Meteorológiai társalgó

Olyan emberként, aki már érintőlegesen foglalkozott (és fog foglalkozni) ezzel a témával: mindkettőtöknek igaza van!
Ilyen undorító fáklyát pedig még sosem láttam, le is mentettem az utókornak. 2024 nyara elkezdhet félni, hogy az idei nyár letaszítja a trónról hőmérsékletileg és szárazságban?

Vannak olyan tagok amik már a hétvégét sem adják teljesen eseménymentesre és az északi, északnyugati térségben elkezdődne az esély növekedés a zivatarokra. Messze van és változik csapong folyamatosan. Amúgy marha jól néz ki a kelet nyugati irányú pufferzóna a légtömegek határán. A Lengyel-síkságtól egy folyosóban egészen Nyugat-Franciaországig elég komoly események is lehetnek a hétvégén már.

Nem rossz ez az ECM fáklya!  Bő egy hetet kellene kiböjtölni.

Köszi! Ez azonban mindaddig csak konteó, amíg nem látunk konkrét és egyértelmű nyomokat. Láttam egy hasonló időpontban fotózott hasonló felhőstruktúrát ábrázoló és hasonló irányba néző fotót amin látható egy vékony tuba vagy tölcsér. Ha a kettő együtt összefésülhető akkor igencsak nő az esélye annak, hogy tényleg tornádó lehetett. 

De mondom ez mindaddig feltételes, amíg nincsenek konkrét bizonyítékok.

ui: egyébként a szolgálatnak nincs doppler radarja?
Az eléggé egyértelműsítené a dolgot.

Ezt ide mentem, visszanézek akkor

Régebben olvastam egy amerikai cikket arról, hogy a talajgenerátoros (acetilén hordozó)  és a rakétás (ott a hordozóban kén is van)  jégerek között  van különbség,   és a rakétás több csapadékot hoz le,  ezért ők akkor "vízigényes kultúrák védelmére" a rakétás megoldást javasolták.  Már nem találom sajnos a cikket,  amit  azért  sajnálok, mert  rendes mintavételen alapuló statisztikája volt...  de most  már nem a NÉBIH  computere előtt ülök, és se erőm, se időm, belemenni az angol irodalomba, a jelen munkám és terhelésem mellett.
Amúgy mostani  MTA Elnökünk  légkörkémikus,  szóval  remélem, Ő hozzá tud majd tenni a  - bőséges irodalommal bíró - magvasítás témához...  bízom benne.

A  különbség tehát, NEM az ezüstjodidban, hanem a feljuttatás módjában, a hordozó anyagban  van.
Bocsánat, hogy  előhoztam...   hadd döntsenek róla  a hozzáértők.

Az ECM húzza a mézes madzagot

2 és fél évvel ezelőtt ért véget a legutóbbi csapadékos időszak nálam.
Már nagyon itt lenne az ideje egy újabbnak! 

De jó is volt 2023. október vége, november, december és 2024. január eleje. 
2 és fél hónap alatt 350 mm csapadék hullott le és mindez a téli félévben.
Ennek ellenére már 2024. is eléggé aszályos volt, 2025. még inkább, 2026. pedig eddig egyenesen undorító!

Így van ez igaz, ráadásul én a saját átlagaimat, hónapról hónapra folyamatosan frissítem és ez így lesz mindig
De még így is a május-június-július a legcsapadékosabb hónap nálam.

A vasárnapi csapadékösszeg nyomnyi mennyiségű lett nálam az éjjeli jelentéktelen pár cseppes záporokból. 
A hétfői napi csapadékösszeg is csak nyomnyi mennyiségű lett, amikoris délután érkezett a zápor permetszerűen, károkozó erősen viharos északnyugati széllökések kíséretében. 

Ma csapadék nem hullott és sanszos, hogy a héten már nem is fog nálam.
Azzal meg tele már a padlás, ami hétvégére várható ( pár folt újra megázhat dny-on és északon, ék-en ).
Hiába, ez egy ilyen év!

Igen, ez az az egy konkrét eset, és ott el is fogadható ez a magyarázat. Viszont az azóta tapasztalható, esetenként jóval nagyobb mértékű (a környékhez képest +3, +4 °C-os) kiugrásának más oka van, ami azért kis mértékben szinte biztos, hogy már a rekorddöntéskor is szerepet játszott.

Vizsgálta a Hungaromet, ez volt az oka:

"Délután úgy tűnt, ismét néhány tizeddel elmarad a rekord, de 15 órakor az Ipoly menti szécsényi állomás 42 fokot jelentett. Az állomáson egy órával korábban már volt 41,4 fok, azonban egy közeli zivatarfelhő árnyékoló hatására kissé csökkent a hőmérséklet. Ezután 10 percen belül 40,3 fokról 42,0 fokra ugrott a hőmérséklet, így 0,1 fokkal megdőlt az abszolút országos maximum-hőmérséklet rekordja.Az elemzés szerint a hőmérséklet ugrásában valószínűleg a közelben feloszló zivatar is szerepet játszhatott: a zivatar kiszáradó leáramlási zónájában felmelegedő levegő éppen elegendő volt az új országos hőmérsékleti rekordhoz."

Kereken 30,0 °C lett a Tmax, így a hőségnapok sorozata 26-ától fog kezdődni, kíváncsi leszek, hol lesz a vége. A júniusi hőhullámnál kereken 2 hétig tartott a hőségnapok és 6 napig a forró napok sorozata, most ennél könnyen lehet, hogy több lesz, bár a forró napok esetén azért kérdéses, hogy lesz-e egy átmeneti(?) törés a jövő hét elején/közepén, illetve hogy már csütörtökön összejön-e az első, vagy csak pénteken.
Kíváncsi leszek az abszolút maximumra is, a legtöbb modell azért behúzza ide is a 38-39 °C-ot most. Remélem, nem megint a "tucat 36-37" lesz a vége, mint júniusban. 

Megjelent a hold az erdő fölött. Most épp sárgaréz állapotban vigyorog, igen impozáns látvány. Takt 20 C , szóval trópusi éccaka remélhetőleg nem lesz.

És ez miben mond ellent annak, amit én írtam? Te magas VPD-ről (azaz alacsony rH-ról) írsz és erre az esetre igaz, amit írsz. Én meg alacsony VPD-ről írok (magas rH), az meg arra az esetre igaz. Akkor mi a nem?

Ma elkezdtem keresni országon belül, hogy hol lehetnék klímamenekült. Meg országon kívül is. Szerintem az Alföldnek és különösen a Homokhátságnak nagyjából annyi - itt sem növényt termeszteni, sem normálisan élni nem lehet.

Nem néz ki olyan borzasztóan a jövő, maximum +35 fokra számítok, kisebb esőkkel és zivatarokkal. 

Mondjuk az "átlag" sosem volt egy fix dolog, elvégre az éghajlat is folyamatosan változik. 

Ugye mostanában elég gyakran van átlagnál melegebb és szárazabb hónap. Valaki már felvetette, hogy talán "változtatni kellene" az átlagokon. 
Nos az a helyzet, hogy az időjárás gondoskodik ezen a változáson. Én csapadékot 2008 óta mérek, sokáig átlagban a július volt a legcsapadékosabb hónap, kézen fogva versenyeztek a májussal, de pár tized mm-rel mindig a július átlag volt magasabb. 2021 ben fordult a kocka, tehát a 2008-2021-es csapadék átlagom 77.6 és 77.4 mm volt, de már a május javára. 
Azóta drasztikusan fordult a kocka, az elmúlt 5 év júliusi csapadék átlaga csak 18.8 mm.
Lassan már a júniusi átlag is beelőzi a júliust.
A másik szomor tény, hogy az elmúlt 5 év 3 havi átlaga (május-július) csak 101.9 mm. 2008-2021-ig ez a 3 havi (május-július) átlag még 223 mm volt.

Nem. Magas VPD (35-40% alatti rH)  esetén a növény zárja a sztómáit, leáll a CO2 felvétel, a fotoszintézis. Halál.

Tavaly november 27-től tegnap július 27-ig az elmúlt 8 hónapban mindössze 179,6 mm csapadék hullott Pilisvörösváron. 
Erre már nem lehet mit mondani!

Mi nem? Alacsony VPD (= magas rH) esetén a növény nem tud párologtatni, így a tápanyagtranszport leáll, ennek eredményeként kálciumhiány alakul ki, valamint gyökérrothadás és penészedés. 

Ha a padozat jóval lejjebb van, mint a jelenlegi üledékszint, akkor nem halott a kút, csak vissza kell mélyíteni.

Nem.
Lásd még: VPD (Vapor Pressure Deficit) és a sztómazárás biológiai hatásait.

Rigóc 0,5 mm.

Valami történt ott, az tuti, de ezt már pedzegettük itt is. És valószínűleg a talajállapotban, mert úgy tudom, a felszínhőmérő is produkál hasonló kiugrásokat, nem csak a 2 m-en lévő hőmérsékelt-mérő. Nyilván ez ilyenkor kényes kérdés, de ha igazából az van ott, amit mér, akkor miért kéne letiltani? (Ez nem tűnik olyan szisztematikus hibának, mint anno Adony, illetve elvileg megnézték, a szenzorokkal sincs gond.)

Bazsa: aznap a szlovák oldalon lévő állomások is hoztak 41 °C körüli maximumokat.

Persze ez így van, csak eszembe jutott arról amit írtál az eső, meg a leveleken a vízfelvétel; aminek mindig is elfelejtettem eddig utánanézni, pedig eléggé érdekelt. Gondoltam megosztom.

Na, akkor gondolom vizsgálódnak az OMSZ-nál majd és kiderül, hogy mégsem dőlt meg a 2007. július 20-án Kiskunhalason mért 41,9 fokos országos TopMax rekord. 
Nekem már a kereken 4 hete Szécsényben mért kereken 42 fok a mérés napján is gyanús volt már.
Alföldön 40-41 fokok és majd pont egy nógrádi városban fog 42 fokot hozni.
Persze! Még egy szarul mérő Budakalász sem hozott 42 fokot.

A francia erdőtüzek füstje megérkezett Tirolba.
Kora délután még tökéletes volt a légkör, mostanra piszkos-szürkés...

Szerintem azért mert délről viszonylag zárt a település, ÉNY felől meg áramlik be a meleg levegő.

Szécsényben most is kicsit magasabb a T, mint a környéken, 2-3 fokkal. Nem gyanús egy kicsit? Abszolút nemzeti rekordtartóként, megváltozott a környezet vagy mi lehet?

De ez mind kondenzált/folyékony vízről szól, nem pedig fülledt levegőből való vízfelvételről, és ez hatalmas különbség.

Mindig utána akartam nézni a levélen keresztüli vízfelvételnek, ezek szerint lenne olyan fa, amelyik hálás a fentről való locsolásért is (én a csicsókánál láttam főleg a "hála" jeleit kis eső után is). Szóval (vigyázat Chat GDP):

A növények között nagy különbségek vannak abban, hogy mennyire képesek közvetlenül a leveleik révén felvenni a vizet (angolul foliar water uptake, FWU), illetve mennyire tudják hasznosítani a nagyon kis mennyiségű csapadékot (2–3 mm), ködöt vagy harmatot.
A válasz röviden: van, amelyik nagyon jól, van, amelyik alig.
Mitől függ?1. A levél viaszrétege (kutikula)Ez az egyik legfontosabb tényező.
Vastag, viaszos levél → a víz lepereg, kevés szívódik fel.Vékonyabb vagy speciális kutikulájú levél → több víz juthat át.Példák:
Kevés vizet vesz fel
káposzta
hagyma
lótusz (szinte teljesen víztaszító)
Jobban felveszi
bükk
juhar
sok páfrány
2. Levélszőrök (trichómák)Sok növény szőrös levele nemcsak árnyékol, hanem meg is tartja a vízcseppeket.
Ilyenek például:
paradicsom
zsálya
olajfa
sok mediterrán növény
A vízcseppek tovább maradnak a levélen, így több idő jut a felszívódásra.
3. A sztómák (gázcserenyílások)Régebben azt hitték, a víz főként a sztómákon át jut be.
Ma már tudjuk, hogy
részben igen,
de sokszor inkább a kutikulán keresztül történik.
Éjszaka vagy magas párában egyes növények sokkal jobban képesek erre.
4. A levél alakjaNagy szerepe van annak is, hogy
megáll-e rajta a víz,
gyorsan lecsorog-e.
Például
tölcséres levél
bordázott levél
érdes levél
tovább tartja a vizet.
5. A növény élőhelye Ez talán a legfontosabb evolúciós tényező.
Ködös területekItt a növények gyakran a ködből élnek.
Példák:
mamutfenyők (Kalifornia)
babérerdők (Kanári-szigetek)
broméliák
Ezek akár napi vízigényük jelentős részét a leveleken keresztül fedezik.
Száraz területek Sok sivatagi növény szintén kiváló ebben.
Például
agávé
aloe
néhány kaktusz
pozsgások
A kevés harmatot vagy rövid záport is hasznosítják.
Mi történik 2–3 mm eső esetén?Ha ennyi eső hullik, sokszor
a lombkorona felfogja,
alig jut a talajra,
különösen nagy fák alatt.
Ilyenkor a lomb vízének egy része
elpárolog,
egy része lecsöpög,
egy része viszont felszívódhat a leveleken keresztül.Ez különösen fontos hosszú aszályban.
Néhány ismert példa NövényLevélen át vízfelvétel
És a gyümölcsfák?A magyar kertekben gyakori fajok közül nagyjából így lehet rangsorolni:
Jobban hasznosítják a kis esőket
cseresznye
meggy
alma
körte
Közepesen
szilva
kajszi
őszibarack
Kevésbé
dió
mandula
Ez nem jelenti azt, hogy egy 2–3 mm-es eső teljes vízigényüket fedezi, de kutatások szerint az ilyen kis csapadék csökkentheti a levél vízhiányát, javíthatja a fotoszintézist és mérsékelheti a stresszt, még akkor is, ha a talaj szinte száraz marad.

A konkurens oldalon van egy cikk róla, ott van egy rövidke videó.
Link

A növényeknek tökéletesen mindegy a fülledtség (azaz nem, lásd lentebb)... mivel a levél csaknem 100%-os telítettségű, így még egy 80-90-os rH is mindegy (ha meg sokkal kisebb a levél telítettsége, akkor az már elszáradóban van, azaz megintcsak mindegy...).
A légnedvesség "hasznosulásához" kondenzáció szükséges, de ez nyáron, fülledt melegben lehetetlen. 
A nagy fülledtség sokkal inkább rossz a növényeknek, mivel így sokkal nehezebben tudnak párologtatni, és így hiányzik a párolgó víz által kiváltott szívóhatás, amivel a növények a gyökerek felől tápanyagot szállítanak - azaz kampec.

Szerintem fülledteb lesz levegő annyira elviselhetetlen lesz de legalább növényeknek jót tesz.

Tegnap Tokajban a Tisza-Bodrog torkolatánál csodáltuk meg a folyókat, és az ÉK, K-i irányban alakuló “rotyogást”. Kihasználtuk az alkalmat, míg meg nem érkezik az újabb hőség. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen heves zivatarok fognak kialakulni.

A hétvégén látszik némi mozgolódás, a zivatarok esélye növekszik határozottan de a forróság változatlanul marad. Az, hogy fokozódik-e vagy kissé mérséklődik abba már van bizonytalanság.

Készített már valaki képeket, videót Szabolcsban a konkrét pusztítások helyszínén? Ha van kérem ossza meg. Köszönöm

Láttok valami jelet az első enyhülésre? Mikorra?

A hőhullám (37-41) péntektől-jövő keddig biztos ide, és jövőhét második felében körvonalazódik egy újabb adag meleg, Szegedre már nem 14 napra előre, hanem 10 napon belül adja a 43 fokokat (némelyik futás felmegy 46 fokig, tudom az még mese) de a tendencia elég egyértelmű, körvonalazódik már a következő hőhullám is. Mondjuk ha "csak" egy újabb 37-41-es sáv lesz, annak a hatása is borzasztó. Este megyek locsolni a Főváros és a kerület facsemetéit (is) a környéken (szép szilek, hársak) az érintett önkormányzatok sem remélem aszfalthűtésre pazarolják. Aki teheti locsoljon kapun kívül is, legalább a facsemetéket.

A jéger-témát lehetőleg ki se nyissuk itt, maradjunk meg üde színfoltnak ebben a posványban, ami körülvesz minket ebben az ügyben (is)... Köszi a megértést.

Ez pedig egy mai kis patkó 

Megkésve ugyan tegnapi napról ahogy érkezett a zápor Tamásiba, igaz volt max 1-2mm belőle de látványa az pazar volt.

Most olvastam ezen oldalon érdekes lesz  ha tényleg leállítják adott területen mennyire fogja befolyásolni csapadékot vagy jégesőt. 5 ezer gazdát kérdeznek meg az országban.

Ott van a válasz a feltevésedben, melegebb levegő több vizet tud tárolni. Érdemes még ránézni a domborzati térképre, egy medence közepén vagyunk, amit hegyek vesznek körbe.

2,8 mm.

Érdekes cikk, a jégszemek számával és méretével foglalkozik de nem tér ki, hogy az ezüst-jodid fokozza-e a kihulló vízmennyiséget. Jelen esetben ez lenne igazán érdekes, hiszen az utóbbi évek északnyugati frontjai rendre kiszáradva érik el hazánkat.
Az össz levegőben tárolt vízmennyiség biztosan nőtt, hiszen a melegebb óceánok, tengerek több vizet párologtatnak mint korábban. Én úgy gondolom, hogy egy melegedési periódusban mindenképp csökkennie kell az átlagos relatív páratartalomnak, mert a levegő gyors melegedését és az exponenciálisan növekvő telítési határt a lassabban melegedő óceán kibocsátása nem tudja követni. (Lehűlési időszakban telítettebb a levegő és extrém csapadékok hullhatnak...)
A levegőben tárolt vízmennyiség biztosan növekszik, kihullhatóval lehetnek inkább gondok, meg azzal, hogy ez hová koncentrálódik.

Igen így van, a nagyszemű jég elaprózása a cél, így nem okoz akkora kárt 

5 mm esett tegnap. A július 95 mm, amiből 59 mm az elsején lezúduló zivatarnak köszönhető.