: +0,4 °C.
    T max. átlag: +21,0 °C.
    Absz. T min.: -4,7 °C. (15.)
    Absz. T max.: 29,5 °C. (10.)
    Absz. hőingás: 34,2 °C.
    Legalacsonyabb napi átlag: 8,0 °C. (03.)
    Legmagasabb napi átlag: 17,0 °C. (30.)
    Legalacsonyabb T max.: 13,2 °C. (2.)
    Legmagasabb T min.: 11,3 °C. (30.)
    Napi legnagyobb hőingás: 28,8 °C. (10.)
    Napi legkisebb hőingás: 8,8 °C. (1.)


    Fagyos nap: 14 db.
    Nyári nap: 5 db.

23596. (előzmény: 23595. Brett) 2014-07-13 12:38:39

  • Nagy köszönet mindenkinek a feltöltött adatokért, nagyon alapos munka !
    Egy kérdőjel van azért bennem: Ha rákeresek Szolnokra az adatbázisban egy éves 202 és egy 314 mm-es adatot találok. Júniusig bezárólag az egyik 250 a másik a Tied 149,6 mm. Mivel a városban nagy domborzati különbségek nincsenek/lakótelepeket leszámítva/ arra gondoltam, hogy a Tisza "lehúzza". zavarban
    Nem néztem meg a két hely távolságát, de ha egy társam a városban 6 hónap alatt 100 mm-rel mást mérne befonnám a hajam (kopasz vagyok szomoru )
    Van valami magyarázat ?

23595. 2014-07-13 12:07:53

  • Kicsit megkésve: )

    2014.június, Szolnok - belváros:

    Átlagok, összegek:
    Havi középhőmérséklet: +20,4 °C (+0,4 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól; 4 mérésből átlagolva)
    Tmin átlag: +14,1 °C (+0,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
    Tmax átlag: +26,9 °C (+1,5 fok eltérés a szolnoki sokéves átlagtól)
    Havi csapadékmennyiség: 51,4 mm (80 %-a a szolnoki sokéves átlagnak)
    Légnyomás átlag: 1015,3 hPa
    Napsütéses órák száma: 290 h (SYNOP) (+28 h a szolnoki sokéves átlaghoz képest)


    Szélsőértékek:
    Tmin: +9,8 °C (4.)
    Tmax: +35,6 °C (10.)
    Legnagyobb napi hőingás: 17,6 °C (10.)
    Pmin: 1006,1 hPa (25.)
    Pmax: 1020,9 hPa (9.)
    Legnagyobb szélsebesség: 29.6 km/h 338°(ÉÉNY) (20.)
    Legerősebb széllökés: 51.8 km/h 68° (KÉK) (1.)
    Uralkodó szélirány: É
    Legnagyobb napi csapadék: 14.8 mm (2.)

    Jelzőnapok:
    Csapadékos napok: 7
    Jelentős csapadékú napok: 3
    Zivataros napok: 5
    Nyári napok: 18
    Hőség napok: 8
    Forró napok: 1
    Ködös napok: 0

    Az idei június az átlagnak megfelelő középhőmérsékletű, de a csapadék elmaradt a sokéves átlagtól. A hónap elején volt jelentősebb mennyiségű csapadékot adó zivatar, majd kánikulai napok következtek. Ezután átlagos időszak következett, a hónap utolsó harmada változékony időjárással kezdődött, többször volt zápor, zivatar, de a hőmérséklet kissé az átlag alatt maradt.

    Éves csapadék: 149,6 mm (-92,4 mm a sokéves átlaghoz képest) (jún. 30-ig mérve)

23594. 2014-07-12 14:28:01

  • A Siófokról rendelkezésemre álló adatok feldolgozása, táblázatokba való foglalása olyan szintre jutott, hogy lehetőségem nyílik ezentúl minden aktuálisan mért adatot -hónap, évszak, év felbontásban- az elmúlt tetszőleges számú év átlagához hasonlítani.

    Maradnék a 30 év átlagánál, ám ezentúl mindig az elmúlt 30 év átlagát fogom figyelembe venni, azaz idén az 1984-től 2013-ig terjedő 30 évét. Ebből fakadóan lehetnek különbségek az OMSZ siófoki átlagaihoz képest, ám én ezt így tartom helyesnek.

23593. (előzmény: 23592. bölke) 2014-07-12 07:55:07

  • Nálam tegnapig, három nap alatt (8-9-10-én) 8,3 mm hullott csupán, ellenben tegnap (főként éjjel...) 38,4 mm zúgott le.

23592. 2014-07-11 21:03:20

  • Itt Velencén kedd-szerda: 32 mm, péntek: 33 mm, így a héten már 65 mm esett le. Elég is volt most ebből.


  • Igen, azt nem csodálom, hogy Árpád-tetőn kevesebb volt, mert a komoly zivatarfelhő nyugati szélén voltam, de érdekes, hogy Újhegyen csak 21 mm esett.
    Nálam a talajtakaró sziklakerti növény kezdett berothadni már a sok esőtől, igaz, azt naponta öntöztem előtte is...

    Nálam a szőlő nagyon szép, igaz rezisztens fajta, a ringlófán a termés 90%-a ki van repedve


  • Egy kicsit tovább árnyalom a képet, nálam 21 mm!

23589. (előzmény: 23588. Cauchy) 2014-07-11 14:37:34

  • Nem teljesen azért ha reggel 8-ig értjük, Árpádtető 18 mm csak, mi a Bálicsban 20,5-öt mértünk. (de elég már amúgy az esőből, rohadnak a gyümölcseink....)

23588. 2014-07-11 12:54:44

  • Tegnap nálam 33mm eső esett, nagyjából ennyi jött le átlagosan az egész térségben.


  • Tény, hogy ma eléggé bonyolultan alakultak a dolgok, a mai napon nem volt olyan kiütközően nagy eltérés az állomások közt (ahogyan írtad is, hisz nálam 3 órakor visszaesett a T, majd pedig 5-6 óra közt, amikor a felhők feloszlottak 31 fölé ment). Csak az már évek óta feltűnt akár az időkép, akár a metnet, akár a kibővített OMSZ térképeken, hogy a metarok értéke , ami felkerül pl. Pápáról nálunk is (bár az OMSZ térképen már hiába keresem)mindig fokokkal kevesebb, mint a környező területek értékei. Azt azért nem mondanám, hogy mindezt mindig a szél, a páratartalom, a talajnedv vagy a felhőzet "sajátos" kombinációja okozza. A rekordokról meg már írtam...
    Ennek mértékét nem számoltam ki, ez igaz, de ha azt látom napos időben, hogy Körösszakál 2 fokkal többet mér mint Békéscsaba vagy Debrecen (fordítottra nem emlékszem, de ráérők biztos találnak ilyet is), akkor mindjárt rosszra gondolok... szegyenlos

23586. (előzmény: 23585. Bakonyvár) 2014-07-06 19:40:26

  • A repterek közül Kecskemét mellett Győr-Péren, Békéscsabán, Szegeden, Debrecenben, Szolnokon és Budapesten is megvolt a 31 fok ma a 10 perces térképek alapján (sőt Budapesten ha jól néztem a 32 is). Országos átlagban jellemzően 30-32 fok közül alakult a hőmérséklet, de volt egy-két 33 és 29 fok is.

    A napi maximumokat egyébként sok tényező meghatározza, hogy csak a legfontosabbakat említsem: a levegő páratartalma, a talaj nedvességtartalma és típusa, a szélviszonyok, a napsütés mennyisége. Például helyi összeáramlásokban akár 0,5-1(-1,5) fokkal is melegebb lehet, ezekből pedig az ilyen gyengébb alaplégáramlású napokon nincs hiány. A nyárra jellemző szélsőséges területi eloszlású konvektív csapadék miatt pedig a talajnedvesség ilyenkor kis területeken belül is jelentősen változhat. Ma is ott volt a legmelegebb, ahol a legszárazabb a talaj és a legalacsonyabb volt a páratartalom: Pest környékén, az Észak- és Közép-Alföldön, valamint északkeleten: Link Link Éppen ezért fontos a mikroklimatikus viszonyok figyelembe vétele is egy-egy maximum esetében, legyen az akár természetes, akár mesterséges. A városokban például az is elősegíti a nagyobb mértékű felmelegedést, hogy a csapadékvíz nagy részét elvezetik a csatornák, így a talaj is hamarabb kiszárad (főleg ahol nem öntöznek), illetve a páratartalom is alacsonyabb.

    Nem azt mondom (és nem mondtam eddig sem), hogy egyes állomásokon nincs fölémérés, de korántsem akkora mértékű (sem hőmérsékletileg, sem az érintett állomások számát tekintve), ahogy Te gondolod.

23585. 2014-07-06 18:45:34

  • Nem értem, hogy ezt miért erőlteted ? Világosan látszik, hogy a reptéri állomások (az AMSZ oldalon épp az előbb néztem a 16:15-17:15-ös adatokat, alighanem nem ad minden reptér félóránként METAR-t, a csúcs a kecskeméti 31 volt) vagy az OMSZ "főállomások" többnyire csak 29-30 fokokat mérnek (bár korábban talán Kecskemét,Debrecen és Paks 31-32-t is adott), míg a sok kisebb állomás sokfelé mért 32 talán 33 fokot is. Ennek, vagyis, hogy a reptéri állomások szinte soha nem mérnek napi max-ot és mindig Paks,Körösszakál,Elek,Tata,Baja,Vásárosnamény,Újpest,Budakalász meg még néhány "al" állomás adja a napi max-ok 99 %-át napos időben nem hiszem , hogy éghajlati magyarázata van.
    Hogy most miért nincs 2-3 fok eltérés ? Nagyon egyszerű a válaszzavarbanokfelé középen és keleten erősen megnövekedett a felhőzet, néhol még zápor is volt.Ilyenkor nem áll a dolog, éppen erről beszéltem.
    Abban igazad van, hogy ha egy terület homokos puszta vagy sivatag, akkor nem lehet oda füvet telepíteni, hogy ne legyen meleg. Vagyis a mondanivalóm másik "ferdítése" valóban az, hogy ha egy terület hegyes, erdős, homokos vagy vizenyős, akkor az nem jelenti azt, hogy ott nem mérhetünk. Az emberek többsége ma más nagyvárosban lakik és ott hősziget van. Őket nem vigasztalja az, hogy onnan 15 km-re a füves pusztában nincs olyan meleg ( főleg éjjel szentigaz). Tehát nem az a bajom, hogy városok belsejében is mérnek és rekordokat döntögetnek, hanem az, hogy ezek a "rekordok" éppúgy sántítanak, mintha a Bükk töbreinek minimumait is bevennénk a rekordok közé vagy a napijelentésbe és előrejelzésbe, hisz az is az ország része és akkor elképednének az erről mit sem tudó laikusok, hogy "jé, még Zabarnál is van hidegebb".
    Külön világ a Kiskunság, ahol születnek rekordok és valószínüleg talajfelszíni okokból, amihez a délebbi és medenceközepi fekvés és sok napsütés egyaránt hozzájárul. Ott természetesnek tartom, ha ma 32-33 fokot mérnek Kiskun...akárhol vagy Kecskeméten. Még talán Baja is magyarázható (de hogy miért melegebb a Kiskunságnál az nem nagyon) ezzel. De a tiszántúli "al" állomások vagy a pest ill. komárom megyeiek számomra nehezen igazolhatók éghajlati okokkal. Ha mikroklimatikai dolgok túl nagy szerephez jutnak, akkor valóban nem telepítési hiba áll fenn, de azért a harmad vagy fél országban nem hiszem, hogy sajátos , kikerülhetetlen mikroklíma van, mint a homokpusztában.
    Ha az éghajlatot leírjuk, akkor jó vitatéma, hogy az ember alkotta mikrokörnyezetet is belevegyük-e ? Szerintem azért a hegyek vagy tengerpartok klímájáról , mivel világszerte vannak mindenki tudja, hogy sajátos. De sűrűn ember által beépített nagy térségek inkább csak Ny- és Közép-Európában, az USA Ék-i részén,a Kínai- és a Hindusztáni -alföldön vannak. Kisebb gócok még vannak foltszerűen másutt is, de azért a bolygónak ezek csak alig 1-2 %-át, ha kiteszik (71 % eleve a világtenger). Ha bolygó éghajlatáról beszélünk, akkor ezeket nem szabadna a hőtöbbletük miatt felnagyítani, mondván, hogy az emberek itt élnek és nem az őserdőben, a tajgában, a tundrákon, a tengerben, és a jégmezőkön. Az igaz, hogy itt könnyebb méregetnünk, mint az óceánon vagy a magashegységekben vagy a sarkvidékeken, de szerintem nem a hőszigethatásra vagyunk kiváncsiak vagy a mikroklímára ha éghajlatot vizsgálunk.


  • Szerintem az a baj, hogy nem jól értelmezed az egészet. A nagy(obb) térségi klímát az ilyen kisebb, "mikro"klimatikus viszonyok határozzák meg, így éppen akkor torzulnának az országra vonatkozó klímaelemzések, ha nem vennénk figyelembe a Balaton, az alföldi homokos pusztaságok, a városok, a hegyvidékek/dombok, a fagyzugok/töbrök stb. jelenlétét. Igen is el kell fogadni, hogy az ország hőmérsékleti viszonyai nem egységesek, van, ahol hűvösebb, van, ahol melegebb van, és inkább örülni kéne neki, hogy ezen a kis helyen is ilyen változatos viszonyok uralkodnak. Az állomások - olykor valóban nem túl szerencsés - áthelyezgetéséről az eredeti hozzászólásodban nem volt szó, így ezt most ne keverjük ide.

    Egyébként ugyan ez van nagyobb léptékekben is például a tengerparti/óceánparti, a magashegyi, a sivatagi vagy a nagy metropoliszokban történő mérések esetében is. Akkor ezek is feleslegesek lennének?

    Abban igazad van, hogy a beépítettség és az állomás közelében lévő nagy aszfalt/betonfelület némi hőtöbbletet biztosíthat, és abban is, ha kiraknál egy megfelelően árnyékolt hőmérőt a város leaszfaltozott/térkövezett főterére, akkor több fokkal melegebbet mérne. De megnyugtatlak, az OMSZ mérői a városokban is füves részek felett vannak elhelyezve, még ha ez számodra hihetetlennek tűnik is, így az esetleges hőtöbblet hatások sem adnak hozzá 1-1,5 foknál többet a valós adathoz. Ezáltal az általad írt 2-3 fokos fölémérések ferdítések, esetleg az Időképen láthattál ilyet.

    És ha már a kérdések és a meg nem válaszolások, talán fussunk neki még egyszer: a ma kora délutáni (még mindenütt napos) időszakban mért adatok között hol vannak a 2-3 fokos fölémérések? Link

23583. 2014-07-06 15:32:08

  • Bocs. ez meg lemaradt:
    A városi méréseknél az aszfalt és betonfelszín sokasága szerintem megnöveli a meleget nappal is. Aki járt más egy Budapest vagy akár kisebb város olyan belterületén, ahol a természetes talajfelszín még 20 % sincs, az érti mire gondolok. Ha az állomás azon a 20 %-on van, akkor azért nem olyan mérvű az eltérés, főleg, ha egy sokemeletes tömb árnyéka is odavetül du. Ha Pápa lebetonozott Főterén a Nagytemplom elé a napra tenném a hőmérőházam, akkor tuti 3-4 fokkal többet mérne. A templom északi árnyékos oldalán már lehet, hogy 1-2 fok lenne az eltérés, felhős, szeles időben meg ugyanannyit mutatna.


  • Kérdéseimre válasz helyett kérdések és vádak megint. Egy kérdés: mikor írtam ezt a 60-70 megy 30-40 dolgot ? Sajnos nem emlékszem.
    11 év alatt itt rengeteg írás született a témában állomáshelyekről és fals mérések tömegéről, ami árnyékolóhiba, műszerhiba, kritikán aluli elhelyezés (dombról a völgybe és fordítva, városból ki vagy be ill. körbeépített egykori külterület stb.) Ezek után mindezt tagadjuk le és aki ezt szóvá teszi (tette) feszítsük keresztre ?
    Sok hiba van az előző írásomban: pl. ha a 2001-2010 időszakkal kicseréljük az 1971-80-as évtizedet megint fals átlaghoz jutunk. Egyszerűbb lenne az 1970-2010-et használni. Nem helyes a 100 évvel ezelőtti agyonhomogenizált és interpolált adatokat nézni, hisz akkor 80 %, hogy más műszerekkel és egész máshol mértek mint manapság. Bizony az érvelésem nekem is sántít elismerem, de hogy nem lehetne egységesebb állomáselhelyezés az talán túlzás. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy Lőrinc ma nagyvárosi környezetben van, Siófok pár méterre a Balatontól, Paks egy betonfelszín közelében, Nyárádról írtam, hogy pár lépésre volt egy épülettől,Baja ,Bugac stb. homokfelszínen,Tevel,Káld valami műtárgyak,betonfelszín közelében stb. Szerintem minden városban lehet olyan nyílt és viszonylag sík területet találni, ahol legalább 100 m-es körzetben nagy házak,beton, aszfalt, erdő,tópart nincsen és lehetőleg füves terület. Egy település széle a legjobb, ahol nem messze van pl. a közmű (nagyon jók a repterek, csak ne a kifutópálya mellé tegyék). Persze ezen nem lehet azonnal változtatni, de ha éghajlati összevetésre vetemedünk kéne valamiféle standard állomáscsoportot összeállítani és nem a létező összes állomás T adatát nézzük (csapadék persze egészen más).

23581. (előzmény: 23580. Bakonyvár) 2014-07-06 13:04:39

  • "Továbbra is tartom azt a véleményt, hogy éghajlati összevetésekre nem lakott környezet, műtárgyak környékének és homokozók, vízpartok, erdők adatait kéne használni." Akkor mit? Hova rakod az állomást úgy, hogy a megfelelő technikai és (ahol észlelés is van) emberi háttér (áramellátás, megközelíthetőség, épület a belső egységnek/személyzetnek) meglegyen?
    Elárulom, a világ minden pontján ilyen helyen vannak a mérők (még az Antarktiszon is, ott a kutatóállomásoknál).

    Egyébként ha Magyarországon nem mérnének az általad említett helyeken, akkor az ország alig 30-40 %-a lenne alkalmas mérésre. Ez elegendő és reprezentatív adat lenne éghajlati összevetésekre?

    "Ha nem kertvárosban lennék, akkor én is 2-3 fokkal is fölülmérnék napos időben, ahogyan sajnos sok OMSZ állomás is teszi" Igen, ez ferdítés, hiába mondod, hogy nem az. Most országszerte sut a nap, szerinted hol van 2-3 fokos felülmerés? Link (Most tekintsünk el attól, hogy a Te véleményed szerint ezen állomások 60-70 %-a olyan helyen van, ahol nem is szabadna mérni.)
    Láss csodát, pl. Szegeden a kül- és belváros között napközben minimális hőmérséklet-különbség van: Link Éjszaka ugyanakkor már nagyobb az eltérés, és hosszabb távon ezek adják az hőmérsékletbeli eltérést is.

23580. 2014-07-06 12:39:50

  • A múltkor szóvá tettem, hogy a 30 vagy 100 éves átlagok alkalmazásával más eredmény szűrhető le az aktuális hőmérséklet átlagtól való eltéréséről. Megnéztem 3 városunk OMSZ-os adatait, mennyi pl. a jún. és júl. átlaga:
    Időszak.. Hónap Budapest Szeged Pápa
    1901-2000 jún.: 19,7.....19,9....18,6 fok
    1901-2000 júl.: 21,6.....21,8....20,6 fok
    1971-2000 jún.: 19,7.....19,2....18,1 fok
    1971-2000 júl.: 21,5.....20,8....20,0 fok
    (Mindhárom hely alföld,síkság)
    Számomra értelmezhetetlen, hogy a 30 éves átlagok Szeged esetében közel 1 fokkal, Pápa esetében kb. fél fokkal alacsonyabbak a 100 évesnél, viszont Budapest esetében ugyanannyi.(hacsak Szegeden nem GM, hanem LH, lokális hűlés lépett fel az állomás áthelyezése miatt ?)
    Az is nehezen értelmezhető, hogy Szeged nyáron hidegebb hely, mint Budapest. Bár van egy sejtésem, hogy az általam emlegetett városi hőszennyezés lehet mögötte, és nem éghajlati ok magyarázza. Ha Ferihegynek lennének adatai tartok tőle, hogy egész más lenne az eredmény. Továbbra is tartom azt a véleményt, hogy éghajlati összevetésekre nem lakott környezet, műtárgyak környékének és homokozók, vízpartok, erdők adatait kéne használni. Tűző napon most nyáron a hőmérőim 1-2 fokkal melegebb max-okat adnak pl. a 3-4 km-re lévő reptérnél.Hiába, nem szabványos hőmérőházam van, ahogyan szerintem sok más automata állomás sem "házikóban" van. Ha nem kertvárosban lennék, akkor én is 2-3 fokkal is fölülmérnék napos időben, ahogyan sajnos sok OMSZ állomás is teszi (bár ezért lehet, hogy ferdítés lehet a vád, mert nem ellenőriztem le őket szomoru ).
    Júniusban nálam a min-max számítással az közép 19,4 fok lett, a reptéren 18,9. Megnéztem Szegedet: az ottani reptér mellett 19,7 lett az átlag, tehát a 100 és 30 éves átlagokban lévő kb. 1 fok fok eltérés szépen megmutatkozik a két reptér közt, bár némileg kevesebb lett. Anomáliáról nem írok, hisz a számítási metódus eltér. (Antibulvár szerint 0-0,4 fok a 2 és sokadatos havi átlagok eltérése a 2 adatos javára-hónaponként eltérő mértékű)
    Persze egész más következtetést lehet levonni a 100 és 30 éves adatokból, vagy ha az 1981-2010-es adatok is meglennének (3,5 év nem volt elég az elkészítésére ? zavarban ). Pápán pl. a júniust nézve a 2000-2013-as átlag kb. 19,8 fok volt. Elképzelhető, hogy az utolsó 30 év átlaga milyen lenne az 1971-2000 közti 18,1 fokhoz képest. A saját (kissé felülmért szegyenlos ) naplóbeli átlagaim 2006-1013 közt 20,3 fokot adnak júniusra ! (idén a reptér +0,4 fokkal korrigált adata 19,3 körül lehet...)

23579. 2014-07-05 13:42:50

  • 1 éve,2013 július 5.-7. között igen szerencsés konvektív helyzet "áldozata lettem".

Mai dátum

2014. július 30., szerda

Judit, Xénia

Utoljára feltöltött kép

35668

Hírek, események

Éjszakai világító felhők (2014. július 3-4.)

Érdekességek | 2014-07-04 09:54

pic
Az éjszakai világító felhők (angol rövidítéssel NLC) az éjszakai égbolt látványosságai, melyek a mezoszférában, a hagyományos felhőknél jóval magasabban alakulnak ki.

Radar

map

Aktuális hőmérséklet

map

Aktuális szél

map

MetNet Social

Adó 1% felajánlása

ado_1%

A tavalyi évben 156.706 Ft felajánlás érkezett, amelyet ezúton is köszönünk!

Napkelte/Napnyugta

Nyíregyháza: napkel 5:05  napnyug 20:13
Szolnok: napkel 5:14  napnyug 20:17
Budapest: napkel 5:17  napnyug 20:23
Siófok: napkel 5:23  napnyug 20:25
Szombathely: napkel 5:28  napnyug 20:31

SuliMet program

Az A-MET egyesület SuliMet programjába országszerte 15 iskola kapcsolódott be.

A SuliMet programban résztvevő iskolák listája

Sulimet online meteorológiai állomások adatai

Az észlelő amatőr meteorológus kézikönyve
(18 Mbyte)

A pályázatot támogatja:

logo logo
Lap tetejére