Kérdések és válaszok

Köszönöm. A gpm azt hittem valami jelölésbeli különbség csak, de most, hogy írtad utánaolvastam és tényleg más, nehézségi erõbõl és a munkából van levezetve.

Akkor az eltérõ számítási mód, plusz a fura kerekítés miatt tud ennyire eltérni a légnyomás a SYNOP és a METAR esetén bizonyos esetekben.

Még egyszer köszi.

Igen, valóban így van, tökéletesen leírtad a kétfajta számítási módszert.

Illetve egyetlen egy kis javítást tennék: a hivatalos definícióban mind a QFF, mind a QNH esetében gpm, azaz geopotenciális méter, és nem pedig méter szerepel. De a lényeg az, amit írtál.

És ami még talán érdekesség lehet, hogy a METAR-ban a QNH mindig úgy szerepel, hogy a kerekítés a teljes légnyomásérték egész-részére történik. Vagyis pl. 998,6 hPa-ból így 998 lesz.

A légnyomás kérdésében mûszerek fórumba küzdöttünk egy kicsit év végével, de nem jutottunk sokra, ezért felteszem az kérdést itt is, profik biztos tudják a választ.

A légnyomás tengerszintre átszámításával kapcsolatban arra jutottam, hogy a legtöbb mûszer a repülésben is használt módon (METAR-ban is ez van) számítja át tengerszintre, az állomási légnyomást. (Egyezményes légkör, fixen t0=15°C és -0.65°C/100m /11000m-ig) Ezt QNH-nak hívják.

A meteorológiában viszont (SYNOP-okban is ez van) másként számolják, figyelembe veszik az aktuális levegõ hõmérsékletét és -0.5°C/100m-es gradienssel számolnak). Ezt QFF-nek vagy MSLP-nek hívják.

A kérdésem az lenne, hogy tényleg így két fajta módon számolják át tengerszintre a légnyomásokat?