Lehûlés után, lehûlés elõtt! (12.07-i cikk)

 

 

 

A november nagy részében jellemzõ zonális jellegû áramlást a hónap végére észak-déli (meridionális) idõjárási berendezkedés váltotta föl kontinensünkön. Az észak-atlanti térségben a ciklonok helyét egy magasnyomású képzõdmény vette át, amely blokkolta az enyhe, óceáni légtömegek Európába áramlását. Az anticiklon utat nyitott a sarkvidék fölött korábban felhalmozódott hideg légtömegeknek, melyek végül északias áramlással elárasztották földrészünket. A Mediterráneumba jutó sarkvidéki eredetû levegõ ciklonokat generált, melyek életük során keresztezték hazánkat és csapadékos idõt okoztak.

 

A hideg levegõ adott volt, a mediciklonok pályája döntötte el a csapadék halmazállapotát. A ciklonközpontok az ország fölött haladtak át, így az északnyugati országrész szinte végig hátoldali, hideg pozícióba került, míg a délkeleti tájak az enyhe levegõt szállító elõoldalt kapták meg. Ennek megfelelõen a nyugati és északi tájakon havas, téli idõ köszöntött be, míg délen és keleten inkább esõs, õszies hangulatú napokat éltek meg az ott lakók. Persze a fentebb leírt mondatok csak általánosságban állják meg helyüket, hiszen gyakorlatilag mindenféle csapadékformával találkozhattunk határainkon belül, beleértve ebbe a dec. 1-i nagy területet érintõ ónos esõt, de pl. nov. 29-én Szegeden még zivatar is elõfordult. Az országon belüli megosztottságot mégis jól szemlélteti egy egyszerû grafikon:

 

 

A napi középhõmérséklet alakulása. Forrás: OMSZ-Napijelentés 

 

 

A legvastagabb hótakaró a Nyugat-Dunántúlon alakult ki, ahol síkvidéken helyenként 35-40 cm-t mértek, de az Alpokalja magasabb csúcsain már fél méter körüli hóvastagságot is észleltek felhasználóink. Dec. 4-én vasárnap kevés felhõ volt hazánk fölött, ennek köszönhetõen a mûholdképeken szemünk elé tárult a hótakaró területi eloszlása.

 

    

 

 

Nagy hó + derült ég = erõs éjszakai lehûlés. A hideg idõszak alatt csak kevés alkalommal volt felhõtlen és ködmentes ég a havas tájak fölött, ennek ellenére igen alacsony minimumokat regisztráltak a mûszerek: oldalunkról Balixus, féli észlelõ -18.3 fokot mért, az OMSZ mérõhálózatában Gyõr-Pér produkálta a legalacsonyabb értéket, -17.3 fokot. Mindkét adat dec. 5-rõl származik. Tagjaink közül sokan fényképezõgépet ragadtak az elsõ téli napok örömére, a szavak helyett beszéljenek a képek!

 

 

 

Havazás Keszthelyen, Rafy fotója

 

 

 

Noli hófúvást fényképezett Veszprém térségében

 

 

 

 

Soproni helyzetkép Jaurinum által

 

 

 

  

Pihenõhely Gyõr mellett, a felvételt Flurries készítette

 

 

Zalában is a hó az úr, jelentette Floo

 

 

 

A havas fák mögött megbúvó baki templom fotóját Kempeternek köszönhetjük

 

 

Sutom nevû észlelõnk a Kõszegi-hegységben kirándult

 

 

Mesebeli házikó Zivipöttytõl

 

 

  

Vastag zúzmara alatt roskadoztak a Mátra erdei, Dzsibzon fényképe

 

 

 

 

Nem mindennapi arcát mutatta a jános-hegyi kilátó az ónos esõ után, amit Ripley örökített meg nekünk

 

A cím elsõ részét kitárgyaltuk, térjünk rá a második felére. Skandinávia és az Azori-szigetek között egy teknõ alakult ki a középtroposzférában. A teknõ déli részén egy önálló ciklon örvénylik, amely az elõoldalán meleg légtömegeket pumpál Európa délkeleti felére. A jelenlegi számítások szerint a magasban történõ intenzív melegedés a felszínen is jelentõsen érezteti hatását déli tájainkon, ahol akár 14-16 fokos nappali maximumok is lehetnek kedden és szerdán.

 

 

 

 Középtroposzférikus teknõ

 

 

 

850 hPa-os szint hõmérséklete, elõoldali helyzet

 

 

A ciklonhoz tartozó frontrendszer hazánkat is érinti, emiatt az enyhüléssel együtt csapadékosra fordul az idõ. A legtöbb esõre sajnos pont az ÉK-i országrész számíthat, amely már amúgy is sokat szenvedett az ár- és belvízkároktól. Más szempontból vizsgálva a dolgot az újabb jelentõs mennyiségû csapadék egyre közelebb visz minket egy 73 éves éghajlati rekord megdöntéséhez. A legnagyobb évi csapadékösszegrõl van szó: Kõszeg-Stájerházak, 1510 mm, 1937. Az idei rendkívül csapadékos év „megkoronázása” lenne ez a rekorddöntés, amire több állomás is pályázik, legnagyobb eséllyel a bükki Jávorkút. Magyarországon az éves átlagos csapadékmennyiség kb. 500-800 mm, tájegységektõl függõen. Utóbbi érték jellemzõ a hegyvidékekre, tehát a rekord az nagyjából az ottani átlag kétszeresének felelne meg.

 

 

 

 

 Csütörtök hajnalig számolt csapadékmennyiség

 

 

Napok óta látszik a modelleken, hogy az enyhe idõ órái már annak kezdetekor meg voltak számlálva. Az elõrejelzések tanulsága szerint az észak-atlanti térségben egy anticiklon folyamatosan megerõsödik. A kelet felé nyomakodó anticiklon gyengíti, majd kettészakítja a fentebb említett teknõt. A folyamat közben a Vizcayai-öböl térségében ciklon alakul ki, ami Ék felé mozogva kimélyül.

/r/n

 

 

Blokkoló anticiklon és közép-európai ciklon

 

 

 

Az anticiklon és a friss ciklon közös áramlási rendszerében Közép-Európát sarkvidéki eredetû légtömegek árasztják el. Az esemény a tapasztaltabb idõjárás-kedvelõket is meglepõ sebességgel és mértékben zajlik le, amit jól megfigyelhetünk a GFS modell 850 hpa-os szintre szóló fáklyadiagramján. Ezen a magassági szinten 15-20 fokos hõmérséklet-csökkenést láthatunk alig több mint 1 nap alatt! Összehasonlításul: egy átlagos hidegfront idején kb. 5-8 fokos ez a csökkenés.

 

 

 

 Az erõs hidegfront érkezése 850 hPa-os fáklyadiagramon

 

Az erõs lehûlést okozó hidegfront valamikor csütörtökön reggel vagy délelõtt lép be az országba. Hatására eleinte a Kisalföldön, késõbb másutt is megélénkül, megerõsödik az északnyugati szél. Fõként a Dunántúlon idõnként viharossá fokozódik a légmozgás, a széllökések sebessége síkvidéken 80-90 km/h, a dombtetõkön, hegycsúcsokon 110-130 km/h is lehet. A Bakony felõl lebukó szél a Balaton térségében síkvidéken is okozhat 100 km/h fölötti széllökéseket. Jelen állás szerint konvektív cellák (zápor, zivatar) kialakulásának nem nagy a valószínûsége, de nem is zárható ki. Ezek környezetében az imént leírt értékekhez még 10-20 km/h-t hozzá lehet számolni.

 

A frontátvonulás csapadékhullással is jár, ami eleinte nagyrészt esõ lesz. Ez késõbb a hideg beáramlásával havazásba mehet át. A modellek között egyelõre még nincs összhang e tekintetben, ennek fényében nem mennénk bele a havazás részarányának, esetleges hótakaró vastagságának becslésébe. Fórumainkat, elõrejelzéseinket követve ezt is hamarosan megtudhatják az érdeklõdõk.

 

A lehûlés a felszín közelében is jelentkezik. Csütörtökön rendhagyó módon napközben is csökkeni fog a hõmérséklet. A szerda délután jellemzõ 7-14 fok helyett másnap délután már csak 0-7 fok közötti értékeket mérhetünk, ami aztán este tovább csökken. A szélhûtés tovább rontja hõérzetünket, egy példával illusztrálva: a +2 fokos hõmérsékletet élénk szélben -4 foknak érezzük.

 

Összességében tehát változékony napok következnek, reméljük, hogy kevés kárral vészeljük át a csapadékos és viharos idõszakot. Ami a folytatást illeti: ha országosan nem is, de egyes régiókban téli idõ valószínû, a hétvégén elszórtan havazás is lehet. A jövõ hét elejére hideg idõt várnak a modellek, egyelõre szárazabb kivitelben.

 

 

 

Források:

http://www.wetterzentrale.de/

http://www.wetter3.de/

http://sat24.com/mysat.aspx?xas=440&yas=280

 

Észlelõinknek köszönjük a nagyszerû fotókat! Az elmúlt napok eseményeirõl és további érdekesebb esetekrõl itt http://metnet.hu/?m=keptar&kat=esemeny találhatók felvételek. /r/n