Az én nagymamám is mesélt az óriási hómennyiségekrõl, nagy hóviharokról , 1941/ 42 telérõl. Egymást áskálták ki az emberek a hóvihar(ok) után a házakból, a házetõkig érõ hófalakból.
Elég rövid idõn belül ki lehet következtetni dolgokat , pl. ha megnézed a mért adatokat (Budapest, Debrecen a két város , amibõl borsodra tudsz következtetni.) Link Illetve az archívumban a makroképeket: Link Ezen a télen karácsonytól február közepéig számottevõ olvadás nem volt, de 8 - 10 naponta kiadós havazás annál inkább. (É-ÉK-rõl beszélek!) Több fokkal fagypont alatti hõmérsékletek jártak, gyakori volt az ehhez hasonló makrohelyzet Link így a medis helyzetek , és a keleti AC légnyomás különbsége gyakran járhatott szélerõsödéssel. Azt is érdemes tudni, hogy a bodrogköz - hernádvölgy - délborsodi térség az ÉK-i szélcsatornában fekszik, telente viszonylag gyakoriak a hófúvások. A bodrogközi térségben még erõsebbek, a szél és a domborzati viszonyok arra még komolyabb hófúvásos helyzeteket idézhetnek elõ. Lehet még cikkeket is találni Link . A cikk csak szemezget érzésem szerint, hiszen kihagyja a 96'-os , és a 2003 - as februári kiterjedt nagy havakat az alföldön. Érdemes (lenne) alaposabban körüljárni az ilyen (41/42) teleket.